Észak-Magyarország, 1960. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)
1960-09-28 / 229. szám
Tegnap, kedden délelőtt 8 órai kezdettel tartotta meg a Szakszervezetek Megyei Tanácsa elnöksége a szokásos havi ülését. Az elnökség — amelynek ülésén részt vett Papp Károly elvtárs, a megyei pártbizottság titkára is — egyik napirendi pontként az oktatási bizottság beterjesztése alapján megvitatta a szak- szervezeti aktivisták oktatási ütemtervét, az oktatás tartalmának, tormáinak tervezetét. Az oktatási terv szerint több bej áros és bentlakásos tanfolyamot szerveznek. így például mintegy 120 szb. és műhelybizottsági titkár részére négyhetes, a sportköNeveli a fiatal munkásokat $' Világ proletárjai, egyesüljetek! hmmmmmk A MAGVAK SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Uj présgép készül A nap a délutánba hajlott, fél négy jelé járhatott az idő. Gyerekek nyargaltak végig az úton, talpuk nyomán ezüstösen kavargón a por. — Jönnek! Jönnek! Hogy kik jönnek, senki sem kérdezte, mindenki tudta. A falu i kelőre tudomást szerez az effajta eseményekről. Az emberek kiálltak a kapuba, kíváncsian tektntgettek a felvég felé — onnan jön a násznép. Két fiatal, Kavesánszki Etelka és Remák Imre indult el szombaton, szeptember 24-nek délutánján, hogy örök hűséget esküdjön egymásnak. S jön a násznép. Elől a menyasszony, hófehér fátyolban, ősi szokás szerint az első vőfély karján, utána a vőlegény, meghatott, de mégis komoly arccal, majd aprócska nyoszolyólányok. fehér ruhában, végül az örömanya és apa. rokonok, kedves ismerősök, a lánybarátok, egyenruhába öltözött KISZ-flatalok. A kultúrház előtt népünnepélynek is beillő tömeg várja a Garadnai lakodalom Újítási tanácskozás A Kereskedelmi, Pénzügyi és Ven- déglálóipari Dolgozók Szakszervezetének Borsod-Abauj-Zemplén megyei bizottsága és a megyei. valamint a városi tanács kereskedelmi osztálya újítási tanácskozást tart október 1-én, a megyei tanács dísztermében. Bedő Lórántnak, a városi tanács kereskedelmi osztálya vezetőjének elnöki megnyitója után Gelb Miklós, a KPVDSZ megyei bizottságának titkára tart beszámolót a kereskedelem újitómozgalmának fejlődéséről és célkitűzéseiről. Az ezt követő vita után sor kerül a KPVDSZ nagytermében rendezett újitókiállitás megnyitására. Ma este: írók és monkásolvasék találkozója Diósgyfirvasgyárban A Diósgyőri Vasas Kulturális Napok rendezvény-sorozata keretében ma este kerül sor a Bartók Béla Művelődési Házban az írók és munkásolvasók találkozójára. A 6 órakor (kezdődő találkozó egyben a Szépirodalmi Könyvkiadó ankétja Is lesz, amelyen az 1961. évi kiadási tervet vitatják meg a diósgyőri és miskolci 'munkásolvasókkal. A találkozó érté- | két növeli, hogy azon több Ismert író — Doöozy Imre Kossuth-díjas. Fehér Klára József Attila-dijas. Mesterházi Lajos, Nemes László — is részt- jvesz és munkájára, tervéről bewél- gct az olvasókkal. rök és művelődési intézmények gazdasági vezetői részére 6, a sportköri elnökök részére szintén hatnapos bentlakásos tanfolyamot tartanak. Mintegy 250—300 függetlenített megyei és üzemi szakszervezeti vezető részére 10 előadásból álló politikai akadémiát szerveznek, közgazdasági, nemzetközi, világnézeti kérdésekből. Több helyen — Sátoraljaújhelyen, Putnokon, Szerencsen, SajószentPéteren — a szakszervezeti bizalmiak részére öt előadásból álló bizalmi akadémiát szerveznek a szakmaköri bizottságok .segítségével. A szakszervezeti könyvtárak vezetőinek — havonta 1—1 egésznapo* foglalkozásból álló — egyéves tanfolyamot tartanak. Ezenkívül a különböző bizottságok vezetőit 3—4 előadásból álló tanfolyamokra vonják be. Az elnökségi ülés másik fontos napirendi pontjaként a tiszapalkonyai szakmaközi bizottság jelentébe alapján az új-város beruházási, egészség* ügyi, munkásellátási és kulturálté helyzetét tárgyalták meg. Élénk a tartalmas vita után több pontból álló határozat született, amely szerint az elnökség á szakmaköri bizottságok és az illetékes vállalatok dolgozóinak mozgósításával igyekszik segítséget nyújtani a dolgozók számos gondjának — zöldövezet kialakítása. lakás, szórakozási lehetőségek biztosítása, kenyérellátási gondok — megoldásához. Az elnökség ülésén hozott olyan határozatot is, hogy október 7-re összehívja a Szak- szervezetek Megyei Tanácsát. A tanács ülésén megvitatják — üzemi oktatásra vonatkoztatva — az oktatási reformtervezetet, valamint a hároméves terv befejező szakával és a második ötéves tervvel kapcsolatos teendőket. Ülést tartott a Szakszervezetek Megyei Tanácsának elnöksége A DIMAVAG-ban új présgépet készítenek. KépQnkSn Tomorazki János K1SZ- 0 export-brigádja a gépet szereli. hétszer annyi traktort vásárolt kül- i földön, mint a Batista-rendszer alatt. | A nemzetközi helyzet kérdései | Castro ezután áttért a nemzetközi l helyzet kérdéseire. A kubai kérdés : — mondotta — csupán egyik tipikus esete annak a harcnak, amelyet az egykor függő népek szabadságukért és függetlenségükért folytatnak. Hasonlít a kongói, az algériai kérdéshez, a Nyugat-Irián problémájához. Kuba Ugye — az összes gyarmati népek ügye. i A kubai miniszterelnök szenvedi- : lyes haraggal beszélt az imperialista . monopóliumok ragadozó tevékenységéről, amelyek felosztották egymás között a világot. Hruscsov miniszterelnök beszédében — folytatta Castro — magára vonta figyelmünket az a megállapi- , tása. hogy a Szovjetuniónak nincsenek gyarmatai és nincsenek semmiféle érdekei más országokban. Milyen lé lenne — legyezi« meg Castro a küldöttségek viharos tapsa közepette —. ha minden más ország is kilelenthetné. hogy nincsenek gyarmatai és nincsenek érdekel más országokban. Castro aggodalommal nyilatkozott Eisenhowernek és az ENSZ-főtitkár- nak arról a kijelentéséről, hogy ENSZ fegyveres erőket kell létrehozni, és megfigyelőket kell küldeni néhány országba. Amíg minden nép nem győződik meg arról, hogy az ENSZ-erők nem kerülnek a gyarmattartók befolyása alá, az Ilyen javaslatokat nem lehet elfogadni. A lesiCTCId« problémájára áttérve, a kubai küldöttség vezetője melegen támogatta az általános és teljes leszerelésről szóló szovjet javaslatokat, Ezek a javaslatok, — mint mondotta — szabatosak és konkrétak. Mi gondosan átolvastuk Elsenhower közgyűlési beszédét, de abban a leszerelés és a gyarmati rendszer tárgyköréből semmi konkrétumot nem találtunk. Az amerikai polgároknak el kellene olvasniok Eisenhower és Hruscsov miniszterelnök beszédeit, összehasonlítaniok őket és igyekezniük kellene meghatározni, hol van az igazság? A leszerelés problémáját, ezt a rendkívül fontos problémát — folytatta Castro — itt a közgyűlésben és nem bizottságokban kell megvitatni, ahogy egyes küldöttségek követelték. Mindenki rakja ki kártyáit az asz- (Fotytatát a 2. oldalon.) A va.betonwrelés nagy szaktudást Igényel. Ezt tudva, lung Frigyes művesei.» kellő alapossággal neveli a fiatal műnké- sokat, akik a KiUán-Ielepl építkezéseken dolgoznak, p ^ n rd pet, jófajta itóka csillogott a poharakban. A népi zenekar sem kérette magát, s a jó falatok után felállva koccintott a sokada- lom az ifjú pár egészEz a házasság a nép, Garadna nyilvánossága előtt köttetett, a nép adta áldását a fiatalokra, akik a lakodalmas vigasság után megkezdik házaséletük mindennapjait ügy fognak majd élni, boldogulni, ahogy megbecsülik egymást. A szerelem, mely ősz- szekötötte sorsukat, meghozza majd áldott virágát — a gyermek örömet hoz a házhoz, de gondok sokaságát is hozza. Szorgalmas iparkodással alapozzák meg otthonukat, melyben mindennapi vendég a megértő jóság legyen. A járási KISZ-bi- zottság, s elsősorban a garadnai pedagógusok és KISZ-fiatalok érdeme, hogy olyan feledhetetlenül szép volt az encsi járás első KISZ-eskü vő je. Sok boldogságot az ifjú párnak/ feledkeznek meg a falu ünnepélyes nyilvánossága előtt tett esküjükről: siromiglan, sirodiglan... Amikor a szertartás hivatalos része befejeződött, a járási K1SZ- bizottság titkára, Fábián György elvtárs lépett a fiatalok elé. Megillctödött hangon kívánt sok boldogságot az ifjú párnak, akik kommunista fiatalokhoz méltóan kezdik meg együttes, új életüket. Az úttörők kórusa vidám ünnepi műsorral búcsúztatta a házasélet útjára lépett fiatalokat — a vőlegényt a legénységtől, a menyasszonyt a le- ányságtőL Az ünnepség véget ért. A vőlegény elfoglalta helyét ifjú felesége mellett, aki ettől a perétől kezdve Remák Imréné. S indult vissza a násznép a lányos házhoz, az emberek. barátok és ismerősök jókívánságaitól kisérve. A sátorban terített asztalok várták a lakodalmas nénásznépet. Az úttól a kultúrház bejáratáig egyenruhás úttörők sorfala, a leteritett szőnyeg virágszirmokkal kirakva, s bent ugyancsak virágcsokrok, sok-sok virág az ifjú pár tiszteletére. A nagyterem pillanatok alatt megtelik, százak kiváncsi tekintete kíséri a menyasszonyt és vőlegényt, akik megil- letődve lépnek az anyakönywezető elé. Fennkölt, felejthetetlen pillanatok. A nászinduló ünnepélyes hangjai mellett folyik a szertartás. Halkan, szinte sejtelmes lágysággal szállong az elcsendesült teremben a nászinduló dallama. De szép, de nagyon szép itt minden! — ragyogja az emberek szeme. A szülők magukba merülten, köny- nyes áhítattal nézik gyermekeiket, akik ezekben a szép percekben esküdnek örök hűséget egymásnak, hogy együtt, váll-váll mellett küzdik végig az életet, és sohasem Az ENSZ-közgyű lés hétfő délutáni ülésén felszólalt Mehmet Shehu albán miniszterelnök, utó na pedig Castro kubai miniszterelnök. Az alábbiakban kivonatosan ismertetjük ezt a két felszólalást. Amikor az elnök megadta a szót Fidel Castro kubai mii.isztrelnök- nck és a kubai forradalom hőse felment a szónoki emelvényre, a küldöttségek többsége viharos tapssal fogadta öt Egyesek talán úgy gondolják — kezdte felszólalását Castro —. hogy nagyon elkeserít bennünket az a magatartás, amelyet itt a kubai küldöttséggel szemben tanúsítottak. Mi nagyon jól látjuk ennek az okait, és éppen ezért nem keseredünk el. A Spanyol uralom után Castro a továbbiakban kitért a kubai nép nemzeti felszabadító harcának történetére. Elmondotta, hogyan harcoltak a kubaiak a múlt század végén, három évtizeden keresztül a spanyol gyarmati uralom ellen, amikor a kubai nép levetette magáról a spanyol gyarmattartók jármát. Ekkor nyúltak ki Kuba felé az Egyesült Államok csápjai. Következett a katonai megszállás. Az amerikai tőke tartotta kezében a bankokat, a külkereskedelmet, a kőolaj- és a cukoripart, valamint a szántóterület oroszlánrészét. A lakosság 0,5 százaléka ellenőrizte az ország gazdasági életének 47 százalékát. Ez a kis sziget az ott lakó rengeteg munkanélkülivel — folytatta Castro — az Egyesült Államok meggazdagodásának egyik forrása volt. De nemcsak a föld volt az amerikai monopóliumok kezében — hozzájuk tartoztak a bányák, országunk összes természeti erőforrásai. A monopóliumok hihetetlenül nagy nyereségeket vágtak zsebre. És mi maradt a kubaiaknak? A kimerült föld és a feldolgozott ércből visszamaradt kő. A forradalmi kormány, hogy véget- vessen ennek a helyzetnek, törvényt adott ki. amelynek értelmében az ásványkincseinket feldolgozó külföldi társaságok kötelesek nyereségük 25 százalékát átutalni a kubai kormánynak. Ez — jegyezte meg a miniszterelnök — érintette az Egyesült Államok érdekeit. Ebben nem nyugodott bele az amerikai kormány, pontosabbon, nem nyugodtak bele az amerikai monopóliumok. Megkezdődött a kubai nép ellen irányuló büntetörend- szabályok időszaka. Ezekkel akarták elpusztítani a forradalmat. Kuba még nem is létesített diplomáciai és kereskedelmi kapcsolatot a Szovjetunióval, az amerikai sajtó máris azt harsogta, hogy „vörös veszély” van 90 mérföldnyire az Egyesült Államok határától. A Kuba-ellenes hisztéria — folytatta — a legképtelenebb vádakat szülte a kubai kormány ellen. Amerikai légitámadások, majd gazdasági agresszió Kuba ellen Castro röviden elmondotta, hogyan gyakorol nyomást az Egyesült Államok Kubára, csökkentve a kubai cukorbehozatalt. A kubai küldöttség vezetője ezután leleplezte azt az ellenforrada’mi tevékenységet. amelyet az Egyesült Államok folytat. Amerikai repülőgépek gyújtóbombákat szórtak cukornádültetvényeinkre. kalóztámadást szerveztek Havanna ellen, s e gaztették elkövetői ma szabadon jámak-keliv'k az Egyesült ÁllamokBár az amerikai kormány tagadta hogy felelős ezekért a cselekményekért — folytatta Castro —,. egészer nyilvánvaló, hogy a repülőgépeké' az Egyesült Államokból küldték Nevetségesnek minősítette az amerikai kormány „magyarázatait”, emlé keztetve arra. hogy ugyanilyen ma gyarázatot adott az U—2 repülőgél ügyében is. Amikor a légitámadásoknak végi Szakadt, megkezdődött a gazdaság gazdaságilag elmaradott országok számára nagy tehertétel egy delegáció kiküldése az ENSZ-be. Mivel erőforrásaink korlátozottak, nem vagyunk hajlandók fecsérelni a pénzt. De ha mégis kiadjuk, ezt azért tesz- szük, hogy szólhassunk sok ország képviselőihez. Castro ezután ismertette azt a hazugság és rágalomhadjárátot, amelyet az amerikai hatóságok és az Egyesült Államok sajtója folytatott a kubai küldöttség ellen, majd kijelentette: „Ha olyanok lennénk, mint amilyennek leírtak bennünket, az imperialisták nem veszítették volna el azt a reményüket, hogy lepénzelhetnek bennünket, amint ezt meg is próbálták. De bennünket nem lehet lepénzelni.” — amerikai uralom agresszió. Az amerikai monopolisták azt hangoztatták, hogy zűrzavar és összeomlás lesz a kubai földreform következménye. De ha valóban ez történt volna, az Egyesült Államok kormánya nem kényszerült volna gazdasági agresszióhoz folyamodni. Bővíteni akartuk külkereskedelmünket — mondotta a továbbiakban a kubai miniszterelnök — minden ország erre törekszik. Kereskedelmi szerződést írtunk alá a Szovjetunióval. Ennek alapján a Szovjetunió évente egymillió tonna cukrot vásárol tőlünk és bizonyos mennyiségű, számunkra szükséges cikket szállít. Egyesek elegedetlenek voltak ezzel. Talán ki kellett volna kémünk az Egyesült Atomok külügyminisztériumának hozzájárulását? Mt szabad, független országnak tartjuk és mindig is annak fogjuk tartani magunkat A kubai nép harcának eredményei A kubai küldöttség vezetője ezután nagyszerű képet festett azokról az eredményekről, amelyeket a kubai nép a forradalom után elért. Az országban tízezer városi iskolát építettek, és megkétszerezték a falusi iskolák számát Kuba az első latin-amerikai ország, amely minden feltételt biztosit az írástudatlanság megszüntetéséhez. Százezer kubai mezőgazdasági munkás jutott földhöz. A kisbirtokok mellett működnek nálunk nagy szövetkezetek is. Földjeinken a legkorszerűbb technikát alkalmazzuk. Elegendő utalni arra, hogy Kuba most Fidel Castro kubai miniszterelnök négyórás beszédben leplezte le az amerikai imperializmust
