Észak-Magyarország, 1960. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-28 / 229. szám

2

ÉSZAKMAGTARORSZAG

As EDlSZ-közgyűlés keddi ülése

olyan szervezetnek, amelynek legfőbb feladata, hogy biztosítsa az országok és a népek sokoldalú kapcsolatainak kibővítését, megóvja az emberiséget a háború borzalmaitól és tartósan megszilárdítsa a békét. Hogy ezt a történelmi jelentőségű küldetését teljesíteni tudja, az ENSZ- nek valóban az egész világot átfogó szerver "tté kell válnia, amelyről

minden ország és nép jól tudja, hogy megbízható .támasz, igazságos bfró.

Gheorghiu-DcJ határozottan támogatta az ENSZ főtitkári tisztségének

megszüntetése, valamint a leszerelés és a kongói helyzet kérdésében előterjesztett szovjet javaslatokat.

Ezután Nasszcr, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke szólalt fel.

Mint nyugati hírügynökségek jelentik, Nasszer javasolta, a közgyűlés indítványozza, hogy Hruscsov szovjet miniszterelnök és Eisenhower elnök akár négyszemközt, akár ,.a közgyűlés áltól választott más személyek részvételével” találkozzék és dolgozza ki azokat az elveket, amelyeknek értelmében az ENSZ védnöksége alatt új leszerelési értekezlet kezdődhet.

Hosszasan foglalkozott Nas«zer a kongói helyzettel és rámutatott, a legnagyobb veszélyt az a tény rejti magában, hogy az. imperializmus az ENSZ leple alatt Igyekszik terveit végrehajtani. Kongó — mondotta — az imperialist a mesterkedések áldozata. Követelte, hogy hozzák helyre a kongóban elkövetett hibákat és az ENSZ biztosítsa a Lumumba vezette törvényes kormány működését.

Az Egyesült Arab Köztársaság elnöke követelte, hogy haladéktalanul adják meg a Kínai Népköztársaságnak az őt törvényesen megillető helyet az ENSZ-ben és sürgette, biztosítsák az algériai néD önrendelkezési jogának gyakorlását.

Nasszer javasolta továbbá, hogy az ENSZ-közgvölés tegye magáévá az 1955. évi bandungi értekezleten elfogadott elveket és határozatokat A gyarmatosítás politikáját elítélve hangoztatta, a szuezi válság visszavonhatatlanul végét jelentette annak a korszaknak, amelyben az imperialista erők hadseregeik mozgósításával és ílottatüntetésekkel el tudták foj'nm n nemzeti felszabadítás« mozgalmakat.

Húszezer fonna eement terven felül

A Hejócsabol Cementgyár dolgozói az év elején — éves előírásukon felül — tizenötezer tonna cement készítését vállalták. A dolgozók, munkaidejük jó kihasználásával, éves felajánlásukat nemcsak teljesítették, hanem az év nem egészen kilenc hónapja alatt ötezer tonna cementtel meg is tetézték. A cementgyáriak igyekezetét nagyban elősegítette az év eleji nagyjavítás során a cement- őrlő malmoknál és aknakemencéknél bevezetett több műízski módosítás. Ezek révén Jelentősen csökkent a gépeik állásideje. így a termelék-rnysép. a múlt évihez viszonyítva több mint nyolc százalékkal növekedett.

A dolgozók az év hátralévő részében arra törekedtek, hogy eddigi eredményeiket megszilárdítsák, sőt, ha lehetséges, tovább fokozzák. További törekvésük, hogy a következő negyedévben tíz nappal előbb fejezhessék be az utolsó három hónaora esedékes tervüket, hogy a soron következő nagyjavítást mielőbb megkezdhessék.

Fidel Castro kubai miniszterelnök beszéde

<Folytatás az I. oldalról.)

Ulra és mutassa meg. ki híve a leszerelésnek és ki van ellene.

A kubai miniszterelnök hangsúlyozta. hogy

haladéktalanul meg kell oldani

a Kínai Népköztársaság ENSZ- képviseletének kérdését.

Az a tény, hogy a közgyűlés még megtárgyalni sem hajlandó a Kínai Népköztársaság képviseletének kérdését, ellentétben áll e nemzetközi szervezet értelmével. Viszont képviselete van itt egy olyan csoportnak, amely csupán az amerikai haditengerészeti erők segítségének köszönheti létét. Nem vehetünk tudomásul ilyen igazságtalanságot, — hangsúlyozta a kubai kormányfő. — Az amerikai vezető körök, amelyek most szembehelyezkednek Kína ENSZ- képviselete kérdésének megvitatásával. a világon a legreakclósabb erők szövetségesei. Harcolnak a népek szuverénitása ellen, hogy fenntarthassák a katonai támaszpontok rend- •Tét a Szovjetunió körül. Nem állhatnak a földet követelő parasztok oldalára, mert a nagybirtokosok szövetségesei. Nem lehetnek az elnyomott országok szövetségesei, mert a monopóliumok oldalán állnak.

Castro kijelentette, hogy a kubai forradalmi kormány meghlrdo'i a oarasztok jogát földjük használatához. a munkások jogát munkájuk eredményeihez, a diákok jogát, az ingyenes oktatáshoz, az Indiánok és n négerek Jogát ahhoz, hogy az ország többi állampolgárával egyenlöek legyenek. minden ország jogát a szabad nemzetközi kereskedő'emh ez. a nőnek jogát a te!lés szuverénitáshoz, a munkások jogát saját fegyveres milíciájuk felállításához Ez a kubai forradalom programja — mondotta

A jelenlevők naev figyelemmel hallgatták a Kubai Köztársaság miniszterelnökének több mint négyórás beszédét és viharos taDssal focadták beszédének zórószavait. Sok küldött helyéről. odp»r»cnt Castrohoz és kezet szorított vele. (MTI)

Mehmet Shehu albán miniszterelnök felszólalása

Albán Népköztársaság küldöttsége — folytatta Shehu — úgy értékeli a szovjet kormány javaslatait, mint újabb lépéseket és fontos építőjellegű erőfeszítéseket e létfontosságú probléma megoldásában. Az Albán Népköztársaság küldöttsége kijelenti, támogatja ezeket az előremutató intézkedéseket.

Shehu hangsúlyozta: a leszerelési tárgyalások egyik fő szervi fogy a tikossága továbbra is az, hogy a Kínai Népköztársaság nem vesz részt ezeken a tárgyalásokon. A Kínai Nép- köztársaság törvényes ENSZ-beli jogainak érvényesítése halaszthatatlan. maga a szervez-1 és a MAe érdekelnek megfelelő üggvé vált. Az albán kormány teljes mértékben támogatja a szovjet kormánynak azt a javaslatát, hogy a i-lenieel ülésszak tűzze napirendre a Kínai Népköztársaság ENSZ-kénviseletének kérdését.

Az albán Minisztertanács elnöke befejezésül határozottan tiltakozott számos nvueati kü’döttsée ama kísérletei ellen hogy az úgynevezett magyar kérdéshez" hasonló provokációs kérdéseket tűzzenek n*ni- rendre és eró«zekoijanpk rá a lcöz- pyűlésre. Az ilyen kérdések durva és tűrhetetlen beavatkozást jelentenek a szuverén államok belügyelbe — hangsúlyozta Shehu.

Együtt...

Mosoly és zökkenők

Beszélgetés egy tsz-elnökkel

■ ÜLÜNK A VASTAG, héjától megfosztott nyárfarönkön is az éhes szúnyogokkal hadakozva nézzük a tsz-m:jor alkonyati forgatagát. Mellettünk, a kovácsmühelyben még kemény ütésektől csendül az acélüllö. Odébb, a esövázas szin alatt, magasra stócolt búzászsákok között fürge kezek faj- sulynzzak a szállításra váró gabonát. A hatalmas magtirak között megrakottan vary üresen jönnek-mennek a vontatók. Az elnök — régi ismerős — poros csizmáját töiülgetve hol ide. hol oda tekint, s figyelmét háromfelé osztva, közben még beszél is.

— így élünk ml. pallós. Gond és öröm, mosoly és zökkenők váltogatják egymást. De nem is lehet ez másként, hiszen ez az élet rendje. Persze, néha ideges is az ember. Am az csak .addig tart“, mert mindjárt ott motoszkál a fejében a gondolat: holnap minden iára fordul. S a jó nem jön csak úgy magától, mini a mondái égi manna. Száznegyven tsz-tag — száznegyven kü'önfele ember. Mindeniknek meg- ran a maga külön kis iHlága és ez ma még néha erősebb, mint az új, a közösségi érzés. Hát lehet ezen csodálkozni? Vagy époen bosszankodni? Nem is szabad! Mert én mondom neked, ha a tsz-elnök bosszankodik, elveszti a fejét, nem érti meg az embereket, nem szereti őket minden erényükkel és hibájukkal — előbb-utóbb hibákat hibára halmoz, s kész a baj.

— Persze, van a dolognak másik oldala is. Ha túlságosan engedékeny vagy, ha engeded felrúgni a közösségi élet szabályait. megint csak oda futnál, mintha bosszúságodban elvesztenéd a fejed. Egyszerre csak iönne hozzád ez is. az is. Ezt kéme. azt kéme. Később nem is kérne. c*ak vinné és azután tinné mindenki... Hiszen azzal, hogy beléptek a tsz-be, még nem nevelődtek át közösségi szelleművé. Inkább érzik magukénak. ami a kamrában van. „Az a biztos“ — mondták. És ha ezt elnézi az elnök, ha nem beszéli ki szivét-lelkét, akkor száz év múlva is csak ott állna az ezer hold, meg a száznegyven család. ahol ma. Vagy még ott se...

A BR1GÁDVEZETÖ JÖN. a holnapi munka ügyében. Mig megbeszélik, hogy mindenki abbahagyja a cukorrépa- ásást és az egész tagság diót ver. mert aki nem. az nem kap diót — elnézem, úgy oldalról, a kissé borostásállú Róski Lászlót, a tiszalúci Tisza Tsz elnökét. Valahogy megváltozott másfél év alatt. No nem gyökeresen, hiszen ngoéc esztendőn

át a megyei tanács mezőgazdasági osztályán is komoly, határozott embernek ismerték, aki mindig kész segíteni. Most azonban mintha többet mosolyogna, miiit valamikor. Ahogy a brigád vezető elmegy, mondom is nefaj ;

— T* Ráski elvtárs, úgy látszik, mostanában sokkal jobb a kedved, mint azelőtt. Biztosan használ az emberek > ö:el- sege. — Nem mondom, nem akarom mondani, hogy délután tsz-tagokkal, vezetőkkel és mátokkal beszélgetve, sok mindent megtudtam erről a nem egészen másfél esztendőről.

— Hogy sokat nevetek? Lehet, én nem veszem észre. Bár ez lényeges dolog. Mindjárt más. ha az ember mosolyog. Perut az első hetekben, amikor idejöttem, még nem sokat mosolyogtam. Tudod, az előző elnök nem sok jót haoyott maga után. Igaz. több pénzt osztott, mint mi osztottunk akkor. innék a levét isszuk még ma is. Es ugye. a kevesebb pénz néhány embert ellenem fordított. Még ma is előfordul olykor, hooy zsörtölődnek. Hiába a számos új épület, a többszáz serlés, a jó szarvasmarhaállomány. ami vagyon, ami jövőre és azután kamatozik. Akad ember. a*f azt mondja: jó. jó. az megvan. De jobb lenne, ha otthon lenne több. Üjből és útból n eg kell győznünk az embereket. Jó. hogy itt van segítségül Fábián elvtárs. a mezőgazdász. Radecrki elvtárs az állattenyésztő és itt van a pártszervezet. Ma már gyakrabban tapasztal fűk. hogy büszkék a tu-tagok arra — különösen a többi termelőszövetkezetek előtt — ha egűre több az épületünk. ha szaporodnak a takarmdnykazlak. S ha közgyűléseken és munka közben azt hallfák. hogy több lesz a munkaegység értéke a tervezett 41 forintnál.

— No és, az emberek bizalma?...

*— A bizalom? őszintén szólva erről így nem beszélgettünk. Lassan mindenki megszokta, hogy a rend az rend az alapszabály az alapszabály, s boldogulásról csak úay lehet szí. ha mindenki dolgozik. Az Idén rendszeresen Mb<-«i-dol- poztak. mini a taglétszám. Most is például a esoládt-gok ássák a krumplit, a répát a kiosztott parcellákon. A to-sáo- nak van bőven más munkája. Persze mindezt csak fokozatosan értük el. A fegyelem megszilárdítása állal. Elmondok néhány esetet.

— Nem sokkal azutin, hogy megválasztottak elnöknek, a nagy építkezési munkák közepette, mesterembereink bementek a fodrászhoz. Onnan meg a kocsmába. Erre másnap összehívtuk a fegyelmi bizottságot. Nem volt még ilyesmi azelőtt a tsz-ben. Látni kellett volna, hooy meoszevnentek mind a hatan, amikor heluet foglaltak a bizottság előtt. Elmondtuk nekik, mi következhet a munkafeoyelem megsértéséből ... Azóta egyetlen Ilyen fegyelmezetlenség sem történt. Hiszen tzertefztott a „Wrísápi Oése híre!

VOLT AZUTÁN MUNKAÜGYI vitánk, különösen az állatgondozókkal. Keveselték a megállapított munkaegységet, pedig ők kapják a legtöbbet. Az egyik kijelentette: nem Is dolgozik tovább. Nem dolgozik? Jő. Leváltottuk. Azután futott munka után. ott akarta hagyni a közöst. Pár nap múlva visszajött és munkát kért. Kapott, Persze a közgyűlésen alaposan megvitattuk az esetet. Es az volt a tagság véleménye, hogy nem sjabad iűrni a fegyelmezetlenséget. Hogy ez milyen kihatással volt a munkára? Nem akarok számokkal dobálózni, de ez éoben másfélmillió forint az árutermelési tervünk és most már nyugodtan lehet mondani: meglesz a kétmillió.

Persze, innen-onnan még érik támadások is oz emberi. Az egyik vezetőségi tag például megsértett vezetőségi ülésen. A többiek ott nyíltan nem vettek védelmükbe. De máiul! szólhattak, mert az illető vezetőségi tag azóta egyedül kászil- gat. nem szívesen beszélgetnek vele a többiek. Ez talán már a ragaszkodás, a szeretet Jele. Bár mondom, ilyesmiről, hogy szeretet, ragaszkodás — nem beszélünk. De érzi az ember.

A történtek, az eredmények után nem Is várhat rosszat az ember. Hiszen minden hónapban mindenki megkapja a IS forintot előlegként, egy-egy ledolgozott munkaegységre. S ha valaki nagyon megszorul — de csak ha iaazán nagyon, mondjuk esküvő, vagy betegség esetén — akkor kon pénzt, amennyire szüksége van. Aki beteg, annak néhányszáz forintot juttatunk a szociális alánból. Esküvőre adunk eov-egv borjú!, vagy elegendő húst. így látia minden tsz-tag. hogy a fegyelemnek, az alapszabályhoz való ragaszkodásnak Jólét a gyümölcse.

Ogy vélem, elégedettek az emberek. Talán ezt bizonyltja az is. hogy nemrégiben négy. városon dolgozó fiatal jelentkezel! a közösbe. Igaz. sokai is leszünk a fiatalokért. Aggtelekre. Budapestre Is elvittük őket. Sokat foglalkozunk a sporttal, a kultúrával. Nemrégen vettünk televíziót. Mert nagyon fontos dolog bebizonuitoni, hogy a falun is meg találja a falusi fiatalság a szórakozást, az egészséges, i6 szórakozást.

■.. Estébe hoilik az idő. Leálltak már a óévek, csak hátul a nénvarkhnn doboznak m*a néhánuan. Felüliünk a vastag nyárfarönkről, s búcsúzóul Risk! elvtírs megjegyzi:

'— NEM IS ÉRTEM, hogy lehet egy termelőszövetkezetei rosszul irányítani. Különösen olyan szakembernek. aW énként vállalta a munkát. Mert hallom, van ilyen elnök. Hiszen. ha az ember ért a munkához, ha szereti az embereket — de úgy szereti, hooy nem enged a huszonegyből, éppen a t’z-toasdg holnap la érdekében — akkor rend Is van. eredmények Is '■annak is megszereti a taosóo az', aki érdekeikért dolgozik. En például már úou measzereliem az ittenieket, hogy nagyon nehéz lenne megválni tőlük...

Rima KáruW

V isszatérve a beszámolóra: helyes volt az, hogy esetenként a statisztikai adatok segítségével érzékeltette a KISZ-titkár az üzem fiataljainak életét. Helyes volt az is, hogy személyhez kötötten bírált, vagy dicsért, hogy megemlékezett a KISZ-tagokat segítő idősebb dolgozókról. párttagokról. De nagy hiányossága volt a beszámolónak: szinte számításon kívül hagyta a K1SZ- en kívülieket. Alig volt szó a tömegszervezetekkel való kapcsolatról. Nem tájékoztatta a fiatalokat a kongresz- szus irányelveiről. A beszámoló után úgy éreztük, mintha nem is a KISZ kongresszusára készülne az- ifjúság. Mintha ebben az üzemben, ahol egyébként a dolgozók 80 százaléka ifjúmunkás, csak KISZ-tagok lennérek.

A csorbát Gombos László, a nagyüzemi KISZ végrehajtó bizottság tagja köszörülte ki. Hozzászólásában — igen helyesen — azokat a kérdéseket fejtegette, amelyekkel a beszámoló kevésbé foglalkozott.

— Nem tudom, miért nem hallottunk az alapszervezet és a végrehajtó bizottság közötti kapcsolatról, a kongresszusi munkaversenyről?

S a KISZ-titkár válaszát aligha fogadhatjuk el:

— Személyesen csaknem minden nap beszélek a vb. tagjaival, így szükségtelennek tartottam a beszámolóban külön is megemlíteni az alapszervezet és a vb. közötti vtEzt semmi esetre sem fogadhatjuk el. Hát hogyan képzelheti el egyetlen KISZ-titkár is azt, hogy az alapszervezet és a nagyüzemi vb. kapcsolata két-három személy érintkezésére korlátozódik. És mi a biztosíték arra, hogy amit az alapszervezet titkára helyesnek tart, azzal minden esetben egyetért a tagság is. Hogyan ismerheti meg a tagság a vb. és az alapszervezet közötti helyzetet, ha a titkár „feleslegesnek" tartja a tájékoztatást.

Gok mindenről szó esett még

^ ezen a vezetőséget újjáválasztó minta-taggyűlésen, amelynek egyetlen szépséghibáját már említettem. A fiatalok és a meghívott idősebb vendégek egy nyelven beszéltek. Azon a nyelven, amely közelebb hoz embereket egymáshoz, amely elmossa a korhatárok között emelkedő falakat. Amelyen megérti az ifjúság, hogy mit vár tőlük * a párt. az ország, hiszen ők lesznek azok. akik évek múltán átveszik < a kormány kerekeket a fáradt, idős, kérges tenyerekből. Ok a zálogai annak, hogy a becsületben megőszült munkások bízvást nézhessenek a Jövőbe. Hogy együtt... egymást megértve haladjunk a holnap felé.

Paulovits Ágoston

— 21 BRIGÁD 304 tagja tűzte ki

célul a .^szocialista munkabrigád'’ cím elnyerését a Borsod megyei Mélyépítő Vállalatnál. A brigád tagjai részt vesznek a politikai és szakmai előadásokon, s aktívan kiveszik részüket a takarékossági versenyben is.

4 nyitott ablakon a késő nyári ** szél hűvös levegőt hozott a terembe. A mondatok közötti csendben Jól lehet hallani a gyártelep jellegzetes zaját. A kovácsműhelyben akkorát csapott a pöröly az acélra, hogy a falak is beleremegtek. Valahol távolabb egy mozdony sípja hallatszott élesen. S itt, átölelve az alkotó munkától, ebben a kicsiny, ünnepi díszt öltött helyiségben új vezetőséget választott egy (Izem KISZ- ifJósága. Néhány pillanatig néma csend ült. Most ért véget a KISZ- titkár beszámolója, s a vita mégnem indult meg.

Hütter László, a DIMAVAG ko- vácsmühely KlSZ-alnpszervczetének titkára sok mindenről beszélt... Elmondta szép sorjában, hogyan indult az ifjúsági élet az üzemben az 1956- os ellenforradalmat kővető időben, milyen nehézséggel küzdöttek a fiatalok akkoriban, s mit Jelentett az, hogy a párt útmutatása nyomán létrejött március 21-én a Kommunista Ifjúsági Szövetség.

— Négy-öt taggal kezdtük, s ma 56-an vagyunk.

V a ion érezték-e a padokban ülő T fiatalok, hogy mi van e között a két szám között? Mert ez nem statisztika. Azt a harcot, amelyet, mint legtöbb helyen, itt. a süllyesztékes kovácsmühelyben is vívott az ifjúság. aligha lehet a „statisztika tükrében" kellően érzékeltetni.

Emlékezzünk csak vissza, naphosz- szakat vitáztunk akkoriban azon, hol rontottuk el az ifjúság nevelését. Mi lesz a fiatalokkal?... Hogyan haladjunk tovább? — Ezek n kérdések álltak a vita középpontjában. És hadd éljek Koval Pál elvtárs szavaival, aki résztvett ezen a taggyűlésen és szólt a fiatalokhoz:

— Ellenségeink azt mondták, a mi fiataljainktól idegen a szocializmus' építésének gondolata. Idegen a marxizmus—leninizmus eszméje, a fiatalság nem akar szocializmust, és így tovább. Voltak, akik ehhez hasonlóan vélekedtek, s ezeknek maga az ifjúság válaszolt. Tettekkel, mégpedig olyan tettekkel, amelyek ékes cáfolatai ezeknek az Ifjúságról alkotott „teóriáknak”.

A KISZ helyesen határozta meg azt az utat. amelyen az Ifiúsá«**-- haladnia kell. Kommunista közösségekké formálta a szervezeteket, ugyanakkor együtt élt az egész magyar ifjúsággal. Nem korlátozódott a KISZ feladata csupán az ifjúsági szövetség tagjaira. A KISZ az egész magyar ifjúságnak — tehát a KISZ- en kívülieknek is — a rohamcsapata lett. Ezzel nagy feladatot vállalt. Kimondhatjuk bátran: az az út, amit a KISZ választott, a legnehezebb, legbonyolultabb út volt. de egyedül ez vezetett a helyes célhoz. S most nem kell szégyenkezni azért, hogy a megjelölt úton ifjúságunk lassan haladt. Abból a válságból, amelybe a fiatalság 1956-ban került, kilábalt, s a mai iíjú nemzedékünk — csak nézzünk végig a példának okáért ezen a vezetőségválasztó taggyűlésen is — egészséges, tehetséges, életerős.

New York (TASZSZ)

Mehmet Shehu. az Albán Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke volt a hétfő délutáni ülés első felszólalója.

Határozottan elítélte az Egyesült Államoknak a Szovjetunió ellen folytatott agresszív tevékenységét. Ez az agresszív politika — mondotta Shehu — nemcsak a Szovjetunió, a népi Kína és a többi népi demokratikus. ország ellen irányul, hanem minden olyan ország ellen is, amely nem rendeli alá magát az amerikai imperializmusnak.

A szégyenletes gyarmati rendszer — mondotta Shehu — -utolsó napjait éli. Az Albán Népköztársaság kormánya teljes mértékben egyetért a Szovjetunióval. hogy itt az Ideje felvetni a gyarmati rendszer minden formája teljes és végső felszámolásának kérr dósét.

Csatlakozott Hruscsovnak az ENSZ-fötitkár tevékenységéről elhangzott értékeléséhez és támogatta azt a szovjet javaslatot, hogy a főtitkári tisztséget cseréljék fel egy kollektív szervvel és vizsgálják felül az ENSZ székhelyének kérdését.

A szovjet kormány Javaslatára az általános és teljes leszerelés kérdése Ismét megvitatásra k-rül az ENSZ- közgyűlés jelenlegi ülésszakán. Az

New York (MTI) Az ENSZ-közgyű lés kedd délelőtti plenáris ülésén elsőnek Gheorghiu- Dej, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a román ENSZ-küldöttség vezetője szólalt fel.

Beszédében hangsúlyozta, hogy a román nép és a Román Népköztársaság kormánya igen nagy jelentőséget tulajdonít az ENSZ-nek, mint