Észak-Magyarország, 1960. szeptember (16. évfolyam, 206-231. szám)

1960-09-02 / 207. szám

5 KlSZ-esküvő Sajószentpéteren Zenekari hangversenyek, szóló-koncertek az új évad programjában GEORG KLAUSZ: „Jezsuiták, isten, anyag” című könyvének előszavából ...A BURZSOÁZIA TUDATARA ébredt annak a szörnyű veszélynek, amely ót a marxizmus zászlaja alatt egyesült nemzetközi munkásmozga­lom. a szocializmus tábora és a gyar­matok szabadságmozgalma részéről fenyegeti. Nem tudja már agyon- hollgatni a marxizmust. A burzsoá­zia ideológusainak legfőbb feladata a marxizmus—leninizmus és annak filozófiája ellen folytatandó küzde­lem lett. Sok száz könyvet, sok ezer tanulmányt. újságcikket és rádió- előadást szentelnek ennek a szá­mukra jövedelmező és fontos fel­adatnak. S bár a protestáns, és a ka­tolikus teológusok, az egzisztencialis­ta és pozitivista filozófusok, az új- kentisták és az újhegeliánusok stb. látszólag harcolnak egymás ellen, a dialektikus materializmus ellen va­lamennyien egyesülnek. Abból a papiráradatból. amely az 1945 ufón! esztendőkben zúdult ki a nyomdagépekből azzal a feladattal, hogy feltartóztassa a marxizmus fi­lozófiai eszméinek győzelmes előre­haladását, sok tekintetben fi­gyelemreméltó egy könyv. Wetter Jezsuita szerzetesnek („A dialektikus materializmus. Története és rendsze­re a Szovjetunióban") című munká­jára gondolunk, amely 1948-ban To­rinóban olasz, 1952-ben pedig Bécs- ben. kiegészített és átdolgozott for­mában, német nyelven jelent meg. Ez a római Pápai Keleti Intézet­ben tartott előadások alapján íródott könyv 1945 után a legátfogóbban fejti ki azokat a kérdéseket, ame­lyekben a reakció szemben áll a marxizmussal... Hangsúlyoznunk kell még azt is, hcov a szerző ügyesebben és kör­mönfontabban vitézik a dialektikus materializmussal, mint ezt az utób­bi években a reakciós újságoknál, folyóiratoknál. brusúráknál stb. megszoktuk. Wetter nem pusztán a marxizmus ellen irányuló primitiv érveket hajtogatja, hanem hangsú­lyozza például a mechanikus és a dialektikus materializmus közölt fennálló különbséget. Nem veti el egyszerűen a dialektikát. hanem számos pontban elismeri, de termé­szetesen csak azért, hogy nyomban hangsúlyozza: a dialektikának általa helyesnek tartott tételei már Aqui- nól Tamásnál is megtalálhatók. MINT MAR EMLÍTETTÜK. Wet­tet igen sokat olvasott a marxizmus­ról és számos eredeti idézetet közöl a marxizmus klasszikusaitól, sőt, hangsúlyoznunk kell. hogy ebben a tekintetben egyetlen antimarxista munka sem hasonlítható könyvéhez. Természetesen annál nagyobb súllyal esik latba az a tény. hogy Wet­ter. Jóllehet Jártas a marxizmus klasszikusainak írásaiban, durva ha­misításokat követ el, az idézeteket, amelyeket gyakran kiszakít Össze­függésükből. önkényesen válogatja meg, és egyes szövegrészeket saját szavaival, tartalmilag meghamisítva ad vissza. S annál inkább kifogásol­ható az is. hogy olyan marxista né­zeteket igyekszik megcáfolni, ame­lyeket az antimarxisták kifejtésében ad elő. és nem fáradozik azzal, hogy visszanyúljon az eredeti szövegek­hez ... Wetter egész könyvében, as első laptól az utolsóig, a haladás erőivel szemben a reakció álláspontját kép­viseli. s a miszticizmus és a babona állásait védelmezi a tudomány el­len. Ezt mutatja az a következtetés, amelyet fejtegetéseiből a jelent ille­tően von le: „Látjuk tehát, hogy a jelenkor világméretű gigászi küzdő­terén végső soron nem a két politi­kai hatalom, mondjuk a kapitaliz­mus és a kommunizmus harcáról ran szó... olyan küzdelem ez, amelyben engesztelhetetlen ellenfe­lekként a kommunizmus... és az egyház állnak szemben egymással...” ...AZOKNAK AZ ORSZÁGOK­NAK a példája, amelyek már leráz­ták magukról a tókés igát, óriási ha­tással van a kapitalista országok dolgozóira. Ezért ma a tőkésosztály rendkívül nagymértékű szociális de­magógia kifejtésére kényszerül. Ezért szeretné Wetter távoltartani az el­nyomottakat a szabadságukért ví­vott hnrcfól, s ezért állítja, hogy nem a kapitalizmus és a szocializmus közti harc korunk történelmének tartalma, hanem a vallás és a mar­xizmus küzdelme. Wetter visszaél a hívő tömegek vallásos érzelmeivel, hogy elleplezze előttük, hol kell ke­resniük a népek, a béke és a haladás igazi ellenségeit. E cél érdekében azt az állítást is megkockáztatja, hogy az emberiség igazi felszabadításának egyáltalán nem kell végbemennie, mert ez már megtörtént tény. Ha egy hivő ke­resztény olvassa ezeket a sorokat. talán arra gondol, hogy Wetter Krisztusról beszél, s amikor arról szól, hogy a világ megváltása már valósággá vált, az Isten fiának már­tírhalálára és feltámadására vonat­kozó evangéliumi állításokat tartja szem előtt. Az okos jezsuita atya, aki könyvében a kvantumfizikáról és a relativitás-elméletről, a bioké­miáról, a logikáról és hasonlókról beszél, ezen a ponton azonban szi­gorúan tartja magát a dogma primi­tívségéhez. Nemhiába díszeleg köny­vén a háromszoros cenzúra, éspec a jezsuita rend. a bécsi hercegpri- mási hivatal és a vatikáni Keleti In­tézet cenzúrájának jele. Wettert ezért mi sem gátolja abban, hogy bár a tókés-, a gyarmati- és a fél­gyarmati országokban az emberek százmilliói tengődnek nagy anyagi és szellemi nyomorban, a következőket jelentse ki: „A világnak ez a meg­dicsőülése kezdetben már valósággá vált... éppen Mária testileg való mennybemenetelének utolsó dogma­tikus kihirdetése nyújt biztosítékot arra, hogy az 6 személyében az anya­gi teremtmény megdicsőülése már kezdetiben tény. hogy itt tehát ép­pen az lett valósággá, amit a mar­xista világszemlélet tehetetlen Pro­métheuszt daccal ki akar erősza­kolni .. ___ . .. WETTER ARRA KÉNYSZERÍT bennünket, hogy a marxizmus ellen intézett támadásai tarthatatlan vol­tának kimutatása céljából a legkü­lönbözőbb területekre kövessük. Egyúttal nemcsak az derűi ki, hogy Wetter állandóan hibásan, helyen­ként már a hamisítással határoson értelmezi a marxizmus nézeteit, és a dialektikus materializmusnak azo­kat a tételeit, amelyeket meg akar cáfolni, előbb céljainak megfelelően ,,megkozmetikázza”, hanem az is, hogy a szaktudományok legkülönbö­zőbb területein, amelyen a marxiz­must igyekszik legyőzni, mindennek nevezhető, csak éppen hozzáértőnek nem. Lépten-nyomon észrevehető nála, hogy tudását rosszhlrü forrá­sokból meriti, s bár elfogadott taná­csokat, ezek szemmelláthatóan roez- szak voltak! Ezzel az értékeléssel kapcsolatban felmerülhet a kérdés, vajon tudo­mányos szempontból megéri-e egy­általában. hogy teljes részletesség­gel tárgyaljuk Wetter nézeteit. Még­is. három ok igazolja ezt a vállalko­zást. Mivel Wetter előszeretettel hivat­kozik olyan területekre, amelyekre vonatkozóan a marxizmus még nincs minden tekintetben kidolgozva, alka­lom nyílik arra, hogy Wetter cáfolá­sával párhuzamosan számos fontos kérdésben kifejtsük a dialektikus materializmus felfogását. WETTER KÖNYVE végűi, mint már említettük, a modem természet- tudomány számos kérdésre vonatko­zó reakciós felfogások enciklopé­diája. s itt alkalom nyílik annak a politikailag fontos feladatnak az el­végzésére. hogy e tudománytalan nézetek leleplezését egybekapcsoljuk a neotomizmusnak. vagyis a jezsuita Wetter filozófiai álláspontjának bí­rálatával. •A Kossuth Könyvkiadó kiirt*— hatólag Fischer Annie Kossuth-díjaa zongoraművésznő szóló-estje lesz. A bérleti sorozat kamara- és szólóhangversenyeinek sorában októberben egy búzánkban vendég­szereplő szovjet kamarazeneikap kéé koncertjét hallhatjuk, novemberben Alain Bemheim zongoraművész szóló-estjét, decemberben a MiskcJd Bartók Béla Zeneművészeti Szak­iskola tanárainak koncertjét, már­ciusban a miskolci zeneiskolák taná­rainak hangversenyét, míg április­ban Jakot> Zak moszkvai zongora­művész azólóhan «versenye gyönyör­ködteti a zenekedvelőket. Az Ifjúsúg zenei nevelését szolgáld hangversenyek műsorában ismert fö. városi szólisták és helyi zenekarok előadásai nyújtanak szórakoztató zenei nevelést. Az Országos Filhar­mónia a miskolci Ifjúság részéra négy. egyenként nyolc koncert­ből álló hangverseny-sorozatot szer­vezett: egyet a Lenin Kohászati Mű­vek Barié* Béla Művelődési Házá­ban tartanak, kettőt a Bartók Béla Zeneművészeti Szakiskola hangver­senytermében. egyet pedig a vasutas dolgozók Erkel Ferenc Művelődési Otthonában. A Nehézipari Műszaki Egyetem diákjai részére is tervemele koncertsorozatot. azonban abból egyelőre még csak egy hangverseny időpontja biztos. Tervbevették, hogy zenekari hang­versenyeiket tartanak egyes üzemek­ben is, amennyiben azokat az üze­mek igénylik. A Miskolci Liszt Fe­renc Filharmóniikus Zenekar a kö­zeljövőben több térzenét U tart Mis­kolcon, a Szabadság téren. Miskolc mellett gazdag programot dolgoztak ki a megye községeinek« városainak zenei ellátására b. Há­rom-három nagyzenekari hangver­senyt tartanak Szerencsen, Putnokon* Sárospatakon és Sátoraljaújhelyen. Szóló-esteket rendeznek Tokajban, Mezőkövesden, Kazincbarcikán, Sajó­szentpéteren. özdon a Miskolci Fil­harmonikus Zenekar közreműködésé­vel lesz Erkel Ferenc-est Tervbe­vették, hogy Tisza palkonyón Is szer­veznek koncertet. A dús program kizárólag az Orszá­gos Filharmónia, illetve a miskolci kirendeltsége által szervezett hang­versenyeket öleli fel. Ezeken kívül még számolnunk kell az egyes zene­iskolák által rendezett koncertekkel, az ismert öntevékeny zenei együtte­sek hangversenyeivel, az esetleg programon kívül étkező külföldi művészek és együttesek vendégkon­certjeivel, a tavasszal sorra kerülő Miskolci Zenei Napok rendezvényei­vel. A komoly zene kedvelői mind jobban szélesedő táborának Igényei is napról-napra nőnek. Hang. versenyrendező szerveink dicséretre- méltóan igyekeznek lépést tartani az igényekkel és kielégíteni azokat. (hm* A közeljövőben Ismét megindul ^ a koncertélet Miskolcon és Borsod megyében. Az elmúlt évek­ben a koncertélet örvendetes fejlő­désének lehettünk tanúi mind a megyeszékhelyen, mind pedig egyes községekben. Az Országos Filharmó­nia — hasznosítva a korábbi tapasz­talatokat — gazdag programot készí­tett elő az új évadra. Az eddigi terv«* szerint Miskolcon nyolc nagyobb méretű zenekari hang­versenyt rendeznek a színházban és hat kamarazenekari, Illetve szóló­koncertet a Zeneművészeti Szak­iskola hangversenytermében. Ezeket a koncerteket bérleti előadásban szervezik. A zenekari hangversenyek sorát a miskolci Liszt Ferenc Filharmónikus Zenekar koncertje nyitja. A koncer­tet Vaszy Viktor vezényli és azon Moldován Stefánia. Turián Vilma. Szabó Miklós. Simkó György, vala­mint a szegedi pedagógus énekkar működik közre. A műsoron Beetho­ven: Corlolan nyitánya és a IX. szim­fónia szerepel. Ennek a koncertnek az időpontju szeptember 19. Október közepén a debreceni MÁV szimfoni­kusokat vezényli Miskolcon Rubányi Vilmos. Hangversenyük műsorán Weber Oberon nyitány-a, Richard Strauss Don Juan-Ja. valamint Sosz- takovics X. szimfóniája szerepel. Üjra a miskolci filharmónikus okát hallhatjuk novemberben. Sulyok Ta­más vezényletével, Kadosa Pál Kos- suth-díjas közreműködésével. Bach H-moll fuvola szvitjét. Saint-Saens Állatok farsang-Ját, Sugár DiverU- mento-ját és Kadosa Concerto-ját hallhatjuk tőlük. Haydn Évszakok című oratóriuma szerepel a decem­beri koncert műsorán a debreceni MÁV filharmonikusok előadásában. Lehel György vezényletével, Werner Mária. Réti József. Antalffy Albert, valamint a szolnoki városi vegyeskar közreműködésével. A januári zene­kari koncerten a budapesti MÁV szlmf ón Ükunokát hallhatjuk; Stravin­sky Oedipus Rex-ét és Szervánszky Honvéd kantáid-ját halljuk tőlük, a Magyar Néphadsereg Központi Mű­vészegyüttese férfikarának közremű­ködésével. Lukács Miklós vezénylete- vei. Vivaldi H-moll szimfóniája, Mo- zart A-dur zongoraversenye és Beet­hoven I. szimfóniája szerepel a feb­ruári koncert műsorán. Előadja a miskolci Liszt Ferenc Filharmónikus Zenekar. Németh Gyula vezényleté­vel. Rőczey Ferenc közreműködésé­vel. Már ismert külföldi vendégkar­mester All a miskolci filharmoniku­sok élére márciusban: Henryk Cyz varsói dirigens, aki Maros Vonós- szimfóniá- ját, Bramhs Hegedűver- seny-ét és Schubert Szimfóniá-ját vezényli. Ezen a koncerten Kovács Dénes hegedűművész működik közre. A színházban rendezendő koncert­sorozat utolsó rendezvénye előrelát­j ÉRDEKES HÍREK • ....mmuIMMMMM1****.......... f A z angolok mindig arról voltak ) híresek, hogy első helyen állnak a ► teafogyasztásban. A legutóbb nyilvá­nosságra hozott adatok azonban azt ► mutatják, hogy a tea helyét lassan ► kiszorítja a bor, mert a borfogy asz-, ► tás állandóan emelkedőben van. Az, ► utolsó 20 év során 1959-ben kelt el a, ► legtöbb bor Angliában, amikor is a, ► lakosság összesen 27,613 503 liter, ► bort fogyasztott. A legkedveltebb a, ► portói bor. amelyből az utolsó évben. ►8.162 500 litert Ittak meg az angolok., 1 A japán rendőrség adatai szerint •ez év első felében Tokió utcáin 6980' • «énkocftinerencsétlenséc történt, öt-' ' százötvennyolcan meghaltak és 30' •ezren megsebesültek. Illetve meg­rokkantak. ami lényegesen felülmúl­• ia a tavalvi adatokat. 1 A rendőrség adatait kommentálva, •a tanok megírják, hogy „Tokió az' •utóbbi években valóságos pokollá •vált a gyalogosok számára". i A genovai rendőrség elég későn. I jött rá. hogy két fiatalember több. I millió Urát szerzett Mate Grosso I parcellánkénti kiárusításával. Hektá­ronként hétezer Uráért adták el a1 I brazíliai őserdőt. Azzal beszélték rá' lOlasz honfitársaikat a ..Jövedelmező1 i befektetésre", hogy a Mate Grosso1 ,igen gazdag talajkincsekben: arany-' (ban. gyémántban, kőolajban. Wolf-' iramban, sőt urániumban. Állításuk' iszerint a brazillal kormány támo-' i«atia a telepeseket a talajkincsek' kiaknázásában. Többen oly mérték-1 iben ..beugrottak", hogy mindenüket1 eladták és Braziliába utaztak. Ott» i aztán szemben találták magukat ai i Járhatatlan őserdővel. < Az olasz Angelo Bonlnonak 50* esztendeig nem sikerült feleséget ta­lálnia. Egyáltalán nem meglepő, hogy kampós orra, elálló fülei, né-' les. fogatlan szája eddig még egyet­len női szivet sem tadott Jobb belá-, tásra bírni. Egy csapásra azonban, minden megváltozott, amikor Angelo. Bon I not egy versenyen egyhangúlag, Olaszország legrsónyább férfijának, választották meg. Ettől kezdve nem győzött a házassági ajánlatokra vá­laszolni. • | A bálna és elefénthús után állftó-i ilag újabb exotikus húsfajtával ör-l ivendeztetik meg az osztrák háziasz-i iszonyokat: a hengurúhúsaal. A híreki • szerint egy kiló kengurú 25 schll-i i ’ngbe kerül majd. i A kengurú ellen szól. hogy Nyu-l l «.at-Berlinben az elmúlt hónapokban! I kukacos hengurú-húst hoztak forga-i impozáns oldalszám négyszere­sére emelkedik. Az I960, évi. körülbelül 60 mil­lió oldalon megjelenő természet­tudományos szakirodalom je­lentős része angol és orosz nyel­vű, de igen nagy a német és ja­pán nyelvű szakirodalom oldal­száma is. 60 millió oldal szakirodalom Évről évre szinte lavinaszerű­en növekszik a természettudomá­nyos kiadványok száma. E kiad­ványok dokumentálása és nyil­vántartása egyre nagyobb anyagi és személyzeti problémákkal jár. Az 1959-ben kiadott természet- tudományos irodalom oldalszáma mintegy 15 millió volt; 1960-ban számolni kell vele, hogy ez az Az ünnepsége* során dr. Fehéré István elvtárs. az Igazgatóság veze-* tője hét dolgozót a Kiváló dolgozó* kitüntetéssel, sc*at pedig pénzösz- szeggel jutalmazott meg. Sokemeletes épületek a nyílt tengeren A Kaspi-tengerben lévő Neftyani- je Kamnyl olajlelőhelyen három tíz­emeletes lakóházat építenek. Minden házban ezer olajmunkás lakik majd. Nyeftyanije Kamnyi több kilomé-( ternyire fekszik a partoktól és éven­te legalább 80 napig viharos itt az időjárás. A lakóházak tervezői szá­molnak ezzel a körülménnyel. Vasárnap este bensőséges háziün­nepségen emlékeztek meg a postás dolgozók a Miskolci Postaigazgatóság 10 éves tevékenységéről. Az ünnep­ségen megjelent Prieszol József elv- társ, a K. B. tagja, a megyei párt- bizottság első titkára, Papp Károly elvtárs. a megyei pártbizottság tit­kára. dr. Fehér István, a postaigaz­gatóság vezetője. Horváth Kálmán, a Postás Szakszervezet elnökségének tagja, az Igazgatóság párt- és szak- szervezeti vezetőségének tagjai, va­lamint megjelentek az igazgatóság dolgozói. Az ünnepséget méltató rövid meg­nyitó után Gyarmati Ferenc, a mis­kolci Nemzeti Színház művésze és a postás kultúrcsoport adott színvona­las műsort, majd Prieszol József elv­társ méltatta az igazgatóság 10 éves munkásságát. Megemlékezésében el­ismeréssel nyilatkozott az igazgató­ság eredményes, irányító tevékenysé­géről és a végrehajtó szervek műn-' kajáról, mely a posta hírnevéhez méltóan Jelentős mértékben elősegí­tette a borsodi iparvidék fejlődését és a nagyüzemek termelését. Külön kiemelte az Igazgatósági kerületnek a falusi telefonok felszerelése és a hírközlési hálózat bővítése terén vég­zett lelkes, eredményes munkáját. Horváth Kálmán elvtárs a Postás Szakszervezet nevében kívánt to­vábbi sikeres munkát az igazgatóság dolgozóinak és vezetőségének. Jubileumi ünnepség a Miskolci Postaigazgatóságon mérvű volt a Jégverés Tokaj, Tárcán és Sárospatak környékén. Van olyan! szőlőterület, ahol a 100 százalékot isi eléri. Az Állami Biztosító kárbecslői! a bejelentés után nvomban a hely-! színre sietnek. Eddig csaknem va-1 1 amennyi termelőszövetkezetben ésj egyéni gaz .álkodóná! megtörtént al kárbecslés. A laki Rákóczi, az iro-| tai Győzelem és az alsódobszal Bú-é zakalá&x Termelőszövetkezetek ré-í szére a kártérítés is rövidesen meg-i történik. ' Az Állami Biztosítónál a beérke­zett jelentések alapján mcgállamtot- tik. hogy az Idén sokkal több jégeső hullott, mint átlagban bármely elő­ző évben. Eddig 178 termelőszövetke­zet Jelentett Jégkárt, s az egyéni ter­melők közül is — ahol aránylag ke­vés volt a biztosítás — kétezren je­lezték. hogy Jégeső pusztított termé­sükben. Ebből ezer hegyaljai szőlő- tulajdonos. Az eddig megállapított jégkár több. mint három millió fo­rintot tesz ki. de ez a szám még to­vább emelkedik. Különösen nagy­Töbhmillió kárt okozott a jégverés Csongrádi Gizella, a Búkkaljai Bá-i nyaüzem könyvelője öt óra körül ér-i kezeit meg a tanúk és a rokonsági kíséretében. Feledhetetlen élmény < volt: a bevonuló fiatalokat valóságost virágcsövei borították el a kiszesekA Bár nem ez volt az első KISZ-es-i küvő Sajószentpéteren, de a legszeb-i bek közé sorolható. A lelkes fiataloki lemezjátszót hoztak magukkal, zene-i szóval fogadták a terembe belépő-i két. I Minden vendég azzal a benyomás-\ sál távozott az ünnepségről, hogyi igen szép volt. s bizonyos, hogy so-i kan követik a példát. Szabó Istvánnál Sajószentpéter i (Levelezőnktől). Szombat délután ünnepi díszbe öl­töztették a sajószenlpéteri tanácshá­za nagytermét. Az asztalra vörös drapéria, s a népköztársaságunk cí­merével ékesített nemzetiszinü zász­ló került, a vázákba frissen szedett virágokat raktak, A teremben, s az ajtó előtt csoportosuló emberek. KISZ-flatalok arcán ünnepi hangu­lat ült. legtöbbjük kezében virág­Megálltak az arra járó idegenek te és kérdezgették: — Ml készül itt? — KlSZ-esküvő — felelték. A boldog fiatal pár: Száraz Lajos, a Berentei Hőerőmű lakatosa és

Next

/
Thumbnails
Contents