Észak-Magyarország, 1960. augusztus (16. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-07 / 186. szám

Gyerekek a kastélykertben a bejárati erkély kőkockáira, hogy megropogtassa alvástól elgémbere­dett derekát, s beleásitson a napba, mely elsőnek az 6 kastélyát melen­geti megölelésével. A kastély előtt jókora tisztás, fe­lezőpontján virágágynyi dombocska púposodik, közepéből zászlórúd nyú­lik a magasba, csúcsán úttörő zászlót cirógat a szél. A tisztás szélén terep- színű sátrak prizmái — az encsi járási munkásőr század kölcsönözte oda a gyerekeknek a sátrakat. Egy• ben-egyben ketten-hárman húzzák meg maoukat é/szakára. Hetvenegy gyerek tölt élményekben gazdag két hetet az abaujdevecseri kastélykert­egylk csoportja. anyu se vegye észre — eltüntetni a nadrágból az eper ejtette foltot Odébb a lányok a sebkötözést tanul­ták, fogadván nevelőjük tanácsait-, hogy ennek a tudománynak az elsa­játítására különösen nagy gondot for­dítsanak. Nem tudhatják, mikor, hol kérik majd segítségüket, meg ők is kerülhetnek bajba; Azért tanulnak az apró emberkék, hogy tanítsanak majd. visszakerülve iskolájukba. Ör­sük tagjait avassák be az itt szerzett tudományok titkaiba. Augusztus else­jén kezdődött, 14-én zárja be kapuit a tábor. Elkongatták a delet. Mozgolódás támad a fiúk csoportjaiban. Legszi­A kastélykert fái ben. A legkisebb úttörőegység, az őrs vezetésére képezik ki az encsi járás falvaiból verbuvált úttörőket Csernai Jolán, Tóth Mária, Kiéri Bertalan és Tamás László pedagógusok. Nagy Bertalan járási úttörő vezető, a tábor parancsnoka kalauzol ben­nünket a tanulócsoportok között, éppen „forgószinpad foglalko- >an. Az meg mi? — kíváncsis­kodunk. Az egyik legényke ránkcsu- dálkozik. No. ezek meg honnan jöt­tek, hogy még ezt se tudják... Meg­magyarázzák a dolgot. A gyerekek a négy pedagógus körül „mozognak”, mindenütt más-más előadást hallgat­va sebben ugranának, futnának a fák hűvösében füstölgő konyha felé, ahonnan a pirított káposzta illatát hordja erre a szél, de önfegyelem is van a világon. Szerda van, „tészta- nap", de holnap majd rántott borjú­szelet kerül a tányérjukra. Negyed egy. Füttyszó, s a gyerek­sereg rendezett sorokban indul a megterített asztalok felé. Vidám in­dulót énekelnek. A fák komolyan bólogatnak lombfejükkel. Mintha a kastély is felderülne. Egyik ablak­szeméből jóságosán rájukkacsint, napfényt tükröz lábuk elé... A tanév kezdetére befejezik az új iskolák építését és a régiek tatarozását Borsod megyében már készülnek az új tanév nyitására. A megye több mint 450 általános iskoláid­ban meszelik a tantermeket, kija­vítják a megrongálódott berende­zéseket. Az iskolák szebbétételében több mint 300 szülői munkaközös­ség Is segít, akik függönyöket varr­nak, térítőkét készítenek, virágokat ajándékoznak az Iskoláknak, hogv a gyerekek barátságos, otthonos iskolákban tanuljanak. A Borsod megyei Tanács csaknem 5.5 millió forintot fordít az iskolák tatarozására is. Ebből az összegb e 150 Iskola homlokzatát „szedik rendbe", rendezik környékét és végzik el a szükséges átalakításo­kat. Ezek a munkák jó ütemben haladnak, s a korábbi évektől elté­rően 25-re be b fejeződnek. A rendkívüli időjárás számos község­ben tette szükségessé, hogy egv- egy tantermet a tn-eknek adjanak «4 tecményezárításra. A tsz-ekkei úgy állapodtak meg. hogy a tanter­meket augusztus 20-ra visszaadják az iskoláknak, s így ezekben is «4 tudják végezni a szükséges tata­rozást. A régi iskolák mellett az idén 18 községben összesen 60 tanterem­mer építettek új iskolát. 24 millió forintos beruházással. Az új isko­lák közül kettőt — Bodrogkercsa- túron és Karosán — csütörtökön adták át. A két, egyenkint 4—4 tantermes általános iskola mellett eg>-egy nevelői lakást is építettek. Az uj iskolákat új berendezéssel látják el. Emellett a Művelődésügyi Minisztérium 54 új tantermi beren­dezést is küldött Borsodba. Ennek eredményeként — például a mező- csátl járásban — valamennyi Isko­lai tantermet korszerű, új bútor­zattal rendezték be. Az oktatás színvonalát favítja maid az a több mint 80 biológiai és fizikai-kémiai szertár Is. amelvet usvancsak az új tanév kezdetére kapnak meg az Méltóságteljes a kastély, tiszteletet parancsoló. Mondják, valamikor gő­gös is volt. Azért ültették körül fá­val, hogy ne lássa avatatlan szem. Lombfátylak mögé rejtette szépséges arcát, tomyocskáit, napfényt táncol­tató ablaJcait. Ügy ül a park mago­sán, olyan peckesen, megabiztosav, mintha még mindig... De nem. Ele- i két uram már nem áll ki reaaelente'-MK. /\z egym jiucsopon cppcf a jel­zéseket tanulja, s hogy fogékonysá- jukrói meggyőzzenek, az egyik le- jényke előkapja sípját, s a segély­kérés füttyjelére — melyet éppen az imént tanultak meg — a lombok kö­zött társa’kodó vercbcsnpat ijedten rebben fel. A másik fiúcsoport a technikai ügyességeket próbálgatja. Hogyan lehet könnyedén — hogy kádermunkában a párt, a dolgozó nép tényleges érdekei helyett szub- Y1 jektfv szempontok dominálnak. Al- kalmazkodó lesz. „kitapogatja” az arra hajlamos elvtórsak gyengéit, s kiveti hálóját azokra, akiktől karri- * erje függ. — Az elvtelen hízelgés, „talpnyalás”, vagy sokszor az ártal­matlannak tűnő apró „szívesség". — vagy borozgatással kezdődő „barát­ság”, — eléggé csalhatatlan jelek az ilyen törekvésekre. A gazdasági téren jelentkezhető szubjektivizmus is sokféle változat­ban fordulhat elő. Például egv irreá­lis terv, vagy elképzelés, mely nem számol a megvalósíthatóságét végső soron eldöntő, objektív feltételekkel — szubjektivizmus. Nálunk a télen tapasztalható volt egyes járásokban, hogv egyes elvtársak a mezőgazda­ság szocialista átszervezését szeret­ték volna „egyszuszra" letudni — nem számolva azzal, hogy meg vol­tak-e a teljes átszervezés gazdasági és politikai feltételei. A szórványo­sán tapasztalt ,.baloldali" túlkapások is végső soron a szubjektivizmus ta­laján keletkezhettek. Az úgynevezett „rózsaszín”, vagy „borús” — a tényleges, objektív helyzetet eltorzító különböző jelen­ségek is csak a szubjektivizmus ta­laján születtek meg. Igen veszélyes megnyilvánulási formái ezek a szub- jektivizmusnak. A felsőbb vezető • szerveket megfosztják attól a lehe- tőségtől. — különösen, ha azok nem rendelkeznek elég közvetlen, konkrét « tapasztalattal Is —, hogy reálisan lássák az élet. a gyakorlat jelensé­geit, követelményeit. Ennek alap­ján születhetnek olyan intézkedések, amelyek azután az életben nem áll- ják meg a helyüket, megvalósítha- ‘ tatlanok. vagy megvalósításuk súlyos ■ következményekkel járna — ellent- mondásokat szülnek. Nyilvánvaló, hogy az ilyen jelenségeknek — okul­va az ellenforradalom előtt elköve­tett saját hibáinkból is — minden- ' képpen elejét kell vennünk. Mivel a szubjektivizmus ilyen ká- V ros Jelenség és súlyos veszélyekkel r járhat, teljesen érthető, hogy pár- j tunk nem lehet közömbös a szub- k Jektivizmussal szemben. Pártszerve- t zeteinknek szívós és következetes y harcot kell vívni ellene, bármely te- * rületen és bármely formában je- , lentkezzék is az. A szubjektivizmus r elleni harc természetesen a párton- > kívüli dolgozóknak is elsőrendű i feladatuk és személyes érdekük. i A szubjektivizmussal rendkívül sokféle változatban találkozhatunk. A kádermunkában például ez úgy , jelentkezik, ha az egyes embereket , nem aszerint ítéljük meg, mint ami- f lyenek valójában, hanem felszínes, vagy helytelen „értesülések", előíté- , letek, rokoni, vagy baráti kapcsola- ^ tok alapján, vagy éppen aszerint, , hogy az illető „szimpatikus-e”, vagy , sem — nem pedig aszerint, hogy \ osztályhelyzete alapján, képességei- , nél, emberi tulajdonságainál, rátér- ; mettségénél fogva azon a poszton, ahová állították, vagy ahová állítani , akarják, mit s mennyit tesz, vagy lesz képes tenni a szocializmus ügyéért, hogyan dolgozik és harcol a párthatározatok megvalósításáért, a szocializmus építéséért — árt-e vagy használ a párt. a munkásosztály ügyének, a dolgozó nép érdekeinek. Gyakorlati megnyilvánulásait néz­zük meg egy-két példán keresztül is. ADVA VAN EGY EMBER, aki általában jó tulajdonságokkal ren­delkezik; józan, erkölcsös, munkájá­nak, hivatásának, családjának, s a szocializmus ügyének élő. — ezek a tényleges és lényeges tulajdonságai — s erről az emberről mondjuk a főnöke azt állítja, hogy részeges, er­kölcstelen, elhanyagolja a munkáját, politikailag megbízhatatlan, stb. Az­után ez önkényes és hamis — szub­jektív — véleménye alapján általá­ban elmarasztalja, adott esetekben megvon tőle bizonyos kedvezménye­ket (jutalom, előléptetések). Vagy megfordítva: egyes rossz tulajdonsá­gokkal rendelkező embereket önké­nyes, szubjektív vélemény alapján — jó tulajdonságokkal ruháznak fel, vagy az illető lényegét meghatározó rossz tulajdonságait szépítgetik, „el­kenik”, s érdemtelenül jutalmazzák, díjazzák, léptetik elő. Mindkét eset­ben szubjektivizmussal állunk szem­ben, amiről tudni kell, hogy az egyes emberek munkájának, emberi maga­tartásának szubjektív túlértékelése éppoly súlyos kárt okozhat a káder­munkában. mint egyesek tényleges munkájának, értékes emberi tulaj­donságainak szubjektív lebecsülése. A szubjektivizmus már nem egy Jó elvtársunk fejlődését törte derékba, vagy vetette vissza és sekélyesítette el egész életére. Ezen túlmenően ká­ros azért is, mert sérti a becsületes emberek igazságérzetét, bosszantja és kedvét szegi munkájuknak — el- , lentmondást szül. A szubjektivizmus egy sajátos for­mája úgy jelentkezik, ha egyes em- ; bereket nem változásukban, fejlődé- . sükben szemléljük és ítéljük meg. , Például egy munkásról, vagy egy mérnökről, vagy éppen egy pedagó­gusról kell véleményt mondani, aki korábban — mondjuk 1054 tavaszán . még — nem értette meg pártunk po- . tikikájának lényegét, passzív, kö­zömbös volt az osztályharc időszerű problémáival szemben, vagy éppen- ’ séggel bizonyos „ellenzékieskedés" * (nem ellenséges szembenállás!) is ta- " pasztaiható volt nála — döntően az ’ ellenforradalom propagandájának megtévesztő hatására; az elmúlt 3—4 ' esztendő során viszont meggyőződött ’ pártunk igazáról, politikánk helyes- : ségéről, — ma magáénak érzi és - vallja azt, munkájával és más társa- , dalmi tevékenységével a szocializ- l musért élt. Az ilyen emberről káros ű szubjektivizmus lenne ma a kóréh­ig bi negatív véleményt alkotni. Ugyan- , így durva szubjektivizmus lenne egy emberről, akit korábban (akár hosszú éveken ót is) mint kommu­nistát ismertünk, de 56. után rene­gát, vagy osztályáruló lett — ma ii s azt állítani, hogy az az ember kom- ?. munista. — Ezek persze csak kiraga- ■- dott példák, éles kontrasztokkal, a i- kádermunkában helyenkint jelent- :- kező szubjektivizmus megnyilvánu- I- 1 nsainak érzékeltetésére. * t. FEL KELL FIGYELNI arra is 5- hogy a kádermunkában jelentkező a szubjektivizmus a legkiválóbb tala; í- lehet a karrierizmus számára. A kar- s- rierista sunyi, ravasz teremtmény Könnyen észreveszi, ha valahol c Zoltán, a gázturbinás járműmotorok alkalmazásáról ír. Bódy György Mis­kolc város úthálózatának fejlődését '»'t be. Nagy Zoltán cikke: „Használati utasítás" egy új lakástl- pushoz. Klie Zoltán és Horváth Béla szól hozzá az előző számban megje­lent vitaindító cikkhez, amelyet Darvas Olivér irt „Építészeti gondo­latok" címen. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége borsodi inté­ző bizottságának közleményeiből az ez évi második szám a napokban je­lent meg. Fazekas Istifán Általános áttekintés Borsod megye műszaki könyvtárainak helyzetéről című cik­kében több értékes javaslattal él a műszaki könyvtárak fejlesztésére, a •aafcmai továbbképzés elősegítésére. Több eredeti javaslatot tartalmaz­nak Falvay Károly fejtegetései a Ti­PAHTIJ>n * ii. ideológiai munkánk egyik fontos p feladataként jelölte meg a szubjek- tivizmus elleni széleskörű, állhatatos ti és következetes harcot. Egyrészt j, azért, mert pártunk világnézetével 2 és. politikájával, az osztályharc kö- h vetkezetes véghezvitelével, a szó- r cializmus építésének érdekeivel sem- j, miképpen nem egyeztethető össze a e szubjektivizmus; másrészt, mert k egyes elvtársak — elméleti leiké- f, szültségük hiányosságaiból eredően — még ma sem értik a szubjektiviz- s, mus lényegét, veszélyességét, s nem fi mindig képesek azt felismerni a né- j, ha „ártalmatlannak” tűnő jelensé- n gekben is. 1: Mi is tulajdonképpen a szubjekti- v vizmus és milyen megnyilvánulási ], formáival találkozhatunk leggyak- t. rabban? to Tömören megfogalmazva: az ob- s jektív valóság tényének önkényes o semmibevevése. Helytelen szemléié- r ti .és gondolkodásmód. Ha úgy tét- r szik, csaló önámitás. mely nem szá- a mol a valóságos tényekkel. A szub- a Jektivista legnagyobb hibája éppen 1 abban rejlik, hogy elveti a marxista i ismeretelméletet, önkényeskedik az E Objektív valóság fényeivel, törve- s nyelvel, s csak akkor „tér észhez", r amikor már késő. A szubjektivista i az egyes embereket, dolgokat, jelen- C ségeket nem olyannak veszi, nem ? úgy Ítéli meg. mint a valóságban, ha­nem ahogyan az a „.szubjektumnak", i az „6" elképzeléseinek, vagy szemé- c lyes érdekeinek legjobban meglelel. * Vagyis a szubjektivizmus elszakadás s a valóságos tényéktől — az egyes t emberek tényleges tulajdonságainak. - cselekedeteinek, a valóságos helyzet- J nek, a tényeknek önkényes eltorzí- 1 tása pozitív, vagy negatív értelem- 1 ben. Az élet — különösen az ellenforra- j dal mat megelőző években sajnos — bőségesen szolgáltatott példákat ar- ! ról, hogy a pórt és az állami mun­ka gyakorlatában, a kádermunká- j ban. az egyes emberek gondolkodás- * módjában és cselekedeteiben olykor ! jelentkező szubjektivizmus mily ; mértéktelen károkat képes okozni a párt ügyének, a szocializmus ügyé- ! nek. Ismeretes például, hogy a szub- ' jektivizmus talaján keletkezett sze­mélyi kultuszból mily súlyos gazda­sági és politikai hibák származtak az ellenforradalmat megelőző években. Ezekből pártunk az SZKP XX. kongresszusa után, de különösen az ellenforradalom leverése óta határo­zottan és konstruktiven levonta a szükséges következtetéseket. — Ma­ga a revizionizmus is. mely az ellen- forradalom hű szállóscsinálója volt nálunk — és amely jelenleg is fő ve­szély a munkásmozgalomban — tu­lajdonképpen a szubjektivizmus ta­laján keletkezik. Ismeretelméleti gyökereit tekintve, lényegében szub­jektivizmus: a társadalmi valóság leglényegesebb, objektív törvénysze­rűségeinek elvetése és tagadása. „A revizionizmusnak is, a dogmatizmus- nak is, közös vonása a marxista is­meretelmélet elvetése, a szubjektív szemlélet" — állapította meg Köz­ponti Bizottságunk beszámolója a VII. kongresszuson. A szubjektivizmus ártalmasséga legfőképpen abban rejlik, hogy pár­ton belül aláássa a párt akarati cse­lekvési egységét. Az pedig közismert, hogy a pértegység mindenfajta csor­bítása milyen súlyos következmé­nyekkel járhat. — Nem kisebb káro­kat okozhat a szubjektivizmus kife­lé sem, amennyiben egy-egy helyte­len szubjektív intézkedésről kiala­kuló közvélemény végső soron rom­bolja pártunk tömegkapcsolatát. A jó. szilárd tömegkapcsolatra pedig pártunknak oly nagy szüksége van. mint bármely élőlénynek a nap­fényre. vízre és a levegőre. Pártunk erejének és legyőzhetetlenségének legfőbb forrása éppen abban a jó kapcsolatban rejlik, amely pártun­kat a dolgozó néphez ezernyi szállal fűzi. GAZDASÁGI TÉREN IS súlyos károkat okozhat a szubjektivizmus, e téren közvetlenül a szocialista ter­melési viszonyokat érinti. A gazda­sági életben jelentkező szubjektiviz­mus zsákutcába vihetné tervgazdál­kodásunkat. végső soron anarchiát, kapkodást és hizonytalankodást Idéz­ne elő. mely természetszerűen a politikára, és népünk életkörülmé­nyeinek alakulására is káros hatás­sal lenne. A ssuhjektivismusról Felvetődik a kérdés: hogyan ves­sünk gátat a szubjektivizmus érvé­nyesülésének a párt és az állam gyakorlatában? Ml a leghatásosabb ellenszere a szubjektivizmusnak? Ha tömören akarnánk válaszolni ezekre a kérdésekre, azt monda­nánk: emelni kell kádereink, párt­tagságunk elméleti felkészültségét, pártszervezeteink ideológiai színvo­nalát. Igen, mert csakis a megfele­lő ideológiai felkészültség biztosít­hatja; hogy pártszervezeteink, veze­tő állami szerveink, kádereink képe­sek legyenek az élet legkülönbözőbb pozitív és negatív jelenségeit tény­leges, ok jektív voltukban felfogni, azokat dialektikus összefüggéseikben és kölcsönhatásukban sokoldalúan elemezni, és belőlük helyes, a párt, a munkásosztály, a dolgozó nép ér­dekeinek megfelelő következtetése­ket levonni. Ez a feltétele annak, hogy pártszervezeteink felismerjék a munkában olykor Jelentkező szub- b jektivizmust Is. — A szubjektiviz- t ’ mus elleni harc leghatásosabb mód- / • szere tehát a káderek, egész párttag- J i Ságunk elméleti felkészülésének fo- 1 i kozása. Megyei pártbizottságunk leg­• utóbbi határozata is Így szól párt- a • szervezeteinkhez: „Állítsuk « párt- r i munka Homlokterébe kádereink és I- párttagságunk elméleti képzését1z ’ Központi Bizottságunk beszámo- I- lója a VII. kongresszuson többek c i között a következőket hangsúlyozta: C c „A párt, a párttagság elméleti szín- » I vonalának további emelése megkö- r t veteti, hogy állhatatosan küzdjünk a i- továbbiakban is mind a revizioniz- t mus. mint a dogmatizmus, a szub­- jektivizmus — a marxizmus minden­- féle eltorzítása ellen. Erősítsük a s pártpropaganda meglevő egészséges- vonásait, küzdjük le a meglevő- gyengeségeket". — Ügy véljük, hogy e pártbizottságunk legutóbbi határoza- r ta jó alapot teremtett ehhez. Arra- van szükség, hogy pártszervezeteink- gondosan tanulmányozzák és valósft- s sák meg munkájukban e határozatot. A szubjektivizmus elleni harc fő- követelménye, hogy tovább erősítsük 8 pártszervezeteinkben a pártélet le- ■ nini szabályait; a kádermunkában • és más területeken is tartsuk be a demokratikus centralizmust, a kol- lektív vezetés fő követelményeit, al­ó kalmazzuk bátran a pártszerű bírá­lj lat és önbírálat fegyverét. GYAKORI AZ OLYAN VÉLE- v. MÉNY — kommunisták és párton- a kívűliék körében is .—. hogy pártunk —•Központi Bizottsága az ellenforrada­lom levérése óta nagyszerű politikát folytat, teljes életközelségben vezeti népünket a szocializmus építésének- lenini útján. Ugyanakkor megjegy- £ zik: kár. hogy egyes helyi vezetők, . vagy szervek egyes esetekben „mós­képpen cselekszenek’. — A hiba, szinte kivétel nélkül a szubjektiviz- J: musból eredő. Lépjünk fel hát kö- lfl vetkezetesen és határozottan a szub­jektivizmussal szemben. — pártunk B" marxista—leninista vonalának min- rí denfajta eltorzításával szemben! > Csépáayf Lajos a megyei P. B. munkatársa. A Borsodi Műszaki Élet új száma

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents