Észak-Magyarország, 1960. augusztus (16. évfolyam, 181-205. szám)
1960-08-05 / 184. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! hmimmwm A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA TTL évfolyam 184. mám Ara 50 fillér 1960. amgusuíus 5, péntek Megoldódnak a gondok (S. oldal.) Borsodi művészek harca a giccs ellen IS. oldata Fiatal labdarúgók edzőtáborozása Biztosítanunk kell egész népgazdaságunk további lendületes fejlődését Dr. Münnich Ferenc elvtárs beszámolója az országgyűlésen a kormány munkájáról, az időszerű gazdasági és politikai kérdésekről nagyobb anyagmennyiséget milfW forrásokból fedezhetjük. Közismert, hogy az iparban felhasznált anyagok túlnyomó nagy többségét külföldön kell megvásárolnunk, s ez akkor lehetséges, ha e vásárlás ellentételét exportálható termékekkel fizetjük meg. Különösen nagy jelentősége van tehát annak, hogy ipari minisztériumaink éa üzemeink vezetői rendkívül nagy gondot fordítsanak az exporttervek feltétlen teljesítésére. Az anyagellátással kapcsolatos gondjaink csökkentésének másik igen hatékony módszere a takarékosság. Kormányunk még 1958 márciusában határozatot hozott, amelyben megjelölte a takarékossági mozgalom irányelveit és konkrét fÄ* adatait E határozatunk megjelenése óta eltelt több, mint két esztendő bebizonyította, hogy a dolgozók nagy része megértette a takarékosságból fűződé nagy népgazdasági érdekeket, magáévá tette a mozgalom célkitűzéseit. Annakidején értékes vállalásokat tettek, s e vállalások nagy részét becsülettel teljesítették is. Helyes lenne, ha szakszervezeti szerveink, s velük szorosan együttműködve az üzemi gazdasági vezetők a szocialista munkaversenyben hangsúlyozottan ráirányítanák erre ismét a dolgozók figyelmét évben tegyenek meg mindent az sára. Gyakori még a szervezési hibából — tehát nem objektív körülmények folytán — előálló anyagellátási hiányosság. Egyes helyeken a munka- fegyelem nem kielégítő, emiatt sok idő vész el, kevesebbet termelnek, mint lehetne Mégis azt kell megállapítanunk, hogy üzemeink többségében alig folyik rendszeres, szívós, tervszerű munka a veszteségidők, főként azok okainak feltárására és megszüntetésére. Szükséges, hogy az ipar vezetői, irányítói gondoskodjanak ennek megváltoztatásáról. Az említett hiányosságok sokhelyütt összefüggnek az anyagi ösztönzés hibáival, pontosabban kifejezve azzal, hogy több vállalat vezetői nem élnek megfelelően azzal a nagyfokú önállósággal, amit a bérezés és a munka helyes norm ázása terén kaptak. Tisztelt Országgyűlés! A Központi Statisztikai Hivatal Jelentése rámutatott, hogy az ipari anyagellátás ezév első felében általában kielégítő volt. de néhány fontosabb anyagból Időlegesen hiányok mutatkoztak. Ez általában érthető is, hiszen a nagyobb termeléshez, a termelési terv túlteljesítéséhez tavaly is, az idén is több anyagot kellett felhasználni. Mivel azonban még többet akarunk termelni, gondolkodni kell azon, hogy a növekvő termeléshez szükséges nagyablakos házat építeni, jó lenne új szőnyeg, függöny, szebb bútor. E probléma egyetlen megoldása az, hogy növeljük a termelést, iparban ■ és mezőgazdaságban egyaránt Teljesen világosan látnia kell mindenkinek, csak akkor lehet többet, : jobbat és olcsóbban vásárolni, ha többet és gazdaságosabban termelünk. Biztosítanunk kell egész népgazdaságunk további lendületes fejlőkorszerűsítenünk kell iparunkat, mezőgazdaságunkat, új, modern iparágakat kell teremte- nünk, millió lakást kell építenünk, tovább kell emelnünk közlekedésünk, művelődésügyünk, egészségügyünk színvonalát S mindehhez meg is van a lehetőségünk, csak dolgozni. Iparunk irányítói, a gazdasági vezetők, ás rajtuk kívül igen sok más dolgozó is szinte szószértnt idézni tudja, hűt tanítóit Lenin a munka termelékenységéről. Útmutatást adott nekünk a proletáriátus harcának halhatatlan vezetője, hogy végeredményben az új társadalmi rend győzelme szempontjából a munka termelékenysége a legfontosabb, legfőbb dolog. ErvénycsUl-c ez a lenini tanítás már teljes mértékben a mi munkánkban? Ez év első felében a minisztériumokhoz tartozó iparvállalatoknál a foglalkoztatottak száma hét százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Az egy munkásra jutó termelés a tavalyi első félévhez képest ayole százalékkal emelkedett. Ez azt jelenti, hogy a termelés növekedésének, illetve a terv túlteljesítésének forrása az állami iparban a félév folyamán 52 százalékban a termelékenység, 48 százalékban viszont a munkások számának növekedése volt Kétségtelen, hogy a termelékenységnek ez a növekedése igen értékes eredmény. Amikor zel sem lehetünk megelégedve, erre több okunk is van. Az első és legfontosabb ok az, hogy a termelékenység emelése sem öncélú valami, hanem eszköz, amelyet arra kell felhasználnunk, hogy a dolgozók minél olcsóbb, több, szebb és Jobb termékhez juthassanak, gazdagabban és kulturáltabban élhessenek és ezzel együtt biztosítani tudjuk a további előrehaladás szilárd előfeltételeit és alapjait. A másik ok, amiért ezt a kérdést , ennyire előtérbe állítjuk, az, hogy- tapasztalataink szerint üzemeinkben ma még igen sok nem kellően, vagy egyáltalán nem hasznosított olyan lehetőség. tartalék van. amelyeknek feltárása lehetővé tette volna a termelékenység feltétlenül kívánatos nagyobbarányú emelkedését. s Vannak nem kis számban üzemek ■ — nemrégiben a sajtó igen helyesen meg is dicsérte ezeket —, amelyek jelentősen túlteljesítették termelékenységi tervüket olymódon, hogy fizikai és műszaki dolgozók összefogtak: emelték üzemükben a ter- t melés műszaki színvonalát, korsze- rűsítették a gyártástechnológiát, ja- » vítottak a gyártmányok összetételén, 5 jobban megszervezték az anyag-, il- s letve alkatrészellátást stb. .Ezeknek t az üzemeknek Jó példája mutatja,- hogy megvannak ezek a lehetősé- > gek és tartalékok, csak hasznosítani kell ezeket. i Felhívjuk a gazdasági vezetők és ^ii>uhsM|l dolgozói ^flgyelCsü törtökön délelőtt megkezdődött az országgyűlés új ülésszakának tanácskozása. Az ülésszakon résztvett dr. Münnich Ferenc, a kormány elnöke, Apró Antal. Biszku Béla, Fock Jenő. Kas Károly. Marosán György Rónai Sándor. Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Gáspár Sándor és Komócsin Zoltán, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai is a kormány több tagja. A diplomáciai páholyban helyet foglalt a diplomáciai képviseltük számos vezetője is tagja. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Megemlékezett a legutóbbi ülésszak óta elhunyt Herczeg Ferenc képviselőről. Az elnök javaslatára az országgyűlés jegyzőkönyvben örökítette meg Her- czeg Ferenc emlékét. Bejelentette, hogy Herczeg F renc elhalálozásával a Borsod-Abauj- Zemplén megyei is a Miskolc megyei jogú városi választókerületben megüresedett képviselői helyre Koval Pált, a Miskolc Városi Pártbizottság első titkárát, a soronkövetkezö pótképviselőt hívta be. Elmondotta. hogy a pénzügyminiszter benyújtotta az 1959. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés jóváhagyására vonatkozó törvényjavaslatot. A benyújtott törvényjavaslatot előzetes tárgyalás céljából az országgyűlés elnöke az országgyűlés állandó bizottságainak kiadta és az országgyűlés tagjai között szétoszlatta. Ezután bejelentette, hogy Czinege Lajos országgyűlési képviselőt honvédelmi miniszterré választották meg. így a honvédelmi bizottságban egy tagsági hely megüresedett. Javaslatára az országgyűlés Keleti Ferenc képviselőt választotta meg a honvédelmi bizottság új tagjának, míg a Herczeg Ferenc elhunytéval megüresedett tagsági helyre Koval Pál országgyűlési képviselőt választotta^ az ipari bizottságba. Bejelentette, hogy az országgyűlés elnökihez három képviselő nyújtott be interpellációt. Az országgyűlés elnökének javaslatára úgy határoztak, hogy az interpellációk elmondására is a válaszra, negyedik napirendi pontként a pénteki ülésen kerül sor. Ezután az országgyűlés elfogadta az ülésszak napirendjét. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának beszámolóját Kristóf István, az Elnöki Tanács titkára terjesztette az országgyűlés elé. amely azt tudomásul vette, majd napirend szerint a Minisztertanács beszámolója következett. A beszámolót dr. Münnich Ferenc, a Minisztertanács elnöke mondta egesz nepunxnex alapvető xeiaaaia egyben legfőbb érdeke is, hogy a lehetőségeinkhez mérten még jobbár hozzájáruljunk a béke megőrzéséhez, a szocializmus és a béke erőinek világméretű győzelméhez. Mit tettünk és mit teszünk ezértl — Erről kívánok a kormány nevéber beszámolni a Tisztelt Országgyűlés nek. A jelentés elsősorban a nép gazdaságunk fejlesztésében elér eredményekkel, a hároméves tervidőszak hátralevő idejében még meg oldást sürgető feladatokkal íoglalko zik, ezenkívül tartalmazza kormányunk álláspontját néhány nemzetközi kérdésben. Július közepén az újságok részle tesen ismertették a Központi Sta tisztikai Hivatal jelentésiét, amelj számadatokkal mutatta be. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Országgyűlésünk olyan időszakban tartja ezt az ülésszakát, amikor nagy történelmi események játszódnak a világban. Erősödik és mind újabb és nagyobb sikereket ér el a gazdasági építő munkában és a békéért vívott harcban egyaránt a szocialista világrendszer. Ugyanakkor tanúi vagyunk annak, hogy mind nagyobb csapások érik az imperializmus világrendszerét. Nemzetközi méretekben folyik az osztélyharc. A szocialista világrendszer azért küzd, hogy a békés egymás mellett élés elvei alapján békés gazdasági versenyben vívja ki a szóéin lista-kommunista gazdasági társadalmi rendszer győzelmét. Hazánk a szocialista világrendszer része, éppen ezért kormányzatunknak és tűk a Dunai Vasmű meleghengerművét- Ez az utóbbi nagyjelentőségű esemény egybeesett a Dunai Vasmű és elsó szocialista városunk Sztálin város tízéves jubileumi ünnepségeivel. Iparunk csaknem minden fontos cikkből többet termelt, mint a tavalyi első félévben. 1960 első félévében s lakosság pénzbevétele 11—12 százalékkal nagyobb volt, mint egy évvel előbb. azért is, mert egy év alatt több mim hetvenezerrel nőtt az állami iparban és 13 ezerrel az építőiparbar foglalkoztatott dolgozók száma, i azért is, mert a nyereségrészesedés 350 millió forintul több volt, min Uvaly. Majdnem pontosan 32 milli árd forint volt a kiskereskedeltjn forgalma. 14 százalékkal nagyobb mint Uvaly az elsó félévben. Mi már sok családban az a gond, boa jo tenne minél élőbb ■oknobéi 1960 elsó félévében. Természetesen nem kívánom az ott ismertetett számadatokat újból felsorolni, szükséges azonban, hogy a jelentés egyikmásik részletére kitérjek. Az állami ipar 1960 első félévében körülbelül 15 százalékkal termelt többet, mint a megzcl mintegy négy százalékkal túlteljesítette első félévi termelési tervét. Az elmúlt félév során üzembe helyezett beruházások tovább növelték iparunk termelési kapacitását. Többek között üzembe helyeztük a Pécsi Hőerőmű első. 32 megawattos gépegységét, megkezdte működését a Rudabányai Vasércdúsitó pörkölő üzeme. Folyik a munka a Fűzfői Papírgyár forgácslemez-üzemében. Megkezdődött a próbaüzem a Dunai Vasmű negyedik martinkemencéjében. termel már a vasmű kokszoló- művének kátrányü*me és felavaiTtszteit urszaggyoice! Népgazdaságunk fejlődése é9 szocialista építésünk szempontjából rendkívül megnövekedett jelentőségére tokintettel — ha röviden is — külön kívánok szólni építőiparunkról. E terület dolgozói is elismerést érdemeltek ki sok nagy feladat sikeres megoldásával. Ezek közül most csak azt emelem ki, hogy termelési tervüket túlteljesítették. csökkentették — átlagosan tíz százalékkal — az építkezések úgynevezett átfutási Idejét. az épitőanyagipar nemcsak a mennyiségi termelésben, de az önköltség csökkentésében is a tervezettnél Jobb eredményeket ért cL Mindeme fejlődés ellenére e területet illetően is azt kell mondanom: gyorsabb és erőteljesebb előrehaladásra van szükség. Beruházásainknál csökkenteni akarjuk ugyan az építkezési hányadot, de építőiparunknak még így Í9 nagyon sokat kell tennie. A termelőszövetkezetek — saját erőből és munkával végzett építkezéseik mellett is — sokat várnak az építőipartól. A lakások építése és tatarozása szintén az iparág dolgozóinak feladaU. A pártunk VII. kongresszusán elfogadott irányelvek feladatainak teljesítéséhez mintegy százötven milliárd forint értékű építési munkát kell elvégezni. E nogv feladat elvégzésére csak Akar ké- szütbetoefc fet ftáfc tu kritikusa» vizsgálják munkájukat és kutatják az okokat, amelyeknek folytán ma építkezéseinkre általában még mindig az Jellemző, hogy drágán és hosz- szú idő’alatt készülnek el. holott ennek megváltoztatáséra bőven vannak lehetőségek. Nagy segítséget nyújt ehhez, hogy pártunk Központi Bizottsága június 29-én tartott ülésén határozatot hozott az építőipar feladatairól. Kormányzatunk azt kéri és várja az építőipar valamennyi dolgozójától, hogy — a feladatokat hosszabb időszakra részletek bemen ően megjelölő — Iránymutató határozatból adódó tennivalóikat gondos vitában alakítsák ki és az intézkedéseket következetesen hajtsák végre. Tisztelt Országgyűlés! Mezőgazdaságunkban — mint ismeretes — ez év első felében tovább folytatódott a szocialista átalakulás: a termelőszövetkezetek tagjainak száma háromszáztizeserrd, szántóterület« ló millió k*- tasztrális holddal nőtt A félév végén az ország szántó*»*- létének háromnegyede tartoaott a szocialista szektorhoz. iFoiuuuásaZ. Mini teken és mindenütt máshol Is, elsősorban a Jobbat" és a „gazdaságosabban. termelékenyebben, célszerűbben*’ jelszó tartalmának kell feltétlenül érvényesülnie. Számítunk rá. hogy öntudatos munkásosztályunk éa értékeden tevő. kenykedó műszaki értelmiségünk megérti mindezt, az eddigi ack szép eredmény nem teszi megelégedetté, hanem ellenkezőleg: további Jő munkára serkenti, a ennek megfelelően összpontosítja erőit a vázolt feladatok lelyesnek bizonyult, hogy azt aján- Dttuk: mindenütt a helyileg legfon- osabb teendők megoldását tűzzék a erseny homlokterébe. Néhány rányelv azonban általánosan érvé- lyesíthető, ilyen az anyagokkal zerszámokkal való takarékosság, topábbá az, hogy U*yil*V lélet" leküzdésére. ehetnek és vannak is területek ímelyeken szükség van a „többet* t-iszó kiadására, de ezeken a területi BMoeialiata munkaversenynek ax utóbbi időben &ok pozitív vonása van Gyorsabb előrehaladásra van szükség ax építőiparban is A kormány beszámolója hogyan fejlődött népgazdaságunk, hogyan javult ax ország lakosságának anyag és kulturális ellátottsága
