Észak-Magyarország, 1960. augusztus (16. évfolyam, 181-205. szám)

1960-08-03 / 182. szám

ESZAKM AGY ABOKSZAG s A posta készül az olimpia közvetítésére Az olimpia televíziós közvetítése ■— a műsor technikai lebonyolításá­val, vételével és továbbításával — a postának is jelentős munkát ad. Az olimpiai műsor ugyanis közvetle­nül, úgynevezett egyenes adásban jön, a posta és a televízió pedig még nem rendelkezik olyan eszközökkel, amelyekkel az adást rögzíteni lehet­ne. A közvetítések elmaradását, ki­esését nem lehet pótolni. Ezért Igen fontos a jó. alapos előkészítés. Ezen a posta szervei már hónapok óta dolgoznak. Az érintett országokkal már meg­állapodtak a közvetítések műszaki lebonyolításában, költségeiben. Az olimpiai műsor Olaszországból Sváj­con, a Német Szövetségi Köztársasá­gon, a Német Demokratikus Köz­társaságon és Csehszlovákián ke­resztül, — tehát az euróvízió és az intervízió hálózaton — jut el ha­zánkba. Az olimpiáig hátralevő időben a posta műszaki dolgozói a szokásos karbantartáson kívül még alaposan felülvizsgálják a hazai közvetítő há­lózatot. Az erősítő állomásokat tar- talékbcrcndezésekkel is ellátják, hogy a vételnél semmi zavar ne le­A lottósorsolás augusztusi menetrendje A Sportfogadási és Lottó Igazga- gyár Néphadsereg Központi Tiszti tóság közzétette az e hónapi lottó- Klubjának nyári helyiségében tárt- sorsolások menetrendjét. ják. Augusztus 12-én a Balatonon, a A hónap első húzását a 32. játék- Fonyódról induló Beloiannisz hajón, hét nyerőszámainak és a júliusi 19-én Keszthelyen a szabadtéri tárgyjutalmaknak a sorsolását színpadon, 26-án pedig Békésen, a augusztus 5-én, pénteken délelőtt 10 községi sporttelepen sorsolják a lot- órai kezdettel Budapesten, a Ma- tó nyerőszámait. Diósgyőri kiváló dolgozók i kirándulása a Bükkbe ? A Lenin Kohászati Müvek kiválój dolgozói nagyszabású kirándulást? rendeztek a napokban a Bükkbe. A? Közlekedési Vállalat az autóbuszjá-f rátok szaporításával gondoskodott a? kirándulók százainak szállításáról.? így a Csanyik-völgy közelében, az? úgynevezett Király-asztalnál, a di-f ósgyőri kohászat kitüntetett dolgo-? zóinak. valamint családtagjaiknak? és a meghívott vendégeknek több? mint ezer főnyi népes serege gyűlt? össze. A kirándulók között ott vol-f tak a gyár párt-, szakszervezeti, va-? lamint gazdasági vezetői is. A kirán-í dulók étel- és ital-ellátásáról a né-i pes rendezőség bőkezűen gondosko-! dott. A gyár önkéntes szakácsai} több mint ezer adag kiadós. ízletes! pörköltet készítettek. De nem volt! hiány italfélékből sem. A gyerme-! kék részére kiszolgált többszáz üveg a üdítőitalon kívül mintegy 11 hektó-! liter sört és hétszáz liter bort fo-i gyasztottak a dolgozók. A talpalá-i valót a diósgyőri művészegyüttes! népi zenekara, valamint a hangszó-! rókon közvetített lemezjátszó szol-! gáltatta. A diósgyőri kohászok vi-i dám. jólsikerült mulatsága a késő? esti órákban ért véget. Áll a vonat, alszik a bakterház A bérházi udvarok­hoz képest itt, a Baj- csy-Zsilinszky utca 11. szám alatt tágasabb a térség, amelyet három köjál ölel körül. A bér- különösen az új bérházak lakói számá­ra talán kicsit szokat­lan is a szép, nagy ud­var. Pardon, azt mond­tam, hogy három kő­fal öleli körül. Téve­dés, csak kettő. A har­madik elé ugyanis ta­vasszal drótsövériyt húztak, szép darab kertnek valót szakítva le az udvari részből. De ennek ellenére szivde- ritő látvány lenne, ha a karbantartásáról, tisztaságáról megfelelő­en gondoskodnának, helyesebben gondos­kodna az illetékes ház- felügyelő. Sajnos —la­kók és aprócska gyere­kek panaszkodnak — emiatt sok-sok vita, sőt veszekedés robban ki, Ebben a házrészben 12 lakónak lé, már ját­szókorban lévő gyer­meke van. A legidő­sebb közülük 9 eszten­dős, a legfiatalabb meg éppen másfél éves. Már csak a koruk miatt is joguk van az udvar használatához. Nem csoda, ha az udvaron a napfényben, az itt-ott zöldülő pázsiton szeret­nek hancúrozni, óvo- dásdit, fogócskát, bú- jócskát játszani. A já­Lakók, gyerekek és a házfelügyelő ték vége, sajnos, a legtöbbször sirás­rívás. A tágas udvaron ugyanis az üvegcserép­től az öklömnyi kőda­rabig minden megta­lálható. Elég, ha az ug- ra-bugráló gyerekek megcsúsznak — máris újabb plezur keletke­zik térdükön, könyökü­kön, karjukon. A ház egyik lakója — Már az is eléggé bosszantó, hogy nincs meg a kellő tisztaság az udvaron, de a lép­csőházban sem. Külön bánt azonban bennün­ket, lakókat az is, hogy a házfelügyelő valóság­gal üldözi a gyereke­ket, pedig neki is van egy. Talán két hónap­pal ezelőtt történt, hogy az itt lakó orvos­házaspár kisfiát meg­pofozták. A kislányom meg mesélte, hogy ösz- szergjnbolták a homok­ból épített varakat, csak azért, mert 30—40 centivel a homokozó gödör mellé építették. A beszélgetésnél je­lenlévő két fiatalasz- szony is bizonygatja: — Ha nagy néha, há­rom-négy hetenként locsolják és seprik az előtti. ' déli órákban csinálják, pont, amikor a gyerekek játszanak. Különösen most, nyá­ron, a szünidő alatti Ilyenkor aztán zavar­ják őket, hogy menje­nek az utcára játszani... Még szerencse, hogy a kicsik nem fogadják meg a „jó tanácsot”, mert különben örökké attól kellene retteg­nünk, hogy mikor, me­lyik rohan autó, vagy villamos alá... — A múltkoriban pe­dig — szól közbe egy kilenc éves kislány — elvette Lacika labdáját, csak azért, mert az 6 kertjébe esett, amit el­kerített magának... No igen, a kert ...Ez is egyik furcsa tevé­kenysége az itteni ház- felügyelőnek. a bérház udvarából jó darabot bekerített magának és valóságos kis „háztáji gazdaságot” müvei be­lőle. Ezt aztán locsol- gatja is lelkiismerete­sen naponta. Hogy ki, hogyan és miért enge­délyezte az udvar ilyen- módon való csonkítá­sát, elkerítését, azt nem tudni. Egy azonban bi­zonyos: a gyerekeknek legtöbbször a kert mi­att kell .,szorulniok”. A lakók sokszor nyelnek . gorombaságot a ház­felügyelőtől emiatt. Pe­dig ók is csak gyerme­keik játékjogát védik. — H igy je el kérem — mondták többen is —, olyan szívesen fü­vesítenénk ezt az ud­vart. hozatnánk homo­kot, készítenénk igazi homokozót társadalmi munkában gyermeke­inknek ... Persze o házfelügyelőnek• is megfelelően kellene tá­mogatnia bennünket. Ha locsolná a fűmaggal beültetett területet, hogy ki ne száradjon, egészséges, pormentes udvart, valóságos kis paradicsomot varázsol­hatnánk itt a gyerekek­nek. De Így... A Bajcsy-Zsilinszky utca 11. számú ház la­kói többször fordultak már a házkezelóséghez — amelyhez tartoznak — panaszaikkal. Segít­sék őket. segítsen a MIK is, hogy megszűn­jön a „villongás" lakók, gyerekek és a házfel­ügyelő között. Kérésük sajnos ezideig nem tel­jesedett. Pedig —ahogy mondják — sokat segít­hetne a jószándékú be­szélgetés. az. ha valaki megmagyarázná hiva­talosan is a házfelügye­lőnek, hogy neki nem­csak jogai; de köteles­ségei is vannak a rábí­zott házzal, a ház lakói­val szemben... (r) űrügyről Tarcalra érkeztünk * 12 órakor július 28-án, gép­kocsival. Azaz csak szerettünk vol­na időben megérkezni, ugyanis a sorompó, meg egy hosszú szerel­vény megálljt parancsolt. Telnek a percek, 5, 10, IS perc, s továbbra is kárhozatra vagyunk ítélve. Csu­pán a sorompó emelkedik fel, a vonat változatlanul elzárja elő­lünk, s egy sor kocsi elől az utat. Nézzük a furcsa játékot, mert úgy tűnik, mintha valakinek kedve 'telnék benne, mondván: mit ne­künk a kerekes gumirádlis, vas- ráfos közúti forgalom, elvégre is egy szerelvény, a maga ezer egy­néhány tonnájával mégis csak S közben szaporodnak a jármü­vek, a megrakott teherautók. Töb­ben már a sínek között állnak, hogy távúi legyenek ennek a ko­médiának, meg, hogy lehúzzák a keresztvizet az itteni állomásról. A 3. sz. Epületanyagfuvarozó Vál­lalat betongerendákat szállít hat tonnás gépkocsival az egyik prü- gyi termelőszövetkezetnek. A gép­kocsi vezetője, Petiik Imre, imi­gyen fohászkodik: — Hát lehet jó szava az ember­nek ilyenkor?! Mindennap ezt csi­nálják velünk. £s nem is egyszer. Naponta 6—7 fuvarral is tudnánk végezni, de a vasút jóvoltából csak 4—5 fuvarra futja időnkből. Két vasutas közeledik felénk egy kézihajtánnyál. Amikor köze­lebb érnek, lecsendesednek,‘észre­veszik a szemekben bújkáló hara­got. S‘nehogy ók legyenek az élce­lődés céltáblái, egyikük megszólal: — Tíz percnél tovább nem en­gedhetik le a sorompót. De hát lát­ják, mi nem tehetünk róla. Újabb és újabb kocsik érkeznek, s már eltelik 20—25 perc Is, a moz­dony szapora "vonatsípolástól kí­sérve tolatgat. A következő szóvál­tás már az állomás menetlrányitó- jával történik. — Mutassa azt a szabályt, amely szerint egy félórán át elzárhatják a forgalmat. — Van másutt is út, menjenek arra — válaszol kitérően. — Elég, ha felírják, hogy 12 óra 30 perc van és csütörtök. Tovább nem beszélgethetünk, mert kezébe fogja a „palacsinta- sütőt”, s most már, egy félóra után végre útnak indítja a szerelvényt. Már többen vitatkozunk, nagyhir- telenjében előkerül egy állatorvos is, aki arra esküszik, hogy volt már kétórás sorompó is, aztán vitt már beteget mentő ts, a vasút még­is kérlelhetetlen volt. Mérgesen visszajön a menetirányító, s most már nemcsak félmondatokban be­szél, hanem mérgesen kifakad. Szavai szerint állítólag már vizs­gálták a lezárt út problémáját a Közlekedés- és Postaügyi Minisz­tériumból is. De csak vizsgálódtak, megitták a hegy levét és elutaztak. Állítólag többször is megismétel­ték ezt a mókát, de mind máig sem hoztak döntést a helyi szer­vekkel arról, hogy lezárják az utat. Vagy megszüntetik a fél és három­negyed óráig tartó tolatásokat, sze­relvény ácsorogtatást. LJa egy ráérő ember egy hét *■ alatt összeszámolná, mi pénz vesz kárba az ácsorgások miatt, bi­zony nem szívesen fizetné ki a vasút kötbérként, hiszen többezer forintról lenne szó. Ezen a bosszú­ságon most már végre, valahára segíteni kell. Nem beszélhetnek a tarcáliak sokáig fanyar iróniával: áll a vonat, alszik a bakterház, (garami) Bővül a dolgozók iskoláinak hálózata Több új üzemi iskolát szerveznek Az eddigi jelentkezések alapján az I960—61-es tanévben a dolgozók ál­talános és középiskoláiban 150—160 ezer között lesz a tanulók száma. Tovább bővül a dolgozók önálló, ál­talános iskoláinak hálózata. A következő tanévben a SZOT szeretné jelentősen bővíteni az üze­mi iskolák hálózatát is. A dolgozók iskoláinak esti és le­velező tagozatán a beiratkozások szeptember első hetében lesznek, a mezőgazdasági vidékeken pedig ok­tóber elején. Szeretjük Kazincbarcikát. Rende­zett, egyenes utait, modern lakásait, siető embereit, szatyrokat cipelő asz- szonyait, fürge gyermekeit, újjal, frisseséggel telített levegőjét, moz­galmasságát, merész terveit. Jóleső érzés járni utcáin, .találkozni az em­berekkel, őrülni a tisztaságnak, ész­revenni a televízió antennák erde­jét, megnézni egy épülő házat, egy szépülő parkot Mert épül, fejlődik, csinosodik a város. Különös érzés fogja el az embert az ilyen beszél­getéseknél is: „Hogyan nevezik azt a helyet?” „Ejnye, — néznek össze a városi tanács vezetői — még nem tó adtunk nevet ennek a parknak. Most telepítettük be fákkal. Szép li­get van már ott.” Vagy: „Nahát! Még mindig libalegelőnek hívjuk azt a részt! Pedig teleépítettük már munkáslakásokkal. Szóval, a régi libalegelőn ..." Es egy (kis za­var látszik arcukon a libalegeló mi­att. Mi inkább büszkék vagyunk erre a zavarra. Olyan gyorsan ala­kítják át az üres telkeket parkokká, a libalegelőt olyan gyorsan építik tele lakásokkal, hogy a névről el is feledkeznek. Szeretjük Kazincbarcikát. És fél­tőn vigyázzuk: hogyan épül. hogyan nagyobbodik napról napra, hogyan élnek az emberek, hogyan munkál­kodnak. hogyan töltik Idejüket? Most csak egy szúkebb kérdésről beszé’gertünk Szabó Elemér népmű­velési felügyelővel: milyen Kazinc­barcika kulturális lehetősége, ho­gyan szórakoznak a város lakói, mit szeretnek a leginkább, hogyan tanúnak, hogyan művelődnek?- - Fbhen az évben öt munkásaka- dérri'-*' emberek — ke-’'4! Szabó Elemér — vegviipari, wt-.'x'zdaságí. villamosenergiai, bá­nyaüzem! és zenei tagozaton. Na- H'-on sok Ismeretterjesztő előadást így tanulnak, szórakoznak Kazincbarcikán tartottunk a munkásszállásokon, a város klubjaiban, és még más he­lyeken is. Az MSZBT is rendezett három nagy előadást a városi kul- túrotthonban. Az előadók nagy ré­szét a mi városunk adta, más ré­szét pedig a megyei tanácstól kér­tük. — A látogatók száma? — Átlagban ötven-hatvan ember. A jövő évben legfontosabb felada­tunknak éppen a látogatók számá­nak növelését tartjuk. Szeretnénk mindenütt elterjeszteni azt a jó módszert, mellyel a 31-es Építőipari Vállalatnál szervezték ezeket az előadásokat. A módszer lényege tu­lajdonképpen ez: soha nem hagyták elfelejtetni az ismeretterjesztő elő­adásokat. Az ismeretterjesztő nap­tárban feltüntették az előadás témá­ját, időpontját, később pedig a han­gosbemondóval. és személyes be­szélgetéssel is állandóan figyelmez­tették az embereket, ébren tartották tudatukban az előadásokat. Érthe­tő, hogy ez a vállalat dicsekedhet a legnagvobb látogatottsággal. — Hol szórakozhatnak a kazinc­barcikaiak? — Ebben az évben három opera- előadást rendeztünk a debreceniek­kel. az Országos Rendező Iroda is elküldte művészeit, voltak itt az egri Gárdonyi Géza Színházból, és a Miskolci Nemzeti Színházból is. Ez utóbbiak telt ház előtt játszották a Kormos ég című drámát. Ezenkí­vül több öntevékeny művészeti cso­port szerepelt városunkban. Itt vol­tak például az ózdiak, perecesiek is. Több előadást tartottunk a gyerme­kek részére. Az Állami Bábszín­ház előadásain kívül gyermekhang­versenyt is rendeztünk. Kísérletez­tünk filharmónikus zenekari hang­versenyekkel is, ezek azonban nem jártak teljes sikerrel. Az operai előadásoknál mindig telt házunk volt. A zenekari hangversenyekre rnár jóval kevesebben jöttek el. Va­lószínűleg azért, mert ez nem olyan látványos, mint az opera. Ez azt is bizonyítja, hogy a zenekultúra fejlesztéséért még sokat kell ten­nünk. — Pontosabban? — Megerősítjük a munkásakadé­mia zenei tagozatát, szervezünk egy városi szimfónikus zenekart. Váro­sunkban dolgozik a Borsod megyei zeneoktatók munkaközösségének egy csoportja. Szolfés, zongora és hegedűoktatásban részesítik a tanu­lókat. — Hogyan dolgozik a képzőmű­vészeti szakkör? — Körülbelül harminc tagja van a Palcsó -Dezső festőművész vezette képzőművészeti szakkörnek, amely­be a legkülönfélébb foglalkozású, szellemi és fizikai munkások tar­toznak. Részt vettek a Várpalotán rendezett, szocialista városok kiállí­tásán. de itt, Kazincbarcikán is sze­repeltek már önállóan. Nemrégiben volt egy reprodukciós kiállítás a XIX. század festőinek műveiből,* egy másik pedig a kénes levelező­lapok történetéről. Jól sikerült a vásárral egybekötött háziipari kiál­lítás is. ősszel szeretnénk megnyitni egy iparművészeti kiállítást — A meglévő kulturális létesft­Kiosztották két új magyar film szerepeit, hamarosan megkezdik a forgatást osztották két új magyar film sze­repeit, s filmszalagra kerülnek az ílső jelenetek. JK „Záport"-t Dobozy ímre írta. Keleti Márton rendezi. A lőrténet — faluban játszódik — arról «ól, hogyan változnak az erkölcsi normák parasztságunk életében ts. A másik újdonság címe: Próbaút, írója Márlássy Judit, rendezője Má- riássy Félix. A történet Csepelen Ját­szódik. Főhőse egy gépkocsivezető, »kinek szerepét Sinkovlts Imre ala­kítja. A Budapest Filmstúdió új film­jei közül néhányat már augusztus­ban műsorra tűznek. Bemutatják az Óriás című rövid játékfilmet, amely egy kisfiúról szól, akinek édesapját, mert kommunista, 1956-ban megkí­nozták az ellenforradalmárok. A tör­ténet bányavidéken játszódik. A közönség elé kerül a „Félelem” cí­mű népszerű tudományos Ismerettel Jesztö film, amely a gyermekek lé­lektanával, nevelésének kérdéseivel foglalkozik. Mechanikus kéz a tenger fenekén A Szovjetunió Tudományos Aka­démiája oceanológiai kutatóintézeté­ben távirányítású mechanikus kezqb szerkesztettek egyes vízalatti munkák elvégzésére. Az irányítás­hoz a gépezetre szerelt televíziós fel­vevő továbbítja a vízalatti képet. A mechanikus kéz pontosan végre­hajtja azokat az utasításokat, ame­lyeket kezelője a víz felszínéről küld. A kéz egész sor műveletet vé­gezhet el: megerősítheti a víz fel­színe alatt a horgonykötelet, külön­böző tárgyakat emelhet fel a tenger fenekéről és segítséget nyújthat a vizalatü építkezéseknél A Hunnia Filmstúdióban, ahol az immár hagyományos nyári nagy­üzem idején ebben az évben mind­össze egy film, a Noszty fiú esete Tóth Marival című újdonság készül, hamarosan megélénkül az élet. KI­mények kielégítik a város lakóinak’ igényeit? ■— Sajnos, nem. A kultúrház befo-j gadóképessége nem megfelelő. Ezenj azonban egyelőre nem tudunk vál-, toztatni. A könyvtárunk is zsúfolt.l nincs megfelelő helyisége, pedigj nagyon sokan látogatják. Szüksé-j günk lenne egy klubhelyiségre is.| Megfelelő változást azonban csak' evek múlva várhatunk, amikor fel-j épül a kultúrpalota. Most újítjuk' fel viszont a felsőbarcikai kultúrott-! hont, 650 ezer forint értékben. Ez a] kultúrotthon nagyon szép lesz. Elő-i adótermet, könyvtárat, klubszobát! rendezünk be. Ezekről az eredményekről, tér-! vekről beszélt Szabó elvtárs. A lé-! nyeg tehát: fejleszteni Kazincbard-] kát kulturális vonatkozásban is. Magasabb szintre kell emelni az emberek kulturális Igényét, és eh­hez képezni kell a kul túrmunkáso­kat is. A közeljövőben valószínűleg érezteti hatását az n tanfolyam Is, amelyiken a kultúrmunkások vet­tek részt. A három hónapig tartó tanfolyamon sokat tanultak a részt­vevők. aminek hasznát vehetik majd további munkájukban, örven­detes. hogy a KISZ-fiatalok is egy­re jobban bekapcsolódnak a kultúr- munkába. Szívesen emlékszünk a Felszabadulási Kulturális Sereg­szemlén elért sikereikre. Kazincbar­cika fiataljai azonban sokkal több­re is képesek. Hasznos lenne, ha még nagyobb tenniakarást, aktivi­tást tanúsítanának, különösen az üzemekben. Kazincbarcikán a fia­taloknak különösen nagy szerepet kell vállalniuk, hiszen sokat tehet­nék városukért. Priska mór

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents