Észak-Magyarország, 1960. július (16. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-12 / 163. szám
8 A KOHOK TÖVÉBEN Ózdi pillanatképek Mit tegyünk? Nemsokára itt a mű- trakodltds ideje. S még a jegyzet- 'Uzetünk üres. Hiába, nem könnyű megtalálni valakit ebben a hatalmas nyárban. De ha már Itt vagyunk, ilyen közel a főművezetői irodához, bemegyünk. S ezt a határozatunkat végre is hajtottuk. Kotaj József főművezetőt szerencsére megtaláltuk. 0 Is sietett. így csak tőmondatokban beszélt az elegytér szerepéről, az elegytért úgynevezett ércfeladá brigádok munkájáról. — 253 ember dolgozik Itt, e ha az elegytéren jöttek keresztül, akkor tapasztalhatták, hogy milyen szorgalmasan. — Tapasztaltuk. A gázzal, porral együtt... — Igen. nehéz a munka. Az érc és koksz szállítása a felvonókhoz még vrimiriv módon történik, de a rekonstrukció során az elegytér is gépesítve lesz. — Úgy láttuk, sok a cigány dolgozó... — Sok. És nagyon jól dolgoznak. mind a harmincán. Egyikük sem szökött meg innét, pedig nem gyerekjáték a súlyos csillék tologatása Igaz, egy-kettő akad még közöttük, ki a fizetés napján a kelleténél jobban felönt a garatra, de ez nem olyan veszélyes. A munkában az elsők között említhetem őket. Egyébként azokat, akik a fizetési napon többet isznak a kelleténél, erre a napra szabadságoljuk: szabadnapot kapnak. amíg maguk is rá nem döbbennek, hogy meg kell változniuk. — Mikorra gépesítik az elegytéri munkát? A főművezető az órájára pillantott, s gyorsan felelt a kérdésre. Mert szaporán nyílt az ajtó, dolga akadt az emberekkel a váltás előtt — Az elegytér gépesítése 1961-ben kezdődik. Már előkészítő talajvizsgálatokat is végeztek, A vasgyár nagyüzemi pártbizottságán Fejes elvtárs közölte velünk: Vámos Gyula brigádja a nagyolvasztónál elnyerte a szocialista címet. írjanak róla, megérdemli ez a brigád ... Elindultunk, hogy megkeressük Vámos Gyula brigádvezetőt. Misem könnyebb ennél, gondoltuk, hiszen a kohókat könnyű megtalálni, messze kimagasodnak a gyár épületet közül. Füstben, porban, gázban és izzasztó melegben haladtunk keresztül a csarnokokon. És... A kohókat megtaláltuk, de Vámos brigádvezetőt nem, pedig dolgozott a délelőttös műszakban. Újra elindultunk, de mindhiába. Mindig a kiindulási pontra jutottunk vissza... Nem árt, ha néha az újságíró Is bevallja: ügyetlen. Így hát önkritikát gyakorolunk, és megígérjük Vámos brigádvezetönek: legközelebb kísérővel megyünk. Mégiscsak nagy ez az ózdi gyár... ken jutnunk ebből a hatalmas ércportengerböl — határoztuk el a fotóriporterrel. De a .határozatot" nem hajtottuk végre, gondolván: ha már itt járunk a kohók tövében, nézzünk csak szét, mii is csinálnak ill az emberek. Mit? Nem lehet azt leírni egykönnyen. Csak csodálni lehel azt a színes képet, mely itt fogadja a látogatót. Ml Is megcsodáltuk az embereket, akik itt serénykednek és bőrük színe már egészen olyan, mint az ércpor, mely rárakódik az izzadt arcra, és egy műszak alatt vörösre festi az embereket. Nehéz a bányában, még akkor is, ha gépek segítik a szénvágókat ...de ill, talán nehezebb valamivel. Mert rossz a levegő, és a 12 mázsás, érccel, koksszal rakott csilléket nem könnyű tologatni 8 órán keresztül. Megállítottuk az egyik munkást. Beszélgetni akartunk vele. Nem si- kerult. Kerek-perec kijelentette: — Nincs időm ...a kohó várja az adagot... nagyon sietek... — S már indult is a felvonó felé. — Majd hirtelen hátrafordult és utánunk kiál- tóttá: — Ne arra menjenek! Jobbra/ Keresztül a tartályok alatt. Ott van a főművezetői iroda... — S a gépesítés mit jelent? — tettünk még fel egy kérdést. — Nagy dolog. Most 252 ember dolgozik igen nehéz körülmények között, a gépesítés után csupán 40 emberre lesz szükség. A többi helyett dolgozik majd a gép... Alig mondta ki az utolsó szőt a főművezető. megszólalt a gyári sziréna. Az elegytéren pár percre minden elcsendesedett. Megkezdődött a váltás. Úgy hallottuk, hogy az eleoytéren Ronyccz Lajos bácsi a legrégibb munkás. 1922 óta itt dolgozik, most készül nyugdíjba. S ha már Üt járunk. őt is megkeressük. Nem találtuk, sokáig időztünk a főművezetői irodában. Lajos bácsi addig már kiment a főkapun. Nem baj. legközelebb majd mindenképpen megkeressük, mert úgy hallottuk: Lajos bácsi sok érdekes dolgot tud elbeszélni a vele megtörtént furcsaságokról. Jártunk már a martinacélműben. 1áttuk a gigászi munkát, a nagy rekonstrukciót. beszélgettünk az emberekkel. a kíváncsiság mégis visz- szaparancsolt a martin mellé. Csakhogy ismét lássuk a nagyszerű munkát, mely újjávarázsolja ezt a fontos gyáregységet, miközben hösök születnek ebben a lenyűgözően csodálatos, de igen nehéz és veszélyes munkában. Az egyik hegesztő már régi ismerősünk. feesélytelenül beszélgettünk Azt mondta: — Kutya nehéz itt a munka. Képzeljék el. lebontjuk az egész üzemet, közben a termelés sem állhat meg Nézzék csak! Ott már az alapot készítik az új Már.cz-kemencék alá. emitt bontjuk a régi kemencéket, pár lépéssel arrébb pedig még 1200 fokon „rotyog” az acél Aztán hirtelen elhallgatott. Mi U csak álltunk, s néztük az elénktáruló képet. Ismerősünk — nem tudjuk, mi történt vele és min töprengett hirtelen faképnél hagyott minket. Csak ennyit mondott, amikor már a laposkeverő mellé ért. s visszafordult egy pillanatra: — Hát ide kellene eljönni a Televíziónak. Nem megérdemelnénk? Igaza van. Nagy esemény történik most özdon, megfiatalítják az öreg gyárat a szorgalmas, minden nehézséggel dacoló munkáskezek. Jó lenne, ha meglátogatná őket a Televízió. De valaki már beszélt erről nekünk. Igen. a pártbizottságon Fejes elvtárs. az ágit. prop. titkár. 0 le azt mondta: a Televízióban néha olyan műsort Is adnak, aminek bizony nem sok köze van az élethez. Itt özdon új élet kezdődik, miért nem jönnek ide a Televízió munkatársai? Máskor is. legutóbb is hallottuk özdon. hogy még mindig folyik a ..vita" a gyár és a város helyzetéről. Egyesek azt mondják, amikor özdről van sző: — Gyár a városban... így jellemzik özdot. mert a várai és a gyár valóban furcsán lett felépítve. Nehéz eldönteni, a város van-e a gyárban, vagy a gyár a városban? Mert egészen összeépült, összenőtt, egymásbaékelődött az évtizedek során. Kinek van Igaza? Mi sem tudjuk eldönteni. Nem is fontos. Egy a lényeg: fejlődik a város, épülnek az uj bérházak, de már új területen. Nem a gyár mellett, hanem a ióleve- QŐjű bolyoki részen. A gyár pedig *ól dolgozik, s ez a legfontosabb. De azért a vitát is el kell végre dönteni! dományos Akadémiának és ezzel egyidejűleg levelet Irt Gáliénak, a berlini csillagvizsgáló intézet pbszervi- torának (tudományos kutatójának). Ugyanis Galle a halványabb csillagokat is feltüntető és az akkori időknek megfelelően a legjobb csillagtérképpel rendelkezett. Levellier levelében többek között ezeket Irta: ..Irányítsa Ön a teleszkópját a vízöntő csillagképben az ekliptika 320. hosszúsági : fokára. Ennek közelében, legfeljebb egy fok eltéréssel találni fog egy Jól észrevehető új bolygót, amely egyébként jelentéktelen csillagnak látszik." Galle 1846. szept. 23-án kapta meg Levellier levelét. Ugyanezen a napon éppen megfigyelésre alkalmas, derült idő volt. Galle csillagász este a levélben megadott helyre Irányította távcsövét éo pár percnyi keresés, vizsgálódás után megtalálta, felfedezte az új bolygót amelyet később Nép- tunusznak neveztek el. A Neptunusz bolygót a csillagászok „tollheggyel felfedezett bolygódnak la hívják, mert íróasztal mellett matematikai számításokkal határostála meg helyét az égbolton. A csillagászati tudomány világraszóló diadalának tekinthetjük, mert a számítások alapján a Newton-féle tömegvonzás figyelembevételével fedezték fel. (Azóta már 1830-ban hasonló módon fedezték fel a Neptunusz bolygón túli. úgynevezett Plútó bolygót Is.) A Neptunusz bolygó óriási távolságra. 30 csillagászati egységre (egy csillagászati egység Nap—Föld távolság. 150 millió km) van a Naptól* Erről a bolygóról a Nap nem korongnak. hanem csak egy fényes csillagnak látszik. Napkörüli keringési Ideje Igen hosszú. 164 év. saját tengelye körüli forgása pedig 16 óra körül van. Átmérője négyszer, tömege pedig 17-szer nagyobb Földünknél. A bolygó zöldes színűnek látszik. Légkörében sok a metángáz. POO-szor kevesebb hőmennyiséget kap a Napról« mint Földünk, ezért hőmérséklete igen alacsony. —195 C tok. Galle aulaién „““SS lója alkalmából arról Is megemlékez- hetünk, hogy Galle a Neptunusz bolygó felfedezésén kfvül számos értéke* megfigyeléseket végzett a bolygókra, a meteorokra és az flstókósókre vonatkozólag. Szabó Gyula tanár, a TIT Uránia Csillagvizsgáló vezetője singhaj tartományban ható évenként kb. 400 000 tonna papír előállításához. Noha három évvel ezelőtt ebben a fennsíkon elterülő tartományban még egyetlen papírgyár sem működött, ma már több mint 30 üzemben állítanak elő korszerű és hagyományos eszközökkel különböző minőségű papírt. 50 évvel ezelőtt, meg Potsdamban Galle Johann Gott- fried német csillagász, aki 1840-ban felfedezte a naprendszerünk nyolcadik bolygóját Az ókori népek történetétől kezdődően egészen a XVIII. század végéig, pontosan 1781-ig hat bolygót Ismertek. Ezek a szabad szemmel Is látható Merkur. Vénusz, Mars, Jupiter. Szaturnusz bolygók és a ml égitestünk. a Föld. 1781-ben Herschel csillagász sajátkészítésű távcsövével Szerencsé* véletlen folytán felfedezte naprendszerünk 7. bolygóját, az Uránusz!. Ez a bolygó szabad szemmel csak igen jó légköri viszonyoknál látható. Feltételezhető, hogy az Uránuszt már Herschel előtt Is látták, azonban bolygó mlvoltját Her- sche] mutatta ki. Az Uránusz bolygó felfedezése után hozzáláttak az égi mechanika törvényei alapján a bolygó pályaelemeinek kiszámításához, azonban az Uránusz bolygó megfigyeléseinél az elö- reszámltott és a valóságban látott helyei között évröl-évre nagy eltérések mutatkoztak. Ez a Jelenség bizonyos mértékben nyugtalanságot Idézett elő a csillagászoknál, Már 1821- ben a Jupiter, a Szaturnusz és az Uránusz pályájainak átszámítása köz- ben arra az eredményre Jutottak, hogy míg a Jupiter és a Szaturnusz bolygók szigorúan követik a Newtonféle tömegvonzás tőrvénvdt. addig az Uránusz eltér attól. 1830-ban a számított pálya és a megfigyelés között 20 ívmásodpercnyl. később már 2 ív- percnyl eltérést találtak, ami a csillagászatban már jelentős eltérésnek számított. Természetesen e lelenség nem hngyta nyugton a csillagászokat. Okát többen is kutatták. Lev.lll.r francia matematikus Levellier ,345.,^ „ pedernek és az ismert bolygók vonzóerejének figyelembevételével újra pontosan kiszámította az Uránusz pályáját. Megállapítása szerint az Uránusz 20 fvmásodpercce] hátrább haladt, mint ahogy számítása alapján kellett volna haladnia. Levellier ekkor feltételezte, hogy az Uránusz bolygó pályáján túl egy eddig Ismeretlen bolygónak kell lennie és azt vizsgálta, hogy mekkora a feltételezett bolygó tömegvonzása és melyik irányból okozhatja ezt az eltérést. Számftósslról és elgondolásairól 1846 nyarán jelentést küldött a párizsi TuFejlődik a papíripar C Az észak-nyugat—kfnal Csinghaj tartományban hallatlan ütemben fejlődik a gépi úton történő papírgyártás, hogy kielégítse a tartomány szükségleteit. A papírgyártáshoz ebben a tartományban bőven áll rendelkezésre nyersanyag. A legclókön termő dús fű kiválóan felhasznál* Emlékezés Galle csillagászra, a Neptunusz bolygó felfedezőjére TUDOMÁNY— TECHNIKA Az amerikai tengerészet „Trieste” nevű mélytengeri merUlógömbje dr. Andreas B. Rechnitzer professzor és Donald Walsh hadnaggyal újból lemerült a Csendes-Óceán fenekére 2380 méter mélységbe, A kutatók két óra hosszat maradtak a tenger mélyén, ahol 2,2 Celsius fok hőmérsékletet mértek, áramlatokra mutató rajzokat fedeztek fel a tengerfenék homokjában és megállapították, hogy a hanghullámok terjedése kitünően mérhrtő. Sanghajban három emeletes kísérleti lakóház épült hat család befogadására. A ház fala az erőmüvek üzemanyag selejtjéból előállított s*t- llkát-tőmbőkből áll. épületfa helyett magnezltot alkalmaztak, a tarifákat pedig flvegrostból készült rodakkal helyettesítették. A kísérleti lakóházban minden család két háló- és egv lakószobából álló lakást kapott Rövidesen hasonló módon készült lakások épülnek Sanghál- ban. amelyek az úl anyagok alkalmazásával téglát, épületfát és acélt takarítanak meg. Július első napjaiban adták át a forgalomnak Norvégia és egyúttal egész Észak-Európa legnagyobb be- tonhídját. Az 1040 méter hosszú éo 8 méter széles híd. amely 43 méterrel emelkedik a tíz színe fölé, a szigeten épült Tromsö városát, „a Jeges-tenger királynőiét" köti össze a norvég szárazfölddel. A Colorado egyelem orvosi kutató Intézetében kísérletek folynak egy olyan oltóanyag előállítására, amely megakad ily orra a kanyaró kitörését. R. C. Henry Kempe. az kájának r esető le szerint az ól vakcinát valószínűié« még két évig nem hozzák forgalomba, mert ennyi Idő szükséges annak tökéletesítéséhez. Kemoe kijelentette, hogy a Jelenlegi védőoltások mellett a kanyarónak több gyermek esik áldozatul, mint a «yermekpmralizlsnek. Angliában nagy hiány van képzett ápolószemélyzetben, ezért teljesen gépesített kórházak létesítését tervezik. Az étkezéseket melegíthető futószalag segítségé ve! oldják meg. amely az ágyak fejrészénél halad a kórtermen keresztül. Ugyanez a futószalag a konyhába továbbítja a mosatlan edényt. Levelek és újságok szétosztására csőpostát alkalmaznak és a szükséges orvosság Is a csőposta rendszer segítségével Jut el a beteg ágyához. Az ukrajnai Novo-Kramatorszk-i gépgyárban olyan óriás exkavátort készítetlek, amely óránként több. mint 1800 köbméter föld megmozgatására képes. négy óra után nem ad üzemanyagot és ez sokat hátráltat a munkában. Mohiban a jövőt tervezik A meleg vibrál a levegőben. A határban itt is, ott Is arattak a múlt héten. Beérve a faluba, a szokásos kép fogad. Az épülőfélben lévő kul- t úr háznál egy kocsiból kifogott ló mellett hárman-négyen * tanyáznak. Minden nap más és más család látja el a tűzórséget. Az autónk zúgására szétröppen egy Csapat csirke. A legtöbb embert a határban lehet találni. Elsőntík Kovisánczki Pál is Kasza János kezdett az ősziárpa aratásához. De ma már csaknem mindenütt látni keresztbe rakott árpát, búzát S miközben javában halad az aratás, a kaszálás, sokan mér az őszre gondolnak. mert már nyíltan beszélnek róla.‘hogy meg lesz a tsz. Kiss Tóth István elvtárs. a tanácstitkár is várja ezt az alkalmat, mert ettől a község gyorsabb fejlődését reméli. Na meg a falu dlcsőségkönyve újabb adattal gyarapodhat. A kis. ötszáz lakosú község talán csak az emlékezetes történelmi csata alapián él az emberek emlékezetében. AM azonban benyit a tanácsházára, belelapozna! a dicsőséffkönyvbe. az megismerkedik a község legújabb történelmivel is: mikor, hogyan kezdték a kul- túrház építését mire tellett a község- fejlesztési alanhói. hogy hamarosan megszűnik a dobolás. mert négy mikrofont szerelnék fel és így tovább. Id^ jegyzik majd fe! azt Is. hogv ekkor és ékkor m közös gazdálkodás útját választották ;.. Sajószógfdcn Is aratnak A falu lakosságán«k 96 százaléka tartozik a tsz-hez. M1-' másutt, itt Is az aratás a legfőbb rr* "ka most. Tavasszal kezdték a közös gazdálkodást, de már moat is vannak olyan táblák, ahol géppel aratnak. Mint értesülünk Juhász János elvtárstól. a tanács titkárától, lövőre már még szervezettebben halad majd a munka a t-z-ben. Malakftiák a táblákat. biztosítják a vetésforgót t«> tószalogon alapján 19 perc szükséges — eltűnik előle az asztal és lesüllyed a szék Is. tehát távozni kénytelen. Coales elmondotta, hogy az automatizált vendéglő terveit Amerikában már teljes részletességgel kidolgozták. Bevezetésének az az akadálya. hogy a „maradi" emberek nem Is annyira életszükségletnek, mint inkább szórakozásnak tekintik az étkezést. Aranysárga gabonatáblák hajladoznak a mczócsáti határban. A kalászié jck „várják" a kaszát, de hogy pontosak legyünk, főként a gépeket. Közeledve Mezőcsáthoz, egyre több embert és gépet látni az út mentén. Aratógépek vitlája csapja a gabonát, másutt a kombájnokhoz vágnak utat a tábla szélében. Ezekben a napokban a hivatalban csak ritkán találni szakembert, vezetőt. Ha a mczócsáti járási tanácsra két perccel később érünk, jóformán csak az íróasztalokat találtuk volna. Supák János elvtárs. a mezőgazdasági osztály vezetője Fodor Istvánnal, a me- zócsáti gépállomás igazgatójával éppen a határba indult Csak úgy „kutyafuttában" sikerült néhány szót váltani és természetesen mi másról, mint az aratásról. Az eddigi tapasztalatok alapján Jó közepesek a terméskilátások. Legtöbb helyen géppel aratnak, mint a tiszakeszi Alkotmány Tsz-ben Is, ahol volt olyan nap, hogy három kombájn és egy aratógép dolgozott a határban. A tiszatarjáni Alkotmány Tsz-ben két kombájn és két aratógép, de ugyanígy másutt is. A gépállomásnak minden üzemképes gépét a határban lehet találni, s mire e néhány sor napvilágot lát, az újonnan érkezett két szovjet gabonakombájn is a határban lesz ... Igen örülnek a gépállomáson, de a tsz-ekben Is ezeknek a gépeknek, mert gyorsabban végeznek az ara-- lássál. Nagyobb a gépek sebessége, s többet „harap", mint magyar .kollégája” az EMÁG-kombájn. Még egyetlen mondatot tudunk csupán feljegyezni. mert közben dudál a gépkocsi. várják az elvtársakat — Örömmel újságolhatjuk, hogy a Járásban sokkal jobban halad a munka, mint az elmúlt években — mondják szinte egyszerre. Több helyen végeztek már a tarlóhántással is. sőt elvetették a másodnövényt, a silókukoricát és a szudáni füvet. Elbúcsúznánk, mikor még egy gyors megjegyzést tesz a gépállomás Igazgatója: — írják meg hogy a helyi A FOR Ebéd a fu J. F. Coales. Anglia egyik legnevesebb automatizálási szakértője kijelentette. hogy rövidesen az ebéd elfogyasztása legfeljebb 19 percet vesz majd igénybe. A vendég leül egy futószalaghoz kötött asztal mellé. az elektronikus robot-pincér szolgálja ki. Mihelyt leült, megérkezik a futószalagon az ebó fogás, és annak elfogyasztása után a többi. Abban a pillanatban, ahogy az ebédjét elfogyasztotta, — ehhez a kísérletek Utak mentén a mezőcsáti járásban Aratnak mindenhol
