Észak-Magyarország, 1960. július (16. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-10 / 162. szám

ESZAKMAGYARORSRAO 8 Az ötödik évtizedemet taposom, élettapasztalatom van, müveit em­bernek tartanak, s többnyire gyor­san és jól vált az eszem Is. És mégis: valamit nem értek. Nem értek valamit, tisztelt olva­sóim! Mert íme. azt olvasom a minap az újságban, hogy egy Thomas nevű néger 222,86 cm-es eredmé­nyével új magasugró világcsúcs­eredményt ért el, és hogy ez a né­ger versenyző az amerikaiak első számú esélyese az olimpiai arany­Minden bámulatom nem a derék és kitűnő néger atlétáé, hanem a fölöttébb csodálatos amerikai de­Mert hogy is áll a dolog? A né­gerek ebben a „tiszta" demokráciá­ban nem „fajtiszta" emberek, nem teljesjogú állampolgárok. Nem utaz­hatnak ugyanazokon az autóbuszo­kon, nem étkezhetnek ugyanazok­ban az éttermekben, mint a fehér­bőrű jenkik, szavazati joguk is erősen korlátozott, az ellenük elkö­vetett merényletek, törvénytelen erőszakoskodások tetteseit rendsze­rint „nem találja meg" a rendőr­ség, és így tovább. — De ha egy néger ..fajú" amerikai lakos kiváló sportteljesítményével esélyes az olimpiai aranyéremre, akkor... nos. akkor mór ő az amerikaiak „első számú esélyese"? Akkor mór áthidalható a „faji különbség" a „niggerek" és az „emberszabású űri fiúk" között? (Ez utóbbi termé­szettudományos elnevezést cgyild kiváló mai írónk, Sándor Kálmán adta egy. a mi hazánkban szeren^ cséré mór kipusztulásra ítélt élő-* lény fajtának!) — Az ilyen néger talán a „Gondviselés" kegyelmé­ből? — átlényegül amerikaivá* vagy legalább „államérdekből fon­tos négerré"? Ezt nem értem én! Azazhogy: nagyon is értem! Mert hallottam én mór bizonyos, egykor üldözöttekkel kapcsolatban az »álJ lamérdekből fontos”, meg az „ál­lamérdekből kivételezett" megjelö­lést. De akkor még Hitler „harma­dik birodalma" és e birodalom csat« lós országainak rendszere virágzott. És ezek a „birodalmak" meg if buktak, útfélre hányta őket a Tör­ténelem! Nyilván kiszóródnak az Idő roa- táján azok a kevesek is (s dollár­millióik sem mentik meg őket)* akik a Történelmet akarják meg­ismételni. Ez az én véleményem — s nem ..különvéleményem”! — az ameri­kai ak fantasztikus új magas ugró világrekordjáról. Nem 222 centiméterről van Itt szó. hanem a látszat-demokrácia, a dollár-imperializmus belső hazug­ságának. rothadtságának újabb „vi­lágcsúcsáról"! S ez, enyhén szólva, csakugyan fantasztikus!... Gyárfás Imre Valamit nem értek _______cApré súgók_______ M egjárná, aki elhatározná, hogy a legszebb ajándékkal lepi meg. mondjak a feleségét. Az egyik plakát ugyanis azt bi­zonygatja. hogy legszebb ajándék a könyv. A másik szerint a hangle­mez. A harmadik véleménye: a bi­zsu a legszebb ajándék, a negyedik plakát szerint a betétkönyv. Hát most már valójában melyik a legszebb ajándék? Köztudomású, hogy fővárosunk­ban dühöng a Mackö-laz. Tucatnyi büfét neveztek H Ifjú dörmögőről. Nincs viszont Nyuszi. Cica, vagy Kiskutyus nevű. pedig azok is ked­ves állatkák. Bár pontos kórisme még nem áll rendelkezésünkre, mégis megállapít­hatjuk. hogy a Mackó-láz Miskolcra is betört. Már itt is két Mackó van. egyik a Déryné utcában, a színház­zal á teilen ben. a másik a Szemere utca elején. Kétségtelenül nagy ki­tüntetés ez a mackók kiterjedt csa­ládjának és a miskolciaknak Is. de ha mondjuk az Ady-hidnál lévő italboltot is büfévé varázsolják. megtiszteltetés ide, megtiszteltetés oda, az már ne legyen Mackó.*. Egészen elterjedt e két szó hsai« náUU az üzletekben, sót újabban • villamoson, buszon is: „Tessék kér* ni!" S ha a vevő a dús pultot nézeget­ve nem tud gyorsan választani, újra ez a két szó következik, csak egy fokkal hangosabban: — Tessék kér­ni!!! Az eladók bizonyára udvariasság­nak szánják, mégsem mindig annak sikerük Legtöbbször valami disszo­náns hangsúly tolakszik melléje, va­lami hivatlan. talán akaratlan ár­nyalat. s máris noszogató, paran­csolgató felszólításiéit kerekedik ki belőle. Ez pedig nem jó... Diósgyőrből Miskolc felé menet a következő ötlik az utcatáblákat bön­gésző Járókelő szemébe: Vas utca, majd: Fém utca. utána: Acél utca. rleadnevezők figyelmébe: a szak­mában létezik még: Öntvény. el«y. ötvözet, forma, kotdlla, esetleg sa­lak. ón. ócskavas, amelyekről —• jobb híján — szintén elkeresztelhető egy-egy utca. (h. k.| Adóállomás a kemencében Az édességgyárban a kekszet kü­lönleges, hosszúkás kemencékben sü­tik, amelyekben a keksz lassú ütem­ben futószalagon halad végig, miköz­ben a kemence hőmérsékletének mindig egyenletesnek kell maradnia. A kemence hőfokának szabályo­zása és ellenőrzése eddig nem volt tökéletes, miután a hőmérőket rög­zítve szerelték fél. téhát a mozgás­ban lévő keksz körül a hőfokot nem mérték. Egy ausztráliai kulatóintézetben most kis rádióadót építették lie 4 kemencébe. Az adó egy speciális hő­mérővel együtt végighalad a kemence futószalagján. Az adó szigetelése olyan tökéletes, hogy 300 fok C hő­mérsékletet is kibír. Rövid Időközük­ben automatikusan közli a hőmérsék­leti adatokat, s a kemence belsejé­ben lévő antenna, továbbítja azokat a művezető asztalán elhelyezett vevő­készülékhez. Ilyenformán az egész sütési folyamat tökéletesen ellenőriz- hetö és a hőfok pontosan beállítható. nagyszerű előadásban mutatta be Paul Burkhard« müvét, és immár egy féléve műsorának egyik leg­sikeresebb, állandó darabja. Jókedvű, vidám, ér­dekes, minden részben újszerű darab ez. Ha a szereposzlást végignézzük, a szereplők között operettszínészt, operaénekest, prózai karakter­színészt. komikőt. primadonnát, buffót hőst. sóé artistát is találunk. A debreceni színészek szinte kivétel nélkül nagyszerű alakítást nyújtottak, és nem a vendégek Iránti udvariasság mondatja ve­lünk, hogy miközben könnyeket csorgatva kacag­tunk a nézőtéren, az a gondolat is foglalkozta totál miért nem tud Ilyet produkálni a miskolci szín­ház? A Tűzijátékot már hónapokkal előbb megelőzte a híre. A debreceni bemutató után érdeklődéssel várluk és nem Is csalódtunk benne. Olyan elő­adást látturik. amelyben a darab igen érdekes, teljesen újszerű, sziporicázóan szellemes és cson­tig hatóan szatirikus. Es olyan színészi alakítá­sokat láttunk, amelyeknek mindegyike külön ta­nulmányt érdemelne. Kár, hogy ezt a darabot Mis­kolcon csak két előadásban láthattuk. Azt hisszük, a modem, újszerű darabok iránt érdeklődő, a szellemes, művészi előadásokra vágyó miskolci közönség több estén át is megtöltené a színházat. Hasonló jó előadásokkal mindenkor szívesen váré juk a debreceni színészeket. Az sem lenne azon­ban utolsó gondolat, ha a mi színházunk verse­nyezni próbálna a debreceniekkel ilyen tekintet- ben is. (Benedek! A „Tűzijáték" után — Sok tapsot kaptak a Debreceni Csokonai Színház művészei — ra. nemkülönben a kertész Iránti ragaszkodása folytán, mégiscsak felülkerekedik benne a nyárs- poigári nevelés és szüleinél marad. A cirkuszos rokonok látogatása azonban nem múlik el nyom­talanul a családban és az egyik nagybácsi, akit felesége túlzott gondoskodása öreg. beteg ember­ré tett eddig, felrúgja a nyárspolgári igát, és a darab végén bohócruhában, a lengő trapézon lát­juk. Ez volna szűk dióhéjban magának az egész es­tét betöltő chansonnak a meséje, ezt azonban na­gyon sok epizód, sok chanson, játék, szellemes ötlet tarkítja. Az egész cselekmény valóban bele­férne egy rövid chansonba. A darab előadásának módja is azonos a chansonok követelményeivel, ahol az összes rendelkezésre álló eszközökkel, énekkel beszéddel, mimikával, mozgással, gesz­tusokkal, az előadónak egy egész kis színházat kell a közönség elé varázsolnia, A chanson meg­jelölés azért is alkalmas, mert nem zenekar kísé­ri a játékot, hanem két zongora és egy dob. — ragyogó megoldásokkal, szellemes bravúrokkal. Nem feladata ennek az írásnak a Tűzijáték részletes elemzése. Nehéz is lenne röviden vissza­adni mindazt a sok sziporkázó szellemességet több tucatnyi ragyogó, szellemes fordulatot, amelv az előadás egészét jellemezte. A Csokonai Színház • Érdekes és igen értékes színházi élményben { volt része annak a mintegy 1Í00 miskolci nézőnek. X aki megnézte csütörtökön és pénteken este a Dcb- f recenl Csokonai Színház vendégjátékát A darab • címe: Tűzijáték. Műfaját így hirdeti a szlniap: X egy egész estét betöltő chanson. Valóban nehéz is I lenne másképpen meghatározni. Nem operett, pe- X dig állandóan szól a zene, nagyon sokat énekel- ; nek benne, a prózai jelenelek elenyésző kisebb­ségbe szorulnak; nem is zenés vígjáték, hanem jegy csomó színpadi műfajnak nagyon szerencsés J ötvözete. Valóban nem más az egész, mint egy 5 egész estét betöltő chanson, amely arról szól. hogy Jegy gazdag gyáros ötvenedik születésnapjának {megünneplésére összejönnek a testvérek felesé- J geikkel együtt Váratlanul megjelenik a kitaga- Jdott legfiatalabb testvér, akivel a nyárspolgári • család szóba se akar állni, hiszen szégyent hozott t rájuk: cirkuszos lett Igaz, hogy ma már világ- j híresség Obolski cirkusza, de a nyárspolgárok J szemével nézve, mégiscsak szégyenletes dolog ko­• médiásnak lenni. Mind elfordulnak tőle, csak a t gyáros lánya. Anna szereti meg és már arra is t hajlandó lenne, hogy szülei házát és szerelmesét, | a kertészt Is elhagyja a cirkuszi fények kedvéért • a család minden tiltakozása ellenére is. azonban X a cirkuszigazgató nagybácsi, feleségének tanácsá­Egy csodálatos óra a földgömb forgási sebessége és megvilágítása, a Hold fázisai, az ár és apály pontos ideje a Föld tíz leg­fontosabb kikötőjében stb. Az óra alsó részében automaták jelzik az ember átlagos testsúlyát a különböző bolygókon és allegórikua alakok mutatják be a bolygók nagy­ságrendjét. Négy allegorikus alak az emberi élet négy korszakát ábrázolja: a csecsemő, a gyermek és a felnőtt üti a negyedórákat, az aggastyán — a negyedik alak — az egész órákat jelzi. Az összes óraműveket három vil­lanymotor húzza fel automatikusan. A belgiumi Lierre városában Louis Zimmer órásmester helyreállította és még tovább korszerűsítette azt a csodálatos órát. amelyet annakidején az 1936 évi világkiállításra készített. Az óra mérete 4,5x3,5 méter és 3 nagy pannóból áll. melyeknek mind­egyikén 30 számlap látható. Ezen­kívül mind a három pannó tetején van egy-egy nagy számlap Is: az első a csillagászati időt, a második a belgiumi időt, a harmadik pedig a decimális időt mutatja. A pan nő­kon elhelyezett számlapokról leolvas­ható a világ tíz legfontosabb idő­zónája. a Nap és a bolygók pályája. ban, és csak egy nehéz pillanatban döbben rá, hogy milyen puha em­berré nevelték? Talán... Ki tudja? Az alig végzett nyolcadikos után nyúlánk, göndörhajú. markánsarcú, hideg, könyörtelen pillantású fiú kö­vetkezik kihallgatásra, ősszel menne a technikum negyedik osztályába. Gyenge tanuló. Tavaly bukott, most kettessel lábalt át a harmadikon, ö már másodszor van itt. Tavaly rossz magatartása miatt kizárták a KISZ- bői is. — KISZ-tag vagy? A válasz meglepő. — Igen. Egy hónapja jelentkez­tem. hát felvettek. A. nem néznek azok a dolgok mélyére. Ha txtlaki jelentkezett, hát felvették... .Szinte megdöbbentő a technikum KISZ-szervezetének nemtörődömsé­ge, felszínes munkája. Vajon ez a nemtörődömség, ez a felelőtlenség nem járult-e az ifjú elbukásához? Es a család? Az apa, az anya? Az apa, anya él. Mindketten dolgoznak. So­kat. Néha előfordul, hogy csak késő este találkoznak. Négy gyerek van — esni kell. ruha kell és elő kell te­remteni a tanítási költséget. A fiú válaszaiban van valami bán­tő, disszonáns hang. Szinte felkorbá­csol a cinizmusa. Cseppet sem izga­tott. nem érdekli az egész, marhaság­nak tartja a betörést, nem tudja megérteni, hogy a rendőrség miért csinál ebből ügyet, s megdöbbentő közönnyel beszél szüleiről is. Ügy, mintha nem is hozzátartozói volná­nak. — Apukának már nincs hatása miránk... Volt, míg ö volt az erő­sebb ... Most mi vagyunk. Egyszer meg akarta verni az öcsémet, de nem tudta, mert öcsém lefogta a ke­zét... Attól kezdve nincs tekintélye. Anyura még hallgatunk. Csaknem Így beszél az öccse is. Az is benne van, sőt elsők között hatolt be a pincébe. KI, KIK A HIBÁSAK és felelősek ezért? Szülők elfoglaltsága, nemtörő­dömsége, rossz környezet, gyermeki cinizmus, rossz nevelési módszer, erőhatalmon alapuló tekintély, amelv megbukik egy idő után, a felnőttek nemtörődömsége?... A kérdések üresen kongnak, nincs válasz. Leg­feljebb banális következtetéseket le­hetne levonni. A fiatalkorú bűnözők kihallgatása még tart. A mélyreható vizsgálat ét -at art követő tárgyalás talán többet tár fel az okokból. Egy azonban biztos, ez az eset nagyon figyelmezteti a szülőket, vigyázza­nak, mert soha senki, egyetlen szülő sincs bebiztosítva afelől, hogy az ő gyermeke nem sodródik bele a bűnbe. Csorba Barna ajka meg-megrándul. — Fiam, szép jövő vár rád! — Drámaian feszült, tragikus, csaknem kétségbeesett a hang. Zihálva léleg­zik, megdöbbenten hallgatja fia val­lomását, aki — becsületére legyen mondva —, riadtan és őszintén be­számol a betörésről. Az apából indu­latosan szakadnak fel a szavak. — Most végezte a nyo'cadikat... Minden vágyam az volt, hogy tovább taníttassam. Én nem tanulhattam... HIRTELEN FELUGRIK s ujjal mutatva a fiára, vádolva mondja: — Ilyenek ezek a mai gyerekek! Nem becsülik meg a Jót. Én szeret­tem volna ilyen ifjúkort ... Ujvaim­mal kapargattam volna ki a szemét­ből a kenyeret, ha találtam volna benne egy darabot is... Sokszor na­ponta csak egyszer ettem ... Jött a gyümölcsszezon, azt lestem, melyik fiatalúr vásárol egy zacskóval, nyo­mába szegődtem és amit ö eldobált, felszedtem, nem bántam, ha pondrós volt is... Húszéves voltam, foltos zeignadrág, mezítláb. Cipóm nem volt. Mozi? Ha pénzem lett volna, kenyeret veszek. Ezek meg a jólét­be... Eh... Letörten legyint és leül. A nyomozóliszt az apához fordul. — Nem tudott róla, hogy a gyerek ki-kimaradozott? — De tudtam. Azaz, nem tudtam. Volt egy barátja, nagyon rendes, szépen élő, művelt szülők gyermeke. Együtt tanultak, és néha, ha későre járt az idő, hát a gyerek ottmaradt Egy szer-két szer ellenőriztem, hogy tényleg ennél a családnál aludt-e, láttam, hogy jó helyen van. megnyu­godtam. De miért nem volt akkor is vele? — néz kérdőn a fiára. Az apát úgy éri a válasz, mint a fejbeverés. — Sajnos, vele volt. Ugyanis mind­ketten részt vettek a betörésben... Az apa egy ideig nem tud szólni. Csendesen mormogja: — Hibás vagyok. Leleményesebb­nek kellett volna lennem, hogy meg­győződjem róla hol. merre jár. — Mondja csak, ugye a gyerek min/Jant megkapott, amit szeme- szája megkívánt? — Igen, mindent. Ha nekem nem Is volt. neki akkor is volt. Ne érezze azt, amiben én voltam. Minden szombaton adtam neki húsz forintot HOGY EBBEN AZ ESETBEN mi íz ok? Talán túlságos kényeztetés? Talán az. hogy a gyerek biztos bás­tyán. egy álomvilágban él. ahol lilébe pottyan minden, semmiért sem kell megküzdenie, a szü­lők szeretete megvédi az élet minden viharától, s a gyerek nem tudja megérteni, hogy a szülőknek minden forintért külön meg kell küzdeni? Csak él. sodródik a világ­ÁPRILIS 3-AN este, tiz óra tájban 8—9 fiatalból álló társaság kapaszko­dott a belvárosból felfelé, a jól-rosz- szul megvilágított Avasra. A fiata­lok megjelenésében, nagy létszámu­kon kívül is, volt valami feltűnő: az egyenruhaszerű öltözet. Legtöbbjük sótét ruhában és fekete ingben volt, A csőnadrág, a zokni rikítóan csikós. E népes — IS—18 éves fiúkból álló — társaság már eddig is ismertté tette magát. Est én kint meghatározott helyen gyülekeztek, aztán a belvá­rosban, a Népkert, a Béke-szálló kör­nyékén csavarogtak, botrányokat okoztak. Megjelentek a mozik előtt, rávigyorogtak, gúnyos megjegyzése­ket tettek emberekre, ellátogattak diák- és egyéb bálokra. ..Szórakozás­ból" leverték az utcai lámpákat, le­szedték a házakról az utcatáblákat, szemtelenkedtek, erőszakoskodtak wöfckW — durvaság, cinizmus jelle­mezte őket. Ez az este volt a banda első — és remélhetőleg utolsó — nagy ténykedése! Megszomjaztak egy kis borra és hát — betörtek az egyik mélyvölgyi pincébe. Üvegekben, kor­sókban mintegy 60 liter bort vittek tf. Egy részét megitták, aztán, hogy az alkohol köde agyukra borult, ki­öntözték a bort. összetörték az üve­geket. A maradék két korsó borral pedig beállítottak az egyik „vezér" szüleinek lakására és ott, a szülők szemeláttára folytatták az inast... A KÁROSULT feljelentést tett. A városi kapitányság fiatalkorúakkal foglalkozó osztálya kézrekeritette a tetteseket. És most a banda tagjai közül hol'az egyik, hol a másik kap idézést a rendőrségtől, ahol — több­nyire szülők jelenlétében folyó ki­hallgatáson — napfényre kerül ed­digi működésük. A — többnyire be­csületes és feddhetetlen életű — szü­lök csak itt döbbennek rá, hogy gyermekük már megtette a mocsárba vezető első lépést... A banda egyik szervezője — akit társai Bilinek becéztek — „dörzsölt’’ fiú. Tud szolidan, intelligensen is vi­selkedni. tetszetősen beszélni, most feltűnően mellőzi a bandában hasz­nálatos jassz nyelvet, öltözéke: fe­kete ruha. csőnadrág, fekete ing, karján, mellén tetoválások. És úgy lép be a rendőrségi szobába, mintha mondjuk, a tanulóiskolában a tanár hívná be egy kis beszélgetésre. A nyomozó tiszt halkan megkérdezi: — Mondd fiam, hányadszor vagy te itt? Nem a fiú őszintesége folytán de­rül ki. hogy már hetedszer kerül ősz- szeütközésbe a törvényes renddel. Először 11 éves korában. 19f3-ban volt itt. Iskolakerülésért. Volt már javítóintézetben, tavaly biciklilopás miatt foglalkozott vele a rendőrség. Volt technikumi tanuló, de rossz ta­nulása és magaviseleté miatt abba kellett hagynia. Most ipari tanuló. Nemrégiben, a társaitól színházjegy-, rkr összegyűjtött pénzből száz forin­tot elivott barátaival. — Mit gondolsz, mi az oka, hogy idekerültél? — A baráti környezet — hangzik a gyors válasz. — Felhagyok a ba­rátokkal, leszűkítem baráti kapcsola­taimat, s nagyon rendes fiatalokkal fogok csak barátkozni. — Csupa tet­szetős frázis. Tavaly is, azelőtt is — talán szőszerint is — ezeket ismétel­gette. Igazi énjét, érzéseit, gondola­tait mélyen elrejti. MILYEN A CSALÁDI KÖRNYE­ZETE? Apja a háború áldozata lett. özvegy édesanyja sokat gürcöl. Mo­sással keresi a kenyeret. Van egy bátyja is. Sportoló. — A bátyám időnként elbeszélget velem, hogy javuljak meg. De nincs sok ideje velem foglalkozni, sokat jár edzésre... — Ez minden És az iskola? — Mit csináltál az ellenforradalom idején? — Plakátokat írtam és ragasztgat-> tam — mondja ószintén. — De miért? — Volt egy tanárnőm, ő biztatott fel minket, 6 diktálta, mit írjunk. Mi nem is tudtuk, hogy miről van szó. örültünk, hogy legalább nem kell tanulni... Igen. Ha az apát nem pusztítja el a háború, ha az anya többet foglal­kozik fiával, ha a bátyja az edzések mellett jobban ráérne öccsével fog­lalkozni és. ha az a bizonyos tanár­nő nem bűnre nevel... Talán más­képpen alakul a fiú sorsa. De így?... Jövője?... Van egy gimnazista lány. Azzal barátkozik. A lány szülei ren­des emberek. A lány is jó hatással van rá. Talán a lány. talán a lány szülei hatnak rá... De mindez csak talán... A következő kefehajú. nyurga, mutálóhangú fiú. — Gyerek még. — Apja kíséretében lép a szobába. Az apa becsületes, áldozatkész dolgozó, ha kell, két ember helyett végzi a munkát. Az anya is becsületes dol­gozó. Az apán látszik, hogy a szé­gyen és a megdöbbenés át. meg át­járja egész valóját. Arca biborszinü a kavargó és visszafojtott érzésektől, indulatoktól. Nyakán erősen kidudo­rodva lüktetnek az erek. Szinte le­roskad a székre, mintha nagy-nagy terhet cipelne magával A fiára néz. Első lépés a mocsárba

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents