Észak-Magyarország, 1960. július (16. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-10 / 162. szám

4 CSZAKMAOTARORSZAG Vasárnap. 19611. meg ezt a furcta főidet. Itt. ahol most vágjunk, a ligettanyái fennsí­kon, évezredekkel ezelőtt mocsár bo­rította a földet. Itt képződött a kova­föld, mely 4 kataszteri holdnyl terü­let alatt húzódik rendkívül gazdag mezővel. Kár, hogy a magyar ipar még nem ismerte fel Jelentőségét... — Külföld mire használja ezt a kérdeztük Húsz bácsitól, akttól azt is megtudtuk, hogy Igen értékes, mondhatni párat­lanul gazdag ásvá­nyt gyűjteménye van. — A kovafóld igen jó hőszigetelő, a kénsavgyárak katalizátornak is használják, s al­kalmas a nitro- pllcerin fel,tatásá­hoz. A hollandok műtrágya,'nö­anyagnak használ­ják. Ezért mond­tam. hogy ezt a bányát teljesen az exportmegr, a■ tele­sek kielégítésire nyitottuk. — A magyar ipar egyáltalán nem resti hasé­nál? — De Igen. Csak kismértékben. A Budapesti Kénsav- gyár használja időnként. — És a régi bánya? Meddig termel még? — Már csak egykét esztendeig. Kimerül lassan. De az új akna hosz- szú évekre biztosítja a munkát. Ee lesz — ha ugyan nem árulok el tit­kot — az egyik legjobb valutaszerző bánya... — Miért lenne ez titok? Büszkék lehetünk, hogy ilyen gazdag ez a vi­dék... __ AZ. nagyon gazdag. Jól isme­ré m. Tizenegy éve dolgozom a vállalatnál,, és mit mondjak.. nagy kincset rejtenek masukban ezek a hegyek, de nehéz is kitermelni ezt a súlyos kovaföldet... — Milyen eljárással dolgoznak? — Omlasztásos kamrafejtéssel, il­letve piilérjejtéssel. hasonlóan a szénbányászathoz. A biztosítás itl nem vas. hanem fa, s ez megfelel. hiszen allg S—6 méterre vagyunk a föld alatt. Aztán, ha érdekli, elmon­dom. hogyan történik a kovaföld ki­dolgozása, bár nem olyan érdekes. — Még sohasem hallottunk róla .. — Egyszerű folyamat. A csilléket drótkötél húzza q jelszínre. A kiter­melt mennyiségei aztán gépkocsikon szállítjuk el Szeglbe, az őrlőüzembe. Itt aztán finomra őrlik, zsákokba I felnőtt-oktatás helyzete Borsod megyében Feljegyzések a szakszervezeteknek a dolgozók továbbképzése érdekében kifejtett tevékenységéről A SZOCIALIZMUS építése nap­ról napra újabb és mind nagyobb feladatok megoldáaát követeli tő­lünk. Ennek természete« folyamá- nya, hogy a dolgozók általános mű­veltségben. ideológiai és szakmai képzettsége is mind magasabb kell. hogy legyen A gyors léptekkel fej­lődő technika, az élet megköveteli a több tudást a termelő munkához, de kulturális életünk megértése, ér­tékelése te élvezése is korszerűbb alapműveltséget igényel. Szakszerve­zeti bizottságaink megértették en­nek a feladatnak a fontosságát, ma­gukévá tették a párt művelődés­politikai irányelveinek tanításait és a korábbi évekhez viszonyítva sok­kal többet tettek a dolgozók mű­veltségének emelése érdekében. A Szakszervezetek Borsod megyei Ta­nácsa a közelmúlt napokban elnök­ségi ülésen vitatta meg a felnőtt­oktatás helyzetét a megyében te megjelölte a további feladatokat. Borsod megye területén a most bezárult tanévben 3900 dolgozó ta­nult az általános és középiskolák­ban. Ezeknek igen nagy hányada az általános iskolát végezte. Érthető is, mert felnőtt üzemi dolgozóink kö­zött igen nagy számban vannak, akik a múlt bűnös mulasztása foly­tán önhibájukon kívül nem végez­hették el a nyolc osztályos általános iskolát, vagy a korábbi polgári i*ko­fele nem Rendelkezik még napja­inkban a nyolc általános iskolai végzettséggel. Ha közelebbről, egy-egy üzem ösz- szetételén keresztül vizsgáljuk ezt a kérdést, akkor még szembetűnőbb, hogy milyen nagy a feladatunk ezen a téren. A SZAKSZERVEZETEK kulturá­lis munkájában elsődleges, legfonto­sabb helyet kell. hogy elfoglalja dol­gozóink oktatásának a problémája. Természetesen ezt a munkát csak tudatos, előrelátó tervszerűséggel le­het elvégezni, mert a hiányosságokat egy-két év alatt nem lehet pótolni. Ott, ahol üzemeink évek óta foglal­koznak a dolgozók okulásával, igen jó eredménynek mondható az elmúlt tanévben az. hogy • továbbtanulók 50 százaléka fizikai dolgozó. Nagyon szép példát mutat e téren a Szeren­csi Csokoládégyár üzemi iskolája Megbecsülés Jár mindazon dolgo­zóknak. akik nehéz napi munkájuk után vállalkoznak a tanulásra. A ta­nulni akarás számos jelével találko­zunk a munkahelyeken is. Kultúr- forradnlmunk eredménye, hogy a dolgozók munkahelyeiken ebédidő­ben nemegyszer iskolai feladaUikat beszélik meg. segítik egymást egy- egy vitás probléma megoldásában. Nagyon Jó kezdeményezés az Üze­mi iskolák létrehozása, működtetése. Borsod megyében 13 üzemi iskola működött a/ elmúlt tanévben. Ezek az iskolák az üzemeken belül dol­goznak és ennek nagyon sok előnye van. Közel vannak a munkahelyhez, a dolgozók a munka 'után azonnal részt vehetnek a Unulásban, ottho­nosabban mozognak a környezetben és így kevesebb a gátló körülmény Különösen ott van nagy Jelentősége az üzemi iskolának, ahol az álta­lános iskola a dolgozó lakóhelyétől távol esik. Persze vannak napjaink­ban még hátrányok Is. különösen a szemléltetőeszköz-ellátás tekinteté­ben, ezeket a hiányosságokat azon­ban üzemeink te szakszervezeti bi­zottságaink közös munkájával kftny- nyen lehet pótolni. Nagyon Jónak mondható a Lenin Kohászati Mű­veknek az a terve, hogy az üzemi iskolán belül az oktatást függetlení­tett pedagóguskarral oldják meg így a műszak váltás okozta nehézsé­gek kiküszöbölhetők. Ez a mego'dás segíteni fogja a dolgozók munka­teljesítményét Is, mert a nevelőknek * lehetőségük lesz rá. hogy hallgatól- kát a munkahelyeiken felkeressék T és segítséget adjanak a tanultaknak 1 a gyakorlati munkában való alkal­mazásához. Általiban a dolgozók tanulását nagyban segítik a pedagó­- gusok. A pedagógusok te a tovább* tanuló dolgozók jó kapcsolata I* hozzájárul, hogy a tanulási kedv egyre fokozódjék a doUezók között A továbbtanulás kapcsán a lemor­zsolódásról is beszélnünk kell. A most lezárult tanévben a szakszer . vezetek többszőr is foglalkoztak i . felnőtt oktatással te a lemorzso’ó- I dás megakadályozásának, illetvi . csökkentésének módszereivel. Flanel _ eredményeképpen az. e tanévi le _ morzsolódás — 20—23 százalékos — p az előző évekhez viszonyítva mii . sokkal kevesebb volt a BORSOD MEGYfiBEN működte» i alapismereti tanfolyamok is. Ezek er [_ írni, olvasni, számolni tanitják i _ dolgozókat. Kevés számban ugyan de minden üzemben akadnak olyar- dolgozók, akiknek cl kell végezni«! ezt a Unlolyamot A legtöbb Uyct dolgozó a mezőgazdáság területén dolgozik, de találhatók Ilyenek a vasútnál la, elsősorban a pilynípl- tósl dolgozók között. Nagyon jó. módszer, amit a vasutasok alkal­maznak: az üzemen belül íoglalkoz- nak ezekkel a dolgozókkal és a ta­nítást nem hivatásos pedagógusok, hanem fejlett, rátermett munkatár­sak végzik. Például az abaújszuntót pályamesteri szakasz pályamestere nyolc dolgozót oktat rendszeresen. A szakszervezeti bizottságok nagy­része látja a tanulás fontosságát M sokat tesz a dolgozók iskolába való szervezéséért és azok tanulásáért. Kiemelkedően jó munkát végeztek e téren a Lenin Kohászati Müvek, a vasutas szakszervezet és az építő­ipari szakszervezeti szervek vezetői. Sajnos több szakszervezeti bizottság nem kezeli kellő súllyal ezt a prob­lémát. Általában az üzemek te a szakszervezeti bizottságok a szerve­zésre. az anyagi segítségre fordíta­nak sok gondqj, de ezen túl már ke­veset törődtek a tanév folyamán a dolgozókkal. A szervezési te anyagi problémákon túl mind a szakszerve­zeti bizottságoknak, mind pedig az üzemeknek oly módon kell a to­vábbtanuló dolgozókkal foglalkozt­ok, hogy azok az egész tanév folya­mán érezzék a szakszervezet te az üzem segítségét. A KŐVETKEZŐ TANÉVBEN még nagyobb feladat hárul a szakszerve­zetekre. mint az elmúlt esztendőben. A szervező munkát már Június ele­jén megkezdték a szakszervezeti bi­zottságok és ez a munka általában Jól halad. A Szakszervezetek Megyek Tanácsának kulturális bizottsága is a helyszínen ellenőrzi és segíti a felnőtt oktatás kiszélesítése érdeké­ben folytatott propagandamunkát. Számos üzemben találkoztak Igen jó szervező munkával. A legjobb pél­daként ismét a Lenin Kohászati Mü­vek szakszervezeti bizottságát kell említenünk, ahol a propaganda minden eszközét igényheveszik. Ói­don levelet írnak az olyan dolgozók­nak. akiknek a beiratkozása szüksé­ges volna az általános iskolába. Említésre méltó a Miskolci Pamut­fonoda törekvése is. ahol 8 évre szóló Iskoláztatási tervet készítettek. A gazdasági, műszaki vezetők se­gítsége nem mindenütt kielégítő. Sok helyen még nem látják világo­san a továbbtanulás segítésének je­lentőségét és nem egyszer éppen ez okozza a lemorzsolódásokat. A mű­szakcserék körül tapasztalt hu/.i- vona pedig nem egy dolgozó számá­ra szinte lehetetlenné tette az isko­lázást. Ez a kérdés komoly figyel- : met kíván, mert nem egy esetben a , szocialista munkabrigádok kulturá­lis vállalásainak teljesítését Is aka­dályozza. A Szakszervezetek Megyei Taná­* csu a felnőtt oktatás megjavítása ! érdekében intézkedési tervet Is kl- ‘ dolgozott. Ebben az intézkedési tervben első feladatként az iskoláz­tatási tervek elkészítését, az isko- | láztatandó dolgozók felmérését, a . szakszervezeti vezetők ea aktívák személyes példamutatását és a meg­győző propagandát tűzték Id. Fontos , feladatként jelölték meg. hogy a ; szakszervezeti bizottságok te az I üzemek vezetőségei kísérjék figy*> lemmel a továbbtanuló dolgozók ta- . nulmányait, biztosítsák az Iskolák tárgyi feltételeit, a megyei elnökség | pedig anyagilag is támogassa az olyan üzemeket a szemléltető eszkö­zök beszerzésében, ahol erre nincs I helyi lehetőség. Javaslatként került . »tóba Alberttelepen a dolgozók ftl- . talános gimnáziumának mcgizcrve- . tése, továbbá Miskolcon építőipari . te élelmezésipari technikum működ- ” tettee. Mind e kérdéskomplex um- ban pedig főkérdésként a továbbta­nuló dolgozók megtartását, vagyis a u lemorzsolódás elleni munkát kell fó- . kérdésként kezelni. Határozatot ho- » zott az elnökség arra Is. hogy a mü- t velődési otthonok vezetőségei korre- . pe tál ás ban, kötelező olvasmányok K biztosításában, tanulókörök azerve- _ résében a jövőben hatékonyabban A segítsék a továbbtanuló dolgozókat. ' AZ EDDIGI TAPASZTALATOK ^ alapján minden remény megvan ar- ‘ ra. hogy szeptemberben még több * dolgozó kezdi meg az új tanévet. ' A' szervezőmunka napjainkban, JúU­- us 10-én fejeződik be. de az augus»- ■ tusi pótbeíratkozásokon is nagy­- számban várható még a dolgozók 0 Jelentkezése. Joggal várható a na- k gyobbszámú jelentkezés, mert egyre u több dolgozó érzi szükségesnek a ta­- nulást, — elsősorban a szocialista r munkabrigád címért folyó verseny­ben résztvevők. — mert tudják, k hogy növekvő feladataikhoz elen- n gcdhctctlenül szükséges a magasabb a tudás. Ennek megszerzésében segíte- , ni pedig az üzemvezetőségeknek te n szakszervezeti bizottságoknak első k fontosságú és nemes feladata, n Benedek MUűte i fizetésűk, mint a szénbányászoké. A csillések 1700-1100 forintot, a vá­járok 2400—2J00 forintot keresnek, tis nem dolgoznak rossz körülmények között, a bánya nem vizes, csak az a baj. nem lehet gépesíteni. A kovaföld jlyan, minf a kaolin, csak csákány­nyal. lapáttal lehet kivágni a vaslap ’étegekböt. ' 4- Hál ez az tij akna — mutatta Húsz művezető, ét büszkén jegyezte meg. amit mi Is észrevettünk az első nllanatban. 4 — Április 10-e óta robbanómoio- ros rilla húzza föl a csilléket az új iknából. melynek mélysége még csak Í0 méter, a lejárata kb. 42 méter lesz, ha teljesen kiépül... — Úgy látsztk, mást is építenek Ide... — Hogyne, ide épül az Irodaház, a jépház, a raktárhelyiség és a többi épület. Egy egész kis település lesz itt a fennsíkon... Aztán nemrégen két légvágatot Is építettünk ... szó­val fejlődünk szépen, csak kár. hogy... L§ usz bácsi a távolba tekintett. tM pár lépést ten a írjárat felé. i látszott rajta, emlékei között ku­tat. Meg is kérdeztük, miért mondta, hogy: csak kár... — Hm... — mosolyodon el. — Megöregedtem ... Elmegyek ... nyug­díjba megyek... 59 éves vagyok... De ne beszéljünk erről... Ez az em­beri sors... Bár az én életem gaz­dagnak mondható... — Beszéljen róla. Huzz bécsi - kértük, de csak keveset mondott éle­téről Ez is elég azonban, hogy meg­állapítsuk: értékes munkát végzett gyermekkora óta. A Tanácsköztársa­ság Idején Felsőkékeden dlrektórtm mi jegyzőként tevékenykedett, ét ezért nem érhette el élete nagy cél­ját, hogy megszerezze a mérnöki diplomát. Mert hiába végezte kivált eredménnyel Iskoláit, a Gimnáziumot hiába érettségizett jó eredménnyel az egyetemre, az akkori soproni bá­nyamérnöki karra nem vették fel Mi volt a „bűne"? Direktórium jegyző volt 1919-ben ... A fia azon­ban mérnök lesz, ezt akarja 6 is. ap ja is... Mi azonban, miután megismertül őt. bátran kijelenthetjük: Húsz Zol­tán művezető megszerezte a bánya mérnöki diplomát. Az élet iskoláji adta neki. Itt, a ligettanyái fennsi kon Is jó bizonyítványt szerzett, nő velte — a munkásokkal együtt — • magyar bányászat világhírnevét. e pedig, falán a diplománál is nagyobi dol^t. /] azonban nem szívesen beszé erről. Amikor elbúcsúztunk azt mondta: — Örülök, hogy eljöttek ide. mé[ sohasem Írtak rólunk ... J&jjenei máskor is. de akkor már nincs ke nyelem ... Leviszem magukat a bá nyába, nézzék meg. hogyan dolgoz nak ott az emberek... Mert az a érdekes... En csak egy ember va A liaettanvai fennsíkon... JTpész úton arról beszélgettünk. ** hogy milyen vadregényes és gazdag az ősi zempléni föld. S ez csak akkor szembetűnő igazán, ami­kor áthaladunk Hegyalja kapuján, Szerencsen, ét fölfelé kapaszkodunk a vulkanikus hegyek szőlővel borí­totta oldalain. Uj gyárak, üzemel:, régi ét új bányák teszik még hangu­latosabbá a szőlőtermő hegyek és völgyek végtelen láncolatát. Eötvös József egyik versében elragadtatás­sal Ir a tokaji Kopasz-hegyről: Egykor lángokat Tetettél. On teta. m««t vesztegelsz. S Io I o'nf 7o k h ö 'n ed elf TM azrssur*­0n looz, ahogyan a költó meg­éltek* Itt, de azóta sokat viltozotl Hagyatja. Nemcsak szötófürtőket ne­ttel az egykori tüzokiió, új gyára­kat. bányákat hord a hátán is új embereket is nevel. Látni lehet ezt az országúiról is. Szerencstől egészen a sátoralakú hegyekig, s még tovább, a hírneves Széphalom határáig. Erdóbinye hegyeit, hegyeinek kln- ceeif azonban csak akkor láthatja az amber, ha letér az országúiról,-mert ez at «ei település elrejtőzött a világ elÓL Ida Igyekeztünk, mert hallottuk, hon új bányái nyitottak a liget­tanyát fennsíkon. Régen is működött, és ma Is működik egy kovaföIá bá­nya, most azonban... Meflárköztünk. Ide látszanak a fe­hér színű földhányások. Itt van a bá­nya bejárata. Egyszerű deszkabódé Jelzi, hogy emberek tartózkodnak a közelben. A kis motorhizból drót­kötél vezet le a bányába. De hol »an­nak az emberek? Mindenki a mély­ben tartózkodik? Nem. A fik közül előlépett en ember. Munkázruhában. kovaföldes bakancsban, napbarnított arccal úgy festett, mint aki régen itt él a he­gyek közöli. Először azt hittük, vala­melyik bányásszal hozott össze a sze­mete, de hamarosan megtudtuk, ki a „hegyi lakó”. Húsz Zoltán müoezef«. Müoelt, naevtudáetl ember. Vele beszélget­tünk. — Jő helyen Járnak — kezdte — itt nyílt az új bánya. Üj kovaföld- bánya... kimondottan export céljá­ra nyitottuk... nézzék meg... — , tessékelt beljebb, a fák közé. — Van ‘ha akarják. Itt le letelepedhetünk a tolgy alá. Itt hűvösebb... Beszélgettünk. En sódig isme- 13 retten, új bánya és új emberek élele tárult elénk Húsz bácsi elbe­szélésé nyomán. A ligettanya! fenn­síkon már évek óla bányásszák a kovaföldet, küllőidre igen sokat szál­lítottak belőle. Most nőttek az igé­nyek. egyre tőbb az exportmegrende­lés. Jelenleg Hollandiába és Izrael­be számlának ebből a rendkívül ér­tékes Jóidból. Nemrégen Német­ország kért non mennyiséget. Ezt azonban csak úffy tudják kitermelni, ha új aknái nyitnak az trdőbényrl henekben. Ez már megtörtént. Igen jő minőséyú fehér kovaföldet talál­tak a réyl bánya szomszédságában ' Azt mondta Húsz bácsi, a kovaföld naoy szakértője: — Külföld kilencben százalékos fe­hérségű, agyag- és vasmentes kova- földet kér. e-ért vigyázni kell a mi- nősépre. Már csak azért is. meri a: erdőbényei kovaföld világhírű, és j< valutát Jelent. Nem tudom, ha Hol Iák-e, hon az országban csak ké ilyen bánya működik, az egytk a: illeni. Máshol nincs lelőhelye, ái még Európában is ritka ásvány anyag. A rendkívül bonyolult, har ■aákort geológiai viszonyok érleltél csomagolják ás vagonokba kerül. Elindultunk az új akna felé. Köz­ben azt is elmondta Húsz bácsi, hogy a bányászok valamennyien erdőbé- nyelek, Jól dolgoznak, s nem is ke­resnek rosszul Nem sokkal kevesebb gyök, ott pedig sok mindent láthat, aki akar... Igaza van, Húsz bácsi. Elmegyünk, de ott találjuk még a ligettanyái fennsíkon? Sieted! László 0 jótállási időn belli nyele nap alatt kötelesek a garanciális javításokat elvégezni Az utóbbi években a ktrctkedeUm mind több értékei motorkerékpárt, kerékpárt, elektromos háztartási gé­pet és híradástechnikai gépet hoz forgalomba. A vevőkkel az árun minden esetben kis tábla tudatja a jótállási idóL A garanciális javítá­sokra vonatkozó rendelkezéseket eddig nem mindenütt tartották be. Most miniszteri utasítás Jelent meg. amely szerint a terjedelmes, sú­lyos árucikkeket, tehát tűzhe­lyet. gáz- és vUlanyboylert, sütőt, hűtőszekrényt, televíziót és ze­neszekrényt — ha erre egy mód van —, a tulajdonos lakásán kell megja­vítani. Ha ez nem lehetséges, az el­szállításról a javító vállalatnak kell gondoskodnia, a gyártó vállalat költ­ségére. A könnyebb elromlott háztar­tási gépeket, rádiókat, magnetofono­kat, a tulajdonosnak kell szerxnzbt számtani és hazavinni. A minisz­teri utasítás kimondja azt is. hogy c szervizeknek a garanciális javítási munkákat úgy kell megszervezni hogy a javítást nyolc nap alatt (jár­műnél és varrógépnél Hz nap) elvé­gezzék.

Next

/
Thumbnails
Contents