Észak-Magyarország, 1960. július (16. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-10 / 162. szám
Vinlgokka! díszített V lekben külön artikulusokban szabályozták az inasok helyzetét, nem egy esetben azt is, hogy milyen munkákat kell remekül elkészíteni. Az inasok kötelessége azonban sokféle volt. A hosszú — sokszor négy-öt évig tartó — tanulóidő alatt az inasnak módfa volt mesterségét elsajátítani, s nem egy remekbe készült munkával dicsekedhettek szabaduláskor a csizmadia, kovács, lakatos, asztalos inasok. Ilyen remekeket szép számmal őriz a Herman Ottó Múzeum. A céhrendszer 1872-ben megszűnt, de a kézmüvesiparban a technika sokáig nem változott. Nem sokat változott az inas élete sem, s, legtöbb helyen a házimunkát is el kellett végeznie. A legény hosszú vándorlás után sajátította el alaposan szakmáját, s ezután — újabb remekeket készítve — kérhette a mestervizsga letételét. A felszabadulás után gyökeresen megváltozott az ipar szerkezete, s elsősorban a gyáriparnak lett óriási jelentősége. A kisiparosok nagy része szövetkezetbe tömörült, ahol igyekeztek a legújabb technikai vívmányokat is meghonosítani. Az ipari- tanuló-képzést is gyökeresen át kellett szervezni, s ma már 11 éves múltra tekinthet vissza a modern, elméleti és gyakorlati tudást megkövetelő tanulóképzés. Az elméleti oktatás az iparitanulóiskolákban folyik s a tavalyihoz hasonlóan, az idén — hazánk felszabadulásának IS. évfordulója alkalN övény ápolás A régi emléktárgyak közül felettébb érdekesek és kifinomult ízlésre vallanak a padlómozaikok, valamint a fürdőkád-maradványok. A római fürdőket ne a maiak alapján képzeljük el. Az apullumi fürdő — mint általában — hatalmas, másfél-két hektáros területet foglalt el. A múzeumban látható makett, melyet az ásatások során feltárt alakzat és leletek, valamint a feljegyzések figyelembevételével állítottak össze — érdekes következtetésre ad okot. A fürdő nemcsak fürdésre alkalmas helyül szolgált. A felsőbb réteg kedvelt szórakozóhelye volt ide jártak tivornyáz- ni: inni és kockázni. A bacchanáliák TIZENEGY NAP A ROMÁN NÉPKÖZTÁRSASÁGBAN nyel rendelkező múzeum és az európai hírű könyvtár. A múzeumot a történelmi korok, Wlctve a társadalmi rendszerek változása szerint rendezték be. (Sajnos, az idő rövidsége miatt nem tudtunk mindent tüzetesen megnézni, ezért elnézést kérünk, hrf leírásunk felületesnek. rendszertelennek tűnik). Különös értéke a gyűjteménynek, hogy a kiállított tárgyak jelentős része régi keletű, az O-korból, illetve a rabszolgatársadalom idejéből származik s valamennyi a helyi ásatások során került felszínre. Az egyik terem rop. pant gazdag római emlékekben. Fa- ragványok, sírkövek, emléktáblák, VI. liba lulia — az évezredes város Nagyenyedről Álba Iuliába utaztunk. Álba lulia (Gyulafehérvár) történelme rendkívül gazdag. Földrajzi fekvése kitűnő helyül szolgált a tele. Pül és re: közel a Maroshoz. Az egykor sáncokkal körülvett, dombra építulása után szlávok vonultak át a vé. rost», akik Belgrádnak nevezték el, ami Fehérvárt jelent. Ebből az elnevezésből született meg mai. végleges neve: Álba lulia — Gyulafehérvár. A honfoglalás után I. László király alapított e helyen várost s kine- vezte az erdélyi püspökség székhelyéül. A várat a történelem során többször lerombolták: 1241-ben a tatárok. 1685-ben a törökök, majd az osztrákok. Mai formájában az 1700- as években (1715— 1738-ig) épült fel. A várba hatalmas kettős kapun át lehet bejutni. A belső térség nem túlságosan nagy. de épületei és főleg a vármúzeum gyűjteményei érdekesek. Az egykori püspöki lakrész szinte körül öleli az 1900-as évek elején épített román stflfl görögkeleti templomot, amely a román királyok koronázó temploma volt. Az építmény egyébként. stílusánál és monumentalitásánál fogva, építészed remekmű. Érdekessége, hogy a kupolában nincs harang — a harangtomyot külön, a templommal szemben építették fel. A volt püspöki rezidenciától balra Erdély legrégibb temploma áll. A XIII. századbeli, eredeti román stílű templomot még I. László király építtette. Mivel a várral ez is többször elpusztult, a gyakori restaurálás miatt vesztett eredetiségéből, észlelhető tett vár éberen őrködött az alant szélesen elterülő városra. A vár helyén, több mint egy évezreddel ezelőtt, római település volt. Apullum elnevezéssel: itt székelt a római hadsereg 13. légiója. S mivel a megszállott erdélyi medence legnagyobb városa volt, a Colonía címet kapta. Az V. században, a római birodalom puszrajta stíluskeveredés. Gótikus Jelleget Hunyadi János idejében kapott először (1443—44). Akkor épült a templom jelenlegi főkapuja is. S bár. mim mondottuk, az építmény vesz. tett eredetiségéből — pillérei és díszítményei a művészettörténetnek ma is érdekességei. A maga nemében szinte páratlan a templom úgynevezett „rózsa-ablaka”, amelyen a tizenkét apostol látható. Nagy művészi munkát igényelt a színes, mozaik- szerű ablaküvegek összerakása, melynek mindenikét fínommetszésű ólomkeretbe ágyazták az alkotó kezek. Maga a köralakú ablakvájat, mely épen megmaradt a XIII. századból, komoly építéstechnikai fejlettségre vall. Egy századdal későbbi Időből származnak a ma is látható freskórészletek, firenzei festőművészek tehetségét dicsérvén. A templom bejáratánál másfél év- czieddel ezelőtti alkotást láthatunk egy domborműn: a részeges Bacchus a szőlőben dorbézol. Deliriumos arc- kifejezése elárulja, hogy az ókori mithológiai istenségek sem voltak mentesek a szenvedélyektől c nem tagadták meg maguktól a földi gyönyöröket. (Az akkori égi hatalmasságok még kevesebbet adtak a „mennybéli erkölcsre”. Csak a földi társadalom változása során szedték ráncba egy kicsit az égi hatalmaskodókat, megfosztván őket a jogtól, kisajátítva az uralkodási monopóliumot!) A régi épület nemcsak művészettörténeti, de történelmi emlékeket is őriz. Mivel Gyulafehérvár volt az erdélyi fejedelemség székhelye, természetesen ide, ebbe a templomba temetkeztek az uralkodók. Sírtum- bák, illetve síremlékek és szarkofágok tanúskodnak erről. A templom alatt nyugszik ifjú Hunyadi János (a hadvezér-kormányzó mostohaöccse), Izabella királyné, János Zsigmond. Bocskay István és Martánuzzi György — az ismertebb történelmi alakok közül. Állítólag ide temették Hunyadi Jánost, éa lefejezett fiát, Lászlót i*. — bér ezt tudományosan nem lehet bizonyítani. A vár északi részében lévő két épületben van a pazar gyűjteményszobrok tanúskodnak Hóma Athéntől elsajátított magasszintű kultúrájáról, mely a zsarnok . birodalom e távoli helyére is eljutott. Az egyik legrégibb és talán legértékesebb szobor a városolapító Romul üst és öccsét, Re- musf ábrázolja, amint a farkas táplálja ókét. (Olvasóink előtt bizonyára ismert a testvérpár legendája. Az elvesztett vagy elhagyott csecsemőket egy anyafarkas nevelte fel. Amikor azután a gyermekek ifjúvá serdülve visszatértek az emberek közé. az idősebb. Romulus egy törzs vezére lett s elhatározta, hogy várost épít népének. Amikor a város körüli falat emelték. Remus, gúnyolva testvér- bátyja elhatározását, átugrálta a falat — Romulus dühében megölte öccsét. Az viszont teljesen valószínű, hogy Romulus alapította Rómát s ő volt első királya is. — (Rómának hét királya volt). idején több napig tartó orgiákat ven. deztok a fürdőkben. Az efajta szóra, kozás törvényileg Is engedélyezett annyira kialakult szokássá vált, ho© az erkölcs tekintetében egyébkénl feddhetetlen költők, filozófusok, sző nokok, művészek sem vetették meg. Csak később, az Imperium idején vesztettek ilyértelmű jelentőségükből a fürdők. Csak így lehetett némileg gátat vetni a rendkívül elburjánzott vérbajnak, amelynek egyik fő forrása volt a fürdőbeli laza erkölcs, a szertelen szeretkezés. A múzeumi gyűjtemény másik« nemzedékünk számára még értékesebb tárgyai a feudalizmus korából valók. De erről, s a híres könyvtárban látottakról a következő fejezetben tájékoztatjuk az olvasót (Csal*—Barcsa) (Folytatjuk) jes tudásanyag legjavát nyújtja. A terembe belépő látogatót először a kiállított tárgyak sokfélesége kapja meg. Láthatunk itt szép dolgokat a kerékgyártó, kovács és kádár szakmákból (miniatűr szekér, hordó, kocsi és szán alkatrészek), a putnoki, sárospataki tanulók munkáiból, de igen szépek a Járműjavító lakatos tanulóinak vizsgamunkái (mozdonyemelő, kocsialváz, fék stb.) is. A meakkor keresztmetszetet is adnak mai iparitanuló-képzésünkről Helyes volna, ha a tárgyak legjava bekerülne a Herman Ottó Múzeum gyűjteményébe, ahol évszázadok múlva is őriznék iparunk mai állapotát, gyönyörködtetnék és nevelnék a későbbi korok embereit. Bodgál Ferenc zőkövesdi tanulók miniatűr tárcsát, traktorosekét készítettek, Tóth Lajos múlakatos tanuló kovácsolt lámpája iparművészeti remeknek is beillik. Igen magas művészi fokot képviselnek a kiállításon a hollóházi porcé- lánfestó és korongozó tanulók mun-, kai. Készítményeik, a modem vona-; lú feketéskészletek, vázák, bármelyik , lakásnak díszére válhatnak. A kiálli-1 (ózon szinte valamennyi szakma kép- * viselve van. Az asztalosok konyha és szobabarendezések kicsinyített' mását, sakkasztalokat, kazettákat, kombináltszekrényeket állítottak ki, I s közülük a miskolci, sátoraljaújhe- ■ lyi és sárospataki szövetkezet tanulói érdemelnek dicséretet. A hagyományos kézműves mesterségek mellett helyet kaptak a modern technikát képviselő villamosipari tanulók munkái is; igen érdekesek a dinamómetszetek, hang-generátor, olajtranszformátor stb. Sokan gyönyörködnek a XVI. sz. Autójavító Vállalat sport Wartburg modelljében, a fényképészek, szabók, nyomdásztanulók munkáiban. A kiállítás dekorativ megrendezéséhez szükséges virágokat a kertész tanulók készítették. A kiállított tárgyak a látogatók technikai tudását is növelik, ugyanliálUOsI részlet. anyagával a tanulók igen magas szakmai felkészültségéről tett tanú- bizonyságot a mostani kiállítás, mivel kimondottan csak a most szabaduló tanulók vizsgamunkáit tartalmazza, a három év alatt tanult telA magyar iparoktatás egyidős a mesterségek kialakulásával. Évszázadokkal ezelőtt is fontos volt a megfelelő szakismeretek megszerzése, a mesterség pontos elsajátítása. A cérnából — ismét kiállítást rendezett a MŰM 100. számú Szemere Bertalan iparitanuló-iskolája az intézet Szabó Lajos utcai kultúrtermében. Bár a tavalyi kiállítás is szép és komoly Ipari tanulók vizsgamunkáinak kiállítása A furfangosok bajnokságát, amely a nézők százainak és ezreinek ismereteit gyarapítja, ugyanakkor mulatságos ötleteivel szórakoztatja is őket; ezen a nyáron rendezik meg másodízben a Balaton-part nagy üdülőhelyein. Ezúttal párosától lehet jelentkezni a versenyre. A verseny július 12-én, kedden kezdődik és 19-én lezárulnak az elődöntők. összesen hat nagy üdülőhelyen rendeznek szórakoztató műsor* ral egybekötött vetélkedést, mégpe* dig Balatonlellén, Siófokon, Balaton* földváron, Keszthelyen, Hévizén ét Balatonfüreden. A legjobbnak bizo* nyúló hat pár július 25-én Siófokon méri össze tudását és ügyességét. A verseny első dija egy balaton- parti telek, a második díj kéthetes balatoni üdülés, a harmadik pedig egy csónak tesz. Kedden kezdBdik a furfangosok balatoni bajnoksága
