Észak-Magyarország, 1960. július (16. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-09 / 161. szám

SS ZA KMAGT A VtOltSK AG 5 Mezőkövesden is szereinek olvasni Két matyéruhá, «3«« •zélgetve Mezőkövesd főutcáján. Üz­letről üzletre jártak, nézelődtek, te­referéltek. Sok új látnivaló volt Me­zőkövesd utcáin. Az egyik kirakat elé érve, egyikük felkiáltott: — Nézdd csak! Könyvek! — Ugyan! Csak nem olvasod el, amit ezek adnak! — szólt a másik fitymálódva, és sokatmondóén mu­tatott az ajtó fölötti táblára, melyen ez állt: Járási könyvtár. Régen volt már ez, majdnem tíz évvel ezelőtt. Most viszont nehéz olyan időszakot találni, amikor nyu­godtan beszélgethetnénk a könyvtár dolgozóival, vezetőjével, hiszen ál­landóan ott vannak a kölcsönzők, * könyvkutatók, akik ezt „megakadá­lyozzák". De nemcsak olyan embe­rek keresik fel a könyvtárat, akik kikérnek néhány kötetet, és tovább mennek, hanem ráérősebbek is. Az olvasóteremben sokszor a legkülön­bözőbb korú nők, férfiak lapozgat­ják, olvasgatják kényelmesen, hosz- szabb időre elhelyezkedve a folyó­iratokat, újságokat. A polcokon bő­séges a választék. Mindenkinek ki­elégítik az igényét, pedig az aszta­los felejtett „átolvasott" újságok, irodalmi, technikai folyóiratok sze­rint ez meglehetősen sokrétű. — Igen, sokat és sokfélét olvasnak nálunk az emberek — mondja Zá- dory Károly, a könyvtár vezetője. — A külföldi és magyar irodalmat egy­aránt keresik. A könyvhét után pe­dig különösen sokat olvasnak mai magyar íróktól. De nézzünk A könyvtárnak több, mint hét és félezer kötete van. A helybeli olvasók száma 1260. Télen általában mindenütt többet olvas­nak, mint a nyári hónapokban. A nyár a könyvtárakban a „pangás" ideje. Ez a „pangás" azonban Mező­kövesden nagyon enyhe. A nyári hó­napokban sem kölcsönöznek ki sok­kal kevesebb könyvet, mint télen. Februárban például 4673 könyvet vit­tek ki, júniusban pedig 4181-et Neisel Sarolta néni már a könyv­tár megnyitása óta itt dolgozik. — Én évről-évre figyelemmel kí­sérhettem, hogyan hódít a könyv — mondja. — Eleinte sokan ezzel jöt­tek hozzánk: valami jó könyvet sze­retnék. Most már a legtöbb egy meg­határozott író könyvet keresi. Ha valakinek tetszett, elmondja ismerő­seinek, és azok is kérik a művet, így szinte csak egy-két embernek kell ajánlanunk valamelyik jó re­gényt, utána már sokan elolvassák. Sokszor az utcán szólítanak meg: „Sári néni, behozták-e mér ezt, vagy ezt a könyvet? Ne tessék odaadni senkinek, mert én is el szeretném Két és félezer tieid gyümölcsös A Földművelésügyi Minisztérium szőlő- és gyümölcstermesztés! igaz­gatóságára érkezett Jelentések sze­rint málnából, szamócából, ribizké- ből és köszmétéből a legutóbbi há­rom év alatt csaknem két és félezer holdat telepítettek országszerte. A te­lepítésekből Jelentős részt vállaltak a termelőszövetkezetek. amelyek már nagyüzemi módszerekkel, több­nyire Ipari feldolgozás céljaira ter­mesztik a vitamindús bogyósgyümöl­csöket és sokat telepítenek a házi- kertekben, a mezőkön, kisebb par­cellákon is. Javult a társadalmi tulajdon védelme az élelmiszeriparban Az Élelmezésügyi Minisztérium igazgátási főosztálya és az Élelme­zési Dolgozók Szakszervezetének közgazdasági titkársága, megvizs­gálta a társadalmi tulajdon védel­mének helyzetét az élelmiszeripar­ban. A vizsgálatról szóló Jelentést az Élelmezésügyi Minisztérium kollé­giuma és az ÉDOSZ elnöksége Ko­vács Imre miniszter vezetésével pén­teken együttes ülésen vitatta meg. Foglalkoztak a társadalmi tulajdon védelmének további feladataival is. Az ülésen megállapították, hogy az élelmiszeriparban a társadalmi tulajdon védelme javuló Irányzatot mutat 1959-ben a társadalmi tulaj­don megsértéséért fegyelmi úton fe­lelősségre vont dolgozók száma 1958- hoz képest 35 százalékkal, a kártérí­tésre kötelezettek száma pedig hu­szonhét százalékkal csökkent Az eredmény annak tulajdonítható, hogy a vállalatoknál jelentős mértékben javult a politikai nevelő munka. Az ülésen megfelelő határozatokat hoztak a társadalmi tulajdon védel­mének továbbjavítására. Segítség az árvízkárok helyreállításához Mint ismeretes, as utóbbi he­tekben megyénk néhány községét: Varbót, Parasznyát, Radostyánt és Sajólászlófalvát az átvonuló felhő- szakadások kisebb árvízzel sújtot­ták. A Megyei Tanács azonnal in­tézkedett, hogy a károsultak gyors­segélyben részesüljenek. A tanács a minisztériumi szervekkel karölt­ve, befejezte a károk felmérését A közeljövőben megkezdik a ká­rok állami erőből történd helyre­hozását is. Több helyen az Orszá­gos Takarékpénztár kölcsönnel siel a lakosság megsegítésére. Megyénk helyiipari vállalatai, felmérve a gazdasági erőket, ko­moly segítséget ajánlottak fel az árvízkárosultaknak. A Bonod me­gyei Cpftőanvagiparl Vállalat dol­gozói arról értesítették a megyei tanácsot, hogy téglát, cserepet és meszel adnak az épületkárok pót­lásához. Az anyagot terven felül készítik el megtakarított anyagból, így a vállalat anyag- és pénzgaz­dálkodásában nem jelent majd ki­esést. A Borsod megyei Tatarozó és Építő Vállalat Igazgatósága, párt- szervezete és szakszervezeti bizott­sága az árvfzkároktól sújtott köz­ségekben helyszíni segítséget aján­lottak fel a lakosságnak. A többi között vállalták, hogy özv. Abarl .Tózsefné 6 gyermekes családanya lakását helyreállítják. A megyei tanács végrehajtó bi­zottsága örömmel üdvözli a fenti két vállalat kezdeményezését s re­méli. hogy megyénk nagy kohá­szati gyárai, a kisipari szövetkeze­tek. a kisiparosok is önzetlen tá­mogatást nyújtanak az árvízká­rok helyreáll ftásához. Forgalomkorlátozások a szolnoki közúti lisza-hídon A KPM út- és hídfőosztálya köz­li: A 4. számú főközlekedési úton lé­vő szolnoki közúti Tisza-hídon — hídépítési munkák miatt — július 10— 14 között este 23 órától reggel 5 órá­ig a járműforgalom szünetel. Július 14-$n (csütörtökön) 23 órá­tól július 18-án (hétfőn) 5 óráig — a hídon a forgalom teljesen szüne­tel. A közúti járművek a következő hi­dakon keresztezhetik a Tiszát: Mis­kolcon áthaladva Tokajnál; Füzes­abonyon áthaladva Tiszafürednél; Kecskeméten áthaladva Tiszaugnál. A HÉT KÖNYVEI A Zrínyi Kiadó jelentette meg En­gels Frigyes válogatott katonai irá- sai-nak első kötetét, amely Engels­FOUR A FAPADOSBAN A cím láttán egy pillanatig se tessék arra gon- dőlni, hogy a régmúlt idők valamelyik ittfelejtett kék­vérű sarjadékáról szól az alábbi néhány sor, aki az ősi hintó helyett a személyvonat második osztályán, azaz fapados kocsiban utazik. A fapados a miskolci, közkedvelt étkezőhely: az Avas Szálló II. osztályú étterme, amelyet elneveztek már sörözőnek is, magya­ros étteremnek is, de a köznyelvben leginkább mégis­csak fapadosként emlegetik. A főúr pedig, aki a fa­padosban található, sohasem volt herceg, gróf vagy báró, de még csak kanonok sem, hanem 45 évvel ezelőtt dúsfürtű pikkológyerek. ma pedig, hőfehér hajjal, a már említett fapados étterem egyik felszolgáló brigádjának vezetője, fizető pincére. Egyszóval ő a főúr. Gyarmathy Lajosnak hívják, de nevén kevesen ismerik. Jóformán csak a törzsvendégek, azok is csak inkább Ixijos bácsiként emlegetik. Mindenki ismeri, aki csak megfordult az étteremben a korát meghazud­toló fürgeséggel sürgő-forgó, agyonstrapált lábain tálcákkal, poharakkal száguldó öreg pincért, aki a Jőúr, fizetek!" kiáltásra kihegyezett ceruzával siet egyik asztaltól a másikhoz. Az étteremben ismerkedtünk meg. Többször beszélgettünk néhány szót, miközben kifizettem az elfogyasztott menüt. Lassan megismer­tem a fehér kabát mögött az embert is. 45 évvel ezelőtt, 1915-ben kezdte a plncérkedést. Pikkolófiú volt a Duna palotában. Nehéz lenne kiszá­mítani, hány vendégnek szolgálta fel azóta az ebédet, vagy a vacsorát, hány ezer hektoliter italt vitt ki az asztalokhoz, és az eltelt 45 év első három évtizedében hány ezer sértést kellett lenyelnie azoktól a vendé­gektől, akik a pincért nem tartották embernek. Ügy­nevezett „jobb helyeken" dolgozott, a Gundelnél, az Astoriában, Turjánnál, a New-Yorkban, de sokszor a havi 25 pengős lakbérének kifizetése is nehézségbe ütközött. A háziurak is bizalmatlanok voltak a pin­cérrel. Csak úgy adták ki a lakást, ha hónapokra előre tudta fizetni a bért. Csak a házfelügyelők örültek a pincér-lakónak, mert az mindig kapuzárás után érke­zett haza. Keserűen emlékszik vissza a felszabadulás előtti évekre, és a sok keserű emlék között csak olykor villan fel egy-egy kedves emlék a New-York-beli és a Fészek-beli törzsvendégek— Molnár Ferenc, Karinthy Frigyes, Petschauer Attila. Farkas Imre és mások — arca, egy-egy velük kapcsolatos kedves epizód. Mai életével igen elégedett. Igaz, a háromórás ebédfelszolgálási idő alatt brigádjával — hatan van­nak összesen — mintegy 150—160 — többségében türel­metlen embernek szolgálja fel az ebédet, ami nehéz, fárasztó munka, de megbecsülik. Erkölcsileg is, anya­gilag is. Nemrégen tüntették ki másodszor a „Kiváló dolgozó" jelvénnyel, tavaly Nógrádverőcén üdült, az idén Galyatetőre megy. Nemsokára pedig végleg le­teszi a fehér kabátot és csak vendégként fog bejárni az éttermekbe. Negyvenöt év munkája után élvezni fogja a jól megérdemelt nyugdijat. Érdekes lehetett a negyvenöt esztendő az éttermek­ben. Érdekes lehet a sok-sok emlék a pesti müvész- kávéházak sok-sok vendégéről, de nincs idő sokáig beszélgetni. Három asztaltól is hívják: „Főúr. fizetni!" És Lajos bácsi előkapja ceruzáját, számol, a hatalmas bőr tartókból kimarkolja a visszajáró aprópénzt, és siet a többi vendégek asztalaihoz... nek az 1850-es évek végéig írott had­tudományi műveit tartalmazza. A többezer éves kínai irodalom legfon­tosabb korszakait és alkotóit ismer­teti Tökei Ferenc—Miklós Pál: A kí­nai irodalom rövid története című könyve, míg Fegyin: Az Író és a kor című műve az orosz, szovjet és a nyugati irodalom nagyjairól írt esz- széket foglal magában. Kétféle kiadásban adta közre az Akadémiai Kiadó Mikszáth Kálmán összes művei 18—19. kötetét kritikai jegyzetekkel és kritikai jegyzetek nélkül A hét szépirodalmi kiadványai kö­zött van Tímár Máté: Majoros Adám krónikája című regényének folytatá­sa, Hajnal hasad, fényes csillag ra­gyog... címmel. F. Rácz Kálmán) Éjszakai vallomás című műve, egy pincér visszaemlékezéseit tartal­mazza. Móra Ferenc A vadember és családja — Göröngykeresés és más csöndes történetek és Tersánszky J. Jenő Rossz szomszédok — Az én fi­am című könyve. Külföldi írók művei közül Yeats ver­sei, Abba: Garibaldi seregében és Pavese: Az ördög kastélya című re­génye, Iwaszkiewicz: Visszahulló kő című elbeszéléskötete és Tazieff: Viz és tűz című útleírása került a köny­Az ifjúsági művek közül Kästner egyik legnépszerűbb regénye A re­pülő osztály, Hárs László Az egyet­len tündér című mesekönyve és He­gedűs Géza Az írnok és a fáraó cí­mű műve jelent meg. cAz Á izakmaaU(t^rJZ('l(f - HETI RÁDIÓMŰSORA Kossuth és Petőfi rádió I960 július 11-151 július 17-iu Hétw, július n. KOSSUTH-RADIÓ: 1.1«: Reggeli hang­verseny. 9.00: Riportmúsor. 9.15: Filmze­ne. 9.45: Lányok, asszonyok. 10.10: Ovodá- .30: Szívesen hallgattuk, dk«. 12.50: Versek. 13.00: 13.45: Válaszolunk hall­gatóinknak. 15.10: Csacsi szerenái Uttöró-ht ............................... . 15.50: A G vermek rádió mü- izlv küldi. 17.15: Ötórai tea. ólet a Holdon? Előadás, izsika. 18.30: Hazai körkép. A. Rádlóezínház bemutatója: Rádió ének- Operettrészletek. Könnyűzene. ek operahancvcrscnyi 21.05: Tánczene. 22.0 KOSSUTH-RADIO: 9.10: Operaáriák és kettősök. 8.45: Mint a madár. Novella. ».05: A Gyermekrádió műsora. 9.4S: Hu­Zenós ajándókmüsoi idők. l*»0: Zeneka A Gyermekrádió műsora. 15.10: Egy * nóta. 15.30: Ha* oluokról éneklő tü­22.15: Mai szemmel. 22.25: _ Tánca«* PETOFI-RADIO 14.45: Regény ré 15.20: Künneke: dékműsor. a Fémáru dolgozóinak. 17.00: Bi met. Előadás. 17.50: Időszerű ^ne; sadalml termelés célja? Előadás. 22.40 Operarészletek. 0.10: Magyar 15: Vidám fúvósok. .45: Regényrészlet. 15.00: Madrigálok. Künn eke: A virágcsoda - szvit. dolgozóinak. 17.00: Bartók mel. Előadás. 17.50: Idősz kérdések. 18.00: Tánczene. 18.30: Rádió szabadegy« «0. 20.40. Fa,urá2j íiJw KOSSUTH-R A niO: apestl Szájban tóinknak. 14.0i nácsadója. 18.20: Népi : Operettmuzsika. 8.10: Kai PETOFI-RADIO: 14.18: Az Ifjúsági Rá­nűsora. 14.35: Népi i : A sötét ház ** Németh bKOKvmenye a I zene. 14.20: A Gyermekrádlő műsora. 14.40: Lehoczkv Éva operaáriákat énekel. 15.10: Szórakoztató hangszerszólók. 15.30: • ■ :■ vii. : >• -u.v .>■ Falurádió. 21.05: Tánc: 1 zenekarok műsorából. 8.55: 0.00: Ncmtudoi Nép! muzsika délidőben. 13.00: Vizvólas tó. Regényrészlet. 13.15: Zenekari muz? ka. 14.00: A Gycrmekrádló műsora. 14.1 Táncmelódiák. 15.10: Shuchony: A h onyok. 18.10: Szív •Jándékműso : Vonószenekari muzsika. 23.50: Tánc PETOFI-RADTO: 14.15: Kamarazene. 15.20: A külföldi sajtó Két oper^nyitány. 15.50: ' clallsta irodalom ” h'agyömány a \z Ifjúsági Rádió műsori ~ készül? A panel. 17.30: 11.00: Magvetés. 8.10: Operettrészle­teszl az embert. 13.00: Profcsszoi diójáték. 18.50: Nyári pihenő. 19.05: Lu-1 igazság. Beszélgetés. 13.15; Szórakoztató filmklubla. 16.19: De szép tábla búza. xd kimondani. 18.25: Ördög és pokol. 18.40: Vlrágénekck. 19.05: Gyári sziréna. 19.20: Zenekari muz Zenés karikatúra kiállítás. 21 meknevelés. 21.25: Tánczene. ___ .. M agyar Rádió szimfónlkus zenekara lát­szik. 23.07: Agnes asszony. Ballada. 0.10: Könnyűzene. PETÖFI-RADlO: 14.15: Délutáni hang­verseny. 15.00: Kórusok. 15.25: SUrv kóbor csiga kalandjai. 15.40: Voi 6.00: Stlmfónlkui ngverseny. 17.15: Az alapoktól a tetőfedésig. 17.25: Bartók mű­veiből. 18.00: Tengeri farkasok. 18.15: Fú­KOSSUTH-R ADlO _---- AJlndékfeh_.„---­el ső magvar gyárkéménytől A negyedik csigolya. Regény folytatások­ban. 11.20: Zenekari muzsika. 12.10: Népi muzsika. 12.45: Mit olvassunk? 13.00: Ope­rarészletek. 13.40: Válaszolunk hallgató­inknak. 13.50: Szív küldi. 14.25: A szép Ju­hászáé. 14.40: Tánczene. 15.10: Zengien da­lunk. 15.40: Előszóval - muzsikával. 18.30: Látogatás az Állami Népi Együttesnél. PETOFI-RADIO: 14.: _________ 3 .15: Bélyeggyűjtők ötperce. 18.30: Az If- usógl Rádió műsora. 16.00: Zenéről mln- lenkinek. 17.40: Horváth Zslgmond Iro­dalmi Jegyzete, 17,50: Könnyűzene. 18.35: Falurádió. 19.50: Vasárnap. Július 17. KOSSUTH-RADIO: 8.10: Szív küldi. 8.55: ............ .......ünk. 9.00: Dalok a felsza­1 0.S0: Meseautó. 21.20: Mikrofonnal a Föld körül. 12.15: Jó ebédhez szól a nóta, ia.30: íí^fí M-00: Könnyűzene, 13.4°: Vin uj a Nap alatt h.oo: Schuber»: vn. szimfónia. 14.45: KUlpollUkal kalei­doszkóp. 15.05: Könnyűzene. 15.30: A vá- ros (peremén. 15.45: Nép! muzsika. I6.i5: Amiről beszélni kell. 16.25: Operettrészle- \*k- 1V°«:. Starker János gordonkázlk, !5v*,i,J*?z,nhÄZ ■ v,148" Röpke hangjá­ig* Shakespeare-rőL 18.55: A Magyar Rá­dió tánczenekara Játszik. 20.10: Sőtér ist- y*n„ lr22*lmí levele. 20.20: Manón Lescaut. 22A0: Tánczene. 23.00: Zenekart hangver­P!TÖ”:?ADIÖ: 8W: Az evangélikus 10.40: A szög. 10.55: Népdalcsokoi Erdélyi Nóra énekel. HÍ- leczy Ákos és zenekara Játszik, 12 20’ A P”« >?sda. Nótl Károly jelenete. 12.50: Művészlemezek. 14.15: A mihaszna nyu- • *. Gyermekrádió ••••:: • > olvasni.” örvendetes dolog, hogy sok munkás — aki Miskolc valamelyik üzemébe Jár dolgozni —, az útra is könyvet visz magával és olvas a vo­A könyvtárat ebben az évben is nagy összeggel fejlesztik. Körülbe­lül 31 ezer forint értékű könyvet vá­sárolnak. — Sok pénzt kapunk könyvekre — mondja Zádory Károly. — Lassan már nem tudjuk majd hová ten­ni a köteteket. Egy nagyobb könyv­tárat is szépen be tudnánk rendezni, hiszen van elég könyvünk hozzá. Itt most egy kicsit zsúfoltan vagyunk. Sfeyelőre azonban meg kell eléged­nünk ezzel a hellyel. De ha a kultúr- láz elkészül, ott kapunk majd he- yet és akkor még élénkebbé tudjuk :enni a könyvtár életét. Szükségünk enne egy nagyobb előadóteremre, ihol irodalmi vitákat is tarthatnánk, i gyermekek részére pedig diafilm /etítést. Szeretnénk még tovább nö­velni az olvasók számát. Ebben az Ívben is nagyon sokan Iratkoztak ae; januártól idáig 4672 ember. Ide számítjuk természetesen a hozzánk tartozó más könyvtárak új tagjait is De a következő években még több olvasónk lesz. Talán már a matyóruhás, fity- málódó menyecske is ki­töltött azóta egy kartotéklapot... Priska Tibor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents