Észak-Magyarország, 1960. július (16. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-28 / 177. szám

feotsridk. man. ;«Hm ts. 3 Ózrion megkezdték az eis! korszerű, új martinkemence alapozási munkáit tak a harmadik bontásához is. A MA VÁG szerelői a napokban m el­kezdték a negyven méter magas, 25 méter gémkinyúlású, húsz tonna te­herbírású különleges toronydara sze­relését. amit a lebontott anyagok to­vábbítására, illetve az új csarnok nagysúlyú acélszerkezeteinek beeme­lésére használnak majd. A Borsod megyei Mélyépítő Vállalat dolgozói nekifogtak az első új martinkemen­ce alapozási munkáinak s ezzel pár­huzamosan megkezdték az átalakí­tásra kerülő keverő kemence föld­munkáit is. Az új kemence alapo­zásánál kemény mirhát végeznek a dolgozók. A tatait tizenkét méter mélyre ássák ki Igv csnnáu egy ke­mencénél mipt**"'* ?*too köbméter földet emelnek k» és másfélezer köbméter betont használnék maid fel. Az első kemence alapozási mun- ká'v?1 — * t*>rv szerint — szeptem­ber első felében « *zután a kemence szerelését kezdik m*e. Az ütemezés szerint az \\* Műn ff- pnsú kemencét, valamint az átn’akí- *ott keverő kemencét az év végén üzemelésre adják át. Nígymífegy ájabb kiváló dolgozó Az Ózdi Kohászati Üzemekben a napokban termelési tanácskozásokon döntöttek a kiváló dolgozó cirn oda­ítéléséről. A tanácskozások résztve­vői az első félévi jó munka .alapján négyszázegy dolgozónak Ítélték oda a kiváló doloozó kitüntetést. A kittin ietetteknek több mint háromszáz- ezer forint jutalmat osztanak ki. Továbbképző tanfolyamok a helyi könyvtárotok részére Borsod megyében a lakosság könyv iránti egyre fokozódó érdeklődésit mutatja, hogy az igények kielégítésé­re 375 könyvtárat kellett szervezni. Így gyakorlatilag a megye valameny- nyi településén működik már könyv­tár. A könyvtárak közül 128 a köz­ségi tanácsok kezelésébe került már, azok gondoskodnak továbbfejleszté­sükről is. A miskolci megyei könyvtár a he­lyi könyvtárások szakmai tudásának bővítésére az idén két, egy-egy hetes továbbképző tanfolyamot rendez Oz- don. A két továbbképző tanfolya­mon összesen mintegy 120 községi könyvtáros vesz részt, elsősorban a tsz-községekből, valamint a már ta­nácsi felügyelet alatt álló könyvtá­rakból. Az első tanfolyam hétfőn kezdődött meg. s ezen a könyvtáro­sok tájékoztatást kaptak a mező- gazdasági irodalom termelőszövetke­zeti vonatkozásairól, valamint annak propagandájáról. Foglalkoznak ezen­kívül az ismeretterjesztő müvek, va­lamint az egyre népszerűbb ifjúsági irodalom kérdéseivel, a népkönyvtá­rak és a művelődési otthonok kap­csolatával, munkájuk összehangolá­sával is. ,Helyzetjelentés” a bocsi óvodából Két interjú egy portréról Foto: Nagy Lajos Többletnyereségből hét napi nyereségrészesedés A Borsodnádasdi Lemezgyár az év első felében 8,2 millió forint többlet- jet fizetett be az államnak, 2,8 százalékkal többet, mint eredeti­leg tervezték. A megtakarítást az alap- és import anyagokkal való h' lyes gazdálkodás révén érték el. A dolgozók mintegy hét napi koreset­nek megfelelő nyereségrészesedéshez jutnak a többletnyereségből. Jó termést igér a borsodi szántóföldek két legfontosabb ipari növénye Borsod megyében az idén elsősor­iban a ttz-ek foglalkoztak a két leg- *fontosabb ipari növény: a cukorrépa * i a dohány termesztésével. Cukoré­iból csaknem 10 ezer holdat ültet­itek, elsősorban a Taktaköz községei­dnek határában, ahol apáról fiúra [szálló hagyomány a cukorrépater- Imesztés. Az utóbbi hetek változékony, ’ esős, napfényes időjárása igen a Uétlalei szót vaI*színűleg « A KetlOKí szót kétéltű analó­giájára te terítette valaki, — százez­reiknek segített vele, megnevezvén a kettosfoglalkozásúakat Olyan maga­biztosan használjuk ezt a szót mint­ha szókészletünk tősgyökeres tagja lenne, pedig csak néhány éves. talán egy évtizede ilyen közkeletű. Hangu­lata is van ennek a szónak — külö­nös hangulata, több benne a lenéző vállrándítás, mint a megértő komoly­ság. Pedig azok az emberek, akiket megnevezünk a kétlaki szóval, nem érdemlik meg a szóval járó hangulati aláfestést, a gúnyos vállrándítást Azt is elmondom, miért Az elmúlt egy-két évben fordulat­nak is beillő változás ment végbe a mezőgazdaságban. Már nemcsak or­szágosan — megyénkben is túlsúlyra jutott a nagyüzemi gazdálkodás, a szántóföldek nagyobb része tartozik a szocialista szektorhoz. A minap az edelényi Járás egyik községében ne­kem szegezte az egyik bányász: ta­vasz óta termelőszövetkezetben van . a földem, az asszony lépett be vele — tavasz óta tehát nem vagyok kétlaki? — őszintén meglepett a kérdés, s ka­pásból nem is tudtam megválaszolni rá. Köntörfalaztam. húztam az időt/ r közben erősen törtem a fejem a helyes válaszon. Végül rávágtam, hogy még mindig kétlaki. Szeren­cséje. hogy ezt a választ adta — je­lentette ki mosolyogva —, mert hol­nap bementem volna a tsz-Írod ára és megmondom az elnöknek, hogy rám ne számítsanak az aratásnál, amit rámméreteztek, vágja le más. mert én már nem vagyok kétlaki, hanem Széljegyzetek a kétlakiságról kedvezően hatott a cukorépa fejlő­désére, s ennek eredményeként a tavalyinál mintegy 10 százalékkal nagyobb termést várnak. A tsz-eknél 170 mázsás -átlagtermésre számíta­nak. Az aratás ellenére a legtöbb helyen befejezték a cukorévá gazo­ló kapálását is. Ezt a munkát első­sorban az asszonyok és a nagyobb is­kolásgyerekek végezték. A itjásik hagyományos ipari nö­vény a dohány. A szabolcsi fajtát ’ *ezőkövesd, Mezönagymihály, Alsó- Ica, Mezőnyárád környékén ter­íték különösen nagy mennyiség­en. Az idén a dohánykertészek zö­már a tsz-ekben dolgozott. A nagy értést kívánó ipari kultúrnö- termesztése a tsz-ekben is jó ménnyel történt. Jelenleg a tetc- jezést és a kacsolást végzik a do­hányföldeken. de a mezőkövesdi já­rás egyes tábláin már az aljlevelek törését is megkezdték. Nagyobb gon­dot jelent majd a dohány szárítása, mert számos tsz nem rendelkezik még megfelelő dohányszáritó pajtá­val. A tsz-ek vezetősége a tagsággal közösen most jelöli ki azokat a paj­tákat, padlásokat, ahol a dohányle­veleket a követelményeknek megfe­lelő módon meg tudják szárítani. Uj szovjet módszer az inflnenza vírusának meghatározására A szovjet viruskutatók több nagy­hatású preparátumot készítettek a vírusos influenza gyógyítására. A preparátumokat sikerrel alkalmazták a gyakorlatban, a gyógykezelést azonban megnehezítette, hogy az egyes esetekben csupán bonyolult vizsgálatokkal lehetett meghatározni, fnilyen csoportba tartozó vírusok vál­tották ki a megbetegedést. A szovjet kutatók most újfajta preparátumot kísérleteztek ki, amelynek segítségé­vel rendkívül rövid idő alatt lehet meghatározni az. a, az a-l-eu, az a-2- «. b és « típusú vírusokat lehetővé teaad a nagyüzemesités azt, hogy amit a mezőgazdaság gépesítésé­ben, korszerűsítésében elértünk, aka­dálytalanul hasznosítsuk, de amit elér­tünk, az közel sem teljes, nagyon is kevés ahhoz, hogy kikapcsoljuk a mezőgazdasági termelésből a kézi '°e 'zál\xónak h kezem unkájára, akik a tsz megala­kulása előtt ipari foglalkozásuk mel­lett, mezőgazdasági termeléssel is foglalkoztak, szükség van, mert ma még nem rendelkezünk elegendő gép­pel. S ezt a kényszerű helyzetet a jóra való, egészséges gondol kozású emberek be is látják, s nem áltatják magukat hamis elméletekkel, hanem minden rendelkezésükre álló időt a tsz segítésével töltenek. így van ez Szentsimonban. ahol a bejáró dolgo­zók brigádot alakítva fáradoznak sza­bad idejükben a tsz-ben, vagy Mu- csonyban. ahol a bányászok aratási szabadságot vettek ki. hogy segítse­nek övéiknek, a tsz-nek. Nem újke­letű számukra az aratás vagy kapá­lás, azelőtt is ezt tették műszak után, sőt, még sokkal többet, mert még a szántás-vetés gondja is az ő vállukra nehezedett. Most már nem kell szán­taniuk, ezt a munkát meggyőzzük géppel is, de az egyéb munkákban még segíteniük kell. A segítségükkel felnövő, megizmosodó közös gazdasá­gok a mezőgazdasági termékek bősé­gével hálálják majd meg ezt a lelki­ismeretes. becsületes támogatást — mindnyájunk hasznára és örömére. Gatyás Mihály zóiknak, munkaegységeik a családtag munkaegységét szaporítják. De az éremnek két oldala van. Ezek az em­berek megélnének a bányában, gyár­ban szerzett jövedelmükből is, nin­csenek rászorítva, hogy a mezőgazda­ságban is dolgozzanak — dolgoznak becsületből. A föld bekerülésével a termelő- szövetkezetbe. nem szűnt meg a két- lakiság fogalma. — Sokakat foglal­koztat ez a kérdés, s aki arra az ál­láspontra helyezkedik, hogy a föld beadásával a tsz-be végérvényesen letudta a dolgot, s már nincs tovább gondja a föld művelésével — az nem lát túl az orrán, kárt okoz a termelő- szövetkezetnek. Aki eszének józanságával mérlegeli az életet, az nem juthat az előbb említett következtetésre. Látja azt, hogy a termelőszövetkezetben élő csa­ládtagja, aki az ő földjét képviseli a tsz-ben — nemcsak névlegesen, ha­nem két kezének munkájával is — nem tud egyedül megbirkózni a ten­nivalókkal, szükségszerűen továbbra is igényli az iparban dolgozó férj, hozzátartozó segítségét. A föld „ösz- szeházasítása” a termelőszövetkezet­tel egy csapásra nem oldja meg a munkaerő-gondot. A közös művelés sodrába került apró parcellák köny- nyítenek a művelésen, lehetővé te­szik meglévő erőgépeink kihasználá­sát, hasznosítják a korszerű mező­gazdálkodás nagyobb termésben gyü­mölcsöző lehetőségeit. Egyszóvnh csak egylaki, tehát „csak” bányász, s nem kell mezőgazdasági munkát is végeznem. Ez a bányász különben lelkiisme­retesen segít feleségének a termelő- szövetkezetben. Amikor leteszi a csá­kányt nem dől le délutáni pihenésre, hanem a vállára löki a kapát vagy a kaszát és megy a határba, a bányá­ban eltöltött nyolcórás műszakját megtoldja még egy műszakkal — s ahogy ő mondta: „két bőrt húz le magáról". A változásokra még nem teremtett új szót a meg­változott helyzet tükrözésére, még mindig a régi kétlaki szóval fém­jelezzük az iparban is, mezőgazda­ságban is dolgozó embereket. Jó lenne pedig új szót teremteni, mert jogosan sérti a ma már termelőszö­vetkezeteknek segítő bányászokat, gyárimunkásokat a kétlaki megneve­zés. Sérti őket, mert sértő szándék lappang benne, úgy érzi az ember, mintha az egy foglalkozásúakkal való egyenértékét tagadnák vele, mintha ö kevesebb lenne, amaz meg több. S ha így áll a dolog, jogosan tilta­koznak ezek az emberek, ök kettős áldozatot hoznak, többet dolgoznak, tehát többed is tesznek a társadalom hasznára, s ráadásul nem kapják meg fáradozásukért az őket megillető megbecsülést. No. persze, az Is igaz, hogy nem kőszőnömért dolgoznak, segítenek taz-taggá lett hozzátarto­volt. Nagyon kevés időnk volt. de az elő­adások előtt, vagy a szünetekben néhány­szor mégis modellt ül­S alja pin sok érdekes dolgot mesélt atyjáról, a modern nyugati festé­szetről, amelynek sem­mi köze sincs az igazi művészethez, megmu­tatta munkáit, részlete­sen és nagy érdeklő­déssel kikérdezett a Szovjetunióról, a Nagy Színházról. Amikor a Nagy Szín­ház együttese Kanadá­ba utazott vendégsze­replésre. Saljápin oda is- elkísért bennünket. Montrealban fejezte be ezt a portrét, amely a .Jialdokló hattyú" kosztümjében ábrázol. Véleményem szerint a portré nemcsak a ha­sonlatosság miatt érde­kes. Az a legfontosabb, hogy a rajzban mozgás van. Ezért a rajz tok­kal többet mond, mint amit ábrázol... det már megtörtént. Nézzék csak... Saljapin elővett egy — Megismerik? — Ulanova! — öh, önök el sem tudják képzelni, mit je­lent Amerikában Ula­nova neve. Siker, dia­dal — ezek nem eléggé kifejező szavak. Azt látni kellene! Hogyne lennék büszke rá! Es megtehettem-e, hogy ne rajzoljam le ezt a va­rázsol asszonyt? ... A művész eluta­zott, de a rajz ma­radt. A Lityeratumaja Gazeta munkatársai el­határozták, hogy meg­kérik Galina Ulanovát, mesélje el a portré tör­ténetét. Ulanova a kő­vetkezőket mondta: — New Yorkban, 1959-ben ismerkedtem meg Borisz Fjodoro- vics Saljapinnal. Első fellépésünk előtt felke­resett bennünket a ku­: lisszák mögött. Ezután minden előadáson ott ... Az asztalon eov halom boríték feküdt. Borisz Saljapin (Fjodor Saljapin, a hires éne­kes külföldön élő. s a Szovjetunióban látoga­tást tett festőművész fia), a borítékok között keresgélve, folytatta el­beszélését: — Igen, sokat vártam a hazával való találko­zástól. De arra igazán nem számítottam, hogy ennyi érdekes újdon­sággal fogad! Úgy ter­veztem, hogy majd so­kat dolgozom, de ebből semmi sem lett! Kiállí­tások. színházak, mú­zeumok. régi és új ba­rátok. a f elismer hetet- lenségig megváltozott, gyönyörű Moszkva — mindez magával raga­dott és lenyűgözött. De valamit azért mégis dolgoztam: elkészítet­tem Konyenkov és Mi- halkov portréit, néhány városi tájképet. Ha leg­közelebb jövök, feltét­lenül balettművészeket fogok rajzolni. A kéz­A népfront-bizottság programja a sátoraljaújhelyi járásban ság tervbe vette, hogy a sátoraljaúj­helyi járás nagyobb községeiben idő­szakonként képzőművészeti kiállítás rendezésével igyekszik fejleszteni a lakosság ízlését és ezáltal elejét ven­ni annak, hogy silány giccsek töme­ge kerüljön a falusi lakásokba. Az első kiállítást a borsodi festők mű­veiből rendezi és hathatós támogatást nyújt ahhoz, hogy megyénk dolgozói az eddiginél nagyobb mértékben vá­sárolják a borsodi művészek alkotá­Nagy érdeklődés közben vitatta meg a Hazafias Népfront járási bi­zottsága Sátoraljaújhelyen az elkö­vetkező hónapok munkaprogramját. Eszerint mezőgazdasági, községfej- lesztési, művelődésügyi, műemlékvé­delmi és békemozgalmi akciócsopor­tokat alakítottak az egyes területe­ken jelentkező feladatok elvégzésére. A mezőgazdasági bizottság határ­járásokat és a belterjes gazdálkodás érdekében ankétokat szervez. Cigán- don a burgonyatermelés, Karcsán a( sertéstenyésztés, Tiszacsermelyen aj kukoricatermelés. Sárospatakon aba-j rom fi tenyésztés kérdéseinek megvi-J tatására neves szakemberek bevoná-] sával előadásokat tartanak. A Viz-j ügyi Igazgatóság közreműködésével J szakcsoportét szerveznek a Bodrog-j közben nagy károkat okozó vadvizek] levezetésére. ­Novemberben a járás községeiben« megrendezik az öregek és fiatalok« találkozóját hogy az ifjúságban« ilyen módon is erősödjék a szülők« iránti szeretet és az idősebb nemze-j dék tisztelete. öttagú műemlékvédelmi bizottsá-J got alakított a népfront-bizottság,' Váradi János elvtársnak, a járási ta-J nács elnökhelyettesének a vezetésé-; vei. A bizottság feladata a járás te-J ' rületén lévő műemlékek védelmének] biztosítása és eddig ismeretlen mű-; emlékek felkutatása. A bizottság] munkájában pedagógusok, múzeum-; igazgatók vesznek részt. A Hazafias Népfront megyei bi­zottságának felmérése szerint Bor­sod lakossága évente több millió fo­rintot költ festmények, műalkotások vásárlására. Ebből körülbelül más- félmilliót ad ki értéktelen alkotások­ra, giccsekre. Ezért a nép fron t-bizott­Az ország vaskohászatában a leg­nagyobb arányú rekonstrukciós mun­ka az Ózdi Kohászati üzemek acél­művében folyik. A több évig tartó felújításra mintegy egymilliárdkét- ■sázmillió forintot irányoztak elő. Ebből az összegből szinte teljesen új martinüzemet kap majd a több mint száztízéves ózdi gyár. Többek között az eddiginél sokkal nagyobb légte­rű, vasszerkezetű üzemcsarnokot emelnek a dolgozók testi épségét ve­szélyeztető régi helyébe. A 12 régi kisteljesítményű martinkemencét le­bontják. Helyükbe nyolc nagyteljesi- tőképességű, automata műszerekké ellátott korszerű Márz-kemencét épí­tenek s ezekben évente mintegy 150- 160 ezer tonnával több acélt olvasz­tanak majd. mint korábban. A kes­keny nyomtávú vágánvhálózat ki­cserélésével korszerűsítik a közleke­dést. több mint harminc új, nagy te­herbírású daruval javítják az anyag­mozgatást. A martinüzem rekon­strukcióján jelenleg is több mint tíz vállalat hatszáz dolgozója munkál­kodik. de ez a szám később meg­kétszereződik. Eddig két régi ke­mencét már lebontottak s hozzálát-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents