Észak-Magyarország, 1960. július (16. évfolyam, 154-180. szám)
1960-07-24 / 174. szám
6 lAGTARORSZAe A ^yó^iííó barlang Munkásokat gyógyítanak a Béke-barlangban Sok viz lefolyt már a Styxen és. a jósvafói Komlós-forr ásón... A Styx vizéről mindenki tudja, hogy az aggteleki Baradla barlangon folyik végig, s évezredek alatt hatalmas üregeket vájt, csodálatos cseppképződ- ményeket alakított. Csodájára jártak évtizedek óta, s az emberi szem soha nem tini meg gyönyörködni a természet e ritka szépségű alkotásában. Ámde hová lesz a Komlós-for- rás vize? Ez is karszti eredetű, ez is eltűnik... Kutatók vitatkoztak e kérdés felett, tudományos nézetek alakultak ki, majd cáfolódtak meg, mígnem dr. Jakucs László az 19S0-es években új elmélettel állt elő. A materialista tudomány alapján állva, vizfestési kísérletekkel bizonyította: a Komlós- forrás vize nem nyelődik el a Ba- radla-barlangban. Külön útja van a forrás vizének s, ha külön útja van, új, a Barnáidtól teljesen független barlangrendszeren kell keresztülfolyjon. De hol lehet ez az új barlang- rendszer? Ezt kellett megtalálni — s a nehézségeket legyűrő szívós kutatómunka sikerre is vezetett. így fedezték fel a Béke-barlangot, amely a felfedezés pillanatában is „szenzáció” volt, hiszen a régi elméleteket cáfolta meg. s az első olyan barlang volt hazánkban, amelyet előzetes tudományos elmélet alapján fedeztek fel, s nem a télellen tetette rá a kutatókat A barlang felfedezése egyúttal a materialista természettudomány alkalmazásának diadala is volt. A második meglepetés a barlangban érte a kutatókat. A szerteágazó rendszer kutatása közben sokszor derékig, sőt állig 10 fokos vízben állva sem fáztak meg, nem lett közülük náthás senki. Sót, azok, akik a „napvilágnál" szereztek influenzát — itt meggyógyultak. A barlang gyógyhatásának vizsgálatára azonban csak később került sor. A barlang „gyógyhatásának" hamar hire terjedt. Légutas megbetegedésben szenvedők csak úgy, mint az orvosók felfigyeltek rá. Mikor pedig a tudományos vizsgálatok is befejeződtek, azok, kiknek a barlang szívügyük, gondoltak egy nagyot. Az ózdi városi kórházzal és az ózdi Kohászati Üzemekkel, valamint az ózdvidéki Szénbányászati Tröszttel megállapodva, elvitték az asztmatikus betegségben szenvedők egy csoportját a Béke-barlangba, két hetes kúrára. Farkaslyuki. putnoki bányászok, ózdi kohászok voltak közöttük, kiknek életét megkeserítette az asztma, munkájukat is alig-alig tudták elvégezni. Szívesen jöttek. Szakképzett ápolónő felügyelete alatt pihentek két hétig a barlang bejáratánál lévő vadászházban. Naponta vették a két pokrócot, s leballagtak a 308 lépcsőn a barlangba. Az első napokban bizony még ez is nehezükre esett. De néhány nap múlva már vidáman, minden megerőltetés nélkül A Gondolat Kiadó harmadik negyedévi tervéből tették meg az utat, köhögésük egyre csökkent, lélegzésük egyre könnyebb lett — s mikor letelt a két hét, s visszatértek otthonukba, a hozzátartozók is örömmel látták, mennyire javult állapotuk. A betegeket egy év óta állandó megfigyelés alatt tartották, s mert az eredmények biztatók voltak, az idén újabb csoport részére szervezték meg a kísérleti gyógyítást. Júniusban az ózdi bányászok és kohászok egy csoportja már 21 napot töltött a barlang gyógyító levegőjében. A nagyobb követelménynek megfelelően a vadászház mellett konyhasátrat és a személyzet részére egy lakósátrat vertek fel. A második csoport most indult útnak. Ezek között már a Borsodi Szénbányászati Tröszt dolgozói vannak, de ketten Budapestről is eljöttek, hogy enyhülést találjanak betegségükre. A kiválasztást orvosi vizsgálat előzte meg, amely pontosan felderítette és rögzítette a betegség okát, tüneteit, hogy aztán a kúra után ennek alapján lehessen megállapítani a gyógyulás mértékét, és a változott tünetekből következtetéseket tudjanak levonni az orvostudomány számára, a követendő eljárásra. A gyógyulást keresők újabb csoportja már naponta ott ül a Békebarlang mélyében, a villanyfénytől megvilágított csillogó cseppkövek szépségében gyönyörködve. Ülnek, vagy heverésznek, szívják magukba a gyógyító levegőt, várva gyógyulásukat. Bizonyára hálásan gondolnak azokra, akik munkájukkal, tudományos felkészültségükkel lehetővé tették, hooy enyhülést szerezzenek bajukra. Ma még csak egy rossz kocsinyom vezet a Béke-barlanghoz. Ámde úgy hisszük, érdemes egy kicsit meg- eteszteni fantáziánkat is, s drra gondolni, hogy — és reméljük, nem is nagyon sokára — kiépített út vezet majd ide. — Ezen az úton nemcsak a cseppkövek csodavilágára kiváncsi turisták, hanem légzési zavarokkal küzdő, gyógyulni vágyó emberek is sereglenek majd ide. Gyógyszállódé, egészségük visszanyeréséhez sok segítséget nyújtó orvosok, ápolók várják majd őket. S ezzel tovább gyarapodik az emberek érdekében épített létesítmények száma... Szén után kutatnak Festőművész vásznára kívánkozik az a panoráma, amely az edelényi határt övezi. Nem az első meglátás ihlete beszél belőlem, hiszen ki tudja hányadszor gyönyörködöm e táj mozgalmas varázsában. Mindig meg- kapónak találom, valahányszor erre járok, s mindig találok valami újat, ami „tegnap" még nem volt Itt. De lehet az is, hogy itt volt, csak én ma vettem észre. Most a sárgán hullámzó búzatáblából merészen tör a magasba egy fúrótorony. Olyan kevélyen áll a meddőhányó mellett, mintha dacolni akarna vele. Körülötte néhány ember szorgoskodik. A motorok zúgásában nagyokat kiáltanak egymásnak, másképpen aligha értenék a szavakat. A fúrórúd csikorogva forog, egyik vége a bárányfelhőkkel kuszáit — És sikerült megtalálni a „fekete — Már hogyne sikerült volna! Alig néhány napja lyukasztottuk át az I-es telepet. Most lejjebb kutatunk. Itt van a ládában a minta, nézzék meg ... Magíúróval vettük ki. Olyan, mint egy szalámi darab. „144,5 méter" — olvasom az egyik mintához erősített papírszeletről. S a többin Is hasonló feljegyzések. A brigádvezető, mintha megértette volna, mire gondolok, ismét megszólalt: — Már túlhaladtunk a 150 méteren is, nemsokára ismét megnézzük, mi van odalenn. Persze, ez nem olyan nagy mélység. Fúrtunk mi már mélyebb lyukat is... Egcrcsehiben, szintén szenet kerestünk. Ott bizony le kellett menni 475 méter mélységbe. Ez egyébként a brigád rekordja. f'somor Benedek, a Könnyügép^ gyár szcrszámcllátásának vezetője kíváncsian nyitott be az igazgatói irodába. Nem tudta mire vélni a váratlan hívást. Ketten vártak rá. Lipovszki elvtárs, az igazgató, és Ombódi elvtárs, a parttitkár. — Az ongai gyártelepen beindítjuk a csavargyárat. Téged látunk alkalmasnak a vezetésre... Te leszel a gyáregységvezetö és Leszih Lajos a főmérnök — mondta egyszerűen az igazgató. Ezzel kezdődött két ember nagy küldetése. Csömör és Leszih hamarosan ki is látogattak a leendő csavargyárba. Csodálatosan szép helyen van. Erdő öleli körül a gyárat, hatalmas, lombos fák árnyékolják az üzemépületeket. A munkahelyen mindössze 3—4 kőműves dolgozott, tucatnyi segédmunkással. — Nehéz feladat — mormogta Csömör.' — Nehéz, de szép — így Leszih. És belevetették magukat a munkába. Ezután már gyorsan folyt az építkezés és... és ez fontos datum a gyár életében: 1959. június 7-én felvették a gyár első dolgozóját; egy környékbeli segédmunkás személyében. Aztán jött a többi. A oyárban megindult az élet, a termelés. Igaz. a létszám még kicsi, nem éri el a másfélszázat se, s az is igaz, hogy minden nagyon ideiglenes, s magán viseli a kezdés nyomait. A kétemeletes irodaház első emeletén ütötte fel tanyáját a „vezérkar”. A második emelet még nem használható. Az irodaépülettel szemben modern, hatalmas üzemcsarnok. Ez lesz az akkumulátor üzem. A gépek nagy részét már beszerelték, más részét most szerelik. Egy szerelő- brigád — Kovács László, Mészáros Ottó. Kerekes István. Horváth Árpád — látogatásunkkor helyezett a csapágyba egy kisebbfajta, de tekintélyes súlyú hengert. A csempézett savazóban eovik készülék tetején szerelő munkálkodik, másutt festők dolgoznak. ÚJ GYÁR képzésénél nem lehet elfeledkezni Meszticzki Józsefről. Ö a Könnyű- gépgyárból jött. Kapott egy becenevet is: a gépek „atyamestere; Az első dolgozók közül való Bu-1 kovenszki Imre villanyszerelő. A1 gyárban van női munkaerő is. A1 szomszédos helyiségben például két' asszony: Nagy Károlyné és Varga Gézáné ügyesen végzik a nagy pon-1 tosságot kívánó munkát: a csavar-' fejfúrást. A leendő csavarüzem nagy üzemcsarnokában egyelőre nem folyik csavargyártás. Erre az év utolsó negyedében kerül sor. A gépek beszerelését csak ezután kezdik meg. Itt most más munka folyik. Sereg hegesztő hajlik a munkadarabok fölé. Exportra gyártanak hútóbatériát. A Szovjetunió rendelt 140 darabot. És hát a dolgozók — az Alkotmány napja tiszteletére tett felajánlásképpen — arra törekszenek, hogy mielőbb elkészüljenek a munkával. Itt. a hű- tóbatériák gyártásánál alkalmazták az első újítást. Eleinte a cső a hegesztés közben meghajlott, a ráforra szt ott lemez fodrozódott. Próbálkoztak azzal, hogy a cső egy részét vízbesüllyesztett ék. így viszont a vízgőztől csúnya lett a hegesztés. Végül- is Csömör és Fischer elvtárs egy befogó készüléket készített, amelynek lényege, hogy a csőben viz cirkulál. s a lemezek így nem fodrozódhatnak. ff ogy mit lehetne még feljegyezni az új gyárról? Talán azt,, hogy társadalmi munkával szép kul-, túrtermet alakítottak; hogy ran egy, szépen működő kultúrcsoportjuk,, amely a „Néma leventé”-vel járja a, környező falvakat. És talán még azt. néhány éve ez a vidék elhagyatott, „vad” környezet volt. — ma már egy fejlődő gyár áll itt, ahová embe- \ rek tucatjai indulnak reggelenként, — biciklin, motorral —. a környezi falvakból. Csorba Barna forgatta a fúrórudat. Erőlködve fel- bögött a motor, azután megcsikor- dult a fúrórúd, s a következő percben, mint egy szökőkút — egy pillanatra kifröccsent a cső végén a sá- iszapos víz. Mélyről jöhetett« nagyon hideg volt... Amikor az útról visszanéztem a fúrótoronyra, arra gondoltam: az 6 munkájuk nyomán, szemre, itt fenn vajmi keveset változik a határ, de odalenn, a Föld mélye annál inkább. Mert ahová tegnap lejutott a fúrórúd hegye, holnap ott lesz a bányász csákánya, fejtógépe U... Fotó: Lakát« László Ilyen lyukat a Dunántúlon sem fúrtunk. — Ott is dolgoztak már? — Szinte az egész országban. Ha összetennénk azt a fúrórudat, amit leeresztettünk, bizony alighanem átérne a Földgolyón, ,s kijönne a túlsó végén, — mondja mosolyogva. —• Hányán dolgoznak itt? — Ezen a kutatási helyen tizenkettes Három műszakban folyik a munka. Egyszerre négyen vagyunk „szolgálatban". Jól haladunk, összeszoktunk már. Nem sokáig beszélgethettünk, mert a brigádvezető bocsánat kérőén intett, el kellett mennie a géphez, amely időközben ismét mélyebbre égbolt felé néz, a másik pedig talán éppen most tör a földben az évezre1 dek nyugalmát őrző, megszenesedett életbe. A „parancsnoki hídon” szép szál fiatalember irányítja a masinát. Mezítelen felsőtestét csokoládészínú- re festette a Nap. Izmos karjaival keményen szorítja a .vezérlőművet, — Bozó Bernét vagyok — mondja ismerkedésünk első pillanatában. — A Miskolci Mélyfúró Vállalat putnoki üzemegységénél dolgozom. Most az edelényi határt furkáljuk. Eg szer, jónéhány esztendeje — jártam már erre. Akkoriban kezdtem a fú- r osszak mát. Ott, az a domb — mutat a meddőhányó felé — még csak gyerekcipőben járt, most meg már alig fér el felette a kötélpályán lévő csille. Hiába, a bányászok is dolgoznak ..., nemcsak a fúrósok. Egyébként most is szén után kutatunk. Fegyin Az író és a kor című kötete a kiváló szovjet író esszéit tartalÉrdekes útleírások jelennek mega kiadónál a harmadik negyedévben. Közreadják Mognien: Tibet régen és ma című riportkönyvet, Róna István Híres vadászkalandok című kötetét és Eva Lips: Könyv az indiánokról című kézikönyvét. A Világjáró-sorozatban jelenik meg Heyerdahl: Aku- aku című, a Hús vet-szigetekről írott munkája. A következő hetekben indul meg a Gondolat Könyvkiadd új sorozata, a Gondolattár, amelynek népszerűén megírt kis füzetei a tudomány különféle ágainak egyes, kevésbé ismert területét foglalják össze. Elsőnek Benedek Marcell Kis könyv a versről című munkája jelenik meg. A Gondolat Kiadónál a következő hetekben sok érdekes ismeretterjesztő mű lát napvilágot. Megjelenik Ákos Károly: Érzékeink világa című munkája. A stúdió-sorozatban bocsátják kö^zé Dávid Bohm: Oksúg és véletlen a modem fizikában című kötetét. Rubinstein: Gondolkodás-lélektani vizsgálatok című könyvében a modern szovjet pszichológiában alkalmazott legújabb kísérleti módszereket foglalja össze. Nagy érdeklődésre tarthat számot Király József könyve az Élet és Tudomány sorozatban megjelenő: Mi az igaz a spi- ritizmusból című kötet. Az irodalomtudományi munkák közül említést érdemel az Auróra- sorozat következő kötete: A Giacomo Casanova írásaiból válogatott emlékek című gyűjtemény. berendezési alkatrészeket. Egyébként, ennél jóval több csavargyartó gépünk van. Nekünk nemcsak új gyárat kell beindítani, hanem ki kell nevelnünk szakmunkásainkat is. Végeredményben a szakmunkások nevelése érdekében kezdtük meg a kísérleti üzemeltetést. TJonnan jöttek a leendő szak- munkások? A környező községekből: Ongáról, Gesztelyból, Her- nádkakból. Hernádnémetibői. Az elsők között jött például Gesztelyból Tumiczki János. Segédmunkásként kezdte, s most mint betanított gépmunkás dolgozik. Az automata gépek beállításánál, s a szakmunkások akkumulátor-formázó, s rengeteg kapcsolókarral a töltőberendezések. Az épületrész egyik helyiségének bejáratánál ez olvasható: Kísérleti csavarüzem. Belül modem, automata csavar- gyártó gépek. Halk. egyenletes zúgás, s finom kattogás fogad. — Ezeket a gépeket — mondja a gyáregységvezetö —, kísérletképpen üzemeltetjük. A Veszprémi Fémfeldolgozó részére készítünk vtllamos— Pár nap múlva megkezdjük az akkumulátorok gyártását — mondja Csömör elvtárs. jogos büszkeséggel. Egy következő üzemépületben van az akkumulátor üzem modem ebédlője, fekete-fehér fürdője. Itt van az
