Észak-Magyarország, 1960. július (16. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-24 / 174. szám

6 lAGTARORSZAe A ^yó^iííó barlang Munkásokat gyógyítanak a Béke-barlangban Sok viz lefolyt már a Styxen és. a jósvafói Komlós-forr ásón... A Styx vizéről mindenki tudja, hogy az agg­teleki Baradla barlangon folyik vé­gig, s évezredek alatt hatalmas üre­geket vájt, csodálatos cseppképződ- ményeket alakított. Csodájára jártak évtizedek óta, s az emberi szem so­ha nem tini meg gyönyörködni a természet e ritka szépségű alkotásá­ban. Ámde hová lesz a Komlós-for- rás vize? Ez is karszti eredetű, ez is eltűnik... Kutatók vitatkoztak e kérdés fe­lett, tudományos nézetek alakultak ki, majd cáfolódtak meg, mígnem dr. Jakucs László az 19S0-es években új elmélettel állt elő. A materialista tudomány alapján állva, vizfestési kísérletekkel bizonyította: a Komlós- forrás vize nem nyelődik el a Ba- radla-barlangban. Külön útja van a forrás vizének s, ha külön útja van, új, a Barnáidtól teljesen független barlangrendszeren kell keresztül­folyjon. De hol lehet ez az új barlang- rendszer? Ezt kellett megtalálni — s a nehézségeket legyűrő szívós ku­tatómunka sikerre is vezetett. így fedezték fel a Béke-barlangot, amely a felfedezés pillanatában is „szenzáció” volt, hiszen a régi elmé­leteket cáfolta meg. s az első olyan barlang volt hazánkban, amelyet elő­zetes tudományos elmélet alapján fedeztek fel, s nem a télellen tetette rá a kutatókat A barlang felfedezése egyúttal a materialista természettudomány al­kalmazásának diadala is volt. A második meglepetés a barlang­ban érte a kutatókat. A szerteágazó rendszer kutatása közben sokszor derékig, sőt állig 10 fokos vízben állva sem fáztak meg, nem lett kö­zülük náthás senki. Sót, azok, akik a „napvilágnál" szereztek influenzát — itt meggyógyultak. A barlang gyógyhatásának vizsgálatára azon­ban csak később került sor. A barlang „gyógyhatásának" ha­mar hire terjedt. Légutas megbete­gedésben szenvedők csak úgy, mint az orvosók felfigyeltek rá. Mikor pe­dig a tudományos vizsgálatok is be­fejeződtek, azok, kiknek a barlang szívügyük, gondoltak egy nagyot. Az ózdi városi kórházzal és az ózdi Kohászati Üzemekkel, valamint az ózdvidéki Szénbányászati Tröszttel megállapodva, elvitték az asztmatikus betegségben szenvedők egy csoport­ját a Béke-barlangba, két hetes kú­rára. Farkaslyuki. putnoki bányászok, ózdi kohászok voltak közöttük, kik­nek életét megkeserítette az asztma, munkájukat is alig-alig tudták el­végezni. Szívesen jöttek. Szakkép­zett ápolónő felügyelete alatt pihen­tek két hétig a barlang bejáratánál lévő vadászházban. Naponta vették a két pokrócot, s leballagtak a 308 lépcsőn a barlangba. Az első napok­ban bizony még ez is nehezükre esett. De néhány nap múlva már vi­dáman, minden megerőltetés nélkül A Gondolat Kiadó harmadik negyedévi tervéből tették meg az utat, köhögésük egyre csökkent, lélegzésük egyre könnyebb lett — s mikor letelt a két hét, s vissza­tértek otthonukba, a hozzátartozók is örömmel látták, mennyire javult állapotuk. A betegeket egy év óta állandó megfigyelés alatt tartották, s mert az eredmények biztatók voltak, az idén újabb csoport részére szervez­ték meg a kísérleti gyógyítást. Jú­niusban az ózdi bányászok és kohá­szok egy csoportja már 21 napot töltött a barlang gyógyító levegőjé­ben. A nagyobb követelménynek megfelelően a vadászház mellett konyhasátrat és a személyzet részé­re egy lakósátrat vertek fel. A má­sodik csoport most indult útnak. Ezek között már a Borsodi Szénbá­nyászati Tröszt dolgozói vannak, de ketten Budapestről is eljöttek, hogy enyhülést találjanak betegségükre. A kiválasztást orvosi vizsgálat előzte meg, amely pontosan felderítette és rögzítette a betegség okát, tüneteit, hogy aztán a kúra után ennek alap­ján lehessen megállapítani a gyó­gyulás mértékét, és a változott tüne­tekből következtetéseket tudjanak levonni az orvostudomány számára, a követendő eljárásra. A gyógyulást keresők újabb cso­portja már naponta ott ül a Béke­barlang mélyében, a villanyfénytől megvilágított csillogó cseppkövek szépségében gyönyörködve. Ülnek, vagy heverésznek, szívják magukba a gyógyító levegőt, várva gyógyulásukat. Bizonyára há­lásan gondolnak azokra, akik mun­kájukkal, tudományos felkészültsé­gükkel lehetővé tették, hooy enyhü­lést szerezzenek bajukra. Ma még csak egy rossz kocsinyom vezet a Béke-barlanghoz. Ámde úgy hisszük, érdemes egy kicsit meg- eteszteni fantáziánkat is, s drra gon­dolni, hogy — és reméljük, nem is nagyon sokára — kiépített út vezet majd ide. — Ezen az úton nemcsak a cseppkövek csodavilágára kiváncsi turisták, hanem légzési zavarokkal küzdő, gyógyulni vágyó emberek is sereglenek majd ide. Gyógyszállódé, egészségük visszanyeréséhez sok se­gítséget nyújtó orvosok, ápolók vár­ják majd őket. S ezzel tovább gyarapodik az em­berek érdekében épített létesítmé­nyek száma... Szén után kutatnak Festőművész vásznára kívánkozik az a panoráma, amely az edelényi határt övezi. Nem az első meglátás ihlete beszél belőlem, hiszen ki tudja hányadszor gyönyörködöm e táj mozgalmas varázsában. Mindig meg- kapónak találom, valahányszor erre járok, s mindig találok valami újat, ami „tegnap" még nem volt Itt. De lehet az is, hogy itt volt, csak én ma vettem észre. Most a sárgán hullámzó búzatáblá­ból merészen tör a magasba egy fú­rótorony. Olyan kevélyen áll a med­dőhányó mellett, mintha dacolni akarna vele. Körülötte néhány em­ber szorgoskodik. A motorok zúgásá­ban nagyokat kiáltanak egymásnak, másképpen aligha értenék a szava­kat. A fúrórúd csikorogva forog, egyik vége a bárányfelhőkkel kuszáit — És sikerült megtalálni a „fekete — Már hogyne sikerült volna! Alig néhány napja lyukasztottuk át az I-es telepet. Most lejjebb kuta­tunk. Itt van a ládában a minta, nézzék meg ... Magíúróval vettük ki. Olyan, mint egy szalámi darab. „144,5 méter" — olvasom az egyik mintához erősített papírszeletről. S a többin Is hasonló feljegyzések. A brigádvezető, mintha megértette vol­na, mire gondolok, ismét megszó­lalt: — Már túlhaladtunk a 150 méte­ren is, nemsokára ismét megnézzük, mi van odalenn. Persze, ez nem olyan nagy mélység. Fúrtunk mi már mélyebb lyukat is... Egcrcsehiben, szintén szenet kerestünk. Ott bizony le kellett menni 475 méter mélység­be. Ez egyébként a brigád rekordja. f'somor Benedek, a Könnyügép­^ gyár szcrszámcllátásának ve­zetője kíváncsian nyitott be az igaz­gatói irodába. Nem tudta mire vélni a váratlan hívást. Ketten vártak rá. Lipovszki elvtárs, az igazgató, és Ombódi elvtárs, a parttitkár. — Az ongai gyártelepen beindít­juk a csavargyárat. Téged látunk alkalmasnak a vezetésre... Te le­szel a gyáregységvezetö és Leszih La­jos a főmérnök — mondta egyszerű­en az igazgató. Ezzel kezdődött két ember nagy küldetése. Csömör és Leszih hama­rosan ki is látogattak a leendő csa­vargyárba. Csodálatosan szép helyen van. Erdő öleli körül a gyárat, ha­talmas, lombos fák árnyékolják az üzemépületeket. A munkahelyen mindössze 3—4 kőműves dolgozott, tucatnyi segédmunkással. — Nehéz feladat — mormogta Csömör.' — Nehéz, de szép — így Leszih. És belevetették magukat a munkába. Ezután már gyorsan folyt az épít­kezés és... és ez fontos datum a gyár életében: 1959. június 7-én fel­vették a gyár első dolgozóját; egy környékbeli segédmunkás személyé­ben. Aztán jött a többi. A oyárban megindult az élet, a termelés. Igaz. a létszám még kicsi, nem éri el a másfélszázat se, s az is igaz, hogy minden nagyon ide­iglenes, s magán viseli a kezdés nyo­mait. A kétemeletes irodaház első emeletén ütötte fel tanyáját a „ve­zérkar”. A második emelet még nem használható. Az irodaépülettel szem­ben modern, hatalmas üzemcsarnok. Ez lesz az akkumulátor üzem. A gé­pek nagy részét már beszerelték, más részét most szerelik. Egy szerelő- brigád — Kovács László, Mészáros Ottó. Kerekes István. Horváth Árpád — látogatásunkkor helyezett a csapágyba egy kisebbfajta, de tekin­télyes súlyú hengert. A csempézett savazóban eovik készülék tetején szerelő munkálkodik, másutt festők dolgoznak. ÚJ GYÁR képzésénél nem lehet elfeledkezni Meszticzki Józsefről. Ö a Könnyű- gépgyárból jött. Kapott egy becene­vet is: a gépek „atyamestere; Az első dolgozók közül való Bu-1 kovenszki Imre villanyszerelő. A1 gyárban van női munkaerő is. A1 szomszédos helyiségben például két' asszony: Nagy Károlyné és Varga Gézáné ügyesen végzik a nagy pon-1 tosságot kívánó munkát: a csavar-' fejfúrást. A leendő csavarüzem nagy üzem­csarnokában egyelőre nem folyik csavargyártás. Erre az év utolsó ne­gyedében kerül sor. A gépek besze­relését csak ezután kezdik meg. Itt most más munka folyik. Sereg he­gesztő hajlik a munkadarabok fölé. Exportra gyártanak hútóbatériát. A Szovjetunió rendelt 140 darabot. És hát a dolgozók — az Alkotmány nap­ja tiszteletére tett felajánlásképpen — arra törekszenek, hogy mielőbb elkészüljenek a munkával. Itt. a hű- tóbatériák gyártásánál alkalmazták az első újítást. Eleinte a cső a he­gesztés közben meghajlott, a ráfor­ra szt ott lemez fodrozódott. Próbál­koztak azzal, hogy a cső egy részét vízbesüllyesztett ék. így viszont a víz­gőztől csúnya lett a hegesztés. Végül- is Csömör és Fischer elvtárs egy be­fogó készüléket készített, amelynek lényege, hogy a csőben viz cirkulál. s a lemezek így nem fodrozódhatnak. ff ogy mit lehetne még feljegyez­ni az új gyárról? Talán azt,, hogy társadalmi munkával szép kul-, túrtermet alakítottak; hogy ran egy, szépen működő kultúrcsoportjuk,, amely a „Néma leventé”-vel járja a, környező falvakat. És talán még azt. néhány éve ez a vidék elhagyatott, „vad” környezet volt. — ma már egy fejlődő gyár áll itt, ahová embe- \ rek tucatjai indulnak reggelenként, — biciklin, motorral —. a környezi falvakból. Csorba Barna forgatta a fúrórudat. Erőlködve fel- bögött a motor, azután megcsikor- dult a fúrórúd, s a következő perc­ben, mint egy szökőkút — egy pilla­natra kifröccsent a cső végén a sá- iszapos víz. Mélyről jöhetett« nagyon hideg volt... Amikor az útról visszanéztem a fúrótoronyra, arra gondoltam: az 6 munkájuk nyomán, szemre, itt fenn vajmi keveset változik a határ, de odalenn, a Föld mélye annál in­kább. Mert ahová tegnap lejutott a fúrórúd hegye, holnap ott lesz a bá­nyász csákánya, fejtógépe U... Fotó: Lakát« László Ilyen lyukat a Dunántúlon sem fúr­tunk. — Ott is dolgoztak már? — Szinte az egész országban. Ha összetennénk azt a fúrórudat, amit leeresztettünk, bizony alighanem át­érne a Földgolyón, ,s kijönne a túlsó végén, — mondja mosolyogva. —• Hányán dolgoznak itt? — Ezen a kutatási helyen tizen­kettes Három műszakban folyik a munka. Egyszerre négyen vagyunk „szolgálatban". Jól haladunk, össze­szoktunk már. Nem sokáig beszélgethettünk, mert a brigádvezető bocsánat kérőén in­tett, el kellett mennie a géphez, amely időközben ismét mélyebbre égbolt felé néz, a másik pedig talán éppen most tör a földben az évezre1 dek nyugalmát őrző, megszenesedett életbe. A „parancsnoki hídon” szép szál fiatalember irányítja a masinát. Mezítelen felsőtestét csokoládészínú- re festette a Nap. Izmos karjaival keményen szorítja a .vezérlőművet, — Bozó Bernét vagyok — mondja ismerkedésünk első pillanatában. — A Miskolci Mélyfúró Vállalat putno­ki üzemegységénél dolgozom. Most az edelényi határt furkáljuk. Eg szer, jónéhány esztendeje — jártam már erre. Akkoriban kezdtem a fú- r osszak mát. Ott, az a domb — mutat a meddőhányó felé — még csak gye­rekcipőben járt, most meg már alig fér el felette a kötélpályán lévő csil­le. Hiába, a bányászok is dolgoz­nak ..., nemcsak a fúrósok. Egyéb­ként most is szén után kutatunk. Fegyin Az író és a kor című köte­te a kiváló szovjet író esszéit tartal­Érdekes útleírások jelennek mega kiadónál a harmadik negyedévben. Közreadják Mognien: Tibet régen és ma című riportkönyvet, Róna István Híres vadászkalandok című kötetét és Eva Lips: Könyv az indiánokról című kézikönyvét. A Világjáró-soro­zatban jelenik meg Heyerdahl: Aku- aku című, a Hús vet-szigetekről írott munkája. A következő hetekben indul meg a Gondolat Könyvkiadd új sorozata, a Gondolattár, amelynek népszerűén megírt kis füzetei a tudomány külön­féle ágainak egyes, kevésbé ismert területét foglalják össze. Elsőnek Benedek Marcell Kis könyv a vers­ről című munkája jelenik meg. A Gondolat Kiadónál a következő hetekben sok érdekes ismeretterjesz­tő mű lát napvilágot. Megjelenik Ákos Károly: Érzékeink világa című munkája. A stúdió-sorozatban bocsátják kö^zé Dávid Bohm: Oksúg és vélet­len a modem fizikában című kötetét. Rubinstein: Gondolkodás-lélektani vizsgálatok című könyvében a mo­dern szovjet pszichológiában alkal­mazott legújabb kísérleti módszere­ket foglalja össze. Nagy érdeklődés­re tarthat számot Király József könyve az Élet és Tudomány soro­zatban megjelenő: Mi az igaz a spi- ritizmusból című kötet. Az irodalomtudományi munkák közül említést érdemel az Auróra- sorozat következő kötete: A Giacomo Casanova írásaiból válogatott emlé­kek című gyűjtemény. berendezési alkatrészeket. Egyéb­ként, ennél jóval több csavargyartó gépünk van. Nekünk nemcsak új gyárat kell beindítani, hanem ki kell nevelnünk szakmunkásainkat is. Végeredmény­ben a szakmunkások nevelése érde­kében kezdtük meg a kísérleti üze­meltetést. TJonnan jöttek a leendő szak- munkások? A környező köz­ségekből: Ongáról, Gesztelyból, Her- nádkakból. Hernádnémetibői. Az el­sők között jött például Gesztelyból Tumiczki János. Segédmunkásként kezdte, s most mint betanított gép­munkás dolgozik. Az automata gé­pek beállításánál, s a szakmunkások akkumulátor-formázó, s rengeteg kapcsolókarral a töltőberendezések. Az épületrész egyik helyiségének be­járatánál ez olvasható: Kísérleti csa­varüzem. Belül modem, automata csavar- gyártó gépek. Halk. egyenletes zúgás, s finom kattogás fogad. — Ezeket a gépeket — mondja a gyáregységvezetö —, kísérletképpen üzemeltetjük. A Veszprémi Fémfel­dolgozó részére készítünk vtllamos­— Pár nap múlva megkezdjük az akkumulátorok gyártását — mondja Csömör elvtárs. jogos büszkeséggel. Egy következő üzemépületben van az akkumulátor üzem modem ebéd­lője, fekete-fehér fürdője. Itt van az

Next

/
Thumbnails
Contents