Észak-Magyarország, 1960. július (16. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-24 / 174. szám

▼asirnap. I960. ftíTlii' 14. fiSZAKMAGTARORSZAO 7 Nagyjelentőségű új eljárást vezettek be a diesel-tengelyek gyártásánál A Lenin Kohászati Művek nagy-1 kovácsmüvében eddig a diesel-for- \ gattyús tengelyeket kovácsolással alakították, nagy munkadarabból készítették. Ez a régimódi eljárás sok anyagot igényelt, s hosszadalmas, fá­radtságos munkál követelt meg a ko­vácsoktól. Maróti Lajos főmérnök. Kapuvári Jenő. Bors János. Rácz Sándor mérnökök és Pécsi Sándor technikus, a győri Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyár dolgozói, a gép­ipar részére igen fontos és mind na­gyobb mennyiségben szükséges al­katrész megmunkálására új eljárás, az úgynevezett sajtoló-zömítö ková­csolás bevezetését javasolták. A di­ósgyőriek szívesen fogadták az új, korszerű módszer bevezetésére tett javaslatot, s Bilek Károly gyárrész- legvezetó és társai lelkesen, tevéke­nyen közreműködtek annak kivitele­zésében. Eddig már több mint negy­ven diesel-f or gattyús tengelyt készí­tettek az új sajtolásos eljárással, s az igen jól bevált. így a korábbihoz képest felénél is kevesebb anyagból és még annál is kisebb munkaidővel készítik a tengelyeket. így egy-egy diesel-tengely megmunliálása több mint tízezer forinttal olcsóbb. Az új eljárás üzemszerű alkalmazását már megkezdték. Ezzel évente többmillió forintot takarítanak meg. A népgazdasági szempontból is igen fontos probléma megoldásáért az újítókat Valkó Márton, a diós­győri kohászat igazgatója — az újí­tási díjtól függetlenül —, húszezer forinttal jutalmazta. Feltárják hazánk egyetlen kora-bronzkori telepét Tiszalucon A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából Kaliczy Nándor ösré- gész nagyjelentőségű ásatásokat kez­dett a Borsod megyei Tiszalúc tsz- község határában, a Danka-dombon. Az ásatások során feltárják a hazánk­ban eddig ismert egyetlen kora- bronzkori telepet. A feltárások kezdeti eredménye­ként mintegy 3 méteres hulladék­réteget találtak, amelyből csontkana­lak. kőbalták, háztartási edénytöre­dékek kerültek elő. Igen jelentős le­let a napfényre került gerendavázas házalapok. A becslések szerint a telep mintegy 3500—3800 éves. Az eddigi feltárások szerint a megerősített ko­ra-bronzkori telep a Tisza folyóra tá­maszkodott, amely abban az időben jelenlegi medrétől mintegy 400 mé­terrel távolabb folyt Új színfolt Miskolc főutcáján Ötnyelvű gyárismertetőt adnak ki a Lenin Kohászati Művekről Id. Bordás Imre bácsi, nyugdíjas tsz-tag rászolgált már a pihenésre. De tartja magát a közmondáshoz, s vére nem hagyja nyugton: ara­táskor ö is kimegy a tsz földjére segíteni. A jól végzett munka tuda­tával egyenesíti ki derekát és derűsen néz végig a learatott táblán... Foto: Szabados György 277 forinttal csökkentették egy tonna finomlemez költségét Borsodnádasdon Elötzör aratnak kombájnnal Borsod megye hegyvidéki járásai­ban, az erdők közölt fekvő szántó­földeken is megkezdődött az aratás. Az edelényi járásban és a sátoralja­újhelyi járás Hegyköznek nevezett részén, a termelőszövetkezeti közsé­gek dombra húzódó földein az idén először aratnak kombájnnal. Az új szovjet kombájnok nagyszerűen bír­ják a hegyi terepet, s naponta 16— 18 holdat aratnak le és csépelnek el a nehéz talajviszonyok ellenére is. Az edelényi járásban fekvő Lak termelő­szövetkezeti község határában is szovjet kombájn dolgozik. Igen nagy segítséget jelent ez a község dolgozó parasztságának, mert az északi fek­vésű községben a korábbi években csak július végén tudták vágni a ga­bonát. A cséplés pedig nem egyszer szeptemberre maradt, mikor az esős időjárás miatt romlott az elcsépelt termény minősége. Az edelényi gépállomásra a napok­ban megérkezett négy rendrearató gép, s megkezdődött a .búza aratása ,s- A kétmenetes aratással a szokásos időnél mintegy 15—20 nappal koráb­ban tudják betakarítani a búzát. A négy gép már dolgozik is az edelényi; a szuhakállói és a finkci határban. Szerdán megjelentek a rendfelszedő­vel ellátott kombájnok is. hogy a viaszérésben levágott és a tarlón be­érett búzát elcsépeljék. Számítások szerint a kétmenetes aratással koráb­ban tudnak betakarítani, s a szem­veszteség is csökken. Ez a mennyiség Fmke tsz-községben csaknem 20 csa­lád évi kenyérgabonaszükségletének felel meg. A hegyvidéki tsz-községekben az alkotmány ünnepére már új búzából sütik a kenyeret. a félévben 277 forinttal csökkentet* ték a tervezetthez viszonyítva. NEM TELJES GYÓGYULÁS Tízezren jelentek meg Lee Ange­lesben a gyógyult alkoholisták évi kongresszusán. Ötszáz résztvevőt it­tas állapotban el kellett távolítani • tanácskozóteremből. Öreg ember nem vén ember !... Dr. Huligán üddiq még loha ne£mta^í“Ü fogalommal. Vagy — vagy! Vagy diplomás — vagy huligán. Ha az ember azt a szót hallja, hogy „diplo­más", megjelenik előtte egy művelt, okos, sőt mondhatnám: alkotó ember. A huligán? Feltűnést keltő viselke­désű. öltözködésű fiatal, aki nem sokat ad a társadalomra és mintegy önmagának alkot törvényeket, ő dönti el, hogy mi a jó és mi a rossz. Most azonban diplomás huligánról vao szó. Ezt nem öltözködése, nem kora dönti el. hanem a tények, amelyek miatt ezt a merész meghatározást alkalmazzuk. Mit mutatnak a tények? A múlt év májusától kezdve, soro­zatosan és a legkülönbözőbb formák­ban károkat okoztak dr. H. A. elv­társnak azáltal, hogy új kocsiját meg- í rongálták. Ez úgy történt, hogy egy­szer az SZTK előtt, máskor a Tizes- honvéd utcán álló autója szélvédőiéi betörték, majd a Széchenyi utcán parkírozó autó jobboldali gumijait éles tárggyal kiszúrták, letörték az ablaktörlőket, máskor a visszapillantó tükröt. Később pedig két alkalommal is úgy Összekarcolták a gépkocsit, hogy azt teljesen újra kellett festeni és lakkozni. Dr. H-t nagyon sókan ismerik Mis­kolcon. tudtak az öt ért károkról, rendszeresen és részletesen tárgyal­ták az autórongálások ügyét, és ebből többen politikai következtetést von­tak le. Vagy legalábbis politikai ügy­nek tekintették. Dr. H. társadalmi helyzetét, beosztását illetően könnyű volt Ilyen következtetésre jutni... Ez hogy erre sor kerülhetett, még csak súlyosbitía az egész dolgot. Már az említett károkozás is na­gyon sok de még további bűncselek­mények is történtek. Dr. H. lakása ajtaján, a lépcsőházban és a házon névtáblák voltak elhelyezve, amelye­ket hosszú időn át, egészen ez év jú­nius 13-ig rendszeresen leverték, vagy megrongálták. Az összes kár körül­belül 11 500 forint. Azt gondolná az ember, hogy eze­ket a rongálásokat egy bűnbanda kö­vette el, pedig csaik egyetlen ember volt, akit éjjel 2 és fél 3 között a tábla leszedése közben tetten értek: dr. D. Z. Miközben a rendőrségre kísér­ték. a hídon áthaladtában a patakba dobta a kis harapófogót, amit erre a célra magánál hordott. ö maga a következőket mondotta el, beismerései során: „Ezeket a cselekményeket (rongá­lások. táblaletépés — szerit.) a nap különböző szakában követtem el. Túlnyomórészt éjszaka ... Ejszalcá- nak idején felkeltem, hogy ezeket a rongálásokat véghezvigyem. Reggel, amikor a feleségem felkelt, már min­den esetben otthon voltam." Vagy másütt: „Én voltam az. aki 1959. jú­nius hónapban dr. H. A. háza előtt az autó gumiját szúrószerszámmal ki­lyukasztottam. Ugyanebben a hónap­ban megláttam, hogy a kocsi a Kos­suth Szálló előtt áll. Mivel nem volt az utcán senki... felszúrtam a kocsi kerekének a gumiját.” H-éknál a rongálások közül „egyetlenegy eset sem történt az egy esztendő alatt, amely ne tőlem származott volna, illetve amelynek más lett volna >i tettese” akéfitiM eteket a egy 52 éves ember szájából hallani! De van még más is. ami megdöbbenti az embert. Az tudniillik, hogy dr. H. A. és dr. D. Z. 35 éve a legjobb (!) barátok, családjaik jó kapcsolatban vannak egymással, rendszeresen ösz- sze jár talk. együtt mentek kirándulni stb. Dr. D. — miközben ő követte el a rongálásokat — minden alkalom­mal vagy telefonon, vagy személye­sen sajnálkozását, együttérzését fe­jezte ki a H.-családnak. így megtudta tólük. milyen intézkedéseket kíván­nak tenni a további rongálások meg­akadályozására és eszerint hajtotta végre cselekedeteit. Farizeuskodó képpel sajnálkozott nappal az ő ál­tala éjszaka elkövetett cselekmények miatt, adta a jóbarátot és az együtt­érzőt. közben azon törte a fejét, ho­gyan tudna újabb kórokat okozni. Neki még az sem volt elég. hogy a gépkocsit rendszeresen megrongálta, és a táblákat letépte, hanem arra ve­temedett. hogy vádaskodó. H. elvtárs becsületét sértő, névtelen levelet int hivatalos szervekhez, amelyben meg­próbálta „barátját" befeketíteni, az­zal vádolva őt hogy lop és hogy poli­tikailag társadalmunkkal szemben­álló egyén. A levelet úgy írta meg géppel, hogy teletűzdelte helyesírási hibákkal, nehogy ráismerjenek. Rá a gyanúnak legkisebb árnyéka sem vetődött, hiszen naponta járt H.-ókhoz. Előfordult, hogy mikor lá­togatásra ment. és míg bebocsátásra várt, leszakította a lépcsöhózban lévő névtáblát, ö közölte H.-ékkal, hogy a névtábla nincs a helyén. Amikor a két rendőr és egy éjjeliőr elvtárs tettenérték. még akkor is megpró­bálta tagadni ténykedését, de ez ak­kor már nem sikerült. 'Tjtiltniriu. h h*iim.trkui óriási meglepetést keltettek, hiszen dr. D-t nagyon sokan ismerik, baráti köre eléggé széles. Azt várta volna mindenki, hogy ezután mélységesen elítélik tevékenységét, cselekedeteit. '•lfoi«tu)nak tőle. kiközösítik maguk közül, de — nem ez történt! Két kol­legája. akikkel együtt dolgozik, az ő kérése nélkül, az ő megbízása nél­kül felkereste dr. H.-t. felajánlotta, hogy a kárt D. megtéríti, s ígéretet tesz arra. hogy elmegy Miskolcról, csak ne tegyen rendőrségi feljelen­tést, hogy „ne kerüljön ki az ügy az utcára.” „Szégyelljük, hogy orvosi körökben ilyen előfordulhat” — mondták az önérzetesebbek. Egy jól­ismert, nagytekintélyű orvo6 viszont kézlegyintéssel fogadta az ügyet: „Nem értem, máért kell ebből egyál­talán problémát csinálni, hiszen csu­pán arról van szó, hogy valaki bosz- szantani akarta a barátját." Mások búcsújárást kezdtek a legkülönbö­zőbb hivatalos szerveknél, órákat ül­tek előszobákban, bebocsátásra várva, és azt kérték, hogy „kezeljék diszkré­ten a dolgot". Valószínű, hogy ha ezeket a cselekményeket egy munkás­ember, egy irodai tisztviselő, vagy egy kereskedelmi dolgozó követi el, és az Illetőt a rendőrség tettenéri. s utána megindítják az eljárást — azt a világ legtermészetesebb dolgának tartották volna! Mindebből látszik, hogy ez egy rosszul értelmezett „kol- legalitás". Teljesen világos, hogy együtt dolgozó emberek között — az élet bármely területén — kialakulnak ió kapcsolatok, sőt baráti kapcsola­tiak. Ez nagyon helye*, jó dolorf, az élet természetes velejárója. Azt is mondhatnánk, hogy ez elősegíti a munkát is. Mindent összevetve, hasz­nos az egyén és a társadalom szem­pontjából egyaránt. De baráti kap­csolatokat kialakítani úgy. hogy sze- methunyjurtk egymás hibái felett, el­kendőzzük és eltitkoljuk a megtör­tént bajokat, nem helyes dolog! Ez nem erősíti a barátságot, ez nem mé­lyíti a kollegáiitást, hanem alkalmat ad arra. hogy ebből mások maguknak furcsa következtetéseket vonjanak le. Lehet, hogy e cikk olvasása közben már felvetődött a gondolat, vájjon mi *>olt mindezen cselekmények oka? Miért csinálta ezt dr. D. Z. hosszú Időn keresztül? Erre nagyon nehéz válaszolni. O maga sem tudja pon­tosan megmondani tetteinek indító­okát. ..A cselekményeim indítóokát és célját konkréten megnevezni most nem tudom. Tekintettel arra. hogy mindent elismertem, azt kérem, hogy ezt ne is firtassák. . Végeredmény­ben a konkrét okát én magam sem tudnám megmondani, valami belső kényszer fűtött a cselekmény végre­hajtására." Az ember megáll ennél az idézetnél, végigolvassa mégegy- szer, elgondolkodik: mi az, hogy „nem tudom", mi az, hogy „belső kényszer”, — és nem érti a dolgot. Ml lehet az oka, hogy valaki rend­szeresen, éjnek idején felkeljen, és amikor más ember a napi munka után pihen vagy éppenséggel dolgo­zik a gyárban, vagy másütt — akkor 6, mint egy tolvaj lopakodik, körül­kémlel, hogy látja-e valaki és táblá­kat szaggat, autót rongál, azon me­ditál. hogyan tudna ártani „legjobbH barátjának. Nem belső kényszerről, nem valamiféle fiatalos vagányságról van itt szó, hanem a még ma is irt­ott fellelhető kapitalista gondolkodás- módról. burzsoá szemléletről. Ez a felfogás és gondolkodásmód, a bosszúállás és a kártevés a mi tár­sadalmunktól teljesen idegen dolog! Nálunk az emberek becsületesen él­nek. és az emberek öntudatos része mélységesen elítéli dr. D. Z.-t Az teljesen eltorzult álláspont és érve­lés. hogy jól dolgozik, jól végzi a murtkáját. És ezen az alapon „el kel­lene tekinteni a felelősségrevonásá- tól". Nem, ez így nem fogadható el! dizalkudUnt. gán? Az elmondottak alapján állítom azt. hogy dr. D. diplomás huligán. A huligánt tettei, cselekedetei alap­ján ítéljük meg. és legyen az egy feketenadrágós, feketepullóveres, ke­zét zsebredugó. lányokkal és asszo­nyokkal szemtelenkedő. társaságban kirívóan viselkedő fiatalember, vagy legyen doktori diplomás, ötvenkét éves ember — ka huligán, akkor huligán! És ha huligán, a társadalom elítéli, az államhatalmi szervek pedig, a rendőrség, a bíróság a huligánok­nak kijáró elbánásban fogja őt része­síteni! Déri Ernő Az év elején indították el a bor$od- nádasdi hengerészek az úgynevezett félkilós mozgalmat. Ennek lényege, hogy az elmúlt évi alapanyag fel­használást minden mázsa lemeznél fél kilogrammal javítják meg. Vál­lalásukat az első félévben kétszere­sére teljesítették és az egy mázsa le­mezre eső anyagfelhasználást egy kilogrammal csökkentették. A közel ezer tonna anyagmegtakaritás jelen­tősen mérsékelte a finomlemezek gyártási költségét. Egy tonna henge­relt lemez előállítási költségét ebben A Lenin Kohászati Művekről, az ország egyik legnagyobb vasipari üzeméről orosz, angol, francia, német és magyar nyelvű ismertetőt adnak ki. A mintegy hatvan képpel illuszt­rált könyvecske ismertetést ad a gyár termékeiről, fontosabb termelőberen­dezéseiről, munkájáról, szociális, kul­turális létesítményeiről. Bepillantást nyújt nemzetközi gazdasági kapcsola­taiba, foglalkozik a gyár történetével, fejlődésével, a Diósgyőrött létesített Központi Kohászati Múzeummal. A gyár ismer tetőt megküldik a je­lentősebb külföldi ipari vállalatok­nak. kereskedelmi szerveknek. Ipari kiállitások, valamint gyárlátogatások alkalmával a gyár iránt érdeklődő külföldiek is kapnak belőle. Az ismertetőt egyelőre ötezer pél­dányban jelentetik meg. A Bútorüzlettel szemben, a közelmúltban megnyílt a „Színe« Bútor-bolt". Olyan nagy az érdeklődé« Iránta, hogy már hajnali 5 órakor sorbanállnak az emberek, az Üzletnyitást várva. Nyolc órakor elözönlik a helyiséget s az el­árusítók alig győzik kielégíteni a vevőket.

Next

/
Thumbnails
Contents