Észak-Magyarország, 1960. július (16. évfolyam, 154-180. szám)

1960-07-24 / 174. szám

ff- Világ proletárjai, egyesüljetek! fmnmmmmk A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XVI. évfolyam 174. u*ám Ara 70 fillér iúlitu 24, vasárnap-------------------------------------------------------­Á llítsuk a pártmunka homlokterébe kádereink és párttagságunk elméleti képzését! Illést tartott a megyei pártbizottság t---------------------------------------- "I B efejezéshez közeledik a nyári munkák hajrája B. oldal.) Egy öreg ember vallomásai (5. oldal.) Dr. Huligán • (7. oldal) ___________________________________J Pénteken délelőtt a megyei tanács dísztermében tárgyalt a me­gyei pártbizottság. Mint ahogyan hírt adtunk róla, napirendjén szerepelt Borsod megye és Miskolc város második ötéves tervének javaslata, a megye mezőgazdaságára vonatkozó tervjavaslat, a megye ideológiai munkájának helyzetéről szóló jelentés, A pártbizottsági ülés a késő dél­utáni órákban szervezeti kérdéseket tárgyalt Prieszol József elvtárs, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára előterjesz­tése alapján. A napirendek közül részletesen az ideológiai munka helyzetéről szó­ló napirenddel foglalkozunk. Az előterjesztést Laczkó Béla elvtárs, a megyei pártbizottság agitációs és propaganda osztályának vezetője ké­szítette és mondta el a pártbizottság ülésén. Ideológiai és propaganda munkánk nagy hatástól van megyénk dolgosóira Laczkó elvtárs a. bevezetőben rá­mutatott azokra a tényezőkre, ame­lyek megyénk lakosságának világné­zeti és politikai állásfoglalását dön­tően befolyásolják. A felszabadulás óta hazánkban — megyénkben — politikai, termelési és társadalmi viszonyokban, óriási változások mentek végbe, hatalmas sikereket értünk el a szocializmus építése, és a népi hatalom megvédé­se során, pártunk politikájának álta­lános eredményei döntő kihatással vannak megyénk lakosságának gon­dolkodására. Ideológiai és propaganda mun­kánk komoly hatással van me­gyénk lakosságának döntő több­ségére, harcol a burzsoá -pro­pagandával és világnézettel, terjeszti a marxizmus—leninizmus világnézetét, népszerűsíti pártunk politikáját. E tényezők hatására me­gyénk lakosságának, különösen a munkásosztály és a parasztság, de az értelmiség egyre nagyobb részének Is megváltozott a gondolkodása, ak­tívan követi pártunk politikáját. Ezek a rétegek őszinte, lelkes és ön­tudatos építői, védelmezői a szo­cialista társadalmi rendszernek. Ki­mutatható, hogy különösen az utób­bi években egyre többen és többen tanulmányozzák őszinte érdeklődés­sel a marxizmus—leninizmust, meg­szabadulva ezáltal a burzsoá világné­zet és propaganda béklyóitól, állan­dóan nő a szocializmus híveinek tá­bora megyénkben. Ugyanakkor számolnunk kell az­zal, hogy még fellelhető pz emberek gondolkodásmódjában — különösen az értelmiség egyes rétegeiben, va­lamint az ifjúság soraiban — a bur­zsoá propaganda és világnézet hatá­sa: a kozmopolitlzmus, a soviniz­zsoá csökevény káros megnyilvánu­lása. Ezeket a beáramló burzsoá ideológia állandóan felszínen tartja. Megyénk mezőgazdaságának csak­nem felében jelenleg még klsáru- termelő parasztság létezik, amely objektív talajt jelent a kispolgári ön­zés, a maradiság, a konzervativiz­mus, a burzsoá ideológia számára. A vallásos világnézet elleni harcban is még csak kezdeti eredményeket ér­tünk el. Pártunk mindig, de különösen az ellenforradalom leverése óta igen nagy jelentőséget tulajdonít az Ideo­lógiai munkának. Ezt tükrözik Köz­ponti Bizottságunk határozatai. E határozatokat — a szocializmus épí­tésének jelenlegi gyakorlatát szén* előtt tartva, megyei pártbizottsá­gunk már 59-ben megszabta az ideológiai és kulturális munka alap­vető feladatait, amelyeket pártszer­vezeteink széles körben ismertettek. A múlt év őszén a megyei pártérte­kezlet egyértelműen a pártmunka homlokterébe állította az ideológiai munka színvonalának emelését. Pártunk VII. kongresszusa után, amikor a szocializmus alapjainak le­rakása és a szocializmus teljes fel­építésének lelkesítő perspektívája áll dolgozó népünk előtt, még fokozQt- tabban előtérbe kell helyezni az ideológiai és propaganda munka ki- szélesítését, hatékonyságának, foko­zását A második ötéves terv célki­tűzéseinek megvalósítása és ezzel egyldőben üzemeinkben az egész munkásosztályra kiterjedő szocialis­ta munkásöntudat kialakítása, a falun a szocialista termelési vi­szonyok, az egységes paraszti osztály megteremtése, továbbá az értelmiség egészére • kiterjedő marxista-leninista propaganda óriási feladatok elé állítja az ideoló­giai front munkásait. Ideológiai munkánk főbb eredményei as ellenforradalom leverése óta Lelepleztük és szétzúztuk az ellen- forradalom ideológiájának és propa­gandájának valamennyi lényeges megnyilvánulási formáját, döntő csa­pást mértünk a párt és a munkás- osztály vezető szerepét tagadó, a proletárinternacionalizmust elvető revizionista álláspontokra, csapást mértünk a nacionalizmus, soviniz­mus és kozmopolitizmus álarcában jelentkező nézetekre, tisztáztuk ezek ismeret-elméleti és osztály gyökereit. Ezzel egyidóben általában sikeresen harcoltunk a párt egységét és tö­megkapcsolatát lazító szektás, dog­matikus gondolkodásmód álforradal- ml, baloldali túlkapásaival szemben. Párttagjaink megértették a kétfron- tos harc lényegét a pártmunkában. Nagy eredményeket értünk el me­gyénk dolgozóinak internacionalista szellemű nevelésében. Felszámoltuk az ellenforradalom propagandája ál­tal szított szovjetellenességet, sokol­dalúan bemutatva a Szovjetunió vi­lágtörténelmi jelentőségét, szerepét. Dolgozóink világosan látják- a Szov­jetunió a szocialista tábor vezető ereje, hazánk felszabadításában tör­ténelmi jelentőségű segítséget nyúj­tott népünknek éppúgy, mint az el­lenforradalom leverésében. Másfél évtizedes fejlődésünk, óriási sikere­ink többek között a Szovjetunió se­gítségének köszönhető. Túlzás nélkül elmondhatjuk, hogy a szovjet-ma­gyar barátság soha nem volt olyan őszinte és mély, mint jelenleg. Sokrétű nevelőmunkánk eredmé­nyeképpen jelentősen megnőtt me­gyénk dolgozóinak politikai és osz­tályöntudata. Az ideológiai munka nagy mértékben segítette és segíti az emberek marxista tudatának formá­lását, a szocialista társadalomhoz való új viszony kialakítását. Ezt bi­zonyítja az a hatalmas fejlődés, ame­lyet ipari üzemeinkben elértünk. 1959-ben a termelési tervet országo­san 107, megyei szinten 106,1 száza­lékra teljesítette iparunk, a termelés volumene 1958-hoz képest országosan 12, Borsod megyében pedig 13,4 szá­zalékkal növekedett. Szép eredmé­nyeket értünk el megyénk ipari te& melésében, ez év első öt hónapjában is. A minisztérium a vállalt és összes termelési tervét a tárgyalt időszak­ban 105,1 százalékra, a termelékeny­ségi tervet 106,1 százalékra teljesí­tette. Az ipar termelése ez idő alatt 13,4 százalékkal, a termelékenység pedig 9,4 százalékkal volt magasabb, mint 1959 azonos időszakában. Eb­ben a nagyarányú fejlődésben benne foglaltatik a szocialista munkabri­gádok munkája. A múlt év végéig 473 brigád nyerte el a szocialista munkabrigád címet. A szocialista brigád cím elnyeréséért jelenleg 1847 brigád versenyez, 18 563 tag­gal. Emellett nagyjelentőségű, hogy ezeken kívül a munkaversenyben résztvevő brigádok száma 5433, több mint 40 000 résztvevővel. Ideológiai munkánknak is része volt abban a hatalmas munkában, amely a falu. szocialista átszervezé­séért folyt és az elért eredmények világnézeti nevelőmunkánkat is tar­talmazzák. 1960 februárjáig 263 tsz és 159 tsz-község alakult, 34 879 tag­gal, 303 469 katasztrális hold összte­rülettel, 211 330 katasztrális hold szántóterülettel. Ezzel a fejlesztés­sel elértük, hogy megyénk területé­nek 24,9 százaléka, szántóterületének pedig 32 százaléka van a termelőszö­vetkezetek kezelésében. Megyénk szocialista szektorhoz tartozó összte­rülete 66,í százalék, a szántóterülete pedig 47,7 százalék. Hangsúlyoznunk kell: ideológiai munkánk eredményeinek, fellendülé­sének legfőbb forrása pártunk álta­lános, helyes, marxista-leninista po­litikája. Ennek alapján bontakozott ki ideológiai munkánk az ellenforra­dalom leverése után. Eredményeink elsősorban annak köszönhetők, hogy pártszervezeteink általában helyesen, és eredményesen harcoltak az alap­vető párthatározatok, pártunk poli­tikájának megvalósításáért. Az ide­ológiai. és propaganda munkában is sikeresen valósítottuk meg pártunk Központi Bizottsága irányvonalát. Ugyanakkor külön elismerés ás köszönet illeti azoknak az eírtársak- nak a munkáját, akik az ellenforra­dalom ideológiai zűrzavara után is fáradhatatlanul hirdették és terjesz­tették a marxizmus-leninlzmus igaz és legyőzhetetlen eszméit, propagál­ták és népszerűsítették pártunk poli­tikáját, ezzel fő részeseivé váltak az ideológiai fronton, megteremtett kon­szolidációnak, — eredményeinknek. Propaganda munkánk fogyatékosságai Annak ellenére, hogy az' ideoló­giai munkában általában fellendülés tapasztalható, a propaganda és álta­lában az ideológiai munka még ma sem foglalta el fontosságának meg­felelő helyét a pártmunkában. Nem kapja meg azt a megbecsülést és nagy figyelmet, amelyet az .előttünk álló feladatok megoldása 'miatt meg­követel. Egyes pártszervezeteink az ideológiai munkát nem tekintik a pártmunka szerves részének, leszűkí­tik a szervezett pártoktatásra. Emiatt gyakran nem folyik következetes harc_ az ideológiai front más terüle­teit érintő, nagyfontosságú párthatá­rozatok megvalósításáért Több párt­funkcionáriusunk még ma sem érti, vagy lebecsüli az ideológiai munkát. Erre mutat például az a jelenség, hogy bár szavakban elismerik az ideológiai munka jelentőségét, elha­nyagolják saját továbbképzésüket Egyesek nem végeznek semmiféle propaganda munkát Laczkó elvtárs bírálta azokat a pártvezetőket, akik bekapcsolódnak ugyan a pártoktatásba és tanfolya­mokat vezetnek, de ezt rutinból vég­zik, nem készülnek fel megfelelően. Megfigyelhető, hogy egyes szerve­zeteinknél, pártmunkásainknál hiány­zik a gondos helyzetelemzés, a gya­korlat által felvetett problémák he­lyes elvi általánosítása és az egyes vitás kérdések eldöntésénél a párt- határosatok és klasszikusok tanítá­sainak ismerete. Ez arra enged kö­vetkeztetni, hogy néhány elvtárs ta­nulását nem a gyakorlat igényeinek megfelelően szervezi meg, hanem ta­nulása az élettől eléggé elvonatkoz­tatott, öncélú. Emiatt egyes pártmun­kásaink és állami vezetőnk munká­jára a perspektívátlanság, a szűk prakticizmus nyomja rá a bélyegét. Megmutatkozik, hogy pártmunká­saink és párttagságunk egy része még ma sem érti világosan a „kétfrontos harc” lényegét Még itt-ott felbukkan­nak opportunista, revizionista szektás nézetek. Előfordul, hogy az ideológiai harcot egyesek adminiszt­ratív rendszabályokkal akarják „meg­oldani". Ügy gondolják, hogy a bal- oldaliság nem árt a párt egységének, csak a jobboldali, opportunista libe­ralizmus. Bár eredményeink vannak megyénk dolgozóinak internaciona­lista nevelésében, mégis, elsősorban a kispolgárság és az értelmiség körei­ben, valamint az ifjúság egy szükebb rétegében él és hat a burzsoá nacio­nalizmus. Ez most természetesen burkolt formában jelentkezik, mégis veszélyes, mert nagy károkat okoz­hat. Mindez azt mutatja, hogy Inter­nacionalista ideológiai és propaganda munkánk még nem terjedt ki a la­kosság minden rétegére, a nacionaliz­mussal kapcsolatos téziseket párt- szervezeteink nem tanulmányozták mélyrehatóan és nem folyik elég kö­vetkezetes harc a burzsoá nacionaliz­mus és sovinizmus maradványai ellen. Az elért eredmények ellenére, még nagyon komoly tennivalóink vannak a vallásos ideológia ellen. Igaz, hogy a felszabadulás óta eltelt másfél évtized alatt alapjaiban meg­szűntek a vallás ismeretelméleti é9 társadalmi gyökerei, befolyása mégis széles tömegekre terjed ki. Az 06ztályharc értelmezésében elég gyakori a bizonytalanság. Egyes elv­társak elméleti felkészültségük hiá­nyossága miatt nem látják elég he­lyesen a jelenlegi ©súlyviszonyokat hazánkban. Nem tudják megfelelően értékelni az osztályok mozgását, vál­tozását, fejlődését, és az osztályharc mai konkrét problémáját Egyesek például az osztályharcról való lemon­dásnak minősítik a volt kizsákmá- nyolók esetében alkalmazott, a VIL pártkongresszus által is hangsúlyo­zott, differenciált bánásmódot. Külö­nösen szektásság mutatkozik ennél a kérdésnél, az, hogy egyes pártszer­vezeteinkben nem tartják hibának a baloldaliságot, valamiféle „bocsána­tos bűnnek” tekintik, mert a munkás- mozgalom, talaján keletkezik. Pártpropagandánk helyzete Laczkó Béla elvtárs beszámolójá­ban ezután konkrét elemzést adott a pártpropaganda és az ideológiai front különböző területeiről. a) Az iskolán kívüli pártok tatás jelentősen fejlődött az elmúlt évek során. Az 1959—60-as pártoktatási évben 1685 tanfolyam működött 30 611 résztvevővél, ami a megelőző oktatási évhez képest 20 százalékos növekedést jelent. Nőtt a tanfolya­mokon a pártonkívüli dolgozók számaránya. Figyelmet érdemel, hogy a hallgatóság több mint fele az „időszerű kérdések” tanfolyamain ta­nult. Megállapította, hogy a párt- szervezetek helyesen foglalkoznak a pártoktatás szervezésével, Irányítá­súval. Különösen az Ózdi Kohászati Üzemekben, a miskolci városi párt- bizottságon, az edelényi járási pb-n, és a kazincbarcikai pártbizottságon végeztek jó munkát. Propagandis­táink összetétele évről-évre javul. Az elmúlt pártoktatási évben a propa­gandisták 82,9 százaléka rendelke­zett egyetemi, főiskolai, pártiskolai végzettséggel, vagy érettségivel. Tervszerű továbbképzésükre és saját önképzésükre azonban a jövőben nagy gondot kell fordítani. Ezért a nyáron és az ősszel mintegy 600—640 propagandista részére továbbképző tanfolyamot szerveztünk, illetve szervezünk. Rendkívül komoly fel­adatot jelent párttagságunk egészé­nek a pártoktatásba történő bekap­csolása. Tudatosítanunk kell: a Szer­vezeti Szabályzat előírja, hogy min­den párttagnak kötelessége szaka­datlanul fejleszteni politikai és szak­mai tudását. b) Marxizmiis-Leninizmus Esti Egyetem Hét éve működik és nagyon jól bevált, Intézménye a marxizmus-le­ni nizmus propagandájának. Nagyon fontos szerepet tölt be a párt, állami és gazdasági funkcionáriusaink — az értelmiség világnézeti nevelésében. Évenkint 140—160 hallgató vesz részt az oktatásban. Az 1957-ben létreho­zott ózdi és szerencsi tagozatokkal együtt már 390-en tanulmányozták és sajátították el eredményesen a marxista filozófia, politikai gazda­ságtan, a nemzetközi és magyar munkásmozgalom történetének, a szocializmus építése gyakorlati kér­déseinek legfontosabb részét. Az ellenforradalom által okozott ideológiai zűrzavar felszámolásában, a kétfrontos harc eredményes megví­vásában stb. nagy szerepet játszott és jelentős eredményeket ért el az esti egyetem. Egy sor vitatott kérdés ben sikerült tisztázni a helyes, marx ista-leninlsta álláspontot. Ez nagy ban segítette pártunk eszmei-pollti kai egységének kialakítását és meg szilárdítását, hozzájárult a konszo­lidációhoz, pártunk tömegka pcsola^ tának és befolyásának erősödéséhez. A beszámoló több példát hozott fel annak Illusztrálására, hogy milyen elméleti kérdések kerültek tisztázás­ra a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemén. A hallgatók kijelölését általában helyesen végzik pártbizottságaink* azonban nagyobb gondot kell fordí­tani megfelelő számú pártmunkás jelölésére. A jelenlegi felvételre je­lentkezettek között ugyanis kevés 'a pártmunkás. Bizonyos csiszolásra szorul az egyetem tematikája. Többet kell foglalkozni a szocializmus poli­tikai gazdaságtanával, bírálva a mo­dern polgári közgazdasági nézeteket. c) Öthónapos pártiskola Fontos szerepet tölt be megyénk és a szomszédos megyék pártmunká­sainak ideológiai-politikai tovább­képzésében. Az ott folyó nevelőmun­ka igen nagy segítséget nyújt párt­munkásainknak a marxizmus-leni- nizmus alapvető kérdései — pártunk időszerű problémái alapos megérté­séhez és gyakorlati alkalmazásához. Az iskolán folyó ideológiai és ne­velőmunka alapját — mint általában a propagandában —, a marxizmus- leninizmus klasszikusainak tanításai és pártunk alapvető határozatai ké­pezik. Sajátos tematikája főleg a párt előtt álló gyakorlati feladatok színvonalas megoldásához nyújt, nagy segítséget az ott tanulóknak. Az iskola vezetősége — igen helyesen — arra törekszik, hogy szoros kapcsolat tot tartson az élet, a gyakorlat idő­szerű problémáival. Az elmúlt oktatási évben mindkét tanfolyamon eredményesen dolgoz­ták fel a VII. pártkongresszus anya­gát, amely iránt mind az előadók* mind pedig a hallgatók részéről igen nagy érdeklődés, a szemináriumi foglalkozásokon pedig élénk aktivi­tás mutatkozott meg. A pártiskola oktatási munkáján végigvonul a marxizmustól idegen burzsoá, revi­zionista, nacionalista, dogmatikus és vallásos nézetek bírálata, ezek lénye­gének, jelentkezési formáinak és az ellene folyó harcnak a megismerte­tése. Alaposan megismerkedtek a hallgatók a nemzetközi munkásmoz­galom, a proletárinternacionalizmus kérdéseivel. A hallgatók világosan látják a szocialista társadalmi rend magasabbrendűségét és fölényét a kapistalista társadalmi rendszerrel szemben. A politikai gazdaságtan alapvető kérdéseinek tanulmányozá­sa, a szocializmus alapjai lerakása* elméleti kérdései mellett, nagy gon­dot, fordítottak a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésének, a termelő- szövetkezetek megszilárdulásának időszerű problémáira is. E témák feldolgozásához jól felkészült, gya­korlati pártmunkásokat, szakembere­ket vont be a párt iskola vezetőség«. (Folyta (ás a 2. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents