Észak-Magyarország, 1960. június (16. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-18 / 143. szám

megengednénk, tok ártatlan is ál­dozatul etne! Kivette zsebéből a cigarettát do­bozt, megkínálta őket It. — Megtalálta a fel elégét? — kér- dezte kiscártatva Kantétól. — Égy foglár tudja. hol van a •írja. — Akkor maid jelentse, hogy idejében exhumálhattuk! Bt előké­szíthessük a felesége. Ihász is a többi hősi halottunk ünnepélve« te­metését/ ... Mast már úgysem ad­hatunk nekik, akik pedig minden szemetünkre érdemesek voltak! — És az az asszony, akit tegnap behozott a kórházba? — fordult Lajkóhoz. A komisszár elvörösödött, zavara segített elárulni a benne még ön- tudatlanul növekvő érzelmet. — Meg... meg... megmarad La... Landler elvtársi... Na... na... nagyon erős szive van! Landler szeme észrevétlenül : o- solygott a tükröző üveg mögött. Nem volt nehéz kitalálnia, mit érez­het az iránt az aszony iráni Lajkó. — Ezért fogunk ml. a ml ti oviink Is megmaradni, ezért halhatatlan már a mi tiovtink, mert erőt a szí­rünk'... Mert elpusztlthatatlanul erösre-keményre edzették a szivün­ket!... — Hangja kissé emelkedett volt. pátosszal csengett, ahogyan ezt mondta. Mégsem kellett nagyon tompítania, s máris folytathatta ezzel a kérdéssel: — Mikor beszélt vele utoljám? — Te... te... tegnap délelőtt! — Akkor látogassa meg mof is'... Most ran egy kts idejük aztán ismét Indulatok kell!... Szó­val siessenek. Lajkó fiam! Kontz fiam! (Vé«e következik.) nőm most is!... Vitatkoztam róla Gergellyel is. de neki volt Igaza! Landler sokáig vizzgélgatta ókat Aztán azt kérdezte; — Szóval azt akarja mondani, hogy ma más a véleménye annak a hadnagynak a kivégzéséről, mini tegnap? — Azt!... Ma már én is úgy cse­lekednék. ha törvényszékkel fenye­getnének is utána! — Es maga. Lajkó fiam?... Mit mond ma? — Se... semmi mást. La... Landler elvtárs! Megtettem! Landler elgondolkodott, szemével mintha álmosan hunyorogna. Való­jában ezt a két embert nézte, mérte meg újból, noha nagyon ix Jól is­merte őket. — Értem — mondta végül. — Tu. dom, az az ember megérdemelte, amit kapott! A forradalmi törvény­szék ix halálra ítélte volna!... Megértem. Lajkó fiam a maga fel­háborodását, ahogyan magára ha­tott az a látvány a tanyán ... Azért mégis azt mondom: ml csak a bű­nösöket büntetjük! De ha bünte­tünk. akkor is százszor különbnek kell lennünk! Nem miattuk, hanem a magunk, a nép méltósága kívánja így!... Tehát: máskor ne vállal­kozzon a bíró szerepére is. Lat kő fiam! Mert maga meggyőződő't róla. hogy csakugyan bűnös e az az ember, de ha az egyéni megtorlást lágháborúban védett a nemzetközi Jog. de ók azt is felrúgták! Ok kor­bácsolnák véresre bikacsökkel éhező szegényembereket, akik egyszer Jő! akartak lakni, mint ezt a szegény Ihászt is! Ok lőnek le szántogató parasztot! Ok becstelenitlk meg leányainkat, asszonyainkat! És ők gyilkolják le az asszonyt a férje helyett, ha bosszúszom júkat nem clégífhefifc ki másképp!... És ha még egyszer a kezükbe kaparint­hatnák a hatalmat, olyan állati bosszút állnának a munkáson, a paraszton, amilyet Dózsa óta n-m látott ez az ország! Százszor kegyet­lenebbet annál! — Megint megszo­rította Kontz vállát, aztán elen­gedte. hátrább lépett. — De valamit elfelejtenek! — folytatta. — Azt. hogy minden tet­tük a mi gyűlöletünk kiapadha­tatlan forrása! Hogy ők tanítják meg a felkelt proletárlátust és a parasztot gyűlöletre! Az engesztel­hetetlen, a megbékithetetlcn gyűlö­letre!... Gondoskodtak róla ezer éven át, és gondoskodnak róla most. hogy ez az érzés ki ne aludjon többé ennek a népnek a szivé­ben!... Hát ezért nem féltem én mér a ml ügyünket!... — Most... most már én is meg­tanultam! —* mondta Kontz. — Csakugyan igaza van. Landler elv­társ! ... Én megjártam a háborút és megtanultam annak a törvényeit és. Ét azt hittem, úgy kell harcol­Dekát ez háború! Ahol ml <x aka­runk valamit, megvan a tervünk, de az ellenségnek is. és ez az. amit nem tudhatunk!... Ha tudhattuk volna, hogy kelepcébe akarják fogn‘ magukat, azt parancsoltam volna, hogy Szentpéter előtt forduljanak vissza!... Landler sétálni kezdett, kövér teste mintha még Jobban elneheze­dett volna. Az elmúlt huszonnégy óra évekkel öregitette. mintha való­ban külön-külön fájna neki minden katonájának elvesztése, a drága ár. amit a győzelemért mindig flzelnl kell. — Álljatok csak pihenjbe. fiúk!... — Tovább rótta a nagy­méretű. hosszúkás szállodai szobát, majd megállt előttük és Kontzra tette kezét, megmarkolta, megszo­rította a nálánál fél fejjel maga­sabb erős ember vállát. — Ilyen ez a mostani háború, édes Dani fiam!... Végigvereked- tétek a világháborút, te is, Gergely is. megismertétek annak a törvé­nyeit. mert minden kor minden há­borújának megvan a maga külön törvénye!... De ennek a moxfanl háborúnak egészen másfélék a tör­vényei, amint látjátok!... És nem mi akartuk, hogy annyira különböz­zenek a nemrég befejezett hábo­rúétól! Ok kényszerítik ránk!.. Ok gyilkolnak ártatlan embereket, ők akasztják Jel foglyul ejtett kato­náinkat, munkásainkat, akikei a «*■ XIII. * LANDLER első kérdése ez volt:- — Ihász? — Meghalt!... — Kontz jelentést tett a hajnali felderítésről és * a veszteségről. Landler szomorúan hallgatta, ki­él vat lan szeme körül megnőtt az árnyék. Kontz már befejezte, ó még egyre hallgatott. Feléjük fordult, de mégsem őket nézte, hanem mögöt­tük a falon valamit. Vagy talán nem is azt?... — Vgye, az a nagybajusza akku­rátus parasztfiú volt?... Emlék­szem rá! Egyszer örséoet állt a vo­nat mellett és akkor éjszaka b?- szélgettem vele ... Jószemú. okos fiú volt!... Mennyi remek elutár- tunkat kell még elveszítenünk, amíg kivívjuk a győzelmet! — Landler .. elvtárs! — szólalt meg elfulladón Kontz. — Én voltam a hibás!... Én vagyok a felelős Ihász elvtárs haláláért! A hadtestparancsnok végre rájuk nézett. Csak most láthatták meg. hogy könnytől csillog a szeme. *- Miért. Kontz fiam?... Miért maga a felelős? ‘ — Mert én nem értem be azzal, hogy Szentpéterig eljuthattunk! To­vább akartam menni!... És közben a hátunk mögött is átállíthatták a váltót* Cxak hárman voltak a Szobában. »-* Leheti — mondta sokára Landler. — Meglehet, hogy ennek IS része van a halálában... De akkor én is mondhatom ugyanezt. hi**en én parancsoltam, hogy men­jenek. ameddig tudnak!?... Én is felelős vagyok Ihászért? .. Bizo­nyosan! Amint mindenkort a had­testben, magukért is, Kontz fiam!*. GERGELY MIHÁLY: A GYŰLÖLET FORRÁSA — ELBESZÉLÉS — es munkatervet. Az ünnepélye» alá­írás után KáUó Iván rendkívüli és meghatalmazott nagykövet filmbe­mutatóval egybekötött koktélt adott a magyar küldöttség tiszteletére. Szófia (MTI) Június 16-án a szófiat Balkán Szálló különtermében aláírták a ma- gyár és a bolgár rádió és televízió együttműködéséről szóló egyezményt óceán nyugati részén elszigetelve egyáltalán nem tudta, mitévő legyen útitervének a formázol látogatás után megmaradó részével. Ilyesmi még soha nem történt amerikai elnökkor — írja a New York Herald Tribune tudósítója. .............. • A Daily News Elsenhower látoga­tásának lemondását — ..potenciálisan fenyegető méretű diplomáciai vere­ségnek" nyilvánítja. „Dlplomáciailag ezt a vereséget a csúcsértekezlet meghiúsulása, az U—2-vel történt Incidens és számos más nemzetközi kudarc betetőzésének kell tartanunk isew roric tie „A tokiói látogatás terveinek az el­nököt ix váratlanul érő hirtelen fel­borulása a kíséretében lévő szemé­lyek körül a csüggedés légkörét te­remtette meg" — írja Salisbury, a New York Times tudósítója, aki Elsenhowert kudarcba fulladt távol- keleti utazásán kíséri. „Kíséretének tagjait — úgy látsOk — nemcsak a történtek nyugtalanítják, hanem az események eljövendő következményei I «.’* „Elsenhower valószinütlenül suta helyzetbe került, midón a Csendes­ben csüggedt légkör uralkodik, „a nyilvános és magún kommentárok zö­me megrendülést é* mély nyugtalan­ságot tükröz amiatt, hogy az ameri­kai politika egy hónap leforgása alatt mór a második súlyos vereséget szenvedte". A lap egy másik szemleírója kije­lenti, hogy ..Eisenhower tokiói láto­gatásának kikényszerítőit lemondása súlyos csapást mért világszerte az Egyesült Államok tekintélyére, dip­lomáciájára és magára Eisenhower elnökre". Most — folytatja a szemle­író — ..az a benyomás támad, hogy ez a csapás mélyebb sebet ejtett az Egyesült Államokon, mint az ü—2 kémrepüléssel kapcsolatos esemé­nyek következményei, amelyek meg­hiúsították a csúcsértekezletet". (MTI) Washington (TASZSZ) Az AP hírügynökség jól értesült körökre hivatkozva jelenti, hogy az umerikai külügyminisztérium a sze­nátus vezetőivel lezajlott kemény al­ku után csütörtökön késó este hozzá­járult. hogy addig halassszák el az umerikai—Japán szerződés ratifiká­lását, amíg Japán nem ratifikálja a szerződést. Az amerikai kormánykörök Ilyen­formán kénytelenek voltak elismerni, hogy az Egyesült Államok politikája Eisenhower elnök tokiói látogatásá­nak lemondása következtében súlyos vereséget szenvedett Mint a Washington Post And Times Herald pénteki számában hangsú­lyozza, washingtoni hivatalos körök­kel politika állítólagos tartópillérei felett: Li Szín Mun, Mondénét, Csang KaJ-sek. Phlbul Sungrongram, Nuri Esz Szaid. Adenauer és Kisi. Es a döntő csapást éppen Japán mérte, az az ország, amely a háború után az Egyesült Államok hűbéresévé lett, amelyet MacArthur az amerikai esz- meny képére igyekezett formálni, amelyre Washington két kézzel szór­ta kegyeit és dollúrmilllárdJait. A visszahatások láncolata kiszámítha­tatlan lehet, mivel Japánt tekintették az Egyesült Államok keleti politiká­ja főeszközének. A Daily Sketch szerint az Egyesült Államok kommunistaellenes „globá­lis stratégiája" romokban hever. uinuon «.-*1117 „Az Egyesült Államok tekintélye megrendítő vereséget szenvedett". — ez pénteken az angol sajtó egybe­hangzó megállapítása. A szánakozó célzások a „szegény öreg ike" szemé­lyes keserveire nem annyira a saj­nálkozás, mint inkább a lesajnáló* benyomását keltik. A Daily Express washingtoni tu­dósítója szerint „Eiscnhowerről min­dig azt fogják mondani, hogy ő volt az az elnök, aki ledöntötte talapza­táról az Egyesült Államok tekinté­lyét". A sajtó ismét áttekinti Eisenhower legutóbbi kudarcainak sorozatát és megvető seregszemlét tart az ameri­Nyugati visszhang Eisenhoicer japáni látogatásának elmaradásáról Az amerikai szenátus elhalasztotta a japánnal kötött szerződés ratifikálását „Ilyen még sohasem történt amerikai elnökkel" Egyezmény a magyar és a bolgár rádió között zídést. A kormány azon Igyekezet­ben. hogy a rendőri megtorlások politikájának törvényes. Jelleget ad­jon, az uralkodó párti képviselők szavazataival és a többi párt képvi­selőinek távolmaradását kihasználva, a parlamentben határozatot fogadon el az erőszak elleni harcról (az erő­szakon a néptomegek tiltakozó meg­mozdulásai értendők) és a demokrá­cia védelméről. A határozat azt a pi­masz állítást is tartalmazza, hogy a biztonsági szerződés ellen harcolók „kollektív erőszakos cselekményeiket nck utasítására követik el", s hogy ezek a cselekmények „nemcsak Ja­pán belügyének számítanak, hanem komoly nemzetközi válság kirobban­tásának veszélyét rejtik magukban". hogy a Kisl-kormány azonnali le­mondása és a parlament feloszlatása az egyetlen eszköz, amellyel a Jelen­legi politikai válság megoldható. El­lenkező cselben a Japán munkásosz­tály Június 18-án a városok utcáin általános tüntetéseket rendez. Június 22-én pedig általános sztrájkot túrt, A biztonsági szerződás ellen meg­nyilvánuló, szűnni nem akaró meg­mozdulásoktól nyugtalankodva, a KlsI-kormány Június 17-én mozgósí­totta az összes rendőri erőket. Különösen erős. páncélkocsikkal ellátott rendőri osztagokat vezényel­tek a parlament köré, ahol a Jelen­tések szerint titokban előkészületek folynak arra. hogy a felsőház ratifi­kálja a szégyenletes biztonsági szor­. Tokió utcáit Június 17-én Ismét tengernyi vörös zászló borltja. Dói­tól kezdve a tüntetők oszlopai mln­djnr-feWI megindultak « parlament és a miniszterelnöki rezidencia felé. Fejük felelt ezernyi Jelszó és plakát hirdeti: — „Nem engedtük Japánba ■ jenkiket, s elsöpörjük a japán— amerikai katonai szövetség rendsze­rét!'1 „Le a népellenes Kisi-kor- mánnyolr' Ugyanakkor a Japán Szakszerve­zeti Főtanács, a biztonsági szerződés ellen küzdő nemzeti tanács és más tőmegszervezetek ultimátumban kö­vetelték a kormánytól a parlament azonnali feloszlatását és a kormány lemondását. A szakszervezeti főta­nács nyilatkozatában hangsúlyozza, Tengernyi vörös zászló Tokió utcáin ratifikálása után hajlandók új vá lasztásokat kiírni. A választások utál Elsenhower elnököt még egy»ze meg akarják hívni Japánba. A szóvivő az újságíróknak kijelen tette, személyes meggyőződése azé rint Kisi röviddel a szerződés ratlíl kálása után le fog mondani. Nyilatkozott a szégyenletes szere pet játszó miniszterelnök Is az alsó ház plenáris ülésén, s csütörtökül közölte, hogy találkozni fog az ellen zékl szocialista párt elnökével, meg vitatja vele. milyen módon kívánji megoldani a politikai válságot. A alsóház ülésén a szocialista párt képviselők nem jelentek meg. A felsőháziján az ÜPI közlése sze rlnt a szocialista-párti képviselők cl torlaszolták a folyosókat, hogy lg; megakadályozzák a liberális dem«M ráta parlamenti tagok összejövetelé és a katonai szerződés megvitatását A szocialista párt bejelentette folytatja harcát a katonai szerződé hatálytalanításáért Mint ismeretes, a liberálisok arr. törekednek, hogy még június 19-li tető alá hozzák a szerződést A szó cin lista párt elhatározta, hogy az or szág minden erejét mozgósítja e ellen. Követeli, hogy még Június 1D-« előtt mondjon le Kisi és oszoljon fo. a parlament. A párt ezenkívül az alsóház elnü kének és a rendőri hatóságoknál éré lycs tiltakozást készül benyújtani, i tiltakozásban elítéli a rendőrség fa tiszta kilengéseit és a napokban le zajlott vérengzést. A fasiszták most terrorskciókn szánták el magukat. így akarjál megfélemlíteni a japán tömegeket. Pénteken délben egy szélsőjobból dali huligán megtámadta Kavakam vezető szocialista politikust és kés »el mellbeszúrta. A sebesült parin menti képviselőt kórházba kellet szállítani. A merénylőt a rendórséj őrizetbe vette. őrség a napokban embertelenül fia­talokat gyilkolt meg. Időközben a parlament épületében összegyűltek Kist pártjának képvise­lői.. Sok képviselő a népfelháIx iro­dáitól tartva, nem mert a főbejára­ton át belépni a parlamentbe, hunom mellékajtókon lopakodott be. A kor­mány ötezer állig felfegyverzett rend­őrt vezényelt ki az épület védelmére. A hírügynökségek Jelentése sze­rint a kormánypártban Is megindult a bomlás, sok képviselő nézete sze­rint Kisinek le kellene mondania. Sokan már azt találgatják, vajon ki lesz Kisi utóda. Ar. AP közlése szerint Sinodn. n Li­berális Demokrata Párt szóvivője bejelentette, hogy a konzervál ívok n japán—amerikai katonai szerződés Tokió (MTI) Mint már Jelentettük, a japán di- áksservezetek es a japán—amerikai S katonai szerződés tatftMriiutftiftáért tadó- szervedet rtagyartóyú tömeg- ntetést hisdotrtt meg péntekre, pén­teken k déli órákban más- több mint 30 ezer fiatal tüntető Jelent meg a parlament épülete előtt. A tüntetők hangosan kiáltozták: „Le a halálxzer- Ződéssel!" „Le Klsivel!" A Japán Szakszervezetek Főtaná­csa ugyancsak bejelentette, hogy dél­utánra 50 ezer dolgozót mozgósít a tüntetés ív. A parlament épülete elóU lezajlott tüntetéssel cgyldóben hétezer Ifjú vonult fel a rendőriőparnncsnoksüg épülete elé* A tüntetők felháborodot­tan tiltakoztak az ellen, hogy a rend­Kisi szelet vetett és vihart aratott A PRAVDA VEZÉRCIKKÉBŐL Az Egyesült Államok vezetői saját agresszív politikájuk gyümölcsét aratják. A bábkormányok vgymis- után omlanak össze: a gyllkot Ll Szín Man-nak menekülni kellett. A sötét Menderest letartóztatták. Előbb vágj utóbb Tajvan-szigetéről Is kidobják Csang KaJ-sek politikai hulláját és a Ktsl-kormány is a csőd szélén éli. Kisiék és washingt n* timogatöik vereséget szenvedtek. Népellenes po­litikájuk kudarcát úgy akarok iga­zolni. hogy a „nemzetközi ktmmu- nizmust" vádolják, ám ez egyáltalán nem új fogás. Hitler és Toxso annak idején szintén így cselekedett. Japán haladó erői — hangoztat a befejezésül a Pravda — nem akarnak új Hirosimát és Nagaszaklt. x szilár- dán harcolnak az ország újrafelfegv- vérzésé, s a rendőrterror ellen. (MTI) Moszkva (TASZSZ) A Pravda vezércikkben foglalkozik Elsenhower Japáni látogatásának el­halasztásával. ' Klslék ós óceánon-túli barátaik szelet vetettek, amikor megkísérel­ték, hogy Eisenhower megérkezésé­nek idejére keresztül hajszolják a reakciót amerikai—Japán katonai szerződést. A Japánok m iliői hatá­rozott nem-mel válaszoltak. Az égés: országban fellángolt a harc. E hatalmas megmozdulásokban a nép nyilvánvalóan megmutatta aka­ratét. Kiel kormánya azonban nem vette figyelembe a nép követelésit. Tokió utcáin a Japán hazafiak vére ömlött. A nép türelme végétért. A parlament falainál lejátszódott véres események megmutatták, hogy a japán kormánynak — és iigusztntén Eisenhowernek — buknia kell. A japán nép folytatja harcát a Kisí-kormány ellen Viabb tüntetések — A Kisi-klihh mannrere!

Next

/
Thumbnails
Contents