Észak-Magyarország, 1960. június (16. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-18 / 143. szám
f eSÍAKMAGYAHORSZAO S \ A géptermek falain kívül Öt kép a miskolci pamutfonóból Munka után jólesik a nyári melegben eov adag fagyi. Nem kell mcá- szíré mermi érte: az Üzemi büfében árusítják. Mi lexz ez? Uj. modern IBUSZ-paMonf Nem, a fonoda új portái«.’ Miskolc legmodernebb szocialista nagyüzeméhez ilyen modem porta ülik. R tl: bért csökkenteni, amellyel már ével óta dolgoznak, nem szabad, egyszerűen törvénytelen. A személyi órabé a keresetfelosztás alapjául szolgál a 27-es rendelkezés szabályozza a. órabér besorolást, de azt, hogy a má megállapított órabért csökkenteni le hét, a rendelet nem írja elő. Ez em berileg is érthető. A kazincbarclka elvtársak kissé elvetették a sulykot a hibát sürgősen jóvá kell tennlök annál is inkább, mert kiváló szak munkásokról van szó, és olyanokró is. akik nyugdíjazás előtt állanak. Természetesen nem szólhatunk be le egy-egy vállalat pénzgazdálkodá sóba, de tűrhetetlennek tartjuk a: ilyen és ehhez hasonló bércsökken tést — mondotta Juhász elvtárs. — és Ígéretet tett, hogy a helyszín vizsgálat után utasítani fogják i 31-es Építőipari Vállalat vezetőit hatálytalanítsák rendelkezésüket. Azt is elmondotta a bérügyi szak< ember, hogy a SZOT megyei vezető és az Építőipari Szakszervezet illetékesei sem tudnak olyan rendelkezésről. mely lehetővé teszi a béreh csökkentését ebben az időszakban Súlyos hibát követtek el a 31-es Építőipari Vállalat vezetői azzal is. hog> nem kérték a felsőbb szervek határozott véleményét, mondjuk meg ke- ek-perec: apolitikus intézkedést hoz- tak, mely nem a népgazdaság érdekeit szolgálja, hanem éppen ellenkezőleg: utasításukkal elkedvetlenítették a dolgozókat Juhász elvtárs véleményével ml »s mindenben egyetértünk. Reméljük, a vállalatnál mielőbb jóvátcszlk a hibát. Azt is reméljük, hogy más vállalatok is okulnak ebből, és bérügyi kérdések eldöntésénél kérik majd a szakemberek, a felsőbb szervek véleményét. Szegedi I.ászló Élménybeszámolókat, határtalálkozókat rendez a népfront-bizottság Borsod megyében az újjáválasztott népfront-bizottságok szinte már mindenütt megkezdték a műnkét. A má- oodik félévben — a most készülő tervek szerint — az eddiginél is fokozottabb gondot fordítanak a béke védelmének tudatosítására, az időszerű bel- és külpolitikai kérdések Ismertetésére. A Hazafias Népfront megyei bizottságának programja szerint a városi és falusi bizottsági tagokból kisebb csoportokat szerveznek, akik szükség szerint tájékoztatják a lakosságot az időszerű bel- és külpolitikai helyzetről. Ezen kívül a megye' 362 községében rendszeres előadásokat szerveznek a nacionalizmus és1 internacionalizmus kérdéseiről. A népek közötti barátság ápolására. a< külföldön járt dolgozók és vezetők élménybeszámolókat tartanak, és ai lakosság kívánsága szerint megalakítják a népek barátsága köreit Eze-| ken egy-egy szocialista ország népé-i nek életkörülményeit ismertetk. A. latármenti községekben és a nemze-i Uségí falvakban — az eddigi tapasz-, ml utak felhasználásával — tovább’ fejlesztik a csehszlovák—magyar ha-i ártalálkozókat, valamint a békeeste-1 lista város, megyénk legszebb és legmodernebb új városává fejlődik. Mi is úgy éreztük, jogtalan és felelőtlen bércsökkentésről van szó. és vizsgálatot indítottunk. Itt összegezzük Juhász Ottó elvtársnak, az országos bérügyi bizottság tagjának véleményét: — Úgy látszik, a 31-es Építőipari Vállalat kazincbarcikai vezetői félreértelmezték a 27. számú, 1957 márciusában hozott miniszteri utasítást. Ez az utasítás nem a mindenáron való bércsökkentést írja elő, ennek éppen az ellenkezőjét. A 31-es Építőipari Vállalat vezetői súlyos hibát követtek el, amikor a már egyszer megállapított órabért ilyen nagy mérőkben csökkentették. Ez tűrhetetlen és felelőtlen intézkedés, és sajnos, azt is mutatja, hogy a szakértelem hiányában született. Mit mond a 27-es rendelet, illetve miniszteri utasítás? Azt. hogy helyesen kell kialakítani a kereseti arányokat, de csak miután a vállalat vezetői ösz- szehívták a munkásokat, közösen megbeszélték a bérügyi problémákat. Semmiesetre sem úgy. hogy a dolgozó anyagilag károsodjon. Helyes, ha figyelembe veszik a vállalat és a népgazdaság érdekeit, de olyan óraA Kazincbarcikai Bckcvúrost építő 31-es Építőipari Vállalat szakmunkásai, ácsok, vasbetonszerelők, akik már hosszú évek óta dolgoznak a Békevárosban, panaszt tettek szerkesztőségünkben. A tíz ács és a tizenegy vasbetonszerelő elmondotta: évek óta 8 forint 50 filléres órabérrel dolgoztak az építkezésen, annak idején így állapították meg bérüket. A napokban pár soros értesítést kaptak a vállalat központjától, melyben értesítik ókét: órabérüket 1960 június I-től 5 forint ötven. illetve 6 forintra csökkentették. A levél így szól: „Értesítem Szaktársat. hogy a 27 1957. sz. miniszteri utasítás, valamint a vállalat utasítása alapján. Szaktárs személyi órabérét 1960 június 1-től 5,50 Forintban állapitom meg. Kérem fentiek szives tudomásulvételéi". (Aláírás» A munkások úgy érezték, jogos sérelem érte Őket és panaszt tettek a városi pártbizottságon, ahol egyetértettek velük. így került a panasz szerkesztőségünkbe. Lapunkban gyakran írtunk arról, hogy a Békeváros derék építői rendkívül szép eredményeket érnek cl. nagy részük van abban, hogy egyik legjelentősebb alkotásunk, a szociaFelelőtlen és jogtalan bércsökkentés a kazincbarcikai építkezésen Sürgős intézkedést! A somsályi bányaüzemben a műszaki fejlesztés új művelési mód kidolgozását Irta elő. A bánya touábbi termelését biztosító mintegy 2,5 millió tonnányi szénvagyon fölött ugyanis egy másik telep húzódik, alul, felül homokrétegbe ágyazva. Amíg ezt a szénmezőt nem fejtik le, nem tudnak az alatta fekvő értékes szénhez jutni. Az ózdvidéki szénmedencében ilyen geológiai adottságok között még nem bányász kod tak. Az üzemben most 30 méteren kísérleti frontot alakítottak ki. ahol megkezdték a kísérleteket, hogyan tudnák a leggazdaságosabban és a legnagyobb biztonsággal kitermelni a homokréteg között fekvő szenet, hogy aztán a mélyebben lévő széntelep ki- bányászásához foghassanak. Az özdvidéki Szénbányászati Trösztnél a műszaki fejlesztést tervek megvalósítása során a bányásznapi versenyben az egercsehi bányában üzembe helyezlek egy Szullván- típusú réselógépet. A csaknem kétméteres telepben üzembehelyezett gép a szén jövesztését könnyíti meg. A réselőgép alkalmazásával mintegy 20 százalékkal fokozták a robbantások hatékonyságát. Ezáltal kevesebb r oh ban tóasyaggal több és darabosabb szenet nyernek. Ezen a frontfejtésen dlitottak üzembe egy pán- célkaparói is. amelyet ötletes újítással tettek még használhatóbbá. A kaparászóagra a húsdaráló spirális hengeréhe: hasonló kanalas felrakót szerkesztettek, amely a szenet a kapar ásza lafra rakja. Több műszaki fejlesztési problémát oldanak meg a bányásznapi versenyben az ózdi bányákban Csaknem húszmillió lóriul társadalmi munkát vállallak a borsodi bányászok lakóhelyük fejlesztésére az eaeienyi művelődési otthonhoz 1,2 millió forint értékű társadalmi munkát ajánlottak fel. s ebból legtöbbet a bányászok dolgoztak. Ugyancsak társadalmi munkában segítenek az ormos! művelődési otthon építésében is. amelyet az idei bányásznapon adnak át rendeltetésének. Ezenkívül még 12, bányászoktól lakott községben dolgoznak hetenként 4—4 órát a bányászok, hogy mielőbb elkészüljön a falu művelődési háza. A megnövekedett lakosságú bányatelepek iskoláinak bővítésében 12 helyen segítenek a bányászok. Egy- egy tanteremmel bővítik az Iskolát többek között a Sajó és a Szuha völgyében fekvő bányatelepeken, míg két bányászközség orvosi rendelőt épít önerejéből. Borsod megye bányasztclcpuléseinek lakói az idén csaknem 20 millió forint értikű társadalmi munkával járulnak hozzá lakóhelyük szépítéséhez. Ki Ionosén azok a bányászok vesznek .észt nagy lelkesedéssel a társadu lm munkában, akik az utóbbi évekbe» a családi házépítéssel kialakult új falurészekben laknak. Többek között Edelényben. Felsónyá- rádon. SZuhakálIóban bővítették a közvilágítási hálózatot, építettek járdát. íásítolták az utak mentét. A putnoki bányászok több mint ezer munkaórával készítették el az új járdát, és fektették le a vízvezeték csőhálózatát. Igen jelentős az a munka is, a mely- 1ye! a ialu művelődési és szociális helyzetének javítására törekszenek. — Miért a lelke ? S — A lófeladat a vaspát átalakításai magnetitté. A vaspát elótörés. osztá-J) lyozás után a 30 méter hosszú ke-í mencébe kerül, itt 700—800 fokon)! pörköljük, hogy mágnesessé váljon,\ és különválaszthassuk a meddőtől a\ vastartalmat. r A főmérnöknek megint van epiA pillanatnyi ideje. — Ez évben megindul a teljes ter-x melés? g — Igen. Határozott időpontot mégV nem mondhatok. Annyit azonban cl-<S árulhatok, hogy ezévben 30 ezer ton-A na pörköltércet gyártunk. i Rövid időre összeakadtam az előbbi) intézkedő fiatalemberrel. Kicsit szt-i rencsém is volt. mert alighogy be-j) szélgetni kezdtünk, máris hivták.i mutassa meg az üzemet egy szak-J) emberekből álló küldöttségnek. N*-\ hány percig azért még maradt. Ju-)! hász Ferencnek hívják, üzemmér-i nők. v — Sokat dolgozunk — mondja —,(í néha napi 12 órát is. De ezt ne Írja«X meg. r Kiderült, 6 a KISZ titkára. Há-J rom hete alakították meg a dúsító-v mű K1 SZ-szervezetét. Eddig 30 tagjaI# van. s még tízre számítanak. W Valamit még mondana, de már)) nincs ideje, mert a szakemberekbőli álló küldöttség nagyon türelmetlen.)) összecsukom a blokktömbömet .i ennyi rohanó, lázasan tevékenykedő)) ember között mit is kujtorogjon egy/» zavartkeltő riporter... 1 Csorba Barna ' vastartalmú pörköltércet előállítani. — 24-ről indultunk —. ami elfogadható. Eddig 30 vagon pörkölt ércei gyártottunk. — Mi okoz sok gondot? — Nemcsak az üzemet, a gépekei kell megismerni, megtanulni az üzem irányítását, hanem nagy munkát jelent a kezelőszemélyzet betanítása is, hiszen ezek az emberek soha nem dolgoztak ilyen üzemben és ilyen műszerekkel. Az interjúnak végeszakad. A főmérnök rohanni kezd egy korláttal ellátott vaslépcsőn felfelé. — Velem tart? Van egy vitás dolog, azt kell megbeszélnem. Dobogó léptekkel haladunk felfelé. Egy nagy, teremszerú helyiségbe érünk. A teremben, a bejárattal szemben nagy műszerfal, rengeteg műszerrel, s a bejárattól jobbra óriási kazán. A főmérnök egy pillantást vet az egyik műszerre. — Látja? — mutat a grafikonra, helyesebben a grafikon ingadozásaira. — Itt nem volt gázunk, Itt nem volt vizünk. Mádl József — a fiatal kemence- mester — sürgetően lép hátunk mö0é. — Főmérnök elvtárs, arról van szó... — Igen, igen, már megyek is éj beszélek a német elvtársakkal — mondja Pál fi, s elsiet. Nemsokára az NDK egyik szerelőjével tér vissza s nagy vitába bocsátkoznak. — Milyen épület ez? — Ez az ércdúsitómű lelke, a fűtő- épület. Vidáman pipál a rudabányal ércdúsító kéménye. Vastag füst pamacsa kát ereget a magasba, és a füst, mint könnyű felhő terül szét a karcsú, magas üzemépületek, földszintes felvonulási épületek és az épülő irodaház között. Itt betonkeverőgép. odébb vízszivattyú motorja zúg erőteljesen, táwlabb kalapácsütések zaja. Olyan a mű, mint egy megbolygatott méhkas. Egy negyvenév körüli, szerelő kinézetű ember, ahány vezetőt csak meglát, utánarohan, hado- nász, magyaráz, és ezt hajtogatja: — Nekem embert adjanak, ha nem, itthagyom az egészet! < A magasba húzódó, harminc méter hosszú forgókemence alatt nyúlánk fiatalember irányításával és te- gédkezésével munkások valami motorfélét raknak egy nyitott teherautóra. A fiatalemberhez szinte percenként jön valaki valamiért. Az ifjú ember energikusan osztja a tanácsokat. vitázik, intézkedik. Itt mindenki lázasan elfoglalt ember, rohan, igyekszik. Az ércdúsitómű főmérnökéi, Pálfi Gábort egy értekezletről hívták ki valami fontos ügyben. Szinte erőszakkal kellett egy percnyi megállásra késztetni. — Ne írjanak most rólunk semmit. Nincs semmi érdekes. Csak kínlódunk, küszködünk. Sok bajt okoz a vihar és a víz. — Hogy halad a kísérlett üzemel- Ütés? — A kísérleti üzemeltetést május 16-án kezdtük. Napi 4—5 órát megyünk. Sikerült 31—33 százalékos A rudabányaí ércdúsítóműben Bővül a telep, odébb tolják a kerítést. Az új bejáratnál pillanatnyilag ilyen sátorporta előtt végzik munkájukat a kapusok. Balázs Pál. a fonoda kertésze apa lett. A fonónök munkakezdés előtt örömmel üdvözlik az új apát. Kár, hogy ez nem hangoskép. mert nagy sikoltást örökíthetett volna meg. Reggel hétkor az irodai dolgozó nők munkaköpenyre cserélik át a csinos nyári ruhákat, s ilyenkor jaj annak a férfinek, aki véletlenül benyit.
