Észak-Magyarország, 1960. június (16. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-05 / 132. szám

bszakmaotahoimzag Tasitrimp. 1MH. Wnla» 8­CBeAzéLgetés az dzdi ru a nkás-ú //) as ókkal Szerdán délután ózdon, a lap olvasói, levelezői, tudósítói, szervezői és az újságírók közvetlen hangú, baráti beszélgetést rendeztek. A találko­zón sok hasznos észrevétel hangzott el. Az alábbiakban kivonatosan kö­zöljük az olvasók véleményét. Fedor Sándorné örömmel üdvö- .öijük az Eszak- magyarország olyan cikkeit, ame- :vek az új eljárá­sokról, az új gyár­tási módszerekről szólnak. Az a ké- 1 ** résünk, több érde­mi - ises riportot kö­zöljön az újság az Ipari, a mezőgazdasági munkáról. ír­jon többet az életről, a mindennapi gondokról. A szerkesztői üzenetek­ben válaszoljon a közérdeklődésre számottartó kérdésekre. Sárközi Ferencné (tanácsi dolgozó.) Hasznosak és ta­nulságosak azok a cikkek, amelyek bemutatják a ta­nácsok munkáját. Okulunk a bíráló megjegyzésekből is. A sajtó nagy se­gítséget adhat a tanácsoknak. Töb­bet kellene szólni a tanácstagok önfeláldozó munkájá­ról. Az újságolvasók szívesen vennék, ha rövid cikkeket, riportokat olvas­hatnának az egyes területeken szer­vezett társadalmi munkákról, például a szennai iskola és pedagógus lakás építésénél nyújtott társadalmi segít­Gereczki Oszkár Szívesen olvas­suk az olyan ripor­tokat, amelyek ogy-egy KISZ-es- küvöről. vagy név­adó ünnepségről Néhányszor úgy érezzük, az újság gyorsabban rea­gálhatna az ese­ményekre. Hiányoznak az Eszak- magyarországból a rendszeresen kö­zölt külpolitikai kommentárok. Sze- eetnénk több cikket olvasni váro­sunkról. gyárunkról, az Ózdi Kohá­szati Üzemekről. Molnár István (faipari dolgozó.) Különösen nagy érdeklődéssel ol­vassuk azokat a cikkeket az Eszak­kozottan segítse a levelezőket, védje meg azokkal szemben, akik a bírála­tot nyíltan vagy burkoltan elfojtják, s a bírálót előnytelen helyzetekbe írjon az újság gyakrabban a tár­sadalmi tulajdon védelméről. Helyes lenne, ha a lap kérlelhetetlen har­cot indítana cikkeivel az itt-ott fel­lelhető ..haverizmus”, a sógorság, a komaság ellen. Kormos Zsigmond (Borsodnádasd.) — Mi levelezők, tudósítók, szívesen írunk az eredmé­nyekről. Van Is miről Írni, mert nálunk a lemez­gyárban is ne szü­letne valamilyen nagyszerű ered­mény. A? életnek azonban nemcsak napfényes, hanem árnyékos oldalai is vannak. Akadnak hibák is, s amikor a bírálatra kerül a sor, kicsit megtorpanunk. Az lenne a kérésünk, hogy a lap a hibák bátor ostorozásával jobban ösztönözzön bennünket Dr. Erdős Zsigmond (közegészségügyi felügyelő.) ■Bhhhmbm A felszabadulás o'a eltelt alatt sokat fejlőd­tek ózd város egészségügyi in- tézményei. Oj ren- delők, orvosi in- mrmmm tézmények épül­■IWmwmm tek, más lett az egészségügyi ellá­tás, s ezzel gyökeresen megváltozott ózd város egészségügyi helyzete. En­nek ellenére még napjainkban is az a téves hit járja a megyében, hogy ózdon rosszak az egészségügyi álla­potok. Arra kérem a lapot, hogy se­gítsen eloszlatni ezeket a téves néze­teket. Igaz. vannak megoldatlan problémák, de van mivel dicsekedni is. Nőtt rendelőink száma, csökkent a gyermekhalálozás, s dicsekedhe­tünk azzal is, hogy körzeti gyermek- gyógyászati szakrendeléseink van­Nagyon örülök ennek a megbeszé­lésnek. Jól esik és ösztönöz, ha így felhívják az ember figyelmét: írjon, írja meg mit lát, tapasztal. A magam részéről ígéretet teszek arra, hogy cikkeket írok ózd egészségügyi fej­lődéséről, az orvosok munkájáról. Fülöp István (alapszervezeti párttitkár.) P Nagyon hasznos egy-egy ilyen ba­ráti Összejövetel. Sűrűn kellene ha­sonló jellegű meg­beszéléseket, an- kétokat rendezni, ahol az olvasó, le­velező találkozhat az újságíróval. Sze­retnék a frissesség­ről beszélni. Az élénk, az események­re gyorsan reagáló újságot szeretik az olvasók. Es, hogy a lap minden eseményről gyorsan tájékoztathassa olvasóit, ezt úgy érhetjük el. ha mind többen bekapcsolódunk a lap elké­szítésébe. leveleinkben beszámolunk a munkahelyünkön történő esemé­nyekről. S ha egyszer írunk valamiről, ak­kor arra később vissza kell térnünk: meg kell írnunk, mit tettek az ille­tékes szervek Ehhez nem kell más. mint az. hogy levelezők, tudósítók, nyitott szemmel járjanak az életben. Répánszki Kálmán (bolyoki építkezés.) Maga az élet megmutatja mit kell tenni. Az élet ad témát a cikkek megírásához. Ná­lunk a bolyoki építkezésen sok olyan esemény tör­ténik. amely érde­mes arra. hogy mások is tudomást szerezzenek róluk. De nemcsak a munkahelyem örömei, gondjai adnak témát. Nyolc évvel ezelőtt Bükkmo- gyorósdon voltam pártmunkán. Nem­régiben ismét arra vitt az utam s meglepetve tapasztaltam, mennyit fejlődött azóta a község. Magam is ösztönzést érzek arra, hogy megírjam gondolataimat, észre­vételeimet. Schuller Józsefné _ , A családban a flg ■ általában a házi­» V asszony. Ha a há­H. ziasszony megsze­■Y. i wt rét egy lapot, nem­■p w csak maga járatja, ' hanem elolvastatja az egész családdal. Még akkor is, ha a család tagjai más újságot rendelnek. En szeretem az Eszakmagyarországot, s még jobban szeretném — sok asszony nevében beszélek —. ha többet írna rólunk, háziasszonyokról. Nagyon érdekelnek a gyermeknevelésről szóló cikkek, az orvosi tanácsadás, a csecsemőápo­lással kapcsolatos tennivalók, új re­ceptek. és nagyon szeretjük a folyta­tásos elbeszéléseket, regényeket. • Befejezésül talán annyit, hogy az olvasók, levelezők, tudósítók és új­ságírók között lezajlott baráti beszél­getés nyilvánvalóan érezteti majd hatását a lap tömegkapcsolatának erősödésében. A mintegy 30 részt­vevő kevés kivétellel nemcsak arra tett ígéretet, hogy levelezője lesz a lapnak, hanem mások figyelmét it felhívja a lappal való levelezésre. A megbeszélésen úgy döntöttek, hogy a résztvevők három hónap múlva is­mét találkoznak. amelyek a kom­munisták helytál­lásáról adnak hírt. A szerkesztőség munkáját mi, leve­lezők nagyban elő­segíthetjük. Sajnos, a levelezők ked­vét szegi, hogy a bírálatok után oly kor körmönfont megtorlások követ kpznek. Sokan nem veszik szívesen, ha a lap hasábjain bírálatot kapnak valamilyen mulasztásért. A szerkesz­tőségtől elvárjuk, hogy a jövőben to­Egy ember, aki a világűrbe kívánkozik (7)an ecrv ismerősöm. *' /..»fi n Szabad Európától függetlenül leghatározottabban ál­lítja. hogy igenis Ma­gyarországon van vas­függöny. Erre kézzel­fogható bizonyítékai vannak, mivel, hogy néhány éve ó volt a színházi vasfüaaönv ke­zelője. Ez az ismerő­söm már túl van az is­kolás koron, és nem­csak gyermekei, hanem unokái is lehetnek. Alacsony. jóhumorú emberke. A minap azonban igen különös állapot­ban volt. amikor talál­koztam vele. esem — köszönt nagy ovációval és meghaj­lott olyasfajta pózban, ahogy néhány esetben a táncoskomikustól lát­ta.— Jó. hogy találkoz­tunk. fel vaauok hábo­rodva. Maca nem érzi? Pedig egész közel va- ffyunk egymáshoz. De hát mi az. ami annuira felháborítja? — Mi? Az, hogy mindenféle szpulnyi- kok, űrhajók röpköd­nek a levegőben, én meg itt járok ovaloa a földön, pláne villamos­sal. — Hát hol kellene Még ilyet leérdezni. Nahát! Irigylem a Lai­ka kutyát. A kutya több mint én? Az már volt a világűrben, de én még nem. Itt van. elkészítették az űrhajót s én határozottan meg leszek sértve, ha legkö­zelebb nem ember, ha­nem valami állatféle repüli vele körül a Föl­det. szén előbb a kísérlete­ket kell végrehajtani- Ember számára esetleg kockázatos... — Kockázatos, nem kockázatos, nem értek vele egyet! Oda em­bernek kell menni! — jelentette ki határozot­tan. — Aki beszámol a viláonak. mi van a Földön túl... — Dehát ki az az ember, aki kockáztatja az életét? — Ki. hát itt vagyok én! Mű néz úau rám? Tán nem vagyok olyan értelmes mint a Lajka kutya? Na és ha elté­vedek a világűrben? Istenem. Eltévedtem én már Miskolcon is. mé­gis hazataláltam. Es képzelje csak el — rán- gatja hevesen a kabá­tom gombját — micso­da boldogság lenne az a számomra, hoau ed­dig én hallgattam min­dig másokat, pláne ér­tekezleteken. most meg az egész vi.aa az én hangomat figyelné. Élek. nem élek. köhö­gök. nem köhögök, szó­lok. nem szólok. Éréi — Értem. — Nahát. Látom egyetért velem. Ha ke­resnek űrhajóst, és ha hamarább megtudja mint én. akkor szóljon az érdekemben. Ha a vasfüggönyt tudtam ke­zelni. nem félek az űr­hajótól sem. Na, me­gyek. sok a dolgom... Pár nap múlva me­gint összeakadunk, a villanyrendőr mellett, a csabai villamos vég­állomásánál. ‘ Két óri­ási bőröndöt- cipel, ami nehéz lehet, mert ismerősöm erősen tö- rölgette homlokát. — Nocsak, nocsak — mondtam őszinte cso­dálkozással. — Csak nem az űrhajóra ké­Elkeseredelten le­gyint: — Áh. fenét! Na­gyobb úlra... — Ugyan! Hová? — Hejőcsabára: Ma­ga nem is tudja milyen nagy út. Könnyebb az űrhajón eljutni a Marsra, mint ezzel a villamossal eljutni He­jőcsabára — mondta * olyan tragikus komoly­sággal intett, mintha a Nagy Földet készülne elhagyni. Csorba Barna Jelentősen fejlődött megyénk gyógyszerészete és gyógyszerellátása Az egészségügyi ellátásnak egyik fontos ágazata a gyógyszerészet és a gyógyszerellátás. 10 évvel ezelőtt ál­lamosították a gyógyszert árakat, az­óta nagy lépéseket tettünk előre a gyógyszerellátás tökéletesítése érde­kében is. A napokban Nádlcr Viktor megyei főgyógyszerésszel beszélget­tünk megyénk gyógyszerészeiének es gyógyszerellátásának helyzetéről. — Milyen körülmények között old­ják meg a korszerű gyógyszerellá­tást jelenleg? — A megye lakosságának gyógy­szerellátását ma 93 közforgalmú gyógyszertárral és a körzeti orvosok kezelésében lévő 56 kézi gyógyszer- tárral biztosítjuk. Még 1955-ben üzembe helyeztük az ország első komplett megyei gyógyszertári köz­pontját. mifitegy 5 millió forintos beruházással, s így a gyógyszerellá­tásban különösebb hibák nem ta­pasztalhatók. — Az elmondottak szerint tehát gyógyszerellátásunk jónak mond­ható? — Igen. Ugyanis a korszerű gyógy­szertárakban kellő mennyiségű és kitűnő minőségű gyógyszerekkel rendelkezünk. A járványos időszak­ban sem jelentkezett a gyógyszerel­látásban hiány. — Ügy hallottuk, hogy igen nagy mennyiségben kerülnek forgalomba külföldi gyógyszerek is? — Gyógyszervegyészeti gyáraink a kiváló minőségű gyógyszerek egész, sorát állítják elő, amelyek közül több világhírnévre tett szert, de a szükségletnek megfelelően külföldi gyógyszereket is hozunk be. Az az óriási érdeklődés, amely évekkel ez­előtt a külföldi gyógyszerek iránt megnyilvánult, ma már nem na­gyon tapasztalható. Uj város a Selyemréten — Hol épültek új gyógyszertárak az elmúlt evekben? — Az ipari gócpontokban új gyógyszertárakat létesítettünk, mint : bányavidéken, Sajó­bábonyban, Kazincbarcikán, Arlón. Berentén és Tiszapalkonyán. Jelen- lég KazinebarCUca -Bjvárosban és' Kilián Gimnázium melletti • lakótele­pen épül egy új gyógyszertár. — Foglalkoztak-e a meglévő gyógyszertárak felújításával? — Mintegy 30 százalékánál végez­tettünk felújítást. Korszerűsítettük többek között az ózdi, a sajószent- péteri, a sárospataki, a pacini, a ra­gályi, a szikszói gyógyszertárakat. — A második ötéves tervben áj gyógyszertárak létesítését. . tartjuk szükségesnek; Özd-Bolyok városrész­ben. Tiszaszederkéhyben, Edelény bányatelepen és esetleg Kurityán- ban. vagy Szuhakállón. ezenkívül — Hogyan kívánják tovább javí­tani Miskolc gyógyszerellátását? — A városi tanács támogatása révén . meg kívánjuk oldani a se­lyemréti-lakótelep gyógyszerellátá­sát. Uj gyógyszertár létesítésére ke­rül sor a Bajcsy-Zsilinszky út és a Baross Gábor utca sarkán, a Sztálin v, pu új lakótelepén. A belváros régt és túlzsúfolt gyógyszertárainak je­lentős részét bővítjük. — Mit mutat a statisztika a gyógy­szerfelhasználásról? — A statisztikák az igények kielé­gítését bizonyítják, továbbá azt. hogr a gyógyszerforgalom értéke nő. Ez igen nagy feladatot ró a gyógyszer­tári dolgozókra, örömmel állapítha- tpm meg. hogy becsületes, fáradtsá­got. nem ismerő munkát végeznek. . Nagyobb megbecsülést érdemelné- ’ nők. elsősorban a betegek részéről. Biztos vagyok benne, hogy javuló munkánkkal nagyobb megbecsülést is kivívunk magunknak. Dragos Gyufa 9 Oo'nornV Bányaipari Technikuma 1960 - 61. tanévi tájékozlaléja A Dolgozók Bányaipari Technf- | kuma első osztályába felvehetők •azok a 18. életévet betöltött egyének. ; akik az általános Iskola VIII. osztá­lyát (vagy ennek megfelelő más is­kolát) elvégezték, bányászatban eltöt- ; Jött két éves szakmunkás gyakorlat­tal és segéd vá'ári vagy vájár! okle­véllel rendelkeznek. ; A Dolgozók Bányaipari Technika­iméban hetenként négyszer tartanak ; tanítást, a távol lakó tanulók bejárá- I sát kedvezményes bányászautóbusa- ; szál biztosítják. Részletesebb felvilágosítást és fel­vételi űrlapot az iskola igazgatósága <Miskolc, Déryné utca II. telefon: j 14—709) és az üzemek személyzeti Fényképezte: Szabados György » osztályai adnak.

Next

/
Thumbnails
Contents