Észak-Magyarország, 1960. június (16. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-26 / 150. szám
4 BSíAKMAOTAKÖBSZAO Tatátn»p, 1900. lúnlm M. ;,Övé a gondolkodó ész szabadsága és a meggyőződés nyílt hirdetése“ BORSODI GYULA: Az unoka hozománya Szovjet monográfia Munkácsy Mihály műveiről Tapolcafürdő földrajzi képe A MISKOLC i TAPOLCA! FÜRDŐI EL ÍP 1959-ben több mint másfélmillió forintos beruházással fürdővé alakították át, megőrizve eredeti szépségét Nem messze a tavasbarlang és a gyógyfürdő termálforrásaitól 9—11 C fokos karsztvíz tör a felszínre. 1910— 1913-ban itt építették fel a városi vízművek gépházát, mely naponta kb. 40—50 000 köbméter vizet továbbít Miskolc lakóházaiba. Igen érdekes a tapolcai kis-tó és az ún. iszapos-tó a Szerelem-szigettel. Mindkettőt 30—32 C fok meleg források táplálják, s Jó életfeltételeket biztosítva a fehér tündérrózsának, a Jávái eredetű Ambuliának és a trópusokról idekerült Cabombának. Tapolca fürdői közül kétségtelenül a 100 és as 50 méta medencék a legnépszerűbbek. Ezenkívül igen sokan keresik fel a gyógyfürdőket Is, továbbá a csónakázótavat, a kulturált szórakozóhelyeket éa a tapolcai park különleges növények- • ból álló valóságos kis arborétumát Tapolca tájképi sajátosságaihoz hozzátartoznak még az üdülök, a hangulatos villák és a kertes családiházak. Ezek zöme 1945 után épült így Tapolca fürdőtelep jellege megtartása mellett Miskolc váróé legszebb lakónegyede lett Felszabadulásunk óta Tapolcát egyre többen keresik fel. s élvezik fürdőinek pompás, gyógyító vizét nyugalmat biztosító parkjait, erdőségeit és környékének természeti szépségeit. Frlsnyák Sándor A kislányt, hogyha sirt, nagyanyja — Ha meghalsz, ugye mind enyém így vigasztalta: Drágám! mondta a kicsi csacska, — [lesz? Ne sírj. ha megnősz, hozományba — Bizony a tiéd, — szólt a néni. néked adom a ládám. « dorombolt rá a macska. Van benne régi gyolcs, meg angin, És máma? Csupa nép az udvar, melegek-őre, kendők, a tagság odacsődül. Becsüld meg ám, mert sosem tudjuk Megjött az autó, rajta bútor: a sorsot, a jövendőt! fotelek, székek csőbül. Hej, kedves is volt az a láda, Szekrények, ágyak, asztalocskák — sok ócska, furcsa móring, — fényes, fekete fábul, Kt nézte akkor, hogy bizony nincs — Megnőtt a lány no, — szól az abban egyetlen jó ing...7 a másik meg csak bámul. [egyik, A lányka boldog, hisz a nézők egész nap egyre jönnek, Csak a nagyanyó ejt ilyenkor egy-egy szomorú könnyet. ' J/litliák eati IclLillí bankban. rajta segíteni a takarék? — Természetesen, hiszen ez az igazi feladata a takarékszövetkezetnek. Minden hónapban igazgatósági ülést tartunk és ezen tárgyaljuk meg a benyújtott kérelmeket. Havonta általában 40 —50 tag kap kölcsönt építkezésre, szőlómun- kákra. vagy állatvásárAzt is megtudtuk még Perjéssy Zoltánné- tól. hogy az országban 500-nál több falusi takarékszövetkezet í.u' ‘ - dik és a tolcsvai a ' jobbak közé vu. 0 Ez a vezetőség leitu. meretes munkáját, nem utolsó sorban a takarékhoz tartozó Tolcs- va. Erdőbénye. Erdőhorváti. Komlóska. Háromhuta lakosainak szorgalmát, takarékosságát bizonyltja. A bank kiváló működéséért a közelmúltban magas kitüntetésben részesült. amivel elismerést szerzett nemcsak Hegyaljának. hanem egész Borsodnak is. Hegyi József ni. Azért nyár elején Is. történnek nagyobb ösz- szegű betétei helyezések. Ugyanis a termelők most kötik az Állami Pincegazdasággal az 1960-ra szóló must és bor átadási szerződéseket, így tekintélyes előleget kapnak, amit takarékba tesznek. Eddig körülbelül 300 ezer forinttal növekedett a betétállományunk csupán a szerződéses előlegekből. — Mekkora forgalmat szokott lebonyolítaná a tolcsvai takarék? — kérdeztük. — Tagjaink száma jelenleg 467, a betétállomány összege 1 millió 100 ezer forint, a kikölcsönzött összeg pedig 500 ezer forint. De ősszel, amikor a földművesszövetkezet és a ■ pincegazdaság megbízásából a szerződéses termények. mustok árát fizetjük a gazdáknak. szakcsoportoknak, hegyközségi tanácsoknak, naponta 5 millió forintot is forgalmazunk. — És ha valakinek nincs elég készpénze az építkezéshez, tud-a ITgszinkék üvegtáb** la hívja fel magára a figyelmet egy sárga ház homlokzatán: „Tolcsva és Vidéke Takarékszövetkezet.” Azt hihetné az ember. hogy itt. Hegy alján ilyenkor. 4—5 hónappal a szüret előtt csendes az élet ebben a kis takarékszövetkezetben. Ha azonban pár pillanatra benézünk a bankba, éppen az ellenkezőjét tapasztalhatjuk. Szinte egymásnak adják a kilincset a betét-tulajdonosok. Az egyik kölcsönt vesz fel. a másik pénzét helyezi takarékba. — Ősszel és tavaszszal, meg ilyenkor, nyár elején bonyolítunk le nagyobb forgalmat — mondja Perjéssy Zoltánná pénztáros. — Szüretkor főként az eladott must ára kerül hozzánk, most viszont inkább a kifizetések összege szökik magasra. Házat építenek. karót, védőszereket. hordót vásárolnak. szőlőt telepítenek szükségük van a gazdáknak a pénzre, jó i betét, van mihez nyúl Készülődés a megyei tűzoltóversenyre ségi számok és tűzoltási gyakorlatok szerepelnek. Az első három helyezést elérő csapat értékes díjazásban részesül, az első helyezetteket pedig az országrészt versenyre küldik, amelyet Debrecenben rendeznek Mint a Megyei Tűzrendészet! Osztályparancsnokságon értesültünk, megyénk önkéntes tűzoltói nagy szorgalommal készülnek a Július 3-i nagy megyei versenyre, amelyet Abaujszántón rendeznek meg. Ezúttal az állami tűzoltóság is bemutatót tart, amelyen különféle ügyesről 1766-ban „Borsod ásványvizei" című latinnyelvű könyvében számolt be. Később Kitotbel Pál is foglalkozott a tapolcai hówíz összetételének vegyelemzésével. Ezután Nendtvich dr. tanulmányozta a melegvizek alkotóelemeit s erről a Természettudományi Társulat III. évkönyvében írt részletes Ismertetést. Hflnkó Vilmos elemzése már sokkal pontosabb, megbízhatóbb. Szerinte a termálfürdő vize káliumot, nátriumot, llthiumot, mangánt, chloridot. szulfátot, hidro- karbonátot ée metakovasavat tartalmaz. 1942-ben dr. Kárpáti Jenó ezen alkotóelemeken kívül elemzésében stroncium, bárium, cink, ólom. réz. ammonium, jód, bróm, metaborsav és kénhidrogén jelenlétét mutatta Id. Megállapítást nyert az is. hogy a tavasbarlang vize literenként 0,1 mg színrezet is tartalmaz. Ennek a vérképzőben van nagy szerepe. Orvosi vélemények szerint Tapolcafürdő rádióaktív melegvize eredeti h^okán gyógyító hatású, különösképpen női bajoknál, izületi- és izomelváltozások, Ideggyengeség és veseműködési zavaroknál. Régen is tudtak a víz gyógyító erejéről: az idősebb és betegebb emberek — nem messze a , forrásoktól — beleültek az iszapba és . ezzel borították testüket. S ez a . gyógymód — mint ahogy ezt egy régi i leírásból megtudtuk — „olcsó” és . eredményes volt : Tapolca földrajzi sajátosságait az • itt feltörő források és a fürdők adják- meg. Fürdői közül különösen érde- t kés és egész Közép-Európában egye- . dülálló a tavasbarlangban létesített- „barlangfürdő”. Ennek üregeit a fcl- törő melegvizek oldották ki. Eredetl- s leg három kürtőn keresztül tartott kapcsolatot a külvilággal. Belső jó ráír tait, melynek jelenlegi hossza kb. y 60—70 méter, 80—120 cm magassá g- a ban árasztotta el a feltörő melegvíz. r 1921-ben tárták id a barlangot, a Tapolcafürdő déli határát Keletről i alacsony, többnyire riolltból. riolittu- fából álló. agyaggal, lösszel áa légkorszaki vályoggal fedett dombok húzódnak. ősidők óta buzog Tapolca melegvize. de fürdő céljaira csak a XVIII. században kezdték felhasználni. Egyes szerzők ugyan arról Írnak, hogy Itt már a törők Időkben Iá léteztek fürdők, tizek azonban csak feltevések, a nélkülözik az írásos és tárgyi bizonyítékokat. Fényes Elek az 1844-ben kiadott geográfiai könyvében azt Írja, hogy Tapolcán jó fürdő, intézet található. Később. 1859-ben a Budapesten megjelenő Vasárnapi Újság közölt cikket a „Borsod/Tapolcai melegfürdő"-ről. E leírás szerint a tapolcai fürdő két részből áll: „az ún. benső fürdőből, mely a tisz- teabek által használtstik és egy szabad ég alatt lévő forrásból a köznép számára”. 1878-ban Lauka Gusztin a Fővárosi Lapok-ban Ismerteti Tapolca tukörfurdóit és a szép csónakázótavát. Már az 6 korában is közkedvelt volt Tapolca, a az érdeklődést ml sem bizonyltja jobban, mint az. hogy a nyári meleg időben Miskolc és Tapolca között naponta négyszer közlekedett az omnibusz. Tapolcán pedig 25 szépen berendezett, tiszta szóba várta a távolabbról Ideérkező betegeket éa vendégeket. Tapolca régi. bolthajtásos fürdőépületeit 1938- ban bontották 1«. Ekkor építették meg a tavifürdőt és két évvel később, 1940-ben adták át rendeltetésének a termálfürdőt. Mindkét fürdőt 1 az itteni törésvonalak mentén, kb. ! 600 m mélyből feltörő 29—31 C fo- I koa gyengéin rádtóalrtfv, kálclum-hld- \ rokarbonátos. szénsavas hémizek és a tavibarlang forrásai táplálják - Tapolca melegvizét elsőként egy . XVIII. században élt tüdős. Domb» , Sámuel, Borsod vármegye főorvost > tanulmányozta. Kutatást eredményed. Egyéöord melegvizű posványok he- hrén alakult Id Magyarország legszebb füMótelepe: Miskolc-Tapolca. EBt a kb. 40 kát hold kiterjedésű területet és a Hejö-völgy Dudujkálg terjedő szakaszát néhány évszázadról ezelőtt még mocsarak, melegvizű posványok töltötték ki. helyenként pedig a hínár és a vízinövények kusza hálózata miatt a völgy szinte át- gázoUiatadan volt. Nem la csoda, hiszen a tapolcai Várhegy keleti éa észak-keleti oldalán az egymás szomszédságában feltörő 9—11 C fok hőmérsékletű karsztvíz és a 28—31 C fok meleg termálvíz felhaaználatla- nul folyt el, s elárasztotta az egesz területet. Ezt az írásbeli feljegyzéseken kívül Tapolca neve !• bizonyítja. Szláv eredetű szó, s melegvizű tócsát, posványt jelent. Tapolcafürdő a Bükk-hegység keleti részében, a Hejö-patak völgyfőjében, igen változatos, természeti széplégekben bővelkedő területen léteiül! Nyugati részén emelkedik a Nagykőmázaa 384 m magas triászkorú mészkőröge. Tulajdonképpen a Hagykőmázsa egy önálló mészkőfennsík. jellegzetes karrmezóvel, hatalmas mészkőtuskókkal, melyben vékony, egyre mélyülő barázdákat éa szűk lyukakat fonnál a csapadékvíz Dél-keleti oldalán találjuk a Bükh egyik legnagyobb mészkőbányáját Egy nyereg kapcsolja hozzá a tapolcai Várhegyet (222 m). Ennek anyagé- is galambszürke, triászkorszakbei mészkő alkotja • éppúgy karsztosodott. mint a Nagykőmázaa. Tetején < fehér szikla tarajok és mészkotuskok belsejében barlangok és zsombolyod keletkeztek. Szinte hozzákapcsolódil és felépítése tekintetében teljesen ha sonló a Dimitrov-hegy (régen Szent kereszt-hegy), 200 méter magas, Ny K irányban húzódó mészkővonulat? Es a szép, egyenesvonalú, bükk é jftgjrrrVvd borítóit begy alkot) Aljesina mint következetes realistát és a kompozíció nagymesterét jellemzi Munkácsyt. Hangsúlyozza, hogy Rjepin, Antokolszkij és Szta- szov igen sokra értékelték Munkácsy alkotásait. A szerző elemzi Munkácsynak a magyar realista művészet tovább! fejlődésére gyakorolt hatását is. A könyv 69 illusztrációt tartalmaz. A moszkvai „lszkussztvo” kiadónál megjelent LiUa Aljesina szovjet műtörténész Munkácsy műveiro. szóló monográfiája. A szerző Munkácsy festményeit ( magyar és a£ európai képzőművészet történetével szoros összefüg gésben tárgyalja és átfogó képe nyújt egyes európai országok művé szett életéröl a múlt század hatva nas-kllencvenes éveiben. megmutatta neked a jovot, meneoen a vajúdó kitöréseket, melyek jönni n lógnak, mert jönniök kell. És ezért áll szavald Igazsága: Te mondád, ha * majd eltemetnek, akkor feltámadok síromból és akkor a Kossuth név na- gyobb lesz, mint volt valaha. Igaz. Ez úgy lesz, mert másképp nem lehet. , Temessenek a Cheopsz romjai alá; _ döntsék sírodra Ázsia eget ostromló ~ hegységeit, mind hiába: Te felfogsz támadni! És megmozdul minden hant, föltámadnak a népszabadság legendái, dicső vezérei, föltárnád mind és minden...” ITermán Ottó hányatott élete so- 11 rán két alkalommal volt fizikai munkás, 6 az. aki Kossuthot tájékoztatja a magyarországi munkásság helyzetéről, nem csoda, hogy nemcsak a munkásmozgalomig jutott el. hanem jellegzetes alakja a századeleji pesti munkástüntetesek- nek is. Volt, amit ő szervezett meg. Előfordult, hogy a fegyverüket sor- tűzre emelő rendőrök elé 6 állott oda, hogy reá lőjenek, amikor a tüntető munkásokra és diákokra akartak tüzelni, de nem volt a monarchiának rendőre, ki ezt meg merte volna tenni. mert nevét akkor már ismerte nemcsak az ország, hanem a világ is. 1907 után mégis hátat fordít e mozgalomnak, minek okát sokan tévesen osztályhelyzetében keresték. Az igazi ok az a felismerés volt. hogy a munkásság akkor még nem eléggé érett a hatalom átvételére, a társadalmi fejlődés sem olyan, hogy ezt egyéb vonatkozásban elősegíteni, és főleg nincsenek megfelelő vezetői a . munkásoknak. Ezt írja a szociáldemokrata párt vezetőiről: „Vagy politikailag teljesen éretlenek fha nem I látják, hogy mire megy a játék), vagy gazemberek (ha tudják, hogy miről van szó is mégis együtt működnek a Kormánnyal).” , U' ossuth még 1893-ban kéri, hogy a tudományos munkásságának t éljen inkább, mert a politikában magára hagyatva nem tud eredményt [ elérni. De még egy ideig küzd az árral, megpróbálja a lehetetlent is és j csak amikor ez nem sikerül, akkor 1 veti magát bele abba a sokrétű -lanyayba, mit élete során gyűjtött, amiből 1914-ben bekövetkezett haláláig több nagybecsű munka maradt reánk. Meggyőződésének nyilt hirdetője továbbra is. Hiába volt utolsó kívánsága az, hogy hamvait a hámori temetőben elhelyezve, emlékműve egy haldokló sast ábrázoljon, a teljes életmű azt mutatja, hogy nagyon is élő alakja még ma is szellemi életünknek, kire méltón lehetünk büszkék halála után majdnem fél évszázaddal, születésének idei. egy és negyedszázados évfordulóján is, és valóban megérdemli, hogy egykori lillafüredi lakóházában egy emlékmúzeum hirdesse a maradandó nagy életműt. <H. Szabó Béla) irt naplója, mit Kossuth temetésekor 1894-ben azzal helyez ei a Magyar Tudományos Akadémia levéltárában, hogy halála után 50 év múlva bontható csak fel. 1944-ben a háborús cselekmények következtében erre nem kerülhetett sor, csak napjainkban. Ez az írás mutatja, hogy mily pontossággal tudta meghatározni, megérezni, megjósolni, hogy mikor jön el az az idő, amikor az 6 látása valósággá, aktualitássá válhat. Ebben ugyanis leszögezi, hogy szerinte a népünk számára egyetlen lehetséges államforma a köztársaság, amelyben a nép az úr. A történelem nagy sorsfordulója ezt igazolta 1945-ben. De nemcsak írásaiban, hanem nyílt szerepléseiben is e mellett tesz hitet, korának egyetlen 'Politikusa sem jutott el Herman Ottó merészségéig. 1894-ben 6 szervezi meg a nagy temetést és indítja el azt az akciót, hogy az ország minden nagy városa és vármegyéje küldjön egy zacskó földet Budapestre, hogy a nocrp szabad- sághös hamva necsak a főváros földjében nyugodhassék, hanem az egész országéban és amikor Jókai a kormány nevében búcsúztatja Kossuth- tot, úgy tüntetve fel az akkori idők politikáját, mintha az a kossuthi politika lenne, akkor a nemzet éló lelkiismereteként ó válaszol. Jókai ezeket mondta: „Ha látná e szép új világot, lelkének a földi megdicsőülést kellene éreznie. Kossuth eszméi megvalósultak... Magyarország és Erdély egy országgá egyesült — ahogy Kossuth kötötte össze; a főváros felemelkedett, ahogy Kossuth tervezte, a szabadelvű szellem mindenütt diadalmaskodott — mely szellemnek Kossuth vplt a zászlóvivője. : Ne háborogj! — inti a nyomorgó népet — Kossuth Lajos alszik! A te bű- i vös szemfödeled betakar minden bel- 1 viszályt. Koporsódnál klengesztelöd- nek az ellenfelek/ — Herman Ottt > pedig dörgedelmes szavakkal támad- i ja a hatalmon lévőket: „sírodbői — mondotta — mely egybe forrasztje > a nemzetet a hálában és a fájdalom- i ban. még sem kelhetett ki kiengesr- [ telödés pálmája ... Látnoki ihletet JP sekkel a szavakkal köszöntötte Herman Ottót, miskolci képviselővé választásakor a Pesti Napló, ki ma, június 26-án 125 éve, hogy született, — nem Alsó-Hámorban, hanem Breznó bányán 1835-ben, mint ahogy népéhez való határtalan raE kodásából azt 6 maga terjesztette. la óta, — melynek 45. évfordulója tavaly decemberben volt — neve méginkább élővé vált és most, amikor országszerte megemlékeznek róla illő, hogy Miskolc, ahogyan ő nevezte „nevelő városa” is felidézze egykori fiának alakját, kit határainkon kívül is mint ragyogó értékű és fé- nyesnevű polihisztort emlegetnek. A gondolkodó ász szabadságával teremti meg a múlt század második felében és e század első évtizedében azt a magyar nyelvű szakirodalmat, mely már szakit az idealizmus tévútra vezető misztikumával, s a darwini tanokat hirdetve materialista alapokon nyugszik. O az, aki Darwint népszerűsíti, és elindítja a természettudományi alapokon nyugvó ismeretterjesztést. Nemcsak ír és jelentet meg többezer írást életében, de hátra hagy közel húszezer olyan levelet, cikket és terjedelmes naplótö- icdéket, ami azt mutatja, hogy nemcsak egy sereg tudományág c’indító- ja, hanem egy új, ifjabb gárda nevelője, elindítója. Tudományos életünkben. aminek köszönheti határtalan fellendülését a leiró természetrajz, a néprajz, az ősrégészet, a nyel. vészét és még sorolhatnánk tovább, mely hagyatéknak és a hagyaték szálainak feldolgozása, felkutatása a mai nemzedéktől is még több évtizedet munkát követel meg. A emcsak mént tudós, hanem mine politikus is ritka egyéniség. A magyar parlament egyetlen alakja az első világháború előtt, ki olyasmit mer kijelenteni, hogy az ő programja nem is a 43-as program, hanem 6 49 alapján áll. ami azt jelenti, hogy egyetért a Habsburgház trónfosztásával. Kossuth legkövetkezetesebb híve, ki látja a jövőt. Ezt mutatja a Kossuth-tal folytatott barátságáról
