Észak-Magyarország, 1960. június (16. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-19 / 144. szám

6 eaZAITMAOTABOggZAI, A Miskolci Közlekedési Vállalat értesíti az utazóközönséget, hogy a Tiszai .pályaudvarról 1/A sz. villa­mosjárattal Tanácsház térre érkező és Vasgyár—Diósgyőr felé tövább- utazni szándékozók részére Tanács­ház téren átszállóhelyet létesít. Tiszai pu.—Szemere u.' közötti megállóknál 1/A sz. járatra felszálló és Tanácsház téren túl utazni szán­dékozók az 1 A -sz, járaton megvál­tott és átszállóra kezelt menetje­gyekkel Tanácsház téren átszállhat­SZALMACSEPLES Sok korszerű taneszközt kapnak az iskolák az új tanévben További 500 általános iskolában vezetik be a politechnikai oktatást A tanszerei látásról, az új oktatási évben, valamint a politechnikai ok­tatás további kiterjesztéséről tájékoz­tatták a Művelődésügyi Minisztéri­umban az MTI munkatársát. A tan­szeripari osztályon elmondották, hogy a beérkezett igénylések alapján tanszerek elkészítése és leszállítása folyamatban van. Az iskolák a meg­rendelt sokszázféle szemléltető esz­közt, bútort, egyéb felszerelést és anyagot folyamatosan megkapják. Igen sok, korszerű, új eszközt külde­nek ki az iskolákba. A természettudo­mányi tárgyak oktatásának segítésé­re is nagy gondot fordítanak. Az előző évben már megkedvelt, s az általános Iskolák első osztályaiban tanító pedagógusok munkáját segítő, úgynevezett applikációs, vaslemez­táblára mágnesekkel rögzíthető kép­sorozattal, az új tanévre már az ösz- szes általános iskolát ellátják. A na­pokban adták ki egyébként a múlt évben megjelent képes taneszköz ka­talógus kiegészítőjét. Ez a legújabb, több mint 200 féle szemléltető esz­köz és falitérkép, bútor, politechni­kai felszerelés felsorolását tartal­Az alsófokú oktatási főosztályon kapott tájékoztatás szerint az 1960/ 61-es tanévben állami erőből további 500 általános iskola ötödik osztályai­ban oktatják a gyakorlati foglalkozás című tantárgyat. Ez azt jelenti, hogy azoknak az általános iskoláknak a száma, ahol a tanulóifjúság gyakor­lati—műszaki képzésben részesül, az új oktatási évben már meghaladja az 1500-at. Az eddigi tapasztalatok alapján számolni lehel azzal, hogy ez a szám a társadalom segítsége nyomás Jelentős mértékben növek­szik. Előreláthatólag a jövő tanévben országosan már mintegy 200 000 álta­lános iskolai tanulót oktatnak mű­szaki-gyakorlati ismeretekre. Az eh­hez szükséges felszerelések megszer­zésére az állam az eddigi évi tíz mil­lióval szemben tizenöt millió forin­tot meghaladó támogatást nyújt a következő tanévben. Emellett igen nagyjelentőségű — több tízmillió fo­rint értékű — az a segítség, amivel a különböző üzemek, intézmények, vállalatok, — vagyis a társadalom járul hozzá a politechnikai oktatás továbbfejlesztéséhez. (MTI) Kitüntetés A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a munkásmozgalomban kifejtett többévtizedes tevékenysége elisme­réséül 60. születésnapja alkalmából Kruzslák Bélának, a Kohó- és Gép­ipari Minisztérium osztályvezetőjé­nek a Munka Vörös Zászló Érdem­rendje kitüntetést adományozta. A kitüntetést szombaton délelőtt Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke nyújtotta át. (MTI* Új épülettel bővítik Abaújkéren a gyógypedagógiai intézetet GERGELY MIHÁLY: A GYŰLÖLET FORRÁSA — ELBESZÉLÉS — XÍV. Szótlanul mentek le a Szovjet­ház, a volt Koronaszálló lépcsöhá- zaban. Megilletődötten. s kissé mind a ketten megvígasztalódva, el- cstíúltabb szívvel. A lépcsöházban renoeleg ember tolongott. Katonák, civilek csapkodták az ajtót, ki-be rohangáltak a szobákba, hangosan beszélgettek, vitatkoztak. Kiléptek az utcára, s most egy­szeriben észrevették azt. amit az imént, hogy ide jöttek, képtelenek voltak meglátni. Unneplöruhás em­berek lepték el a korzót, az úttestet is, lépésben haladlak a kongflisok, katonai szekerek és autók. Talán az egész város, az egész gyártelep a belvárosban volt. ■Most meglátták a falakra frissi­ben kiragasztoft nagy. színes plaká­tokat: „Be a Vörös Hadseregbe!" „Éljen a proletáruralom/” Es a hirdetményeket. A legelső, amelyet a Sötét-kapunál olvastak el, igy szólt: »I. sz. rendelet. A proletárdiktatúra nem a rab­lók és fosztogatók, hanem a becsü­letes dolgozó proletárok diktatúrá­ja. A proletárdiktatúra kérlelhetet­len eréllyel sújt le mindazokra, akik ellenségei az új társadalmi rendnek, de azt, hogy ki ellenfor­radalmár, csak megfelelő formák betartásával arra illetékes szemé­lyek állapíthatják meg. Éppen ezért, mint a III. hadtest parancsnoka, valamint Miskolc és Diósgyőr teljhatalmú katonai és po­litikai parancsnoka megtiltom, hogy bárki önhatalmúlag járjon el annak elbírálásában. hogy kivel szemben kell a proletáriátus megtorló eszkö­zét alkalmazni. LANDLER s. k. a 111. hadtest parancsnoka." Amint végére értek. Kontz, hang­iban még a vitatkozásaikra emlé­keztető csipkelődéssel Lajkora san­dított. — No?... — E.. .ez a helyes! Pár lépés után Kontz megszólalt. — Hát csudálatos ember az öreg!... A pokolba is betörnék a vonattal, ha ő parancsolná!... O aztán tudja, mi lakik a szivünkben! — Tudja! — szögezte le Lajkó is. — De én si... sietek, el... elme­gyek a kórházba! — Elkísérlek!... Aztán meg te jössz velem haza. jó? Még elolvasták egy hirdetmény első sorait: „III. sz. rendelet. A magyar Tanácsköztársaság vé­delmére elrendelem a miskolci és diósgyőri munkásezredek megalakí­tását. Az összes miskolci és diósgyőri szervezett munkások tartoznak 24 órán belül lajstromozás céljából szakszervezetüknél jelentkezni...” — V... úgy látszik, az öreg meg se akar állni Ka ... Kassáig! — mondta Lajkó. — Em ... emlékszel, mit mondott Drahos?... Hát ...hát ezt már az elején meg kel... kel­lett volna cstnálni! Es nem feladni ilyen fontos nagyvárosi'. A járda, fölött kőlábaival az út­testig kilépő színháznál nagy cso­port gyűlt össze, a színház hirdet­ményeit olvasták. Kíváncsiságból ők is odamentek. Kézzel festett nagybetűs plakát ezt tudatta: „A színházi iroda hírei: Ma este a Stambul rózsája megy! A tegnapra kiváltott jegyek mára érvényesek! Csütörtökön, holnap délután: Túl a nagy Krivanon! Csütörtökön este: Heje huja báró! Pénteken: Remény!" Lajkó még a régi nyomtatott mü- sorplakátot is elolvasta volna, de Kontz otthagyta. Befordultak a Szemere utcába. Még ide is jutott a nyüzsgő, ünnep­lő népből. Egy micisapkáé, jól öltözött su- hanc cigerettát árult. — Ffinom a traffikom! Csudda­ffinom a traffikom!... Eredetti, valódi dohhány bői készült szív vart tessék!... Brittanica! Milláres! Ci­garillos! Regalitas... Finom a cigarettám: Nilus csekély száz Koriért! Stambul. Memphis nyolc­vanért! Dáma már húszért kapha­tó! ... Tessék, tessék!... Kértek egy-egy doboz Dámát. — Kékpénzünk nincs? — kédez- te savanyú ábrázattal a fiú. — Hát hol élnek az elvtársak?... Mit le­het kapni fehér koronáért?! Hiszen senki se fogadja el! Tessék... — Ne szájaij. te! — mordult rá Kontz. — Nagy szád van! Jól megy a dolgod, te kis pióca! — Ezek a kölykök még hagyjon! — szólt közbe egy idősebb munkás. — Az a baj. hogy a nagypióca sok, és az mind ebből a zűrzavarból, meg belőlünk élősködik! — Miért hagyják!? — mondta ha­rapósán Kontz. — Miért nem vág­ják le a vérszooókájukat?!... Mi harcolunk, vérzünk, megdöglünk. maguk meg hagyják, hogy ezek az elosdiek szétrothasszanak min­dent?!... Kontz csak ment. Lajkó szeretett volna beszélni vele, mondani vala- 'baát ■”* tatán kotow*1*** vergődő A Népkerthez érték. Kontz várat­lanul bekanyarodott a sétányra, le­ült az első padra. És ezen a kissé elhagyatott helyen végre kiszakadt belőle a sirás. Hangosan zokogott, Öelerázkódott a hatalmas test. Laj­kó tehetetlenül állt mellette, nem tudta, mit tegyen. A beszédet na­gyon butának és haszontalannak érézte. Végül is barátja vállára tet­te a ■ kezét, s hagyta, hadd sírja ki magát, az jót tesz. Elébe állt, hogy eltakarja a sétálgató fiatal pá­rok. s unokájukat vezető öreg né­nikék tolakodó szeme elöl. — No... Da... Danikám! — mondta sokára. — No... Most már gye ... gyere, pajtás! A kórházban elég hamar megta­lálták az asszonyt. A nő gyógyásza­ton egy hatágyas kórteremben fe­küdt. Az ápolónő figyelmeztette őket. hogy semmi olyanról nem szabad vele beszélniök, amivel föl­zaklatják. mert most hozták ki a műtőből. Nem nagy műtét volt, de néhány napig vigyázni kell rá. Az asszony kimerültén feküdt, de arca nyomban megélénkült, amint megálltak az ágyánál. Lajkóra né­zett. s hálás melegség sugárzott a nagy barna szemében. Megnedve- sitette ajkait. — Hát mégis eljöt* ? — Mo... mo... mondtam, ho ... hogy eljövök! — Pedig nem hittem, hogy el­jön... Minek is?!... — A szeme megtelt könnyel, szája megrándult. — Ne si... si... sírjon. Ma... Ma... Marika!.. — Rásimította u i- jait az asszony kezére. Az kérdőn fölnézett rá. De nem húzta el kezét. Kontz magiikra hagyta őket, kisé­tált a folyosóra. Lajkó elmondta, mi töriéiit a parancsnok családjá­val. Mikor Kontz bejött, hogy el­köszönjenek. mert az idő szalad, az asszony az mondta: — Én nagyon szívesen magamhoz venném a kisfiát, amíg a fronton lesznek.,. Van tehenünk... Ugye elvihetem? ‘— Megtenné?.,, Kellene sze­génykének a tej... Az asszony mosolygott. — Írja fel a címet, ha kienged­nek. elmegyek érte! Mikor maguk mögött hagyták a kórházat. Lajkó halkan elnevette magát, és elkezdte dúdolni Ihász nótáját. — Aki szép lányt akar venni; harmaton kell azt keresni ... De, hogy barátjára pillantott, el­hallgatott. — Nevess csak, Gergely! — mondta Kontz. — Dalolj csók, örülj, addig legyen boldog az ember, amíg lehet! Hisz nekünk úgyis olyan kevés jutott belőle!... örülj, mert neked már van aszonyod!... Szép, erős asszony, örülj hát neki!... Ilyen az élet: az egyiknek boldog­ság. a másiknak boldogtalanság! A pályaudvarhoz közeledtek. Lajkó fájdalmasan felsóhajtott. — E••• ez a szegény Ihász!... Sosem fogom el... elfelejteni!... Mi... milyen aranyszive volt! Kontz fejebúbjára taszította sap­káját, meglassította lépteit, majd megállt, szembefordult Lajkóva!. Nagy szeme olyan fekete volt, mint a feneketlen kút. — Hát el lehet felejteni akármit is abból, amit most élünk?! ... Nem. Gergely, mi már se éde­set, se a keserűt nem fogjuk tudni elfelejteni, amig csak élünk! Nem is szabad, igaza volt az öregnek! Hosszú (dbait'ai sebes vágtába csapott, hogy Lajkó alig tudott ve­le lépést tartani. —Vége— A transzeurópai kőolaj fővezeték építésével és a berendezés szállításá­val kapcsolatos munkák döntő része ■ a Szovjetunióra hárul. Lengyelország. Csehszlovákia, az NDK és Magyaror­szág is résztvesz az építkezésnek be­rendezéssel. csövekkel és gépekkel ■ való ellátásában. A kőolajvezeték Kujbisev városá­nál kezdődik, vagyis a volga—uráli kőolajlelőhely egyik leggazdagabb körzetében, amely a Szovjetunió kő­olajtartalékainak mintegy négyötö­dét tartalmazza és kőolajtermelésé­nek több mint kétharmadát adja. A kőolaj fővezeték innen Nyugat felé halad.* átszelve a Volgát, a Dont. a Dnyesztert. a Dnyepert és rengeteg kisebb folyót. Mozir. Belorusz város­nál elágazik: a fővezeték északi ága a Pripjata folyó völgyében a lengyel határ felé tart, a déli ága pedig Uk­rajna nyugati területein át a cseh­szlovák határ felé fut. Meg kell em­lítenünk. hogy az új olajvezetékei felhasználják a Szovjetunió több ke­rületének kőolajjal való ellátására is. A volgai kőolaj a vezeték déli ágán eljut Magyarországra is. ahol a 'eg- föbb köolajfeldolgozó gyárak épp a Duna szlovák-magyar szakaszán és Budapesten vannak. A magyarországi olajvezeték megépítésével kapcso­latban, több új vegyipari vállalat épí­tését tervezik. Az új kőolajvezeték a világ leg­hosszabb csővezetéke lesz. Túlszár­nyalja például a 3600 kilométer hosz- szú transz-kanadai gázvezetéket. A Volga partjától az Odera, a Visztula és a Duna partjáig nyúló kőolaj-fő­vezeték méretei ékesen bizonyítják azoknak az államoknak a gazdasá­gi erejét, amelyek egy ilyen építkezés terveit dolgozták ki. A Szovjetunióból kiinduló és Len­gyelországba. az NDK-ba. Csehszlo­vákiába és Magyarországra nyúló kőolajvezeték megépítése megfelel mindezen államok érdekeinek. Mind­egyik országban az egységes állami tervezés és a szocialista országok népgazdasági terveinek az ésszerű egybehangolása kizárja, mindazokat a nehézségeket, amelyek elkerülhetet­lenül- felvetődnek a kapitalista álla­mok előtt, amikor akármilyen közös építkezésbe fognak, A, szociálistá országok népei nagy építkezés terén. Az egyik Duna-hidat a bolgárok a románokkal közösen építették: úgy is hívják, hogy a ..Ba­rátság hídja”. A román—magyar gáz­vezetéket a két ország erőfeszítésével és anyagi erőforrásából építették. Az első transzeurópai kőolajveze­ték megépítése, amelyben öt ország vesz részt, a szocialista államok kö­zötti baráti, gazdasági együttműkö­dés jó hagyományainak a folytatását jelenti. zák a szőnyeget az asz- szonyok. Nem tudom, miért tűrik ezt a ható­ságok. Furcsa lenne, ha például Budapest egyik forgalmas utcáján, mondjuk--Rákóczi úton szőnyeget porol­nának az ablakokban.” Úgy hisszük, éppen itt az ideje, hogy ille­tékes hatóságaink vég­re intézkedjenek, meg­büntessék azokat, akik nem tartják be a sza­bályokat. Vagy tovább­ra is csak szalmacsép­ié s az egész? Ez bizony nagyon szomorú! lépcsöházban. Szerkesztőségünkbe már több levél érkezett ezzel kapcsolatban. A napokban újabb levelet kaptunk, egy részét kö­zöljük: .. .. „Lillafüredre jöttem üdülni családommal. Megnéztük a várost is.' és örömmel tapasztal­juk, hogy Miskolcon milyen nagy építkezés folyik. A Selyemrét is nagyon szép, Pesten sem épülnek szebb bér­házak. Egy elszomorító látvány azonban gon­dolkodóba ejtett: az er­kélyeken szabadon ráz­Már több' esetben megírtuk, hogy a se- lytmréti új bérházak egyes lakói különös emberek, nem törődve a rendeletekkel, az er­kélyeken rázzák a po­ros szőnyegeket. — vi­lágos nappal. Es este is. Most már felvetődik a kérdés: Horniét veszik a bátorságot? A kérdés negfejtése nem nehéz: zz illetékes szervek nem végeznek ellenőrzést, még senkit sem büntet­tek meg, így aztán ért­hető: egyes lakók úgy viselkednek. mintha senki más nem lakna a szes tüzeloanyagfajták felhasználásán belül. Ezenkívül a kőolajat fokozot­tabban kell felhasználni vegyipari nyersanyagként is. Ezek az országok a közeli években fokozzák kőolajim­portjukat. Legfőbb szállítójuk ezután is a Szovjetunió lesz: ezek az orszá­gok 1965-ben, mintegy 15 millió ton­na kőolajat kapnak a Szovjetuniótól. E kőolajmenny jégnek a vasúton történő szállításához 600 000 darab 25 tonnás tartálykocsira lenne szükség. Ehhez nemcsak nagy arányban kelle­ne bővíteni a vasút tartálykocsi park­ját, hanem újabb vasútvonalakat és nagy folajtárolókat kellene építeni az átrakodás! helyeken. A sokezer v^SÚJi szerelvény visszafelé kényte­len volna üresjáratot megtenni, ami méginkább drágítaná a szállítást. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 195$. decemberében Prá­gában megtartott X. ülésszakán ezért döntöttek úgy, hogy a Szovjetunió­ból kiinduló kőolajfövezetéket építe­nek Lengyelországban, az NDK-ban. Csehszlovákiában és Magyarorszá­gon. A mintegy 4 500 kilométer hosz- szú köojajvezetéket I960—1963-ban építik meg. Az öt ország mindegyike saját erejéből építi meg a fővezeték­nek azt a szakaszát, amely saját te­rületén halad. A.loözép- és kelet-európai országok gazdasági térképein egyezményes je­lek mutatják a kőolajvidékeket. Len­gyelország térképének dél-keleti ré­szén, a Kárpátokban vannak ilyen jelek i Csehszlovákia térképén a Mor­va folyó medencéjében; Magyaror­szág térképén a, Balatontól dél-nyu- gaira. Ezekben az országikban aránylag ném nagyok a köolajtaVtalékok. Len­gyelországban, Csehszlovákiában és Magyarországon 1959-ben összesen 1,3 millió tonna kőolajat termeltek ki (ebből több mint egymillió tonnát Magyarországon). A lengyel kőolaj­ipar az ország kőolajszükségletének csupán 9—10 százalékát elégíti ki. a Csehszlovák kőolajipari termelés az ország szükségletének 5—6 százalé­kát. a Német "Demokratikus Köztár­saság ténylegesen teljes kőolajszük­ségletet importálja. Az utóbbi évti­zed alatt Lengyelország, a Német Demokratikus Köztársaság. Csehszlo­vákia és Magyarország kőolaj- és kő- olajtermék behozatala mintegy hét­szeresére növekedett, s jelenleg meghaladja a 7 millió tonnát. Lengyelország, Csehszlovákia. Ma­gyarország és az NDK népgazdasági térvei előírják a kőolajíelhasználás részar^nv v V növekedését, az ősz­Hirdetmény, nak és utazhatnak a megváltott me- netjegyek értékének megfelelően to­Tanácsház téren csak az ide Tiszai pu. felöl 1/A sz. járattál érkező uta­sok szállhatnak át a Diósgyör-Vas- gyár irányába közlekedő szerelvé­. Az átszálló jegyek • ezen esetekben Tanácsház téren is egy órán belül ér­vényesek. Igazgatóság gyógypedagógiai iskola szeptembertől tovább bővül. Már el is készült egy újabb kastélyépület átépítésének a terve. A munkálatokat 350 ezer fo­rintos beruházással végzik és olyan ütemben folytatják, hogy az új tan­évben át is adhassák rendeltetésének. Úgy tervezik, hogy ezzel a nagysza­bású építkezéssel„ csaKnem. l(*í>:ra. emelhetik majd a bentlakásos tanú- - lók számát A kitűnő nevelői kar odaadó, ál­dozatos munkája mellett a megyei ta­nács művelődésügyi osztálya, a helyi pártszervezet és a helyi tanács is mindent megad ahhoz, hogy vidáman játszadozó és eredményesen tanuló gyermekek népesítsék be az abaúj- kéri gyógypedagógiai intézetet. Magasan kiemelkedik Abeújkér lázai közül a gyógypedagógiai intő­iéi emeletes kastélyépülete. Körös- cörül gyönyörű park, rengeteg virág­jai. játszótérrel, a díszmedencében iranyhalakkal, színes galambdúccal, »zőkökutakkal, fürdőmedencével. Mindez az intézet vezetőségének és levelőinek ötletessöégét. lelkes mun- cé ját dicséri. ......... K orszerűen berendezett tantermefc- >en folyik a gyermekek tanítása, akik íz intézet otthonában laknak. A pad­okon szőnyeg, az ablakokon füg- Söny, a falakat képek díszítik. Külön /annak a hálótermek és a tanulószo- aók. Amint Szentmártoni László elv­árától, az intézet kitüntetett igazga- ójótól megtudtuk, az abaújkéri Az első transzeurópai kőolajvezeték Irta: Y. Makszakovszkij (Megjelent a Novoje Vremjában.) Rövidített szöveg.

Next

/
Thumbnails
Contents