Észak-Magyarország, 1960. június (16. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-19 / 144. szám
ÉSZAKMAGYARORSZAG 7 Hozzászólás helyett A MEGYEI Művelődési Tanács. •nini a megyében szerteágazóan folyó kulturnevclési munka koordináló. elvi irányító szerve. elkészítette beszámolóját a tudományos ismeret- terjesztés helyzetéről, részletes tervben lefektette a kővetkező ismeret- terjesztési évad munkájának irányelveit. és mindezeket a kérdéseket — az ismeretterjesztésben közreműködő különböző állami és társadalmi szervek dolgozóinak bevonásával — alaposan megvitatta. Ugyancsak megtárgyalta ezeket a kérdéseket a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei elnökségének legutóbbi Mind az Írásos elóadmányok, mind a megyei koordinációs értekezleten elhangzott felszólalások azt tükrözik, hogy igen széles tömegek értették már meg és tették magukévá az ismeretterjesztés fontosságát és mind több a megyében az olyan község es üzem, ahol nemcsak polgárjogot nyert a tudományos ismeretterjesztés, hanem már szükségletlé is vált. Erre nagyszerű példát szolgáltat a kis bükki község, Bükkszenllászló. ahonnan —. ha az időjárás okozta közlekedési nehézség miatt nem tudott az előadó kimenni —. reklamáló küldöttséget menesztettek a Lenin Kohászati Müvek szakszervezeti bizottságának kultúrosztályához. Szép eredményeket regisztrál és igen jelentős fejlődésről tanúskodik a végzett munkáról szóló beszámoló, nagyszerű terveket mutat meg a következő évad irányelveinek vaskos iratcsomója, de még élesebb, reálisabb képet kapunk a koordinációs értekezlet vitaanyagából, a megyében folyó tudományos ismeretter- jcsztcsi munka egyéb vizsgálataiból. A végjeit munkáról szóló statisztikai adatok nem adnak egészében képet a megyében folyó ismeretterjesztésről. Nem. mert azok csak a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat megyei szervezete által regisztrált ismeretterjesztő megnyilvánulásokról adnak számot, de sehol sincs feltüntetve az az ismeretterjesztő tevékenység, amelyet a megye különböző helyein az ismeretek terjesztésének névtelen katonái végeznek a legkülönbözőbb alkalmakkor és a legkülönbözőbb formában. Nem szerepelnek a beszámoló számadatai között azok az ismeretterjesztő jellegű megnyilvánulások sem. amelyeket az egyes üzemek a TIT közbeiktatása nélkül rendeznek. Ha ezeket is figyelembe vesszük — márpedig figyelembe kell vennünk, mert a jó ismeretterjesztő munkában nem az a döntő, hogy hol regisztrálják —. úgy a fejlődés még nagyobb, az eredmények még jobbak. A következő évad ismeretterjesztő munkájának irányelvei — helyesen — három föfeladatot .tűztek maguk elé: elsőnek a világnézeti nevelést, majd az általános műveltség fokozását, és a szakmai műveltség növelését. Helyesen állapítják meg az irányelvek, hogy a világnézeti nevelés eredményeinek fokozása végett az ismeretterjesztés tematikai tervezésénél elsődleges feladatnak' a nációnál izmus elleni harcot, a szocialista hazafiságra való nevelést, a vallásos világnézet elleni küzdelmet, a szocialista erkölcsre való nevelést, a természettudományos és politikai ismeretterjesztést kell tekinteni. A továbbiakban részletesen megszabják az irányelvek a munkások, parasztok és a fiatalság közötti ismeretterjesztés részfeladatait. ELSŐDLEGES FONTOSSÁGÚ az ismeretterjesztő munkában, hogy elsősorban azok, akik az ismeretterjesztést végzik, ne csak az egyes szakismereteknek legyenek jó birtokában. ne csak azok továbbadására, oktatására legyenek képesek, hanem jó nevelők is legyenek, és ne csak ismereteket közöljenek, vagy ismerőieket terjesszenek, hanem ezen keresztül neveljék is hallgatóságukat új emberekké, erősítsék meg szocialista hitükben, fordítsák érdeklődésüket a szocialista élet megnyilvánulásai felé. Mindehhez az szükséges, hogy maguk az előadók szocialista talajon álljanak, mert a szocialista világnézeti nevelést szolgáló ismeretterjesztő munkát, az új ember kiformálását nem lehet olymódon végezni, hogy az előadó, aki ez esetben nevelő is, csak deklaráljon, és ne legyen lelke mélyén is szocialista. Különösen fontos ez napjainkban a falusi ismeretterjesztésben, ahol még sok a vajúdó ember, aki még nem döntött az új élet választásában. vagy aki aláírásával döntött ugyan, de lelkében még várja, hogy választásának helyességéről a tudomány eszközeivel is mind gyakrabban meggyőzzék. De nélkülözhetetlen az előadó szocialista világnézete bármilyen előadásnál, legyen az akármennyire zárt. szakmai jellegű, mert itt is érvényesülnie kell — mégpedig nagyon érvényesülnie kell — a párt művelődéspolitikai irányelvei célkitűzéseinek, illetve azon tételnek, hogy minden kulturális tevékenységnek — az ismeretterjesztés pedie ugyancsak kulturális tevékenység — azt a harcot kell szolgálnia, amelyet a munkásosztály a szocializmus építéséért folytat. Szólni kell az ismeretterjesztő előadások látogatottságáról is. Azt kell látnunk, hogy amíg egyes üzemekben igen kedveltek, látogatottak ezek a rendezvények, másokban kevésbé. Számos községben sem kielégítő uz ismeretterjesztő előadások látogatott sága. Beszélnünk kell ezért az elő adások látogatottságának a szervezéséről is. Egyes üzemekben — min: például a Lenin Kohászati Müvekben. az ózdi Kohászati Üzemekben, a Miskolci Pamutfonóban — azért jó a látogatottság, mert az üzem gazdasági és társadalmi vezetői törődnek vele. fontos ügynek tekintik és sok támogatást adnak a szervezéshez. Több községben viszont azt tapasztaltuk. hogy éppen a község vezetői maradnak távol az ismeretterjesztő rendezvényekről, ezzel azt ci látszatot keltik községükben, hogy a vezetők lebecsülik ezeket az előadásokat — és a rossz példa nagyon ragadós. A látogatottság kérdéséhez tartozik az előadások színvonala és az előadók érkezési ideje, magatartása is. A Tudományos Ismeret terjesztő Társulatnak és más olyan szerveknek, amelyek ismeretterjesztő előadásokra előadói küldenek, gondoskodniuk kell róla. hogy az előadók mindenkor /elkészültén, pontosan jelenhessenek meg az előadásokon. Egy-egy elmaradt, vagy gyenge előadás hetekre, hónapokra visszaveti az ismeretterjesztő munkál egy községben, vagy egy üzemrészben. Nagyon hasznos, ha az előadó korábban megérkezik a községbe, vagy íz üzembe és már jóval az előadás előtt ismerkedik az üzem vagy község életével és közönségével. AZ ISMERETTERJESZTŐ MUNKA célja — mint azt az irányelvek helyesen hangsúlyozzák — a világnézeti nevelés, a szakmai és általános műveltség emelése. Ennek kihangsúlyozása azért szükséges, hogy maga az eredeti cél ne szorulhasson háttérbe adminisztrációs okok és szakmai jellegű „határincidensek’', intézményi sovinizmus miatt. Az ismeretierjesztés nem egy intézmény, vagy egy szerv ügye. hanem az egész társadalomé, annak művelésére pedig egy egész sor intézmény és szerv hivatott. Ennek a sok intézménynek együttműködését volt hivatva szolgálni a bevezetőben említett koordinációs értekezlet és ezt a munkát kell jó felkészüléssel, jó előadókkal szolgálnia a Tudományos Ismeretterjesztő Társulatnak. De szolgálnia kell minden olyan kulturális intézménynek és szervnek — sajtó, rádió, televízió, könyvkiadás — is. amelynek erre lehetősége és módja ran, mert valamennyi kulturális intézménynek föfeladata a kulturális for- rada'.om segítése, többek között a világnézeti nevelésben az ismeret- terjesztés eszközével is. A világnézeti nevelés nem szorítható egyik vagy másik intézmény tervszámai és statisztikai adatai közé, az mindnyájunk közös ügye. (benedek) KIGYULNAK A LÁMPÁK A ROMÁN FALVAKBAN A Brail* rajont Románia falvaiban, amelyek a népi hatalom létrejötte előtt olyan elmaradottak voltak, ma a szocializmus építésével egyidejűleg a villamosítás is érezteti jótékony hatosat. A Román Népköztársaságban a falvak százai rendelkeznek ma mar áramfejlesztő üzemekkel, számtalan község pedig az országos energiahu- lózatból nyeri a villanyáramot. Az elmúlt évtizedben az országban tobn mini 20 villamos hó- és yizxeromii épült, létrejött az energtaszalutas hatalmas hálózata, nem beszelve a helyi áramfejlesztő üzemek sokaságáról. Mindeze lehetővé tette a falvak villamosítását. Ez év tavaszon pl. több mint 150 község villamostta- sának munkálatai kezdődtek meg. Az év végére a villamosenergiavcl rendelkező falvak és községek szama meghaladja a 3500-at, az 1945. évi 535-el szemben. .... __ A Román Munkáspárt III. kongresszusának irányelvei. amelyek lik a népgazdaság távlati fejlődésének útját, az energiatermelés nagymérvű fejlődését is előírják, ami természetesen hozzájárul a falvak villamosításának fokozásához. így a hatéves terv folyamán, amely a távlati fejlődési program első szakaszát jelenti, az energiatermelés 2,7-szerc sével emelkedik 1959-el szemben, ezenkívül a terveknek megfelelően több mint 4000 községet fognak villamosítani, vagyis háromszor annyit, mint 1954—1059 között. A több mint 23 ezer kilométer hosszú áramvezetékeknek több mint szoros kapcsolatban 21. rádió- .és,..IZ . televízió adóállomást hoznak létté, ami azt jelenti, hogy 1965-re ezen a téren is kielégítik az ország égisz területének igényeit. A falusi mozihálózat keretében több mint 4000 új ve- tilőberendezést állítanak fel. Már most előre lehet látni, hogy mennyire megváltozik 1965-re a román falvak arculata. Mint ahogyan a Román Munkáspárt 111. kongresz- szusának irányelvei kimondják, az említett időszak végére Románia egyetlen helysége sem marad villanyvilágítás nélkül. Gyuri bácsi „lopott“ mestersége Szűrös György A MIKOR megérkeztünk, kihaltnak látszott a ricsei gépállomás udvara. A szerelő színekből kalapácsütések zaja hallatszott, gépet javítottak. Odébb a rakodónál egy Zetor-traktor berregett gazdátlanul. Amikor a gépállomás főkönyvelőjétől megkérdeztem, ki a legszorgalmasabb traktoros, gondolkodás nélkül mutatott az adminisztrátor mellett álló emberre: — Szűrös Gyuri bácsi! Hiába faggatom azonban Gyuri bácsit eddigi munkája felől, szerényen eltereli magáról a szót és körbejárva az udvart, a gépállomásról beszél. — Látja ezek az új kombájnok. A Szovjetunióból jöttek. Még nem próbáltuk ki őket. de rövidesen sor kerül rá. mert közeledik az aratás. — Egy ilyen szép új kombájnt örömmel el- vezetne Gyuri bácsi is — vetem közbe. — Hát... nem szívesen hagyom a/, én öreg masinámat — mutat a rakodó mellett álló Zc- torra. — Két és fél éve járok rajta, s ez a motor még soha nem hagyott cserben. Nem volt ez még széjjelszedve sem. En mindig arra gondolok, hogy nekem ez adja a kenyeret, s a kenyér mindennap kell.;. Később derül ki. hogy Gyuri bácsi nem tanulta mesterségét, hiszen dolgozott 6 már kézimunka üzemben is, amiből viszont egyáltalán nem az következik, hogy traktoros mesterséggel folytassa. — De hát az élet... A háború után előbb a földmüvesszövetkezethez kerültem, amikor azonban megalakult a gépállomás, elhívtak traktoros— Hol tanulta a mesterségét Gyuri bácsi? Élgondolkodik, s el js mosolyodik. — Azt? Elloptam! — S nevet hozzá jóízűen. — Mert nekem olyan szemem van. hogy amit egyszer meglátok, s kedvet érzek hozzá, azt meg is tanulom. G YURI bácsi egyszer etetőnek szegődött egy cséplőtulajdonoshoz. Néhányszor, csak úgy szórakozásból, felült a traktorra, s addig-addig figyelte hogyan indítják, állítják le a motort, amíg végül maga is megtanulta. — A főnök nagyon szerette az italt. Ha hétfőn elment a kocsmába, felőle nyugodtak lehettünk. A másik hétfőig nem került elő. Mi beálltunk az egyik gazda udvarába, beindítottuk a gépet. Elcsépeltünk, húzatni kellett volna, de az ón gazdám nem került elő. S mit tehettem, át- huzattam én a csépiöt. Aztán a harmadikhoz, negyedikhez, ötödikhez. így ment ez egész héten. Amikor aztán gazdám a másik hétfőn kereste a gépet, nagyot csodálkozott. A ..lopott" mesterségnek még sokáig nem volt hitele a cséplötulajdonosok előtt. Nem tudták elképzelni, hogyan leshette el csak úgy. „kapásból" — Sokat vitáztam emiatt az emberekkel. Egyszer, amikor már félig elcsépeltünk egy kazlat, erős kattogás hallatszott a dobból. Belekerült valami vas. mondták az emberek. Nem igaz. mert a főtengely törött el — mondta a tulajdonos. A szíj- tárcsánál lesz a hiba. mondtam én. így aztán megoszlottak a vélemények. A gazdám szinte szétszedte az egész.gépet, én pedig nyugodtan leültem és pihentem. Majd rájön a hiba okára . Eltelt egy fél nap. Nem jött rá. Végülis nekem lett igazam. Lassan kialakul a kép Gyuri bácsi múltjáról. Nemcsak szereti nehéz körülmények között szerzett mesterségét, hanem sokra értékeli, megbecsüli és szívesen adja át tudását a fiataloknak. E GYSZER — már itt a gépállomáson — arról beszélgettek, hogy alighanem elbocsátják az egyik fiatalt, hiszen képtelen elsajátítani a szakmát. — Ismertem, rendes, szerény gyerek volt. Sajnáltam. Mondtam az igazgatónak, adja mellém, megpróbálkozom vele. Vittem magammal mindenüvé. 9 magyaráztam neki türelmesen. Láttam, legnagyobb hiba abban van. hogy a gyereknek nincsen önbizalma. Én rábíztam a gépett minden munkát vele csináltattam, de persze úgy, hogy mindig rajta volt a félszemem. Mit mondjak? Ez a fiú ma a gépállomás egyik legjobb traktorosa, vontatóval jár. ami nem kis dolog. — S a mai fiatalok? — Nekik sokkal könnyebb, mint annakidején nekem volt. hiszen ál Iám költségen tanulhattak a pápai traktorosképzö iskolában. Ezért is tudom nehezen megérteni, miért zúgolódnak egyesek, hogy kevés a kereset, hiszen alig. hogy traktorra ültek... — Amikor én hivatásos traktoros lettem, volt olyan hónao. hogy szintén keveset kerestem, mégsem elégedetlenkedtem, hiszen tudtam, hogy a gépállomás fokozatos fejlesztésével, a termelő területek összevonásával rendszeresen nagyobb teljesítményeket tudok elérni, több lesz a kereset- S ez így is van. S mi a kevés keresetet is jól betudtuk osztani, semmibe se volt hiány. — Gyuri bácsi véleménye szerint mi a jé teljesítmény titka? — Nem titok azt Röviden el lehet mondani? rend. fegyelem. Szeretni kell a gépet, a munkát. Megbecsülni a munkahelyet, s ha nehézség adódik. akkor nem mindjárt arra gondolni — elmegyek oda. ahol jobban fizetnek —. hanem arra, hogy leküzdjük a nehézséget. S még egy! Italt, ■sak módjával, és akkor, amikor annak megvan M AJD elfelejtettem: Szűrös Gyuri bácsi már 45 éves. Hajába ősz szálak vegyülnek, de orca mosolygó, szeme örökfiatal: s mozgására. — ahogyan búcsűzáskor a Zetor nyergébe felpattan — büszke lehetne egv 20 éves legény is. Boróczki Edit meghatározzák az ország népgazdaságának fejlődését az 1960—1965. közötti időszakra, és amelyek megjelőtt felét a mezőgazdaság szükségleteinek. kielégítésére hozzák létre. .*1 villamosítással egyidejűleg és azzal
