Észak-Magyarország, 1960. június (16. évfolyam, 128-153. szám)

1960-06-19 / 144. szám

▼asárnap, 1960. június 19. ESZAKMAUYARORSZAO 3 Foto riporterünk jelenti; ÓZDI PILLANATKÉPEK Nagy - .-óban halad az ózdi marttnacélmü rekonstrukció' munkájú. A Xll-es és a Xl-es kemencét mér lebontották. Az acélműnek ez r. részé most a „nagy felfordulás" kénét mutatja. Ide építik majd a kor­szerű Márcz-kemencéket. Az ózdi kovacsmüheluben is serény munka folyik. — a nagy meleg sem akadályozza, hogy a kovácsok fát teljesítsék tervüket. A képen: Tóth András kovácsseoid az egyik kalapácsnál. Szabados György BESÜT A NAP Rudabánya bor^íté^telepüKs. A vasércbánya viszont fent húzódik a hegytetőn. Már a török időkben is bányásztak itt ércet, rezet. Szép in­nét a kilátás. Az ércbánya koszorú- alakban övezi a völgyet Igazi vadre­gényes vidék. Az ittenieknek már nem feltűnő. A bányászoknak külö­nösen nem. Ilyenkor, délelőtt nincs is idő, hogy a természet remekművé­ben gyönyörködjenek. Teljes tempó­ban fejtik a drága ércet. Es most több kell belőle, mert a rudabányai ércdúsitómű pörkölőüzeme megkezd­te a kísérleti termelést. Ebbe a bányába is besüt a Nap. A külszíni fejtésen szinte átforrósodott a hatalmas vashegy, a bányászok ar­cán, testén egybeolvadt az izzadtság a bamaszínű ércporral. Érdekes bá­nya. Hasonló a kőbányához, a fejtési módszerek is olyanok, de az érc, jó­val nehezebb. Lapátolni sem tudná minden ember. Erős kar, nagy gya­korlat nélkül lehetetlen. Ide látogat­tunk el. ebbe a „nehéz” bányába, hogy hírt adjunk az emberekről, akik ebben a nagy forróságban is lanka­datlan erővel dolgoznak. A tölcsért ércfejtésen exkavátor fejti le a hét méter vastag földtaka­rót Itt 12 ember dolgozik. Közöttük Nagy Bálintés brigádja. Egy műsza­kon 50 köbméter ércet raknak a csil­lékbe. Azt mondják, ez igen jó telje­sítmény. S az érc vastartalma sem rossz. Ezt mondja Szegedi József felügyelő is, aki már 1920 óta itt munkálkodik. Hogyan is dolgoznak az ércbányászok? Először leszedik a földet, aztán belei úrnak a hatalmas ércdarabokba és robbantanak. Van itt barna érc, ez a legjobb, an kerít és sziderit érc, ebből van a legtöbb, ezt szállítják a dúsítóműbe. Egy nagyobb robbantás alkalmával 100 köbméter vasérc hull a „mélybe”. r Nagy Bálint azt mondta beszélge­tés közben: — Az öcsém Ormoson dolgozik, hívott, menjek oda én is, legyek szénbányász. Nem megyek, jobb itt, bár talán nehezebb is egy kicsit A keresetem sem rossz, 2400 forint. Kiegyensúlyozott, szép életet élő, nyugodt ember, jó munkás, társai szeretik. De nem tévedünk, ha ezt mondjuk el a többiekről Is. Csendes természetű, szorgalmas bányászok. Nem csinálnak nagy dolgokat —dol­goznak becsületesen. Lipták György fiatal körletaknász így vélekedett a vasércbányászokról: — Igen jó emberek. Előfordul, hogy a vasércbányász azt mondja: most már elmegyek innen a szénfal mellé. És elmegy. De olyan példa is akad. amikor a szénbányász jön ide, ércbányásznak. Az ércbányászból ki­váló szénbányász, és a szénbányász­ból kiváló ércbányász lesz. A földalatti fejtés — tájékoztatott a fiatel körletaknász — az Adriányi I- es részen van, 40 méter mélyen. Itt nyel/ mint a szénbányában, mert az ércbányában rugalmassá kell tenni a biztosítást. Ezért a Moll-ívek közé fenyőgerendát is építenek. A föld „felett” és a föld alatt is bányásszák a vasércet. A külfejtés alatt 39 méterre megépítettek a vas­úti sínpárt, ezen szállítják az ércet a dúsítóműbe. Juhász József ércbányász még csak ez év január 1-től dolgozik itt, ö azt mondta: — Elvégeztem a mezőgazdasági szakiskolát, utána Szabolcsba akar­tak helyezni. Én eljöttem bányász­nak. És nem bántam meg. Jó a kere­set, nyugodtan élek, szerelem ezt a munkahelyet. Hogy visszamennék-e a mezőgazdaságba? Hát bizony nehéz kérdés. Megvallom őszintén, sokszor visszahúz a szívem. Dehát mit te­gyek, ez is jó, szeretem ezt a vidéket, megszerettem az itteni embereket is, mert igazán jó barátok ... Két öcsön is Itt dolgozik, ők is vasércbányászok. Jó az, ha együtt van a család... Megnéztük a teljesítményeket mu­tató értékelést is. Szép redmények: Dobó Sándor ércfejtő brigádja 190 százalékon felül teljesíti tervét. Gő­gös Sándor 174 százalékra és a töb­biek mind-mind hasonló eredmény­nyel dicsekedhetnek. Nem csoda, hogy a bánya elnyerte az élüzem cí­met A nagydarab érctömbök szinte ont­ják magukból a forr óságot. Melege van az exkavátor vezetőjének. Ta­kács Károlynak is. A szovjet géppel 6 takarítja le a földet az ércrétegről, s néha bizony igen meg kell dolgoz­nia. Azt mondta: — A föláletakarítás közben nagy da­rab érc is belekerül az exkavátor meri tőjébe. Ilyenkor vigyázni kell. De ez a gép, nem is tudom hogyan fejezzem ki, csodálatosan sokat bír. Az ércet úgy vágja, mint a kemény földet... Aztán néha 6—7 mázsás érctömbök Jelentős esemény színhelye volt pénteken délelőtt az Ózdi Kohászati Üzemek KISZ-bizottságának klub- helyisége. Borsod megye üzemi KISZ- vezetői megvitatták, mit tett eddig a megye üzemi ifjúsága a termelékeny­ség növeléséért, a KISZ Központi Ve­zetőség januári határozata nyomán, mik a további feladatok. — Többet, jobbat, olcsóbban ter­melni! Ez az alapja a mi társadal­munk fejlődésének — mondotta be­vezetőjében Gácsi Ferenc, a megyei KISZ v. b. titkára. — De hogyan? Azáltal, ha egy munkás tudását, a legfejlettebb tech­nikát felhasználva, meghatározott munkaidő alatt, több értéket hoz ’ét­re, mint korábban. A termelékenység állandó növelése megfelelő gazdasá­gi alapot biztosit ahhoz, hogy kultu­rális munkakörülményeket teremt­sünk az iparban és a mezőgazdaság­A vita konkrét alapját az Ózdi Ko­hászati Üzemek KISZ-bizottsága ál­tal készített, termelékenység növe­lést szolgáló javaslatok képezték. Ez egyben a tapasztalatok kicserélésének elindítója is volt. Az ózdi kohászíia- talok az import anyaggal való foko­zottabb takarékossággal és gépesí­téssel segítik az üzem által tervezett 2 és fél százalékos termelékenység javítást. A bányászfiatalok az F-5-ös gépeknek az elővájásban való alkal­mazását és az acél tárnokkal való bá­nyabiztosítást szorgalmazzák. Nép­szerűsítik, terjesztik a villamosrob­bantást. mert így lényegesen keve­sebb szénpor képződik. A járási KISZ- bizottság a termelékenység javításá­ban legjobb eredményt elért brigá­dot a bányásznapon vándorzászlóval és pénzzel jutalmazza. A diósgyőri kohászfiatalok a termelőberendezé- <ek, és gépek kapacitásának jobb ki­használását sürgetik. Ezért a Ganz- MAVAG-istákkal közös brigádot ala­kítottak. Megvizsgálják, hogyan tud­ják az öntőcsamoki daruk kapacitá­sát növelni, hogy a martinászok meg­növelt betéttel gyárthassák a kemen­cékben az acélt. A sajóbábonyi fiatalok a szakkép­zettség állandó növelését igénylik. A KISZ-bizottság ezért a szaktanfolya­mokat és az esti iskolákat szorgal­mazza. A Sajószentpéteri Üveggyár­ban a készáru megőrzése okozza a legnagyobb gondot. A KISZ-fiatalok vállalták, hogy a raktározást a leg­nagyobb körültekintéssel végzik és a törésből származó károkat minimális­ra csökkentik. A DIMAVAG fiataljai a forgácso­lóban keletkezett selejt csökkentésé­re irányították a figyelmet. Megfi­gyelték. hogy a mérettűrések elha­nyagolása a selejt emelkedésén kívül hóvégi hajrát is okoz. Versenyt kez­deményeztek a „Szakma ifjú meste­re" cím elnyeréséért, tanfolyamot in­dítottak a kezdő és tepasz’altabb esztergályosok továbbképzésére. A selejt ellen nyitott „össztűz” máris érezteti hatását. Az egyes szakmák­ban bekövetkezett túlnépesedés és elnéptelenedés is sok gondot okozott. Kevés volt a marós, sok az esztergá­lyos. Így a marós munkák késedel­mes elvégzése hátráltatta a gépek végszerelését. A fiatalok között vég­zett felvilágosító munka változtatott n helyzeten. Több fiatal vállalkozott a marós szakma elsajátítására, és most az üzem a termelékenység javf- tárával 5 és fél százalékkal akarja túlteljesíteni szévi exporttervét. Tiszapalkonyán a munkaerő átcso­portosítását és tervszerűbb elosztását látják szükségszerű és ésszerű meg­oldásnak. Jelenleg 5 lakatos és egy takarító van beosztva egy-egy gép­egységhez. A takarító munkakört megszüntetik, ezzel a brigád a szo­cialista munkabrígád címért indított versenyben vállalta, hogy a munka­helyen példás rendet, tisztaságot tart. Megállapították azt is. hogy az 5 fős munkáslétszámot is csökkenthetik, mivel a turbinagépnél is van szak­képzett lakatos és szükség esetén ő is tud lakatos munkát végezni. És ami a legfontosabb, az így felszaba­dult munkások közül sen ki sem kerül Hi-sznosabbnál-hasznosabb javas­latok. tervek, cselekedetek, ez jellem­zi megyénk ipari üzemeinek ifjúsá­gát. És képviselőik igen sokoldalúan vizsgálták a mindannyiunkat érintő ügyeket, özdon például eredménye­sen kutatják, hogy egy tonna henge­reltáru készítéséhez minél kevesebb acélt használjanak fel. Diósgyőrben is folyik Ilyen kísérlet. A káros szemléletek elleni küzde­lem segít közös ügyünkben. Ilyen ká­ros szemlélet többek között az újtól való idegenkedés, ragaszkodás a meg­szokott . régihez. Az ózdvidéki szén- oányákban, de a sajószentpéterí bá- lyáknál Is idegenkednek a vastámos 5ányabízt06itástóL Miért? Ezeket a tárnokát szénfejtés után ki kell ra­bolni. különben a földalatt marad és növeli a szén önköltségét. A királdi bányánál a Il-es széntelepen vastá­mos bányabizto6Ítás mellett fejtik a szenet. Örvendetes jelenség — és ezt ezen a tanácskozáson is lehetett tapasztal­ni — hogy ma már nemcsak a köz­vetlen üzemi érdek és a ma feladatai tudják lelkesíteni fiataljainkat, ha­nem a népgazdasági szinten jelent­kező eredmények is. és a holnap, mely olyanná lesz. amilyenné mun­kánkkal alakítjuk. Ez az egymás gondjaival, örömeivel való együttér­zés kialakulása — különösen az el­lenforradalom óta — jelentkezik po­zitiven. Hol van például már az az idő, amikor örültek a diósgyőriek, ha Ozdnak rosszabb veit valamely ter­melési mutatója és így ők vezethet tek a versenyben, vagy megfordítva? Ma egészen más a helyzet. Az egy­mást kölcsönösen segítő együttmű­ködés állandó erősítésén fáradoznak. És ebben nagy részük van a KlSZ-fi- ataloknak. Ennek a gyümölcsöző együttműködésnek ápolását szolgálta ez a tanácskozás is. hogy tapasztala­taik kicserélésével az eddigieknél is jobban megismerjék és segítsék egy­mást. Németh Gyula Kulturális seregszemlén, ■ubileumi sportversenyeken, családi i-rándulásoiion szórakoznak a hét végén a diósgyőri dolgozók A diósgyőri dolgozók hétvégi sza­badidejükben számos szórakozási le­hetőség között válogathatnak. A tán­cot, zenét kedvelők, az üzemi kultú­rát figyelemmel kísérők Miskolc több mint tíz üzeme, intézménye művésze­ti együtteseinek felszabadulási kul­turális seregszemléjét tekintik meg. Ezen többek között a Lenin Kohá­szati Művek kiskórusa. színjátszó­együttese. fúvószenekara is részt vesz százhúsz taggal. A sport iránt érdeklődők, a Diósgyőri VTK több­ezer tagja és szurkolója az egyesület fennállásának 50. évfordulójára ren­dezett jubileumi sportrendezvénye­ken, teke-, tenisz-, vívóversenyen töltheti idejét. A DIMAVAG dolgozódnak kelle­mes szórakozásáról a gyár üzemi ta­nácsának egy korábbi határozata gondoskodott. A tavalyi nyereségré­szesedésből ugyanis hatvanezer forin­tot tartalékoltak közös kirándulások rendezésére. A tartalékolt összeget a eyárrészlegek létszámának arányá­ban az üzemek rendelkezésére bocsá­tották. így ennek felhasználásával vasárnap három gyárrészleg mintegy ötszáz dolgozója indult családtagjai­val együtt a Bükk legszebb kirándu­lóhelyeire. ahol közös konyhákon gondoskodnak a harapnivalóról, de sörben, s más italban sem lesz hi­ány. Fejlesszük társadalmi üggyé a tenmlékenység növelését — Borsod megye üzemi KISZ-vezetőinek tanácskozása Ózdon — Utókat, kiválogatták a legjobb szá­mokat és most vasárnap kerül sor a miskolci városi bemuUtóra. A város legjobb öntevékeny együttesei versengenek majd egymással ezen a bemutatón. A bemutató egyszerre két színpadon is folyik: a Miskolci Nemzeti Színházban és a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsa művelődési otthonában. A bemutató mindkét he­lyen reggel 8 órakor kezdődik. Az érdeklődőket szívesen látják. A KISZ az elmúlt év őszén hir­dette meg a felszabadulási kulturá­lis seregszemlét. A felhíváshoz lel­kesen csatlakoztak az öntevékeny művészeti csoportok százai, kultúr- munkások ezrei. Már megtartották a megyében is a járási bemutatókat és azoknak legjobbjai jönnek majd be augusztusban Miskolcra a me­gyei bemutatóra. A miskolci cso­portok is lelkesen készültek. Az el­múlt hónapokban és hetekben min­denütt megtartották a helyi bemu­A felszabadulási kulturális seregszemle miskolci bemutatója *** a nagyobb darabokat aztán szét­robbantjuk, összedaraboljuk, hogy szállítani lehessen... Besüt a Nap... Kuritván, Az ittení kü,feitésre r\uriiyun. .g besüt a Nap Szén, bánya ez a javából. Az ország legna­gyobb külfejtésű szénbányája. Amer­re csak a szem ellát, hatalmas föld­hányások. Gépek, vontatók, kaparó­szalagok, lépegető exkavátor —moz­galmas, színes kép. Az egyik oldalon gép fejti a szenet, a másik oldalon csákányok. lapátok „feleselnek”. Most nehéz a munka. A nagy esőzés itt is megakasztotta a termelést A III. fejtésen még áll a víz. A kettes­ről 1500 tonna szenet küldenek „fel- srínre” egy nap alatt. Ezen a részen több mint 500 méteres gumiszalag viszi a szenet a rakodóra. A hármas fejtés mellett, a két hegy között, a Polic-völgyben is hamarosan meg­kezdődik a külszíni fejtés, a munkát már előkészítették, a földet letakarí- tották. A négyes fejtést most alakít­ják ki. Itt van a hatalmas lépegető exkavátor, melynek mindenki csodá­jára jár. De nemcsak a gépeket, az embereket is csodálni lehet, akik eb­ben a nagy hőségben szinte ember- feletti erőfeszítéssel dolgoznak. Itt van például Bari Ferenc, a 14 tagú szocialista brigád vezetője. Milyen ember? Sokat beszélnek róla. Jó munkás, tettrekész ember, szakkép­zett. becsületes és mindene a munka. Már több mint tíz esetben nyerte el a sztahanovista címet, a jelvényt és az oklevelet Ez pedig nem kis dolog. Ide is besüt a Nap... A szénfalak is öntik magukból a meleget Most gyáron — így mondják az Itteniek —, jobb a méiyművelésű bánya, ott legalább hűvös van egy kicsit. Igazuk van. Egész nap a Nap tüzében emel­getni a csákányt egész embert és nagy kitartást kíván. S ezek az em­berek egész emberek. A teljesítmé­nyük is ezt igazolja. Itt is dolgozott olyan bányász, aki elment a mélybe, és jött helyette olyan, aki jobban szereti ezt a bá­nyát, ahová tavasztól késő őszig be- »üt a Nap... És télen? Akkor bizony nehéz. Dacolni kell a hóval, a havas- »óvel, a széllel. A termelés nem áll­hat meg. Nem is állt meg soha itt, (Curityánban. Igaz, csak 1959 őszén indult a külszíni fejtés, de kemény elet kellett leküzdeniük az itteni szénvágóknak. Besüt a Nap... A „földbegyek" és í .szénfalak között megrekedt a leve- r°. Foldhányások. gépek, emberek rundenfele. Rövidesen Kurityántól egészen Szuhakállóig elhúzódik a culszmi fejtés, ez pedig azt jelenti: okszáz hold szántóföld és legelő he- yén változik meg az élet, vándorol najd a fold. Ttt lesz az ország leg­nagyobb és legjobban gépesített kül­fejtése. A kurityáni földek igen sok fekete gyémántot" rejtenek a jnély- "■n". A számítások szerint 7 évre elegendő szénvagyon ad még munkát íz ittení szorgalmas bányászoknak. Igen, szorgalmas bányászok, akiket feketére égetett a Nap. Nem véletlen. 'Ogy itt jártak a televízió munkatár­ai. és műsort készítettek a bányá­ikról, a Bari-brigádról, melynek agjal a kultúrházban felszerelt tele- izióban nézték végig saját munkáju- :at Mert Budapestre is eljutott a ír: Kurityánban, a föld feletti bá- yában, ahová besüt a Nap. igen forgalmas emberek dolgoznak. Szegedi László Murányi István. Ferenc Mátyás és Balogh Kálmán hegesztők, a há­rom jóbarát. Igen eredményesen dolgoznak a rekonstrukción.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents