Észak-Magyarország, 1960. június (16. évfolyam, 128-153. szám)
1960-06-19 / 144. szám
Ta&árasp. 1960. jűolus 19. eSZAKMAOTARORfigAG 4 Gazdagabban termő földekért Egy ígéret, mely még mindig csak Ígéret... A szikszói községi tanács vezetői helyesen gondolkoztak, amikor kérték a szikszói Béke Tsz vezetőségét, hogy a község jobb zöldségellátása érdekében nyisson a tsz zöldséges üzletet. Mégis csak elszomorító, hogy más községekből, vagy éppenséggel központi készletekből kell fedezni egy Ilyen népes község zöldségellátását. amikor a községben egy jól működő. Ilyen feladatot ellátni képes termelőszövetkezet van. Kérték, követelték a tsz vezetőségétől a zöldséges üzletet, s hogy ők se járuljanak üres kézzel a hasznos kezdeményezés asztalához, megígérték, hogy üzlethelyiségről a tanács gondoskodik. Az ígéret elhangzott, s a tsz hozzálátott a terv kivitelezéséhez. Ellenvetésük nem lehetett a kezdeményezés ellen. Jó dolog az, ha a szikszói háziasszonyok naponként friss zöldségfélékhez juthatnak, s a termelőszövetkezet is jól jár, az üzlet rendszeres Jövedelmet hoz majd a közösség konyhájára. Harminchat holdnyi kertészetükből csak 28 holdat szerződtek le, a nyolc hold termését a tervezett zöldséges bolt ellátására tartalékolták. 6 most már Itt a nyár, a kertészet ontja a jobbnál jobb termelvényeket. és hit mivel áruértékesítési terv is van a világon. jó lenne már az az üzlethelyiség — az. amelyiket a községi tanács vezetői oly lelkesen, mondhatnánk: biztosra vehetően megígértek a nemes kezdeményezés kivitelezéséA terv tető alá hozásához már csak egyetlenegy feltétel hiányzik — egy ígéret teljesítése, mely a dolgok mai állása szerint még mindig csak Többszázezer forint értékű társadalmi munka a sátoraljaújhelyi járás községeiben A sátoraljaújhelyi járás községei a községi ej lesztési tervekben szereplő feladatok végrehajtását nagyarányú társadalmi munkával segítik. Erre igen jellemzőek az elmúlt év eredményeit tükröző kimutatások. Utak, járdák építésénél, parkosításoknál, mű- 'ési otthonok építésénél, a falvak lakói társadalmi munkával jeleskedtek. Végardóban például 80 ezer forint értékű munkát végeztek, de figyelemre méltó az aJsóbe reck lek 41, a karcsalak 42 ezer, az olasz] iszka iák 30 ezer. a páciniak és a sárazsadányi- ak 35—35 ezer. a cigándlak, a tolcs- vaiak és a sárospatakiak egyaránt 25 —25 ezer forint értékű munkája Is. Hogyan vezessük a szövetkezetei r/elembe véve, milyen legyen pél• dóui a növénytermesztés és az állat- tenyésztés aránya, hány holdon termeljenek gabonát, kukoricát, cukorrépát stb., vagy hol és mennyit építkezzenek. Minderről és a szövetkezeti munka valamennyi számottevő kérdéséről a közgyűlés határoz végső soron. Persze, az még nem minden és távolról sem elég, hogy a vezetőség a tagokkal együtt dolgozza ki a terveket, tűzze ki a célokat. A folytatása ennek az legyen, hogy év közben, sőt a mindennapi munka közben ts tájékoztassák a tagokat a fontosabb eseményekről.” A füzet további lapjain harminc termelőszövetkezeti elnök, illetve mezőgazdász mondja el tapasztalatait — köztük Kondor Sándor, a karosai Dózsa Tsz elnöke. Nem állás, hanem hivatás lekszünk. Mert, ha nem gondoljuk meg, abból hamar baj származhat, amit nehéz jóvátenni. Velem i* megtörtént már Ilyesmi. Az egyik nyáron. hordás Idején, gyors munkára volt szükség, mert esős napok jártak, csírázott a gabona. Minden fogatunk dolgozott, s pont akkor jött az egyik tag gyermeke, hogy az apja menjen haza a fogattal, vigye az anyját az orvoshoz. Hirtelen kicsúszott a számon. hogy hát pont most betegedett meg?! Már „visszaszívni” nem tudtam ezt és ezért egész éjjel nem aludtam. A tagnak nagyon fájt tz a megjegyzés. Sok időbe lelt, amíg « hibát helyrehoztam. Nehéz lenne elsorolni, ml minden történt tíz év alatt, amióta a tsz elnöke vagyok. Csak azt mondom, hogy mióta termelőszövetkezetünk fennáll, egy tsz-tag sem volt bíróság előtt. Ha azt akarjuk, hogy másoknak ne legyen baja, kellemetlensége, akkor az elnöknek nagyon nyitva kell tartania a szemét. Egyik alkalommal azt mondtam a mezőőrnek: Horváth elvtárs, maga nem fog meg senkit, hát milyen mezőőr maga? — Azt mondja: én nem azt akarom, hogy megfogjam őket. hanem mindig ott járok, ahol lopási lehetőség van, hogy ne tudjanak lopni. Valahogyan így kell nekünk is dolgozni. Ügyelni mások erkölcsére ie, úgy dolgozni, hogy az emberek mindig az egyenes, tiszta úton járjanak. A kis füzet hasznos segítőtársa lehet minden termelőszövetkezeti elnöknek, brigádvezetőnek. (o) Beszélgetés egy brigádvezetővel kezetek között a kölcsönös segítség alapján együttműködés jönne létre. Ez olcsóbbá is tenné a munkát. Nem egy helyen « tagok foglalkoztatottságát is egyenletessé tehetik. Szükséges a helyi erőforrások felhasználása is. A „Gazdagodjanak földjeink" mozgalom sikeres ténykedése érdekében nemcsak a gazdának felkért nép- tiont-blzottsagok és a munkában Jelentős részt vállaló KISZ-bizottságok. hanem a községi tanácsok, valamint az Agrártudományi Egyesület és <. Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Is nagyon sokat segíthet. Nagy a felelőssége azoknak az állami gazdaságoknak és termelőszövetkezeteknek, melyek most kezdik majd meg a komposztkészítés munkáját. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat előadói közül, azok. akik ismerik ezt a problémát, előadások tartásával felkelthetik az érdeklődést. Utana a tömegszervezetek feladata a megfelelő politikai munka elvégzése. Az Agrártudományi Egyesület tudományos munkával foglalkozó szakembereinek pedig ez a munka nagy lehetőséget ad arra, hogy kl-ki a maga munkakörének. vagy érdeklődési körének megfelelően tudományosan foglalkozzék a problémákkal és segítse szövetkezeteink tudományos alapon történő gazdálkodását. Jól tudjuk, hogy a szorgos tavaszi munka forgatagában sok a tennivalónk. Azonban gondoljunk arra. hogy minden évben többet akarunk termelni, mert az életszínvonalunkat csak így tudjuk emelni. Aki igazán szereti a mezőgazdaságot, segítsen c nagyjelentőségű munkában, amit tud, hogy jobban, gazdagabban termő földeket adjunk át az utánunk következő nemzedéknek. Hegyi Imre Külön és részletesebben kell fog lalkoznunk a komposzt-telepek lé Ürítésével. A „Gazdagodjanak föld- jelnk” mozgalom egyik legfőbl újabb tennivalóját ebben látjuk. / komposztálás nem egyéb, min szervestrágya készítése, mestersége: eljárással. A komposzt tehát kevert több anyagból, több szervei hulladékból származó szervestrágya A komposztálásnál a mezőgazdaság a táplálkozás és az ipar bizonyos olyar hulladékait használjuk fel, amelyet más módon már nem hasznosíthatók A legfontosabb anvagok a növényei szárai, gyökerei, levelei, csatorna- iszap. A háztartás szerves hulladékait, köztük a nyári háztartási zöld- szemetet is felhasználjuk. Llszenko, szovjet akadémikus „A mezőgazdaság nagy tartaléka” című munkájában igen nagy jelentőségűnek tartja a koraposztok készítését Eljárást is dolgozott ki. istállótrágyából és földből készített komposzt ra. Módszere röviden a következőkben foglalható össze: félhektáa ros táblára 2—300 tonna istállótrágyát terített ki, erre kiszórt 300 mázsa meszet, és 200 mázsa nyers- foszfátot tavasszal. A földet nyáron át gondosan művelték és trágyalével öntözték, az anyagok földdel elkeverve komposztálásnak Indultak. Az így kialakult komposztot augusztusban talaj-gyaluval 15 cm mélyen felszedték, ezzel a módszerrel fél hektáros területről, mintegy 800 tonna komposztot nyertek, amely az istállótrágya értékét megközelítő trágyaszer. Mivel pedig helyben, a felhasználás helyén készült, nem terhelték a kiszállítás költségei. Az elkészített anyagból 20 tonnát adtak egy hektárra, tehát 40 hektárt trágyáztak meg. Ezt a módszert a Szovjetunióban többezer kolhoz hasznosítja a gyakorlatban. A kukoricaszár is hasznosan felhasználható szervestrágyának. Tudjuk, hogy a kukorica vetésterülete nő. Nálunk több helyen a kukorica után, búza kerül a földbe. Itt nemcsak a kukoricavetés ideja, a vetőmag megválasztása, a növényápolás, a vegyszeres gyomirtás helyes elvégzése, hanem a szár-feltépés Jó munkája is rendkívül fontos. A helyben való feltópés más műtrágya- gazdálkodást is .jelent. Ha a kukoricaszárat helyben, a táblán tépjük fel, akkor nagy mennyiségű szerves anyaghoz juthatunk. Ez a munka nálunk még nem elterjedt, Mondhatnánk, kezdeti stádiumban vagyunk. A föld termőképeaségénsk növelése komplex feladat. A különféle szerveknek tervet kell készíteni a gyorsabb ütemre és a minél kevesebb költséggel való végrehajtásra. A talaj táperejének fokozása érdekében, nemcsak agrotechnikai, hanem műszaki tevékenységre Is szükség van. Pl. komposztkészítés, meszezés. gyenge földek javítása, erózió elleni védelem, a vízügyi problémák megoldása. Előfordul, hogy sokszor több szomszédé* szövetkezet egyező nehézségekkel küzd. Hasznos volna, ha ezek megoldására a saövetAz újságolvasó falusi emberek é: • község közéletében tevékenykedői bizonyara találkoztak már a „Gazdagodjanak földjeink" mozgalom problémáival. A Hazafias Népfront és i KISZ megyei szervei, valamint t megyei tanács mezőgazdasági osztálya, az Agrártudományi Egyesüld és a TIT a napokban felhívással fordul — és egyúttal iránymutatást ifi ad — több állami gazdaság és község vezetőihez a mozgalom célkitűzései és a komposztkészítés ügyében. A második ötéves terv irányelveiből ismerjük, hogy a kettős feladat Sikeres végrehajtása érdekében bőven vannak tennivalóink. Ennek egyik része, a nagyüzemek kialakítása folyamatban van, hiszen az idén már a szocialista szektor területe elérte a 71 százalékot. A feladat másik részét a több árutermeléssel kell megvalósítani. Az elkövetkezendő öt évben 32 százalékkal kell emelni a mezőgazdasági termelés eredményeit. A terv megvalósításához a feltételek adva vannak. Beszélnünk kell azonban néhány problémáról, amelynek megoldása, illetve megszüntetése biztosabbá teszi a kitűzött cél elérését. A szövetkezetekben a tagoknak most már nagyobb területben kall gondolkodni. Nem elég csak a nagyüzemi táblák kialakítású. Ez csak lehetőséget ad a töb|)tcrmcléshez, A folytonosan emelkedő terméseredményeket azonban a jó termőerejű föld adja. Megtettünk-e vajon mindent ennek érdekében? Ha körülnézünk, megállapíthatjuk, hogy nemcsak rejtett tartalékok, de látható tartalékok js vannak. Több helyen tapasztaltuk a gazdasági udvarok szemléjén, hogy inkább trágyadomb, mint trágyatelep az a hely, ahová a trágyát ösz- szehordják. A trágyalé egyes helyeken nemcsak az udvaron folyik, hanem sajnos még az útra is kifolyik, márpedig ennek szakszerű összegyűjtése óriási jelentőségű. Tavasszal különösen a kertekben gyakran látjuk. hogy az előző év szár. levél stb. maradványait összegyűjtve / elégetik. Egy kicsivel több idő, illetve fáradtság nem ezek pusztulását jelentené, hanem hasznos felhasználását eredményezné. Jogosan tehetjük fel a kérdést, hogyan gazdálkodunk mi a mintegy 50 millió mázsa fel nem haiunált kukorlcaszérral, továbbá a burgonyaszárral, babszárral, a napraforgó szárrészével, kazal-aWá- val, baromfi trágyával, a zöld bokornyesedékekke], az árkok tisztításából kikerült földdel, a mezőgazdasági Ipari üzemek hulladékaival, a szőlőmetszésből származó venyigével stb. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a háztartási óa a zöldség-hulladékot sem. A belterjesség növelésének is fő feltétele a föld termőképességének folytonos növelése. A föld magas termőképességének növelése a magas terméshozamok elérésének az alapja. Ennek megvalósításához legalább 4 évenként trágyáznunk kell a talajt, ehhez pedig nagy- mennyiségű trágyára van szükség. Fekete Zoltán egyetemi tanár mintegy 3 millió vagonra becsüli a szervestrágya hiányunkat. A hiányzó trágyamennyiség biztosításához a kertész gondosságával kell hozzáfognunk. Minden olyan anyagot, amely a termelés növeléséhez, mint forrás és eszköz felhasználható. és Javítja a talaj tér-; mőképességét, össze kell gyűjteni, helyesen kell tárolnunk és fel has*. ( nálnunk. A minél több szerv es- irágya előállítására kell töreked-, nünk. Ki kell terjesztenünk a zöldtrágyázás területét is. Milyen tennivalóink vannak a talaj táperejének fokozása tekintő-, lében? Mindenekelőtt a felelősséget kell i felébreszteni a talaj termőképességéért. a töbhtormelésért, a i gazdagon termő földekért. Bármennyire is szakmai kérdésnek1 tűnik ez, nagyfokú, szívós és sok-1 Dldalü politikai munkát kíván. Az-I eal mindenki tisztában van, hogy a< parasztember Ismeri a trágyázás! jelentőségét, azonban nem tartunki még ott, hogy sok alapvetőnek tűnői kérdésben ne kellene még sokat' beszélgetnünk. A talajerő kérdése is| sok beszélgetésre és még több cse-. lekvésre szolgáltató téma. , Figyelembe kell vennünk, hogy: hazánkban egy lakosra egy ka-l tasztrális hold föld jut. Ilyenkori már nem bízhatjuk magunkat ai természet kegyeire. Szűzföldjeinki sincsenek. Bizonyos vízügyi problé-| mák megoldáséval, mint amilyen-, nel most Tiszabábolna községbe^ foglalkoznak, bizonyos termőterüt- let nyerhető, azonban ez nem sok.. Az ipari-építkezésekkel ős a lakás-' építkezésekkel egyre fogy a termő terület. Hozzátehetjük, hogy szinte a legjobb földjeink. Nincs más tennivalónk, hogy a meglévő földterületünk termőére iét fokozzuk. nak aztán „szívküldit" sugározunk a hangoshlradón. A lányok kiállnak a kapuba, hallgatják, kiknek szól a nóta. Másnap aztán jönnek, pörölnek, iogy hát ók is szépen dolgoztak. Ez i Jelenség is azt mutatja, hogy szívügyüknek tekintik a munkát. A novajidrányi Vörös Csillag Tsz nagy gondnak néz elébe, az aratást elsősorban kázierővel kell elvégezni. Az apró parcellákon még nem tudják hasznosítani a gépeket. A tsz és a község vezetői a falu minden épkéz- !áb emberét mozgósítják az aratásra. Az elmúlt vasárnap összehívták a beE ró dolgozókat, akik azelőtt is fog- 1koztak földművelésül. Segítsenek i tsz-nek ebben a nagy munkában, hiszen önmaguknak segítenek vele, családtagjaiknak, akik a tsz-ben vannak. A r ivajidrányi gyáristák, tfos- utasok. srinfe egyemberként tettek ígéretet, hogy nem hagyják cserben íviiket. Egyetlen? ellenvetés nem hangzott el. Példát vehetnek tőlük más községek bejáró dolgozói is. — Ml még — mondotta beszélgető- tünk végén Veréb elvtárs —, nem üzengetünk a szomszédos tsz-közsé- leknek, hogy gyertek velünk versenyezni. ki viszi többre. Egyelőre azon Iparkodunk, hogy minden munkát időben elvégezzünk, hogy legyen mit fwégén osztani. Jövőre talán már nem állunk el a versengéstől, sőt. thogy én a mi tagjainkat Ismerem, jyürkőzzőn majd neki. aki velünk xkarja összemérni az erejét, mert lepipálja*. Gulyás Mihály Nincs is lemaradás a munkáiéban. A , kukoricát most kapáljuk, ha végzünk . vele, megadjuk a cukorrépának a : harmadik kapálást is. Mi még nem oszthattuk fel teljesen a kapálniva- • lót, parcellában van a földünk jelen- , tői része, a jobbat szétosztottuk, a rosszabb minőségű földeken brigádban végezzük a növényápolást. Ami- ; kor a krumpliban voltunk, a fiatalabbak nagyon nekiiramodtak, úgy hajtottak, hogy beleizzadtak. Az idősebbek aztán bosszankodtak, hogy ők nem bírják ezt a tempót. Meg ott . van a kertészetünk. Tizenkét tagú KI SZ-leány brigád dolgozik benne, kiváló szakember. Csajlef Tamás vezetésével. Ott aztán nincs pardon, ünnep, nem ünnep, ha palántáim, kapálni kell. ott muszáj lenni. A kertész munka dolgában nem ismer tréfát. Az én brigádom három munkacsapatvezetője is ilyen. Az asszonyokat Kiss Jánosné és Draskóczi János- né tartja kézbsn, a férfiakat Timár • János. Mindhárom gazdája a maga területének. Kezdeményezők, merész terveik vannak, lelkesítik az embere- 1 két. szóval olyan igazi talpraesett emberek. Meg a tagok is ilyenek. Csak érteni kell a nyelvüket, szép szóval mindent el lehet érni náluk. . Abádi András elvtárs tanácstitkár , is bekapcsolódik a beszélgetésbe. < — Esténként megtudakoljuk, me- • lyik csapat hogy dolgozott. A jobbakElgondolkozik, majd rámtekint kér dóin, akarok-e még valamit tudni Bizony, akarok. Félig-meddia isme rém a novajidrányiakat. Régebben i volt itt tsz, de nem ment valami fé nyesen a tsz-tagoknak. — Nagyot fordult azóta a vilát ilyen szempontból — válaszol Véréi elvtárs. Akkoriban még csak kévéséi ügye volt a tsz, az a kevés is ugi Immel-ámmal nyúlkált a munks után. Most már 'bármerre tekint a amber, mindenütt tsz, és hogy nen is dolgoznak rosszul, hogy van mit < tejbe aprítaniuk, azt mondjuk mi is ha dolgozunk, megadunk a földnél apait-anyait, kell teremnie, s ha te rém a föld, nem mehet rosszul a so runk. A jó példák azt bizonyítják hogy ha az emberek ugyanúgy dől goznak. mint a magukén, közösen nagyüzemi módszerekkel többet ad t föld. Ez a tény elgondolkoztató é. iparkodásra sarkallja az embereket — Az én brigádomban halvánké tag van. negyvenegy asszony. Nos van rá eset, hogy egy csomóban töbl mint hatvanon csak kapálnak, pedit a férfi tagjaink ritkán nyúlnak a ka pahoz, egyéb munkák tartoznak rá juk. A családtagok is azt tartják hogy nem esik le az ujjúkról a. aranygyűrű, ha elmennek segíteni , tsz-nek. A vezetők feleségei sem for (Utónak hátat a közös munkának ÍQ7 ovajidrányt három, valamika J ^ különálló falurészből gyűrű jegybe a közigazgatás: Alsó-, Felsőno ^vajból ás arányból. Ez év tavaszán Kamikor termelőszövetkezeti kössél Xlett Novajidrány. a hármas tagozó Kdásnak megfelelően három brigádve yzetőt választottak. Az idránylak éli Kre a fiatal, tetterős Veréb Jánost ál tiltották brigádvezetönek. Csöndes (rhalkszavú ember. Napégette arcéi y magabiztos mosollyal rakosgatja egy rmás mellé a szavakat, amikor beszél yOlykor tűnődő szüneteket tart, visz Vsza-visszalapoz tegnapi események y.kez. hogy meggyőző érvekkel támo Agassa meg egy-egy kijelentését. V — Hogy nálunk hogy megy a mun toka? Hát, hogyis. mondjam csak. M (énem vetjük el az egyéni gazdálkodó. jegyes hagyományait. Mert például ji (édolog volt az. hogy ha renden a fa- jSkarmány. állandóan fürkésztük a; (jeget, nem jön-« eső. ami kárt tehet {ne benne. Ha látjuk, hogy borul, fél Arelökjük a kapát és futás gyűjteni bakkor az a legfontosabb feladat. Vat Jrá eset, hogy kettévágja a délutánun A kát au eső. A minap it Így történt /.Meglágyult a föld, kapálni már nen Alehetett aznap, de kaszálni igen. B& Ä nem szóltam senkinek, 13 férf A kapta magát és kiment lucernát ka »szólni. Egyéni korunkban is igyekez eitünk kihasználni minden percet « !«munkára — mőst sem ülünk ölbe tét tokézzel, ha au idő engedi, megyünk (écsinálunk valamit, azzal is előbbr. tojutunk. — Mindenki nagyon fontosnál: tartja — mondja itt Kondor Sándor —. a tagokkal való foglalkozást. Sokan elmondták, hogy nekünk nevelőknek kell lennünk. A szövetkezet tagjainak nevelése, gondolkodásának formálása n t*Z vezetőségére hárul S éppen ezért nakünk mindig alaposan meg kell fontolnunk, mint caaA Népszabadság szerkeszt'Vgr Zsámbókon ankétet rendezeti u termelőszövetkezeti vezetés módszerei, ről. Az ott szerzett tapasztalatokat, hasznos javaslatokat hatvan oldalas füzetben összegezi, amely a napokban hagyta el a nyomdát. A füzethe* Losoncai Pál. az MSZMP Központi Bizottságának tagja, földművelésügyi miniszter írt előszót, amelyben a többi között ezeket mondja: „Egyik nélkülözhetetlen feltétele az eredményes vezetésnek az, hogy az elnök, a vezetőség az egész tagsággal egyetértésben szabja meg a gazdálkodás irányát. tűzze ki a termelési célokat Már a ke*det kezdetin meg kell győződniük a tagoknak arról, hogv a szövetkezet az övék. Ók döntik el. hogy az adottságoknak legmegfelelőbben és a népgazdasági igényeket
