Észak-Magyarország, 1960. május (16. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-13 / 112. szám

6 KS ZA KM AGY A RORS ZAO Péntek, I960, május IS. Hasznos vállalkozás a csibenevelés Amikor az új alsóberecki tsz-el- nök, Juhász István elmondta szándé­kát a tagoknak: csibét akar nevelni, azok egyszerűen elképedtek. Aztán ki a szemébe, ki a hátamögött kine­vette. — Ilyen vacaksággal kár bíbelődni a tsz-nek, úgyis elhullanak — mond­ták. De az elnök nem tágított. — Ha megdöglik..., hát én kifi­zetem, — vágta oda a végső adut az ellenkezőknek, s aztán egy jottányit Most hat és fél hetesek lehetnek ezek a szép rántani való csibék, lyuk, mint mondtuk, eléri a 60 de­kát. A napokban 1200 darabot már ót is adnak a baromfifeldolgozónál szerződés alapján. Kilónként 32.- foriníot fizetnek érte. — Hogy megérte-e? Hát azt köny- nyű kiszámítani, — kapja fel a szót ismét Juhász elvtórs. A csirke érté­kesíti legjobban a takarmányt. Meg­etettünk eddig 27 mázsa takarmányt. lem engedett. A nagy, kertes udvar­ban lévő elhanyagolt csibenevelőt rendbehozatta, szólt a patronálók- nak, az Északmagyarországi Áram- szolgáltató Vállalat dolgozóinak, s azok a csibenevelőkhöz vezették a villanyt, infralámpákat szereltek. El­ment a rendelés is a sárospataki kel­tetőbe: kérünk 1500 darab sárga ma­gyar csibét. De ki foglalkozzon a csibékkel? — merült fel a hirtelen nem is köny- nyűnek látszó kérdés. Ilyen sok csi­bének a neveléséhez már érteni kell, másként kell vele foglalkozni, mint egy-két kotlóaljával. Egy jó ötlet mindent megoldott. A tsz-böl elmen­tek az ismert olaszliszkai szárnyas­telepre tapasztalatokért. Karajz Mik­lós, az ottani vezető nem is zárkózott el a jótanácsoktól, sőt egy hónapra segítségül adta a hozzáértő, csibene­velésben jártas Fekete Ilonát Végül- is Csomós Ferencnére, erre a nyu­godt lelkiismeretes asszonyra esett a választás. O került a csibékhez. Megérkezett az 1500-as szállít­mány. Még ekkor is húzták a vállu- kat egyesek, de ahogy teltek a na­pok, a hetek, mind többen fordultak meg Csomósnénál „látogatóban”. Jól fejlődtek a kis csipegetők, s az infra- lántpók vöröses fénye pótolta a fel- hőktakarta napfényt A napokban. ebből egy-egy csirkére 10 forint jut Darabja 4.— forintba került, felhasz­náltunk 900.— forint értékű áramot, s ha hozzászámítjuk a többi költsé­geket is, akkor is ingyenben van ne­künk egy 400-as törzsállomány, amit aztán kiválogatunk. Az elkerített kis udvar végében újonnan emelt féltetős faépület. A kis épületben — amit éppen most vakolnak — helyezik el a 400-as törzsállományt A léc. a deszka a tsz fűrészei alól kerültek ki, s az épít­kezés is saját erővel megy. Az idén még háromszor hoz a tsz a keltetőből 1200 darab kis csibét. Megéri! A későbbi nevelés még ol­csóbb lesz. (Elmaradnak a beruházá­si költségek.) Nem is akad most már ember a tsz-ben, aki azt ne mon­daná: — Az elnöknek igaza volt... Még a kétkedők is behódoltak. Vasárna­ponként csoportosan járnak ide a községből, meg a szomszédos tsz-ből a gyorsan, szépen fejlett csibék cso­dálatára. Csomósné alig győz vála­szolni a kérdésekre, meg elhárítani a sok dicséretet. Győzött tehát itt is egy bátor kezdeményezés, amely alapossággal párosult. A volt kétke­dők is túltették magukat a rozsdás szemléleten. Ezek után érthető, hogy IfíkmHG YQRORSIfíG Építsünk új sportpályákat! Mozgatják a hegyet a perecesi iparitanulók Régi vágya a perecesi ipari tanu­lóknak, hogy sikerekben gazdag at­létikai szakosztályuk részére korsze­rű felkészülési lehetőséget biztosítsa­nak. Az eddigi jó esedményeket úgy érték el. hogy a perecesi erdőben, vagy éppen a mezőn edzettek, de többször igénybe vették a DVTK ba­ráti segítségét, akik lehetővé tették számukra, hogy a stadionban készül­hessenek versenyeikre. Alig néhány hete látott napvilágot az MTST, SZOT, KISZ közös felhí­vása, amelyben társadalmi pályaépí­tésre szólítják fel a fiatalokat. A felhívás nagy visszhangra talált a perecesi 104. sz. Iparitanuló Intézet­ben. Az iparitanuló KISZ-szervezet a sportolókkal együtt tervértekezle­tet hívott össze. Erre az értekezletre meghívták Kálna Ottó igazgatót. Szarka János otthonvezetőt és Tálas Barna testnevelő tanárt. A tervérte­kezleten — mérnöki tervrajz alap­ján —, különböző vélemények meg­hallgatása után kidolgozták, hogyan lehetne az Ostoros oldalából néhány ezer köbméter földet „arrébb” tenni és korszerű atlétikai kispályát létesí­teni. A tervet a kiszcsek és a felnőt­A röplabdásokról... A felszabadulás utáni években Miskolcon is.tért hódított a röplabda- sport. A miskolci t>asuiasok csipa'a meglepő, gyorsan került az élvonal­ba és szinte egy évtizeden keresztül a vidék legjobbjai lettek. Az NB I- ben többször végeztek a második he­lyen. Ám a vasutasoknak nem vóit megfelelő az utánpótlásuk, az időseb­bek abbahagyták, sokan más egyesü­letekbe mentek, így a legjobb vidéki csapat jelenleg nem szerepel nevéhez méltóan a mostani bajnokságban. Re­mény van arra, hogy a fiatalok gyor­san fejlődnek és átveszik az „öröksé­get”. Az ötvenes évek elején a me­gyében is erősödtek a röplabda csa­patok. A legnagyobb fejlődést Farkaslyuki Bányásznál tapasztaltuk, amely az NB 7-be jutva, kiválóan szerepel. A bányász csapat ebben a bajnokságban több meglepő ered­ményt ért el és a táblázat elején van­nak. ök lettek a legjobb vidékiek. Az elmúlt vasárnap a „múlt” és a „je­len" találkozott bajnoHi mérkőzés keretében és a Farkaslyuki Bányász 3:0 arányban legyőzte a Miskolci VSC csapatát. A képen a mérkőzés egyik jelenete látható. A fehér mez­ben játszó farkaslyuki csapat kél já­tékosa biztosan blokkolva hárítja az egyik miskolci leütést... Foto: Szabó István tek egyaránt elfogadták és megkez­dődött a munka. — Az intézet tanulói — tájékozta­tott Szarka János otthonvezetö elv­társ — KISZ-gy ülésen vállalták, hogy személyenként 20 óra társadal­mi munkát végeznek az atlétikai pá­lya építkezésén. A pálya építését má­jus 9-én már meg is kezdtük, s az­óta mindennap 40—50 tanuló végez 3—4 órás társadalmi munkát, a kije­lölt területen. A földmunkák irányi- ÉSsát Kiss Károly szakoktatóra bíz­ták, aki a kézilabda-pálya építése so­rán bebizonyította, hogy nemcsak kellő hozzáértéssel, hanem határta­lan lelkesedéssel és odaadással áldoz­za szabadidejét a fiatalok sportolási lehetőségének megjavítására. Az intézet igazgatója. Kálna Ottó elvtárs is részt vett már a társadal­mi munkában. A sportszerető igazga­tó már eddig is sok segítséget nyúj­tott az intézet tanulóinak és az új pályaépítésnél is példamutatóan ki­veszi részét a segítésből. — Az atlétikai pálya építésébe be­kapcsolódnak a felnőttek is — mon­dotta Kálna Ottó elvtárs. — Vannak technikusaink, akik maguk is fel­ajánlották, hogy társadalmi munká­ban segítik az építkezést. A munká­ban természetesen az atléták az élen­járók. Lehet, hogy az elmulasztott edzésok a versenyeredményeken lát­szanak majd meg, de hálásak az inté­zetnek. a KISZ-szervezetnek, mert lehetőséget adtak arra, hogy saját pályájukon készülve, az ország leg­jobb iparitanuló atlétái közé kerül­hessenek. Még ebben az évben sze­retnék befejezni a pálya építését éa az új atlétikai pályát ünnepi ver­sennyel avatjuk majd feL Szerettünk volna még Kiss Károly elvtárssal is beszélgetni, de ő csak az építkezések befejeztével hajlandó majd „nyilatkozni”. Addig ii&átob a munkákat irányítja. „Mozgatják a hegyet a perecest ipantanulók”. Ahol még tegnap vi­rágzó domboldal volt, ott ma föld­túrások látszanak. Csilléket tolnak a vidám fiatalok, villan a csákányi kisebbedik a hegyoldal, töltődik a völgy ... Tegnap virágzó rét, holnao virágzó sportlétesítmény. Sokszáz if­jú sportolónak és talán néhány ki­emelkedő atlétának leendő bölcsője.^ Ölest tartott a Megyei 1ST elnöksége Szerdán délután a Megyei Testne­velési és Sport Tanács elnökségének ülésén először a falusi sportkörök tá­mogatását beszélték meg. Papp-Ga- zsi Imre elvtárs, az MTST elnöke is­mertette azt a határozatot, a szerint ebben az esztendőben kész­pénztámogatást nyújtanak azoknak a falusi sportköröknek, ahol több szakosztályt kívánnak működtetni. Az MTST és a KISZ összesen 210 ezer forintot oszt szét a falusi sport­körök között. Ezt a pénzösszeget az újonnan alakult röplabda és kézilab­da szakosztályok használhatják fel. Azok a falusi sportkörök részesülnek pénzbeli támogatásban, amelyek már elkészítették röplabda, vagy ké­zilabda szakosztályuk költségvetését és csapatukat benevezik a járási baj­nokságba. Helyeseljük az MTST és a KISZ határozatit, mert ezzel a segít­séggel olyan községek, mint Arló. Kistokaj, Alsóberecki, Sály, Bánhor- vát, Tömör, Taktaszada, Taklabáj és a többi községek fiataljai lehetőséget kapnak a rendszeres sportolásra. Az MTST elnöksége elfogadta a Megyei Röplabda Szövetség elnöksé­gét. Elnök: Dobó Dezső, titkár: Ba­lázs István, elnökségi tagok: Szarka Gyula, Szarka Tibor és dr. Leleszi István. Az MTST elfogadta az üsző Szö- vetség elnökségét is. Elnök: Jancsó Béla, elnökhelyettes: dr. Inokay Jó­zsef, titkár: Nagy Béla, elnökségi ta­gok: Delneky Miklós, dr. Bitskey Zoltán, Várföldy Károly, dr. Gonda ~éza. Az MTST fegyelmi bizottságának a kézilabda-ügyben hozott fegyelmi határozatát megfellebbezték az MT­ST elnökségéhez. Az MTST elnöksé­ge jóváhagyta a fegyelmi bizottság határozatát, amely szerint Tari Lász­lót I960, április 20-tól 1962. október 20-ig, Lechner Sándort 1960. április 20-tól I960, október 20-ig eltiltja a sporttevékenységtől és dr. Rácz Mik­est szóbeli feddésben részesíti. Az MTST elnöksége végezetül fo­A nagy csata végétért: Mihail Tál elhódította a világbajnokságot Bot- vinniktől 12 és fél : 8 és fél arányú győzelemmel. Talán száz év óta nem volt ilyen nagy érdeklődés világbaj­noki párosmérkőzés iránt, mint most. 1859-ben világszenzációként hatott, hogy a 22 éves Morphy legyőzte az akkori világbajnokot, a német An- derssent. Életkor szempontjából ma is Morphy tartja a csúcsot, melyhez Lasker állt eddig legközelebb, ö 26 éves volt, amikor 1894-ben elhódí­totta a büszke címet Steinitz legyő­zésével. Tál, az új világbajnok 24 éve9 és nemcsak abban hasonlít Morphyhoz, hogy egészen fiatalon a sakktörténclem legnagyobbjai sorába lépett, hanem a játékstílusban is. Eredeti, kombinatív játékos, nem annyira elméleti tudásával (bár en­nek is bővében van) győz. hanem inkább merész, ötletes kombinációk­kal lépi meg és teríti le ellenfeleit. Bámulatos sakkérzéke birtokában pillanatok alatt tájékozódik olyan helyzetekben is, amelyek sokszor na­gyon bonyolultaknak látszanak. — Az alább közölt játszmában a 37 lépése9 játszmára alig használt el többet félóra gondolkodási időnél. München, sakkolimpia, 1958. Vilá­gos: Béni, sötét: Tál. 1. e4 c5 2. c4 Hc6 3. Hc3 Hf6 4. d3 ? e6 5. f4 d5 6. e5 Hg8 7. HÍ3 Hge7 8. Fe2 HÍ5 9. 0-0 Fe7 10. Vei 0-0 11. Hdl dxc 12. dxc Hb4 13. Vc3 Hd4 14. Fd3 (sötét állása valamivel jobb, de nem könnyű eltalálni, hogyan le­het pozitív előnyt kihozni ebből a helyzetből. Tál a következő gyalog­áldozattal megtalálja a módját, ho­gyan hozza mozgásba figuráit) 14 ... b5 15. cxb Fb7 16. Fc4 Hd5 17. Vd2 Hb6 18. Fe2 Vc7 19. Hxd cxd 20. Fd3 (Vxd ??-re természetesen Fc5! a válasz) Hd5 21. a3 a6 22. Ve2 axb 23. Fxb Vb6 24. Khl Hb4! 25. a4 d3! 26. Vg4 (Fxd Hxd 27. Vxd Fa6!) Hc2 27. Bbl Bfd8 28. Fd2 Vd4 29. Fc3 Vd5 30. Bf3 d2! 31. f5 exf 32. Vxf Hel 33. Bg3 Hxg 34. Kgl Fc5t 35. Kfl Hf4! 36. Bxgf KÍ8! (Kxg7-re 37. e6f!) 37. Vxf Vhlt 38. Ke2 Vet matt. Bán Kamill SAKKHfR A Földes Gimnázium sakkszak­osztálya az iskóla 400 éves jubileumi ünnepségeivel kapcsolatban villám­versenyt rendezett. Perecz László és Fodor János II. a. oszt. tanulók egyenlő pontszámmal nyerték a ver­senyt, az első helyért vívott 6 játsz- más párosmérkőzést Perecz 4:2 arányban nyerte, s így ő lett a győz­tes. Harmadik Busku A. II. c. oszt. tanuló lett As ország legjobbjai a vasárnapi salakversenyen Ismeretes, hogy vasárnap délelőtt 10 órakor a népkerli sportpályán rendezik meg a Magyar Népköztár­saság 1960. évi országos motoros salakpálya bajnokságának második fordulóját. A verseny rendezőjéhez, a Magyar Honvédelmi Sportszö­vetség Borsod megyei motorosklub­jához beérkeztek már a nevezések. Az 500-as bajnokságban a legjobb motorosok. így Vörös Lajos, Pász­tor István. Radácsi Ferenc, Bat'- Pál, Bendl Zoltán. Perge József. Ludányi és Kneifel. továbbá Só- bujtó és Jombik indulnak. Az első fordulóban nem vett részt a baj­noki küzdelmekben Dajka Gábor, a népszerű miskolci versenyző, de vasárnap ott látjuk majd a küzdők Soha ilyen nagy mezőny nem in­dult a 125-ösök kategóriájában, összesen 15 versenyző áll rajthoz. Hatalmas küzdelem várható a vasárnap délelőtti bajnokságon. A verseny iránt Miskolc sportkedvelő közönsége körében óriási érdeklő­dés nyilvánul meg. Reméljük, hogy nagyszerű sportot hoz majd az évadnyitó motoros salakpálya ver­SPORTHfR Május 16-án délután 5 órakor ba­rátságos labdarúgó mérkőzésre kerül sor Edelényben a Körzeti Földmű­vesszövetkezet és az Újságírók csa­patai között. pott, másrészük ugyancsak 500 kaló­riát fogyasztott, ebbe azonban bele­számított egy bizonyos mennyiségű vízzel kevert szeszesital is; a pácien­sek harmadik csoportja az 500 kaló- riás étkezéshez tiszta bort fogyasz­tott. Dr. Lolli szerint az elfogyasztott étkezések után annak a csoportnak a vércukor-szintje emelkedett leg­magasabbra, akik semmiféle alko­holt nem kaptak. A legalacsonyabb vércukor-szintet viszont azok érték <4. akik M étkezésbe* bort ittak. Dr. Giorgio Lom olasz auwuoor- vos Rómában bejelentette, hogy hosszas tanulmányokat folytatott 30 cukorbeteggel és ennek alapján meg­állapította, hogy az óvatosan adagolt szeszesital, elsősorban a bor fogyasz­tása hasznos számukra. Lolli két és fél—három órán ke­resztül 30 perces időközökben vércu­kor-vizsgálatot végzett a betegeken, a* étkezéseket megelőző és követő Időszakban. A betegek egyrésze 500 kalóriát, alkoholmentes étkezési kar A cukorbetegeknek jót tesx egy kevés alkohol nagy most a becsülete az elnöknek. No, a csibenevelés sikere mellett másért Is. Szigorú, következetes em­ber, de igazságos, s mióta idejött, nagyot fejlődött az állatállomány, nem győznek építkezni saját erőből. Mikor aztán most azt mondja Ju­hász elvtárs: még ebben az évben hozzálátunk egy kétezer férőhelyes csibenevelő építéséhez —, a tagság Így felel: — Igaz is. megcsináljuk, dehogy maradunk szégyenben. (garami) amikor meglátogattuk a tez-t, nem győztük szemlélni a temérdek apró­jószágot, Már olyan erősek, hogy egyik-másik ki is repül a kifutóból. Amikor bemegyünk a nevelőbe, az elnök megragad egyet. Ideadja ne­— Ez mér ven hetven deka is — szalad ki a számon. — Ügy. úgy ... vannak kisebbek h, bér az átlag 60 deka körül van. Hangjában örömmel beszél továbh az elnök az eddigi sikerekről. 20 szá­zalékos veszteséget terveztek, s az elhullás csak 6 és fél százalék lett.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents