Észak-Magyarország, 1960. május (16. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-13 / 112. szám

FÉntch, 1960. májas 13. BSZAKMAOYARORSZAG 5 Már az új szezonra készülnek... TUDOMÁNY —5 TECHNIKA Solohov művei vietnami nyelven Uttörőavatás a XXXV. számú általános iskolában Gondok, problémák a miskolci filharmonikusoknál nek a Magyar Népköztársasághoz, a dolgozó néphez, és jó tanulással ve­szik ki részüket a szocializmus építé­séből. A feldíszített elnöki emelvényen megjelentek a Magyar Néphadsereg részéről Ilniczky Mihály őrnagy. Ba- loph Gyula századom az iskola igaz­gatója. Kőhalmi Károly és a nevelő­testület tagjai. A felhangzó dobper­gésre néma csend töltötte be a ter­met. Mindenki figyelme a bevonuló úttörők felé fordult, akik felsorakoz­tak az elnöki emelvény elé. Az úttörők jelentését Debnár Ist­vánná tanárnő, csapatvezető fogad­ta, majd megkezdődött az ünnepség. Az ünnepi beszédet Zavadszky Gusz- iáimé tanárnő tartotta, aki beszédé­ben méltatta május 1 jelentőségét, melyet ma a magyar nép szabadon* békésen és boldogan ünnepelhetett meg. Az ünnepi beszéd után Balogh Gyula százados szólt az úttörőkhöz, s kérte, hogy jó tanulással. Jó ma­gatartással legyenek példaképei ta- nulótáreeiknak. Ezután a XXXV. 6Zámú általános iskola úttörői letették az esküt. Az ünftepsés Kőhalmi Károly igazgató zárszavával ért véget, melyben kérte az úttörőket, hogy legyenek élenjá­rók a tanulóifjúság előtt és mutas­sák meg. hogy ismerik az úttörő- mozgalmat és példamutatóan fogják végezni önként vállalt kötelességei­ket. Balogh Sándor Kulturális seregszemlére készülnek A putnokí járás KISZ-szervezetei lelkesen készülnek a leiszabadulási kulturális seregszemlére. Mintegy 600 fiatal vesz részt a versenyeken. A körzeti bemutatókon 16 színjátszó csoport. 11 tánccsoport. 36 egyént versenyző, egy szimfónikus is egy tinczenekar vett részt. A körzeti ver­senyek legjobbjai most a járási dön* tőkre készülnek. Május elsején ünneplőbe öltözött a XXXV. számú Budai Nagy Antal általános iskola is. hogy fogadalmat tegyenek az úttörők, hogy hűek lesz­Nguan Tűi Ing, Solohov regényei­nek fiatal fordítója belépett a had­seregbe. Csak a háború után tudta munkáját tovább folytatni, s há­rom évi kitartó munkával a nagy szovjet író valamennyi alkotását lefordította vietnami nyelvre. A vietnami olvasóközönség már 1945-ben. a felszabadulás után meg­ismerkedett Solohov „Csendes Don” című regényével. A regény első része ekkor jelent meg a „Knu Kuok” (,.A haza megmentéséért") című lap hasábjain. Amikor meg­kezdődött a felszabadító háború. De ilyen szép napközi­ben. mint amilyen ez az új. Petneházi utcai, szépnek is kell lennie. Fiatal ez a napközi is: mindössze három hó­napos. A legmoderneb­bek, a legszebbek közé tartozik. Rend. tiszta­ság. finom Ízlés min­— Nagyon sokat se­gítenek a szülők — mondja Rácz Elemér­né. — Nincs olyan ké­résünk. amelyiket ne teljesítenék, ha csak egy mód van rá. Ez­úton is szeretném meg­köszönni nekik áldozat- készségüket. A szülők, az asszo­nyok gondos keze azon­ban mlndie talál vala­mi igazítanivalót itt is. Szőnyegeket, virágokat akarnak venni, képe­ket csináltatnak majd a gyerekekről. hogy még otthonosabb le­gyen a napközi otthon. P. T. raikkal az anyukákat. Nehéz lenne írásban tökéletesen visszaadni ennek az ünnepségnek a hangulatát, a tipegő­topogó csöppségek lel­ki ismeretes igyekezetét, komolykodó meghajlá­sát. a szavalatok, ének­számok kedvességét, a szülök. az óvónők drukkolását. Mert min­denki izgult, csak a gyermekek nem. ök játszottak. pontosab­ban: a maguk életét él­ték a dobogókon is. A fogócskázás és a többi játék is mind az ő éle­tükhöz tartozik, és úgy mozognak most is, mint ahogyan az udvaron, vagy a folyosón szok­ták. Nekik nem volt új. amit csináltok, és — ahogy az óvónéni mondta —. már a kö­zönséget is megszok­ják. mert minden na­gyobb ünnepélyen ..fellépnek". Egyöntetű vélemény: szép volt az ünnepély. A Petneházi utcai napközi otthon hosszú­kás, zöldes falával ott lapul az új bérházak között. A környékről szinte mindenki ide igyekszik. A házakból, a terekről, de még a villamosokról is. A zsi- bongással töltött épü­let, mint valami erős mágnes vonzza magá­hoz az embereket. Jön­nek az ünneplőruhás, vidámarcú. pöttöm em­berkék, virágcsokrot ci­pelve és jönnek az Rácz Elemérné. a napközi vezetője és a többi óvónő sürög-fo- rog a folyosón. Minde­nütt ott vannak, min­denkit üdvözölnek és bevezetnek a ragyogó­an tiszta, szép szobák­ba. ahol uzsonnával vendégelik meg. Elkezdődik az ünnep­ség: az óvodások kö­szöntik játékukkal, sza­valatukkal, virágosok­-ANYUK AM“ mulatót, ahol évei számával küzdő agyondekorált énekesnő áll a mikro­fon előtt. Már mindjárt reggel lesz, a hölgy széttekint a berúgott vendé­gek díszes galériáján, s a vastag füst­től homályos levegőben feljajdul benne a régi ártatlanság. Belebúg — ha a pohár fenekére nézett már. ak­kor esetleg —. belezokog a mikro­fonba. hogy azt mondja: ..Anyukám, ne haragudj rám. Anyukám..." No, nézzük csak. még talán itt a legalkal­masabb ez a dal!... Minden tréfát félretéve, miért nem elég a szövegíróknak a kifogyhatat­lan szerelem? írjanak a féltékenység­ről. a vágyról, az elhagyott férfiről, az elhagyott nőről, lehetne Írni az elhagyott munkahelyről, az elhagyott férjről, az elhagyott feleségről, aztán ezt egy idő múlva meg lehet mind fordítani, s a megtalált nőről... és Így tovább. írtak dalt Budapestről, milyen kedves táncdal. Folytassák ezt az abtíamaradt kezdeményezést, Hát én adjak tanácsot? Csak az apukánkat, anyukánkat és a volt copjainkat hagyják inár békében! (AD ' Sok szöveget elviseltünk már a •slágeriróktól. mondhatnám túl sokba 1is igyekeztünk szó nélkül beletörődni. |Gondoltuk: ameddig él egy sláger — 'addig kibírjuk. De azért engedjünk \meg, mindennek van határa! ) Az utóbbi években elhara'ództak a \családi vonatkozású szövegek. Kezdő- Időit az „Apu, hogy megy be.. ”-vel, Skövetkezett a „Mint hosszú copfos )kisleány...” Jelenleg a kislány pan­csol naoonta kétszer a Rádióban. jVolt időszak, amikor úton. útfélen yazon panaszkodtak az énekesek, hogy \az édesanyjuknak nincs se’yem ru- .hája. Ezt ma már nem halHuk sze­rencsére — valószínűleg az é'et'zin- 'uonal emelkedésének köszönhetjük. \ Most pedig itt van az „Anyu-u- '.ukám” Hát ezeknek már semmi se \szent?! Képzeljék el. hogy lehet erre 'Jóérzésű embernek táncolni!... Pedig Tmég csak ezután következik, hogy az 'ifjú lovag a táneoarketten magához szorítja imádott hölgyét és szerelem­étől átitatott hangon a fülébe énekli: K— „Anyukám• ne haragudj rám, ■Anyukám .. .* V Avagy képzeljenek el egy éjjeli Kit terhel a felelősség? ..........Hí«*« •WWAWfíWWV........ A newyorki dr. William Feinbloom olyan teleszkópot szerkesztett, amely akkoia, mint egy modern, úgyneve­zett kontakt lencsés szemüveg. A ké­szülék segítségével a részleges vak­ságban szenvedők látását a kétszere­sére lehet emelni. Dr. Feinbloom el­mondotta. hogy az új készülék gyár­tásához szükséges összes adatokat rövidesen közzéteszi, mert találmá­nya egyáltalán nem kereskedelmi jellegű. Kifejtette, hogy igen sok ember, akit az orvosok Jelenleg vak­nak minősítenek, e készülék segítsé­gével visszanyerhetné látása nagy­részét. A részleges vakságban szen­vedők látása 200 százalékkal javul a minlszkóp használatával és a nor­mális látótérnek körülbelül 80 szá­zalékát nyerik vl**’S. • Európa jelenleg legmagasabb tor­nya a Moszkva közelében fekvő Ma- lojaroszlavec városban emelkedik. A 310 méter magas acélszerkezet geofi­zikai kutatási laboratórium belsejé­ben működő lift gyakran egészen a felhők közé visz fel. A tornyot 50 darab, több mint hal méter hosszú és megközelítően másfél méter átmérőjű acélcsőből szerelték össze, a hegesztővarratokai radioaktiv izotópokkal ellenőrizték. A torony támaszául öt k'lométerny: acélkötelet feszítettek ki. A torony noha mindössze egy méter átmérőjű acéltűn áll, kiegyensúlyozott szerke­zete révén még a legerősebb vihar­nak is ellenáll. A szerkezet összsú­lya 300 tonna, összehasonlításkép­pen: a párizsi Eiffel-torony, amely 300 méter magasságával eddig Euró­pa legmagasabb tornya volt. 9000 tonna súlyú. A Moszkva-környéki tornyot egy 24 tagú szerelőbrigád ki­lenc hónap alatt készítette. Még az idén Ukrajnában is elkészül egy ha­sonló, 350 méter ™gas torony. • A „Natúr” című német tudomá­nyos folyóiratban megjelent cikk szerint ha valamelyik csillagász meg­figyelte volna az Uranus bolygó állá­sát Agadir felett, előre láthatta vol­na. hogy néhány perc múlva ször­nyűséges földrengés fogja sújtani a várost. A cikk írója, Rudolph Tomaschek professzor tanulmányozta az elmúlt 49 évben történt 134 nagy földren­gést. Állítása szerint a Földnél 46- szorta nagyobb Uranus bolygó 39 esetben pontosan a földrengés által •jjtott vidék „fölött" helyezkedett cl. A Natur című folyóiratnak ugyan­ebben a számában E. J. Burr, a ne- wenglandi egyetem matematika ta­nára méltatlankodva utasítja vissza német kartársának számításait, s a nagy bolygóknak a Földtől való óriási távolságára hivatkozva kije­lenti. hogy a Tomaschek professzor által Idézett 39 eset pusztán a vélet­len műve volt. I A Gyermek- és Ifjúságvédelmi Bi- \zottság ankétjén jártunk az erdő- >bényei kultúrházban. Már az ankétra \meghívottak kevés létszámban való .megjelenése.kedvetlen hangulatot te­remtett a résztvevők körében, hiszen ’a hatalmas. 6O0~ személyt befogadó nézőtér széksoraiban nagyon kevés ’létszám az 50—60 fő. Az ankéttől — 'mely egyébként elég jól sikerült — nem kívánunk bővebben foglalkozni. [annál inkább az erdőbényei kultűr- 'ház jelenlegi helyzetével. Valahogy úgy van ez. hogy még el 'sem készült, már is ki kell tenné, a LTatarozás miatt zárva” feliratú táb- 'lát a bejáratra. Kívülről egyáltalán )nem tételezheti fel az ember, hogy 1milyen nagy és impozáns termet fog­gal magában a vakolatlan és elhanya­golt épülethomlokzat. Ugyanis n nagy )termet néhány hónappal ezelőtt az *építkezést végző vállalat átadta, anél- )kül. hogy a főbejárat és a többi he­lyiségek építése be lett volna fejezve. )Azt azonban, hogy kinek lett átadva, isenki sem tudja biztosan Erdőbényén )(!?) Állítólag a községi tanácsnak, pnert működési engedély még nem \oolt. Ez eddig vem is volna olyan fnagy baj. Csak éppen ennek a „gaz­dátlanságnak” lett a következménye az, hogy a félig kész kultúrház nagy termét már is tatarozni kell. Az történt ugyanis, hogy a terem­ben az átadás óta több rendezvényt és táncmulatságot rendeztek és a gyönyörűen lefestett fal alsórészéröl a festés nagyon sok helyen az alatta lévő vakolattal együtt le van verve, a parketta alá készített padozat telje­sen fel van morcsolódvá. a színpadot szegélyező szép deszka össze van karcolgatva. Amint hallottuk, csupán a nagy terem festése 36 ezer forintba került. Ezek szerint az eddig bekö­vetkezett anyagi kár több ezer fo­rintra tehető. Felmerül a kérdés: kit terhel a fe­lelősség ezért? A községi tanácsot? Igen. elsősorban, hiszen aki átvette, felelősséget is vállalt átvételkor a teremért. Másodsorban azokat, akik rendezvényeken a társadalmi tulaj­don védelmére nem gondolnak és nem becsülik meg a saját munkáju­kon felépülő létesítményüket. Azt hisszük, az erdőbényei tanácsi, párt- és más szervek vezetői részére tanulság ebből az, hogy félig kész lé­tesítményben nem lehet azt csinálni, amit en belejöttben HjdM, BonuJ egyes koncertek műsorait Sajnos i ezek a műsortervek gyakran borul- 3 nak fel. — elsősorban a vendégkar- 1 mesterek elképzelései ismeretének 1 hiánya miatt. ] — Nem áll egy kicsit úgy a ven- i dégkarmesterek ügye. mintha a zene- 1 kar túlzottan ki lenne szolgáltatva a vendég igényének, ízlésének? j — Hát ha nem is ebben a megfő- 1 galmazásban. de nagyjából így van. j Nehéz q külföldi vendégkarmesterek j miatt is a műsortervezés, mert azok- j nak a kívánságait, elképzeléseit a J Nemzetközi Koncertiroda általában \ nem tudja jóelőre közölni. Kisebb * mértékben ugyan, de hasonló a hely- \ zet a hazai vendégkarmesterek meg- J hívásakor is. A vendégdirigens nem « egy esetben a zenekar ismerete nél- J kül választja ki az előadandó műve- • két. ami neki éppen legjobban meg- * felel. Egyébként a jövő évadban sze- j retnénk Ismételten meghívni a nép- j szerű lengyel karmestert. Czyz-t és ha j sikerülne, úgy szívesen vendégül lát- j nánk Carlo Zecchi-t is. Szeretnénk « ezenkívül csereműsorokat Debrecen- < nel. Szegeddel és más vidéki váró- ; sokkal. Általában az az elképzelé- . sünk. hogy a koncertek műsorainak 3 összeállításánál szerényebben, a ze- 3 nekar apparátusához arányosan tér- 3 vezzünk. A HANGVF.RSENYf.VAD lassan a 3 végéhez közeledik. A hétfői koncer- 3 tét leszámítva, már csak a vasáma- 3 ponkénti térzenei hangversenyek 3 vannak hátra. Az évad — a sok fo- 3 gyatékosság ellenére is — gazdag J volt. legfeljebb arról beszélhetünk. \ hogy a zenekedvelő közönség Igényei 3 örvendetesen nagymértékben nőttek 3 és a zenekar ezt a növekedést — 1 szervezeti okoknál fogva — nem bir- { ta követni. Hasznos lenne az új kon- j cert-évad megkezdése előtt ezt a \ kérdést alaposabban meevizseálni és 1 majdan az új esztendei költségvetés- J nél erre is gondol nf. (beaedek) fejlődés és nehéz az elképzeléseink terveink megvalósítása. — Mik lennének azok? — ÜGY EREZZÜK, hogy Borsoc megye koncert-élete túlságosan Mis­kolcra összpontosul. Pedig vélemé­nyünk szerint nem elhanyagolható c hatalmas ipari megye sem és az amit eddig adtunk a megyének, ke­vés. Több községet, illetve megye várost keresett fel kisebb-nagyobt koncerttel az Országos Filharmónia Ezeken a koncerteken részben a Ze­neművészeti Szakiskola zenekara részben a mi tagjaink szerepeltek, dt mindez csak kezdeti lépésnek, áthi­daló megoldásnak tekinthető. Feltét­len szükséges lenne a kamarakoncer­tek vidékre utaztatásának lehetősé gét megteremteni. Ezt úgy képzelerr el. hogy a Liszt Ferenc filharmóni kus zenekar kebelén belül. Illetvt annak tagjaiból szerveznénk meg : könnyen mozgatható, utaztatható ka­maraegyütteseket. amelyek felkeres nék a megye különböző helyeit és : komoly, nemes muzsikának lelket propagátorai lennének, zenei neve­lés adásával segítenék a megye la­kosságának izlésfejlődését. művelt­ségi fokának emelését. Sajnos egy­előre ez a terv csak terv. mert — i zenekar előbb említett összetételi ne kézségei miatt — ez aligha oldhatf meg. Nehéz az egyeztetés a színház zal és a zenekar tagjainak egyéb el­foglaltságával. — Van-e a jövő hangversenyévad ra már valamilyen konkrét tervük' — Távlati, egyéves tervünk, sajnos nincsen. A zenekar vezetőjének Ja­vaslatára a zenekar vezetősége, majr az Országos Filharmónia dramatur­giája vitatja és állapítja meg u. most megrendezésre kerülő koncer­tünkön. 16-án a Magyar Néphadse­reg Művészeti Együttesének férfikó­rusával közösen lépünk a közönség elé. Ezt a koncertet én dirigálom. — Volna-e mód a szereplések sza­porítására? — A JELENLEGI szervezeti for­mák között nehéz elképzelni. Tud­valévő, hogy a zenekar tagjai nem függetlenítettek. Magvát az a hu­szonnégy zenész képezi, akik a szín­házi zenekarban is működnek, s azonkívül még legtöbben zeneiskolai, vagy szakiskolai tanárok is. A zene­kar többi tagjai is mind máshol van­nak főállásban, nem egy esetben nem is zenei vonatkozású állásban. Mint­egy kilenc munkahelyen dolgoznak a zenekar tagjai. így nagyon nehéz a próbák tartása, a felkészülés. Az új színház megindulása óta fokozottabb feladatot kapott a színházi zenekar, több a foglalkoztatása, a próbáinak száma és mivel a fllharmónikus ze­nekari elfoglaltság nem első állás egyik tagnál sem. mindenkor a fil- harmónikus zenekari munka lesz másodlagossá, vagy harmadrendűvé ér szenved ezzel hátrányt a felkészü­lés. a munka minőségi javítása. Ez az állapot hovatovább a fejlődés gátjává válik, mert míg esztendőkkel ezelőtt, a zenekar újjászervezése ide­ién megfelelt — ma, amikor fokozot­tabb zenei igényeket kellene kielégí­tenünk. ilyen szervezeti formában nem vagyunk képesek. Feltétlen szük­séges lenne — esetleg debreceni min­tára — átszervezni, függetleníteni a zenekart. Persze ez anyagiak kérdé­se is. de elsősorban a különböző szervek hozzáállásán is múlik. Ilyen körülmények között nehéz a további ÖRVENDETESEN fejlődő zenei i éleiünk egyik fontos tényezője a mis- t kőid Liszt Ferenc lilharmónikus ze- i nekar. Gyakran halljuk őket a kon- i certek pódiumain, híradásokat hal- t lünk Miskolcon kívüli szereplésük­ről és mégis sokszor úgy vagyunk | vele, hogy kévéséijük a zenekar sze­replését. Kevés-e valóban ez a sze- i replés. miként is áll a zenekar dolga, i milyen gondjaik, problémáik van- I nak? Ezekről a kérdésekről beszél- s gettünk a minap Sulyok Tamás kar- 1 naggyal, a zenekar vezetőjével. z Elmondtuk neki, hogy sokan ke- ’ veslik a miskolci szereplést, többször 1 szeretnénk hallani a zenekart. Ezek a t „követelők” általában jóakaratú, a 1 zenét igénylő emberek, akik szíve- t sen ülnének gyakrabban a koncertek ; nézőterein és hallgatnák a város ze- i nekarának előadásait. — A zenekar a most befejezésre i kerülő évadban tizenkétszer adott I koncertet. Illetve a hétfőn, május 16- > án megrendezésre kerülő koncerten i lép a közönség elé tizenkettedszer — c mondja Sulyok Tamás. — Ebből a ti- 1 zenkét szereplésből nyolc itt «volt r Miskolcon, egy-egy pedig Debrecen- c ben, Egerben, özdon és Budapesten. 1 A koncerteken két alkalommal kül- i földi vendégkarmester dirigált — f Nyiázi szovjet karmester és Kégel t német dirigens —. öt alkalommal pe- ; dig hazai vendégkarnagy állt a ze- 1 nekar élén: Rubányi Vilmos két al- t kálómmal, Vaszy Viktor, Róna Fri- í gyes. Horváth Kiss László egy-egy ? koncerten. Hat új magyar művet is i bemutattunk ezeken a koncerteken. ; továbbá magyarországi hangverseny- ; bemutatásban először adtuk elő Ka- « balevszkij gordonkaversenyét. A I Az új napközi otthonban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents