Észak-Magyarország, 1960. május (16. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-11 / 110. szám
ESZAKMAGTARORSZAG Nevelőink néhány fontos problémája a pedagógus szakszervezet küldöttgyűlésének tükrében Is kell lenniök ennek a szocialista embertípusnak a bölcsőjénél. Segítsék a nagyüzemi gazdálkodási formát választó. most járni tanuló embereket, a szokatlan, új úton. Mutassák meg a jövőt, a szocialista mezőgazdaság jövőjét a bizonytalankodó, vagy kishitű embereknek. Itt azonban már a pedagógusoknak egy másik problémájáról, a tanulásról is beszélni kell. Hadd idézzem azt a példát, amit Kukucska János clv- lárs. a megyei pártbizottság titkára mondott cl felszólalásában. Az egyik termelőszíjvetkezeti fiatal, aki üzemben akart dolgozni, a következőképpen érvelt: Ha üzemben dolgozom. akkor 800—900 forint nyugdíjat kapok majd. de ha termelőszövetkezetben maradok, akkor 350 forint lesz a nyugdíjam. Én pedig nem akarok itt dolgozni 20 évet a 350 forintos nyugdíjért. A pedagógusoknak a feladata, hogy a tsz tagjainak megmutassák a jövőt. Azt a jövőt, amikor már nem 350 Ft lesz a nyugdija egy szövetkezeti embernek. hanem jóval több ennél. A nevelő azonban csak akkor tud emellett a Jövő mellett meggyőzően agitálni, ha ő maga is ismeri, ha világosan látja azt a fokot, ahová szocialista mezőgazdaságunknak cl kell jutnia. Tanulni, állandóan képezni kell magukat a pedagógusoknak is. Sokan tanulnak közülük történelmi materializmust. dialektikus materializmust, de van még tennivaló ezen a téren is. Ifjúságunknak olyan nevelést kell kapnia, hogy méltóképpen fel tudjanak zárkózni a szocializmust építő emberek mögé. Természetes dolog, hogy ezt csak egyféleképpen lehet elképzelni. — ha a pedagógus Is megfelelő ideológiai képzettséggel rendelkezik. Csak így tudja átadni tudását a fiatal generációnak, csak így tud becsülettel helytállni azon a felelősségteljes poszton, melyet hivatásául választott. Végezetül szóljunk még röviden az óvónők helyzetéről. Az óvónők nevelői munkát végeznek, pedagógusok. Hosszú ideig, egészen az utóbbi évekig nem sorolták őket a pedagógusok közé. pedig munkájuk után ők is joggal várhatták, hogy pedagógusként tisztelje őket mindenki. Az óvónő szakmai, ideológiai, politikai képzése ugyanolyan sürgős, ha nem sürgősebb, mint az iskola nevelőinek ;> továbbképzése. Az elmondottakat illetően óvónőinknél különösen sok még a tennivaló. A pedagógus szak- szervezet ebben is segíti a dolgozókat. de segíti őket a közvetlen érdek- védelmi kérdésekben is. A tantestületeknek minden tekintetben egyenlő rangú pedagógusként kell bánni az óvónőkkel és nem szabad megfeledkezni róluk akkor sem. ha számukra konyhakerti földet, lakást, vagy egvéb pedagógusoknak járó jutalékot kell biztosítani. Lehet, hogy nem teljes ^ hiszen nagyon sok problémájuk van még nevelőinkn'k. melyekről itt most nem beszéltünk. A pedagógus szak- szervezet küldöttgyűlésén hallottak alapján azonban talán sikerült néhány fontosabb kérdésről szólni, ami most problémája nevelőinknek. Priska Tibor Talajjavítás Fancsalban Az encsi járás termelőszövetkezetei nagy gondot fordítanak terméketlen területeik megjavítására. Ebben az évben a tavalyihoz viszonyítva több mint kétszeresére, 1961-ben pedig több mint négyszeresére emelik a megjavítandó területek nagyságát. A közelmúltban megkezdődött Fancsal termelőszövetkezeti község talaj- védelmi felmérése. Az Országos Mezőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet munkatársai a község egész területét magába foglaló tervet dolgoznak ki, melynek minden költségét a Földművelésügyi Minisztérium viseli. Ez a terv alapos részletességgel méri fel többek között az erózió elleni védelmet. a javítandó területeket, a vízellátás és a vízelvezetés problémáit. Felütötték a sátorfát Hétfőn este még ózdon tartottak előadást, kedden délelőtt már a miskolci Béke téren feszült a hatalmas ponyvasátor. A Budapest Nagycirkusz megérkezett Miskolcra és kedden este megtartotta bemutató előadását. Műsorának részletes értékelésére később visszatérünk. \ IDŐJÁRÁS A Meteorológiai Intézet JelenU: Várható idóidrás szerda estig: Változó felhőzet, ’-venként záporeső. vagy zivatar. Gyen- • i ((áramlás. A napnal» felmelegedés ‘"“é fokozódik. Várható legalacsonyabb 1' r3ltHÍ hőmérséklet 5-10. legmagasabb -ipnali hőmérséklet szerdán 17—22 fok <özött. Távolabbi kilátások: Helyenként iáporok, zivatarok. Erkel Ferenc emlékünnepély Sátorai j auj helyen Erkel Ferenc születésének 150. évfordulója tiszteletére nagyszabású emlékünnepély volt a sátoraljaújhelyi Kossuth Lajos Művelődési Otthon nagytermében. A város zenekedvelő, igényes közönsége teljesen megtöltötte a művelődési otthon nagytermét. Az ünnepély a Himnusz eléneklésé- vel kezdődött. A megyei pedagógus férfikart Bartus András karnagy, a megyei tanács művelődésügyi osztályának zenei előadója vezényelte. Ünnepi beszédet Csuka Andorné, a sátoraljaújhelyi zeneiskola igazgató- helyettese mondott. Beszédében méltatta a nagy magyar zeneszerző emberi és művészi nagyságát. Az ünnepi beszédet színvonalas műsor követte. Megszólaltatták nemzeti operánk megteremtőiének legszebb és legvirtuózabb számait. _A műsorban Kováts Irén énekművésznő Melinda áriáját énekelte a „Bánk bán" második felvonásából és „Szilágyi Erzsébet" áriáját a „Hunyadi Lászlódból. Az éneklés magasiskoláját mutatta be hallgatóinak. Csutor László, a megyei pedagógus férfikar szólistája szép tenor hangjával, átélt, kifejező előadásával ragadta me« a közönséget. Éble János, a Miskolci Zeneművészeti Szakiskola hallgatója a Bánk bán első felvonásából a „Keserű pohár" című dalt énekelte. Produkcióját a közönség nagy tetszéssel fogadta. A szólistákat Hetényi Margit átélt, jó dinamikával és nagyszerű muzikalitással kisérte zongorán. A megyei pedagógus férfikar és a Sátoraljaújhelyi Állami Zeneiskola szimfonikus zenekara Ujj Viktor igazgató vezényletével a ..Takarodót" szólaltatta meg a „Névtelen hősök" című operából és a „Hunyadi László" első felvonásából a „Meghall a cselszövő" kezdetű kórusrészletet. A műsort Bájer Márta továbbkép- zős növendék konferálta. Impozáns volt a sátoraljaújhelyi fiatalok nag> érdeklődése és lelkesedése, izzó hangulat uralkodott a nézőtéren. Az elhangzott műsorszámok előadóit percekig tartó tapsviharral jutalmazta a hálás közönség. Lukács László Fiatal művészek a pódiumon A Szakszervezetek Megyei Tanácsa Művelődési Otthonának keretén belül működő Fiatal Művészek Klubja két korábbi nagysikerű előadói est után a közeljövőben ismét a közönség elé lép. Május 23-án. hétfőn este rendezik meg a művelődési otthon nagy előadótermében (Kossuth u. 11.) Balogh Emese és Verdes Tamás. a Miskolci Nemzeti Színház művészeinek előadóestjét. Az est műsorában zeneszámokkal közreműködik Gömöri András gordonkaművész, zeneiskolai tanár, zongorán kíséri Herédy Éva, a Miskolci Nemzeti Színház karnagya. c súbeszédében — diái\ társai nevében Is Krompaszki Enikő A osztályos tanuló, t ilyen gondolatokkc búcsúzik az esti tagozz nevében az ószhaj Farkas Sándor vaí munkás is. Neki mos adatott meg az, amire évtizedekkel korábba: csak álmodott. s am korunk ifjúságánál oly természetes — ■ tanulás. A zászlót új — de i korábbiakkal azono célokért küzdő — kezel szorítják acélosan Négy szalaggal. néq\ búcsúzó osztály emlé kével lett gazdaga b! az intézet harci lobo QÓja. Az ünneoi aktus utol só akkordiai, — a Szó zat hangjai — messzt szállnak. A gyárkémé nyék mint megannyi ói vigyázzák a telet csendjét, és munkán készen új erők indulnak a lüstös tornyot árnyékában lévő műhelyek felé. — Pá — ünneplő, majd munkába induló fiataloknak. Igen, 123 diák hagyja itt négy évi tanulásának házát, középiskolás múltja hol vidám, hol gondokkal terhelt ott— Búcsú ez, de nem elválás! — mondja as intézet igazgatója. VI- rágh Mihály ünnepi beszédében. Ő a tanári kar gondolatait, érzéseit önti szavakba. S hogy mennyire igaz az imént említett mondat, azt talán mi sem bizonyítja jobban: eljönnek az ünnevségre a tavaly és korábban végzet; hallgatók is. Nem feledkeznek meg egykori iskolájukról. Nem felejtik el nevelőiket. Mély gyökerek. erős szálak kötik egymáshoz. négy esztendő em- - lékeként, küzdelmeként az egykori diákokat és tanárokat. — Soha nem felejtünk el. te kedves Al- ( ma Máter — mondja szomorú hangon bú— A Gábor Áron öntő- és Kohóipari Technikum igazgatóságának és nevelőtestületének szavait hallatom ... Nőjj iskolánk, nőjj és gyarapodj! Adj évröl-évre jobb és képzettebb technikusokat épülő hazánk bástyafalának felrakásához. Nagy kohók rózsaszínű, tömör füstje! Szállj most magasabbra. Szállj erőteljesen, a felhők felé. Erezd, hogy munkára készen új erők indulnak a jobb eredmények kapujának döngetésére, — hangzanak Bússá János tanár szavai, a ballagási ünnepség bevezetőjeként. Az intézet hatalmas udvara megtelik ünneplőkkel. Fegyelmezetten sorakoznak a tanulók — öreg diákok 1 és fiatalok egyaránt. A ■ tavaszi szellő szeszélyesen lobogtatja a vörös és nemzetiszinű és kék zászlókat, ügy tűnik, mintha azok is búcsúzóul integetnének az . Munkára késsen9 új erők indulnak...- r a küldöttgyűlésen elszeretnem hangzott beszámolót. amelyet a területi* bizottság nevében Gyöngyi István elvtárs, a pedagógus szakszervezet titkára terjesztett elő. két idézettel kezdeni: „A múltban a pedagógusok örültek_ ha egyáltalán akadt kenyérkeresö foglalkozásuk. Mint a népművelés munkásai előadást tartottak a mező- gazdaság korszérú problémáiról, ugyanakkor látniok kellett, hogy 3 millió ember uan ebben az országban. akiknek egy talpalatnyi föld sem jutott. Előadásokat tartottak az egészség ápolásáról, s látták, hogu a nyomor, a népbetegség hogyan tizedeli meg népünket, a helyis táplálkozásról tartottak előadásokat, s látniuk kellett, hogy ezrek és tízezrek asztalára még kenyér sem jut..." A beszámoló bevezető részében ezt is hallottuk: „Pártunk VII. kongresszusa után mindenki előtt világosan rajzolódnak ki a munkáshatalom gazdasági és po- tikai erősítésének, a dolgozók marxista világnézete. szakmai tudása és általános műveltsége növelésénrk, a tudatformálás meggyorsításának, a tömegkapcsolatok állandó javasának, a szakszervezeti demokrácia fejlesztésének feladatai" Ezt a célt tűzte eléjük a párt. ezt várja tőlük dolgozó népünk. A pedagógusok megkapták méltó ranK.iukat: az általános műveltség növelésének, a szocialista tudat formálásának harcosai lettek. Hivatásuknak élhetnek, minden lehetőségük, joguk megvan ehhez, de kötelességük Is ígv élni. Azt várja tőlük dolgozó néDÜnk. hogv mindenben támoeassák pártunk politikáját és a rájük hízóit szakaszon erejükhöz, tudásukhoz mérten építsék a szocializmust. Örömmel mondhatjuk. gógusaink túlnyomó többsége szívvel- lélekkel munkálkodik is népünk bol- doeulásának érdekében. Nem mondhatjuk el azonban még. hogy a pedagógusok teljesen egységesen sorakoznak fel pártunk mögött. Sok még a tennivaló ebben a vonatkozásban. Ennek a szilárd egységnek a kialakítását erősen gátolja annak a bizonyos középútnak a keresése. Pedagógusaink eev része a „békés egymás mellett élés", a „ne bánts, én sem bántalak" elvet vallja. Mit akar ez az elv? Csendben. békésen éldegélni azok melléit, akik szívügyüknek tekintik a falu szocializálódását. az emberek szocialista tudatformáló- dásának meggyorsítását, a marxista világnézet terjesztését, tehát, akik a szocializmus eszméjének igaz apostolai. Békésen élni ezek mellett félre- vonultan szemlélődni. IIven középutat azonban nem lehet találni most sem. mert nincs. A fentebbi elv hamis. tarthatatlan és csak látszólag politikamentes. Nekünk szükségünk van minden egyes embernek a munkájára. Világos, hoev aki nem dolgozik minden erejével a szocializmus eszméinek megvalósításáért, az nem segít bennünket. Az ő munkáin elvesz részünkre. A félrevonultság szemlélete egyáltalán nem mentes a politizálástól. Nagyon is politikus, de a kárunkra politikus. Azok a pedagógusok. akik azt hiszik, hogv a nemlétező középutat tapossák, nem azt. hanem a nagyon is létező jobboldali utat járják. Pedig ez az út rossz irányba vezet: a bizonytalansághoz, meghasonuláshoz. vagy a cinizmushoz. Ezek közül a középül »sok közül kerülnek ki aztán nz olyan emberek. — akikről a közgyűlés egyik résztvevője is beszélt felszólalásában — akik mindig a hibákat veszik észre, ezek közül a legkisebbet is felnagyítják. eltorzítják. Mi a teendő? Az ilyen Iskolában is csak a párttagok munkája, a kommunisták tevékenysége segíthet. Márpedig minden tantestületben megtalálható a kommunista map. ahol pedig hiányoznak, ott a fejlettebb, haladó gondolkozás»'! nevelőkből ki kell alakítani ezt a magot. Ezeknek az embereknek kell aztán bebizonyítani — ott ahol. és akik előtt ez szükséges —. hogy szocialista társadalmunkban a pedagógusok előtt nincsenek utak. hanem csak út van. Nem képzett marxista minden pedagógusunk. Sok helytelen nézet, a marxizmustól idegen világszemlélet tarkítja még nevelőink életfelfogását. Ezeknek a felszámolásához, megszüntetéséhez elkerülhetetlenül szükséees a kellő tudásra, meggyőződésre alapuló világnézeti harc. Sok Iskolában — ahogy az a küldöttgyűlés résztvevőinek felszólalásaiból kiérződött — ez a harc nagyon gyenge, vagy pedig egyáltalán meg sincs, pedig lenne lét- jogosultsága. A kommunista nevelők feladata, hogv felvegyék a harcot az Imént fejtegetett középutas szemlélettel és minden más helytelen politikai szemlélettel Is. A másik fontos kérdés, amiről beszélni kell. a pedagógusoknak a népnél való kapcsolata. Pedagógusaink résztvesznek a község, a város poli- tikal. társadalmi életében, örvendetes tény. hogy megyénk 36 községében pedagógus tölti be a Dárttitkár funkcióiét. Sokat tesznek a kulturális élet fejlesztéséért is. Borsodban 147 kultúrotthonnak a vezetője pedagógus. A nép széles rétegei között ismeretterjesztő előadásokkal terjesztik a tudományt. Az elmúlt években soha nem hangzott még el annyi tudományos eJőadás. mint 1959-ben. Sok hc- Iven pedagógus a Hazafias Népfront elnöke. Nincs is olyan község, ahol ne lenne pedagógtfc tanácstag. Az a hatalmas lendület, fejlődés azonban, amely jellemzője Iparunknak és mezőgazdaságunknak, megköveteli, hogy a pedagógusok — pontosabban: minden pedagógus — még szorosabb kapcsolatban legyen a néppel. A mezőgazdaságban végbemenő forradalmi változás nagyon sok ember előtt magyarázatot kíván: a nevelők sokat segíthetnek. Különösen szükség van most a segítő kézre, a jó tanácsra, vagy felvilágosító munkára a sok új termelőszövetkezetben. Segítsenek a pedagógusok a falu szocialista embertípusának, a termelőszövetkezeti ember tudatformálódásán^k kialakításában. Ott lehetnek és ott őrségtől ...Ne haragudjak, azért mert | lopott... Ez most már teljesen vilá- X gos. teljesen világos... | — Ennek a szerelemnek vége — X gondolta tompán. Vége a házasság- X nak, a szép kis otthonnak... Mit X mondok Mamáéknak? Nem megyek X még sem férjhez, mert lopott a völe- X gényem? Mit mondanak a faluban fl X szövetkezetiek?... X1 Felállt. Lassú, de határozott lép- X tekkel ment a kezelő helyiségbe. Elő- X vette a kis kulcscsomót, amely a mé- f1 regszekrényt nyitotta. X Másnap megérkezett Kiss Laci. X Már a műhelyben meghallotta a szó- X morú hirt, s lélekszakadva rohant a r kórterembe. Csúnyácska sápadtan, f1 még mindig réveteg. zavaros szem- X1 mel feküdt betegei közt. A fiú oda- ¥ rohant az ágyhoz, megfogta Csú-F nyácska kezét, s felindultsántól fá- X tyolos hangon beszélni kezdett: X1 — Miért tetted ezt! Miért nem biz- f! (ál bennem. Zsófika? t A lány felé fordította zavaros te- X kintetét, s idegenül nézett a fiúra. X — Meghalt az apám, Zsófika, ér- X ted? Meghalt! Gyorsan haza kellett X utaznom. Nem akartam neked meg- X írni, elmondtam volna inkább utána, • mert akkor nem tudtam beszélni róla X senkinek ... Nem loptam, kicsi Zsófi, f hidd el, nem lopás az. hogy a KISZ X pénzén utaztam haza, hiszen csak X azért vettem el. mert fél óra múlva X ment a vonat, 8 arra sem volt Időm, X hogy hazamenjek átöltözni... Otthon • volt a pénzem, s nem akartam kérni X senkitől... Honnan gondoltam volna. X hogy ellenőrzés lesz? ... Ugy-e meg- X érted, ugy-e elhiszed, hicsi Zsófi... X A lánv arcán halvánv mosoly f * lány arcan suhant át Mcp. g. értette. Keze gyöngén, de viszo- ♦ . nozta Laci szorítását. Lehunyta sze- l' mét, s az öröm, hogy visszatért hozzá • kedvese, megszépítette csúnya arcocs- kájáu Adamovics Ilona j ségben az asztalkákban “ felelt méltatlankodva Zsófi. Ezt a gyanú,itást nem tűröm. Azonnal nyissák fel a fiókot! — Nyugalom, hísldny, már megtörtént. Ott is van a pénzes doboz, — Caúnj/ácsfcáual megfordult a világ. — Nem igaz, nem igaz — kiáltotta sírástól elcsukló hangon. — Ezen már hiába bőgsz, sikkasztott. meglépett, — kész! Zsófi keserves sírással vetette ma- aát az ágyra. Senki sem sajnálta. Valahogy elégtételt éreztek a lányok, s most Csúnyácskán akarták kitölteni mind azt a mérget, amit ez az eljegyzés okozott nekik. Aki vigasztalta is, így beszélt: — Ne sirasd, nem érdemli meg. Becsapott volna téged is. igu legalább hamarabb kiismerted. Úgyis megcsal• volna, mert az ilyen sikkasztó nem való férjnek... jobb a magad fajtának egyedül... látod veled csak Ilyenek kezdenek... Aznav éjszakára ment dolgozni Zsófi. Kisírt szemmel, zúgó fejjel vette át az osztályt. Minden összeomlott benne. Hogy kellene megtudni az igazságot? Vépip iárta a Wrfcrmeket. el- vegig jarta fíltomtta a lámpákat. Az ötösben Feri bácsh az öreg agy vérzéses integetett neki ágyáról. — Nővérke... nővérke... jgjj. majd elfelejtettem egészen. A délelőttös nővér hagyott itt egy levelet. Az állomáson adta neki egy fiatalember, Azt mondta, maga már tudja. Zsófi erőszakolt m/ugalommal dugta zsebébe a levelet. Gyorsan befejezte a körutat, s leült a folyosón, hogy elolvassa a kíváncsian várt, s minden rejtélyt menőidé sorokat. A levélben csak ez állt: „Sürgősen el kellett utaznom, majd mindent meg- magvarázok. ne haragudj. Csókollak: Laci". Sürgősen, azért mert félt a renda téeszcsében is vannak traktoro- . sok.., Fájt, nagyon fájt “£ nyácska boldogsága. Sokan már szívesen cseréltek volna vele, szívesen foglalkoztak volna hasonló komoly kérővel, még ha munkás ember Is, d-f hát amíg a vezérek presszós fiúkkal futottak,' meg „autós palikkal", ők sem akartak alul maradni. Meg ha legalább más valaki kezdte volna el a „rangon aluli" házasodási. Ha a vezérek közül valaki, akit nem szégyen követni, de hát éppen Zsófi... Zsófitól pedig oly messze voltak a lányok, oly távollak voltak a csipkelődő hangok, hogy szinte meg sem hallotta. Csordultig volt a szíve boldogsággal. csordultig volt a nagyszerű készülődéssel. Most derült ki, hogy otthonról is váratlanul szép .Jiozomány” várható. Nem is tudta, hogy az öregeknek ilyen jól á'l a szénájuk a szövetkezetben. Külön öröm volt. hogy azért csak visz valamit a házhoz. Egy este azonban hiába várta Zsófi nővér a szerelőt. Másnap reggel sem jelentkezett, s a műhelyben azt mondták: elutazott. — Hová, minek utazott? Nem is szólt, el sem köszönt, nem is beszélt róla? — furcsállotta Zsófi a dolgot. — Hires menyasszony, hol a vőlegény? — fogadták délután a lányok. — Biztosan sürgős dolga akadt — mentegetőzött Zsófi. — Az igaz. ténuleg sürgős — nevettek a lányok. Nincs is sürgősebb, mint a rendőrség elől menekülni... — Micsoda? — ámult el Csúnyácska. — A te hires vőlegényed, az a „becsületes munkás fiú" meglépett a KISZ-pénzzel — mondta ragyogó arccal Zita. akinek olyan volt az alakja, mint egy színésznőnek. Ma voltak itt ellenőrök, de se pénz, se pénztáros. — Ott van a pénz a KISZ-helyű(Folytatás a 2. oldalról.) oáltak, mindketten úgy érezték, falán megtalálták az igazit. * Ha eddig nem foglalkoztak a lá- ryok civilben Csúnyácskával, bezzeg fontos téma volt ezután. Mert a báli éjszakának folytatása is lett. Három >ónap múlva karikagyűrű csillogott Zsófi nővér ujján. Az osztály orvosai, de még a tanár úr is Őszinte trommel kívánt sok boldogságot a neny asszony nak. A fönövér meg is nondia, hogy külön becsüli azért, iogy magához való, becsületes mun- iásgyereket választott, s nem fut az ilomlovagok után, mint a többiek. Hogy Zsófinak mondta, az még nem lett volna baj, de mondta a lányoknak is. Nemcsak, hogy mondta, de egyenesen példaképül állította bizonyos botrányos esetek után. Ezt nkm lehetett elviselni. Mert iogyan is hasonlíthatta valaki össze Csúnyácskát, tegyük fel. Török Katival. akinek mégis csak ezredes volt x papája, s ha nem ez a rendszer van, sohasem lesz ápolónő, ö igazán loggal vár egy orvos-kérőre! Vagy lehet-e hasonlítani Tóth Zitához? Zitának olyan alakja van, hogy film- tzinésznő is lehetne. Ha végigmegy a főutcán szőkített boszorkányfrlzurá- lával, senki nem mondaná, hogy ápolónő. Igazán nem szerelő-férjet érdemel. És Gizi? Egyenesen nevetséges Gizi mellé állítani Csúnyácskát. Gizi mellé, akinek érettségije van... Ki várhat diplomás emberre, ha Gizi Úgy néztek a szálláson Zsófira, mint a leprásra. Bosszantották, csúfolták. Később így beszéltek: •— Még szép, hogy hozzámégy. Mire 's várnál. Van végre egy fiúd, meg icell fogni, — Igazad van. Lám, van önkritikád ..megtalálja a zsák a foltját... — Ezért kár volt a városba jönni,
