Észak-Magyarország, 1960. május (16. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-11 / 110. szám

ESZAKMAGTARORSZAG Nevelőink néhány fontos problémája a pedagógus szakszervezet küldöttgyűlésének tükrében Is kell lenniök ennek a szocialista embertípusnak a bölcsőjénél. Segítsék a nagyüzemi gazdálkodási formát vá­lasztó. most járni tanuló embereket, a szokatlan, új úton. Mutassák meg a jövőt, a szocialista mezőgazdaság jö­vőjét a bizonytalankodó, vagy kishitű embereknek. Itt azonban már a pedagógusoknak egy másik problémájáról, a tanulás­ról is beszélni kell. Hadd idézzem azt a példát, amit Kukucska János clv- lárs. a megyei pártbizottság titkára mondott cl felszólalásában. Az egyik termelőszíjvetkezeti fiatal, aki üzemben akart dolgozni, a követ­kezőképpen érvelt: Ha üzemben dol­gozom. akkor 800—900 forint nyug­díjat kapok majd. de ha termelőszö­vetkezetben maradok, akkor 350 fo­rint lesz a nyugdíjam. Én pedig nem akarok itt dolgozni 20 évet a 350 fo­rintos nyugdíjért. A pedagógusoknak a feladata, hogy a tsz tagjainak megmutassák a jövőt. Azt a jövőt, amikor már nem 350 Ft lesz a nyugdija egy szövetkezeti em­bernek. hanem jóval több ennél. A ne­velő azonban csak akkor tud emellett a Jövő mellett meggyőzően agitálni, ha ő maga is ismeri, ha világosan látja azt a fokot, ahová szocialista mezőgazdaságunknak cl kell jutnia. Tanulni, állandóan képezni kell ma­gukat a pedagógusoknak is. Sokan ta­nulnak közülük történelmi materia­lizmust. dialektikus materializmust, de van még tennivaló ezen a téren is. Ifjúságunknak olyan nevelést kell kapnia, hogy méltóképpen fel tudja­nak zárkózni a szocializmust építő emberek mögé. Természetes dolog, hogy ezt csak egyféleképpen lehet el­képzelni. — ha a pedagógus Is meg­felelő ideológiai képzettséggel rendel­kezik. Csak így tudja átadni tudását a fiatal generációnak, csak így tud becsülettel helytállni azon a felelős­ségteljes poszton, melyet hivatásául választott. Végezetül szóljunk még röviden az óvónők helyzetéről. Az óvónők neve­lői munkát végeznek, pedagógusok. Hosszú ideig, egészen az utóbbi évekig nem sorolták őket a pedagó­gusok közé. pedig munkájuk után ők is joggal várhatták, hogy pedagó­gusként tisztelje őket mindenki. Az óvónő szakmai, ideológiai, politikai képzése ugyanolyan sürgős, ha nem sürgősebb, mint az iskola nevelőinek ;> továbbképzése. Az elmondottakat illetően óvónőinknél különösen sok még a tennivaló. A pedagógus szak- szervezet ebben is segíti a dolgozó­kat. de segíti őket a közvetlen érdek- védelmi kérdésekben is. A tantestüle­teknek minden tekintetben egyenlő rangú pedagógusként kell bánni az óvónőkkel és nem szabad megfeled­kezni róluk akkor sem. ha számukra konyhakerti földet, lakást, vagy egvéb pedagógusoknak járó jutalékot kell biztosítani. Lehet, hogy nem teljes ^ hiszen nagyon sok problémájuk van még nevelőinkn'k. melyekről itt most nem beszéltünk. A pedagógus szak- szervezet küldöttgyűlésén hallottak alapján azonban talán sikerült né­hány fontosabb kérdésről szólni, ami most problémája nevelőinknek. Priska Tibor Talajjavítás Fancsalban Az encsi járás termelőszövetkezetei nagy gondot fordítanak terméketlen területeik megjavítására. Ebben az évben a tavalyihoz viszonyítva több mint kétszeresére, 1961-ben pedig több mint négyszeresére emelik a megjavítandó területek nagyságát. A közelmúltban megkezdődött Fan­csal termelőszövetkezeti község talaj- védelmi felmérése. Az Országos Me­zőgazdasági Minőségvizsgáló Intézet munkatársai a község egész területét magába foglaló tervet dolgoznak ki, melynek minden költségét a Földmű­velésügyi Minisztérium viseli. Ez a terv alapos részletességgel méri fel többek között az erózió elleni védel­met. a javítandó területeket, a vízel­látás és a vízelvezetés problémáit. Felütötték a sátorfát Hétfőn este még ózdon tartottak előadást, kedden délelőtt már a mis­kolci Béke téren feszült a hatalmas ponyvasátor. A Budapest Nagycir­kusz megérkezett Miskolcra és ked­den este megtartotta bemutató elő­adását. Műsorának részletes értéke­lésére később visszatérünk. \ IDŐJÁRÁS A Meteorológiai Intézet JelenU: Várható idóidrás szerda estig: Változó felhőzet, ’-venként záporeső. vagy zivatar. Gyen- • i ((áramlás. A napnal» felmelegedés ‘"“é fokozódik. Várható legalacsonyabb 1' r3ltHÍ hőmérséklet 5-10. legmagasabb -ipnali hőmérséklet szerdán 17—22 fok <özött. Távolabbi kilátások: Helyenként iáporok, zivatarok. Erkel Ferenc emlékünnepély Sátorai j auj helyen Erkel Ferenc születésének 150. év­fordulója tiszteletére nagyszabású emlékünnepély volt a sátoraljaújhe­lyi Kossuth Lajos Művelődési Ott­hon nagytermében. A város zeneked­velő, igényes közönsége teljesen meg­töltötte a művelődési otthon nagy­termét. Az ünnepély a Himnusz eléneklésé- vel kezdődött. A megyei pedagógus férfikart Bartus András karnagy, a megyei tanács művelődésügyi osztá­lyának zenei előadója vezényelte. Ünnepi beszédet Csuka Andorné, a sátoraljaújhelyi zeneiskola igazgató- helyettese mondott. Beszédében mél­tatta a nagy magyar zeneszerző em­beri és művészi nagyságát. Az ünne­pi beszédet színvonalas műsor kö­vette. Megszólaltatták nemzeti ope­ránk megteremtőiének legszebb és legvirtuózabb számait. _A műsor­ban Kováts Irén énekművésznő Me­linda áriáját énekelte a „Bánk bán" második felvonásából és „Szilágyi Erzsébet" áriáját a „Hunyadi Lász­lódból. Az éneklés magasiskoláját mutatta be hallgatóinak. Csutor László, a megyei pedagógus férfikar szólistája szép tenor hangjával, át­élt, kifejező előadásával ragadta me« a közönséget. Éble János, a Miskol­ci Zeneművészeti Szakiskola hallga­tója a Bánk bán első felvonásából a „Keserű pohár" című dalt énekelte. Produkcióját a közönség nagy tet­széssel fogadta. A szólistákat Hetényi Margit átélt, jó dinamikával és nagy­szerű muzikalitással kisérte zongo­rán. A megyei pedagógus férfikar és a Sátoraljaújhelyi Állami Zeneiskola szimfonikus zenekara Ujj Viktor igazgató vezényletével a ..Takarodót" szólaltatta meg a „Névtelen hősök" című operából és a „Hunyadi Lász­ló" első felvonásából a „Meghall a cselszövő" kezdetű kórusrészletet. A műsort Bájer Márta továbbkép- zős növendék konferálta. Impozáns volt a sátoraljaújhelyi fiatalok nag> érdeklődése és lelkesedése, izzó han­gulat uralkodott a nézőtéren. Az el­hangzott műsorszámok előadóit per­cekig tartó tapsviharral jutalmazta a hálás közönség. Lukács László Fiatal művészek a pódiumon A Szakszervezetek Megyei Taná­csa Művelődési Otthonának keretén belül működő Fiatal Művészek Klub­ja két korábbi nagysikerű előadói est után a közeljövőben ismét a kö­zönség elé lép. Május 23-án. hétfőn este rendezik meg a művelődési ott­hon nagy előadótermében (Kossuth u. 11.) Balogh Emese és Verdes Ta­más. a Miskolci Nemzeti Színház művészeinek előadóestjét. Az est mű­sorában zeneszámokkal közreműkö­dik Gömöri András gordonkaművész, zeneiskolai tanár, zongorán kíséri Herédy Éva, a Miskolci Nemzeti Színház karnagya. c súbeszédében — diái\ társai nevében Is ­Krompaszki Enikő A osztályos tanuló, t ilyen gondolatokkc búcsúzik az esti tagozz nevében az ószhaj Farkas Sándor vaí munkás is. Neki mos adatott meg az, amire évtizedekkel korábba: csak álmodott. s am korunk ifjúságánál oly természetes — ■ tanulás. A zászlót új — de i korábbiakkal azono célokért küzdő — kezel szorítják acélosan Négy szalaggal. néq\ búcsúzó osztály emlé kével lett gazdaga b! az intézet harci lobo QÓja. Az ünneoi aktus utol só akkordiai, — a Szó zat hangjai — messzt szállnak. A gyárkémé nyék mint megannyi ói vigyázzák a telet csendjét, és munkán készen új erők indul­nak a lüstös tornyot árnyékában lévő műhe­lyek felé. — Pá — ünneplő, majd munká­ba induló fiataloknak. Igen, 123 diák hagyja itt négy évi tanulásá­nak házát, középiskolás múltja hol vidám, hol gondokkal terhelt ott­— Búcsú ez, de nem elválás! — mondja as intézet igazgatója. VI- rágh Mihály ünnepi beszédében. Ő a tanári kar gondolatait, érzése­it önti szavakba. S hogy mennyire igaz az imént említett mondat, azt talán mi sem bizo­nyítja jobban: eljönnek az ünnevségre a tavaly és korábban végzet; hallgatók is. Nem fe­ledkeznek meg egykori iskolájukról. Nem fe­lejtik el nevelőiket. Mély gyökerek. erős szálak kötik egymás­hoz. négy esztendő em- - lékeként, küzdelmeként az egykori diákokat és tanárokat. — Soha nem felej­tünk el. te kedves Al- ( ma Máter — mondja szomorú hangon bú­— A Gábor Áron öntő- és Kohóipari Technikum igazgatósá­gának és nevelőtestüle­tének szavait halla­tom ... Nőjj iskolánk, nőjj és gyarapodj! Adj évröl-évre jobb és kép­zettebb technikusokat épülő hazánk bástyafa­lának felrakásához. Nagy kohók rózsaszínű, tömör füstje! Szállj most magasabbra. Szállj erőteljesen, a fel­hők felé. Erezd, hogy munkára készen új erők indulnak a jobb eredmények kapujának döngetésére, — hang­zanak Bússá János ta­nár szavai, a ballagási ünnepség bevezetője­ként. Az intézet hatalmas udvara megtelik ün­neplőkkel. Fegyelme­zetten sorakoznak a ta­nulók — öreg diákok 1 és fiatalok egyaránt. A ■ tavaszi szellő szeszélye­sen lobogtatja a vörös és nemzetiszinű és kék zászlókat, ügy tűnik, mintha azok is búcsú­zóul integetnének az . Munkára késsen9 új erők indulnak...- r a küldöttgyűlésen el­szeretnem hangzott beszámolót. amelyet a területi* bizottság nevében Gyöngyi István elvtárs, a pedagógus szakszervezet titkára terjesztett elő. két idézettel kezdeni: „A múltban a pedagógusok örültek_ ha egyáltalán akadt kenyérkeresö foglalkozásuk. Mint a népművelés munkásai előadást tartottak a mező- gazdaság korszérú problémáiról, ugyanakkor látniok kellett, hogy 3 millió ember uan ebben az ország­ban. akiknek egy talpalatnyi föld sem jutott. Előadásokat tartottak az egészség ápolásáról, s látták, hogu a nyomor, a népbetegség hogyan tize­deli meg népünket, a helyis táplál­kozásról tartottak előadásokat, s lát­niuk kellett, hogy ezrek és tízezrek asztalára még kenyér sem jut..." A beszámoló bevezető részében ezt is hallottuk: „Pártunk VII. kongresszusa után mindenki előtt világosan rajzolódnak ki a munkáshatalom gazdasági és po- tikai erősítésének, a dolgozók marx­ista világnézete. szakmai tudása és általános műveltsége növelésénrk, a tudatformálás meggyorsításának, a tömegkapcsolatok állandó javasá­nak, a szakszervezeti demokrácia fej­lesztésének feladatai" Ezt a célt tűzte eléjük a párt. ezt várja tőlük dolgozó népünk. A peda­gógusok megkapták méltó ranK.iukat: az általános műveltség növelésének, a szocialista tudat formálásának har­cosai lettek. Hivatásuknak élhetnek, minden lehetőségük, joguk megvan ehhez, de kötelességük Is ígv élni. Azt várja tőlük dolgozó néDÜnk. hogv mindenben támoeassák pártunk poli­tikáját és a rájük hízóit szakaszon erejükhöz, tudásukhoz mérten épít­sék a szocializmust. Örömmel mondhatjuk. gógusaink túlnyomó többsége szívvel- lélekkel munkálkodik is népünk bol- doeulásának érdekében. Nem mondhatjuk el azonban még. hogy a pedagógusok teljesen egysé­gesen sorakoznak fel pártunk mögött. Sok még a tennivaló ebben a vonat­kozásban. Ennek a szilárd egységnek a kialakítását erősen gátolja annak a bizonyos középútnak a keresése. Pe­dagógusaink eev része a „békés egy­más mellett élés", a „ne bánts, én sem bántalak" elvet vallja. Mit akar ez az elv? Csendben. békésen élde­gélni azok melléit, akik szívügyük­nek tekintik a falu szocializálódását. az emberek szocialista tudatformáló- dásának meggyorsítását, a marxista világnézet terjesztését, tehát, akik a szocializmus eszméjének igaz aposto­lai. Békésen élni ezek mellett félre- vonultan szemlélődni. IIven közép­utat azonban nem lehet találni most sem. mert nincs. A fentebbi elv ha­mis. tarthatatlan és csak látszólag politikamentes. Nekünk szükségünk van minden egyes embernek a mun­kájára. Világos, hoev aki nem dol­gozik minden erejével a szocializ­mus eszméinek megvalósításáért, az nem segít bennünket. Az ő munkáin elvesz részünkre. A félrevonultság szemlélete egyáltalán nem mentes a politizálástól. Nagyon is politikus, de a kárunkra politikus. Azok a pedagó­gusok. akik azt hiszik, hogv a nem­létező középutat tapossák, nem azt. hanem a nagyon is létező jobboldali utat járják. Pedig ez az út rossz irányba vezet: a bizonytalansághoz, meghasonuláshoz. vagy a cinizmus­hoz. Ezek közül a középül »sok közül kerülnek ki aztán nz olyan emberek. — akikről a közgyűlés egyik résztve­vője is beszélt felszólalásában — akik mindig a hibákat veszik észre, ezek közül a legkisebbet is felnagyít­ják. eltorzítják. Mi a teendő? Az ilyen Iskolában is csak a párttagok munkája, a kommunisták tevékeny­sége segíthet. Márpedig minden tan­testületben megtalálható a kommu­nista map. ahol pedig hiányoznak, ott a fejlettebb, haladó gondolkozás»'! ne­velőkből ki kell alakítani ezt a ma­got. Ezeknek az embereknek kell az­tán bebizonyítani — ott ahol. és akik előtt ez szükséges —. hogy szocialista társadalmunkban a pedagógusok előtt nincsenek utak. hanem csak út van. Nem képzett marxista minden pe­dagógusunk. Sok helytelen nézet, a marxizmustól idegen világszemlélet tarkítja még nevelőink életfelfogását. Ezeknek a felszámolásához, megszün­tetéséhez elkerülhetetlenül szükséees a kellő tudásra, meggyőződésre ala­puló világnézeti harc. Sok Iskolában — ahogy az a küldöttgyűlés résztve­vőinek felszólalásaiból kiérződött — ez a harc nagyon gyenge, vagy pedig egyáltalán meg sincs, pedig lenne lét- jogosultsága. A kommunista nevelők feladata, hogv felvegyék a harcot az Imént fejtegetett középutas szemlé­lettel és minden más helytelen poli­tikai szemlélettel Is. A másik fontos kérdés, amiről be­szélni kell. a pedagógusoknak a nép­nél való kapcsolata. Pedagógusaink résztvesznek a község, a város poli- tikal. társadalmi életében, örvende­tes tény. hogy megyénk 36 községé­ben pedagógus tölti be a Dárttitkár funkcióiét. Sokat tesznek a kulturális élet fejlesztéséért is. Borsodban 147 kultúrotthonnak a vezetője pedagó­gus. A nép széles rétegei között isme­retterjesztő előadásokkal terjesztik a tudományt. Az elmúlt években soha nem hangzott még el annyi tudomá­nyos eJőadás. mint 1959-ben. Sok hc- Iven pedagógus a Hazafias Népfront elnöke. Nincs is olyan község, ahol ne lenne pedagógtfc tanácstag. Az a hatalmas lendület, fejlődés azonban, amely jellemzője Iparunknak és mezőgazdaságunknak, megköveteli, hogy a pedagógusok — pontosabban: minden pedagógus — még szorosabb kapcsolatban legyen a néppel. A mezőgazdaságban végbe­menő forradalmi változás nagyon sok ember előtt magyarázatot kíván: a nevelők sokat segíthetnek. Különösen szükség van most a segítő kézre, a jó tanácsra, vagy felvilágosító munkára a sok új termelőszövetkezetben. Se­gítsenek a pedagógusok a falu szocia­lista embertípusának, a termelőszö­vetkezeti ember tudatformálódásán^k kialakításában. Ott lehetnek és ott őrségtől ...Ne haragudjak, azért mert | lopott... Ez most már teljesen vilá- X gos. teljesen világos... | — Ennek a szerelemnek vége — X gondolta tompán. Vége a házasság- X nak, a szép kis otthonnak... Mit X mondok Mamáéknak? Nem megyek X még sem férjhez, mert lopott a völe- X gényem? Mit mondanak a faluban fl X szövetkezetiek?... X1 Felállt. Lassú, de határozott lép- X tekkel ment a kezelő helyiségbe. Elő- X vette a kis kulcscsomót, amely a mé- f1 regszekrényt nyitotta. X Másnap megérkezett Kiss Laci. X Már a műhelyben meghallotta a szó- X morú hirt, s lélekszakadva rohant a r kórterembe. Csúnyácska sápadtan, f1 még mindig réveteg. zavaros szem- X1 mel feküdt betegei közt. A fiú oda- ¥ rohant az ágyhoz, megfogta Csú-F nyácska kezét, s felindultsántól fá- X tyolos hangon beszélni kezdett: X1 — Miért tetted ezt! Miért nem biz- f! (ál bennem. Zsófika? t A lány felé fordította zavaros te- X kintetét, s idegenül nézett a fiúra. X — Meghalt az apám, Zsófika, ér- X ted? Meghalt! Gyorsan haza kellett X utaznom. Nem akartam neked meg- X írni, elmondtam volna inkább utána, • mert akkor nem tudtam beszélni róla X senkinek ... Nem loptam, kicsi Zsófi, f hidd el, nem lopás az. hogy a KISZ X pénzén utaztam haza, hiszen csak X azért vettem el. mert fél óra múlva X ment a vonat, 8 arra sem volt Időm, X hogy hazamenjek átöltözni... Otthon • volt a pénzem, s nem akartam kérni X senkitől... Honnan gondoltam volna. X hogy ellenőrzés lesz? ... Ugy-e meg- X érted, ugy-e elhiszed, hicsi Zsófi... X A lánv arcán halvánv mosoly f * lány arcan suhant át Mcp. g. értette. Keze gyöngén, de viszo- ♦ . nozta Laci szorítását. Lehunyta sze- l' mét, s az öröm, hogy visszatért hozzá • kedvese, megszépítette csúnya arcocs- kájáu Adamovics Ilona j ségben az asztalkákban “ felelt mél­tatlankodva Zsófi. Ezt a gyanú,itást nem tűröm. Azonnal nyissák fel a fiókot! — Nyugalom, hísldny, már megtör­tént. Ott is van a pénzes doboz, — Caúnj/ácsfcáual megfordult a világ. — Nem igaz, nem igaz — kiáltotta sírástól elcsukló hangon. — Ezen már hiába bőgsz, sikkasz­tott. meglépett, — kész! Zsófi keserves sírással vetette ma- aát az ágyra. Senki sem sajnálta. Va­lahogy elégtételt éreztek a lányok, s most Csúnyácskán akarták kitölteni mind azt a mérget, amit ez az eljegy­zés okozott nekik. Aki vigasztalta is, így beszélt: — Ne sirasd, nem érdemli meg. Be­csapott volna téged is. igu legalább hamarabb kiismerted. Úgyis megcsal• volna, mert az ilyen sikkasztó nem való férjnek... jobb a magad fajtá­nak egyedül... látod veled csak Ilye­nek kezdenek... Aznav éjszakára ment dolgozni Zsófi. Kisírt szemmel, zúgó fejjel vette át az osztályt. Minden össze­omlott benne. Hogy kellene megtudni az igazságot? Vépip iárta a Wrfcrmeket. el- vegig jarta fíltomtta a lámpá­kat. Az ötösben Feri bácsh az öreg agy vérzéses integetett neki ágyáról. — Nővérke... nővérke... jgjj. majd elfelejtettem egészen. A dél­előttös nővér hagyott itt egy levelet. Az állomáson adta neki egy fiatal­ember, Azt mondta, maga már tudja. Zsófi erőszakolt m/ugalommal dug­ta zsebébe a levelet. Gyorsan befe­jezte a körutat, s leült a folyosón, hogy elolvassa a kíváncsian várt, s minden rejtélyt menőidé sorokat. A levélben csak ez állt: „Sürgősen el kellett utaznom, majd mindent meg- magvarázok. ne haragudj. Csókollak: Laci". Sürgősen, azért mert félt a rend­a téeszcsében is vannak traktoro- . sok.., Fájt, nagyon fájt “£ nyácska boldogsága. Sokan már szí­vesen cseréltek volna vele, szívesen foglalkoztak volna hasonló komoly kérővel, még ha munkás ember Is, d-f hát amíg a vezérek presszós fiúkkal futottak,' meg „autós palikkal", ők sem akartak alul maradni. Meg ha legalább más valaki kezdte volna el a „rangon aluli" házasodási. Ha a vezérek közül valaki, akit nem szé­gyen követni, de hát éppen Zsófi... Zsófitól pedig oly messze voltak a lányok, oly távollak voltak a csipke­lődő hangok, hogy szinte meg sem hallotta. Csordultig volt a szíve bol­dogsággal. csordultig volt a nagy­szerű készülődéssel. Most derült ki, hogy otthonról is váratlanul szép .Jiozomány” várható. Nem is tudta, hogy az öregeknek ilyen jól á'l a szénájuk a szövetkezetben. Külön öröm volt. hogy azért csak visz vala­mit a házhoz. Egy este azonban hiába várta Zsófi nővér a szerelőt. Másnap reggel sem jelentkezett, s a műhelyben azt mondták: elutazott. — Hová, minek utazott? Nem is szólt, el sem köszönt, nem is beszélt róla? — furcsállotta Zsófi a dolgot. — Hires menyasszony, hol a vőle­gény? — fogadták délután a lányok. — Biztosan sürgős dolga akadt — mentegetőzött Zsófi. — Az igaz. ténuleg sürgős — ne­vettek a lányok. Nincs is sürgősebb, mint a rendőrség elől menekülni... — Micsoda? — ámult el Csú­nyácska. — A te hires vőlegényed, az a „be­csületes munkás fiú" meglépett a KISZ-pénzzel — mondta ragyogó arc­cal Zita. akinek olyan volt az alakja, mint egy színésznőnek. Ma voltak itt ellenőrök, de se pénz, se pénztáros. — Ott van a pénz a KISZ-helyű­(Folytatás a 2. oldalról.) oáltak, mindketten úgy érezték, fa­lán megtalálták az igazit. * Ha eddig nem foglalkoztak a lá- ryok civilben Csúnyácskával, bezzeg fontos téma volt ezután. Mert a báli éjszakának folytatása is lett. Három >ónap múlva karikagyűrű csillogott Zsófi nővér ujján. Az osztály orvo­sai, de még a tanár úr is Őszinte trommel kívánt sok boldogságot a neny asszony nak. A fönövér meg is nondia, hogy külön becsüli azért, iogy magához való, becsületes mun- iásgyereket választott, s nem fut az ilomlovagok után, mint a többiek. Hogy Zsófinak mondta, az még nem lett volna baj, de mondta a lányok­nak is. Nemcsak, hogy mondta, de egyenesen példaképül állította bizo­nyos botrányos esetek után. Ezt nkm lehetett elviselni. Mert iogyan is hasonlíthatta valaki össze Csúnyácskát, tegyük fel. Török Kati­val. akinek mégis csak ezredes volt x papája, s ha nem ez a rendszer van, sohasem lesz ápolónő, ö igazán loggal vár egy orvos-kérőre! Vagy lehet-e hasonlítani Tóth Zitához? Zitának olyan alakja van, hogy film- tzinésznő is lehetne. Ha végigmegy a főutcán szőkített boszorkányfrlzurá- lával, senki nem mondaná, hogy ápo­lónő. Igazán nem szerelő-férjet érde­mel. És Gizi? Egyenesen nevetséges Gizi mellé állítani Csúnyácskát. Gi­zi mellé, akinek érettségije van... Ki várhat diplomás emberre, ha Gizi Úgy néztek a szálláson Zsófira, mint a leprásra. Bosszantották, csú­folták. Később így beszéltek: •— Még szép, hogy hozzámégy. Mire 's várnál. Van végre egy fiúd, meg icell fogni, — Igazad van. Lám, van önkriti­kád ..megtalálja a zsák a foltját... — Ezért kár volt a városba jönni,

Next

/
Thumbnails
Contents