Észak-Magyarország, 1960. május (16. évfolyam, 102-127. szám)

1960-05-08 / 108. szám

esZAKMAGTARORÄZAO <s Wf csak a bizánci felségjelvény?» szószék maradt fenn, teljesen épség­ben. öreg templom. Ablakain befúj n .ítél. bevág az eső, falairól lepergeti a vakolat... — A templomot is rendbehozzuk. Százezer forint már biztosítva van. A járás és a község vezetői felismerték a. létesítendő múzeum idegenforgal­mi jelentőségét. Most már komoly tá­mogatást kapunk. De gyerünk vissza a történelembe.. Hol is kezdjem. Talán a könyveknél... Ez itt például Apáczai Csere János egyik könyve 1653-ból. a Magyar Enciklopédia... Sok könyv maradi fenn az 1700-as évekből. Egy ritkaságszámba menő matematikai könyv is van. 1802-ból. Itt van például a pozsonyi országgyű­lés jegyzőkönyve. 1812-ből. és egy máig még leforditatlan, laténnyelvu lexikon, melyet 1572-ben nyomtattak. Kopott, penészmarta, kemenyfed-- N könyvek. Értékük felbecsülheted Huszonkét harmadéves a zsűri előtt Iparilanulük eeraenye „4 szakimi ifjú mestere- címért — Azt még nem lehet tudni, de azért magának megsúgom. Az egyik esélyes a mi fiúnk. Kovács Sándor. Nagyon ügyes gyerek. A másik Szol­nokról. az ottani intézetből érkezett harmadéves. — És mit jelent az első hely elnye­rése? mestere" címért folyik, az ..Ifjúság a szocializmusért" próba keretén be­lül. A versenyt minden szakmában megtartják. Az esztergályosok pél­dául éppen most. Budapesten mérik össze erejüket. Hanem nagyon elka­nyarodtam a tárgytól. Szóval azok a versenyzők, akik helyezést érnek el. vasárnap délelőtt Budapesten, a Nép­hadsereg Színházban jutalmazva lesznek. Az első helyezett — minden szakmábun — 1000 forint pénzjutal­mai kúp. kéthetes külföldi jutalom- üdülést és soronkivül megkapja a szakmunkás bizonyítványt, .,A szak­ma ifjú mestere" címmel. A második és harmadik helyezett 800. illetve 600 forintos pénzjutalomban részesül, ezenkívül társultaimat kap és szak­munkásbizonyítványt. — Ez tehát azt jelenti, hogy az Is­kola kötelekéből mint szakmunka» kiléphet? — Természetesen. Aki a verseny­feladatot el tudja végezni és olyan eredményesen tudja elvégezni, hogy az ország legjobb iparitanulói közül is kitűnik, az nagyon meg is érdemli. — A verseny minden résztvevője felmegy Budapestre a jutalomit* adásra? — Nem. Csak a három legjobb ét azoknak a mesterei, akik ugyanazt a pénzjutalmat kapják, mint ők. Ha tehát a mi Kovács Sanyink éri el a legjobb, az első helyezést, vele uta­zik Pas/tircsák János szakoktatónk is. aki egy teljes éven át foglalkozott a gyerekkel. Míg beszélgettünk, a huszonkét* kipirultarcú harmadéves versenyző kiosont a műhelyből. Ebédelni indul- , tak. hogy utána — a diósgyőri fiúk vendégeként, az ö kíséretükben — ellátogassanak Lillafüredre, Tapol­cára. Pihentek aznap délután, hogy friss erőt gyűjtve, másnap elmélet­ből. írásbeli vizsgán adjanak számol a tanulásban eltöltött három év munkájáról, eredményeiről... Lapzártakor érkezett a hír: ..A szakma ifjú mestere'' címért folyó versenyben. Diósgyőrött, a 100. szá­mú. Pataki István nevét viselő ipa­ritanuló intézetben, a tüzikovácsok versenyében az első helyezést Kovács Sándor harmadéves diósgyőri tanuló nyerte cl. Második a szolnoki intézet, harmadik pétiig a budapesti 8. számú intézet tanulója lett. Köszöntjük őket és további sok sikert kívánunk a kovácsszakma ifjú mestereinek! R. P. röiiike — Azt feltétlenül tessék megírni, hogy lázas izgalommal készültek a fiúk — mondta még búcsúzóul Kol­lár Miklós Igazgató, az Iskola népes folyosóján. Ígéretet tettem rá, bar valahogy az volt az érzésem, frázis­nak hat majd. Pedig a szó itt való­ban fedte is az érzéseket, amelyek ott vibráltak, remegtek a huszonkét fiatal arcon. Az ország huszonkét iparitanuló is­kolájában napokkal, söl már hetek­kel ezelőtt lázas izgalommal készült huszonkét harmadéves, jövendőbeli szakmunkás fiatal. Diósgyőrben a MŰM 100. számú iskolájában talál­koztak valamennyien. Tüzikovácsok. — Zundortechnikusok — nevette el magái Kovács Sanyi, a diósgyőri versenyző. — Azért ezt ne tessék feljegyezni — szégyen lösködött a budapesti Ba- róczi János - Bz 8 gúnynevünk ... A tanulóintézet kovácsmühelyc- ben. a hosszú, piros asztal előtt gyűl­tek össze a fiúk. Az asztal mögött, a földön, krétával rajzolt négyszögek­ben egymás mellett várták a meóso- kat a versenymunkák. — Két feladatot kaptak a fiuk — mutatott rájuk Kollár elvtárs. — Azl első: forrasztás nyújtása törés alá. Ezzel nagyon kell vigyázni, mert a forrasztott munkadarabnak nem sza­bad eltörnie a kovácsolás alatt sem. A másik még nehezebb.’ Gépi elő- nyújtással történő, kézi kovácsolással készített gömbölyűszájú tűzifogót kellett előállítaniuk... — Hogy mit?! — vissza kellett kérdeznem, mert istenbizony nem ér­tettem. — Várjunk csak. Mindjárt meg­mutatom. Kollár elvtárs két darab szögletes, dobozformájú vasat vett a kezébe, aztán odalépett a már kész szerszá­mokhoz és egy hosszú, a szakembe­rek véleménye szerint ..kecses", ha­rapófogós zerű valamit emelt ki kö­— Hát szóval ebből — mutatta fel a vasdarabot —. ezt kellett csinálni, — tartotta elém a gépi kovácsolással nyújtott, kézikovácsolással készített micsodát. — Nézze meg ezt a tökéle­tesen szép kidolgozást. Olyan sima. olyan egyenes, mintha csiszolva vol­na. Szép. kimondottan szép munka. Valóságos kis műremek. S a fiúk tel­jesen önállóan, egyedül készítették. . Még nekünk sem volt szabad belép­ni a műhelybe... A kovács műhelyben kékesen ke­ringett a füst, torkot kaparón. sze­met marón.' A fiúk olyan természe­tesen mozognak itt, mint más a friss, ózondús levegőn. Megszokták mar, ezekhez a műhelyekhez kapcsolták életük egy részét három évvel ez­előtt. — Ki a verseny esélyese? — néz­tem körül. 1644-ben látott napvih Tovább megyünk, halmozódott fel ebben a kis temp­lomban! Tokaj la­kói adták át az is­kolának. Mennyi lehet az összér­téke? — Talán a to­kaji hegynél is többet ér — rála- uolta Pap tanár. miközben tovább kalauzol. — Néz­zétek csak. ez a rész a' tokaji bor történetét mutatja. — Címképek, fel­iratok, üveg alá helyezett, megsár­gult levelek. — Ez itt ..A to­kaji bor dicsérete" című híres Schu- b er i-szerzemény. Mellette a magyar költők versei a to­kaji borról. Itt az asztalon vannak elhelyezve a tokaji vár makettjei Má­tyás király és Rá­kóczi idejéből... Ezek emitt külön­böző vasdiszek és szerszámok, a to­kaji céhek készit­got Frankfurt- szerinti elhelyezése még időt vesz igénybe, de a látogatók nem töröd- M ennyi érték nek ezzel. Hire ment. hogy mi törté­Hegyalja kapujától. Szerencstől föl egészen a sátor alakú hegyekig cso­dalatoson gazdag a nagymúltú zemp­léni föld. Tele műemlékekkel. Itt sű­rűsödik a magyar múlt. sok értéke Zemplén falvaiban. Szerencs, az egy­kori királyi város. Tokaj, a borterme­lés hires központja és Sárospatak. Rá­kóczi városa —. a világ előtt is is­meretesek. A műemlékekben rendkívül gazdag Tokaj most új színfolttal gazdagodik. Most rendezik be a templom-múzeu­mot. melynek talán az országban sem lesz párja. Ide látogattunk el. hogy hirt adjunk Hegyalja új kincsé­ről. a múzeumról, mely máris nagy látogatottságnak örvend. Évszázado­kon át nem törődtek Tokaj értékei­vel. sok elpusztult, feledésbe meriVt. Tokaj vezetői, a lelkes tanári kar közreműködésével most múzac létesítenek. Az eddig használaton kí­vüli görögkeleti templomban máris felmérhetetlen értékű történelmi kincs ran felhalmozva. Pap Miklós tanárt éppen munka közben találtuk. ö a múzeum létesítés fö szorgalmazó­ja. Tokaj múltjának kiváló ismerője. Évszázados, kopottfedelű könyveket lapozgat. A múzeum rendezéséről, a különböző leletekről, oklevelekről, harcászati eszközökről. Tokaj törté­nelméről hónapokig is tudna beszél­ni. most azonban csak egy kis Ízelítőt ad. — A templomot 1780-ban a tokaji görög kereskedőtársulat építette — kezdi magyarázatát. — Berendczésé­nik napjainkban az öreg templom fa­lai között... — A kóruson mii láthat az ember? — Egyelőre ott taroljuk a régi halászati szerszámokat. De nézd csak... Régi könyvet ad a kezembe. Érté­ke egy kisebb könyvtár értékével fel­ér. „Kazinczy Ferenc levelei Kiss Já­noshoz". Ez a címe. Második kötet, eredeti kiadás. Budán adták ki 1842- ben. Ezek pedig régi kardok, sisakok, harci eszközök... Talán Tokaj védel­ménél használták őseink... — Es ez a hatalmas régi faállvány? — Bizony régi. 1844-ben készítet­ték. ezzel préselték akkor a tokaji bort. Súlya 15 mázsa... Elment az idő. Kifelé menet még megkérdeztük: — Mik ezek a kőszobrok? — Szagolgat címer, melyet két mo­no kormus tartott, az 1520-as évekből. De lehet, hogy Thurzó címer. — még nem sikerült eldönteni... A templomban lassan leszáll a ho­mály. A fazós. csiripelő verebek az ablakszegélyekre húzódnak a csípős áprilisi szél elől. A látogatók is elkö­szönnek. Pap tanár még ott marad, rendezgeti a múzeumot, mely mint mondotta: talán a tokaji hegynél is többet ér. S talán a letűnt századok­ban járva arra gondol, milyen jő len­ne. ha eljönne ide a televízió, hogy az országban sokezren megismerjék Hegyalja új kénesét, a templom-mú­zeumot. Igen. jó lenne ... így félig rendezett állapotban is érdemes len­ne bemutatni... Szegedi László Fényképezte: Szabados György Hol készült a Holdra juttatott szovjet felségjelvény ? A szovjet kozmikus rakéta által 1959 szeptemberében a Hold felüle­tére juttatott szovjet felségjelvény a leningrádi pénzverdében készült. Anyagát 880 fokos hőmérsékleten munkálták meg és 160 tonnás prés­géppel sajtoltál*. menyet. Némelyik a földből került elő... — Es ezek a ha­talmas csontok? — Mammut agya­rak Tokaj is kör­nyékéről ... Az egyik falat t,k a kiegyezés idejéből. Kár. hogy nincse­nek üveg alatt. Mellettük egy 1848-as zászló tel­jes épségben, a rúddal együtt. Régi bélyegzők, az 1600-as évekből, egy céhláda. ÍJ. Mátyás kiváltság­levele 1610-ből. kü­lönböző oklevelek, a tokaji csizmadia céh 1812-ben kéz­zel Írott Jegyző­könyve. és ki tud­ná felsorolni, mi minden marasztal­ja itt a látogatót. S a látogatók egyre jönnek, mert Pap tanár most nem csukta he a h*. Százezreknél Is többel ér. .... templomaitól. A múzeum még nem — Ez például — mufaíja az egyik ,/ r ,, Wm «vet — ..A cilán csodál" latin "«Ht meg. hu zen a fomplom rendbe- Úielvcn, Szenei Molnár Albert írta, hozatala, az anyagok téma- és kor­mert beszélni is csak alig-alig, akadozva, selypítve, döcögősen A barátunk meg­mondta neki. Tüske szó nélkül sarkonfordult, s ahogy indult kifelé, még egy percre megállt a büfé előtt. Agyonfol­tozott nadrágjának zse­béből kétforintost vett elő. Málnát kért. de hirtelen meggondolta magát. Visszarendelte, a pénzt reszketeg. nyo­morék kezével vissza­csúsztatta zsebébe és kiment. Délután ismét talál­koztak. A kórterembe úgy lopakodott be Tüs­ke, mintha attól felt volna, hogy azonnal ki­zavarják. Bent mát több látogató vette kö­rül a beteget. Tüske szégyenlősen, halkan* nagyon halkan köszönt, szemeivel — ha lehet — még bocsánat kérőb­ben tekintett körül, n kabátja alól beföttes- üveget. selyempapírba bugyolált cukrászsü­teményt vett elő. Le­tette és nagyon gyor­san. szinte észrevétle­nül kiment ... Tüske csúf. otromba emberke. Csúfsága nem ismer határt, minden képzeletet felülmúló. Miskolc Qasimodója. Terhes anyák, ha lát­ják. babonás borzon­gással kapják el róla tekintetük’... Én na­gyon megszerettem! *róv») tud maradni az embe­rek, a tömegek között is, amelyek pedig úgy vonzzák, mint a szl- varványosszárnyú lep­két a virágos rét. Pedig Tüske csúfsága mögött ott lakik, él a legszebb, az érzékeny, mindenki baján, bána­tán megeső szív. És külsejénél talán ezt ta­kargatja a legovatosab- ban az emberek elől. Tüske kora megálla­píthatatlan. Tüske sze­gény. Hogy miből, mennyiből él, ő maga sincs tisztában vele. Igénytelen. Gyakorié látni piacok környé­kén, vagy fakercskcdé- sek előtt, alkalomra várva, hogy zöldséggel, vagy fával teli kosarat szállítson haza. Ilyen­kor néhány forintja ke­rül. Takarékos ember. Magára nagyon keve­set költ. De... Egy jóbarátommal beszélgettem minap. Tüskéről mesélt meg- hatottan... Egy közszeretetnek örvendő sportoló kór­házba került. Állapota nem volt éppen életve­szélyes. de attól lehe­tett tartani, hogy egész életére nyomorék ma­rad Tüske — aki kü­lönösen rajong a sport­ért, a sportolókért — azonnal — szinte ha­marabb. mint a fiú szülei — értesült a balesetről. Felkereste a barátomat. — Melyit tor-házba vittét? — így kérdezte, Tüske rút. otromba enfberko. Csúfsága nem ismer határt. Miskolc Qasimodója. Terhes anyák ha látják, babo­nás borzongással kap­ják el róla tekintetük Esetlen, nagy tojásfeje oly óvatosan ül for­mátlan. vastageres nya­kán. mintha attól kel­lene tartania, hogy le- gurúl sánta, valószerűt­lenül vékony lábai elé. Lomha, püffedt törzse gúlaszerűen szűkül vál­lal falé Esek pedig keskenyek, olyan kes­kenyek, hogy szinte nem is látszanak feje. s nyaka alatt. Ebből n keskeny vállból végül is magatchctotlcnül, fe­leslegesnek tűnőén csüng oldalaira két rö­vid. nyomorék karja. A legborzasztóbb raj­ta az arca. Gorillasze­rű és úgy feszül rajta a szürkés bőr. mint a pergamen. Fogai sár­gák, rendetlenek, duz­zadt szájaszéle lilán fittyed állóra. Egyetlen emberi raj­ta: a savószinti szem. Mert a szeme kifeje­ző. eleven és . . igen ... a szeme az bocsánat­Hogy ki. mikor és miért ragasztotta rá ezt a gúnynevet, nehéz len­ne megállapítani. Tény. hogy mindenki így is­meri. lettlógyen a leg­jobb akarója, vagy ba­rátja Is. Ha ugyan van­ke magános lélek, s az HEGY ALJ A UJ KINCSE Egy félóra a tokaji templom-múzeumban

Next

/
Thumbnails
Contents