Észak-Magyarország, 1960. május (16. évfolyam, 102-127. szám)
1960-05-08 / 108. szám
TMirnap. 19M. miio» ». CszakmagvarorszAg 7 Anyák napján Az emberi hálaérzés avatta ünneppé a mai napot. Az édesanyákat ünnepeljük ezen a napon, bensöség- gel. szeretettel. A felnőtté komolyodott férfiak is vissuhajóinak gyermekkoruk múlttá felejtödött emlékeihez, hogy édesanyánk életünkké lett életét, szerető gondoskodását, egy- egy mosolyát idézzük meg az emlékezésnek. Embermivoltunk hajnalkorát. gyermekségünk évelt aranyozza be édesanyánk mosolya, mely napunk volt. éltető napja emberré formálódó értelmünknek. Ha egészségesek voltunk, a legjobban édesanyánk örvendezett, ha a betegség lázrózsái gyúltak arcunkon, önmagát emésztő kétségbeeséssel virrasztóit fölöttünk, s életét adta volna életünkért. Ha játékos kedvünk úgy kívánta, gyermekké lett. Szétosztotta nekünk éleiét. s nem kért. nem kíván egyebet áldozatos értünklevéséért. csak vi- szontszeretetet. hogy ne feledjük, emlékezzünk rá. s élete alkonyán id- junk vissza tengernyi áldozatáért csöppeket. Gyakran mondogatják: ha az anyákon múlna, nem lenne háború... A régi korokban eldugott, is- lenhátamögötti tanyákon, apró falvakban női nevet adtak fiúgyermeknek. hogy kijátsszák a hivatalok katonafogdosó éberségét. A gyermekét féltő anyai szeretet rejtegette a háborús levegőjű világ nyilvánossága elöl magzatát. Az idők változása alapossá tette az emberek, nők és férfiak nyilvántartását. Nincs kibúvó. a háború íclhajszolja a maga áldozatait a világ legtávolabbi sarkából is. S ma már „békés“ hátország sem képzelhető el. A háborús technika roppant fejlettsége rémületcs nyíltsággal követel meggondoltságot az emberiségtől,, meggondoltságot és hathatós tetteket. A semmittevő, cselekvéstől szűz siránkozás ideje végérvényesen lejárt. Százmilliók összefogása, harcos kiállása torlaszolhatja csak el a béke ellen tör- Icszkedö háború útját. S az anyák, akik életüknél is drágább életekért tartoznak felelősséggel és éreznek is mindennapjaiban felelősséget, talán legtöbbet tehetnek azért, hogy Tel ne dúlja a háború békénk, boldogulásunk áldott csöndjét. Az emberiség nagykorúvá lett elvetette gyermek- i sok-sok babonáját, s a háborút sem tartja már többé a végzet elkerülhetetlen csapásának. Emberek csinálják a háborút — az ember meg is akadályozhatja, s hogy ez az idegesítő fcltételezetiség egyszer s mindenkorra megszűnjék. A világbéke őrzőinek cselekvő összefogására van szükség. Az édesanyák. — akik egyben szerető hitvesek is —, aggódásukat, a háború, a néprk közötti békétlenség ellenérzéseit hintsék el maguk körül. Sohse fáradó igyekezettel szítsák, ápolják a béke ,s barátság melengető máglyaldzél. mely lassan elhamvasztja a népek közé mesterségesen emelt válaszfalakat. Ma világszerte megUnncpUk az anyák nupját. s mhel korunk leg égetőbb kérdése a béke. a világbéke jegyében folynak le ezex a meghitt ünnepségek. A magyar anyák is leteszik a maguk szerény, de őszinte adományát a világbéke oltárára: szívük- lelkűk forró békeóhaját. Nem az öl döklő háborúnak, hanem az éltet» békének szülik gyermekeiket, a szocializmus boldogító távlatait vigyázzak. mely gyermekeinknek .z érvényesülés gazdag lehetőségeit biztosítja. Munkájukkal, társadalmi szereplésükkel a szocialista tábor ma gyaroiszágl frontszakasz.it erősítik. Az anyák napja mindenki ünnepe. * leginkább a felnőtteké a/. A gyermek játékos könnyedséggel veszi tudomásul. hogy szeretik, becézik, gondoskodnak , róla. Természetesnek tartja azt. hogy édesanyja mindenét odaadná neki. s ez természetes Is. Az édesanyák iő'ótt is elszalad az :d*s hajuk ősz be vegyül, simogató kezük fáradtságtól remeg, a szemük megtöri fénnyel, de örák anyai szeretettéi «aggyá lett fiában, lányában továbbra is a kedves, szófogadó gyermeket kutatja, keresi. S ha nem keresi hiába, ha felserdült gyermekében felleli a szülő iránti szeretet boldogít/ érzéseit, megfáradt, küzdelmes eleiét nem tartja hiábavalónak. Ma az édesanyákat ünnepeljük, bensőséggel. szeretettel, s köszönjük életük értünk hozott áldozatait. Egész társadalmunk megbecsülése, szerctete árad feléjük. Köszönjük nekik gyermekkorunk féltve őrzött kedves emlékeit, a sok-sok bánkódó*! betegségünkben, fáradozást, mindenl. Nagyoperett, zenés vígjáték — egyszerre l/|^- /NTI/C^V Lehár Ferenc nagyoperettje V I VJ UZ V LÜ I a Miskolci Nemzeti Színházban a játéknak — különösen az első felvonásban érezhető — bizonyosfjkú szétesése, egyes szereplők gyenge teljesítménye és főleg pedig az erőszakkal beleszőtt és a Víg özvegyiöl teljesen idegen, olcsó operetthumor. Az erények és fogyatékosságok mórlege veszedelmesen ingadozik és sok szép részletet, énekszámot, betétet homályositanak el a kevésbé sikeMár egy hete csak a mamára gondolok mindig, mcg-megállva, Kyikorgö kosárral ölében, ment a padlásra, ment serényen. Én még őszinte ember voltam, ordítottam, toporzékoltam. Hagyja a dagadt ruhát másra. Engem vigyen föl a padlásra. (Virágzik a japán dhzeierje. vegirók megírták, s ahogy a muzsikáját Lehár Ferenc megkomponálta. Aki. a valóban nemes operettműyé: szetet kedveli, az elölt olyan értek ■Lehár és a Vip özvegy, amely nem ul semmiféle közönség-fogó betoldásra. módosításra, iőleg rossz .operetthumorrul" való megtüzde- lésre. felhígításra. A miskolci előadást sok pozitívum és sok negatívum jellemzi. Első pozit tivum maga az. hogy előadták a Vig özvegyet. Komoly pozitívum Lehár muzsikájának jó zenekari isszaadása. a dallamok többségének kitűnő tolmácsolása, egyes betétek — elsősorban a táncok — nagyszerű megoldása. Negatívumként jelentkezik néhány rendezési fogyatékosság. szete legjavát nyújtva, hűen tolmácsolja Lehár művét. így is jó előadást produkál, de az említett hibák nélkül még jobb. művészibb, értékesebb lett volna munkájuk. Lehár örökszép melódiáit a színház zenekara — Virágh Elemér dinamikus. szuggesztív vezényletével — a műhöz illő művészi szépséggel szólaltatta meg. A zenekari tolmácsolás a Vig özvegy miskolci előadásának egyik legjelentősebb erénye, amelyért dicséret Jár a betanítást végző és vezénylő karmesternek és a zenekar minden tagjának. Nagyban segítette az előadás silieret. látványosságát Rimóczy Viola néhány művészin koreografált tánca. A tánckar tagjai — elsősorban a női tánckar — nagyon művészi munkát végeztek. Nagyon szép volt a szláv népviselete* tánc. — benne Szabó Tilda és Halmai Károly duettje: látványos. gyönyörködtető volt a kán- kán és külön dicséretet érdemel Lengyel Annamária és Bodrogi Zoltán apacstánca. — A díszleteket Suki Antal tervezte. A romantikus zene. a romantikus történet és az — egyébként művészin tetszetős — félig stilizált diszletmcgoldások nem mindig voltak a legjobb összhangban. Molnár Sári jelmezeiről nem szólhatunk egyértelműen. Sok nagyon szép. művészi női ruha mellett, érthetetlen kosztümmel Is* találkozunk (Frou-Frou első felvonásbeli ruhája). Szívesebben láttuk volna, ha a darab férfiszereplői is öltöznek és nem végig- frakkban, feszélyezetten ünnepélyes külsővel játsszák szerepüket. A kánkánt táncoló grizettek* jó ruhái mellett a fejdíszük is vidámabb lehetett volna. A szláv népviseleti ruhákért, egyes női estélyi ruhákért viszorft mindenképpen dicsérnünk kell a tervező ízlését. A címszerepben Komlőssy Terit láttuk, illetve hallottuk. Rdgyogó szopránja kitünően érvényesült, lágyan szárnyallva gyönyörűen szólaltatta meg Lehár dallamait; különösen Vifja-duto nagyon emlékezetes. Játékban is megközelítette énekesi alakítását, csak a sok prózával tűzdelt első felvonás egyes Jeleneteiben éreztünk némi játéki törést, örömmel hallottuk Oaniló szerepében rült. vagy szerencsétlenül bcleappli- 1 kait részletek. Szilágyi Albert rendező nem fogta erős kézzel egybe a játékot, a humoioSllint vélt megoldások kedvéért engedett a- művészi színvonalból s ezzel csökkentette az előadás értékét, amelyet Jobb felkészüléssel, nagyobb rendezői körültekintéssel minden bizonnyal fényesebben érvényesíthetett volna ez az együttes. Ismételjük: u Víg özvegyet a maga eredetiségében, más Lehár- operettek részleteinek betoldása, részben modern környezetbe való áthelyezése nélkül és főleg pedig a durva öltésekkel belefűzött ..nevettető" vonal elhagyásával is szívesen fogadta volna a közönség. Az együttes túlnyomó zöme, művéBástyasétány 77. Három fiatalember és három fiatal lány boldogan kezdene neki az öreg Buda egyik dombadölt épületének, a Bástyasétány 77. számú háznak helyreállításához, hogy maguknak kellemes otthont biztosítsanak. Egy kétbalkezes lakáshlvalali ügyintéző té- esen kétszer is kiutalja ezt a romházat: egyszer a három fiatalembernek. egyszer a három lánynak. Ebből bürokratikus tévedésből adódik tán az a bonyodalom, amely természetesen szerelem-sorozattal végződik és amelynek gyenge, ingatag vázára Baráti Géza a szövegkönyvet felépítette. Dalos László a versszövegeket megírta és F.iscmann Mihály a fülbemászó dallamokat megkomponálta. Ennyiből áll jóformán az egész zenés vígjáték, megtűzdelve nagyon sok humorral — tegyük hozzá: nagyrészt régi. jobban sikerült vígjátékokból ismert humorral, — zenével, dallal, ötletes tánccal. A Bástyasétány 77. az ellenforradalom utáni idők vígjáték termésének elsőszülötte. 1957 nyarán a szerzők ilyen kedvesen semmitmondó témához nyúltak, a mese központ- a szerelmei, a nosztalgikus budai hangulatot, és egy kis mértékben a bürokrácia megcslpkedését állították. A mü bemutatása óta három esztendő telt el. a fővároson kimar talán valamennyi vidéki színház ét számtalan öntevékeny csoport mutatta be. s most — Orosz György Jászai-dijas rendezésében —* a miskolci Kamaraszínházban is láthatjuk. A rendező látszólag a közönség minél erősebb megfogására törekedett. a végletekig kiélezett helyzetkomikumokkal. a szereplőknek a nézőtéren való mozgatásával, a darab szórakoztató 'jellegének erős kidom- borításával. (Mentségére szolgáljon, a darabnak más jellege nincs is.) Szinte ömlesztve kapjuk a ..bemondásokat”, egymást váltják a színpadon az éneklő, táncoló szerclmespárok és hovatovább ellankad a néző érdeklődése. Annyira ellövöldözik előre a kevés puskaporukat, hogy már a második felvonásban nincs mit várjon a néző. Ezen a rendező jószándéka és az együttes munkája csak enyhíteni tud, de érdemben segíteni nem. Nagyon sok szép. zömében ötletes tánc tarkítja, színesíti a játékot, amelyeknek koreográfiájáért Boros Jánost kell dicsérnünk. Ütő Endre díszletei romantikus keretet adtak a játéknak. A szereplők ruháit Molnár Sári tervezte. ízlésesen. Eisemann Mihály muzsikáját — Herédy Éva vezényletével — nagyon szépen, művészien, hangulatosan tolmácsolta a kis együttes, amely a vezénylő és egyben zongorán is játszó karmesteren kívül összesen két tagból. a városban közismert Harsányi— Bódi tánczeneművész kettősből áll. A kis zenekar — létszámához mérten — igen szépen helytállt. A három lány szerepében Fontos Magdát, Vass Marit és Eger vár y Klárát láttuk: kedvesen, sok derűt keltve, jól-szórakoztatón jelenítették meg figuráikat. A három fiú alakjában Takáts Lajos. Varga Gyula és Demény Gyula jő játékát dicsérhetjük. Nagyon jólsikerült karakterfigura Bánó Pál örea Feri bácsija. Boros János ízléses, mértéktartó ko- médiázása a bürokrata hivatalnok szerepében az előadás derűjének egyik fő forrása. Beleznay István professzor figurája kissé szükségtelennek hat a darabban, de dalát A vén budai hársfák... — örömmel hallgattuk. Emlékezetes Palotay László Sasek-e és dicséretet érdemel a beugró Somló Mária a fósnő jó formálásáért A darab biztos közönségsiker lesz. de semmi más nyomot nem hagy bad bemutatni majd a mnház életében. A nagykövet felesége: Slárffy Vera. Szili Jánost, aki mind énekművészetében. mind Játékában ezévi szerepléseinek lesiobbiát nyújtotta. Va- lencienne alakját Márffy Vera keltette életre. A viszonylag keveset szereplő, igen sokoldalú művésznő mind énekben, mind játékban nagy-* szerűen látta el szerepét. Partnere: Kenderessy Zoltán (Rosillon) meg** lépőén indiszponált volt és talán csatf! a Pavilon-dal kettősét említhetjük* emlékezetes pozitívumként.'Németet) Ferenc kitűnő helytállással játszotta a nagykövetet; bár a sokoldalú színművész alakításán érződik, hogy máé ebben a szezonban túl van a kétszáza dik előadáson, nemes eszközökkel kelteit sok derűt. Fehér Tibor JászaH díjasnak és Máthé Évának jutott a feladat, hogy a rosszul befércelt ,.hu- morszélat" élő tartalommal megtöltse. A'x két művész az erőszakolt humort: sok operettben elhasznált eszközökkel jelenítette meg és csiholt ki nevetésW a közönség soraiból.1 Ha jobb szöveget kapnak, mindketten sokkal többre képesek. Kisebb énekes szerepben Várkonyi Gyula és Hájer József érdemel dicséretet. Balogh Erzsi. Mikes Béla. Pákozdy János. Becze Ida, Láng Bertalan. Papp Ella cgy-egy kisebb szerep megformálásával járul hozzá a sikerSok erény, sok hiba jellemzi az előadást Lehár kedvelői bizonyára örömmel fogadják így is. Ez azonban nem mentheti fel a színházat vállalt feladatának súlya alól: a Víg özvegyet csak nagyon jó előadásban szabad bemutatni. Lehár Ferenc örökbecsű nagyoperettjét bemutatni minden színháznak rangot jelent. De egyben nehéz feladatot is. A Miskolci Nemzeti Színház vállalkozott rá, hogy ezt a rangot megszerezze. Mielőtt az előadásról érdemben szólnánk és a rendező, vagy az együttes munkáját méltatnánk, meg kell állapitanunk, hogy a Vig özvegy úgy érték, ahogy azt annakidején a szöCsak ment és teregetett némán, nem szidott, nem is nézett énrám s a ruhák fényesen, suhogva, keringtek, szálltak a magasba. Nem nyafognék, de most már késő, most latom, milyen óriás ő szürke haja lebben az égen kékitőt old az ég vizében. JÓZSEF ATTILA: Mama Zenés vígjáték a Kamaraszínházban
