Észak-Magyarország, 1960. április (16. évfolyam, 78-101. szám)

1960-04-02 / 79. szám

ffeombat, I960, április l. ÉSZAKMAGYARORSZAG lemtanitás problémaköréből. Hor­váth Miklós alezredes, a Hadtörté­neti Leváltár parancsnoka a máso­dik világháborút megelőző időszak és a második világháború katonapo­litikai kérdéseiről szólt. Jánoshézl Károly általános iskolai történelem szakfelügyelő szintén a történe­lemtanítás egy-két problémájáról szólt. Az ankét dr. Zsigmond László zárszavával ért véget. Az ebédszünet után került sorra a bányászat- és kohászat-történet néhány kérdéséről rendezett vita­ülés, ahol Soós Imre. a miskolci és az egri levéltár vezetője tartott vi­taindító előadást ..A borsodi Iparvi­dék bányászatának és kohászatának kezdetei a XVIII. században" — címmel. Az előadást vita követte. Ezzel végétért a történészek kétna­pos ülésszaka. Országos fotó-kiállítást készítenek elő Miskolcon Mint már korábban is hírt adtunk róla, a KISZ-bizottságok felszabadu­lásunk 15. évfordulójának méltó meg­ünneplésére fotopályózatot tűztek k*. melynek célja dokumentálni hazánk, megyénk és az ifjúság 15 éves fejlő­désének eredményeit. A felszabadulási kulturális szemle keretén belül megrendezendő fotó­kiállítás országos bemutatóját augusz­tus 6-tól ?2-ig a miskolci Herman Ottó Múzeumban rendezik me„ kiállítás előkészítésére a városi és megyei tanács művelődésit ovi osztá­lyai, a városi és megyei KlSZ-blzott- ságok. a Hazafias Népfront, az MSZBT és a Miskolci Fotoklub kép­viselőiből bizottság alakul. A szer­vező bizottság nemrégiben tartotta meg első ülését. Meffállaoodtak, hogy a megyei bemutatót ózdon fogják megrendezni júniusban. A kiállítás megrendezését az Ózdi Fotoklub vál­lalta. , A pályázatra Borsod megye terüle­téről május 5-ig küldhetők be a ké­pek a városi KISZ-bizottság címére. (Miskolc. Felszabadítók útja 24.) A pályázat részletes feltételeiről min­den érdeklődőnek felvilágosítást ad­nak az üzemi KISZ-bizottságok. A loltóaoraolás e hrti nyerőszámai 13 15 41 55 65 Q próbajelvények ünnepélyes kiosztása sátoraljaújhelyi járás KlSZ-szervezeteiben Szeptember 15-én kezdődött ország­szerte a KISZ „Ifjúság a szocializ­musért" elnevezésű mozgalma, amelyhez a Borsod megyei szerveze­tek is csatlakoztak. Ennek során ki- szlstáink vállalták, hogy a VII. párt- kongresszus és hazánk felszabadulá­sának 15. . évfordulója tiszteletére március végéig 3 követelményből le­teszik a próbát. Megfogadták, hogy legalább 20 órai hasznos társadalmi munkát végeznek, részt vesznek a KISZ Akadémia előadásain és az ed­diginél is nagyobb tevékenységet fej­tenek ki a kulturális élet terén és a A nagyszerű vállalkozás véget ért, s ezekben a napokban folyik a bor­sodi szervezetekben a próbák értéke­lése.-A sátoraljaújhelyi járásban el­sőnek a sárospataki városi KISZ ifjú­sága kapta meg a díszes oklevelet is a szép próbajelvényt. A tanfolyam­záró ünnepélyen Aradi István a párt, Nagy Akosné a nőtanács. Fodor Mik­lós a járási KISZ vezetősége képvise­letében vett részt. A több mint hat hónapon át tartó próbák eredményét Szvitil Józsefné titkár ismertette, aki nagy hozzáér­téssel és szeretettel foglalkozott a fia­talokkal. Be számolójából megtudtuk. hogy a KISZ Akadémia előadássoro­zatában Botfalusy Mihály, Géresi István, Kocsis János. Nagy Dezső, Si­pos György, Szvitil Józsefné, Tóth Károly, Várnai Alfonz, Vécsey Antalt Vécsey Antalné és Zombori Emil pe­dagógusok, orvosok tartottak az ifjú­ságnak előadásokat politikai, iro­dalmi, művészeti, erkölcstani, egész­ségügyi. természettudományi kérdi­A társadalmi munkák során a ki- szista lányok többek között babaru­hákat varrtak a bölcsődének, a fiúk a Zrínyi Ilona általános iskola tan­műhelye számára gépeket szereltek, javítottak, s így mintegy 7000 forint értékű munkát végeztek. Ezenkívül részt vettek a fásításban és a szülő­otthon bővítésével kapcsolatos mun­kákban. Közülük Csendes Pál 75, Hajdú János 71 órát dolgozott, de szép eredményt ért el Kántor Andor és Iván János is. A kultúrmunkában Vigh Ilona, Bartus Irén, Szopkó Ka­talin, Rozgonyi Júlia végzett dicsé­retes munkát. A próbát mind a 46 jelentkező ifjú kiváló eredménnyel teljesítette, s mellükre a záróünnepélyen a póri neveben Aradi István tanácselnök tűzte^fel a gyönyörű jubileumi jel­Élénken tevékenykednek a népfront-bizottságok A Hazafias Népfront Borsod me­gyei bizottsága egyik fontos (eladásá­nak tekinti, hogy a dolgozók megis­merjék és tisztán lássák a nemzetközi helyzetet, az erőviszonyok alakulását, a Szovjetunió által vezetett szocia­lista országok békeharcát. Ennek ér­dekében „a csúcstalálkozó sikeréért” Jelszóval széleskörű politikai munka indult a megye városaiban és II já­rásának több mint 360 községében. A nemzetközi helyzet ismertetésé­ben és a felvilágosító munkában több mint 10 ezer népfront-bizottsági tag vesz részt. A városokban kisgyülése­ken. faluhelyen pedig kapubeszélge­téseken, békeesteken Ismertetik a napi külpolitikai eseményeket, a tíz­hatalmi leszerelési értekezlet, vala­mint Hruscsov elvtárs franciaországi útján elhangzott beszámolókat. A be­szélgetések során elhangzott vélemé­nyeket Összegyűjtik és eljuttatják az Országos Béketanácsnak, hogy továb­bítsa azokat a majd Összeülő csúcs- értekezletnek, A Hazafias Népfront bizottságai ua egyéni beszélgetések melleit a határ­széli járások községeiben csehszlovák! —magyar találkozókat rendeznek. Áprilisban 10 ilyen határtalálkozót tartanak, amelyeken a két testvérnép küldöttei kicserélik véleményüket a leszereléssel kapcsolatban. Az első liatártalálkozóra hazánk felszabadu­lásának évfordulóján kerül sor. Az ünnepségre a csehszlovák határmenti falvakból 10 tagú küldöttség érkezik. A csehszlovák vendégek felkeresik a hernádszurdoki. göncruszkai. cécei termelőszövetkezeteket és a magyar dolgozókkal hosszasan elbeszélgetnek a népek közös ügyéről: a békéről. A vendégek résztvesznek az abaujszán- tólak felszabadulási ünnepén, majd kifejtik álláspontjukat a leszereléssel kapcsolatos kérdésekről. „Megmaradtak .. Az alacsonyan álló téleleji Nap a delelön állott. A tegnap hullt eső tenyérnyi pocsolyájában gőgös 0Ú- nár mosogatta rózsaszín csőrét. Tíz év körüli lányka gurult ki az egyik kapun, egyenest a gúnárhoz. Rádióműsor április 4-től április 10-ig összeállítás, 9.10: Bart 9.39: Fúvósindulók, 9.93: Hazánk . ulójnn. 10.40: Dalok parédC. 12.00: Hírek, lapszeml Kőműves Papp Islvt dalml arcképese: Bacher Mihály zongorázik, spirituálék, — — • —-------*­ck kórus«, lS.W^zlín- fonikus zene. 16.41: Két diploma törté­nete. 17.00: Hírek. 17.10: Könnyűzenei ta­lálkozó. 17.47: Hidas—Göl: Viharban, fény­ben, 18.00: Tizenöt szabad április. 19.00: Operarészletek. 19.20: Népdalok. 19.50: Jó éjszakát gyerekek....................... R ónai Mihály Irán rádiójáték, 21.30: ÜJ tánczenei Könnyű «ne. hangszerszólók, 10. »ól. 11.49: Klasszik 21.30: Gáspárján, Stc vens, Mario del Monaco cs Székely Ml hály operaáriákat énekel. 22.20: Tánczene. 23.00: Hírek. ; Ráthonyl Róbert operett­dalokat énekel. 16.33: Minden harmadik ember tanul. 16.45: Bolgár forradalmi da­lok. 17.18: Szív küldi.. . 18.00: A Szabó­család. 18.30: Mozart: Német táncok, 18.09: A Rádió Ipari rovata .Jelenti, 19.25: Eljegyzés lámpafénynél. 19.54: Jó é'szakát gverekek! 20.30: Könnyű zene. 21.10: Aa apák szerepe a nevelésben. 21.23: Nép­dalok. 21.45: Erkölcs. Nagy Lalos elbeszé­lése, 22.20: Mai szemmel, 23.30: Monetto: A telelőm állítás. 20.-M Kossuth-rádió: 8.20: ngyfik élete, 9.3 Operarészletek, 12.90: Vihar Béla verses­országban Járt reformról IV., 19.08: Szei szonáta. 21.20: Irodalmi est, Llpót dalai Várnai Zseni zesség. 23.35: Tánczene. * Bartók: II. rapszódia. )lul, 19.15: Túrán László A Budapesti Koncert kisegyüttese Játszik. 19.45: Falurádió. 21.89: Bartók Béla gyűjtött nép- Április 7. Csütörtök. Kossuth-ridió: 6.20: Néhány perc tudo­mány. 8.10: Népi zene, 8.55: Édes anya­nyelvűnk, 9.00: Szót kérünk. 9.20: Könnyű­zene. 9.40: Gyermekrádió. 19.10: Levél anyámtól. Kamién István elbeszélése. 10.25: Csajkovszkij operáiból, 11.00: Vas­vári Pál munkásságáról. 11.20: Hatvani diákjai. Részletek a daljátékból. 12.10: Tánczrnr. 13.0«: Jólszituált úriember, 13.15: Zenekari hangverseny. 14.00: Cyer- mekrádió. 14.10: Szórakoztató zene. i5.lt): Romantikus kórusok. 15.30: Farkas a ver- hovlnán. 16.00: Napirenden. 16.08: Egy falu « egy nóta, 17.15: DJ zenei újság. 18.40: Ifjú fl» sajtó hasábjairól. 15.30: TAncvene. 16.10: Zsesztyev regényéről. 16.40: Ifjúsági hang­verseny. 17,15: Emlékezés Széchenyire. 17.35: Operarészletek. 1«.00: Nótaszó. 18.30: A bagdadi borbély, 19.05: 1000 szó oroszul. 19.15: Haydn kamaramüvek. 19.45: A ml házunk III.. 20.00: Zenekari hangverseny, 20.40: Falurádió. 21.08: Tánczene. 21.50: Riport a szép könyvről, 22.00: Magyar népdalok, 23.20: Benedek Árpád vidám jelenete, 22.40: Dalok. Április 8. Péntek. KOMuth-rádló: 8.20: Jó reggelt! 8.10: Operettmuzsika, ‘“•■'-'■aK, s.ao: janos vitéz Hindel, 11.09: Lottó- Fiatal Írók félórája. Könnyű melódiák, 9.50: János ■ 11.40: Füvószene. 12.18: Népi 13.15: Táncmelódiák. koloratur áriák. 15.1 • ' a. 15.30: Besr.é _ Mendelssohn-dalok, 18.30: Szécsi Klára hangversenye, 17.15: Szív küldi . . . 17.48: Rádióiskola. A fény terjedése és visszaverődése, 18.10: Rádiólskola. Zene, 18.30: Rádióiskola. A középkori városok Magyarországon. 18.45: Népdalcsokor. 19.18: A Rádió Ipari rovata Jelenti. 19.30: “84: Jó éjszakát gve­Boris Chlrstoffot. 23.25: Szí levél helyett. Majakovszkij: Lilikének 4.15: Népi zene. 15.00: Zene­Liszt zongoraművek. 17.45: Két keringd tázia régi melódiákra, 19.45: Sporthlri hangversenye, 21.25: Laltha László nép­kola. Zene. 9.46: Rádlókócola. Történelem. 19.10: Óvodások műsora. haHgatóinknak. 13.50: Szív lapja, 18.33: Népi zene. 19.0 Ügetovcraenyeredmények, He«overeenveredmen"-I^>rth1““'­Tánczene. Petöfi-rádló: 14.13: Operakalauz. Rossi­ni: A sevillai borbély. 15.13: Autósok és motorosok ötpercc. 15.20: Fúvószene. 15.28: Aranysárkány. 17.00: Szimfónlkus zene. 17 M: Filmzene, 18.15: Brahms: H-dur trió, 18.45: Franciaország történel­mi útja, 18.05: Könnyű zene, 19.40: Falu­rádió. 20.00: Bolto: Meflaztofele, 21.05: Gondolatok filmekről, 22.50: vidor Miklós rom szovjet dal. 9.1 10.00: Milöckei kus zenekarának hangversenye, Hírek, lapazemle, 12.45: Hétvégi Jegyze­tek. 12.53: Népi zene, 13.30: Százados s?*n­külpollUkában, 15.00: versekre, 15.13: Szórakoztató zene, 15.30 A szállítómunkás. 15.43: Chopin: Andant« splanato és nagy polonéi ............ l evele. 18.00: Tánczene, 19.05: Jó éja; kát, gyerekók! 20.0f ------------- — m ények. 22.33: Operahangverseny, Könnyű zene. 9.4 orgonaművek, 9.0i Művészlemezek, 14.15: Lement a Hold. Rádiójáték. Közvetítés Berlinből. 20.19: Opet előadóművészek. 22.00: Híres prímások muzsikálnak. 22.26: Szép Ernő verseiből 22.30: Tánezene, 23.00: Hírek. ­űsorvAltoztatás Jogát a Magyai — Hess te, hess te! Gyerünk csak befelé, még majd valaki ki­tekeri a nyakadat... A lányka a harangláb felé lesett. Tlz-húsz ál- lig felfegyverzett katona támasz­totta a rozoga drótkerítést. Ráérő­sen cigarettáztak. Az egyik közeli ház kéményéből békésen bodrozódott a füst. A fris­sen sült kenyér illata terjengett. A gazdasszony a konyha falához ra­kosgatta a víztől csepegő szakajtó­kat. — Kinek süfi a kenyeret, mama? — kiáltott oda az egyik gépplszto­— Kinek sütném? Magunknak... — Az oroszok eszik már azt meg — holnapra már „oroszok" lesznek, röhögte vissza a fegyveres. Az asszony kiegyenesedett. Házi- szőttes ■kötényével megtörölte a homlokát. Évelődő hangon szólt: — Nem lakodalomból jönnek —■ mutatott a falutól nyugatra maga­sodó domb felé — éhesek lesznek, tenyérrel várja a magyar ember a vendéget. — Mi meg majd ezzel. Az asszony meghökkent a felmu­tatott géppisztoly láttán. Gondol­kozni látszott. Szeme anyás sajnál­kozással méregette a katonákat, mintha mondaná: Mi lesz veletek? Nagy a han&fok... Inkább clsze* lelnétek. A községháza felől a kisbiró kö­zeledett, nyakában idegesitően him- bálódzott a dob. A patakot átívelő országúti híd előtt megtorpant. Habozott, menjen-e tovább. Pa­rancs az parancs! Ügy kapkod fa a lábát a híd kőkockáin, mintha tű­kön járna. A harangláb előtt megállt. Dob- perjés. — Közhírré tétetik: ma délután robbantják a vasúti és az ország­úti hidat. Mindenki nyissa ki az ajtót, ablakot, nehogy betörje a légnyomás. Szedjék le a képeket a falról... Leszállt a Nap. A koraesti szür­kületben a csend, mintha megfa­gyott volna a zaj. Hirtelen robba­nás csattant. A vasúti hid a leve­gőbe repült. — Egy! — számolták az emberek fogvacogva. Az országúti hid megmaradt. A hídőrség megmentette. Reggelre „orosz" volt a falu ... 5 az emberek fellélegeztek: Vége a háborúnak. Akik megmaradtak, már megmaradnak... ■— gm — valósulását. Ebben a meggyőződés­ben — bár különböző mértékben — Gömbös Gyulától Bethlen Istvánon és Teleki Pálon át Eckhardt Tiborig a legális magyar politikai élet leg- . több vezetője osztozott... A nyugati államok engedményso­rozata, ami mögött az a szándék hú- : zódott meg. hogy az agressziót ke­let felé tereljék, természetesen erő­sen befolyásolta Magyarország kül­politikáját. A tények egész sora szólt amellett, hogy a nyugati ha­talmak kiegyeztek azzal, hogy Hit­ler a döntőbíró szerepét Játssza Ke­let-Európábán. országokat annektál- jon, új határokat szabjon, egyszóval részleges revízió alá vegye a verso il­lési békeszerződést. A nyugati nagy­hatalmak behódoló magatartása még azoknak a magyar politikusok­nak a szemében Is Igazolta a külpo­litikai vonalvezetés célszerűségét, akik — mint például Bethlen Ist­ván, vagy Teleki Pál. tartva bizo-' nyos mértékig az agresszív német Imperializmus terjeszkedő törekvé­seitől — a tengelybarátség mellett mindig is tekintettel voltak a nyu­gati kormányok véleményére. Egé­szen természetes, hoifr ha a nyugati kormánvok határozott szembenállá-' sa folytán élesen és időben kirajzo­lódtak volna az ellenséges koalíciók körvonalai, a magyar küloolitikoi orientáció kérdésében sem lett volna ilven egység. — mondotta többek között Juhász Gyula referátumában Az előadó a továbbiakban részle­tesen elemezte a második világhá­ború előtti magyar kormányok poli­tikáiét. rámutatott azokra az indító okokra, amelyek a második világhá­borúba sodorták az or«*áffot. A v»TA»iunrrrt F.f OadAr után a felszólalók értékelték a „Magyar- ország és a második világháború" című kiadványt, méltatták a szer­kesztők érdemeit, kiegészítették a dokumentumgyűjtemény hiányos ré­szeit. Pintér István, a Pérttörténetí Intézet munkatársa értékelte elő­ször a művet „A kötet nagy érde­me — mondotta —. hogy a doku­mentumok alapján a közönség is láthatja a volt magyar uralkodó osztály politikájának teljes aláren­deltségét a magyar—német kapcso­latban. Karsai Elek. az Országos Levél­tár munkatársa a Teleki-kérdést ele­mezte. A felszólaló bemutatta Tele­ki Pál életútiét, bizonyítván politi­kájának teljes csődjét. Ránk! György, a Történettudományi Inté­zet munkatársa felszólalásában első­sorban Horthy Miklós szerepével foglalkozott a német—magyar kap­csolatok alakulásában. Csatáry Im­re középiskolai történelem szakfel­ügyelő kérdéseket tett fel a történe­A BORSODI TÖRTÉNÉSZNA­POK második napjának programját tegnap reggel 9 órakor H. Szabó Béla, a Hazafias Népfront megyei bizottságának munkatársa nyitotta meg. A „Magyarország és a második világháború” című kiadványról ren­dezett ankétot dr. Zsigmond László kandidátus, a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Inté­zetének helyettes igazgatója vezette be. Ezután Juhász Gyula, a könyv egyik szerzője olvasta fel referátu­mát a mű témájáról. „A második világháború kirobbantása és Ma­gyarország külpolitikája" címmel. Előadásában részletesen foglalkozott azokkal a körülményekkel, melyek folytán Magyarország a náci Német­ország utolsó csatlósa lett. — Számtalan bel- és külpolitikai tényező együttes hatásával magya­rázható. hogy Magyarország a ná­cik hatalomrajutása után miért ori­entálódott azonnal Németország fe­lé. A németbarát vonalvezetés bel­politikai indítéka világos: Hitlert a marxizmus teljes kiirtásának prog­ramja emelte a kancellári székbe, tehát éppen az a Jelszó, amelyik a Tanácsköztársaság leverését követő magyar kormányok belpolitikájának domináns tényezője volt. Európa legerősebb communis ta pártjának terrorista felszámolása a magyar uralkodó körök messzemenő egyet­értését váltotta ki... A Gömbös áltel meghirdetett „né­met—magyar sorsközösség" igen lé­nyeges külpolitikai érdekazonossá­gon is alapult. Aa ellenforradalmi Magyarország az első világháború után alkotott békerendszer kibékít­hetetlen ellensége volt, s különösen a francia hegemónia alatt létrejött kisantantban látta területi követelé­sei megvalósításának legfőbb aka­dályát. Arra természetesen nem is gondolhatott, hogy a trianoni béke- szerződés revízióját saját erejével kényszerítse ki. Trianon revíziójára csak a versaillesi békerendszer ál­talános revíziójának keretében lehe­tett kilátása. Éppen ezért külpoliti­kailag azokhoz a nagyhatalmakhoz kötötte sorsét, amelyek kevéssé, vagy egyáltalán nem voltak érde­kelve a státus quo fenntartásában... A BEL- ÉS KÜLPOLITIKAI ÉR­DEKEK szövevényes rendszere ta­lálkozott tehát a németbarát .orien­tációban. s ezzel magyarázható, hogy belpolitikai nézetkülönbségek ellenére 1933—1939-ig az uralkodó osztály egyes csoportjai között a külpolitikai vonalvezetés fő irányát illetően lényegében teljes egyetértés uralkodott. A polgári pártok éveken át hirdették, hogy Magyarország csak a német—olasz tengely oldalán remélheti „nemzeti céljainak” meg­Ankét a „Magyarország és a második világháború“ című könyvről A Borsodi Történésznapok második napja

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents