Észak-Magyarország, 1960. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-09 / 58. szám

ÉSZAKMAGYARORSZAG Szerda. 1060. március t. Hruscsov franciaországi utazása Moszkva első számú beszédtémája A Piakin Múzeum épületén a fran­cia trikolor len*: a látogatás küszö­bén a múzeum, s a világhírű lenin- grádi Ermitage gazda« francia kép­zőművészeti anyagából rendeztek itt kiállítást. A filmszínházak francia filmek bemutatóit hirdetik, s a pre­mierek sorában az .első hely illeti meg az első francia—szovjet közös Egy hét van már csak hátra N. Sz. Hruscsov Franciaországba érkéz• léig. Most már minden részlete isme­retes a szovjet kormányfő program­jának. N. Sz. Hruscsov háromezer kilomé­teres útvonalán neguvenöt, helyen áll Március 18-án indul el különvona- ta Párizsból. Mernél gépkocsival cse­réli fel a vonatot a Loire-menti kas­télyok megtekintisére. Közben Deb- ré miniszterelnök vendége lesz Mont- louisban. Ellátogat Amboiseba is. Március 19-én Bordeaux a körút következő állomása. A városházán Chóban-Delmas. a nemzetgyűlés el­nöke, Bordeaux polgármestere ad tiszteletére ebédet. Caravelle típusú léglökéses repülőgép viszi tovább a szovjet vendéget Tarbesba. Innen az aqiütoniai kőolaj- és a lacq-i főid- gázmező finomítóiba, új gyáraiba visz útja. majd Pauba utazik. Március 20-án. vasárnap a Mar­seille melletti 120 ezer hektáros ön­tözéses gazdaságokat tekinti meg. Március 21-én Defferre. Marseille szocialista polgármestere a város új közoktatásügyi intézményeit és a ki­kötőt mutatja meg a szov i°t kor­mányfőnek. Délután Salon-De-Pro- vence-ban a helyi repülőtiszti isko­lán tesz látogatást. Március 22-én Lyon lesz N. Sz. Hruscsov kőrútjának újabb állomá- ' sa. Megtekinti a Delle Gyárat, amelyben a Szovjetuniónak szállított ' villamossági berendezéseket gyárt­ják. Ezután folytatja útját Dijonba. Március 23-án Nancy környékének ‘ nehézipari nagyüzemeit látogatja meg, délután pedig Verdunba utazik. Felkeresi a világháborús hősök te­metőit, Saint-HUaireben pedig elza­rándokol 918 orosz sírjához, ásóké­hoz, akik Franciaország szabadságá­ért adták életüket. A szovjet kor­mányfő ezt a napját Reimeben fejezi be. ­Március 24-én Bpemayben. a leg­híresebb francia pezsgőgyárban tesz látogatást, majd St. Gobain-be megy. s ott a legnagyobb üveggyárat tekin­ti meg. Liliében N. Sz. Hruscsov a SivesliUe-Cail Gépgyárba indul. Március 25-én Roubaixban két tcxtilgyár meglátogatása szerepel N. Sz. Hruscsov programjában. Utána produkciót, a Norman die-Nyemen című filmet. Márciusban francia na­pokat rendeztek a moszkvai színhá­zakban — Moliere-tői Sartre-ig gaz­francia drámaírás kiváló alkotásait. A napisajtó jelentéseket közöl nemcsak az út előkészületeiről, ha­nem arról is. hogy Franciaországba utazik a világhírű Alekszandrov- együttes. s hogv Párizsban nagysza­bású kiállítás nyílik az orosz és a szovjet képzőművészek nagyjainak müveiből. Magától értetődő, hogy az ilyen előkészület fokozza a szovjet kor­mányfő útja iránti várakozást, s hí­ven mutatja, milyen őszinte, baráti érzésekkel viseltetik az egész szov­jet nép a francia nép iránt. A ba­rátság további megerősödését várják a szovjet emberek Hruscsov párizsi utazásától. Arra a kérdésre, hogy mi lehet ez az eredmény, a Mezzsdunarodnaja Zsizny című tekintélyes szovjet fo­lyóirat így válaszol: „A békés egymás mellett élés szükségszerűségének elismerése alapján Franciaország és a Szovjet­be a bonyolult nemzetközi kérdések megoldásával kapcsolatos álláspont­juk. Ezt megkönnyíti az a tény. hogy a Szovjetunió és Franciaország kö­zött nincs áthidalhatatlan ellentét”. „A Szovjetunió politikája Francia- ország iránt teljességgel világos — folytatja a folyóirat A szovjet kor­mány feje nem azért utazik Párizs­ba. hogy bármilyen formában Is ki­használja Franciaország nehézségeit, vagy ahogyan néhány reakciós új­ság állítja — még jobban elmélyítse a nyugati vezetők közötti nézetelté­réseket. A szovjet kormány célja, hogy megértésre jusson Franciaor­szággal, s gyökeresen megjavítsa a francia—szovjet kapcsolatokat”. Újabb Ítélet Glexosx ellen Mint az AFP jelenti, az athéni büntetőbíróság hétfőn este ítéletet hozott Manolisz Glezosz és Leonidnsz Kirkosz perében. A vádlottaknak azt rótták terhére, hogy az Avgi hasáb­jain közölt Glezosz-levéllel ..megsér­tették a bíróságot". Glezoszt — a ré­gebbi „kémkedési” vád alapján ho­zok kilencévi szabadságvesztés fenn­tartásával — további hét hónapi, Kirkoszt pedig öt hónapi börtönnel sújtották. MOSZKVA. A TASZSZ jelentése szerint a UtveraUiraala <3azeta ha­sábjain több ismért szovjet író tilta­kozik Glezosz és Kirkosz. valamint a többi görög hazafi üldözése ellen. Valamennyien követelik: bocsássák szabadén a görög Bén hő® fiait. Tiltakozás az újnácizmus ellen Végétért a Rómában megtartott nemzetközi értekezlet, amelv a ná­cizmus és az antiszemitizmus ellen tiltakozott Az értekezleten elfoga­dott felhívás hangsúlyozza, hogv a náci. az antiszemita és a fajüldöző propaganda komoly veszélyt jelent minden népre, minden békeszerető emberre. Az értekezlet résztvevői felszólít­ják a világ népeit: „akadályozzák meg. hogv azok. akik a nácizmus Jaja alatt véres gaztetteket hal­Ködösítenek l Roppant érdekes és tanulságos volt a megyei tanács nagytermé­ben rendezett kiállítás, melyet a hazánk elleni kém- is diverzáns- teyékenységről bemutattak. Mosta­nában olvastam két tekintélyes nyugati lap, a Newsweek és a Süd­deutsche Zeitung cikkeit az ame­rikai kémtevékenységről. Az első­ben Lloyd Norman, a másodikban Walter Gong fejtegeti terjedelme­sen a hírszerzés új módszereit. Nem akarom most a cikkeket részletesen idézni, hiszen azok szok- rányos. érdekesséohajhászó, úgy­nevezett felfedező” írások. Van azonban mindkettőben egy-két na­gyon szembetűnő vonás. Az első és legfontosabb: tagadja azt a tényt, hogy az embereknek lenne szerepe a hírszerzésben. A Newsweek Írja. ......Ma az elektronika és az auto­matizálás korában egyre inkább el­halványul a nemzetközi kémek ha­gyományos képe. Az Egyesült Álla­mok átfogó hírszerző rendszerén belül jelenleg több mint egy tucat nagy hivatal működik. Így például a CIA, a Tengerészeti Hírszerző Hivatal, a hadsereg G. 2-es szerve­zete. a Légierők hírszerzése, a kül­ügyminisztérium nyomozó hivatala és az állambiztonsági szervezet... Körülbelül 100 ezer embert foglal­koztat állandóan — ezek közül leg­feljebb egy maroknyi felel meg a régi fajta .köpeny és kard’ romai»- tikus típusának." Vagyis most már csak a radar-rendszernek és a szo­cialista tábort körülvevő támasz­pontoknak van szerepük. E rre rácáfolnak a tények. A fent említett kiállítás egész anyaga mást bizonyít. Igaz, hogy van szerepe a technikának. Láthattuk a miniatűr fényképezőgépeket, a női táskába rejtett magnetofont, a zsebrádió adó-vevő készüléket — de mindezek (legyenek a legújabb technika ter­mékei) határsértők bűnös cseleke­deteit szolgálják. Nem lehet elfo­gadni azt az álláspontot, — ha még oly tekintélyes lapban jelenik is meg —, hogy ma már az emberek­nek nincs szerepük a hírszerzésben. Ez csak arra jó, hogy elaltassa az éberséget. Sokan úgy látják, hogy a tech­nika máé. fejlettségi foka mellett „úgyis hiábavaló mindenféle erőfe­szítés a háború megakadályozására": ha viszont kitör a háború. — akkor „itt a világ vége" — mondják a pe$z- szimisták. Pedig ez nem áUja meg S helyét — ezért elfogadhatatlan. Ra­dar és elektronika helyett a kiállí­tás egy sor olyan hírszerzőt mulat be. akik fontos katonai, gazdasági objektumot, repülőteret stb. kémlel­tek ki. Ezt fői összeválogatott, bi- zonyítóerejű dokumentum-anyag igazolja a kiállításon: térképvázla­tok. titkos írással készült jelentések, ..láthatatlan” vegytinta és más esz­közök. Ezeket talán radar-állomá­sok készítik és használják? Nem. szó sincs róla, emberi' mivoltukból kivetkőzött hazaárulók adják el jó pénzért külföldi gazdáiknak. Van erre pénz, hiszen „az amerikai hír­szerzés dollármilliókat emészt fel" vagy konkrétebben ......évente kb. 3 milliárd dollárt költ hírszerzésre". Ez a másik érdekes vonása a cik­keknek. Tudniillik, hogy egymást túllicitálják abban, hogy mennyit költ az USA kémkedésre, diver- zióra, felforgató tevékenységre. Leg­feljebb azzal ..nyugtatják meg” az adófizetőket, hogy ők mindenről tudnak és esetleg egy fél mondat­ban ismerik be, hogy ,/i C/A nem látta előre a szputnyik kilövésének tulajdonképpeni bekövetkezését”. Pedig ez a dicsekvés és túllicitálás nem válik dicsőségükre. Ez mind a hidegháborús törekvést igazolja. Azt a tervet szolgálja, hogy a már fel­szabadult, szocializmust építő népek békés munkáját megzavarja, a né­peket megfélemlítse. Dicsekszenek és ködösítenek a nyugati lapok. Dicsekvésük lelep­lezi őket a békét akaró emberek előtt, a ködösítés pedig nem ér célt. Nem vitatja senki az elektronika szerepét, az azonban teljesen vilá­gos, hogy még nem a múlté a „kö­peny és kard” módszere. Akkor sem, ha a köpenyt ma búvárruha, a kardot pedig tőr. kézigránát vagy pisztoly helyettesíti. Jó tudni, hogy az államblztonsági szervek éberen őrködnek határain­kon. vigyázzák dolgozó népünk eredményeit, alkotó munkájának gyümölcsét. Nem lenne azonban he­lyes. ha ebből azt a következtetést vonnánk le, hogy a széles dolgozó tömegek éberségére nincs szükség. Erről győzött meg mindenkit a Bel­ügyminisztérium jólszervezett, sike­res kiállítása. < déri) Százharminckilrnc traktorhoz elegendő vasat gyűjtöttek az úttörők Az úttörő ezermesterek országos találkozóján felhívást fogadtak el kétszázharminc DT típusú traktorhoz elegendő vashulladék összegyűjté­sére. Az úttörők azóta az országban nagy igyekezettel fogtak a munká­hoz. A budapesti, a Szabolcs, Vas és Zala megyei gyermekek eddig száz- harminckilenc traktorhoz elegendő vasat gyűjtöttek; az összegyűjtött vashulladékot a Vörös Csillag Trak­torgyárba szállítják, ahol az ifjú­munkások dolgozzák fel. A hulladék­ból készült traktorokat kis táblákkal látják el, amelyre ráírjak, hogy a nyersanyagot az úttörők gyűjtötték^ a traktorokat pedig a Vörös Csillag Traktorgyár fiataljai készítették. (MTI) 15 évünk tükrében FALMAI ZOLTÁN: Viszik a gépeket!* ólálkodtunk. Gajdos Guszti barátom­mal felmentünk arra az erkélyre, ni! Akkoriban az volt a motorteker­cselők munkahelye. Persze, senki nem tartózkodott ott közülük. Fello­pakodtunk és suttyomban rágyújtot­tunk. hogy legalább a cigaretta pa- rázsa melegítse az orrunkat. Ahogy ott titokban füstölögtünk, megnyílt lent a műhely vasajtaja, bejött rajta egy csótány százados, egy altiszt és egy feketeruhás, birgerlis, árpádsávos nyilas pártszolgálatos kíséretében. (Szerencsétekre, ilyenekkel ti már nem találkoztatok.) A százados kö- rülvlzslatott a gépműhelyben, — rö- vldnyelű lovaglókorbáccsal csapkod­va csizmája ragyogó szárát —, a gé­peket nézegette. Miután körüljárt, vakJcantgatott valamit az altisztnek. Ekkor Jelent meg a színen a mérnö­künk. Nem volt rossz ember, de szolgalelkűen végrehajtotta mindig a munkaadó parancsait. Savanyú képpel hallgatta, ahogy a százados magyarázott neki. Bólintott Is kellet­lenül. Erre megint az altiszt felé vakkantgatott a százados, mire az három géphez ment és sorban egy- cgy horogkeresztet pingált rájuk. Egy fúrógépre, egy kis gyalugépre, meg erre az esztergapadra festett horogkeresztet. Aztán a százados fe­nyegető modorban recsegett még va­lamit a mérnökünknek, majd elvo­nultak. Mérnökünk egy-két lépést tett csak utánuk. Mérges volt Utol­sónak a nyilas gazember hagyta el a műhelyt Dölyfösen mutatott az ajtó közelében felhalmozott gépré­— Ezeket hordják el Innen, hogy 'be tudjon Járni a teherautó! Mérnökünk szóra a pimasz nyilast! Mikor becsapódott utána a vasajtó, a dolgozókhoz for­dult. akik eddig a satupadjaik mel­lett buzgó munkát mímeltek, közben azonban füleltek, figyeltek. — Képzeljék, emberek, ezek ■... — nem valami épületes jelzőt mor­zsolt el a fogai között, aztán foly­A három fiú h“Ä gozott. A csavaranyákat hajtották le nagy buzgalommal azokról a csava­rokról, amelyek betonalapba ágyaz­va rögzítik le a műszerész-eszterga­padot. A tanműhelybe kerül a kis pad, ahol nagyon Jó lesz gyakorlásra az ipari tanulóknak. Helyére új, na­gyobb kapacitású pad kerül. Éppen lehajtották az anyákat, amikor oda­lépett hozzájuk Pavlik művezető. — Nehezen ment, fiúk? — kérdez­te. — Elég nehezen mozdult — felelt Simon GyuszJ. — Van már annak tizenöt éve, hogy meghúztuk ezeket a csavaro­kat. Magam is húztam rajtuk. Azóta nem nyúlt hozzá senki. — Már akkor itt volt, Feri bácsi? — kérdezte Vargha Jóska. — Itt bizony. Inas voltam. Akkor nem ipari tanulók voltunk, hanem Inasok. És a pofon is szerepelt a szakmai „pedagógiában”. — De most már művezető Feri bá­csi — jegyezte meg Gyuszi olyan hangsúllyal, amelyben némi kétel­kedés rezgett a művezető hajdani inasvoltát illetően. — Művezető bizony — bólintott Feri bácsi. Felszabadulás után a szakmában Is felszabadultam. Aztán lehetőség nyílt a tanulásra. Nappal dolgoztam, közben elvégeztem a technikumot a délutáni tagozaton. Igyekeztem. Ennyi az egész. Ez az út előttetek is nyitva áll, ha majd szak­munkások lesztek. Ti legjobban érezhetnek, hogy nem úgy van most, mint negyvenöt előtt volt Bár nem tudjátok összehasonlítani, mert nem ismeritek az azelőttit... — Szóval ezeket a csavaranyákat Feri bácsi is meghúzta? — tért visz­Tröszt igazgatója, Lini István kazinc­barcikai technikumi igazgató, Osváth János putnoki technikumi igazgató, Román/ Pál. az Állami Gazdaságok megyei Igazgatója, ár. Sál/l István, a Nehézipari Műszaki Egyetem rek­tora. Sütő Lószié. a Borsodi Vegyi­kombinát igazgatója. Sváb Antalaó általános iskolai tanár, a megyei ta­nács vb tagja, Szádéczkl László. a megyei KISZ-bizottság iskolafelelóse, Törő Béla egyetemi adjunktus, a TIT műszaki szaktitkára. Varga Gá- borne gimnáziumi igazgató, ország- gyűlési képviselő. A tanácskozás valamennyi felszó­lalója kiemelte az ifjúság nevelésé­nek fontosságát. Illetve a nevelésben a politechnikai oktatás szerepét Valkó elvtárs ismertette a készülő iskolareform perspektivikus tervét és javasolta, hogy a most megalakult tanacs már ennek figyelembevételé­vel végezze munkáját. A megyei Politechnikai Tanács a következő elvi feladatokat tűzte maga elé: ötéves tervünk végrehajtásához mind az iparban, mind a mezőgazda­ságban megfelelő szakképzettségű és számú ifjú munkásra van szükség. Ennek érdekében a tanács kellő elvi, anyagi és erkölcsi támogatást kíván nyújtani a megye általános és közép­iskola! oktatásához. ' Annak érdekében, hogy a közép­iskolákba mind több megfelelő ooli- technikai képzettséggel rendelkező tanuló kerüljön, az eddiginél sokkal szélesebb körben szükséges az általá­nos iskolai politechnikai oktatás be­vezetése. A tanács a megye gazda­sági adottságainak Jobb kihasználása érdekében koordináló és szervező te­vékenységet folytat. Az anyagi és erkölcsi támogatás mellett megteremti annak lehetősé­gét, hogy az 5-f 1-es oktatást minden középiskolában vezessék be és szak­irányának biztosítása végett kellő számban álljon rendelkezésre meg­felelő szakoktató. A megyéd nárt-végrehaitóbizott- Bag és a megyei tanács végrehajtó bizottsága szervezésében március 8-án, kedden tartotta alakuió ülését a megyei Politechnikai Tanács. Az alakuló ülésen résztvettek a párt- bizottság cs a megyei tanács kép- visélőin kívül a megye Ipari és me- 1 tógazdasági nagyüzemeinek vezetői. Az alakuló ülés bevezető előadását Kukucska János elvtárs, a megyei pártbizottság titkára tartotta. Ismer­tette ötéves tervünk célkitűzéseit, annak hatását megyénk iparára, mc- - tógazdaságára. Rámutatott, hogy az a fejlődés, amely ötéves tervünk során megyénk mezőgazdaságában és Ipa­rában Jelentkezni fog. jelentős szá­mú, Jó szakképzettségű munkaerő beállítását teszi szükségessé, ismer­tette a megye általános és közép­iskoláiban folyó DoHtecbnikal oktatás helyzetét, megállapítva, hogy az még kezdeti fokon áll: annak tartalmi, valamint mennyiségi megjavítása, kibővítése érdekében sürgetően szük­ség van a társadalom széleskörű tá­mogatására. Kukucska elvtárs előadása után megválasztották a megyei Politech­nikai Tanács vezetőségét. A vezető­ség tagjai az alább felsoroltak lettek: elnök Valkó Márton elvtárs, a Lenin Kohászat] Művek igazgatója, az el­nökség tagjai: Bedő Tibor erdőgazda­sági igazgató. Bodnár Ferenc, a me­gyei tanács elnökhelyettese. Bíró Antal, az MTESZ mewei intéző­bizottságának főtitkára, Eördögh Jó­zsef, a Gépállomások Megyei Igazga­tóságának főmérnöke. Gyöngyi Ist­ván, a Pedagógus Szakszervezet me­gyei TB. elnöke, Hetényi György, a megyei tanács művelődésügyi osztá­lyának vezetője. Horváth Károly, az ózdi Kohászati Üzemek Igazgatója, Kovács Barnáné. a Nőtanács megyei titkára. Laczkó Béla, a megyei párt- bizottság agit-orop. osztályénak ve­zetője, Lackó István megyei fóagro- nómus, Lőctey Lajos, az Özdi Szén- bányászati Tröszt igazgatója, Monos János, a Borsodi Szénbányászati iza az esztergapadhoz Jóska. — Meg. Benne voltam az ilyesmi­ben. Akkoriban még horogkercszte- <et is festettem. A három fiú hitetlenkedve meredt i művezetőre. Tudták róla, hogy nemcsak párttag, hanem csoportbi- &almi az aJa pszervezet ben, titkára az MSZBT üzemi szervezetének, veze­tője a gépműhely szocialista brigád­jának. Mindez mégsem lehetne, ha akkor horogkereszteket festett vol­na ... Pavlik látta a fiúk kétkedését cs elmosolyodott. — Elmesélem nektek, gyerekek, [atom, nem hiszitek... Megéri azt a pár percet a visszaemlékezés. Oku­lásul. A három fiú közelebb lépett. A művezető elkezdte: — Negyvenöt januárjában lörtént. Mar akkor nemcsak hittük, hanem tudtuk, hogy a csótányok el­vesztették a háborút. Már ide i/, ?gyre jobban hallatszott az ágyúzás. 3ráról-órára lestük, mikor érkeznek meg a szovjet csapatok. De a néme­tek még itt voltak. Nyugtalanul, idegesen, de még mindig hetykén. \ gyár alig mocorgott. Hol a vil­lanyárammal volt baj, hol a fűtés­sel. Azon a napon Is fűtetlen mű­helyben dideregtünk. A munka nem ment, a csótányok sok mindent el­hurcoltak a gyárból. (Tudjátok, a németeket magunk között csótá­nyoknak hívtuk. A svábbogárról.) Az emberek csak lézengtek a mun­kahelyeken, fagyos volt minden. — i hangulat is. Néhány nappal előbb hurcoltak el többszáz fiatal mun­kást, ismeretlen helyre. Mondom, dideregtünk, tétlenül Megalakult a megyei Politechnikai Tanács ismét repülőgépre száll és Cher- bourgba megy. A normandiai mező- gazdasággal ismerkedik mea Révi'le­ben és környékén, majd Caenban. a világháború során elpusztult város­ban az újjáépítés eredményeit mu­tatják be neki. Március 26-án Montfort-Sur-Risle- ben a mesterséges takarmányok avá- rót látogatja meg. gépkocsin át hajtat Rouenbe, Alizayben egy cellulózé- gyár megtekintésével végződik a vi­déki körút programja. Március 27-éré virradóra N. Sz. Hruscsov az éjszakát már Rambouil- letben. a francia köztársasági elnök kastélyában tölti. A De Gaulle tá­bornokkal folytatandó politikai meg­beszélések közben átrándul Versail- lesbe, a Napkirály kastélyának meg­tekintésére és elmegy Rambouillet hires törzs juh ászatába Is. Március 28-án délelőtt a közeli Elinsben, a Renault Gépkocsigyár egyik üzemébe látogat N. Sz. Hrus­csov. Ezen a napon lesz a Rambraiil- Tet-i kastélyban a szovjet kormányfő sajtóértekezlete és ekkor hozzák nyil­vánosságra a francia—szovjet tárgya­lásokról szóló közleménut is. N. Sz. Hruscsov március 29-én uta­zik haza. A rambouületl kastélyból Párizs érintése nélkül Orly repülő­térre megy. Itt búcsúztatják ünnepé­lyesen és innen száll fel a szovjet kormányfőt Moszkvába vivő TU— 114-es. (MTI) Hruscsov franciaországi látogatásának menetrendje Bár a szovjet kormány feje csupán szombaton tért vissza csaknem e«v hónapos délkelet-ázsiai utazásáról, ma már Moszkvában a fő beszédté­ma a foron következő út. Hruscsov franciaországi látogatása. A szovjet főváros mindennapi “lé­tének ezernyi jele mutatja ezt a ké­szülődést

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents