Észak-Magyarország, 1960. március (16. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-27 / 74. szám
4 PSZAKMAGYARORSZAG 19*0. márclui 31 Néhány szó a nővédelmi tanácsadásokról Ida: Nemccskar Tivadar dr. egyetemi m. tanár Annak a kérdésnek az eldöntése, ki akar szülni és ki nem, vagy ki hány gyermeket akar. az mindenkinek egyéni joga. Ahhoz azonban, hogy e jogból gyakorlati valóság legyen, az is elengedhetetlenül szükséges, hogy erre mindenkinek megfelelő lehetőségei legyenek és ismerjék a terhességmegelőzés módjait. Sajnos, a nővédelmi tanácsadásokon betegeinktől nyert információink, valamint az egészségügyi felvilágosító előadásainkon feltett kérdések alapján állandóan tapasztaljuk, hogy a nők legnagyobb része menynyire tájékozatlan a fogamzásgátlás körülményeiről. S mivel nem ismerik azokat a lehetőségeket, amelyekkel a fogamzást meggátolhatják. a megye tudományos életéből Toronyteleszkóp épült a TIT Uránia bemutató csillagvizsgálója részére. Ezt az új, nagyteljesítményű távcsövet a belvárosban épülő, kilenc emeletes szakszervezeti székház tetején fogják elhelyezni. Így Miskolc lakos- . aága részére is lehetővé válik a csillagos ég távcsöves tanulmányozása, a világmindenség megismerése. Ez év június 26-án lesz Herman Ottó szüleésének 125. évfordulója. Ebből az akalombó! a TIT biológiai szakosztálya nagyszabású emlékünnepséget rendez Miskolcon emléktáblát helyeznek el annak emlékére. hogv Herman Ottó kezdeményezésére indult meg a bükki ösem- berkuta tás. Május 25-én kerül sor a III. Ter- .mészetvédelmi Vándorgyűlésre, melynek helyéül a TIT és az Országos Természetvédelmi Tanács Fűzért jelölte ki. Itt a budapesti és a helyi szakemberek tudományos előadásokat tartanak a Zempléni hegységről, különös tekintettel a védetté nyilvánításra javasolt területekre. Érdekes tanulmányt készít Bartus tesítendő zöldövezetekről. Ebben a tanulmányban történelmi kereszt- metszetben mutatja be a város parkéinak kialakulását, fejlődését, továbbá a belvárosi és városkörnyéki fásítások egészségügyi kihatásait. még napjainkban is előfordul, hogy az egészségre káros művi beavatkozással, illegálisan igyekeznek megszabadulni nem kívánt terhességüktől. amelynek egészségkárosító hatásait legtöbbször egész életükön át viselik. Ezért foglalkozunk már napjainkban is a terhestanácsadásokon és nőgyógyászati szakrendeléseken a fogamzásgátlásra vonatkozó „nővédelmi tanácsadással”. A terhesség növi megszakítását végző intézete- nk is részletesen ismertetik a fogamzásgátló módszerek minden lehetőségét. A tanácsadó orvos a hozzáfordulóknak az egyéni adottságokat és az egészségi állapotot figyelembe véve javasolja és megtanítja a legmegfelelőbb eljárást. Ezeknek az intézkedéseknek semmiképpen sem az a célja, hogy kevesebb gyermek szülessék, hanem: ,.egyrészt segítséget kívánnak nyújtani a nőknek abban, hogy a terhesség ne legyen véletlen, vagy éppenséggel ..baleset”, s hogy minden gyermek világrajövetelét örömteljes várakozás előzze meg”; másrészt szeretnénk állandóan és folyamatosan figyelmeztetni asszonyainkat, hogy az intézetben szakemberek által végrehajtott művi ter- hességmegszakitásnak is vannak ki- sebb-nagyobb egészségkárosító szövődményei. Ezért szeretnénk az állandó egészségügyi felvilágosításokkal megkímélni anyáinkat a művi megszakítással járó esetleges következményektől, amelyek — ismételten hangsúlyozzuk — akkor is veszélyeztetik az asszonyok életét vagy egészségét, ha a fennálló rendelkezések adta lehetőséggel élnek és a terhességmegszakítást engedély alapján intézetben, szakemberrel végeztetik. Tehát, aki nem akar szülni, ezt a problémát ne a terhesség művi megszakításával, hanem a terhességmegelőzés teljesen veszélytelen eszközeivel oldja meg. Ezt a problémát azonban csak úgy lehet megoldani a nők és az orvosok közös megelégedésére, ha az orvosi tanácsot a nők nemcsak meghallgatják, hanem megfogadják és alkalmazzák is. Ezért keressék fel a szülni nem akaró asszonyok a nőgyógyászati szakrendelőket, nővédelmi tanácsadókat, ahol négyszemközt, megfelelő gyakorlati tanáccsal fogják őket ellátni. Képünk az atomtechnlkai kiállításon készült, a mér« i tás nagy érdeklődésnek Örvend, ■ látogatók sok. előtt kérdésre kapnak tájékoztatói. anyagot kezdett termelni, ami elbontja az antibiotikumot, igy azt hatástalanítja, azaz ellenállóvá váltak, rezisztensekké lettek a gyógyszerrel szemben. Ha valakit ilyen penicillinre már nem érzékeny, „penicillin rezisztens" baktériumok fertőznek meg, hiába kap a kezelés során penicillin injekciót, esetleg életében először, az a baktériumokra már hatástalan. Ezért helytelen eljárás az, hogy a beteg minden kisebb láz alkalmával penicillint, vagy más antibiotikumot kér az orvostól, ezekhez már csak akkor szabad folyamodni, ha biztosan számíthatunk a kórokozók elpusztulására és nem kell tartani attól, hogy rezisztensekké válnak. Bakteriológus körökben ugyan elhangzott már olyan vélemény is, hogy rezisztencia nem kialakul, hanem kezdettől fogva egyes típusoknál meglévő tulajdonság, do ez az elméleti nézeteltérés nem változtat azon a lényegen, hogy az antibiotikum gyógyszerként való adá.^a mindig meggondolandó és felelősségteljes. A legmegfelelőbb antibiotikum használatának a leválasztásét némely esetben külön laboratóriumi rezisztencia-vizsgálat segíti elő. Ilyenkor a megbetegedést okozó baktériumokat különböző antibiotikumokkal kezelik és figyelik, melyik fogja meggátolni az illető baktérium életfolyamatait, vagyis melyikre lesz érzékeny. Ezt közük a vizsgálatot kérő orvossal, aki igy a legmegfelelőbb antibiotikummal siet a beteg segítségére. Az antibiotikumok alkalmazásának felelősségteljességét indokolja még az is, hogy a baktériumok külső hatásra történő elpusztítása megzavarja a szervezet védőképességét és felléphet a kezelés után az újrafertőző- dés. Egyes antibiotikumok természetesen hatnak a bélcsatornában normális körülmények között is előforduló baktériumokra. Az addig esetleg ártalmatlan fajok emésztési zavarokat idézhetnek elő, ami szintén alátámasztja, hogy az antibiotikumok alkalmazása mindig orvosi ellenőrzés mellett történjen. Az antibiotikumok a vírusos fertőzések problémáját nem oldják meg, mivel a vírusok nem érzékenyek az antibiotikumokra. Csak abban az esetben várható eredmény, ha a vírus által okozott fertőzést valamilyen baktériumnak a társfertőzése súlyosbítja, amikor a hatás a társfertőzést okozó baktériumon keresztül közvetett jellegű. A mindennapi élet más területén is felhasználhatók az antibiotikumok. Az állattenyésztők kísérleti telepeiken azt tapasztalták, hogy a vitaminoknak és antibiotikumoknak egészen kevés mennyiségével kevert takarmány észrevehető súlygyarapodást idéz elő. ugyanakkor a bélfal összmennyiségének súlya csökken, igy könnyebbé válik a tápanyagok felszívása. Arra is következtetnek ebből, hogy az ellenőrző állatoknál a bélfal éppen azért marad vastagabb. mert ezzel védekezik az állat a kedvezőtlen baktériumhatások ellen. Az is tapasztalati tény, hogy egyes esetekben az állatok bélbaktériumai — mint ezt az embereknél láttuk — az antibiotikum hatására nem kívánt irányban fejűidnek és ezért folynak még ma is kísérletek, hogy eldöntsék a vitát: tenyészállatok takarmányozásánál használja- nak-e antibiotikumot, vagy sem, Magyarország gyógyszeripara megtisztelő helyet foglal el a világ gyógyszertermelő országai között, de külön ki kell emelni antibiotikumgyártásunkat A klóamfenikol nevű antibiotikum szerkezetének bizonyilásában az il- lionisi egyetemen kívül nagy szerepe van Fodor Gábor magyar kémikusnak. Hamarosan nagyipari méretekben is elkezdtük ennek szintetikus gyártását. Az Egyesült Gyógyszer- és Tápszergyár ezt „Chlorocid’' néven hozza forgalomba és Európában Olaszország után hazánk a második helyen áll ennek az antibiotikumnak a termelésében. Minden reményünk meglehet arra, hogy az egyre fejlődő és tökéletesedő antibiotikumgyártás mind szélesebb spektrumú, nagyobb hatású készítményekkel fogja könnyíteni betug embertársaink szenvedéseit. Tóth Kálmán a TIT biológiai szakosztályának titkára Már régen észrevették a bakteriológusok. hogy egyes gombák és baktériumok olyan anyagokat termelnek, amelyek gátolják más, esetleg fertőző baktériumok életfolyamatait, sőt meg is ölhetik azokat. Mivel a baktericid (baktériumölő) anyagokat tisztán előállítani nem tudták belőlük, így ezeknek a gyógyításban történő felhasználására irányuló törekvések sajnos csak a tapogatódzás fokán maradtak. Alexander Fleming egy londoni kórház laboratóriumában 1928 hűvös, nyirkos nyarán. — amikor a penészgombák dúsan tenyésznek és spóráik nagyobb számban vannak a levegőben, — \izsgílgalta a gennykeltő baktériumokat. A tenyésztésre szolgáló Petri-csészék fedelének felfutásakor elkerülhetetlenül cgy-cv spóra rájutott a baktérium tenyészetre, igy Fleming hamarosan a A tapasztalhatta, hogy a fejlődő penész körül a gennykeltö baktériumok elpusztultak. Hosszas kísérletezés után sikerült megszűrnie a penésztelepet úgy, hogy a penészgombáktól mentes szüredék már csak a gomba baktericid hatóanyagát tartalmazta, amely még ezerszeres hígításban is megsemmisítette a genykeltö baktériumokat. A kérdéses penészgomba a PenicillJum fajokhoz tartozott és hatóanyagát ezért penicillinnek nevezte el. Az így előállított penicillin nem fedezte azokat az igényeket, melyeket a világ támasztott az új szerrel szemben, hiszen egészen kevés mennyiségben állította elő cs az eljárás is. és rendkívül drágának bizonyult. Több gyógyszervegyész és «‘vekig tartó kísérlete/.«» munkája tette lehetővé, hogy a penicillint nagyipari módszerekkel és nagyipari mennyiségben sikerült és sikerül azóla is előállítani. Fleming kezdeti sikerei után a kutatók százai vizsgálni kezdték a különböző Rombákat és csakhamar megállapították, hogy a penicillin nem egyedülálló anyag. hanem ugyancsak baktericid hatása van más gombák és baktériumok anyag- cseretermékeinek, hogy közülük csak a legismertebb nevét említsük: a Slreptomyces gomba által termelt streptomycint. A mikroorganizmusok. azaz baktériumok és egyes gombák anyagcseretermékeit, melyek más mikroorganizmusok életfolyamatait gátolják, vagy azokat elpusztítják (baktericid hatás!) antibiotikumoknak nevezzük. Ma már nagyon sok antibiotikumot ismerünk és néhányat nagyipari mértékben, gyárakban állítanak elő. Ezek közül a gyógyászatban fontosabbak a következők: penicillin, sreptomycin, gramicidin, aureomycin, tetrán, biomy- cin és a chlorocid. Az antibiotikumok hatáserőssége azonban más és más; míg a penicillin csak kevesebb fertőzésre hatásos, addig a chlorocid több fertőző baktériumféleségre fejt ki pusztító hatást. Azt mondjuk, hogy ez utóbbinak szélesebb a hatásfoka, a spektruma. így a chlorocid a széles spektrumú antibiotikumokhoz tartozik és a gennykeltö baktériumokon kivül a hastífusz, vérhas és szamárköhögéa kórokozóját is megsemmisíti, azaz ezekre nézve is baktericid hatású. Az antibiotikumok forradalmasították az orvostudományt használatuk annyira divatossá vált. hogy — számítások szerint — a világ gyógyszertermelésének a felét teszik ki. Ennek a széleskörű, néha indokolatlan méretű felhasználásnak hátrányai is vannak. A kórokozók egyre inkább hozzászoktak az antibiotikumokhoz és egy részük olyan n társadalomtudományi ágában pedig i történelmi, a néprajzi, a gazdaság- földrajzi, politikai, a népmozgalmi cs statisztikai kutató csoportok, illetve osztályok működnek. Az egész intézet a Magyar Tudományos Akadémiához tartozik. Mindegyik osrláli} ilén komoly, és az adott területet szakszempontból jól ismerő, tudom <- nyos kutató munkát végző szakemberek állnak, akik akadémia1 státusba tartoznak és mellettük, mint beosztott. egy-két fiatal kutató is mükö- iik. A felsorolt tudományos ágaknak — mini a geológia, földrajz, biolólia, néprajz, történelem, meteorológii ifb. — Miskolcon is vannak komoly szaktekintélyei, akik végeznek ugyan helyi vonatkozásban tudományos kutatómunkát. de csak szabad ide'iik- ben. fis ebben mufafkozifc megyénk lemaradása az ország többi vidékeihez viszonyítva. Ugyanis az említett futató intézeteknél a tudományos kutatók hivatásszerűen, elsőrendű kötelességüknél fogva foglalkoznak területük fontos és sok esetben a szocialista átalakulást is segítő problémák megoldásával. Miskolcon a Tudományos Kutató Intézet létesítésének személyi feltételei adottak, sót, több vonatkozásban (pl. meteorológiai obszervatórium) a tárgyi adottságok is biztosítottak. A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIÁN is biztosan örülnének és minden támogatást megadnának, hogy Eszak-Magyarország területén is megalakuljon egy — a Dél-dunántúlihoz hasonló — Tudományos Kutató Intézet, mivel népgazdasági érdekből is nagyon fontos problémák megoldásáról van szó. Végül, de nem utolsó sorban, azt a tényt sem hagyhatjuk figyelmen kivül, hogy a szocialista társadalmi rendszerünkben végbemenő kulturális forradalom is igényli és sürgeti, hogy Nagy-Miskolc székhellyel létrehozzuk az F,szak- magyarországi Tudományos Kutató Intézetet. pusztításának megakadályozása és a mezőgazdaság helyes vízgazdálkodási törvényeinek tisztázása volna. Dr. Szász Gábornak és c cikk írójának közös tanulmánya jelent meg az 1959. évi Borsodi Földrajzi Évkönyvben megyénk éghajlati viszonyairól. Eszerint a meteorológia az élet számos területén hasznos tudományág lett. A szocialista nagyüzemi és kollektív gazdaságok, ipari üzemek, erdészeti vállalatok stb. szintén igényelnek egy helyi éghajlati kutatásokkal foglalkozó tudományos intézetet, mely a Miskolcon székelő Eszakmagyarországi Tudományos Kutató Intézet keretében, mint osztály működne. Tudományos kutatás szempontjából megyénk, de mondhatjuk azt is, hogy Eszak-Magyarország területe hazánk legelhanyagoltabb. Iegalma- rodottabb vidéke. Az ország középső részének helyi problémáival budapesti tudományos intézeteit. Dél- Dunántúl (Somogy—Tolna—Baranya megyék) problémáival Pécs székhelyivel a Dél-dunántúli Tudományos Kutató Intézet. Nyugat-DunántH (Vas—Zala—Györ-Sopron megyek) helyi problémáival Szombathely székhellyel a Nyugat-dunántúli Tudományos Kutató Intézet. Dél- és Uélkelet-Magyarország (Bács—Békés —Csongrád stb. megyék) tudományos kérdéseivel a szegedi, míg Tiszán'úl többi részeivel a debreceni egyetem tudományos kutató intézetei fog’átkoznák. Ezen tudományos kutató intézetek feladata a tudományos kutatás és területük helul vonatkozású földrajzi, geológiai, társadalomtudományi. történeti stb. tudományos adatainak, adottságainak. problémáinak feldolgozása. AZ ISMERTETETT tudományos kutató intézeteknek van egy természettudományi és egu társadalom- tudományi ágazata. Például a pécri Tudományos Kutató Intézet természettudományi ágazatában geológiai, földrajzi, biológiai és meteorológiai, AZ MTESZ BORSODI _ INTÉZŐ BIZOTTSÁGA a~ borsodi körzet regionális tervvázlatának ismertetése céljából I960, március 2-án vitanapot rendezett a Miskolci Városi Tanács nagytanácstermében. Az ankéton az előadók javaslatot tettek a régió ip:t- rí, mezőgazdasági, településhálózati fejlesztésére az I960—1975-ig terjedő időszakra. Ipar területén a szénbányászat, a ivegyes bányászai, a kohászat, a nitrogénműtrágya stb. fejlesztéséről, a mezőgazdaságban a savanyú talaj javításáról, az erózió megszüntetéséről. a tájjellegű termesz lés kialakításáról, a szólok és gyümölcsösök telepítéséről, zöldövezetek létesítéséről stb.. továbbá a közlekedés, a szállítás kérdéseiről, valamint az ipar és mezőgazdaság munkaigényéről. az új telepítési központok kialakításáról, a lakosság növekedésével fellépő lakásigényekről stb. volt szó. Az ankéton többek között dr. Peja Győző gimn. igazgató, kandidátus és Csörgő István oki. agromérnök hozzászólásaikban javaslatot tettek arra. hogy a fent ismertetett feladatok szükségessé teszik Nagy-MIskol- con egy Tudományos Kutató Intézel felállítását, mint amilyen a Dunántúlon kettő is van, vagy mint amilyen Intézetek a szegedi és debreceni Tudományegyetemek keretében működnek. AZ „ESZAKMAGYARORSZAG” március IO-i számának első oldalán olvashatjuk, hogy „Az erózió kérdésevei foglalkozott a Hidrológiai Társaság borsodi csoportjának ülése" is. A cikk megállapítja, hogy az erózió (a víz talajpusztító és romboló munkája) több ezer holdon teljes elková- rosodást. ugyancsak több tízezer holdon a termőtalaj pusztulását okozta. Az erózió következtében a domb- és hegyvidéki legelőink és szántóink egyre terméketlenebbé válnak. E nagy fontosságú kérdés tárgyalása során a szakemberek szintén szükségesnek tartják egy kísérleti telep felállítását, melynek feladata az erózió TUDOMÁNYOS ÉLETÜNK BB9Q9ß<>&VQ<Xt<)90»QC Ooá©»©©8$990SSáCCmfté&OC 0C0000009O<*0G0*0QOOOftOOQ©0©0 Létesítsünk Nagy-Miskolcon is Tudományos Kutató Intézetet Irta: Szabó Gyula tanár Tudod-e, hogy. .. — Aránként MM. naponként 70 000. évenként 25 millió fOvel szaporodik ez emberiség; — a Kamcsatka-félszigeten ma 22 vulkán működik, s ezek között a I7S0 m magas Kljucsevszkaja-szopka a legnagyobb; — a Bajk&l-tó mi méter mélységével Földünk legmélyebb tava; zelkirométíí0"uéfne’amí,yekb' *°° né*y’ — a Tihanyi-félszigeten egykor 110 gejzír működött; — a svájci Hölloeh a világ leghosz- •zabb («5 km.) barlangja; — évente 10 OM földrengés keletkezik, s ebből ötezret csak a műszerek észlel— 1500-tól 1050-ig több mint 13 millió ember pusztult el földrengések követkéz— a Pó folyó deltája évente 70 méterrel növekedik az Adriai tenger felé: Grönland szigetét 2000 méteres Jégpáncél borítja; — a Föld leghidegebb pontja a szibériai Verhojanszk és Ont jakon; — a Martlnlquc-szigct Mont Peleé vulkánja iMt-es kitörése alkalmával teljesen elpusztította a 30 ooo lakosú 8t. Pierre — Finnországban 40 000 tó található; — Moszkva lakossága ma már megközelíti a 0 milliót; — a Föld legfiatalabb vulkánja a Pari- cutln (Mexikó) 1943-ban keletkezett; — Len'ngrádban a Neva folyón és mellékágain kb. 500 híd épült; — az 1923-as Japán földrengéskor 273 ezer ember halt meg. (Hernádvölgyi)
