Észak-Magyarország, 1960. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-27 / 74. szám

s Köszöntjük a diákkörök tudományos ülésszakát! nyok fejlődése felszabadulásunk után" címmel. Ezt követően Károlyi Zoltán a budapesti Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem V. éves építészmérnök hallgatója tart előadást Miskolc településtörténe­téről. Kerekes Antal, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem III. éves vegyészhallgatója ..A ké­mia fejlődése egyetemünkön a fel- szabadulás óta" címmel tart elő­adást. A tudományos ülésszak első napja este kultúrműsorral zárul. A Sárospataki Tanítóképző Akadémia és a Nehézipari Műszaki Egyetem kuitúrcsoportja ad közös műsort. örömmel, köszöntjük a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem rende­zésében sorrakerülő tudományos ülésszakot és sok sikert kívánunk munkájukhoz. Közzétették a moszkvai Népek Barátsága Egyetemének felvételi rendjét Moszkvában létrehozzák a Kének Barátságának Egyetemet. A szovjet kormány éoületet bocsát az egyetem rendelkezésére és biztosítja működé­sének anyagi feltételeit. Az eavetem tudományos tanácsa közzétette az 1960. őszén kezdődő tanév felvételi rendiét. A Néoek Barátságának Egyetemé­re mérnöki, orvosi, fizika-matemati­A HÉT KŰNYVUJONSÁgA A Magyar Vörös Hadsereg harcai címmel jelent meg a Zrínyi Kiadónál Liptai Ervinnek 1919. dicsőséges em­lékeit megörökítő hadtörténelmi mű­ve. Bibliai legendák alkonua a címe Koselovszkij tanulmányának. A Szépirodalmi Kiadó újdonságai Móricz Zsigmond Erdély című re­génytrilógiája és a Magyar Klasszi­kusok sorozatban megjelent Betyár is Árvácska cimü regénye. Ui re­gény Bóka Lászlónak A Karolina trón című. egy mezőgazdasági kuta­tómérnök falusi tsz-élménveiröl szó­ló müve. A külföldi írók művei közül meg­jelent az Európánál Korolenkó Kor­társam története az Orosz Remek­írók sorozatban. Mai arab elbeszélők című gyűjtemény. Joseph Conrad három kisregénye A Narcissus nége­re címmel, a Modem Könuvtár soro­zatban Ncsin török író h umoreszk- kötete, a Szabály az fzabálv és Po- csitxulin reoénue a Zajlik a iép. A Táncsics Könyvtár új kötete Upton Sinclair regénye. A szerelem tövises útja. Az Olcsó Könyvtárban négy kötetben jelent meg Lev Tolsztoj Karenina .Anná-ja. A Móra Ferenc Kiadó adta közre új kiadásban Dickens Copperfield Dávéá-ját és az Ifjúsági Kiskönyvtár sorozatban Mikszáth Szent Péter esernyöje-t. A Gondoláénál jelent meg Szűcs Kaktuszok és pozsaás nö­vények cimü munkája és Vörös Mér­tőn A nagy kísérlet című beszámoló­ja a baranyai falukutató mozgalom­kel és természettudományi, történel­mi-filológiai. közgazdasági és íoai szakra lehet jelentkezni. Az egyetemre felvételét kéx-heti minden 35. életévét be nem töltött férfi, vaev nő. faira, nemzetiségre és vallásra való tekintet nélkül. Felvé­teli kérelmeket az ázsiai, afrikai és Az egyetem! tanulmány idötarta­...a az orvosi szakon öt év. más fa­kultásokon néev év. A jelentkezők felvételi vizsgát tesznek, s^-felvétc­A NóDek Barátságának Egyetemén az oktatás ingyenes. Az egvetem minden diák iának ösztöndíjat. In­gyenes orvosi ellátást és diákotthont Hétfőn este: A filharmónlltusokai vezényli T. Nyiázl ÉRDEKESSÉGEK — furcsaságok UJ REKLÁMTRÜKK William Lob amerikai komikus egy Memphisben megtartott előadás előtt biztosítást kötött a Lloyd társaság­nál az ellen, hogy valaki a nézőkö- nség közül esetleg ..halálra kacag- ftiagát” rajta. A biztosító társaság vállalta a biztosítást, amely igen hasznos reklámtrü kknek bizonyult és zsúfolásig megtöltötte a színház­MEGHALNI IS TILOS ... ,Kérem, ne tessék meghalni, amíg nem találunk megfelelő helyet a te­metésre", — ezt az ünnepélyes és hi­vatalos felhívási Market Deeping angol falu tanácsa intézte a 888 fő­nyi lakossághoz. A felhívás annak a mint három éve tartó elkesere­dett harcnak „az eredménye”. ame­lyet a község a temető kiszélesítésé- ért folytat. A falu temetőjében már em lehet, mert a sörények helyén is írhantok vannak. A furcsa felhívás­sal fel akarják hívni a közvélemény figyelmét a tarthatatlan helyzetre. A határozat ellen csak egy személy sza­vazott: George Frost, a temetkezési „HELYCSERE" ... Japánban az egyik állatkertben egy hatéves oroszlán egy órán ál szabadon sétált, míg az állatkert lá­togatóinak egy része az oroszlán ket­recbe menekült és védekezésül ma­géra zárta a rácsot. Az állatkert személyzetének csak hosszas fáradozások után sikerült a szükséges „helycserét” végrehajtania 2 ÉVENKÉNT VIRÁGZÓ NÖVÉNY A kanadai Montreal botanikus­kertjében egy rendkívül ritka nö- ■ény 22 év óta első ízben kivirágzóit, éppen akkor, amikor a városban ha- almas hóvihar dúlt. A növény, amely sárkányszáj” néven ismeretes, tu­dományos nevén Helicodiceros mus- rus, szerencsére üvegszekrény­volt és így a rendkívüli időjárás nem ártott neki. A sárkány-szájat a hollandiai Delft botanikuskertjéből származó magról nevelték fel. Kúp­alakú virága, mint latin neve is mu­tatja. legyeket fogdos, de a többi or­chidea-félékkel ellentétben a legyet nem öli meg, hanem kis idő után szabadon engedi. A 22 év óta először rágzó növény sajnálatosképpen olyan kora tavasszal nyílt ki, amikoi még nincsenek Jegyek. JÁTÉKSZER PAPÍRZACSKÓBÓL Egy amerikai papírgyár azzal pro bál könnyíteni a bevásárló háziasszo­nyokon, hogy különleges papírzacs­kókat hoz forgalomba, amelyek még hóvihar, vagy felhőszakadás esetén aenv áznak át. Az új zacskók egyéb­ként nagy örömet okoznak a gyerme­keknek is, mert a mellékelt haszná­lati utasítás alapján egy kis ragasz­that, türelemmel és ügyességgel el­ragadó kis hajókat készíthetnek a <.ócskákból és ha a mama sokat vá­sárol, könnyűszerrel nagy forgalmú ..kikötővé" alakíthatják át a fürdő­7Cef, i, tz a fialaUd9.!%u Félreértés ne essék, nem szidni elzárom őket. Dehogy. El se hinnék nekem. Odabent a műhelyben meg egyenesen kinevetnének, ha megten­nem. Hiszen odabent, amióta mellém parancsolták a fiatalokat, Jeromos tata helyeit Jeromos dadának mon­danak, persze inkább csak a hátam megett, de azért olykor-olykor úgy is. hogy én is meghalljam, ha aka­rom. Hallom is, hogyne hallanám, meg is mosolygóm, mert a tréfának ugye az dukál, meg aztán mi taga­dás. valóban úgy festek az öt fiú. meg a két süvölvény lány közt. mint valami fiastyúk... Hanem akárhogy is van. szívesen bajlódom velük, nemcsak azért, mert egy magamfajta vénembernek jót tesz. ha megmutat­hatja, érti a mesterségét, ha megcso­dálják azt a sok fogást, apró for­télyt, melyet fölszedett az esztendők során, másoktól lesve el, vagy maga eszelte ki; hanem azért is. mert fia­talodom köztük. Persze, csak kedv­ben. derűben, mert hiába, a gondol­kozásomat már nem tudom hozzájuk fiatalítani. A minap is kora délután, nem sok­kal azután» hogy végzek a második ebéddel — az elsőt az üzemi étkezdé­ben eszem —. s éppen nekikészülök az újságolvasásnak, csengetnek. A feleségem kimegy, de jön is mindjárt — Az egyik gyerek van itt. Oda- benirőL Nálunk ez a műhely házi haszná­latú neve: „odabent". — Mért nem hívtad be? •** teszem le az újságot. — Hívtam. Azt mondja nem jön, 9iet. csak beszélni akar veled. hál ki, melyik gyerek lehet a sok közül? Magam sem tudom mért, csakis a Fiatalság1 — bolondság:!... fiukra gondoltam, talán mert azok szoktak fölugrani hozzám ezért, azért. Épp emiatt aztan bsak nagyot nézek: a nyitott ajtóban egy kék bo­korugró szoknya, fölötte kék szem, szöszke haj: Kóla Kata. — Nini, Katóka! — mondom, ami már egymagában is mutatja, meny­nyire meglepődtem, mert ríálam nincs semmiféle kalókázás. nálam szigorúan csak Kata van. Hanem a kislány észre sem veszi a szokatlan megszólítást, úgy el van foglalva a maga gondjával. — Ne tessék haragudni a zavará­sért, Józsi bácsi — mondja aggodal­masan —, de baj van. — Máskülönben itt se volnál, igaz? No. ki vele. mi bajod, Kata? — Nem nekem — rázza a fejét; nem néz rám. az ujját nézi. avval meg valami zavar-diktálta ábrái raj- zölgat az ajtófii deszkájára. — Nem nekem, Szilvesztri Vilinek... tessék képzelni, .beült a „Két veréb"-be. Iszik! — Mit csinál? Csak nem ment el Kata sóhajt, s könyörgőn néz rám. — Józsi bácsi, tessék eljönni a „Két veréb"-be. — De hát mi ütött abba a kölyök- be) — mondom, de már csak lent az utcán, miközben hosszúkat lépünk a „Két veréb" felé. —• Mi ütött bele. hiszen mindötök közt a leg csende­sebb...’ — A, hiszen éppen az a bej — mondja Kata —. az a nagy csendes­sége... Nem érti az még a tréfát sem... — Te tréfáltál vele? —■ kémlelem a lányt,-de az csak néz előre, mintha az utca túlsó végén látna valami ér­dekeset. hanem attól én jól látom, hogy olyan az arca. mint a gyerek­nek. ha rossz fát lett a tűzre. — Ki gondolta, hogy komolyra ve­szi azt az ostobaságot... ? QLe, ebből a be izédből sejteni lehet eoyet s mást. de érteni nem sokat. Kata pedig többet nem mond. csak siettet, siettet. Hanem amikor előttünk a ..Két veréb", mé­gis úgy húzódik a hátam mögé, mint­ha máris bánná ezt a nagy sietséget. Szilvesztri Vili tényleg bent ül az ivóban, sarokasztalnál, előtte vörös­bor, s félig tele .pohár. Arca, az a tejfeles kölyökképe, morcos, homlo­kán felnőttes redő, fekete szeme süf. mint a parázs. Ahogy nézem, nevet- hetnékem támad, kivált, mikor lá­tom. mint keveredik a morcosságba zavara, majd ijedtségbe tüstént, ahogy meglát. Persze, amíg az asztalhoz érek, összeszedi magát. —- Tényleg kicsi a világ. Józsi bá­tyám — mondja. — Ide üljön az asz­talomhoz — invitál. De csak engem. — a lány mintha a világon se'volna. Katát észre sem veszi. — Magam is ide igyekeztem* Vüi fiam — nyugtáztam a meghívást. — Hát ez remek! Mindjárt koccin­tunk is — lelkendezik a fiú, s intene pohár végett a pincérnek, de én le­fogom a karját. — Koccintunk fiam, csakhogy nem most. Mftjd. ha nagykorú leszel. Most valami máshoz volna kedvem — s mutatom a tenyeremmel mihez de ez a hely nem alkalmas ilyesmi­hez ... Meg aztán, ahogy hallom, Kata már amúgy is rossz napot szer­zett neked. — Nekem? — kérdi a fiú, még­pedig olyan hangsúllyal, mintha az teljességgel lehetetlen lenne, hogy neki egy lány rossz napot szerezzen. — Azt mondja, tréfált veled, te meg komolyra vetted. c* (Vili WttektiiU mint a paprika, de a szeme nem sok jót igér. — Elmondta Józsi bátyámnak? — csikorogja. — Nem is kérdeztem, fiam. 0. maga is amondó, hogy ostobaság volt az egész. Az én koromban ilyesmire nemigen kiváncsi az ember. A Jiú lapos pillantást dob a lány­ra. most először egész idő alatt. — Ostobaság volt? — néz rá me­rőn. s arcán megint akkora zordság, hogy engem újból a nevetés környé­kez. Kata azonban meglepően komolyan veszi. Pillája idegesen verdes az ab­rosz meg a fiú zord ábrázata között. — Persze, hogy ostobaság, Vili... Hiszen tudhattad volna — súgja gyorsan, s picit habozva, el is moso­ly odik. Vili azonban nem békül könnyen. Ügy látszik, fenékig akarja élvezni az elégtétel örömét, a betyár! — Tehát ostobaság — ismétli nyo­matúkkal. Hátradúl a széken, s elmé­láz. — Egy lánytól mi egyebet is vár­hat az ember... Katával alighanem fordul egyet a világ. Már nem remeg a pillája, dü­hösen húzza össze, s fúj, mint a — Hát azt például semmi esetre sem, hogy kocsmázni kezdjen. — iHelyben vagyunk — teszem le a garast, mert látom, ezek itt ítélet­napig elcivódnak, ha engedem. — Ez egyszer, ostobaságból, tiéd a pálma. fiam. Hanem, hogy apádtól ha megtudja, mit műveltél — nem pál­mát kapsz, hanem valami mást, az biztos. Vili fiam. — Józsi bátyám, maga is ellenem van? — kesergi. — Árulkodni akar? Előhúzom az órám. — Ha két percen belül nem leszünk kint ebből a toroköblögetőböl, akkor igen. Minden tiszteletem Vili apjae: tart­hat tőle a kölyökf mert egy pere múlttá már az utcán baktatunk. ViH persze az első saroknál meglép, ne­hogy újra megmossam a fejét. Ettől meg a lány úgy elszótlanodik, hogy szinte megsajnálom. — Ne lógasd az orrod. Kata — vi­gasztalom. — Bejön még Vili a te utcádba. — Már minek jönne? — Nono. — mosolyodom el. de csak úgy. a bajszom alatt. — Egy félórája még igen ijedeztél miatta. c4, az tq tízest máj. •« Én heccellem bele ebbe a szamár­ságba, nekem kellett rendbe hozni. Felelősség kérdése volt... — mond­ja. de olyan meggyőző józansággalt hogy el is hinném, ha nem láttam volna, csak az elébb még esdeklő szemmel, pirulóan, no meg azokkal a remegő pillákkal... Így aztán csak kifut a mosolygás a bajszom alól. s nevetés lesz belőle. Kata zokon is ve­szi, mert sebtiben búcsúzik is: — Mégcgyszer köszönöm a segítsé­get, Józsi bácsi... Erre megyek, erre nekem közelebb — s már el is lebben mellőlem. A szamár! Pedig nem akar­tam én kinevetni, mondani is csupán annyit mondtam volna, hogy ha öreg vagyok is. azért csak emlékszem az ilyen ..felelősségre” a magam idejé­ből, bár akkor, amúgy régimódiig szerelemnek mondták. * Csáesár Klán Nem mindennapi ankét zajlott le a minap a miskolci József Attila mű­velődési otthon egyik termében. Az ankét résztvevői egyrészről nyolc- Uzenhárom éves gyermekek voltak; másrészről színművész, színházi ren­dező és színpadi szerző. Az ankét előzménye az volt, hogy a művelődési otthon vezetősége a gyermekszakkörökben foglalkoztatott gyermekeket elvitte vasárnap délelölt a színházba, hogy megnézzék a Pára- szem kisasszony című meseoperettet. Később meghívták Horváth Dezsőt, az operett szövegíróját. Bikárdi Gyu­lát. az előadás rendezőjét, és Balogh Emese színművésznőt. Pávaszem kis­asszony alakítóját, hogy a gyerekek elmondják véleményüket az előadás­ról.* megvitassák a látottakat, hallot­takat szerzővel, rendezővel, fősze­replővel. Nagyon Illyés ez a kezde­ményezés, hogy egy színpadi produk­cióhoz — ankéton elsőként — a leg­illetékesebbek szólnak hozzá —ebben az esetben a gyermekek a legilleté­kesebbek. Nos. ilyen körülmények között ke­rült'Bor a megbeszélésre. A kéttucat­nyi gyerek minden elfogódottság nél­kül kapcsolódott a vitába és fegyel­mezetten bár, de szinte egymás szá­jából kapkodva a szót. mondták el dicsérő vagy bíráló megjegyzéseiket előadásról, a darabról és a sze­replőkről. Nagyon tanulságos volt ez a beszélgetés, mind a szerzőnek, mind a rendezőnek, mind pedig a fő­szereplőnek. sőt tanulságos lett volna más szereplőknek is. és nagyon hasz­nos lett volna, ha a színházvezetés is hallja a gyermeki megnyi Ivánul á­Záporoztak a kérdések. Milyen funkciója volt a darabban a bűvös vadász ajándékának, hiszen csak az előadás elején szerepelt, később sem­mi jelentősége nincs? — kérdezte az egyik. — Megszerette-« a király kis­asszony az erdészt? — Miért követte öt a palotából a kunyhóba? Szerette-e az erdész Pávaszem kisasszony-1? — A díszletben látható nagy almák mellett miért volt olyan kicsi a kel­léknek használt alma? — Ml vezette rá Pávaszem kisasszony-t, hogy meg­változzék? — Miért volt szükség a medve közbeiktatására és. ha már szerepeltették, miért ilyen rossz kosz­tümben és maszkkal? — Hogyan mondhat egy király olyat az udvar népének, hogy ..hülye"? — Oldalakon keresztül lehetne sorolni a kérdése­ket. amiket zömmel maguk a gye­rekek válaszolgattak meg — igen he­lyesen. Szinte bámulatra méltó volt, hogy a gyerekek mennyire megérez­ték a darab mondanivalóját, milyen élesen reagáltak egyes színészi ala­kítások sebezhető pontjaira, és mi­lyen érdekes elképzelések alakultak ki bennük a darab egyes szereplői­nek jelleméről, lelkivilágáról. Nagy vita volt akörül, hogy Páva­szem kisasszony királyi udvarbeli magatartása gyűlöletes volt-e. vagy sem. Mert hiszen, szerepe szerint an­nak kellett lennie. Az egyik gyerek azt mondta, hogy még akkor sem jdta gyűlölni, amikor a cselédlányt 9 az udvarmestert kukoricára tér- eltette, meat Pávaszem kisasszony olyan szép és szimpatikus volt", fagyon sokat vitáztak ezen a kérde- en és az az érzésünk, hogy Balogh 'mese. a jelenlévő Pávaszem kis- sszony sem tudott a vitában teljes gazságot tenni. Legközelebb talán ax kislány járt az igazsághoz, aki nintegy a vitát lezárandó ezt mond- a: „Pávaszem kisasszonynak kicsit .őszíve volt. dehát istenem.. " Több lyermek kifogásolta, hogy ha Páva- zem kisasszony a darab hősnője, niért kell a harmadik felvonásban >lyan komikus helyzetbe juttatni, logy: összekormozzák az arcát az ud- rarlók, vagy a sajtár rászorul a fe- éré? A gyermekek éles megfigyelő kéts­égét bizonyítja az Is, hogy kifogá- olták: Igaz Péter belépőjét a néző­érén nem lehet hallani, mert takarja 1 zene. De az is jó megfigyelőkész- ;égük mellett szól, hogy hiányolták íz udvarmester harmadik felvonás­jeli visszatértét. (Rajta kívül minden ídvaronc visszatért.) E rövid jegyzet nem adhatja vissza ■nnek az ankétnak a melegségét, frls- leségét és főleg a báját. A gyerme- cek alighanem most találkoztak elő­ször életükben ilyen emberközelség- jen a színpadon látott főszereplővel, 1 rendezővel, vagy éppen a szerző­ire! . A kérdések, megállapítások nem csapkodtak rapszodikusan, mint az sorukhoz képest várható lett wlna. Szinte pontos rendszerezéssel „épült fel" a vita. bizonyítva egyben azt is, uogy a József Attila művelődési ott­honban folyó gyermekfoglal kazások lem múlnak cl nyomtalanul, a gyer­mekek gondolkodását, művészi ítélő­készségét, ízlését fejlesztik. Ez az ankét nemcsak a Pávaszem kisasz- izony megvitatásának a próbája volt. hanem a kultúrotthon vezetőinek és elsősorban a gyermekekkel foglalkozó Balogh Sándomé nevelő munkájának jól sikerült vizsgája is. A hosszúra nyúlt beszélgetésen a gyermekek és a meghívottak nagyon összebarátkoztak. Talán szükségtelen is kihangsúlyozni, hogy a legnagyobb népszerűségnek a civil Pávaszem kis­asszony örvendett, akit a gyerekek bábelőadásaikra is meghívtak és fel­tétlen el is várnak. A gyerekek nem­csak kifogásoltak, segítenek is a szín­háznak: a bábkészítők egy kellék­macskát csinálnak a darab előadásai­hoz, hogy a későbbiekben ne azt a rossz kelléket használják az előadá­son — amit éppen ők kifogásoltak. Ez a gyermekcsoport, amelyik ilyen szemmel nézi már a gyermekdarabo­kat, és így vitázik fölötte, felnőtt ko­rában hozzáértő látogatója lesz a színházi produkcióknak. Nem lenne haszontalan, ha a gyermekek példá­ját a felnőttek is követnék, és egy- egy- színházi produkciót egy-egy üzemben vagy művelődési otthonban magasabb szinten, de hasonló lelke­sedéssel és jó hozzáállással — az ér­dekelt művészek bevonásával — így vitatnának meg. (benedek) II JeaiUetékesebbek“ hozzászóltak Mint már hírül adtuk, a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetemen 1960. március 28—30 között rendezik meg a IV. Országos Diákköri Konferencia Műszaki és Vegyészeti Szekciójának tudományos ülésszakát, hazánk fel- szabadulásának 15. évfordulója tisz­teletére. A tudományos ülésszak munkájában hét egyetem hallgatói vesznek részt. Az ülésszakot holnap, hétfőn a déli órákban dr. Zambó János tudományos rektorhelyettes, a műszaki tudományok doktora. Kos- suth-díjas egyetemi tanár nyitja meg. Hétfőn, az ünnepélyes megnyitás után Balás László. Csertől Sándor. Zsákay János negyedéves. Dósa Zoltán ötödéves bányaművclö mér­nök hallgatók (Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem) előadása hangzik el „A magyar bányászati tudomá­Hétfőn este kerül sor a Miskolci Nemzeti Színházban a miskolci Liszt Ferenc filharmónikua zenekar ez évi násoddk bérleti hangversenyére. Ez alkalommal két vendégművészt is idvözölhetünk a koncerten. A zene­kart T. Nyiázi szovjet karmester ve­zényli és Garay Györgu hegedűmű­vész működik közre. A hangverseny műsorában Csajkovszkij Romeo es Julia nvitányfantáziáját és VI. szim­fóniáját, valamint Mendelssohn he­gedűversenyét hallhatjuk. Az illusztris vendégek közreműkö­dése mellett lezajló koncert iránt igen nagy az érdeklődés és ez az este minden bizonnyal tartalmas művészi Élményt jelent a zenekedvelő közön­ségnek. örömmel kőszöntiük ezt a rendezvényt, amely — hisszük — méltó folytatója és egvben csúcsa lesz a pár nap alatt lefolyó Szend- rey-Karper és Jeanne Marie Dárrée szólókoncertieiből. valamint ebből a lágy zenekart hangversenyből össze­tevődő sorozatnak.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents