Észak-Magyarország, 1960. március (16. évfolyam, 51-77. szám)
1960-03-27 / 74. szám
ÍSZAKMAGYARORSZAG 3 Április 4-re kénxülünk t Nyolcezer Halai fáklyáit felvonulása Hála-füzek az Avason és az Ostoros-tetőn Megyénk és Miskolc város KISZ- fiataljai nagy lelkesedéssel készülődnek az április 4-1 ünnepségekre. Április 2-án, szombaton este közel nyolcezer fiatal fáklyás felvonulást rendez Miskolcon. Az égő fáklyákkal vonuló fiatalok a Tanácsház térről a megyei pártbizottság a megyei pártbizottság első titkára fogadja őket. Április 3-án este fiataljaink hatalmas Hála-tüzeket gyújtanak az Avason és az Ostoros-tetőn. A Hála-tüzekkel hazánk felszabadulására, a hős szovjet katonákra emlékeznek. Zenés ébresztő, nagygyűlés és kosxorúsás a Hősök terén, műsoros estek a művelődési otthonokban Miskolc-szerte igen nagy a készülődés április 4-e, hazánk fel- szabadulása 15. évfordulójának megünneplésére. A város díszítése, az utcák, terek fellobogózása, a kirakatok ünnepélyes külsejének megteremtése mellett, a társadalmi és tömegszervezetek az ünnepségek konkrét programjának kidolgozásával foglalkoznak. A tervek szerint április 4-én 31-én érkezik a Hála-staféta Miskolcra A megye falvaiból, járásaiból a KISZ-fiatalok hazánk felszabadulásának 15. évfordulója tiszteletére, a hős szovjet katonák emlékezetére Hála-stafétát indítanak. A staféta március 31-én 19,30 órakor érkezik Miskolcra, innen másnap, április 1- én indul tovább a megye határáig. A megyehatáron a fellobogózott, szalagokkal ékesített stafétabotokat átadják a Szabolcs-Szatmár megyei KISZ-fiataloknak, akik tovább viszik Csapig, a Szovjetunió határáig, ahonnan Moszkvába továbbítják. A Hála-staféta március 31-én reggel reggel a város három kerületében zenés ébresztővel köszöntik az ünnepet. A reggeli órákban nagygyűlés lesz a Hősök terén, a nagygyűlés utón a párt- és tömegszervezetek, a nagyüzemek és vállalatok képviselői megkoszorúzzák a szovjet hősök emlékművét. Este a miskolci művelődési otthonokban műsoros esteket rendeznek. Fáklyás felvonulás Sárospatakon Sárospatakon a KISZ-fiatalok lelkesen készülnek április 4-e, hazánk felszabadulásának IS. évfordulófa köszöntésére. Terveik között szerepel többek között a fáklyás felvonulás és a tűzijáték megszervezése is. A sárospataki diákok „15 év” címmel kiállítást rendeznek, amely bemutatja megyénk fejlődését, a felszabadulás utáni életünket. Az ünnepségre való felkészülésben a KISZ-fiatalokon kívül részt vesznek az ifjúsági szervezeten kívül álló fiatalok is. Ifjúsági üzemmé avatták Ózdi Áramszolgáltató Vállalatot A napokban bensőséges ünnepség színhelye volt az ózdi Béke étterem. Ünnepségre Jöttek össze az ózdi Áramszolgáltató Vállalat dolgozói, hogy üzemüket ifjúsági üzemmé avassák. Az ünnepségen megjelent a városi párt- és KISZ-bizottság titkára, valamint több vezető személyiség. Az üzem a felszabadulás óta eltelt esztendők eredményeit, melyeket az üzem túlnyomórészt ifjú munkásainak a segítségével értek el. . Több dolgozót kitüntetésben részesítettek az. ifjúsági üzemmi avatás alkalmából és az üzemvezetőség ígéretet tett. hogy a jövőbe« is méltóak lesznek az ifjúsági üzem ílj kiállításokra készül a Mezőgazdasági Mózenm Vajdabunyad várában befejezéshez közeleg a Mezőgazdasági Múzeum barokk homlokzatának restaurálása. Mire az ipari vásár megnyitja kapuit, eltűnik az állványerdő s a múzeum megszépülve várja a látogatókat. A vásár Idejére a látogatási időt este 8 óráig hosszabbítják meg. A múzeum falain belül egyszerre két új kiállítást készítenek elő a szakemberek. A mezőgazdasági építési kiállítás 45 modellje elsősorban a termelőszövetkezeti tagoknak nyújt majd tájékoztatást a legjobban bevált egyszerű s gazdaságos építkezési módszerekről, a különböző típusú épületek jő kihasználásáról. A mezőgazdasági gépmodell kiállításon körülbelül 150 különböző tfpusú erő- és munkagépet mutatnak be, s egyúttal tájékoztatást adnak a gépek gazdaságos üzemeltetéséről, szemléltetik a mezőgazdasági gépesítés nagyarányú fejlődését Mindkét kiállítást április 1-én nyitják meg a látogató közönség számára. Kosén. Lojo. (Miereis kölélvíílelenltfc közben. különböző eljárásokkal lehetővé teszi az érc vastartalmának növelését. Ez az üzem teljesen új technológia', alapján, német tervek szerint készül. Közép-Európában ilyen 'rendszerű• Tudományos kutatómunka a Hernád-fölgybcn ■ a jetmeiegites uian vegziK ei. «uuiy még ellenőrzést végeznek, mégegy- tzer megvizsgálják a vízhálózati rendszert, festik a csöveket, gépeket csinosítják az üzem csarnokait. Hogyan retekednek az emberek? A műszaki vezetők szerint az áprilisi próbaüzemeltetés lehetséges, mert az itt dolgozó szakemberek alapos munkát végeztek. Cersics Jenő csoportvezető és brigádja is bízik az indulás sikerében. Ez a csoport c szalaghidak szerelésénél végez kimagasló munkát. Mikor indul az egész mű? Erre a kérdésre határozott választ senki sem adott. Egy azonban biztos: az ércdúsitómü teljes beindítását ez év végére tervezik. Addig még sok munkát kell elvégezni. Most építik, szerelik az utó- törőf, a szeparáló üzemet, a \mgcn- löltöt, épül az új vasúthálózat, mely 2 kilométeres szakaszon köti össze a bányát a dúsitóval, ezenkívül kitérö- ’ két építenek, szerelik a szalaghida- kat és több fontos, az egész üzem beindításához szükséges berendezéseket. í A Rudabányán dolgozó műszaki és - fizikai dolgozók az illetékes minisz- i tériumok vezetőivel együtt megszívrendezéseket, gépeket, automatákat. műszereket. A német szakemberek is megérkeztek Rudabányára, részt vesznek a mi beindításánál. Egy főszereló, egy főmérnök és egy kohómémök jött el oí szerelők, építők közös összefogással valóra váltják korábbi vállalásukat, április 4. tiszteletére meggyorsították a munkát: április közepén átadják az ércdúsító pörkölő üzemét, megkezdődik a próbajáratás. Belházi István kirendeltségvezető szerint ilyen nagy tempóban még soha nem dolgoztak az emberek az épülő új üzemben, mint ezekben a napokban. A szakminisztériumok is jelentős segítséget adnak, hogy a pörkölőüzemrész áprilisban üzembe lépjen. A gépeket már bejáratták, a jelentkező hibákat menetközben megszüntették, üzemkész állapotba helyezték a pörkölő részleghez tartozó üzemeket, csillebuktatót, a tároló- és hűtőépületet, a fűtőépületet, az adagolót, a kazán- és generátorházat, valamint a vas- és manganta- lanitó és lágyító berendezést. A meddő- és salakbányán is nagy tempóban dolgoznak, szerelik a gep- ■ házat, közben a vasércbánya laboratóriumában folyik a vizsgálat. A generátor- és kazánház bunkeréit mar feltöltötték tíz vagon szénnel, indulásra előkészítve. Két kazánt befűtöttek s az eddigi műszaki eredmények biztatóak. Elkészült a csillepálya is, megkezdődött a kötelek feszítése, végtelenítése. Itt Kopena Lajos fő- szerelö végez kiemelkedő, gondos munkát, brigádja hat tagjával. Az üzemben mindenki az indulás napjáról beszél, a dolgozók ismerik az ércdúsító jelentőségét, ezért minden időt kihasználva végzik felelősségteljes munkájukat. Előfordul, hogy munka közben rejtett hibák jelentkeznek, ezeket gyorsan megszüntetik, s ha szükséges, módosításokat is végeznek a mérnökök irányítása mellett. Az üzem egész területén 202 ember végez dicséretes munkát, hogy az ígért határidőre a gépek beinduljanak megyénk e legfiatalabb és egyik igen fontos üzemében, mely a dúsítás után talajerózió megakadályozása, a talajjavítás, fásítás. V" UTATÁSAINKAT 1960. március 15-én meg- kezdtük. Egyelőre egymástól függetlenül, külön-külön folytatunk adatgyűjtéseket, megfigyeléseket. Nyáron azonban tájkutató-tábort létesítünk, s ezzel egyidejűleg kb. 6—8 csónakkal (a szükséges tudományos eszközökkel és mérőműszerekkel felszerelve) leereszkedünk a Hemá- don, közben vízrajzi, éghajlati, talajgeográfiai kutatásokat végzünk, megvizsgáljuk a folyómenti területek természeti viszonyait.'a községek településszerkezetét és gazdasági életét. Az „expedíció” mérnök tagjai tájrajzi oktatófilmet és ismeretterjesztő színes diafilmet készítenek a Her- nád-völgy tájképi szépségeiről, tudományos érdekességeiről (pl. suvadásokról), a településekről, gazdasági objektumokról, a régi népviseletről és a népművészet tárgyi emlékeiről. Etnográfusaink a hagyományok felkutatása mellett nagyszabású gyűjtőmunkát is végeznek, s ezzel egy — Szikszón, vagy Encsen létesítendő — tájrajzi múzeum alapjait szerelnénk lerakni. Természetesen a gyűjtés kiterjed a régészeti leletekre is. továbbá a kőzetekre, ásványokra, a talaj féleségekre, a Hernád-völggyel kapcsolatos egyéb dokumentumokra, könyvekre, fényképekre, újságokra, folyóiratokra, térképekre stb. T/’UTATASAINK nem öncélúak. Munkánkkal elsősorban a mindennapi életet, a termelő- munkát kívánjuk segíteni, s tudományosan megalapozott javaslatainkkal a Hemád-völgyi táj gazdasági fejlesztését, a helyes termelési arányok kialakítását kívánjuk előmozdítani. Megfigyeléseinket, kutatási eredményeinket egy 2—3 éven belül megjelenő monográfiában szeretnénk publikálni. s ezzel egy méltánytalanul mellőzött táj természeti szépségeit, értékeit, népének múltját s jelenét kívánjuk ismertetni. Reméljük, hogy • nagy és szép munka elvégzéséhez sikerül megnyerni az egész Hernád-völgy népének hatékony támogatását» .Frisnyák Sánda*. a TIT természettudományi szaktitkára. T UDOMÁNYOS irodalmunk egyik legelhanyagoltabb területe a Hernád-völgy. Talán ez az oka annak, hogy igen kevesen, gyakran még az ott élő emberek sem ismerik ezt a gazdasági szempontból értékes, természeti szépségekben és történelmi hagyományokban bővelkedő tájat. Míg a Bükk-hegységröl, vagy az aggteleki karsztvidékről az elmúlt évtizedek alatt szinte egy egész könyvtárra valót írtak, addig a Hernád- völgyröl egyetlen munka sem jelent meg. Az 1896-ban Sziklay és Borovszky szerkesztésében megjelent monográfia-sorozat első, Abauj-Torna vármegyével foglalkozó kötete Is csak szűkszavúan, néhány mondattal foglalkozik a Hernád völgyével, s csupán a községek történetéről ad átfogó képet. Még ettől Is gyengébb a Molnár Endre szerkesztésében 1935-ben megjelent „A boti j-Torna vármegye” c. könyv, melyből a természeti viszonyok leírása teljesen kimaradt, s a mű egyharmad részét az előfizetők születési adatainak, foglalkozásainak és érdemeinek felsorolása foglalja el. Földrajzi szakirodalmunk Is mostohán bánt a Hemád-völgyi tájjal. Skudy K. János kassai tanító Abauj megye földrajzával foglalkozó elemi iskolai tankönyvén kívül, amely 1887- ben jelent meg. a Hernád völgyéről csak néhány mondatos utalásokat találunk a Magyarorezóg földrajzát tárgyaló kézikönyvekben. Napjainkban, amikor a regionális területfejlesztési tervek készülnek, egyre többször vetődik fel a természeti-földrajzi kutatások szükségessége. Erre vonatkozóan a forradalmi munkás-paraszt kormány a közelmúltban határozatot is hozott, melynek országos viszonylatban már Is kimagasló eredményei vannak. Szerény keretek között. 1958-ban megyénkben is megindultak a földrajzi kutatások, melyeknek eredményeit a Borsodi Földrajzi Évkönyv I. és II. kötete, továbbá az 1958-tól újból megjelenő Borsodi Szemle természeti- és gazdasági-földrajzi cikkei tükröznek. H ELYI KUTATÓINK tollából az elmúlt két esztendő alatt egyre több tanulmány jelent meg megyénk kisebb tájegységeiről, azonban egy részletes, a megye földrajzi szintézisét nyújtó munka megírását — az analitikus kutatások, a részleteredmények hiánya miatt — egyelőre nem tudjuk elvégezni. Éppen ezért fontos a geográfiai kutatások tovább folytatása és kiszélesítése új természeti- és gazdasági-földrajzi kutatók bevonásával. Ezekkel a kérdésekkel foglalkozott a Magyar Földrajzi Társaság miskolci osztálya és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat földrajz- geológiai szakosztálya 1960. február 24-én megtartott vezetőségi ülésén. Itt született az a határozat, amely szerint 1960. március 15-ig meg kell kezdeni megyénk tudományos szempontból legelhanyagoltabb, évtizedeken át mellőzött területének: a Hemád-völgy és környéke tanulmányozását és tudományos feldolgozását. E nagyszabású, több évre tervezett munkát a szakosztályi tagok minden anyagi ellenszolgáltatás nélkül, társadalmi munkában vállalták, bizonyítván ezzel is a szakma iránti szereteteket és a borsodi táj tudományos feldolgozása iránti óhajukat, lelkesedésüket. Kutatásaink komplex-jellegűek: a különböző tudományágak legjobb helyi szakemberei kutatják a Hemád-völgy földtani, geomorfológiai, éghajlati, vízrajzi viszonyait, a terület talajféleségeit, növényzetét és állatvilágát, továbbá a történelmi és munkásmozgalmi hagyományokat, a műemlékeket, irodalmi hagyományokat, néprajzi viszonyokat, a mezőgazdaság, az ipar, a közlekedés, a közoktatás és az iskolánkívüli népművelés helyzetét. Egyes szakemberek olyan speciális kérdéseket vizsgálnak, mint pl. a Hernád-völgy öntözési lehetőségei, a zöldövezetek kialakítása, t izembe, hogy fontos útmutatásokat idjon az itteni szakembereknek. Belházi István kirendeltségvezető szerint a német szakemberek mindent rendben találtak. Csupán egy fontos részleg, a forgópörkölő-kemence járatása nem történt meg, ezt már csak lelték a párt bírálatát, jobban, gyorsabban dolgoznak. Ennek eredménye, hogy a népgazdasági szempontból oly fontos új üzem rövidesen megkezdi a próbajáratást. Szegedi László
