Észak-Magyarország, 1960. március (16. évfolyam, 51-77. szám)

1960-03-27 / 74. szám

9 Világ proletárjai, egyesüljetek!

famwmmik

A MAGVAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA

Hruscsov elindult vidéki kőrútjára

A szovjet miniszterelnök beszéde a francia képviselők előtt

r ~

Ünnepnapok a miskolci

Földet Ferenc Gimnáziumban

12. oldal.)

Tudományos életünk

(4. oldal.)

A politechnikai oktatás helyzete Miskolcon

(7. oldal)

___________________________'

B

ordeaux népe lelkes örömmel ünnepelte Hruscsovot

aláírnák saját halálos ítéletüket, mert Cgy új háborúban Németország elpusztulna” — jelentette ki Hruscsov.

A szovjet kormányfő nyomatékosan hangsúlyozta, hogy Nyugat-Né- metorszóg — Adenauer kancellár — nem akar beletörődni abba a helyzetbe. amelybe a második világháború után került. Minden józan gondolkozású ember tudja, hogy ma már egyszer s mindenkorra lehetetlenné vált. hogy Németország a Kelet rovására változtasson a helyzeten. Ezért a nyugat-németországi agresszív erők végeredményben a Nyugat rovására. Franciaország rovására keresnek majd valamilyen kiutat. Nyu- gat-Németország ugyanolyan gyújtóponttá válhat, rftint amilyenné a hitlerista Németország a második világháború előtt.

hoev a franciák többsége, függetlenül attól, hoev melvik párttal rokonszenvezik. (hiszen a nártok és a politikai irányzatok többsége az önök országában békét kíván, miként az egész francia nép is), barátságot akar a Szovjetunióval Ez erősíti a világbókét. s mi üdvözöljük ezt. A békéunoKet: a Kapitalista aiiamoK egyes politikusai különös célokat tartanak szem előtt, amikor felvetik, hogy küssönek-e egyezményt a Szovjetunióval, a gondolati* cseréjéről? Még a tegnapban élnek és annak az időnek az alapján ítélik meg a Szovjetuniót, amikor népünk kezébe vette a hatalmat Mi akkor is beszéltünk azokról a nagy lehetőségekről, amelyeket a kommunizmus nyit meg az emberek előtt, de magunk rongyos ruhában, mezítláb és éhes gyomorral jártunk. Nos, egyes burzsoá politikusok akkor, abban reménykedtek, hogy népünket elkápráztatják a polgári civilizáció gyönyörűségei”

„A Szovjetunió azonban most olyan ország, ahol a kommunista társadalmat építik. így lehetősége van arra. hogy megmutassa a világnak a kommunizmust, necsak úgy. mint a legélenjáróbb tanítást, hanem azokat az anyagi és szellemi kincseket is. amelyekhez a szovjet ember a szocialista rendszer teljes felépítésének eredményeként hozzájut”

Hruscsov ezután megemlítette, hogy három évvel ezelőtt az amerikaiak nagyon is törekedtek arra. hogy a Szovjetunió írjon alá velük kulturális csereegyezményt. Most azonban nem mutatnak nagy hajlandóságot a kulturális kapcsolatok fejlesztésére. Amerikában egyes politikusok ugyanis azt követelik: ne engedjenek amerikaiakat a Szovjetunióba, mert — úgymond — a Szovjetunióból visszatérve, „káros eszméket hoznak magukkal Amerikába".

„l'tazzanak hozzánk vendégségbe miméi többen • • .*

„De vajon melyek ezek a káros eszmék. — mondotta Hruscsov —. honnan származnak? Mi most például több lakást építünk, mint bármely más ország. Ez tény. Minden más országnál több mérnököt képezünk ki, sőt nem is egy országnál többet. Hanem többet, mint sok ország együttvéve. A szó szoros értelmében csak néhány évre van szükségünk, hogy szovjet államunk a legteljesebb mértékben biztosítani tudja a nép anyagi és szellemi szükségleteit.”

„Amikor erről beszélek — folytatta — szeretném kérni önöket, hogy ha most aláírunk Önökkel egy szerződést a kulturális kapcsolatok fejlesztéséről és a kölcsönös látogatásokról. akkor később ne mondjanak le róla. Utazzanak hozzánk vendégségbe minél többen a különböző társadalmi helyzetű franciák közül, tanulmányozzák országunkat, a szovjet nép életét és mondják el az igazsághoz híven, hogyan élünk ml."

A szovjet miniszterelnök ezután a béke problémáiról szólt a francia képviselőknek.

Nem lehetünk

közömbösek a német mllitarixmuaaal üzemben

A többi között megemlítette, hogy az elmúlt két világháborúban a szovjet és a francia nép közös ellenség tói szenvedett. „Mikor végétért a/ első világháború. — tette hozzá - mi felhívtuk a figyelmet a német militarlzmus és a revansvógy veszélyére, meg akartuk akadályozni az új háborút. Egyes nyugati államférfiak azonban nem voltak elég bölcsek, hogy meg tudták volna fékezni az agresszort és megakadályozni a második világháborút. A bé- koszerető népekben feltétlenül aggodalmat kelt. hogy most a történelem bizonyos fokig megismétlődik."

„Azt hiszem, nemcsak mi nem örülünk annak, hogy Nyugat-Németor- szág Franciaország kegyeit keresi. Engedjék meg, hogy nyíltan megmondjam. mi nyugtalanít engem. Ez az udvarlás veszedelmes dolog. Célja: elaltatni az éberséget. Mi. szovjet emberek nem lehetünk közömbösek a német militarizmussal szembon. A

második világháború idején liven, vagy olyan formában sokan aktívan harcolták közös ellenségül* ellen.

A szovjet kormányfő hangoztatta; nagy figyelemmel hallgatta a francia parlamenti képviselők beszédeit, s külön üdvözölte SchmIUleinok. a csooort vezetőiének. Boucbe képviselőnek szavait..

„A Párizsban eltöltött három nap alatt még jobban megismertük a francia népet — mondotta ezután Hruscsov. Azelőtt is tudtuk, hoev a franciák békeszerető néo. hiszen nem voltunk elszakítva Franciaországtól. s a Szovjetunió és Francia- ország nincs elszakítva az egész világtól. A közlekedési eszközök és a hírközlési eszközök ma már ideálisak. lehetővé teszik az embereknek, hogv megismerkedhessenek bármely ország életével, figyelemmel kísérhessék minden nao eseményeit. Talán nem tévedek, ha azt mondom.

„Franciaország és Anglia akkor Németország ütőerejét a Szovjetunió ellen akarta fordítani és világosan megmutatta az utat: a hitleri Németország foglalja el Ukrajnát, Bjelo- russziát, nyomuljon előre egészen oz Uraiig — mondotta ezzel összefüggésben Hruscsov. — Eredménytelen volt a szovjet kormány mindennemű kísérlete, hogy megegyezésre Jusson a® angol és a francia kormánnyal. Önök bizonyára emlékeznek arra. hogy amikor küldöttségeink találkoztak. sok teát megittak, sok levest megettek, de nem jutottak dűlőre. Hitler ezt észrevette és elküldte Rib- benlropot Moszkvába Sztálinhoz. Ekkor írták alá a Szovjetunió és Németország a megnemtámadási szerződést — Mit gondolnak Önök. Sztálin talán nem látta Hitler agresszív lépéseit? Látta és tudta, hogy komolyan fenyeget egy új világháború. Látta, hogy Anglia és Franciaország a Szovjetunió ellen igyekszik fordítani Hitlert. Ilyen körülmények köA Jelenlevők közül egyesek talán nem értenek egyet velem és ez teljesen érthető, mert én saját véleményemet mondom el és ez különbözik azoktól a támadásoktól, amelyeket a nyugati propaganda szokott a Szövőnők tudják, mi történt azután. Németország megindult Franciaország és Anglia ellen. Lengyelország ellen. Sztálin tudta, hogy Hitler ezcmberemlékezet óta nem volt ekkora tömeg. Legalább húszezer párizsi gyűlt össze, hogy még egyszer Köszöntsék a szovjet kormányfőt. A francia rádió kommentátora is elismerte, hogy soha ekkora tömeget nem láttak Párizs szívében.

Az operai díszelőadásra összese- reglett „tout Paris": a francia közélet és a művészvilág minden kiemelkedő személyisége ott volt. Az opera eiőti pedig „egész Pár!??" dolgozó népéből toborzódott az N. Sz. Hruscsovot köszöntő tömeg.

még szembetűnőbbek lesznek. Önök elmaradnak mögöttünk a gazdasági fejlődésben és ez természetes lesz. mert a szocialista, a kommunista rend jobb lei. tőségeket teremt egv ország összes anvaei erőforrásainak és kulturálic értékeinek kihasználására. a gyors fejlődés, a nép élet- színvonalának és műveltségének emelése érdekében".

Hruscsov ezután, vidám élénkséget keltve a teremben, kijelentette:

„Én nem szólítom Önöket a kommunizmus útjára, ha saját maguktól nem akarják ezt az utat járni.

... Csak baráti módon figyelmeztetni akartam Önöket, nehogy aztán megrójanak: na, az a Hruscsov beszélgetett velünk és önző célokból elhallgatta, hogy a társadalmi fejlődés, a nép életszínvonala emelésének egyedüli helyes útja a kommunizmus építésének útja. Mint láthatják, Ilyen vonatkozásban nincsenek titkaink önök előtt. Minden népnek azt kívánjuk, amit magunknak kívánunk. Ez is bibliai parancsolat."

A szovjet kormányfő a továbbiaksaólt

A küldöttségek cseréjéről, a két ország kulturális, technikai, tudományos és egyéb kapcsolatainak fejlesztéséről kijelentette: „Mi akár ma hajlandók vagyunk egyezményt aláírni e kérdésekben, ha az Önök kormánya hajlandó erre. De ismét becsületesen figyelmeztetni akarom

Párizs (TASZSZ) N. Sz. Hruscsov óén tökén a késő délutáni órákban párizsi szállásán fogadta a francia nemzetgvülés képviselőinek csoportját A képviselők előtt beszédet mondott Elöljáróban kijelentette: szívesen nevezném önöket barátaimnak, mert Önök közül a

ért folytatott harcban össze kell fognunk és fölül kell emelkednünk a bennünket elválasztó politikai véleményeken. Franciaország és a Szovjetunió őszinte barátsága lehetséges, ha elismerjük a két' rendszer létezését. mindegyik társadalmi rendszer létjogosultságát s ha az államaink közötti viszony a békés együttélésen épül fel.”

„Azért vetem fel ezt a kérdést — folytatta a szovjet miniszterelnök —, mert ha azok. akik nem szeretik a kommunistákat, nem szeretik a szocializmust'és a kommunizmust, megpróbálnak gáncsot vetni nekünk a kommunista építésben — bár próbálkozásukra kudarc vár —. akkor nem lehetséges igazi barátság. H« « béke megszilárdítását akarjuk, ha barátkozni akarunk, el kell i«nemünk, hogv a különböző rendszerű államok1 békés együttélése az egyedül helves és reális politika.”

A kommunista rend Jobb lehetőségeket teremt as ország erőforrásainak és kulturális értékeinek kihasználására

Hruscsov a továbbiakban arról a 1 nagy útról beszélt, amelyet a Szovjetunió tett meg. amikor elmaradott országból hatalmas szocialista állammá fejlődött. Utalt arra. hogv az Idén a Szovjetunióban befejezik a hétórás munkanapra való áttérést. 1964-ben megkezdik az átállást az öt-hatórás munkanapra.

..Be kell vallanom — ieevezte Itt meg —. hogy mióta Párizsban tartózkodom és ismerkedem az Önök városával, a párizsiakat szemlélve teszek bízón vas összehasonlításokat: hogyan öltözködnek a párizsiak és hogyan öltözködnek a moszkvaiak, a lenincrádiak. a kijeviek. Nem nknlesütnünk a szemünket, nem kell szégyenkeznünk. Jöjjenek el a franciak és nézzék meg. hogyan élnek „a kommunizmus rabjai”.

..Önöknek tetszik a rendszerük — folytatta —. nos. éljenek csak kapitalista rendszerben. Ez nem nyugtalanít bennünket. De baráti módon felhívtuk a figyelmüket valamire. Annakidején Önök elsőnek vittek véghez polgári forradalmat, és megelőzték Oroszországot, megelőztek egész sor más országot is. A mi országunk akkor elmaradt önök mögött, s mi irigykedtünk Önökre. Viszont 1917-ben a mi népünk valósította meg elsőnek a szocialista forradalmat. és megelőzött más országokat a társadalmi fejlődésben. Már mo6t is van mivel eldicsekednünk, s a következő években eredmény«!*

Szovjetuniói óriási veszteségek érék a legutóbbi háborúban. Nincs lálunk egyetlen olyan család sem. amelytől ne szedett volna áldozatokat ez a háború. A fasiszták elleni harcban esett el az én fiam is. Ezért beszéltünk a múltban, beszélünk most és fogunk továbbra is beszélni a militarizmus és a revansvágy veszélyéről. Leleplezzük a militariz- must és a revanstörekvéseket."

A szovjet miniszterelnök ezt követően arról beszélt, hogy a második világháború után a világhelyzet gyökeresen megváltozott. A Szovjetunió a többi szocialista országgal cgyütl most hatalmas erőt képvisel. „Ml azonban nem akarunk háborút éf mindent megteszünk a béke biztosításáért. Ha a német agresszorok ú; háborút akarnának felidézni, ezzé.

Hitler nines többé, de Ay ugat-Aémelorxzágban él a militarizmus, a fasizmus

rövidlátók és ne adjuk meg a német militaristáknak azt a lehetőséget, hogy megismételjék azt, amit Hitler a második világháború éveiben elkövetett.

Ha az Önök országában tett látogatásom valamilyen mértékben hozzásegít ehhez, teljesítettnek látom majd a Szovjetunió népe, a béko megszilárdítására és a népek közötti barátság elmélyítésére törekvő szovjet nép iránti kötelességemet, ügy gondolom, hogy ebben a vonatkozásban népünk érdekel azonosak a francia nép és a töbi békeszerető nép érdekeivel.”

A szovjet miniszterelnök végezetül még egy. mozzanatra hívta fd a képviselők figyelmét. Adenauer kancellár Igen elégedetlen a Szovjetunióval. Sok beszédében támadja az országot és békeszerető politikáját Ugyanakkor azonban fejlődnek a Szovjetunió kereskedelmi kapcsolatai Nyugat-Németországgal. „Úgy gondolom — jelentette ki vidám élénkséget keltve Hruscsov —. hogy ez Is mond valamit. Ezért kérem francia barátaimat, hogy amint mondani szokás, értsenek a szóból.”

Beszédének befejezéséül mégegy- szer kiemelte a Szovjetunió és Franciaország békés együttélésének, baráti kapcsolatainak parancsoló szükségességét

•

Párizs népe újabb tömegtüntetéssel búcsúzott pénteken este N. Sz. HruscsovtóL Az opera előtti téren

után Oroszország ellen támad. Országunk mindent elkövetett, hogy megakadályozza a háborút, amikor pedig a háború kirobbant a szovjet nép hősies«! harcolt a fasiszta betolakodók ellen.

Végül mi, önökkel, szétzúztuk Hitlert Hitler nincs többé, de a militarizmus és a fasizmus él Nyugat-Né- metorezágban, keresi az alkalmat az új háborús kalandokra és megpróbálhatja azoknak a lépéseknek megismétlését, amelyeket a második vi- lágttóború eiött tett... Ne legyünk