Észak-Magyarország, 1960. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-18 / 41. szám

esZAKMAGTAROlUZAO 5 A Miskolci Fotóklub egy éve A Miskolci Fotoklub az általános fotókul túra fejlesztésében országosan is élen jár. Ezt állapította meg a Ma- gyor Fotóművészek Szövetsége a klu­bok munkájáról nemrégiben készí­tett értékelésében. A fiatal egyesület igen sok akadály ellenére is, figye­lemreméltó munkát végzett és szép eredményeket ért el az elmúlt eszten­dőben. A fotoklub rövid idő alatt magához vonzotta a város valamennyi számot­tevő amatőrfotósát. A tagok részére rendezett előadások, klubestek és pá­lyázatok mellett szoros kapcsolatot épített ki az üzemi fotókörökkel s ré­szükre hathatós támogatást nyújtott a vezetés és a továbbképzés kérdései­nek megoldásában. Az ifjúsággal való foglalkozás fontosságát felismerve, több középiskolai fotoszakkört is pat­ronálnak. A klub kapcsolatai túlterjednek a város határain. Nemcsak Borsod me­gyéből. hanem az ország legtávolabbi területeiről is hozza, viszi a posta a leveleket, fényképeket, a klub tagja! nem egyszer távoli országrészekben működd klubok és fotókörök kérésére előadókat, zsűritagokat, fényképeket küldenek. Szoros baráti kapcsolat alakult ki több külföldi — csehszlo­vák, lengyel, német — fotoklub bal. A fotoklub munkájának legkiemel­kedőbb eredménye volt az 1959 máju­sában rendezett II. országos klub­szalon és a „Munka dicsérete" c. ki­állítás. Emellett 7 nagyobb hazai és 15 külföldi nemzetközi kiállításon vettek részt. Bekapcsolódtak vala­mennyi fényképpályázatba. A kiállítá­sokon és pályázatokon elért eredmé­nyeiket 2 arany. 2 ezüst. 5 bronzérem, aok tiszteletdíj és oklevél jelzi. 1959-ben Miskolc városról meg­jelent az első, többnyelvű fényképes váro6ismertetö album. Ennek kép­anyagát legnagyobbrészt a fotoklub tagjai készítették. A Chopin-év nemzetközi rendezvényei tm-bu ünnepük Chopin, a n**y zfr ncköltö születésének 150. évfordulóié«. Ebből az alkalomból a világ minden rí­nak a r hopin l /one^ szárnya?ó 'daUanaL' kiállítások nyílnak, előadások hangzanak, el a művész él.férői. munkásságáról. A Chopin-év legkiemelkedőbb esemé- 1 öveire természetesen a zeneszerző házi-. iában, Lengyelországban kerül sor. A két le«n«gyobb^ rendezvény az 1. nemzetközi nrm.viko/i c hopin-zongoraversenv. 1 A zenetudós-kongresszust február IS-tói *1-1« rendezik. A világ több mint húsz országából körülbelül i?5 bires zen‘szak­értő érkezik a lengyel fővárosba. Magyar- országot Hernádi Lajos é9 Koró György képviseli. Ez a találkozó nemcsak zene- tudományi, hanem politikai szempontból Is Jelentős, biszen a Kelet és a Nyugat legkiválóbb zenetudósai cserélik ki Itt véleményüket. , Február 81-én Varsóban a külföldön élő, de Lengyelországba érkezett világ­hírű lengyel művész, Arthur Rubinstein, a világ csaknem húsz fővárosában pedig más lengyel művészek hangversenyévé ményekdödnrk * n*iy«*básű zenei ete­NOVCNYKEDVELOK, FIGYELEM! A TIT biológiái szakosztály növényked- velö szakköre ma délután 0 órakor Úri­ja összejövetelét a Földes Gimnázium I. C. osztályában. Előadást Űrt Török Sán­dor „Palántanevelés" címmel. Mindazo­kat. akiket a szobanövények, kaktuszok és kerti virágok érdekelnek és ezzel kap­csolatosan problémáik vannak, szívesen látja összejövetelein a szakkor vezető­sége. De nemcsak a gyakorlati fényképe­zésben, hanem az elméleti és techni­kai kutatásban is megállják a helyü­meg a FOTO-ban és a Magyar Fotó­művészek Szövetsége kiadványaiban. E rövid, vázlatos áttekintés után érdemes belelapozni az 1960. évi munkatervbe. A felszabadulási évfor­duló megünneplésében a klub is ki akarja venni részét. A felszabadulási kulturális szemle fényképpályázatá­kerül sor az ózdi Fotoklub rendezé­sében. Ezenkívül bemutatják a Ma­gyar Fotóművészek Szövetsége által az évforduló tiszteletére összeállított nemzeti kollekciót Februárban W. Dreizner kelet­német fotóművész Párizs c. anyagát mutatják be. Januárban a TIT-el kö­zösen előadássorozatot indítottak a legkiválóbb előadók bevonásával a fotóművészet legérdekesebb kérdései­ről. A külföldről érkezett meghívások alapján egy lengyelországi és egy németországi utazást is terveznek. . Az MTESZ-klub Széchenyi utcai ki­rakata előtt, ahol a klub a hazai és külföldi kiállításokon szerepelt vagy dlfazott képeit mutatja be, az érdek­lődők szép száma és elismerése bizo­nyítja, hogy városunk dolgozói meg­becsülik és értékelik a klub munká­ját. Ez egyúttal arra ösztönzi a klub tagjait, hogy még nagyobb lelkese­déssel dolgozzanak Miskolc kulturális színvonalának emeléséért. TÁRCÁI BÉLA INNEN — ONNAN ..... .................... A ma Inai ..Neue Zeitschrift «Ir Musik' ©ddla Ifttieretkfi tevaMtT amely* aul Sommershelm filozófus özv.-nyelte, t 1949 február 19-én. Thomas Mnhn le- flőnek zenetörténeti szempontból fa ftgy jelentősege*, tulajdonítanak. A lenlnigrádl Klrov operahác balett- ■íróban és az Egyesült Arab icőztiraa- lg más városaiban. Műsorán többek in Csajkovszkij „A hattyúk tova" elmí »lettje szerep‘l. Igor Ncwerly lengyel Író ..Cellulózé- /in emlők" című regénye, amelyet a iagy*r közönség „Egy boldog élet" cl. erUnber»ert m*K' n6mo,ul 9 :ágl *Jes| városában nemzetközi kama- loo.'ra-fesztlvált rendeznek 19M augutz­0. évfordulóján. * szQI,é*énel Japánban az emberek úgy írnak ver­1. ahogyan Európában kirándulni, hor Lszn'. vagy sakkozni Járnak — írja Ja- inró: szóló könyviben Tosco Maraln asz író. A tokiói költő-cgyesiUctckne} 0 000 tagln van. — munkások, parasz- k. tisztviselők, tanítók. Havonta ren­dnek költői versenyeket és közzéteszi! füveiket. Akit pedig a japánok közü zm érdekel <* költészet, az szinte blzo lüvéazeti ág műkedvelője. Roger Plánéban fr*neln rendező és szín **«•10 úlszerfl felfogásban vitte szín érint az eddigi azfnrevltelek ál roman kus drámává silányították a remekmű it. Az ö rendezése megőrzi a regém llegzetes ritmusát. Dramaturgiája a kf U opera mintáját követi: a así*>l*«szá» mecai vegyíti. La Rochelle erőd lénél •vételét, a párbajjeleneteket és csata- Épeket például pan'omimmal adják elő Egy továbbképzős iskola életébe' Köszöntjük a szovjet film ünnepét Üzletünk évről-évre visszavárt kedves eseménye ■ a szovjet film ünnepe. Ma ismét — immár ti­zenkettedik alkalommal — a szov­jet film ünnepét köszöntjük. A sorsfordító események mellett egy- egy film, maga a filmművészet is erős kapocs a magyar és szovjet nép baráti viszonyában. Filmjeink cseréje, a kölcsönösen megrende­zett filmünnepek is magukban fog­lalják a szovjet és a magyar nép egymás iránti szeretetének égés: melegségét. Tiszteljük a világ valamennyi népének haladó, művészileg érté­kes filmalkotását, da a szovjet fil­mek ezek között kiemelkedő helyet foglalnak el. Érthető ez a megkü­lönböztetés, hiszen a szovjet fil­mek eszmevilágát az egész világon elsőként megvalósult és legigazsá­gosabb társadalmi rendszer, a szo­cializmus. az épülő kommunizmus győzelmei teszik megcáfolhatalla- nul igazzá és emelkedetté. A legtel­jesebb érvényű ember szeretet, a szocialista humanizmus megjelené­se a mozivásznon, minden magyar néző szivéhez is utat talál. A szov­jet filmeket ugyanazok a tiszta és becsületes törekvések hívták élet­re. ugyanazok a nemes szándékok jellemzik, amelyek a szovjet poli­tikának. vagy a szovjet tudomány­nak világraszóló tetteiben is meg­nyilvánulnak. A szovjet filmek mondarúvaló- ** ja alapvetően megegyezik mindazzal, amit az általános és tel­jes leszerelési javaslatban fogalma­zott meg a békéhez ragaszkodó szovjet külpolitika. Különböző mó­don, de ugyanaz a nagy is merész emberi célok felé való törekvés lü­ti ái a szovjet filmeket, amely a szovjet technikát a világűr meghó­dításában vezérli. A Szovjetunió sikereiben az egész emberiség leg­szebb reményei testesülnek meg és a remények meg szólaltaiéi a szov­jet filmek is. De, ha csak a szovjet filmek mondanivalójói, eszmeiségét ven­nénk számba, még nem jelölnénk meg eleven hatásuk teljes okát. A legmeggyőzőbb gondolat számára is meg kell találni a művészetben a legjobban megegyező művészi for­mát. A szovjet filmművészet alko­tói azt kutatják, azon fáradoznak, hogy miként formálják a legmé­lyebb érzéseket megindító, a lelkek­ben legmaradandóbb nyomot ha- . gyó művészi élménnyé mindazt, amit az embereknek el akarnak mondani. Szükségtelen talán emlékeztetni a szovjet filmművészet alkotásaira, hiszen élénken emlékezetünkben él a „Vihar Itália felett", az „Othello”, a ..Don Quijote", a „Ka­pitány lánya", a „Félkegyelmű", az .Anyegin” a „Csendes Don”. Ne­héz elfelejteni olyan filmeket, mint a „Zsurbin-család". a „Negyven- egyedik". a „Szállnak a dar vak", a ..Múló évek", vagy — a közelmúlt­ból hozzuk a példát — az „Emberi A milyen gazdag és változatos a szovjet filmművészet eddiai termése, olyan gazdag és változatos jelenlegi alkotómunkája és a jövöt felvázoló programja is. Pezsgő élet folyik a nagy szovjet állam vala­mennyi filmstúdiójában, de pezs­gésben van a vitaszellem is. az írók, a rendezők, az operatőrök ke­resik az új megoldásokat, új művé­szi utakat, amelyek révén méa ha­tékonyabbá, gyönyörködtetőbbé tudják tenni filmjeiket. A szovjet filmalkotók tehetségében, művészi becsvágyában még sók. nagyszerű eredménnyel kecsegtető erőtartalék rejlik és a szovjet állam, a párt út­mutatásával minden lehetőséaet és támogatási megad a művészek szá­mára. hogy képességeiket és min­den, a népet szolgáló, gazdagító, tti utakat kereső törekvéseiket szaba­don és gyümölcsöztetöen kibonta­koztassák. Őszinte, örömteli szívvel tartjuk meg ez évben is a szovjet film ün­nepét, hiszen szabadságunk és fej­lődő, boldog életünk egyik jelkép* is ez az ünnep. Tizenöt évvel ez­előtt, a felszabadulást követő na­pokban láthatott először szovjet filmet a magyar közönség. Mind­addig a szovjet filmek előtt szigo­rú tilalomfa állt határainkon. A népellenes horthysta kormányzat rettegett a szovjet filmek igazságá­tól és erejétől. A magyar közönséo elé csak megkésve juthattak el olyan filmreinekmüvek. mint a „Potyomkin páncélos", a „Csapá- jev" és más filmek. De eljutottak! Es nemcsak ezek jutóitok el. ha­nem a szovjet filmgyártás sok-sok száz müve. A tilalomfát mindörök­re elsöpörte a történelem és ami­kor évről-évre megtartjuk a szov­jet film ünnepét, erre fa emléke­zünk. Mert amennyire a nép rab­ságának és kiszolgáltatottságának egyik velejárója volt a szovjet fil­mek tilalma a feudalkapitalisUi Magyarországon, épp annyira ás épp oly elválaszthatatlanul tarto­zik hozzá a nép uralmához és sza­badságához a népi Magyarországon a szovjet filmek bemutatása és ba­ráti fogadtatása. Meleg baráti szeretettel kö­szönt) ük a szovjet film Ünne­pét, szocializmust építő népeink barátságának, széttéphetetlen kap­csolatának már hagyományossá vált megnyilvánulását. A rózsa megtalálható az Ó- és Üjvilág északi, mérsékelt és szubtrópusi részein. A sarkkörtől délre egész Európa területén. Ázsiában a Himalá­jáig és Bengáliáig, Afrikában Abesszíniáig, Észak- Amerikában Üj-Mexikóig honos. Évezredek óta fontos szerepet töltött be a ker­tészeti termelésben. A művészetekkel és az orvos- tudománnyal is szoros kapcsolatban állt. Erede­téről keveset tudunk. Kétségtelen, hogy az emberi civilizáció kialakulásakor már megtaláljuk. Az ásatások során felszínre került leletekből megállapítható, hogy a rózsákat nagyon meg­becsülték, és a jobb típusokat kertek díszítésére már a történelmi események feljegyzése előtt fel­használták. A biblia sok helyen tesz említést a rózsáról, de még vitatott, hogy a használt rózsa szó való­ban a rózsára vonatkozik-e. Gyakran találkozunk az Le. III. századból származó egyiptomi falfestményeken rózsaábrá­zolásokkal. Kleopátra szívesen használta a rózsát az egyiptomi szertartásoknál, úgyannyira, hogy nép. szerűbb lett a lótusznál. A rózsakultusz legelső európai emléke Minős egyik falfestménye a krétai Cnossusban. Ez I. e. XVI. századból származik és 16 szirmú rózsát ábrázol. Herodotos I. e. kb. 450 évvel azt írja, hogy Midas király kertjében 60 sziromlevelű rózsák virítottak. Seneca említi az első haj tatást, amikor télen a lakásokban melegvízzel öntözött rózsák ter­mesztéséről ír. A rómaiak a rózsákat pazar bőséggel használ­ták fel ünnepségeik fényének emelésére. Nero pl egy ünnepségen 200 000 szálat alkalmazott díszí­tésre. A ROZSA TÖRTÉNETE Uránium tengervízből Egy Japán kutatóintézet a napokban ejeientette. hogy új módszert találtál tengervíz offatortotaintt ktváioni Ira. Amikor a tengervízből kony' >nnak ki. a visszamaradó sós oldi ránium koncentrálódik. A krlstál Isi folyamat befejeződésével ezt az lakértől remélik, hogy évi több min UUÓ tonna sóki term elé# mellett ább 69 kiló urániumot sikerül njraa A 36/959/729. számú kormányren­delet értelmében továbbképző iskolá­kat hívtak létre. Itt azok a nyolc ál­talános iskolát végzett fiatalok tanul­nak, akiknek heti munkabeli el fog­laltsága nem haladja meg a 36 órát vagy nem vesznek részt más állami, szakmai oktatásban. Miskolcon a MÁV-telepi általános iskola pedagógusai és más nevelők 106 fiatal továbbképzéséről gondos­kodnak. A foglalkozási idő hetenként 5 óra, ebből egy óra matematika, egy magyar és négy óra műszaki gyakor­lat. A továbbképzősök tanuló cso­portja jelenleg leányhallgatókból áll. A sütés-főzés, a konyhaművészet mű­helytitkaival ismerkednek. A tan­anyagban szerepel szabás-varrás és kézimunka is. Már itt, a továbbkép­zés alkalmával elsajátítják a legszük­ségesebb fogásokat. A két éves to­vábbképzés nem nyújt ugyan szakmai képesítést, de mégis jó alapot ad a fiataloknak ahhoz, hogy az életben később jól megállják helyüket. A továbbképzösökről elismerően nyilatkoznak nevelőik, tanáraik. A fiatalok közül sokan máris ügyesen forgatják a fakanalat, hozzáértéssel kezelik a varrógépet. kosftást végezték. Ezek magukkal hozták a nyu- . gáti világ kert- és rózsakultuszát. A magyar fő­árak világviszonylatban is pompás parkokat épí- ’ tettek. Erre utalnak a XV. századbeli feljegyző- t sek. Mátyás király Beatrixszal kötött házassága < után Budán, Pesten. Visegrédon, Nyéken. Tatán. , Komáromban, Pozsonyban építtetett nyaralókat és kerteket. Kertjei Európa-szerte híresek voltak. ' A 150 éves török hódoltság — pusztításai { ellenére — a kertkultusz fejlődését jelenti. A sok 1 török nagyúr kényelme biztosítására magával < hozta egész udvartartását. így a kertészeket is, , akik az ő ízlésük szerint, otthoni növényeikből . alakították ki kertjeiket. Mivel a rózsa az iszlám szent növénye volt (a monda szerint a legelső 1 rózsatő Mohamed verejtékéből nőtt), ezl ültették 1 legtöbbet. i Lippay György esztergomi érsek 1663-ban fel- , sorol nemes, közönséges, százlevelü, hollandiai, tarkabarka, sárga, narancsszínű, apró fehér és ecetbevaló rózsákat. Mária Terézia Graasalkovich közreműködésé- 1 vei a budai királyi palota kertjét is átépítette, ■ ahol 300 rózsafajtát ültettek. A kismartoni kert- , ben 262 lépés hosszú rózsaallét létesítettek. A ( nyugati kapcsolatokkal rendelkező főurak a fran­cia kerteknél még fényűzőbb kerteket kívántak ' építeni. A modem magyar rózsatermesztés legkivá- . <»bb úttörője Geschwind Rudolf korponai erdő- , nester volt, aki az 1800-as évek végén számtalan •j fajtát állított elő és a nemesítésben világ- viszonylatban Is elismert munkát végzett. A kül- röldi irodalom még ma is öt, általa előállított ■ fajtát tart nyilván. Részletek Márk Gergely A rózsa című. - a közelmúltban megjelent könyvéből. A kereskedelmi rózsa termesztés nagyon ki­terjedt volt, egész vidékek foglalkoztak intenzi­ven vele. A rózsakultusz második felvirágzása az arab birodalom Európába való behatolásakor kezdő­dött. A VII. században, miután az arabok meg­hódították Perzsiát, birodalmuk Indiától Spanyol- országig terjedt. A rózsák egyik földrészről a másikra — az ázsiai változatok Európába és az európaiak Ázsiába — kerültek. Később Ismét hanyatlás következett Az oz­mán birodalom elevenítette fel újra a rózsák kultuszát. Hazánkban ennek emlékét őrzi a Rózsa­domb. A rózsatermesztés fellendítéséért legtöbbet Napoleon felesége, Josephine császámő tett. Az ő rózsaimádatának és anyagi segítségének köszön­hető, hogy a rózsa visszanyerte, sőt meg is haladta régi népszerűségét és új változatok alakultak ki. 1804-ben Párizs mellett Malmaisonban létesítette híres rózsakertjét, amelyben 10 év múlva már megtalálható volt valamennyi akkor ismert faj és változat. Volt közöttük 167 gallica, 22 kínai. * spinosissima, 8 alba, 3 feotida és 1 pézsmarózsr Hazánkban — az egykori leírások szerint — már az Árpádok idején keletkeztek ..hortusok' (virágoskertek) és ..pomárium”-ok (gyümölcsös­kertek). A nagy főurak kastélyaik építésekor az építészekkel, szobrászokkal és mesteremberekkel együtt kertészeket is hoztak külföldről, akik a par­Jelentős irodalmi estre készülnek Miskolcon dija« író, az írószövetség elnöke tartja. Az est műsorában Dobozi Im­re Kossuth-díjas író, az írószövetség főtitkára. Fodor József. Jankovich Ferenc, Simon István, Földeák Já­nos. Barabás Tibor, Váczi Mihály, majd költők szerepelnek műveikkel. A műsorban reszt vesznek a borsodi írók legjobbjai is. A műveket neves fővárosi éa miskolci előadó művészek szólaltat­ják meg. Néhány Írást maguk a szer­zők adnak elő. Az est műsorát színe­sebbé teszi a Zeneművészeti Szakis­kola művészeinek és énekkarának I közreműködése, valamint József At- ktila Horváth Kiss László által meg- fzenésitett verseinek szélesebb kör­iben először elhangzó bemutatása. [ Az est műsorát megelőzően a Mis­kolcra érkező írók 27-én délelőtt el- I látogatnak a Lenin Kohászati Mű- evekbe. ahol megtekintik a gyárat, | elbeszélgetnek a munkásokkal. Dét- Tutan 3 órakor a fővárosi írók talál­koznak a helyi Írókkal s a baráti be- Vazélgetés során megvitatják a bor­osod! irodalom további fejlődésének £ tehetőségeit. 5 órakor az Értelmiségi V Klubban Darvas József ankétot tart ta Miskolcon Is bemutatott Kormos £ég című drámájáról. Ugyanaznap ▼ Gergely Mihály iró Ozdon tart an- Jkétot ózdi témájú regényéről. | Az írószövetség vidéken Miskol- *con rendez először ilyen jellegű ta­lálkozót. Erre. a már felsorolt Jelen­ítő« írókon kívül, lehetséges, hogy az a akkorra hazáikba érkező szovjet I íródelegáció tagjai is ellátogatnak. Az írószövetség vezetői még a sá­rospataki Kazinczy-ünnepségck so­rán megbeszélték a miskolci írókkal és kritikusokkal egy közeljövőben megrendezendő közös irodalmi est tervét. Február 27-én, szombaton iskola nagytermében sorra kerül az írószövetség, valamint a Tudomá­nyos Ismeretterjesztő Társulat Bor­sod megyei szervezete iró csoport­jának közös szerzői estje, a napok­ban összeállították a műsort. Az est [levezetőjét Darvas József, Kossuth-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents