Észak-Magyarország, 1960. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-07 / 32. szám

*ro»T. ^ n«n Ick külön­Az orvos felkapta fe­jét, majd az asztal lap­jára borítva kártyáját, szemüvege után nyúlt. Előhúzta zsebkendőjét, és torulgetni kezdte rá­érősen. mint akinek egyéb dolga nincs, majd a villanyfénybe emelve, keresztül nézett a csillo­— Rosszul céloztál, barátom — mondotta el­fojtott hangon. — Ha te megelégszel az állami fi­zetéseddel. én sem le­szek rosszabb nálad. El­hiszed? Majd elgondol­kozva fűzte hozzá: már itt az ideje, hogy a pa­rasztot is bevonják a társadalombiztosításba. Az ő élete 1« van olyan drága, mint a pénzes embereké. Ha a termelő- Rzövetkezet erre az esz­köz. én őszinte Jóérzés­sel emelek előtt« kala­pot. nem fogok útjába állni. Több lesz a dol­gom. az biztos. Amíg pénzért árulták az egészséget, a parasztem­ber akkor fordult or­voshoz. amikor már csak üggyel-bajjal lehetett rojta segíteni. Most már egy enyhe lefolyású In­fluenzával is felkeres majd. Könnyebb lesz a betegség megelőzése, egészségesebb lesz a ma­gyar falu. Nem orvos az. aki nem kívánja ezt. nem bizony, barátom. Az állatorvos mosoly' erőltetett arcára, maid békülékenyen szólt: — Jól van. JÓI. Ne" akartalak megsértő' csak úgy kiszaladt a » mon. Vedd fel a ká tyád. ha Jól emlékbe piros ultit Jelentet* látatlanból kontra! 5 doktornak kedvezett Gulyái Míha'i fejcsóvál ássál válaszolta «sala. vagy illem tudóén bólogatott, de szaval nyomán nem csillant fel a megértés, az úja taka­rás tüze. Végül az elnök Is belátta, hogy tekin­tély ide. tekintély oda. menjen haza a doktor úr és tanuljon meg a paraszt fejével gondol­kozni. Az öreg palléro- zottabb ember volt an­nál. hogy így köszönje meg a ^eaitaóget”. de az orvos értelmes lévőn, ast érezte. Nyomott han­gulatban tért haza. s amikor a felesége meg­kérdezte. merre Járt. csak ennyit mondott: el­voltam gyapjút lopni éa megnyfrva Jöttem haza Az asszony nem sokat értett az egészből, de rá­hagyta. A férje rossz né­ven vette, ha kiváncsi s- kodott. Ilyen előzmények után nem csoda tehát ha In­dulatba Jött az elevené­re tapintó érdeklődéstől. Ki érezte partnerei egy­másra kacslntgntáaáből. hogy „húzni" akarják A kártyapartthog Jól Jón egy kis évelődé*, gyor­sabban telik az Idó. Szo­katlan komolysággal vá­laszát: — Könnyű nektek. TI benne éltek a faluban, én meg csak a széléről néztem eddig. Nem ér­dekelt a páciensek gond- Ja-baja. hiszen nem a gondjukkal Jöttek hoz­zám. hanem a betegsé­gükkel. Az állatorvos meg. kockáztatott még esr szúrópróbát, hátha a ke- délvesség szórakoztató útjára terelheti barátját — No. neked aztán nem sok hasznot hozhat a tsz. Ha nem lesz „ma­— Nagyszerű! — lel­kesedett neki at elnök —. akkor hát tartson velünk, megyünk tsz-t szervezni. Mnga okos ember, tekintélye van a faluban. Az orvos htrtelenében nagy kedvet érzett, hogy Hharapja a nyelvét. Most mit tegyen? Mond­ja azt hogy nem ért hozzá? Még kineveti. Egy orvosnak minden­hez kell értenie, még eb­hez ia. Ha kerek-perec kijelenti, hogy eesnml hajlandóságot nem érez magában az agttátorsájr- hoz. ez az amber képes elhíresztelni róla, hogy -nem tetszik nHd a rend»»'’. Vetés hát a kabátját beszólt az in- aronynak. hogy dolga van és Indult az elnök irtán. Járták a falut az értik házból Id. a má­nkba be. Szívesen fo­gadták őket. azékrt tol­tok alájuk, a azőlősgnz- dAknái bor la került elé­jük. Amikor az elnök kifogyott a meggyőző érezte átvenni a azét. De rá ke’lett Jönnie, hogy nem ért hozzá. Itt él. már tíz éve gyógyít­hatja a testi nyavalyá­kat de fogalma sincs arról, hogyan gondolko­dik a falu. milyen gon­dok emésztik a paraszt­ember lHkét. Megérezte n gazdák szavaiban * hajlandóságot az ál Iránt, a úgy szerette vol­na elhatározásra bírni őket meggyőző tmvak­kal elhárítani útjukból s mondvacsinált előítélete- két. választ adni kérdé­seikre De caak közhe­lyekre futotta ereiébe A cikornyásan óriásán** megfogalmazott érvekre Szombat esténként ősz- ■zejottek. Hol itt. hol ott. mikor ki volt a so­ros. A tanító még le- Rényember volt. albér­letben lakott a másik kettő nem szívesen nyi­tott rá ajtót Inkább meghívták magukhoz, az ulti parti hármasban ér­dekes. Az orvosnak nem volt szerencséje a piros ultihoz, minduntalan el­fogták. Ilyenkor aztán bármilyen Urnát tálalt is közéjük a politika, az orvoa ellenzéki állás­pontra helyezkedett Amikor a harmadik pi­ros negyveneséi ultilát ia elkapták, kirobbant: — Csaltok! — Csalj vizem* - ka- Jánkodott az állatorvos és térdével meglökte az asztal alatt a tanító lá­bát: — kezdődik... A tanító arcához emel­te a kártyalapokat és belevigyorgott a tőkfllkó képébe. — Neked nagyobb ase- rencséd van a tsz-szer- veaésben. mént a kártyá­ban — mondta lepiezrt- len iróniával... Az orvos megértette a célzást Szétnézett nlnca-e közelben r>ő-*e_ mély. és olyat mondott hogy egy valamirevaló kocsisnak Is becsületére vált volna. A dolgoknak Hőtznó­nics elnöke. amikor megkezdődött a falu szo­ciálist* átszervezése, be­állított az orvoshoz: dok­tor úr! kérnék én magá­tól valamit, ha nem ven­né zokon... Ki vele. Pista bécsi! — mosolT- gott eaolgálatiiéesen az ráérő időm van ... Oez- rag. ha tudja, hogy ml- Jámtban van nz öreg. nem hiriHenkedi el a dolgot kitalált volna va­lami elfoglaltságot hogy lerázza magáréi. lyeket osztogattak. Had t anúban mis* den maradt a régiben. Mert házhely­hez itt senki sem jutott 1848 óta. A parányi községet körülvette az uw- adom. és arról mén a legnagyobb álmodok sem mertek álmodni, hogy itt valaha is föld- és házheluosstas lesz” és az Alom valóra vAi,t, az 1945-ben kiosztott házhelyek ha­marosan beéoül'ck Dala tetős meg di- roscserepes új házakkal. Az eltelt lő esztendő alatt annvi u I ház éoült - - ullami támogatással és saját erőből. — amennyi régen 100 esztendő alatt se. Két új utca: a Táncsics és Sza­badság teljesen megtelt velük, de a harmadiknak is végén tárnak már. Létesítettek cgv 300 személyes mű­velődési otthont, amcivben nem egy­szer a budapestiekkel egy időben lát­hatják a rád vány iák a legújabb fil­meket. Az ifjúság KISZ-heiyiséset kapott. *z ásványbánya dolgozói pe­dig a Koromhegyen többszázezer fo­rintos költséggel műnk asszál Jást Iro­dahelyiséggel. konyhával, ebédlővel, olvasószobával. A felszabadulás előtt két pedagó­gus két tanteremben oktatta a gyer­mekeket. Ma öt nevelő keze alatt kóstolgatják nyolc osztályban a kis­diákok a különféle tudományokat. S ha befejezték az otthoni általános is­kolai tanulmányaikat, sokan mennek közülük ipari tanulónak, aimnárium­ba. technikumba. Sőt a kis falu szü­löttei közül nemrégi bon egy diplo­más tanár éa mérnök is kikerült már A tanár az egyik alföldi városban, a mérnök pedig Ozdon dolgozik. A község kulturális íelsmdkedése- nek bizonysága az ia. hogy míg a felszabadulás előtt egyetlen egy na­pilapot som Járattok s faluban, ad­dig ma 2« különféle újságot, képes­lapot. folyóiratot olvasnak az egyko­ri grófi cselédek, uradalmi zsellérek. Ezenkívül 112 rádió ée egv televízió vulás az egészségügy terén. Tüzér- rád vány na k orvosi rendelóle is van. ahová a közeli Pálházsroi Jár a kór­orvos. A terhes anyákat és a csecse­mőket külön védőnő látogatja Az egy éven aluli csecsemők elhalálo­zási aránya elenyészően csekély. A közegészségügyi viszonyok Javulásán kívül elsősorban a Jobb táplálkozás­sal ée ruházkodással magyarázható az egészségügyi helyzet évról-óvre kedvezőbb alakulása. AZUTÁN AZ ELMÚLT ÉV utol­só napjaiban még nagyobbat lépett előre Fúzérradvány. s ezzel mintegy betetőzte a IS évvel ezelőtt elkez­dett földosztást Fordított egyet a sorsán és a Hegyköz koraegei közül elsőnek tette magáévá a szövetkéz.-* gondolatát Mind a 134 család össze, fogott és 771 holdnrl területtel. Rá­kóczi néven termelőszövetkezetet i alakítottak, a község felszabadulása 13. évfordulójának méltó megünnep­léséül. Még hó borítja a hegyeket fagyos északi szél zúgni ja a fenweasor öreg fáit. de a rad vány iák Hörcstk Zoltán­nal. az új tsz elnökével együtt szin­te egymásnak adják a kilincset a | tanácsházán. Kelemen János tanács­elnök is abbe-abbahagyJa az írottal munkát, közéjük ül éa kóstolgatják 'az új élet a nagyüzemi Urasa gaz­dálkodás ízeit Készülnek, érlelődnek a tervek az agyakban és egymásután rákerülnek a papírokra ts. Kicsi a 'határ, belterjes gazdálkodásra van hát szükség Radványbon is. Es ehr hez kitűnő adottságok jwnak. Dél­re. Az eddig kihasználatlan kopáro­kat. bozótos domboldalakat málná­val telepítik be. Érdemes baromfi- tenyésztéssel. azután aorómagvakkal 1 is foglalkozni, hiszen a vöröshere na­fogásra. MAR ALAKÍTJÁK a szél« táb­lákat. összeállítják s brigádokat Akik egyéni korukban kiváló állat- tenyésztők vagv híres növényter­mesztők. kertészkedők voltak, a kö­zösben k ugyanezen n területen ér­iék es tehetik szaktudásukat, topos il­latai kát. így a kezdeti szorongásból, amivel Ilyen történelmi Jelentőségű lépés Jár. lassan, lassan felengednek, ó* tavasz nvíltával nagy-nagv biza­kodással «ndulnak el a magukváls*z- totta úi élet útján, sokszézezer bor­sodi dolgozó paraszttal cgvütt a fú- /érrad vány iák is —o&>— 01 j> OSZTRÁK KRITIKA MAGYAR FILMRŐL Az „österreichisch* Neue Tages­zeitung" filmismertetésében nagy el­ismeréssel ír o JCati és a vadmacska* cimü magyar természeteimről „A kedvesen kigondolt cselekmény. • csodálatos al'.atfelvetelek. amelyeket a radran01 erdőben. Magyarorszag egyik legszebb és legnagyobb erdő*- területén forgattak, fiatalok és idM •ele számára egyaránt megnézésre ém lemessé teszik -?? az ízléses is 4ú*w •ekben pardon rímel" — írja többek közt az osztrák lau. FEHÉR HŐSIPKÁT húztok I fe­jükre Fúzérradvány körül a hegyek 13 évvel ezelőtt is, akárcsak ezekben a kemény téli napokban. A Dárszáz lelkes kisközség lakosai ijedten bűi­tek meg a pincékben. « csak akkor bá torta kirakodtak elő az óvóhelyek­ről. amikor az utolsó puskalövések is elhallgattak, és a községbe érkező szovjet katonák tudatták velük: szá­mukra véget ért az átkos háború kérdhetik a békés élete«. És valóban, teljesen úl élet kezdő­dött Füzérradvánvban n felszabndr- lússal. Ennek a hegyek között meg­húzódó kisközségnek mindössze «00 Inkor* é% *00 »*old földié volt De ebből a kevéske szántóterületből Is csak vngv 200 hold volt a dolgozó parasztoké, a többi a grófé. Kárólvi Lászlóé. A grófi birtokhoz tartozott még az a 40 ezer holdnvi erdőren- geteg Is, nmelv véges-végi ghúzódik a Hegyközön, lev a kis Füaérradvúnv parasztiéi valamilyen címen: mint cselédek, zsellérek, szakácsnők, szo­balányok. mindenesek, napszámosok, erdri munkások csaknem mindnyá­jan odatartoztak az uradalomhoz. A gróf elmenekült, meg sem állt Dél-Amerikáig. A hajdani cselédek kezében pedig villant a balta, éa meg­kezdődött a cövekelés. Osztották a földet, a bencsi dűlőben mérték a házholyet. És. hogv azóta, az eltelt 15 év alatt mennvit fcllődött ez. a hegyközi község, arról Telegdi Ildikó­nak, a sárospataki gimnázium tanu­lójának alsó díjat nyert szociográfiai dolgozata ad tájékoztatást Ugyan­is az ősi iskola Erdélyi János Diák­otthona pályázatot hirdetett a tanu­lók számára ezzel a címmel: ..A fel­szabadul áa 15 éve falunk életében ” A beérkezett sok dolgozat közül a bíráló bizottság Telegdi Ildikó FJ- zérradvényről szóló írásának ítélte nz első díjat. „Fuvarba és napszámba kellett Jár­ni nálunk még az aránylag Jobbmódú gazdáknak is. ha meg akartak vala­hogy élni — olvashatjuk a dolgozat­ban. — és ha valamelyik csalódban több gyermek született és nem hal­tak meg csecsemő-vagy fiatalkorban, akkor nem volt számukra mái meg­oldás. mént a kivándorlás. Tolóm még a földi neégnél is nagyobb volt a la­kásínség. A 48-as szabadságharc után ebben a jobbágyfaluban telkeket ala­kítottak. A szerencsések „talk*s" gazdák lettek, a többiek ve dia cselé- dele. zsellérek a grófi birtokon. Még ma Is van olyan telek, például a 7.e- Ser-udvar. ahol a régi ház mellé. elé. rrugé móo másik 4 hóz is évült. Az rlsó világháború után. amikor má- iuH legalább porhintésként házhe­Egy kis szociográfia Ffizérradvánvról állapotot, hogy a kertészeire nem tudlak megfeleld létszámot biztosí­tani, a Így n megtermelt áru lesze­dése, minőségi csomagolása elhanyu- golódott. ami sok esetben jelentős anyagi kárt okozott termelőszövet­kezeteinknek. A zöldségkertészet ma már a ter­melőszövetkezetek legnagyobb részé­nél működő, vagy tervbevett üzemág. amely ha Jól Irányítják, komoly mér­tékben biztosítja a termelőszövetke­zeti tagok Jövedelmét. Szükséges te­hát. hogy az újonnan és a régebben működő termelőszövetkezetek részé­re a maximális segítséget megadjuk, és a cikkféleségek megtervezése elölt n tájegységnek megfelelően :t termelőszövetkezettel közösen dönt­sünk egyes cikkek megtermelése fe­löl. A Jelenleg már nagyobb létszám­mal rendelkező termelőszövetkeze­teknél nz Intenzivebb növényfélesé­gek termelésére kell áttérni, czen- belűl az öntözéses területek növelé­sét kell biztosítani, mert ez nagyobb létszámú tagságot tud foglalkoztatni, és ezen Intenzív növények katasztrá- lis holdanként 10—15 ezer forintos jövedelmet biztosítanak. Az 1959-cs évi Jő eredmények ta­pasztalnia alapján tovább kell széle­síteni a termelőszövetkezetek öntö­zéses terűlclolt. Kenézlő. Sárospatak, Igrici, Cigánd tormelőszövetkezctel már rendelkeznek e legmodernebb öntözőberendezéssel. Tervbe vették Felsözzolcán. Edelényben. Tlsza- lúcon. hogy újabb öntözéses terüle­ten gazdálkodnak, azonban 1360—öl­ben ezen a téren további felfejlődést kell biztosítani. Csuk az öntözéses zöldségtermelés biztosítja a nagy­fokú védekezést az Időjárás viszon­tagsága ellen, ugyanakkor a termés­hozamot sokszorosan növelni lehet. Még kihasználatlanok megyénk mc- legvfzforrásal Is. Számos helyen, (gy Mezőkeresztesen, Mezőköveiden, Igriciben ét Fiukén lehetőség ran orra, hogy melegvizes haj- tatőházak felépítésével primőr zöldségfélét tudjunk biztosítani •negyet termeltetésből a dolgozók részére. Ezzel e kérdéssel a megyei tanács mezőgazdasági Igazgatósága ts lógtál- kozik ét előreláthatólag a hajtató- házak építése 1960-ban már megkez­dődik. A termeltetésnek Ilyen nagymérvű fejlődése nagyon komoly munkát kí­ván a Szövetkezetek Értékesítő Köz- oontjától. mert a megtermelt árunak időben való átvétele, a dolgozókhoz való eljuttatása fegye]mézéttebb és izervezettcbb munkát igényel, mini unit 1859-ben ezen a téren végeztek. meltetés szektorálls bontásn. Addig, amíg 1958-ban termelőszövetkeze­teink 223 katasztrális holdon termel­tek zöldáruféleséget, nz egyéni pa­rasztok 409 kntnsztrális holdon, ad­dig 1959-ben termelőszövetkezeteink már 938 katasztrális holdon, az egyéniek pedig 888 katasztrális hol­don. Ez á nagymérvű változás egy­részt a termelőszövetkezetek szám­szerű fejlesztése következménye, de ugyanakkor néhány olyan termelő­szövetkezet példája is elősegítette ezt. ahol 1958-ban komoly anyagi előnyöket értek el a göldáégtermcsz- téz Jetén. Ilyen voll többek közét* nz K el Kossuth Tsz. a **tro»pa'uki suth Tsz, a kenéztől Dózsa Tsz. a tiszabábolnai Rákóczi Tsz Az 1859-es gazdasági év eredmé­nye következtében a szerződéses zöldségtermeltetés tovébbl nagy elő­retöréséről számolhatunk be. A Jelenleg is folyó szerződés­kötés sorin mér eddig 1U0 ka­tasztrális hold területre történt megállapodás, amely 620 kataszt- rtlls holddal nagyobb mint 2950-ben volt. Tovább javult a termelőszövet keze- ' lek Javára a szektorálls megoszlás.', A lekötött 2320 katasztrális holdbői 2100 katasztrális holdat 97 tormelö- ! szövetkezettel kötöttünk le 78 köz- 1 ségben. A termelőszövetkezetek ' számszerű és területi megnagyobbo- ' désj végre megszünteti azt az eddigi ■ Hosszú évek óta megyénk dolgo­zóinak zöldséggel való ellátását aka­dályozta, hogy sem termelőszövetke­zeteink, sem az egyéni dolgozó pa­rasztok nem voltak érdekeltté tévő abban, hogy vetésterületük egy ré­szén zöldséget termeljenek. Ez abból adódott, hogy egyrészt a zöldségér tékcsft^sscl foglalkozó vál- lalétok árpolitikája, szervezetlensége bizonytalanná tette a megtermelt áruk értékesítését, vagy olyan ala­csony felvásárlást árat biztosítottak érte. hogy a zöldségtermelés -nem volt kifizetődő, másrészt a száraz­földi zöldségtermelésnél egyes clkk- lélcségek termelése nem blzloettott annyi jövedelmet, mint ugynnezen a lorülcten egy más növényféleség ter­melése. A zöldiégtermelésl kedvet­lenség következtében az ellátáshoz íztlkséges zöldségfélék legnagyobb Azét más megyékből kellett behoz- •I. hogy az ellátást részben Is blzto- litani lehessen. Ez a tarthatatlan talyzet 1059 április 1-vel nagymér­tékben- megszűnt. A három zöldtégmtümölcs ér­tékesítő vállalat egyesítésével a Szövetkezetek Értékesítő Köz­pontja 1950. évben termeltetés. Jelvásárlás és értékesítés terén . jelentős eredméht/t ért el. \ megyében megtermelt xöldáru- ’éleség szervezettebben. Jobb minő- légben került a fogyasztókhoz. Jelentősen megváltozott már az el­hull évben a szerződéses zöldségter­Gyarmathy Ferenc Játssza, a Nem­zett Színházban pedig a „Kormos ég" február 0-1 év 10-1 — keddi és szordai — előadásaira, Joó Sándor szerepének eljátszáséra, a színház Igazgatósága Blcskey Károlyt, a győri Kisfaludy Szfnltéz művészét hívta meg. Blcskey Károly koráb­ban évekig volt a Miskolc] Nemzeti Színház tagja. Molnár Tibor Ko6suth-dfJaa szín­művész. a Miskolci Nemzett Szín­ház tagja sajnálatos megbetegedése következtében hosszabb, Időre gyógyintézeti ápolásra szorul, így színházi szerepelt más szereplőkre kellett átoeztanl. A Kamaraszínház műsorában szereplő ..Kitunokám" című színműben Molnár Tibor he­lyett Leonyid Boriszovtcs szerepét kát. ácsolják a tetőket, gyalulják az ajtókat, ablakokat, mórt az állami gazdaság vezetőségének elhatározott szándéka a Bodrogközben, do min* denütt az országban Is. hogy nz eset­leg még meglévő régi csolédházakat szétverve, minden dolgozót minél előbb egészséges, kényelmes lakás­hoz Juttasson. í—t) Bármerre visz is bennünket a Bodrogközben kanyargó sínpárján a kisvonat, mtndonfelé szemünkbe tűnnek az évröl-évre örvendetesen szaporodó palatetős meg plroscsere- pes új házak. A községekben külön utcasorok, lakónegyedek épöltek, de nemcsak Cigándon, Tlszakarádon, Illcsén, Karcsán találkozunk üj há­zakkal, honem a nagykltcrjcdésú bodrogközi tanyavllágban Is. A tanyákon régen grófok, bárók, prépostságok uradalmi birtokai vol­tak. Ezek helyén ma gazdagodó ter­melőszövetkezetek és a Bodrogközi A! ami Gazdaság kis htján hétezer holdnyi szántóterülete van. Üzem­egységet Györgytarlón, Páterhomo­kon. Zsnrón, Bálványoson műkődnek, de hozzátartozik Láplő, Szophomok. Agárd. Rozvágy. Halászhomok is. Ezeken a tanyákon nyomuk zincs már a régi közös-konyhás cseléd- házaknak. Átalakították őket vagy' újakat építettek helyettük. Ezek szé­pek kényelmesek. egészségesek. Ev-' ről-évre kevesebb hát a süppedő, régi hazak száma, s egyre szaporod­nak a kényelmes, komfortos lakások, mnelyek parkettás szobákból, kam­rából, konyhából, fürdőszobából,áll-; Az állami gazdaságokat ma már rendelet kötelezi arra. hogy tervsze­rűen építsenek új lakásokat az állan­dóan dolgozók számára. Az ogyszo- bás lakásokra 70—80 ezer forintot. v ZOi^Íra 12°-130 «rét fordí­tanak. Ezeket a modem lakásokat SS“!*“ * dolgozóknak; Juttatják, akiket a beosztásuk a ta­nyákhoz kőt, s már évtizedek óta a ÍXm011. éln'k:„és végigszenvedték « csc,ídv|pt minden nyomo- 'fT lakást kapott öbb más társával együtt Réz Mihály, juhász Ml halkó János sertésgondozó, aiíi 'áien-nyárnn meg­állás ntflkü! dolgozik. Hú/zák n fala­felhívás arSSíS r IMU. At a a helyeken Ukó'sMmX^ ty«k át i elentkezásóvel kapcsolatban ni VtoH^tondárftaMtánysác a köraikato-J l’iraoev és háxnámráltoaáa earlán. ha\ aa IS# írtnál «Abbe« nem érint/ ab£ áa{ kijokra*« a> érintett tseiiaélyekn-k keni Igaanívanyha ba k*h* vnmtnt. (T^htV'.hol j an utca neve, vagy a házszúm megváltó- f gotl, nnmm ki kell jelentkezni «■ n* t|J# névvel rllAtott utcába, vagy a mcgvAltoz-i I.IOII ülni Háta« »Ml b*J-lcmk.,nl.J annak ellenére, hogy elkOltAzé* tényleg*- J sen n-m !■ trtrtrnt). i /. mennyi ben IN iónéi tóbbe« ért*« atj mennev és házasán*SUotU. a l*fcónytl-J vántvtá kftnyv veretrtje 71 rtráo betolj krttelea a nyilvántartó könyv adatai alaj>-f ján nevaort kcsxltcnj és ezt a Ukonyll-á Bántaná könyvvel együtt * váró*! *■'*»- igazgatásrendészeti ai»«*t*!v an j c"**V2£T: - *'• 4 vármi kapitányság vezetője 4 Jelentősen fejlődik megyénk zöldségtermelése Torább kell szélesíteni ac öntözéses területeket Vendégművész főszereplő a „Kormos ég“-ben A rém ctielédházak helyén parkettás lakások a Bodrogközben ULTI PARTI

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents