Észak-Magyarország, 1960. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-07 / 32. szám

▼Mínup, IHM. eSZAItmAOTAROItSZAG Miként teljesítik feladataikat a miskolci művelődési otthonok? Kulturális forradalmunk igen fon­tos szerepet juttat a művelődési ott­honoknak. Fő feladatuk a szocialista tartalmú nevelés, a dolgozók széles tömegei világnézetének egészséges irányú formálása, művészi ízlésük csiszolása, általában a tömegek kul­turális felemelkedésének — a szoci- . alista művészet és egyéb kulturális • tevékenységek útján való —• állandó segítése. Jórészt a művelődési ottho­nokra vár az a feladat, hogy a kö­tött iskolai oktató-nevelő tormákon kívül a szocialista embertípus neve­lését szolgálják, tizeknek a feladatok­nak művelődési házaink széles háló­zata több-kevesebb sikerrel megfe­lel. Az MSZMP Miskolci Városi Bizott­ságának végrehajtó bizottsága a kö­zelmúltban megvizsgálta, hogy a Mis­kolc város területén lévő művelődési otthonok miként látják el feladatai­kat, miként szolgálják a szocialista' ember nevelését. A művelődési otthonok feladatu­kat többirányú tevékenységgel telje­sítik. A dolgozók művelődésének és világnézeti nevelésének közvetlen eszközei az ismeretterjesztő e!őadá-_ sok. Ezeknek száma állandóan nö­vekszik minden művelődési otthon­ban, de még nem mindenütt váltak annyira közkedveltté, mint a látvá­nyos, vagy szórakoztató jellegű ren­dezvények. Miskolc valamennyi mű­velődési háza — kivéve a diósgyőri bányász klubot —, végez tudományos ismeretterjesztést. A legeredményesebb munkál ezen a területen a Lenin Kohászati Müvek Bartók Béla Művelődési Ott­hona. a Nevelők Háza, és a Szakszer­vezetek Megyei Tanácsának művelő­dési otthona vég^i. Igen értékesek a Tudományos Ismeretterjesztő Társu­lat Értelmiségi Klubjának ismeret- terjesztő előadásai, amelyeket főleg értelmiségiek részére — több esetben a tudományág legjobb művelői — tartanait Jelentős a fejlődés a művelődési . otthonok ismeretterjesztő munkájá­ban, mert míg korábban csak elvét­ve tartottak ismeretterjesztő előadá­sokat, napjainkban mindenütt egyik fő kultúrpolitikai feladatnak tekintik. A városi tanács művelődésügyi osz­tálya és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa rendszeresen foglalkozik a tudományos ismeretterjesztő munká­val. Hiányosság ezen a területen még, hogy nem minden művelődési ott­honban foglalkoznak kellő arányban a politikai jellegű ismeretterjesztés­sel, kevés az ateista jellegű előadás és a szakmai jellegű előadásokkal nem politikáinak eléggé. Szükséges lenne még a propaganda munka megjavítása, és ezzel a látogatók szá­mának jelentékeny növelése. A művelődési otthonok tevékeny­ségében igen fontos helyet foglal el a könyvtári- munka. A Szakszerveze­tek Megyei Tanácsának művelődési otthona és a KPVDSZ művelődési .otthona kivételével, minden helyen működik saját könyvtár. A tíz műve­lődési otthonban 77 730 kötet könyv áll az olvasók rendelkezésére, ebből 28 000 kötet az LKM Bartók Béla Művelődési Otthonban található. Nagy a könyvek forgalma is A művelődési otthonok könyvtáraiból mintegy 14 000 olvasó havonta átlag 42 000 könyvet kölcsönöz. Sajnos, több helyen nincs megfelelően biz­tosítva a könyvek elhelyezése. Ezért nem tudja megnyitni könyvtárát az SZMT művelődési otthona; a KPV­DSZ művelődési otthona könyvállo­mánya is ezért nem kerülhet az ol­vasók kezébe. A Bartók Béla Művelő­dési Otthon könyvállományának 71 százaléka szépirodalmi, 29 százaléka politikai, műszaki és egyéb ismeret- terjesztő müvekből áll. A könyvtár olvasóinak 75 százaléka munkás. Az Erkel Ferenc Művelődési Otthon, a vasutas dolgozók művelődési ottho­na, mintegy 7000 könyvvel rendelke­zik, olvasóinak több mint 70 százalé­ka fizikai dolgozó. Különösen figye­lemreméltó ennek a könyvtárnak a fiatalkorú ás gyermek olvasókkal va­ló foglalkozása. Kívánatos volna, hogy egy-egy mai témájú könyvről mind több ankétot szervezzenek Ezen a területen még sok a javítani­való, mert csak a Nevelők Háza és a József Attila Művelődési Otthon vé­gez kiemelkedő munkát ebben a vo­natkozásban. Valamennyi művelődési otthonban van keskeny-, vagy diafilmvetítés, amelyek iránt igen nagy az érdek­lődés. A tizenkét miskolci művelő­dési otthonban tizenöt féle szakkör működik, a szakkörök száma össze­sen 55. A tagok száma csaknem 2000 Ezeknek a szakköröknek elsőrendű feladatuk az önképzés és csak azután következnek a közönség előtt való szereplések. A szakkörök többsége be is tölti ezt a fel­adatot, így a képzőművész-, fotó-, kézimunka-, balett-szakkörök és énekkarok, de már több problémát okoz a színjltszó-, báb-, tánc-szakkö­rök és zenekarok munkája. Ez utób­biaknál kevesebb idő jut az önkép­zésre és a közönség előtt való szerep­lés vágya dominál tevékenységükben. A szakköröket kevés kivétellel jól felkészült, megfelelő képzettségű szakemberek vezetik. A városi ta­nács művelődésügyi oszhílyónok szakreferensei közvetlenül ellenőrzik és segítik a művelődési otthonokban folyó szakköri munkát Nagyon szép-eredményeket ért el az Erkel Ferenc Művelődési Otthon festő- és szobrász-szakköre. Egy müncheni- kiállításon 25 képpel vet­tek részt, ahol egy el$ő és kél máso­dik díjat nvertek. ccy bécri kiállítás­ról pedig egy első díjat As két okle­velet hoztak. Igor. öi vonatos a kép­zőművészeti szakkörök munkáiéban, hogy a mai ember, mai világunk áb­rázolására törekszenek. JMég hiá­nyosság. hogy a dolgozó embeit "munka közben kevesen Választják témául. — Két művelődést otthon­ban — az SZMT-hen és az. I^rkel Fe- rencben — működik eszperantó szak­kör. amely szinte az egész világgal levelez, ismerteti városunk ntyezc- tességcit, fejlődését, szocialista rend­szerünk eredményeit. A színjátszó szakkörök az. utóbbi -esztendőben jelentőén fejlődtek és nagyot léptek előre a szocialista és haladó színpadi müvek propagálása terén. Ma már ritkán fordul elő. hogy csak könnyű műfajú darabokat tűz­nének műsorukra. A színjátszó cso­portok a városi tanács művelődés­ügyi osztálya és a Szakszervezetek Megyei Tanácsa útmutatása és irá­nyítása mellett készülnek fel bemu­tatóikra. A javuló műsorpolitikát bi­zonyítják a bemutatott darabok: pél­dául az Erkel Ferenc Művelődési Otthonban Csehov Háztűznéző-ie. Ságodi így fizettek című egyfelvoná- sosa. Pagonyintól A Kreml torony­órája. vagy a pereces! Bányász Műve­lődési Otthonban —- a korábbi könnyű sikerre törő darabok helyett — a Rogozin-ügy. a Vitézek és hő­sök, Légy jó mindhalálig, vagy a Ta­vaszi mámor, a szórakoztató darabok közül pedig a Három szegény szabó­legény, a Három a kislány. A 12 művelődési otthonban 8 énekkar működik. Legeredményesebb a Bartók Béla Művelődési Ott­hon 80 tagú vegyeskarának munkája. Valanjgnnyi énekkarnál nagy prob­lémája lemorzsolódás és az *btánpót- lás hiánya. Sajnos, a fiatalok nem szívesen állnak a lassan kiöregedő énekkari tagok helyére. A diósgyőri Ady Endre Művelődési Otthon hat­van éves énekkarában is hasonló a helyzet Az elmúlt év őszén jelent­kezésre szólították fel <v fiatalokat sőt 240 fia iáit külön is meghívtak és közülük mindössze 8 jelentkezett az énekkarba. Komoly fejlődés tapasz­talható az énekkarok tematikájában. Sajnos, az énekkari produkcióknak nincs elég közönsége. Ónálló műsorként kevesen fogadták szívesen az énekkarokat, egyéb műsorokba pedig ritkán iktat­ják be produkcióikat. A zenekarok munkájában égy-két helyen túlzott anyagiaskodás mutat­kozik. Az öntevékeny zenekarok tag­jainak jelentős része csak meghatá­rozott díjazásért lép fel, jelentős ré­szük főhivatású zenész és nem önte­vékeny kultúrmunkás. Nem kielégítő még a művelődési otthonok klubélete. Ennek oka na­gyon sok esetben az elavult hiányos berendezésre, a megfelelőtlen helyi- f ótfge vezethető vissza. Feltétlen szük­séges, hogy a klub vonzó’ legyen, mert az egyébként szép lakásban élő dolgozó elhanyagolt helyiségben nem Is érezheti jól magát Nagy hiba, hogy városunk több klubja szinte csak italmérési funkciót tölt be. Ahol a tömegszervezetek vezetői felimerték, hogy milyen sok segítsé­get tud adni munkájukhoz a művelő­dési otthon, ott jó a kapcsolat a mű­velődési ház és a tömegszervezetek közölt. Jó példa erre nz SZMT Mű­velődési Otthon és a városi KlSZ-bi- zottság kapcsolata, és ellenpólusként kell említenünk a DIMAVAG, a Nehézszerszámgépgyár és Könnyű­gépgyár gazdasági és társadalmi ve­zető-ének a Szinvavölgyi Művészeti Együttessel szemben tanúsított maga­tartását. ahol a három gyár együtt sem tud még egy függetlenített kul- túrmunkást sem beállítani. A Lenin Kohászati Müvekben viszont, ahol több függetlenített kultúrmunkás van, meg is mutatkozik az ered­mény. A városi párt-végrehajtóbizottság több fontos határozatot is hozott a művelődési otthonok munkájának megjavítására. Többek között arról, hogy nagyobb gondot kell fordítani az ifjúság szocialista nevelésére, nö­velni kell az ifjúsági szakkörök szá­mát, és ahol erre lehetőség van, nyissanak külön ifjúsági klubot. Fo­kozni kell a könyvtárak propaganda munkáját és meg kell javítani a könyvállományok összetételét. Foko­zatosan tovább kell Javítani a tömegszervezetekkel való kapcsolatot, elsősorban a Hazafias Népfronttal és a Magyar-Szovjet Baráti Társaság­gal. Ezeknek a szervezeteknek neve­lőmunkája és ereje nem jut megfe­lelően kifejezésre a művelődési ott­honok munkájában. Feltétlenül szük­séges. hogy a szakszervezetek a mű­velődési otthonokban folyó nevelő­munkát tekintsék elsőrendűen fontos feladatnak, jobban propagálják a szakszervezeti hálózaton keresztül azok munkáját A művelődési ottho­nok vidéki munkáját javítani, széle­síteni kell. Segítsék a falusi kultúr- munkásokat, a falusi művelődési há­zakba látogassanak el megfelelő bri- 'gádműsorokkal. Foglalkozzanak a kultúrmunkában felszabadulásunk évfordulójával, annak politikai je­lentőségével. Ezeken kívül még szá­mos egyéb szervezeti vonatkozású határozatot fogadtak eL A fenti kép vázlatosan ugyan, de betekintést ad Miskolc művelődési otthonainak munkájába. - A jelentős fejlődés mellett még sok a javítani­való, hogy feladatukat megfelelően láthassák el. A városi párt-végrehaj­tóbizottság alaposan felmérte a mű­velődési munka helyzetét, megállapí­totta az eredményeket, megszabta u további feladatokat, és ezzel segítsék Rét adott a művelődési otthonokban folyó kultúmevelési munka jobbá- létel éhez. A szovjet film ünnepén láthatjuk Kezedben az élet A szovjet tűzszerészek küzdelme? életét, egy háborúból visszamaradt lőszerraktár hatástalanítását mutatja be ez az izgalmakban bövel- ___ _ kedő szovjet filmalkotás. M E RE N YLE 7 Uj magyar film 1931, szeptember 12-én, éjszaka fél 12-kor a Budapesírói Becs felé ro­bogó’ nemzetközi gyorsvonat alatt felrobbant * viadukt Bia-Torbágynál. A szerelvény » mélybe zuhant. Ha­lottak. sebesültek tömege... Az új magyar film. a ..Merénylet”, ezt a megtörtént esetet dolgozta fel. és be­mutatja. hogy az akkori hivatalos politika mire használta azt fel. Az idősebbek még emlékezhetnek a tragikus eseményre. Az újságok, a rádió heteken át bizonygatta, hogy a szerencsétlenséget az illegalitásba" dolgozó kommunisták okozták. A ra­galom nyilvánvaló volt. Az igazsánot végiilis nem lehetett 'eltussolni. Ki­derült. hogy a gyengeelméjű Mntus- ka Szilveszter robbantotta fel a bia- torbágyi viaduktot. Miért kellett ak­Később Hávei megbizonyosodik ar­ról, hogy a merényletet Marschalkó Julius — valójában Matuska Szil­veszter — bécsi vezérigazgató kö­vette el. Találóan és tárgyilagosan érvel a hivatalos, a kommunistákat rágalmazó állásponttal ' szemben. Egyetlen politikai mozgalom sem kö-. vet el olyan akciókat, amely árt népszerűségének, lömcgbofolyásánafc, A hivatalos szervek általános raz­ziával megindítják ;i nyomozást. En­nek eredményeként kommunistákat ültetnek a vádlottak padjára. Hávei t a már nyugalomba vonult magán­nyom zfjt. nem hagyja nyugodni as eset. kideríti és bebizonyítja, hogy a merénylő azonos Marschalkó Julius személyével. Ej a hivatalos szervek előtt is világos, náluk azonban az kor a statárium, a kommunisták el­leni kirakatper? Egyszerű a válasz: valamivel-le kellett vezetni a nép. a munkanélküliek elégedetlenségét, forradalmi hangulatát. Az 1929— 31-es években világszerte nagymére­tű gazdasági válság bontakozott ki. Azért, hogv eltereljék az igazi okok­ról a figyelmet, őrült, embertelen hajszába .kezdtek a kommunisták, a haladó emberek ellen. A „Merénylet” című filmiiek már az első kockái találóan idézik a 930-as éveket. Az újságcikkek címei­ből a gazdasági válságban senyvedő Európa képe bontakozik ki. Bűnügyi film a „Merénylet", de nem a szoká­sos értelemben: egy bűnügy politika! mozgatórugóira ad választ, azokat mutatja meg. Egy Havel nevű ma­gánnyomozó — Páger Antal kitűnő jellemábrázolását élvezhetjük e sze­repben — azt a megbízatást kanta főnökétől, hogy egy bizonyos ügyben Bécsbe utazzon. A véletlen folytán azon a gyorsvonaton utazik, amelyik Bia-Torbágynál robbanás tkövetkez- tében tönkrezúzódik. A szerencsétlenségben Hávelnak szerencséje van. Életben marad. Megrendültén látja a történteket, hallja a haldoklók halálhörgését. a sebesültek jajveszékelését. Feltűnik neki egy golfnadrágos férfi, aki — elmondása szerint — a szerelvény le nem zuhant részének utolsó kocsijá­ban utazott. Hávei korábban bejárta a kocsikat, sakkpartnert, kereső« és nem^látta a feltűnően viselkedő úri­Mentő szirénázik, tűzoltók érkez­nek a helyszínre, jön a csendőrség, a rendőrség. A rendőrség részéről egv Halmágyi nevű főfelügyelő vezeti a nyomozást Halmágyi korábban osz­tálytársa volt Hávelnek. A főfel­ügyelő Hávei véleményére is kíván­csi. de feltevését nem fogadja1 el. Az egyik nyomozó egv röplapot hoz a főfelügyelőhöz: „Munkások* Mines jogotok. Hát mi majd kierőszakoljuk a kapitalistáktól. Minden hónapban hallani fogtok rólunk, mert a mi tár­saink mindenhol ott vannak. Nincs munkaalkalom? Hát maid csiná­lunk!” ... — így hangzik az állítóla­gos röplap. gazság pillanatonként változik, mikor n^lyik „igazság”-ra van s^kségük. K nyomozás sofán a film n#gmulat- la a 30-as évek igazságszolgáltatásé- iák teljes mechanizmusát, annak tus* nisságát, embertelenségét. A „Merénylet” végig izgalmas, cse- ekménygazdaR film. Az eláő képtől íz utolsóig leköti a néző figyelmét* érdeklődését. A forgatókönyvírók: rhurzó Gábor és Bacsó Péter sok öt- • ettel dolgozták filmre az eredeti örténetet. Vitathatatlan a film ak­tualitása. A bik-torbágyi tragédia és ínnak háttere — különösen az ifjabb generáció előtt, akik akkor még nem iltek — bizonyítja a Horthy-rend úillöttséfcét. «vermesénél. Ilvep ész- Dolyditó, emberellenes módszerekkel »ak a jövőjében bizonytalan rend­szer operálhat. . Várkonyi Zoltán sok egyéni ötlet­tel, elgondolással rendezte meg a fll- net. Az ö és a filmben szereplő ki- ;űnő művészek érdeme — Páger An­al mellett^ Básthy Lajos és Major ramás remekel — a sikerült, pontos jellemábrázolás. Várkonyi rendezése 1 nég a látszatát is elkerülte a bűn-» igyi filmek- szokványos «»fordulatai­nk. mindvégig intelligens, kifino­mult módszerekkel dolgozik. A film­ick több felejthetetlenül; szépen ée <ifejezöen megkomponált részlete •’an. Elsőnek említhetjük a bevezető képsort. Izgalmas, a feszültséget tefc i ességé ben ’kifejező a katasztrófa <épsorozata. A film legmaradandóbb rendezői és operatőri megoldása az a részlet, amikor «/ két kommunista — valóságban Sallai és Fürst elvtársab — csinált perét tárgyalja a bíróság. \z elnök szólítja a vádlottakat. A képen a bírósági termen túl, egy nagyüzem udvarát látjuk munkások lömegéfel. Ez a kép szimbolikus ér­telmű. jelzi, hogy bár a hivatalos igazságszolgáltatás lezártnak véli a kommunisták ügyét, elodázhatják az igazság napfényre kerülését, de a 'orradalmasodó /tömeg jobb jövőt zárását, az azért való harcot végle­ten nem gátolhatják meg. Erre italnak Hűvel magánnyomozó utolsó mondatai is: „Nem szabad abba­hagyni az igazság keresését... Nem szabad abbahagyni.. I«. z.) „Patetikus oratórium' Majakovszkij költeményei keltek új életre Georgij Szvlridov „Pateti­kus oratóriumában". Az új mű legjellegzetesebb voná­sai a merészség és az újszerűség. Muzsikája a nagy tömegeknek szól: ihletett, férfias, egyszerű. Világo­san kirajzolódnak benne a forradal­mat végrehajtó és védelmező embe­rek vonásai. A zene ereje életre va­rázsolja magát a költő-tribünt is, akit a szólista, az oratórium fősze­replője testesít meg. Georgij Szvlridov mint vokális és énekkari szlmfónikus művek szer­zője vált ismertté, most a.„Patetikus oratóriumban" nagy tehetségének újabb színeit mutatta meg. Forra­dalmi pátoszából következik széle­sen ívelő, dallamos, vokálls-dekla- mációs stílusa, amely tovább, gazda­gítja a hagyományos oratóriumok énekkari formáit. Az oratórium különböző oldalairól világítja meg Majakovszkij költésze­tét. Fó témái: felhívás a fegyveres forradalmi harcra, az intervenciós seregek szétverése, a nép büszke hite a jövőben, beszélgetés Leninnel, gondolatok a költői hivatásról és himnusz az új élet napfényéhez. A kiváló cseh író születésének ja­nuár 9-én volt 70. évfordulója. Ebből az alkalomból a cseh sajtó megemlé­kezett Capck nagyszerű írói munkás­ságáról és kérlelhetetlen harcáról a fasizmus ellen. Capek művei eddig 26 nyelven jelentek meg. színdarab­jait a világ minden részében számos színpadon adták elő. Qapek a fasiz­mus elterjedésével ébredt rá igazi művészi hivatására, legkiválóbb alko­tásait a fasizmus ellen írta. A Harc a szalamandrákkal. A fehér kór. én aS Anya című művei, valamint a cseh sajtóban megjelent sokszóz harcos cikke halhatatlanná teszik a nagy író emlékét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents