Észak-Magyarország, 1960. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-07 / 32. szám

Vasárnap, 1960. február 7.

ßS ZA KMAG V ARORSZAG

8

Nagyokat szusszantó 424-essel az élen, hosszú szerelvény áll útraké- szen a miskolci rendezőpályaudvaron, a gurító közelében, ahol megállás nélkül futnak helyükre a sínpárokon a vagonok. A megafon ból állandóan utasítás hangzik:

— Kettő a ti zen hármasra... Négy a tizenhatosra ...

A hosszú szerelvény mozdony- vezetője — Gomány Béla elvtárs —, kedélyes középkorú férfi, s a két fűtő — Galuska Béla és Szűcs Ist- • ván II. — minden indulás előtti pillanatot kihasznál. A mozdonyvezető körüljárja gépet, kalapáccsal „szóra” bírja a kerekeket — nincs-e valahol hiba. Időnként egyik, másik csavaron húz egyet. A két fűtő is talál elfoglaltságot. Szó alig esik a brigádtagok között. Látszik, évek óta együtt dolgoznak. Megszokott, szinte óramű pontossággal, begyakorlott mozdulatokkal végzik munkájukat. A Gomány-bripád P7. élüzem címmel kacérkodó fűtőház legjobbjai közé tartozik.

— A l'űtöházban — mondja Gomány elvtárs — 36 biigád tűzte ki célul, hogy szocialista brigáddá fejlődik. A hét elején megtartott termelési tanácskozás megái tanította. Hogy mi már ■*— Kiss Jenő brigádVasutasok

iával együtt — teljesítettük a feltételeket. Szocialista brigád lettünk ...

A vágányok között léptek hangzanak. A vonntvezető és a kísérők érkeznek, alaposan felöltözve, kezükben vasutaslámpa.

— Hány tengely? — kérdezi a mozdony vezető.

— 14«. 18514 tonna — hangzik a r"lelet. Gomány megvonja a vállát, mint akinek így is .ió. ámbár szívesebben vitt volna többet.

— Vittem én már 2756 tonnát is — mondja magyarázatképpen.

Jelt kapnak az indufitar*. s a szerelvény egyre gyorsuló mozgással ebndul Hatvan felé.

Verőfényes ebédutáni f-tőben indultak s másnap a hide-, s ködös l a'nalbnn érkeztek vissza. 140 tenA hideg téli idő alaposan igénybeveszi a mozdonyvezetők, fűtők, mozdony kísérők Idegrendszerét, szervezetét. Fivétve akadnak, akik M nehéz téli és éjszakai ködös utak helyett a könnyebbik mrgoHást választják, beteget jelentenek. Az

Március 1-től szabályozzá a táppénz-kifizetést

hogy csak munkáját.

Tudjátok-e . .. ?

ilyen jelenséget „fagybetegségnek" nevezik itt. Az igazság kedvéért meg kell jegyezni, hogy e betegség egyre ritkább. A fűtőháznál dolgozók óriási zöme — mint a Gomány-, a Kiss-, a Varsányi-, az Erős- s a fiatal Palencsák- és még iónéhánv más brigád — dacol a téliek Munkájuk mögött nagy áldozatkészség, erős akarat rejlik. Éppen erről beszéltünk Szigeti Géza mozdonyvezetővel is. A magas férfi, akinek hajában már ősz szálak keverednek, a 31. télen dacol a hóviharral, fagy- gyal, köddel.

— A dermesztő hideg — mondja — nagyon igénybe veszi az embert, különösen, ha köd is van hozzá. Erősen ki kell hajolni, hogy lássunk, az embert vágja a hideg szél, egyik oldala majd megfagy, a másikat meg a kazán süti forróra.

A vasútnál egyébként kezdetét vette a dieselesítés. Sokan vannak, akik diesellel szeretnének járni. Ezen tisztább, kényelmesebb a munka. Ottj ártunk kor egy pártoo- kívüli — Varsányi János mozdonyvezető — azért kopogtatott be a pártbizottságra, hogy őt ne tegyék dieselre. Nem mintha nem volna hive az újnak, de 30 év alatt nagyon összeforrott a mozdonnyal. És bár nyugdíj előtt áll, nem olyan ember, aki ne bírná ellátni a nehezebb mozdonyszolgálatot. Ilyen nehéz feladatokat vállaló ember az előbb említett Kiss Jenő is. ö is azok közé tartozik, akire bátran rá lehet bízni a legnehezebb feladatokat. Persze, ezek csak illusztris példák, s egy cseppet sem akarjuk kisebbíteni a dieselesítés értékét...

Néhány éve még nagy ellenállás volt a túlsúlyos vonatokkal szemben. Nem vitás, alaposabban igénybeveszi a mozdonyt, a mozdonyvezetőt és a fűtőket Számolni kell a terep-nehézségekkel is, mert köny- nyen „fekve marad” (állomások közt reked) a mozdony. (A „fekve marad”-ástól azért is félnek, mert az elmúlt év első felében a miskolci fűtőház dolgozói általában teljesítették az élüzem feltételeket, s csupán azért nem lettek azzá, mert három „fekvemaradásuk" volt. Az év második felében már csak egy.) Ma már ott tartanak, hogy a mozdonyszemélyzet szégyellj, ha rájuk nem bíznak túlsúlyos szerelvényt.

Ami azt illeti, a miskolci fűtöház dolgozói jó néhány dologban túlteljesítették az élüzem cím feltételeit. Széntakarékosságban például az élüzem címhez szükséges 106 százalékon felül 113.3 százalékot, a gazdaságos mozdony felhasználásban 108 helyett 111,4 százalékot értek el. A fajlagos kocsifordítási egységidőnél 105 százalékot jegyezhettek fel.

Az eredményekhez nagyban hozzájárult a fűtőházfőnökség jó munkája, a szakszervezet tevékenysége, de különösen jól dolgozott a párt- szervezet. Az eredményes munkának van még egy „titka”, amit Vanyo János, a pártszervezet ágit. prop. titkára árult eL

A vasutasok szeretnek tanulni. Idősebb, fiatal — képezi magát. A párttagságnak mintegy 99 százaléka tanul és sok pártonkívüll is rendszeresen eljár párt- és szakoktatásra. S nyilván, aki tanul, az többet tud, jobban ismeri a feladatokat. a tennivalókat s jobban meg tudja állni a helyét a mindennapi életben. CSORBA BARNA

Fotóriporterünk jelenti:

Pillanatképek az ózdi martinból

Az ózdi martinacélmű ben éjjel- képezőgépünk a — jelenleg éves nappal, télen-nyáron, hétköznap, terv teljesítéséért, túlteljesítéséért

•.£ **» - ««*—"» ~ «*»»-*- *'k«l rnrfirtíák az acélt. Fény- zanatát öröMMte meg.

Közérdekű közlemény

U szocializmus építésének együtt kell járnia a dolgozók életszínvonalának rendszeres emelkedésével

Lehet-e egy pártnak

sebb célkitűzése, mint az életszínvonal szakadatlan emelése? Nem. nem lehet A népről, a dolgozókról való maximális gondoskodásnál nincs szebb feladat. S a kommunista pártok ezt teszik. Ezen az úton jár a Magyar Szocialista Munkáspárt is. amit a VII. kongresszus határozatai fényesen bizonyítanak.

Magyarországon a dolgozók, a néptömegek életszínvonala emeléséről csak a felszabadulás óta beszélhetünk. A 25 éves Horthy-rendszer ideje alatt még gondolni sem lehetett az életszínvonal emelésére. — a kormány csak a legszükségesebbeket sokszor pedig még azt se biztosította a kétkezi munkásoknak. A cél a nép elnyomása, nem pedig felemelése volt

1945-ben gyökeresen megváltozott a helyzet. A Kommunista Párt mint megvalósítandó célt írta a zászlajára az életszínvonal emelését. De előbb a második világháború okozta 300 milliárd forintos gazdasági kárt kellett begyógyítani (aránylag rövid idő alatt megtörtént), s csak 1949- ben. amikor elértük az 1938-as utolsó békeév színvonalát jutottunk el oda, hogy fokozatosan hozzákezdjünk a néptömegek jobb életének biztosításához. Ahogy emelkedett a termelés, úgy élt jobban dolgozó népünk. Az elmúlt tíz év alatt az élet- színvonal területén elért eredményünk felfelé ívelt még ha figyelembe vesszük az 1951—53-as években

bekövetkezett megtorpanást is. Történelmi jelentőségű eredmények születtek. olyanok, amilyenre csak a béklyóitól megfosztott munkásosztály képes. A legnagyobb eredmény, hogy míg a Horthy-rendszerben 200 —300 ezer. az 1928— 33-as válság idején pedig 700—800 ezer volt a munkanélküliek száma, addig most a munkanélküliség gyakorlatilag megszűnt. Aki akar dolgozni, az kuo munkát, nem úgy. mint a kapitalista országokban, ahol é rv re nő a munkanélküliek száma. Az Egyesült Államokban például 1958 januárjában

4 millió 494 ezer. Júniusban pedig

5 millió 437 ezer munkanélküli volt Hasonló a helyzet Angliában. Olaszországban. Nyugat-Németországban is.

Az életszínvonal ';ne'*s?n'J'

legdöntőbb

tényezője, a reál jőve. lelem igen szépen alakult az elmúlt 10 évben. 1958 végéig a munkások és alkalmazottak reáljövedelme 56. a parasztoké 26 százalékkal növekedett Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogv dolgozó népünknek megnőtt a jövedelme, lobban él. szebben öltözködik, csinosítja lakását kielégíti kulturális Igényeit. A tömegek jobb életét, az élet- színvonal emelkedését bizonyítja a következő példa. Míg 1938-ba n az egy főre eső átlagos húsfogyasztás 33 kg volt Magyarországon. 1958-ra 42 kg-ra emelkedett. Egy ember átlagos havi fogyasztása zsiradékból 17 kéről 21 kg-ra, cukortól 10.5 kg-ról

24,8 kg-ra. tojásból 93 darabról 147 darabra növekedett A sörfogyasztás az 1938-as évi átlagos fogyasztásról 1958-ra pontosan tízszeresére növekedett A tömegek jobb táplálkozását bizonyítja az átlagos kalóri?fo- gyasztáa alakulása hazánkban. Míg a Horthy-rendszerbcTí Magyarországon a legrosszabban táplálkoztak Európában. addig ma az első helvre kerültünk. Míg a szomszédos Ausztriának például 2950. addig nálunk 3240 a kalóriafogyasztás. Kulturális fejl*3- d és Unket bizonyítja a színház és mozilátogatók egyre növekvő száma. A színházlátogatók száma az utóbbi üz esztendőben hét és félszeresére emelkedett egy lakosra egy évben 13 mozilátogatás jut. (Jobb. mint a kapitalista országokban.)

Különösen szép eredményeket értünk el az életszínvonal emelése területén az ellenforradalom óta. Az MSZMP a forradalmi munkás-paraszt kormánnyal a legnagyobb egyetértésben állandóan azon van. minél többet adjanak a dolgozó tömegeknek. „Pártunk álláspontja, amely az elmúlt három év alatt töretlenül érvényesült, az. hogy a szocializmus építésének együtt kell lár- nia a dolgozók életszínvonalának rendszeres emelkedésével” — mondotta Kádár elvtárs a VII. pártkongresszuson. S az azóta hozott határozatok azt bizonyítják: pártunkban a tett és a cselekedet egyet jelent. Az ellenforradalom után még jóformán helyre sem állt a rend. a termelés — az életszínvonal egyedüli szilárd

alapja —. eltörölték a begyűjtést és jobb felvásárlási árakat állapítottak meg. Jelentős intézkedés volt — sez a dolgozók életszínvonalának emeléséhez nagyban hozzájárult — a nyereségrészesedés bevezetése. Pártunk és kormányunk helyes politikájának — s a dolgozók odaadó munkájának eredményeként — 1957 végére helyreállt népgazdaságunkban a rend. az élet minden területén megindult a vérkeringés, s az életszínvonal elérte és meghaladta az ellenforradalom előtti normális színvonalat. 1958-ban a munkások és alkalmazottak összes béralapja elérte a 41.9 milliárd forintot, ami nem kis eredmény. Különösen nem. ha figyelembe vesszük, hogv a kapitalista országokban ebben az időben tovább romlott a dolgozók életszínvonala. Az Egyesült Államokban 1958 első felében 15 milliárd dollárral csökkent a dolgozók jövedelme.

AzMSZMP-nek az «Jg^vonai

emeleseert vívott harcát bizonyítja a Központi Bizottság 1958-ban hozott határozata, amely a munkásosztálv helyzetének további megjavítását tűzte ki célul. E határozat végrehajtása eredménv- nyel járt. 1959. január 1-ével 25 ezer alacsony keresetű munkás 8—15 százalékos fizetésemelést kapott. Intéz kedés történt az egészségre különösen ártalma« munkáknál a munkaidő csökkentésére. Az elmúlt évben országosan 50 ezer dolgozónak csökkentették a munkaidejét, amiből jelentős szám esik Borsodra. A Lenin Kohászati Művekben, a December 4 Drótgyárban. s még több más üzemben örültek a doleozók a rendednek. Igen nagvjelentőséaű volt. s kedvező hangulatot váltott ki a 82 ezer pedagógia*. valamint 55 ezer

egészségügyi dolgozó fizetésrendezése. A párt és a kormány gondos törődését bizonyítja a 408 ezer nyugdíjast érintő, valamint a családi oót- lék szabályozását rendező rendelet.

Az életszínvonal további emelkedése várható a második ötéves tervben. A pártkongresszuson ismertetett adatok, számok, célkitűzések mindannyiunkat büszkeséggel és mélv megelégedéssel töltenek el. Második ötéves tervünkben nem kisebb célokat kell elérnünk, mint az egv főre eső reáljövedelemnek 26—29 százalékos emelését. A lakosság fogyasztási alapja a jelenlegihez képest 1965 végéig 40—45 százalékkal növekedik majd. Jelentősét lépünk előre a lakosság életkörülményeinek megjavítása területén a lakásépítésben. A 15 éves lakásfejlesztési terv keretében. mar a második ötéves tervben 250 ezer lakást építünk. Az életszínvonal emelését szolgálja, hogy a második ötéves tervben jelentősen növekszik a tartó® fogyasztósi cikkek termelése. 460 ezer darab mosógépet, 150 ezer darab villamos hűtőszekrényt. 300 ezer darab motorkerékpárt, 38 ezer darab személygépkocsit bocsát Iparunk a fogyasztók rendelkezésére.

A dolgozókról való *on* kodásban óriási utat tettünk meg az elmúlt 10 év alatt Az életszínvonal olyan arányban növekedett országunkban. amire a legfejlettebb kapitalista ország sem képes. Célkitűzésünk azonban még szebb! Megvalósításához mindanpvíunknak jobb munkával kell hozzájárulni.

FODOR LÁSZLÓ

km reklamálásaikkal, vagy panaszaikkal az alközpont szolgáltatási osztályá- Amrnnyiben az Íratok hiányosan lettek beküldve, azokat az alközpont a munkaadónak, vagy magának a dolgozónak pótlás végett a fenti Időn belül visszaküldi. Ennek elkerülése érdekében felhívja a dolgozók éa a munkáltatók figyelmét. hogy az Iratokat beküldés elótt vizsgálják át, hogy minden adat pontosan legyen kitöltve.

Kéri a dolgozókat, hogy reklamálás, i vagy táppénzzel kapcsolatos panasznál r minden esetben közöljék pontos személyi' adataikat (név. szül. év. anyja neve, va-1 «amint a lakhelyét), amennyiben az Ira-1 tokát személyesen nyújtják be és arról • az alközpontnál átvételi blokkot kaptak,} úgy annak számát és az azon feltünte-1 tett benyújtási napot is közöljék. Ezzel] Ügyük gyorsabb elintézését segítik elő. f tos, bogy a beküldött okmányokon1*« doí- , gozó lakcíme mindig pontosan fel le- :

Felhívja továbbá a dolgozók figyelmét, hogy csak érvényes, 30 napnál nem régibb keletű „Biztosítási Igazolvány", vagy vállalati igazolvány, közszolgálati dolgozóknál ar-kru- m\ r.-im-i

tatása esetén vehetik igénybe - sürgős szükség esetét kivéve - az orvosi ellátást úgy saját, mint családtagjaik réti ze ml kifizetőhellyel rendelkező munkaadóknál alkalmazásban álló doigozók- Az alközpont kéri a dolgozókat, hogy az értesítésben foglaltak betartásával saját érdekükben Is segítsék az alközpont munkáját.

SZTK Megyei Alközpontja

Az SZTK Borsod megyei Alközpontja dolgozókat, hogy 1960. március 1-től kezdődően táppénzt, terhességi-gyermekágyi segélyt, gyermekápolási táppénzt, elkülönítés esetén Járó táppénzt úgy a Miskolcon. mint a vidéken lakó dolgozók részére csak posta útján fizet kJ.

Más készpénzsegtélyt, Így anyasági, temetési segélyt és útiköltséget továbbra Is fizet házipénztár útján tó.

Felhívja a dolgozók figyelmét, hogy a fenti Időtől kezdődően akár személyesen nyújtják be a szolgáltatási igényüket az azt be. a kifizetés csak postán történ-! bet. Kéri ezért a dolgozókat, hogy feleslegesen a fent megjelölt szolgáltatások felvétele végett ne utazzanak be az al-■ központhoz, mert ezzel csak hátráltat- Jak az ügyvitel munkáját, és saját ma- tesleges 'költséget, Hletve kiadást^okozAz alközpont Ilyen értelemben értess- j tette a rendelőintézeteket, a körzeti kezelőorvosokat, valamint az összes kereső-1 képtel -n állományba vételi joggal ren-I delkcző egészségügyi szerveket. j

A fentiekre tekintettel az alközpont j kért a dolgozókat, hogy a táppénzzel akár' munkaadójuk útján postán küldik ! be az alközponthoz, a készpénzsegély kiutalását postán várják be. mert az alközpontnál a fent megjelölt segélyek kifizetése házipénztár útján nem lehetsé- A láppénzsegélyek posta útján történő kifizetése előreláthatóan n b-küldést követő 8—1® napon belül megtörténik. Erre tekintettel kéri az Alközpont, hogy csak ezen Idő eltelte után forduljanak esetleA tanácsrendelet I. §-a a következő («) bekezdéssel egészül ki: a kOztogyosztás c*--:járta piacra hozott olyan füttöH húat és szalonnát, mely nem az élelmiszer* klakercskedelmi Vállalat nytll árusítási üzletében, hanem a piacon bódéba»., fűikében vagy kosárban kerül forgalomba, vizsgálat végett be kell mutatni és érte kilogrammonként *0 fillér vizsgálati díjat kell fizetni. A vizsgált hú« éa szalonnát a vizsgáló állatorvos bélyegzővel látja el.

Ezen rendoleunódositás a Jelen kitúrd e- tés napján lép hatályba.

■BSkolc város tanácsa végrehajtó bi zotisága érnesíU a város közönségét hogy a város tanácsa 1339. október 16-ai tartó ti Ülésén „A vágott bar o mii * tárói-: szóló tanácsrendeletét n köveiké tóképpen módosította:

A vágott baromfi vizsgálatáért hűi« vizsgálati díjat kell fizetni, mely a viza összege a kővetkező: tyúk, gyöngy tyúk kakas, kappan és csirke darabonkén 30 darabig 1 forint, kacsa darabonkén 90 darabig 2 forint, liba és pulyka dara bonként 50 darabig 3 forint. A hűtőhöz ból behozott és bélyegzett vágott barom fi újbóli ellenőrző vizsgálatának dija má- . . . uaiui KFíuufc, — in i.uija a kis narang. íeugely Za*\táo. a KXSZ-bngád második segédje Jelzi, elkészüli az adag, lehet csapolni.

Szabados György

műszer, amelyet sugárzási energiák mérésére használnak.

. .. hogy a cimbalom őshazája eredetileg Ázsia és csak a középkorban terjedt el Európában tó. Nálunk a IC. szá. .. hogy a folt revolver nevét feltalálójáról kapta. Colt Sámuel amerikai tecn- mkus arról tó nevezetes még. hogy ő fektette te az első tengeralatti kábelt Coney Island és New York között, 1843-ban. szeszt. ínul Int és szörpöket la készíti

^ „ . hogy az ablakot a fejődés alacsony

naiak***lakkozott szövetet, ^vékony szaru- lemezt, vagy csiszolt kagylót használtak.

nyelvekhez tartozik éa Afganisztánban ... hogy a botométer igen érzékeny