Észak-Magyarország, 1960. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-27 / 49. szám

2 ESZAKMAGYARORSZAG Szombat. I960. Itbruir ti. Eljött az idő, hogy a szavakról tettekre térjünk át Hruaeaot nagy beszéde as indonéz parlamentben Djakarta (TASZSZ) N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Mi- msztertanácsának elnöke pénteken délután naoy beszédet mondott az indonéz parlamentben. Az épület bejáratánál a parlament elnöke és helyettesei lomdiák a Szovjetunió Minisztertanácsának el­nökét. Tapssal. Ielállással üdvözölték a terembe belépő Hruscsovot. Sarló- no. a parlament elnöke mcanvttotta a rendkívüli ülést és köszöntötte a Szovjetunió Minisztertanácsának el­nökét, majd a kővetkezőket mon- dotta: Elnökünk. Sukarno, rendkívül hű­en jellemezte vendégünket, amikor azt mondta, hon az indonéz neo sze­mében Hruscsov a népek barátságá­nak megtestesítő je.- a gyarmati rend­szer és az imperializmus ellen vívott harc. egy igazságos és virágzó társa­dalom megtestesítő je, A jelenté vök tapssal fogadták Sartono szavait. Ezután N. Sz. Hruscsov lépett a mikrofon elé. (MTI) Leszerelést — a legszélesebb körű ellenőrzés melleié. Djakarta (TASZSZ) Hruscsov pénteken beszédet mon­dott az indonéz parlament rendkívü- li ülésszakán. A többi között kllelon­tette: — Nagyon örülünk, hogv a Szov­jetuniónak szívélyes, baráti kapcso­latai alakultak ki a legtöbb ázsiai és afrikai néppel, amely nehéz és szí­vós harcban vívta ki politikai füg­getlenségét. Meleg barátság fel löd óit ki a Szovjetunió és Indonézia között Is. A sok nyugati politikus csodálko­zik és semmiképpen sem tudta meg­érteni, miért fejlődik és erősödik oly gyorsan a Szovjetunió és a többi szocialista állam barátsága az ázsiai és afrikai nem szocialista országoK- kal. pedig közismert tény. hogv a szocialista államok és eme országok között lényeges társadalmi, gazdasá­gi és ideológiai különbségek vannak. Csak sajnálhatjuk azokat, akik nem értik meg a szocialista országok és az ázsiai, afrikai országok barátságát, amely azon alapszik, hogv az alap­vető. életbevágóan fontos problé­mákban népeink törekvései és érde­kei közösek. Mi Önökkel egvütt ah­hoz a nagy hadsereghez tartozunk, amelv a népek békéiét ée békés együttélését akarja. Az ázsiai és afrikai országok né­peinek béketörekvéseiről szólva a szovjet kormányfő külön kiemelte az Indonéz nép hozzájárulását a béké­ért és « népek barátságáért, foivó harchoz. A békeszerető államok erőfesz! té- scinok eredményeként — mondotta a továbbiakban Hruscsov — fontos vál­tozások történtek a nemzetközi hel\- zetben. A béke és a békés együtt­élés gondolatát a népek egyre Inkább magukévá teszik. Ez a gondolat tény­leges erővé válik, amely rendkívül négy hatást gyakorol a történelem menetére. Mindenki, aki nem vesz­tette el érzékét a realitások iránt, ma már csak a békés együttélés útlát szer különböző formái. IU beszelnem kell a gyarmatosító rendszer olyan megnyilvánulásairól, mint aminók a katonai-politikai tömbök, önöknek, az indonéz nép képviselőinek nem kell sokat beszélnem erről. Provoká­ciók és összeesküvések Indonézia Kambodzsa. Laosz ellen: Íme a ko­rántsem teljes felsorolása azoknak a szégyenletes üzelmeknek. amelyeket az Önök térségében a SEATO-tömb folytat. Nem lehetetlen, hogy az történik, amit ez az ismert indonéz szállóige fe­jez ki: ..Megmenekült a krokodil tor­kából és a tigris karmai közé került. ’ Vajon nem ez történt-e egyes ázsiai országokkal, amelyeket bevontak n nyugati hatalmak katonai-politikai csoportosulásaiba? — Ml egyáltalán nem tartjuk be­fejezettnek a gyarmatosítók elleni harcot, csak naív emberek gondol­hatják. hogy a gyarmatosítók önként lemondanak pozícióikról. A gyarma­tosítók minden erejükkel uralmuk fenntartására törekednek. — örülünk, hogy az indonéz nép kivívta függetlenségét. Ugyanakkor tudjuk, hogy Indonézia egész terüle­te. egész népe még nem egyesült. Még nem oldódott meg Nyugat-Irián Indonéziához való visszatérésének kérdése Együttérzünk az indonéz néppel és mellette vagyunk igazsá­gos harcában, amelynek célja Nvu- gat-Irian visszacsatolása Indonéziá­hoz. Inthménla a oikerek útján — Az Önök országával és nagysze­rű népével való rövid ismeretségük alapján is meggyőződéssel jelenthet­jük ki — mondotta a továbbiakban Hruscsov —. a fiatal, független In­donéz Köztársaságnak minden lehe­tősége megvan, hogv virágzó állam­má váljék. 00 milliós népük munka- szerető. országuk kimerithetetlen ter­mészeti kincsekkel rendelkezik, ég­hajlata kedvező. Hruscsov a továbbiakban kifejtet­te, milyen sikereket ért el a Szovjet­unió a kommunista társadalom építé­sében. Megállapította, hogv a szovjet nép szívesen osztja meg ipari, mező- gazdasági és kulturális tapasztalata­it és vívmányait minden néppel. — Mi segítséget nyújtunk a nem­zetgazdaságukat építő fiatal, függet­len államoknak — mondotta. — I960, ban a Szovjetunió 383 Ipari vállalat építéséhez nyújt segítséget 22 ország­ban. Segítségünket rendszerint nem fogyasztási cikkek alakjában nyújt­juk. mint a nyugati országok. A Szovjetunió segítsége elsősorban ar­ra irányul, hogy áz Illető országok valóban megteremthessék iparukat amely nemcsak fogyasztási cikkeket tud előállítani, hanem elsősorban termelési eszközöket és ezzel meg tudja teremteni a szilárd anyagi ala­pot a szobán forgó országok politikai és gazdasági függetlenségének mez­ei ősítéséhez. Ezután Sartono. a parlament el­nöke a képviselők nevében ismét megköszönte Hruscsov felszólalását Hruscsov a Jelenlévők tapsától kí­sérve elhagyta a parlament épületét és szállására, a Negsra-palotába haj­tatott. Az utcákon Djakarta lakosai­nak tízezrei üdvözölték a Szovjet­unió küldöttét. (MTI) A Hazafias Népírout megyei és városi vezetőinek értekezlete titkára Ismertette a Hazafias Nép­front politikai feladatait az MSZMP VII. kongresszusa után. Harmati Sándor, az országos tanács titkára a népfront-bizottságok tennivalóiról beszélt a termelőszövetkezeteknrk megszilárdításában. Dezséry László, az Országos Béketanács titkára az európai békemozgalom titkárainak budapesti értekezletéről és a nép­front békemunkájáról tájékoztatta a mozgalom vezető munkatársait A tájékoztatót vita követte. (MTI) líétnupoH unkél kezdődőit a mezőgazdaság villamosításáról Kétnapos ankét kezdődött pénte­ken délelőtt a Magyar Elektrotech­nikai Egyesület és a Magyar Agrár- tudományi Egyesület rendezésében a Technika Házában a mezőgazda­ság villamosításáról. Tömpe István, a földművelésügyi miniszter első helyettese nyitotta meg a tanácskozást. Az első előadást dr. Rázsó Imre műszaki egyetemi tanár, akadémiai levelező tag tartot­ta A villamosítás szerepéről és je­lentőségéről a mezőgazdaság gépesí­tésében. Az előadást vita követte. A délutáni ülésen Tímár László, az Építésügyi Minisztérium Szerelő­ipart Tervező Vállalatának villamos- iroda vezetője beszélt az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek villamosításának gyakorlati kérdé­seiről. (MTI) Japán új magyarországi követe átadta megbízólevelét Dobi István, a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsának elnöke pén­teken fogadta Seishiro Ogawa rend­kívüli követet és meghatalmazott minisztert Japán új magyarországi követét, aki útadta megbízólevelét. Seishiro Ogawa követ megbí/.ólc- beszédet mondott, amelyre Dobi István, az Elnöki Ta­nács elnöke válaszolt. Seishiro Ogawa. Japán új magyar­országi rendkívüli követe és megha­talmazott minisztere pénteken meg­koszorúzta a magyar hősi emlékmű­vet a Idősök terén. (MTI) R jól gépesített termelőszövetkezeti gazdaságok sem nélkülözhetik a lovakat Banos György főfelügyelő tájékoztatása a termelőszövetkezetek lótenyésztési feladatairól — A szovjet nép a marxista-le­ninista tanítást követi. A kommuniz­mus a legemberbarátibb, 1 eg ember- szeretőbb ideológia. Határozottan el­lenez mindennemű elnyomást, kizsák­mányolást. A szovjet nép a történe­lem Igazságtalan, szégyenteljes lapjá­nak tekinti a gyarmatosító rendszert, amely a Föld lakosságának többségét nyomorra és jogtalanságra kárhoz­tatta. Ezért Lenin hagyatékát kö­vetve mi mindig határozottan síkra- szálltunk és síkra is fogunk szállni azért hogy minden nép szabaduljon • iga alól. Túljátszott szerep A termelőszövetkezeti mozgalom ninden eddiginél nagyobb arányú térhódítása, a szövetkezetek fcjló- jése sürgető kérdéseket vetett fel a nagyar lótenyésztésben. A legtöbb kérdésre maga a fejlődés adta meg n választ. A hazai és a külföldi ta­pasztalatok egyaránt azt mutatják, hogy a mezőgazdaság szocialista át­alakítása során, a kisparaszti gaz­daságok helyén megszervezett nagy­üzemi gazdaságokban a fogatok nagyrés zc feleslegessé válik még a régivel azonos gépesítési fokon is. A fokozódó ütemű gépesítés pedig az élő vonóerő' további csökkentését teszi lehetővé. Ugyanakkor bizonyos­sá vált, hogy szövetkezeti gazdasá­gaink még az ideális gépesítettség mellett sem nélkülözhetik a fogat­erőt, elsősorban a lovat. A termelőszövetkezetek lófogat- tartásl és lótenyésztési feladatairól Banos György, a Földművelésügyi Minisztérium lótenyésztési főfel­ügyelője tájékoztatta az MTI mun­katársát. Elmondotta, hogy a máso­dik világháború alatt körülbelül 60 százaléknyi veszteséget szenvedett és minőségileg erősen leromlott lóállo­mányunk az utóbbi években ismét elérte a régi szintjét. A feljavult ló­állomány jelentős része most — a mezőgazdaság szocialista átszerve­zésével — valóban feleslegessé vált. Nagy hiba lenne azonban a gépesí­tést egy olyan máról-holnapra elő­álló új állapotnak tekinteni, ami a lovat teljesen feleslegessé teszi a mezőgazdaságban. A Szovjetunió, többi baráti ország, de ugyanígy lavasolhatja az államközi kapcsolt­ok fejlesztésére. Hogyan lehet most megtisztítani a nemzetközi légkört, amclvct a fe*>v- > érkezési verseny, a kölcsönös gya­nakvás megmérgezett? A leghatéko­nyabb eszköz erre az általános és tel­les leszerelés a legszélesebb körű el­Hruscsov a továbbiakban az ENSZ ;lé terjesztett szovjet általános és teljes leszerelési programról, n Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsának a fegyverkezési verseny megszüntetése fes a leszerelés érdekében a világ par­lamentjeihez intézett felhívásáról, a szovjet parlamentnek a szovjet legy- reres erők létszámának újabb lénye­les csökkentését elrendelő határoza­táról beszélt. Mikor ezt a lépést tettük — jelen­tette ki Hruscsov — ezzel a nyugati hatalmak elé tártuk: eljött az idő, hogy a szavakról tettekre térjünk át. A népek megunták a leszerelésről szóló folytonos és meddő szóbeszé­det. Konkrét gyakorlati lépéseket kö­vetelnek. A szovjet kormányfő a továbbiak­ban rámutatott, hogy a békeszerető államok és népek jelentős sikere a nagyhatalmak megegyezése a kor­mányfői értekezlet megtartására vo­natkozólag. Ml úgy véljük — mondotta Hrus­csov —, hogy a csúcsértekezleten el­sősorban olyan égető fontos kérdést kell megvitatni, mint az általános és teljes leszerelés. Nagy fontosságot tulajdonítunk annak is, hogy a csúcs­értekezleten vitassák meg a német békeszerződés megkötésének kérdé­sét. beleértve a nyugat-berlini hely­zetet is. Ha meglesz a jóakarat és a kölcsö­nös megegyezésre Irányuló törekvés, akkor a csúcsértekezlet megvetheti az alapját sok vitás kérdés gyakor­lati megoldásának és a nemzetközi feszültség további enyhülését ered­ményezheti. Hruscsov megállapította, hogy a tartós béke megteremtésében fontos szerepet játszanak az államférfiak személyes érintkezései és beszélge­tései. Véleményünk szerint az államfér­fiak személyes találkozóinak a nem­zetközi élet általánosan elfogadott gyakorlatává kell válniok — mon­dotta, majd így folytatta: — A nemzetközi légkör általános javulása azonban nem jelenti azt, hogy már megszűnt minden nehéz­ség. Ismeretes, hogy vannak olyan nyugati körök, amelyek nem hajlan­dók beletörődni a nemzetközi feszült­ség terén beköszöntött enyhülésbe, visszafelé próbálják fordítani az ese­mények menetét és vissza akarják vinni a világot a hidegháború idő­szakába. Ebben a vonatkozásban kü­lönösen nagy veszélyt jelent a NATO, a Seato és a Cento katonai tömbök tevékenysége, hadgyakorlatok tar­tása mindenfelé, egyre újabb katonai támaszpontok, köztük rakéta- ée Ebben az összefüggésben nem lehet hallgatni a japán kormányköröknek a békét veszélyeztető cselekedeteiről. A Klsi-kormány nemrég újabb Jupán —amerikai katonai szerződést írt alá. Ennek a szerződésnek semmi köze Japán tényleges szükségleteihez, ct a szerződés továbbra is fenntartja Japán külföldi csapatokkal való meg­szállását. E szerződés megkötésével kapcsolatban nincs mentség a Kisi- kormány számára. — A béke kérdése korunk fő prob­lémája — folytatta a szovjet kor­mányfő. — E kérdéssel szorosan összefügg a gyarmati rendszer meg­szüntetésének problémája. Minél gyorsabban vesztik el a gyarmatosító hatalmak a gyarmatokat és ezzel azt a lehetőséget, hogy kifosszanak és elnyomjanak más népeket, annál gyorsabban sikerül megteremteni a békét a Földön, annál tisztább lesz a levegő, amelyet beszívunk. — Bennünket erős barátság fűz az ázsiai és afrikai országokhoz. Egy­séges frontban szállunk síkra azért, hogy — mint Sukarno elnök olyan találóan mondotta — a gyarmati rendszert eltöröljük a föld színéről. — Hivatalomnál fogva gyakran ta­lálkozom a gyarmatosító hatalmak politikusaival. Némelyikük olykor felteszi a kérdést, miért száll oly határozottan síkra a Szovjetunió a gyarmatosító rendszer megszünteté­séért. hiszen a gyarmatok sorsa nem érinti a Szovjetunió közvetlen érde­keit. Röviden válaszolni szeretnék erre a kérdésre. Nine* mentse as a nap, amikor a népek végleg lerázzák a gyarmati igát szabadító mozgalmában elért sike­reknek és meggyőződésünk, hogy nincs messze az a nap, amikor a né­pek véglegesen lerázzák a szégyen­letes gyarmati Igát. — Napjainkban a gyarmatosítók már nem járhatnak úgy el, mint ré­gebben, amikor a világ népeinek sor­sáról az európai fővárosokban dön­töttek, ezért a gyarmatosítók új mód­szereket és eszközöket keresnek azok­nak az országoknak a leigázására, amelyek nemrég váltak függetlenné és még nem tudtak szilárdan saját lábukra állni. kaT am€r,‘~ Már a nyugati lapok sem hagyhat­ják szó nélkül, hogy Nyugat-Kémet- : ország valamiféle különös is ravasz t cimboraságra készül Franco-Spanyol- j országgal. Mind több kommünikében i hangoztatják neves politikusok véle- i ményére támaszkodva: Bonn titok- I ban arra törekszik, hogy kétoldalú I katonai megállapodásról tárgyaljon - Francoval és rábírja a spanyol kor­mányt nyugatnémet rakéta- és ki­képző támaszpontok létesítésének en­gedélyezésére — spanyol földön... Adenauer arra fordul, amarról se­gítséget, támaszt vár. A revanspoli- ; tikust nyilvánvalóan gondolkodóba . ejtették azok a jelenségek, amelyek az utóbbi hetekben, különösen a Szovjetunió nagyjelentőségű leszere­lési javaslata után Nyugat-Német- országban megmutatkoztak, s persze az egész világ békeszerető közvéle­ményében támogatásra találtak. Újabban Spanyolországot igyekszik bevonni katonai előkészületeibe. Jól­lehet, fedőnévvel látták el az egy üt t- ,működési tervezetet, ma már nap­világra kerültek a titkolt tervek, hogy a bonni kormány szeretni elnyerni Spanyolország hozzájárulását katonai támaszpontok létesítéséhez, illetve légi- is rakétaegységek kiképzéséhez spanyol földön. A becsületes nyugatnémet dolgo- ók tüntetésekkel válaszoltak a tár- ryalásokra, s Adenauer túlbuzgósá­gát fékezendő, enyhén szólva, nem-, etszésüket nyilvánítják a nagyhatal-i nak politikusai is. A londoni lapok-i >on központi téma lett a nyugat-i lémet—‘Spanyol botrány. Ingerült < iangon kommentálják a hírt és a Dally Telegraph így ír: „Bármi le- jyen az igazság, nyilvánvaló, hogy Bonnban egyesek, de különösen Strauss hadügyminiszter a katonai nxagysag álmaiban ringatóznak. Ez 9edlg túlhaladja a Nyugat-Német- országnak engedélyezett szerepet. A német cselszövés megdöbbentette és kiábrándította Londont és Washing­Fény derült tehát Franco és Adenauer szoros együttműködésére, ie fény derült egyúttal a kapitalista rendszer kulisszatitkaira is. Miköz­ben ugyanis a márciusi leszerelési konferencia és a későbbi csúcsérte­kezlet útját egyengetik. Adenauer újabb csclszövényeken töri a fejét. S ezt a nyilvánvaló provokációt már szók sem hagyhatták szó nélkül, akik mindezért pénzelik. Enyhén szólva, az orrára koppintottak ... io.} lej lett mezogazaasaggai rcnaciacso nyugati országok taapsztalatai is ar­ra intenek bennünket, hogy az iga- crőül használt lóállományunkat csakis a megvalósuló gépesítés ütő­mé szerint, s a gazdaságosság figye­lembevételével szabad csökken le­nünk. A termelőszövetkezetek fogaté ro- szükségletének felmérésekor a szo­rosan vett mezőgazdasági hasznosí­táson kívül vegyék számításba a háztáji, a fuvarozási, a személyszál­lítási, stb. igényeket is, mivel ezek ellátása a termelőszövetkezetek feU adata lesz. Alapos felméréseken, gyakorlati tapasztalatokon nyugvó megállapítás, hogy az újonnan ala­kult közös gazdaságoknál általában 30—35 hold. a régi. már jól gépe­sített termelőszövetkezetekben pe­dig 55—60 hold szántóterületre aján­latos meghagyni egy-egy pár lovat Tavasz közeledtén most a terme­lőszövetkezetek egyik legsürgősebb feladata az, hogy a közösbe vitt lo­vak közül kiválasszák a legmegfe­lelőbbeket, s az állományt a tényle­ges szükség szerint csökkentsék, ugyanakkor azonban gondoskodja­nak az igásló utánpótlásról. Már most fedeztessék be a legjobb kan­cáikat, legalább annyit, amennyi az egész lóállományunknak egy tizedét képezi. Egyúttal teremtsék meg a termelőszövetkezetek a takarékos éa szakszerű csikónevelés feltételeit. Kétségtelen, hogy az előrelátó ter­melőszövetkezetek hamarosan a ló­tenyésztésben is megtalálják szá- milúsukat. A jó magyar lónak min* dig meglesz a piaca külföldön is. .ajánlatos tehát, hogy a közös gazda­ságok körültekintően hajtsák vígra i a lóállományuk csökkentőiét, hasz- i nálják ki a lovat szereti tagság {szaktudását, a helyileg adott lehe­ltőségeket saját lóállományuk után­ipótlása s nem utolsó sorban a mi­nőséget Jól megfizető külföldi pia­cok áruellátása érdekében. (MTI) Nyolcvaqhét épitőbrigád alakult a borsodi lermelöszövelkczetekben Borsod megye új termelőszövetke­zeteiben 87 épitőbrigád alakult. Több termelőszövetkezeti községben, mini például Tiszatarjánban, Füzérrad- ványban a helyben lakó szakembe­rek. ácsok, asztalosok vezetik a bri­gádokat. akik szintén tagjai lettek a tsz-nek. A brigádok legtöbb helyin már munkához is láttak. Tiszatarjász­ban például saját erejükből építik fel a sertésfiaztatót és süldőszállást. A szükséycs szerfát maguk termelték Id tenek. A 30 főből álló épitőbrigddnak a tsz egész tagsága segít, hogy az építkezéssel még a tavaszi munkák előtt elkészüljenek, a Tisza árterében lévő erdőségekből, s a tetőfedéshez a tagság maga ter­melte ki a nádat és hordta össze a * kukoricaszárat. TI szakeszi ben a tsz már felépített egy 100 férőhelyes szarrosmarhe is­tállót, most pedig sertésólakat készé“ Egyes nyugati körök vissza akarják fordítani az események menetét A Hazafias Népfront megyei, vú- rosl elnökei, titkárai, valamint a budapeeli kerületek népfront-titká­rai február 25—26-án értekezletet tartottak a Hazafias Népfront szék­házéban. A tanácskozáson résztvett és felszólalt Kállai Gyula, a Haza­fias Népfront Országos Tanácsának elnöke, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja és Marosán György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagja. Dr. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának fő-

Next

/
Thumbnails
Contents