Észak-Magyarország, 1960. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-27 / 49. szám
2 ESZAKMAGYARORSZAG Szombat. I960. Itbruir ti. Eljött az idő, hogy a szavakról tettekre térjünk át Hruaeaot nagy beszéde as indonéz parlamentben Djakarta (TASZSZ) N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Mi- msztertanácsának elnöke pénteken délután naoy beszédet mondott az indonéz parlamentben. Az épület bejáratánál a parlament elnöke és helyettesei lomdiák a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökét. Tapssal. Ielállással üdvözölték a terembe belépő Hruscsovot. Sarló- no. a parlament elnöke mcanvttotta a rendkívüli ülést és köszöntötte a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökét, majd a kővetkezőket mon- dotta: Elnökünk. Sukarno, rendkívül hűen jellemezte vendégünket, amikor azt mondta, hon az indonéz neo szemében Hruscsov a népek barátságának megtestesítő je.- a gyarmati rendszer és az imperializmus ellen vívott harc. egy igazságos és virágzó társadalom megtestesítő je, A jelenté vök tapssal fogadták Sartono szavait. Ezután N. Sz. Hruscsov lépett a mikrofon elé. (MTI) Leszerelést — a legszélesebb körű ellenőrzés melleié. Djakarta (TASZSZ) Hruscsov pénteken beszédet mondott az indonéz parlament rendkívü- li ülésszakán. A többi között kllelontette: — Nagyon örülünk, hogv a Szovjetuniónak szívélyes, baráti kapcsolatai alakultak ki a legtöbb ázsiai és afrikai néppel, amely nehéz és szívós harcban vívta ki politikai függetlenségét. Meleg barátság fel löd óit ki a Szovjetunió és Indonézia között Is. A sok nyugati politikus csodálkozik és semmiképpen sem tudta megérteni, miért fejlődik és erősödik oly gyorsan a Szovjetunió és a többi szocialista állam barátsága az ázsiai és afrikai nem szocialista országoK- kal. pedig közismert tény. hogv a szocialista államok és eme országok között lényeges társadalmi, gazdasági és ideológiai különbségek vannak. Csak sajnálhatjuk azokat, akik nem értik meg a szocialista országok és az ázsiai, afrikai országok barátságát, amely azon alapszik, hogv az alapvető. életbevágóan fontos problémákban népeink törekvései és érdekei közösek. Mi Önökkel egvütt ahhoz a nagy hadsereghez tartozunk, amelv a népek békéiét ée békés együttélését akarja. Az ázsiai és afrikai országok népeinek béketörekvéseiről szólva a szovjet kormányfő külön kiemelte az Indonéz nép hozzájárulását a békéért és « népek barátságáért, foivó harchoz. A békeszerető államok erőfesz! té- scinok eredményeként — mondotta a továbbiakban Hruscsov — fontos változások történtek a nemzetközi hel\- zetben. A béke és a békés együttélés gondolatát a népek egyre Inkább magukévá teszik. Ez a gondolat tényleges erővé válik, amely rendkívül négy hatást gyakorol a történelem menetére. Mindenki, aki nem vesztette el érzékét a realitások iránt, ma már csak a békés együttélés útlát szer különböző formái. IU beszelnem kell a gyarmatosító rendszer olyan megnyilvánulásairól, mint aminók a katonai-politikai tömbök, önöknek, az indonéz nép képviselőinek nem kell sokat beszélnem erről. Provokációk és összeesküvések Indonézia Kambodzsa. Laosz ellen: Íme a korántsem teljes felsorolása azoknak a szégyenletes üzelmeknek. amelyeket az Önök térségében a SEATO-tömb folytat. Nem lehetetlen, hogy az történik, amit ez az ismert indonéz szállóige fejez ki: ..Megmenekült a krokodil torkából és a tigris karmai közé került. ’ Vajon nem ez történt-e egyes ázsiai országokkal, amelyeket bevontak n nyugati hatalmak katonai-politikai csoportosulásaiba? — Ml egyáltalán nem tartjuk befejezettnek a gyarmatosítók elleni harcot, csak naív emberek gondolhatják. hogy a gyarmatosítók önként lemondanak pozícióikról. A gyarmatosítók minden erejükkel uralmuk fenntartására törekednek. — örülünk, hogy az indonéz nép kivívta függetlenségét. Ugyanakkor tudjuk, hogy Indonézia egész területe. egész népe még nem egyesült. Még nem oldódott meg Nyugat-Irián Indonéziához való visszatérésének kérdése Együttérzünk az indonéz néppel és mellette vagyunk igazságos harcában, amelynek célja Nvu- gat-Irian visszacsatolása Indonéziához. Inthménla a oikerek útján — Az Önök országával és nagyszerű népével való rövid ismeretségük alapján is meggyőződéssel jelenthetjük ki — mondotta a továbbiakban Hruscsov —. a fiatal, független Indonéz Köztársaságnak minden lehetősége megvan, hogv virágzó állammá váljék. 00 milliós népük munka- szerető. országuk kimerithetetlen természeti kincsekkel rendelkezik, éghajlata kedvező. Hruscsov a továbbiakban kifejtette, milyen sikereket ért el a Szovjetunió a kommunista társadalom építésében. Megállapította, hogv a szovjet nép szívesen osztja meg ipari, mező- gazdasági és kulturális tapasztalatait és vívmányait minden néppel. — Mi segítséget nyújtunk a nemzetgazdaságukat építő fiatal, független államoknak — mondotta. — I960, ban a Szovjetunió 383 Ipari vállalat építéséhez nyújt segítséget 22 országban. Segítségünket rendszerint nem fogyasztási cikkek alakjában nyújtjuk. mint a nyugati országok. A Szovjetunió segítsége elsősorban arra irányul, hogy áz Illető országok valóban megteremthessék iparukat amely nemcsak fogyasztási cikkeket tud előállítani, hanem elsősorban termelési eszközöket és ezzel meg tudja teremteni a szilárd anyagi alapot a szobán forgó országok politikai és gazdasági függetlenségének mezei ősítéséhez. Ezután Sartono. a parlament elnöke a képviselők nevében ismét megköszönte Hruscsov felszólalását Hruscsov a Jelenlévők tapsától kísérve elhagyta a parlament épületét és szállására, a Negsra-palotába hajtatott. Az utcákon Djakarta lakosainak tízezrei üdvözölték a Szovjetunió küldöttét. (MTI) A Hazafias Népírout megyei és városi vezetőinek értekezlete titkára Ismertette a Hazafias Népfront politikai feladatait az MSZMP VII. kongresszusa után. Harmati Sándor, az országos tanács titkára a népfront-bizottságok tennivalóiról beszélt a termelőszövetkezeteknrk megszilárdításában. Dezséry László, az Országos Béketanács titkára az európai békemozgalom titkárainak budapesti értekezletéről és a népfront békemunkájáról tájékoztatta a mozgalom vezető munkatársait A tájékoztatót vita követte. (MTI) líétnupoH unkél kezdődőit a mezőgazdaság villamosításáról Kétnapos ankét kezdődött pénteken délelőtt a Magyar Elektrotechnikai Egyesület és a Magyar Agrár- tudományi Egyesület rendezésében a Technika Házában a mezőgazdaság villamosításáról. Tömpe István, a földművelésügyi miniszter első helyettese nyitotta meg a tanácskozást. Az első előadást dr. Rázsó Imre műszaki egyetemi tanár, akadémiai levelező tag tartotta A villamosítás szerepéről és jelentőségéről a mezőgazdaság gépesítésében. Az előadást vita követte. A délutáni ülésen Tímár László, az Építésügyi Minisztérium Szerelőipart Tervező Vállalatának villamos- iroda vezetője beszélt az állami gazdaságok és termelőszövetkezetek villamosításának gyakorlati kérdéseiről. (MTI) Japán új magyarországi követe átadta megbízólevelét Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke pénteken fogadta Seishiro Ogawa rendkívüli követet és meghatalmazott minisztert Japán új magyarországi követét, aki útadta megbízólevelét. Seishiro Ogawa követ megbí/.ólc- beszédet mondott, amelyre Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke válaszolt. Seishiro Ogawa. Japán új magyarországi rendkívüli követe és meghatalmazott minisztere pénteken megkoszorúzta a magyar hősi emlékművet a Idősök terén. (MTI) R jól gépesített termelőszövetkezeti gazdaságok sem nélkülözhetik a lovakat Banos György főfelügyelő tájékoztatása a termelőszövetkezetek lótenyésztési feladatairól — A szovjet nép a marxista-leninista tanítást követi. A kommunizmus a legemberbarátibb, 1 eg ember- szeretőbb ideológia. Határozottan ellenez mindennemű elnyomást, kizsákmányolást. A szovjet nép a történelem Igazságtalan, szégyenteljes lapjának tekinti a gyarmatosító rendszert, amely a Föld lakosságának többségét nyomorra és jogtalanságra kárhoztatta. Ezért Lenin hagyatékát követve mi mindig határozottan síkra- szálltunk és síkra is fogunk szállni azért hogy minden nép szabaduljon • iga alól. Túljátszott szerep A termelőszövetkezeti mozgalom ninden eddiginél nagyobb arányú térhódítása, a szövetkezetek fcjló- jése sürgető kérdéseket vetett fel a nagyar lótenyésztésben. A legtöbb kérdésre maga a fejlődés adta meg n választ. A hazai és a külföldi tapasztalatok egyaránt azt mutatják, hogy a mezőgazdaság szocialista átalakítása során, a kisparaszti gazdaságok helyén megszervezett nagyüzemi gazdaságokban a fogatok nagyrés zc feleslegessé válik még a régivel azonos gépesítési fokon is. A fokozódó ütemű gépesítés pedig az élő vonóerő' további csökkentését teszi lehetővé. Ugyanakkor bizonyossá vált, hogy szövetkezeti gazdaságaink még az ideális gépesítettség mellett sem nélkülözhetik a fogaterőt, elsősorban a lovat. A termelőszövetkezetek lófogat- tartásl és lótenyésztési feladatairól Banos György, a Földművelésügyi Minisztérium lótenyésztési főfelügyelője tájékoztatta az MTI munkatársát. Elmondotta, hogy a második világháború alatt körülbelül 60 százaléknyi veszteséget szenvedett és minőségileg erősen leromlott lóállományunk az utóbbi években ismét elérte a régi szintjét. A feljavult lóállomány jelentős része most — a mezőgazdaság szocialista átszervezésével — valóban feleslegessé vált. Nagy hiba lenne azonban a gépesítést egy olyan máról-holnapra előálló új állapotnak tekinteni, ami a lovat teljesen feleslegessé teszi a mezőgazdaságban. A Szovjetunió, többi baráti ország, de ugyanígy lavasolhatja az államközi kapcsoltok fejlesztésére. Hogyan lehet most megtisztítani a nemzetközi légkört, amclvct a fe*>v- > érkezési verseny, a kölcsönös gyanakvás megmérgezett? A leghatékonyabb eszköz erre az általános és telles leszerelés a legszélesebb körű elHruscsov a továbbiakban az ENSZ ;lé terjesztett szovjet általános és teljes leszerelési programról, n Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának a fegyverkezési verseny megszüntetése fes a leszerelés érdekében a világ parlamentjeihez intézett felhívásáról, a szovjet parlamentnek a szovjet legy- reres erők létszámának újabb lényeles csökkentését elrendelő határozatáról beszélt. Mikor ezt a lépést tettük — jelentette ki Hruscsov — ezzel a nyugati hatalmak elé tártuk: eljött az idő, hogy a szavakról tettekre térjünk át. A népek megunták a leszerelésről szóló folytonos és meddő szóbeszédet. Konkrét gyakorlati lépéseket követelnek. A szovjet kormányfő a továbbiakban rámutatott, hogy a békeszerető államok és népek jelentős sikere a nagyhatalmak megegyezése a kormányfői értekezlet megtartására vonatkozólag. Ml úgy véljük — mondotta Hruscsov —, hogy a csúcsértekezleten elsősorban olyan égető fontos kérdést kell megvitatni, mint az általános és teljes leszerelés. Nagy fontosságot tulajdonítunk annak is, hogy a csúcsértekezleten vitassák meg a német békeszerződés megkötésének kérdését. beleértve a nyugat-berlini helyzetet is. Ha meglesz a jóakarat és a kölcsönös megegyezésre Irányuló törekvés, akkor a csúcsértekezlet megvetheti az alapját sok vitás kérdés gyakorlati megoldásának és a nemzetközi feszültség további enyhülését eredményezheti. Hruscsov megállapította, hogy a tartós béke megteremtésében fontos szerepet játszanak az államférfiak személyes érintkezései és beszélgetései. Véleményünk szerint az államférfiak személyes találkozóinak a nemzetközi élet általánosan elfogadott gyakorlatává kell válniok — mondotta, majd így folytatta: — A nemzetközi légkör általános javulása azonban nem jelenti azt, hogy már megszűnt minden nehézség. Ismeretes, hogy vannak olyan nyugati körök, amelyek nem hajlandók beletörődni a nemzetközi feszültség terén beköszöntött enyhülésbe, visszafelé próbálják fordítani az események menetét és vissza akarják vinni a világot a hidegháború időszakába. Ebben a vonatkozásban különösen nagy veszélyt jelent a NATO, a Seato és a Cento katonai tömbök tevékenysége, hadgyakorlatok tartása mindenfelé, egyre újabb katonai támaszpontok, köztük rakéta- ée Ebben az összefüggésben nem lehet hallgatni a japán kormányköröknek a békét veszélyeztető cselekedeteiről. A Klsi-kormány nemrég újabb Jupán —amerikai katonai szerződést írt alá. Ennek a szerződésnek semmi köze Japán tényleges szükségleteihez, ct a szerződés továbbra is fenntartja Japán külföldi csapatokkal való megszállását. E szerződés megkötésével kapcsolatban nincs mentség a Kisi- kormány számára. — A béke kérdése korunk fő problémája — folytatta a szovjet kormányfő. — E kérdéssel szorosan összefügg a gyarmati rendszer megszüntetésének problémája. Minél gyorsabban vesztik el a gyarmatosító hatalmak a gyarmatokat és ezzel azt a lehetőséget, hogy kifosszanak és elnyomjanak más népeket, annál gyorsabban sikerül megteremteni a békét a Földön, annál tisztább lesz a levegő, amelyet beszívunk. — Bennünket erős barátság fűz az ázsiai és afrikai országokhoz. Egységes frontban szállunk síkra azért, hogy — mint Sukarno elnök olyan találóan mondotta — a gyarmati rendszert eltöröljük a föld színéről. — Hivatalomnál fogva gyakran találkozom a gyarmatosító hatalmak politikusaival. Némelyikük olykor felteszi a kérdést, miért száll oly határozottan síkra a Szovjetunió a gyarmatosító rendszer megszüntetéséért. hiszen a gyarmatok sorsa nem érinti a Szovjetunió közvetlen érdekeit. Röviden válaszolni szeretnék erre a kérdésre. Nine* mentse as a nap, amikor a népek végleg lerázzák a gyarmati igát szabadító mozgalmában elért sikereknek és meggyőződésünk, hogy nincs messze az a nap, amikor a népek véglegesen lerázzák a szégyenletes gyarmati Igát. — Napjainkban a gyarmatosítók már nem járhatnak úgy el, mint régebben, amikor a világ népeinek sorsáról az európai fővárosokban döntöttek, ezért a gyarmatosítók új módszereket és eszközöket keresnek azoknak az országoknak a leigázására, amelyek nemrég váltak függetlenné és még nem tudtak szilárdan saját lábukra állni. kaT am€r,‘~ Már a nyugati lapok sem hagyhatják szó nélkül, hogy Nyugat-Kémet- : ország valamiféle különös is ravasz t cimboraságra készül Franco-Spanyol- j országgal. Mind több kommünikében i hangoztatják neves politikusok véle- i ményére támaszkodva: Bonn titok- I ban arra törekszik, hogy kétoldalú I katonai megállapodásról tárgyaljon - Francoval és rábírja a spanyol kormányt nyugatnémet rakéta- és kiképző támaszpontok létesítésének engedélyezésére — spanyol földön... Adenauer arra fordul, amarról segítséget, támaszt vár. A revanspoli- ; tikust nyilvánvalóan gondolkodóba . ejtették azok a jelenségek, amelyek az utóbbi hetekben, különösen a Szovjetunió nagyjelentőségű leszerelési javaslata után Nyugat-Német- országban megmutatkoztak, s persze az egész világ békeszerető közvéleményében támogatásra találtak. Újabban Spanyolországot igyekszik bevonni katonai előkészületeibe. Jóllehet, fedőnévvel látták el az egy üt t- ,működési tervezetet, ma már napvilágra kerültek a titkolt tervek, hogy a bonni kormány szeretni elnyerni Spanyolország hozzájárulását katonai támaszpontok létesítéséhez, illetve légi- is rakétaegységek kiképzéséhez spanyol földön. A becsületes nyugatnémet dolgo- ók tüntetésekkel válaszoltak a tár- ryalásokra, s Adenauer túlbuzgóságát fékezendő, enyhén szólva, nem-, etszésüket nyilvánítják a nagyhatal-i nak politikusai is. A londoni lapok-i >on központi téma lett a nyugat-i lémet—‘Spanyol botrány. Ingerült < iangon kommentálják a hírt és a Dally Telegraph így ír: „Bármi le- jyen az igazság, nyilvánvaló, hogy Bonnban egyesek, de különösen Strauss hadügyminiszter a katonai nxagysag álmaiban ringatóznak. Ez 9edlg túlhaladja a Nyugat-Német- országnak engedélyezett szerepet. A német cselszövés megdöbbentette és kiábrándította Londont és WashingFény derült tehát Franco és Adenauer szoros együttműködésére, ie fény derült egyúttal a kapitalista rendszer kulisszatitkaira is. Miközben ugyanis a márciusi leszerelési konferencia és a későbbi csúcsértekezlet útját egyengetik. Adenauer újabb csclszövényeken töri a fejét. S ezt a nyilvánvaló provokációt már szók sem hagyhatták szó nélkül, akik mindezért pénzelik. Enyhén szólva, az orrára koppintottak ... io.} lej lett mezogazaasaggai rcnaciacso nyugati országok taapsztalatai is arra intenek bennünket, hogy az iga- crőül használt lóállományunkat csakis a megvalósuló gépesítés ütőmé szerint, s a gazdaságosság figyelembevételével szabad csökken lenünk. A termelőszövetkezetek fogaté ro- szükségletének felmérésekor a szorosan vett mezőgazdasági hasznosításon kívül vegyék számításba a háztáji, a fuvarozási, a személyszállítási, stb. igényeket is, mivel ezek ellátása a termelőszövetkezetek feU adata lesz. Alapos felméréseken, gyakorlati tapasztalatokon nyugvó megállapítás, hogy az újonnan alakult közös gazdaságoknál általában 30—35 hold. a régi. már jól gépesített termelőszövetkezetekben pedig 55—60 hold szántóterületre ajánlatos meghagyni egy-egy pár lovat Tavasz közeledtén most a termelőszövetkezetek egyik legsürgősebb feladata az, hogy a közösbe vitt lovak közül kiválasszák a legmegfelelőbbeket, s az állományt a tényleges szükség szerint csökkentsék, ugyanakkor azonban gondoskodjanak az igásló utánpótlásról. Már most fedeztessék be a legjobb kancáikat, legalább annyit, amennyi az egész lóállományunknak egy tizedét képezi. Egyúttal teremtsék meg a termelőszövetkezetek a takarékos éa szakszerű csikónevelés feltételeit. Kétségtelen, hogy az előrelátó termelőszövetkezetek hamarosan a lótenyésztésben is megtalálják szá- milúsukat. A jó magyar lónak min* dig meglesz a piaca külföldön is. .ajánlatos tehát, hogy a közös gazdaságok körültekintően hajtsák vígra i a lóállományuk csökkentőiét, hasz- i nálják ki a lovat szereti tagság {szaktudását, a helyileg adott leheltőségeket saját lóállományuk utánipótlása s nem utolsó sorban a minőséget Jól megfizető külföldi piacok áruellátása érdekében. (MTI) Nyolcvaqhét épitőbrigád alakult a borsodi lermelöszövelkczetekben Borsod megye új termelőszövetkezeteiben 87 épitőbrigád alakult. Több termelőszövetkezeti községben, mini például Tiszatarjánban, Füzérrad- ványban a helyben lakó szakemberek. ácsok, asztalosok vezetik a brigádokat. akik szintén tagjai lettek a tsz-nek. A brigádok legtöbb helyin már munkához is láttak. Tiszatarjászban például saját erejükből építik fel a sertésfiaztatót és süldőszállást. A szükséycs szerfát maguk termelték Id tenek. A 30 főből álló épitőbrigddnak a tsz egész tagsága segít, hogy az építkezéssel még a tavaszi munkák előtt elkészüljenek, a Tisza árterében lévő erdőségekből, s a tetőfedéshez a tagság maga termelte ki a nádat és hordta össze a * kukoricaszárat. TI szakeszi ben a tsz már felépített egy 100 férőhelyes szarrosmarhe istállót, most pedig sertésólakat készé“ Egyes nyugati körök vissza akarják fordítani az események menetét A Hazafias Népfront megyei, vú- rosl elnökei, titkárai, valamint a budapeeli kerületek népfront-titkárai február 25—26-án értekezletet tartottak a Hazafias Népfront székházéban. A tanácskozáson résztvett és felszólalt Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja és Marosán György, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagja. Dr. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának fő-