Észak-Magyarország, 1960. február (16. évfolyam, 27-50. szám)

1960-02-21 / 44. szám

kaink. Olykor azonban annyira népi­vé van ez az „aranytartalék”, honv csak írathegyek gyomrából lehet «ki­bányászni. Voltak idők. amikor a termelőszövetkezetek szükséges rossz­nak tekintették a mezőgazdasági szakembert, alkalmaztatását nem tar­tották ..kifizetődőnek"... De amíg feltámadt ez a természetes igény, a mezőgazdasági szakemberek egy ré­sze nem a szakmájában, hanem más területen helyezkedett el és most nem szívesen válik meg megszokott foglalkozásától. Pedig anyagi és er­kölcsi elismerés várja S a tisztesség, a hivatástudat i« úgy kívánja. ho^> vállalják azt. amire tudásuk kötele­zi őket: segíteni a közös boldogulás­ban az új útra lépett parasztságnak. Hét edelényi mezőeazdoságl szak­ember már döntött... ezen az utcán lehajol, legfeljebb sarat markolhat fel,( kőnek nyoma sincs. A veszett kutyaugatásra egyetlen ■ ember se dugta elő a fejét, a kutyák persze jöttek, pedig hát, ha egy csöpp lovagias érzés lett volna ben-’ nük, veszteg maradnak, hiszen nem a fajtájuk,' hanem* én, az ember voltam bajban. S mivel az egyenlőtlen« küzdelem várható következményeit előre láttam, az« okos ember módján vágtam ki magam szorult helyze-, temböl: szégyen a futás, de ha muszáj, hát muszáj. Ragyogó s^altóval egy vasrácso6 kerítés mögé ugrottam. Éppen jókor, az egyik dög már a lábikrám után kapott.' nagyot koppant a feje, amint becsaptam az orrá előtt- a kaput. Izzadtságcsöppek gyöngyöztek homlokomon, s a harag jogos indulatával gondoltam a kutyák gazdáira.. Minek tartják ezek azt a regiment kutyát, de ha már tart­ják. mért nem a portájukon? Ha már a kerítést nem' tudják megcsinálni, egy darab kötél csak akad a ház­nál, kössék mek. ne az utcán, a békés szándékú járó­kelőkön gyakorolják házőrzőképességüket... Álltam a biztonságos kerítés mögött és aggodalmas szívvel szára­iéi gáttá m az egyre szaporodó falkát. Hiába hajígáltam őket, nem tágítottak. Végre nyílt az egyik ajtó. idős bácsi kukkantott ki rajta. Kezébe kapta az ajtó mellé támasztott furkost. s egyetlen „Takarodjatok, bitangok!” rikkantással szétrebbentette a bestéket. Hálásan meg­köszöntem a segítséget, és a botot elrimánkodva tőle, magabiztosan indultam tovább. Az elbeszéléstől kimerültén, maga elé meredt, m^jd kisvártatva csöndesen megszólalt: — Miért?! — hökkentek meg szinte Ijedten.-—•így nincs csattanója az egésznek; úgy jó egy el­beszélés, ha a vége jó. Igaz? — fordult a hallgató­S a hallgatóság egyhaneSiag bc*ntoét... lés. m KUTYÁK Az elmúlt esztendőben országosan < másfélmilliárd forinttal nőtt az or- ! szag dolgozóinak takarékbetétje. Bor- ■ sód megyében 72 millió forinttal több összeget takarítottak meg az ipar és : a mezőgazdaság dolgozói. Jelenleg kö­zel 85 ezer dolgozónak van takarék- ■ betét könyve. Az Országos Takarékpénztárt jog- : gal nevezik a nép bankjának. A la­kosság minden rétege, munkások, parasztok, diákok számára módot nyújt abban, hogy megtakarított íó- , rintjarkat összegyűjthessék és így 4 hasznosíthassák. Az elmúlt év csu-j pán hat hónapja alatt például 110’ ezer diák nem kevesebb mint 3 mii- \ Só forintot gyűjtött kirándulásraT táborozásra- { A vállalatok, üzemek, különböző 4 intézmények dolgozói előtt közked- A veit lett a „Kölcsönös segítő taka-} rékpénztár.” 1959-ben 17 millió fo-j rintot gyűjtöttek össze a KST kere-1 tén behil. A takarékosság e módja i azért is kedvező, mert az egyes dől- ( gazók így néhány száz forintnyi rö-i vjdlejáratú hitelhez juthatnak. 1 Faluhelyen egyre nő a takarékszó- ] vetkezet száma. Ma már 16 takarék-: szövetkezet működik megyénkben és] az elmúlt év betétösszege elérte az( S millió forintot. ( Az Országos Takarékpénztár per- ( see más módon is segíti a dolgozó- i kát Borsod megyében 1959-ben 1854« építkező kapott 71 millió forint Ösz-1 s*egü hitelt. Ez évben 72 millió forint] áll majd a dolgozók rendelkezésére. { Bezel az OTP hozzájárul ahhoz, hogy 4 minél több megfelelő lakás álljon a — Tyű, az áldóját! így még nem jártam! — törülte meg verejtékező homlokát, majd lehuppant a székre. Á szék elnyikorogta magát eresztékeiben, 0 meg hatáso­kéi tő szünetet fújtatott. — Nyögd ki már, mi volt az a nagy eset? — lökte gidaiba a mellette ülő. , — A minap dolgom akadt Perén. A Petőfi utca leg­végére kellett elgyalogolnom. Azt a sarat, ami ott volt! Ha láttátok volna! A községfejlesztésből már igazán esurranthattak volna rá egy kis kavicsot, legalább any- nyit, hogy megvesse rajta az ember a lábát. A frissen hullt hó elfedte a latyakkal’ telt bukkanókat. Bál-meny­nyire is vigyáztam, ahová léptem, bokáig merült jobb. sorsra érdemes félcipőm a jeges sárban.. Kjnlódya von­szolódtam előre. Kérdezősködtem, messze van-e még az utca vége. „Bizony, messze" — mondogatták. Még szerencse, hogy jó kemény fából faragtak, egykönnyen nem hátrálok meg a nehézségek elől. — No, no, barátocskám. hagyjuk a kemény fát, mert büdös a füstje, és térj a lényegié, mert hallgató­ság nélkül maradsz — figyelmeztette valaki. — Jól van, no, azért nem kell mingyárt az önérze­temre hágni, mert arra kényes vagyok. — Mi is kényesek vagyunk az idegeinkre. Ki vele, mitől ijedtél úgy meg? Ne lopd az időnket! — Elég az hozzá, hogy megyek, mendegélek. kínló- iiom a sárral. Ügy az utca közepetáján aztán... Hű, a mindenit, még most is futkos a hátamon a hideg. Brrr... — Figyelmeztetlek, ha nem mondod meg két szó­bél... — Egyszóval: úgy félúton nekem ront egy csomó fretya. Nem egy. nem Is kettő, vagy tíz. Hogy honnan kerültek elő, a fene se tudja, mintha a földből bújtak volna ki. Hirtelenjében azt se tudtam, mihez kapjak. Segélykérőn néztem kööil. Sehol egy teremtett lélek* Mentőötletem támadt. Gyors mozdulattal lehajoltam. Érte az emberi mozdulatra minden jólnevelt kutya a K a lábát és a védelmet npújtó kerítés Üdvözlendő elhatározás , Érdekes, vagy inkább korszerű be­szélgetés zajlott le a minap az ede­lényi járási tanács elnöki szobájá­ban. Tíz mezőgazdasági szakembert (invitáltak meg a beszélgetésre, s kö- ,zuluk hét üdvözlendő elhatározásra jutott: jelenlegi beosztásában nem tudja kellően gyümölcsöztetni mező- gazdasági szakismeretét, vállalja 'a- ►nult hivatását — elfogadja valame­lyik termelőszövetkezet meghívását, agronómus lesz. Az elhatározást csak üdvözölni le­lhet. Elemi erővel tör feí az újonnan falakult és területileg megnövekedett >régi termelőszövetkezetek részéről az Iigény: hozzáértő, nagyüzemi gazdál­kodásban jártas szakembert kérünk.. [Kérünk, kérünk! de hormon? — vá­laszolnak az illetékesek. Vannak azonban „rejtett" ierterfé­ennyi kérdést. Nem azért, mintha damilajta eredetiségben tűndököl- ének. Nem azért, mintha félhasz- álásukkal / elkészíthetnénk az ózdi * farkaslyuki fiatalok lelki tooográ-* áját. Azért, mert ugyanezek a kér­ések itt is. másutt is nap nap után (hangzanak. Azért, mert megítélé- ?m szerint. — felszabadulásunk 15.. ^fordulója előtt, a második 5 éves ?rv küszöbén — mindenesetre jób­an jellemzik érdeklődő, fejlődő, d- otó. izmosodó ifjúságainkat. mint a bezzeg a mi idönkben"-szemlé- ?tbe eltévedt emberek könnyedén ka tuly ázó ítéletei. Irodalmi színpad ' Nem tudom, más hogy van vele, izámomra a régi könyvek, folyóira- ok rendezgetése mindig emlékezés, a núlt idézése is egyben. Tovatűnt, nesszeszálit évek izgalmát és vívó­dásait zárták lapjaik közé. Ha for­gatni kezdjük őket. mint varazsvesz- iző suhintására, előbukkannak, visz- szatérnek a régi képek, a régi évek. Fekete címlapú folyóirat: Szép Szó. féltve őrzött, eléggé ritka példány. József Attila tragikus halála után jelent meg. Minden sora róla szól. Elkészítése néhány nappal követte egy plakát kinyomását, amelyen a Szép Szó miskolci szerzői estjét hir­dettek. ha jól emlékszem, a magán­tisztviselők szövetségének Dayka Gá­bor utcai helyiségében. Az esten Jó­zsef Attila is fellépett volna, de nem került rá sor. mert a Balatonszárszón keresztül robogó vonat kerekei gyor­sabbak voltak, mint a mi igyekvé- sünk. Szavai mégis felcsendültek azon a szomorú szombat estén, mű­vészek tolmácsolásában — őt és har­cait idézve: „Szabadság, te szülj ne­kem rendet...” Fetőfi-kötet. Régi kiadás. Rálapo­zok a nép emberséges jövőjét hirdető, és követelő verssorokra: „Ha majd a bőség kosarából mindenki egyaránt vehet.. .’* Hallom is mindjárt a for­radalmi -erővel telített sorok avatott tolmácsolását Az akkor még Koronának nevezett filmszínházban diósgyőri vasas«*, építőipari dolgozók, nyomdászok, ke­reskedelmi alkalmazottak hallgatták az irodalmi délutánt, úgy ahogy Ady énekelte róluk: „Éhe kenyérnek.... ÉhP a Szépnek, — hajt titeket— Vagy­tok: a Ma — Vagytok: a Holnap. Ady-kötet. 1945 januárja jut eszembe. A Magyar Kommunista Párt, tengernyi munka és leiadat kö­zepette. emlékünnepseget rendez a költő tiszteletére, háttérbe szorított és meghamisított életművének bemu­tatására. Csodálatos tisztasággal és időszerűséggel csendülnek szavar: „Itt most már a mi kezünk épít!...” Helyi hagyományaink is arról val­lanak, hogy dolgozó népünk szabad­ságküzdelmeit.'a munkásosztály har­cait át- meg átszőtték, segítették, iga­zolták legjelesebb haladó költőink. A verset, amelynek József Attila joggal tulajdonított osztályharcos erőt, manapság egyre gyakrablian szólaltatják meg a pódiumokon. Többé nem az éhesek és rongyosak kenyérért nyúló karját kell erősí­tenie, hanem a szocializmust építő kezeket lendíti még magasabbra. Fájlaljuk, hogy Miskolcon és me­gyénkben nem látjuk becses hagyo­mányaink eleven folytatását. Pedig megvan rá az igény. Iskolák és ön­tevékeny művészi csoportok, alkalmi . estek és kulturális seregszemlék versmondó versenyei is fgazolják. ] Némely kezdeményezés gyorsan el­vetélt. ,. Igényes, színvonalas irodalmi estek 1 nélkül, ilyen jellegű tervszerű prog- ' ram nélkül kulturális életünk spek- * , trumábó! meleg színek hiányoznak. Vegyük elő ismét ezt a szép gon- . dunkat! 1 Teremtsük meg Miskolcon és me- . gyénkben másutt is az irodalmi szin­S ár közi Andor Az általános szentenciák bdlvett amelyek eltorzítják a gazdag szöve- vényű valóságot, a fiatalokkal foly­oldaiú elemzésekkel és ősztnteséoael jutunk előbbre. . Ezeknek a nagyon vázlatos meg­állapításoknak leírásához az adta az [indítékot, hogy néhány nappal ez­rei ott résztvettem a KISZ ózdi járási ►bizottságának ifjúsági akadémiáján tözdon és Fackaslyukon. Szaporodtak L él menyeim fiataljaink nagy többsé­gének komolyságáról, felelösségérze. [ téröl. Mintegy 800 illetve 200 hall- ►gató töprengett, viaskodott együtt a ► négy előadóval — két^ orvossal és lő kérdéseik alapján bogozhatták f [szerelem, a barátság, a oárváJasz­► tás. a család problémakörének szá­mláit. ózdon 70. Farkaslyukon 40 írás­iban benyújtott, igen korrekt kérdé: i fonta csokorba az, ankéton elhana Fzott állásfoglalásokat, meeállaoítá I sokat Szívesen ide jegyezném vala­Ifjúsági Akadémia ” Sokan hajlamosak sommás rtéle- n. lekre. Vagy ..tisztes távolból” hunyó- n- rognak fiataljainkra és megállapít- « ják róluk, hogy életük üres. sekélves. fi vagy szoros* közelségben — például d- v illám oson. ahoi nem adják át he- el lyüket — szereznek róluk taoasrta- » latokat és mondják ki a szentenciát; e modortalanok. cinikusak, léhák. U Ki tagadná, hogy szép számban j> akadnak közöttük ilyenek is. bár a * durvaság, a közöny, a homo anim<üis .. ■riasztó vonásai nincsenek életkorhoz 1« ; kötve! — De vajon mire jutunk ez » ; ilyen általánosító bölcsességekkel? A hamis nemzedékszemléletet ; aranymondásokban kamatoztató ;szándék zárta be a számok világába s a képleteket nehezen tűrő emberi ; életet. Keleti filozófusok és szoöatu- f dósok a 20—30 éveseket olvan do- f •bozba rakták, amelynek lelirate: na- ; torság; a 30—40 éveseket egy másik­ba. amelyen ez olvasható: erő; a 40 * —50 évesekre a megfontoltság, a kö- * rül tekintő óvatosság, az 50—60 éve- * sekre a lehiggadt nyugalom lenne jellemző. Mivel pedig századunkban az emberi kor határa mindinkább • kitolódik, úgy gondolom, tovább i« ■ kellene folytatni ezt a sort. Ha érdemes lenne! De nem érdemes! 20 évesekben általában nagyobb tetterő feszül évesek^j£ sűrűsöd SS^wólya arról, hogy ködébe vesző ifjonti képünkről las­san-lassan eltűnnek a pörsenések.) lényég azuinxui ii^m c,.. A lényeg az, hogy ifjúságunk. — a mi fiataljaink — életrendjét, gondol­kí^ttö>TWéntó^o«^Sl^lat és keU vizsgálni ifiúsámxkat. Eev példát arc. Éppen eev hete toetalkcatupk raeken a hasábokon d falujukba a sájónüsnötó fiatalok. Milyen okok maRvarázaSk fsa ie Mai tartalmában (ellétlenOI új. Ugyan ml várta a vápoebwva Horthy-rendszer Idején a szerencsét próbáló falusi Ifiúkait. lányokat? Az emberptac. a csekxlcökeéés vagy a^Pt^túcl^Ma ; halárok között — a tálában is meg fogunk teremteni, ámen az ó közre­működésükkel, segítségükkel. Kanadában sikerült szagtalan hagy­mát termelni. A szagtalan hagyma íze változatlan, mezogazdásági szak­értők szerint két év múlva már kivi­telre is kerül. Óriási előnye, hogy |nem fakasztja könnyre a há/lasszo­Bócsben a/.' osztrák szakácsmüvé- ;$zet 200 legkiválóbb képviselője ta­lálkozót tartott. Az általuk készített (gasztronómiai remekeket kiállítás ke- (relében mutatták be.. ; Ügy látszik, a szakácsművészetben; 'is érvényesül a divat, mert a kiállítá-: ;ion szereplő 350 hidegtál körítésé! például az új .irányzatnak" megfe­lelően nem a szokásos kacskaringük diszítéss# látták el. hanem lehetőleg „egyszerű stílusban" lan-r.i:' k ..Ba­rokk vonalú" díszítéseket, kizárólag a cukrászatban alkalmaznak selyem- cukorból készült „műveknél". Az osztrák szakácsok remekművei nem voltak hosszú életűek: miután! egy napig a közönség megcsodálta; őket. este a nagyszabású szakácsba-] Ion kisorsolták őket tombolán és jó-; ízűén elfogyasztották. Nemcsak az NDK-ban. de külföl­dön is sokan szeretik a drezdai i.Kobe” sütőipari üzem könnyű kelt tésztából készült ízletes kalácsát. A mazsolás kalácsokat sütés után vas­tagon behintik porcukorral, s min­den kalácsot külön csomagolva útnak indítanak az NDK minden részébe valamint aa ötvwmét több külföldi országba. A varsói háziasszonyok körében ntár fogalommá Vált a 31—93 telefon­szám, hiszen ez a szolgálat könnyít „legsúlyosabb” gondjukon, az ebéd vagy a vacsora étrendjének összeál­lításán. A lengyel háziasszony a szám tárcsázása után négy percen keresz­tül magnetofonszalagról hallgathatja a különféle ebéd- és vacsora-össze- állitásokat, az elkészítésükhöz szük­séges recepttel együtt. Az automata­központ egyszerre negyven hívásra ,.válaszol”. Evésről-lvásról lolgozók rendelkezésére. Az örük- akás és más építkezési akció kereté- Den, de a közeljövőben is több száz jj családi ház, illetve öröklakás épül :eJ. Az OTP mindezeken kívül áru­hitelekkel és számos egyéb más ked­vezménnyel segíti megyénk dolgozói akarékoskodását. boldogulását. Ter- nészetesen az előny mindig azé, aki takarékoskodik, mert így könnyeb­ben juthat különböző kedvezmények­hez, hitelekhez^ is. Naprsl-napra növekszik a lakosság takarékbetétje • Bódvaszilas környékén nagyszabá­sú útépítő munkálatok kezdődnek — 3 földmű vessző vetkezet vendéglőt nyit a dolgozók étkeztetésének meg­könnyítése érdekében. Jelenleg 8 járási székhelyen van íöldművesszövetkezeti könyvesbolt — Bncsen és Edelényben nincs. Encsen már megvalósítás előtt áll, a hírek izerint Edelényben most szeretnék íetö alá hozni. Ma már kereskedelmi érdek is a könyvvel való foglalkozás — kultúrális szempontból pedig na­gyon fontos. A helyi szervek nagyobb segítséget is adhatnának e nemes lé­tesítményhez. A tavasz még messze, de a töv&izi, nyári ruhák divatbemutatója Pia:’ megkezdődött az edelényi járásban. Február 17-én a szendrői földműves- szövetkezet könyv tombolával egybe­kötött divatbemutatót tartott, ex hó 25-én Edelényben kerül sor divatbe­mutatóra. . Már úgy látszott, leszokunk a bab­ról. most az tapasztalható,, hogy mind a világ-, mind á hazai piacon megnőtt a bab iránti kereslet. Az edelényi járás még» egyénileg »dolgo­zó' gazdái szép pénzt kaphatnak szerződött babjukért. A már megin­dult szerződéskötések eddigi eredmé­nyei azt • mutatják, hogy mintegy másfélszeresére rúg majd a tavalyi­nak az ez évben leszerződött meny­Államunk segítő szándéka nyilvá­nul meg a közelmúltban megindult gyümölcsfacsemete akcióban. A ter­melőszövetkezeti tagok kedvezmér nyes áron juthatnák hozzá. Eddig közel 2 ezer csemetét vásároltak az edelényi járás tsz-lagjai. Az üzlethálózat korszerűsítése szin­te mozgalommá szélesedett megyénk­ben. A kezdeti idegenkedést az önki­szolgáló boltokkal szemben megszün­tették az eredmények. Mint minden hasznos újítást, a boltok korszerűsí­tését is a kézzel fogható előnyök tet­ték . rokonszenv&sé a kereskedelmi dolgozók és a vásárlóközönség előtt. A forgalom növekedik, a kiszolgálás gyorsul, de emellett egyéb hasznos dolgok is származnak-az önkiszolgá­lásból — a vevők is nevelődnek, hi­szen a becsületükre van bízva a kira­kott áru. A vásárlóközönség az eddigi tapasztalatok szerint jól vizsgázott. Azt mondtam: az önkiszolgálás ve­lejárója a forgalom növekedése. En­nek ellentmond az a tény, t\ogy az edelényi járásban *— bár az önkiszol­gáló boltok terén az edelényi FJK-t illeti az elsőség, hiszen itt van a leg­több önkiszolgáló bolt (10)- — meg­csappant a'forgalom, a forgalmi terv teljesítésében az utolsó helyen áll. Az ellentmondás azonban csak lát­szólagos. A forgalmi terv csökkenté­se azzal magyarázható, hogy a kor­szerűsítéssel járó átépítési munká)a- ,tek hosszabb-rövidebb időre meg­szakítják az árusítást. Az ez évi ki­esés jövőre jócskán megtérül. Az edelényi körzeti íöldmúvesszö- Vetkezet az elmúlt évben 3 önkiszol­gáló boltot és egy vegyes iparcikk üzletet létesített. A közeljövőben is­mét megnyitnak egy korszerű büfét, melyben a fagylalttól a feketéig, a cufccésasüteményektöl a hideg-meleg ételekig' minden megtalálható, s kul­turált körülmények között fogyaszt­hat a vehdég. Újabb üzleteket nyitnak a járásokban mögé menekül. De ezek?!? Még közelebb i.yomultak af nadrágomhoz. Bizonyárai

Next

/
Thumbnails
Contents