Észak-Magyarország, 1960. február (16. évfolyam, 27-50. szám)
1960-02-21 / 44. szám
TMára.p, 19«e. február Zl. esZAKMAGTARORSZAO 5 A csehszlovák f szakemberek is segítenek^ A Lenin Kohászati Müvekből gép- ♦ kocsin szállítják a laboratóriumié anyagokat a záhonyi kirendeltségre, i A szállítás, — különösen télen, —T nehéz, költséges és lassú. A desztil-J Iáit vízre pedig állandóan szükséget van az illeni laboratóriumnak, A A csehszlovák szakemberek mostl egy desztilláló berendezést küldtek,! mely lehetővé teszi, hogy a desztil-J iáit vizet Záhonyban állítsák elő.f Ezzel megszűnik a költséges szállí-Á tás, a laboratórium és a kirendelt- A ség zavartalanul végezheti fpntos I Záhonyban láttuk... A szocializmust építő országok által létrehozott Kölcsönös Gazdasági Segítségnyújtás Tanácsa igen nagy támogatást nyújt hazánknak. így Borsod megyének is. A Záhonyba érkező színes fémek, a kohó- és gépiparnak érkező nyersanyagok, a ferromangán. a vörösréz, a nikkel, a ferror-ötvözetek, ezenkívül gépkocsik és más áruk értéke szinte felbecsülhetetlen. S mindezt kedvezményes áron kapjuk a szovjet ipartól. Záhonyból havonta sokszáz vagon érc indul a kohászati üzemekbe. Sztálint>árosba porércet szállítanak vízi úton. Borsodba naponta igen sok kocsi ércet továbbítanak Záhonyon keresztül. Évente sokszázezer tonna ércet raknak át a szélesnyomtávú szovjet kocsikból a MÁV-kocsikba. A Szovjetunió önzetlenül támogatja a fejlődő szocialista országokat. A záhonyiak, a tsz-község lakói és a ixisút dolgozói látják a legjobban: a gazdagon megrakott vasúti szerelvények értéke felmérhetetlen kincs, s ilyen szerelvény óránként érkezik ide, s indul tovább az ország belsejébe. Ellátogattunk Záhonyba, hogy olvasóinknak hirt adjunk a záhonyi dolgozók, a hatalmas pályaudvar életéről, munkájáról. J Kiváló minőségű Í érc . . • | Vasércből, kokszból az országos ^szükséglet igen nagy százalékát a ^Szovjetunió szállítja hazánknak. A a Diósgyőrbe és ózdra érkező ércek Ivastartalma 48—62 százalék. Ez pe- Adig igen jó minőség, ha figyelembe Ivesszük, hogy a világ legjobb vas- * érce a svéd érc, melynek vastartalma 70 százalék. A Záhonyba érkező érc csaknem 100 százaléka a borsodi kohókba kerül. Egy rakodóbrigád a sok közül A megye „nagyüzeme“ szerelvény rövidesen indulhat Miskolc felé. Egy műamakt 35—40 vagon éré Nagyjelentőségű újítások Az eddig használt elektromos kemencékkel 24 óra alatt szárították ki az elemzés alá kerülő ércmintákat. Ez az»» idő gyakran akadályozta a munkát. Ez késztette a sznkem- . bérekét egy modem, tudományos eljárás kidolgozására. Záhonyban ma már infralámpás kemencékben történik az ércminta szárítása. Az új berendezés 30—40 perc alatt szárítja ki az ércadagokat. Ezáltal gyorsabban továbbíthatják a jelentést az ércek minőségéről. • A vasércet vegyi vizsgálat előtt addig kézi erővel dörzsölték finom- b a primitív eljárás nemcsak az embereket fárasztotta, de hosszú ideig is tartott. A Lenin Kohászati Művekben dörzscsészékkel ellátott korszerű gépet szerkesztettek az ércminta előkészítésére. A gép jól működik, hat minta előkészítésének ideje mindössze 15 perc. Az új készüléknek a kohászatban igen nagy a jelentősége. A törlő- és örlőgép, a finom és durva előkészítés mellett az érc- minta beszállítását is gépesítették. A vagonokból motoros kiskocsi visz< az anyagot a laboratórium beA technikáé a szó .. — mondotta Pócsik Géza csoport- vezető, akivel beszélgettünk a pályaudvar életéről, munkájáról. Ez a jól dolgozó, szerény, pártonkioüli munkásember így foglalta össze véleményét: — Sokfelé dolgoztam már. itt érzem magam a legjobban. Ezer. a pályaudvaron mindenütt megszűnt a nehéz fizikai munka. Itt rolóban szó. Itt láthatják yan segít bennünket a Szovjetunió. Csak a vak. vagy a rosszindulatú ember nem veszi észre, hogu miluen érték érkezik ide. Traktor, gépkocsi, érc. deszka, vasáru, bányája jön Záhonyba minden órában. A záhonyiak ismerik és nagyra értékélik a Szovjetunió ö .< segítségéi. Azt is tudjuk, h mindez a támogatás a KGST keretein belül történik. A fagy ellen Beszélgettünk Kárpáti Zoltánnal, az ózdi gyár Záhonyba küldött szakemberével. ö irányítja, ellenőrzi a fagytalanítási munkát. Elmondotta, a nagy hidegben az érc lefagy a gonok rakodófelületére. Ez pedig akadályozza a gyors kirakodást, kocsifordulót. Ügy védekeznek ellene, hogy égetett mésszel 2—3 centiméter vastagon leszórják a kocsi rakBeszélgetés közben ... A Kohászati Alapanyagellátó Vállalat kirendeltségén Vass Béla ki- HMideltségvezetővel beszélgettünk. Ok fogadják és irányítják a beérkező szerelvényeket. Munkájuk rendkívül fontos, innét jelentik a miskolci telepnek, hogy milyen vagonok érkeztek, milyen mennyiségben jött, koksz, érc és egyéb anyag. A kirendeltség már 8 éve eredményesen dolgozik, munkájukat az egész országban ismerik. Beszélgetés közben sok mindenről szó esett. Az irodában lassan összegyűlt emberek véleményt mondtak a meglévő hibákról, a jelenlegi záhonyi problémákról. Az állomás, ai község szemmelláthatóan fejlődik, a szállítás is meggyorsult, a MÁV munkájc .s javul, bár megtörténik még, hogy kevés a vasúti kocsi, ezen azonban lépésről-lépésre segítenek. Hiba azonban, hogy az itt dolgozó emberek problémáival nem sokat törődnek a felsőbb szervek. Például: a Lenin Kohászati Müvek folyékony szappant, az ózdi Kohászati Üzemek pedig darabos szappant küld a Záhonyban dolgozó munkásoknak. A védőruhaellátás sem egyforma, az egyik gyár új, a másik használt munkaruhát küld dolgozóinak. Ez visszás helyzet, sok bosszúságra ad okot. Az zerencsés megoldás, hogy a laboratóriumot két gyár irányítja és tartja fenn. A szükség eddig kényszerhelyzetet teremtett, de a fejlődés most már sürgetően megköveteli, hogy a laboratórium csupán egy szerv irányítása alá tartozzék. Eb-j z ügyben a Kohó- és Gépipari’ Minisztérium Vaskohászati Igazgató-: felületét. Ez oltás után felmelegszik és a fagyást megakadályozza. Ezt a módszert alkalmazzák a szovjet vaslemezfelületű billenős- vagonoknál is. A szovjet szakemberek ebben is segítik a magyar, vasutasokat. Van olyan szovjet kocsi, melybe 8—10 mázsa klóros meszet tesznek a fagy ellen. A nagy hidegben azonban így is előfordul, hogy a lefagyott ércet robbantással kell fellazítani. Tökéletes módszert még nem sikerült kialakítani. Az ércpakoló gépek munkáját legtöbbször a fagy akadályozza. A záhonyiak azonban mindent megtesznek, hogy az érc folyamatosan érkezzen Borsod megyébe. Három műszakban dolgoznak, igen eredményesen. Az érc 10 óra alatt ózdra érkezik. Kossá István közlekedés- és postaügyi miniszter Záhony fejlődéséről lent ős szociális beruházást is eszközlünk, amelyben modem és gépesített konyhát, új öltözőket és ebédlőt építünk Nagy súlyt helyezünk a vasutas lakások gyors elkészítésére is — mondotta a miniszter a határ- állomás fejlesztésével kapcsolatos nyilatkozatában. A borsodiak számára különösen a Záhony—Nyíregyháza közötti második sínpár meoépi- tése jelentős, hiszen az ózdi és diósgyőri kohókhoz ezen a vonalon szállítják a vasércet, kokszot és nyílván a két vágányon gyorsabban áramlik a nyersanyag a borsodi kohók felé. Kossá István közlekedés- és posta- ügyi miniszter, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Szabolcs megyei pártlap munkatársa kérdésére így nyilatkozott a határállomás fejlődéséről: — A vasútfejlesztésnek első helyén említem Záhonyt. Öt éven belül összesen mintegy félmilliárd forintot ruházunk be Záhony továbbépítésére. Korszerűsítjük az eddig elavult módon történt vontatást, diesel-n ozdonyokát te kap a határ- állomás. Megépül a Záhony—Nyíregyháza közötti második sínpár s jeó. Kovács Miklós rakodó-brigádja a havi 110—115 százalékos eredményével olyan „átlagbrigád"-féle. Hatan vannak, s mind egy községből. Ajakról járnak be. A brigádvezető nyúlánk, barnaarcú fiatalember, alig 22 éves. — Negyedik éve dolgozom itt — mondja. — Amikor az előző brigádvezető bevonult katonának, a tagok engem választottak. munkát nem hagyjuk félbe. — Miért? Csodálkozva néz rám. — Mit is mondott az elvtárs. Borsodból tőitek? Nöhát. mi tudjuk, hogy ha időben nem rakjuk meg a vagonokat érccel, koksszal, akkor kiürül a borsodi kohók gyomra. S talán tegyük még hozzá: a brigád egyet- len tagja sem vök még Borsodban, mert akkor én voltam a legidősebb. — Nehéz a munka? — Elég nehéz. Most. hogy enyhül az idő. csak-csak. de mikor hidegebb »olt. nagyon meg kellett dolgozni az érccel. Hideg volt. esett. fújt. de csináltuk. Nem egyszer előfordult, hogy a munkaidőnk. már réoen letelt — jobb is lett völ' na meleg helyen üldögélni. — de mivel még nem indult a vonatunk, azt mondtuk, s A határállomás a megye „nagyüzeme". Mintegy 7 kilométer hosszú területen fekszik. Párhuzamos és szerteágazó, széles nyomtávú szovjet és keskeny nyomtávú magyar cineken szuszognak, pöfékelnek a mozdonyok. Eüg a motorvonatok diesel-motorja. A megafon ból utasítások hangzanak, íüttyjelek, váltók csörömpölései közepette tolatnak, futó vagonok kerekei csattognak, és — nagyobbrészt túlsúlyos — megrakott teher von a tok alatt remegnek az acélsínek. Egy bosszú kocsisoron Moszkvicsok, a másikon teherkocsik haladnak az ország minden részébe. A harmadik kocsisoron koksz, érc, bányaía Borsod számára. A rakodókon csörrenve nyílnak a ezovjet vagonok ajtajai, tompán zörögve hull az érc a bunkerekbe. Lánctalpas markolók „harapnak" a nyersanyagba, és ráemelik az ózdi, diósgyőri kohókhoz induló vagonoklók, szivattyugépek dolgoznak éjjelnappal, hogy a borsodi kohók tüzes gyomra sohase legyen üres. Nagyüzem ez, a javából! Ember a vagon tetején... A vöröstárolónál, lent a bunkerben áll egy markoló és óriás kanalaival. gyons mozdulatokkal emeli egy nyitott, lapos vagonra a porércet. A vagon másik végén egy szép szál barnaarcú ember. Túrái Károly *1- gyeli a markoló munkáját. — Bocsánat! — szólítjuk meg. — Az elvtárs mit csinál? Elmosolyodik. — A markoló kezelője lentről nem látja pontosan, hová ejtse az ércet, ügy irányítom, hogy minél többel felrakhassunk, anélkül, hogy a hosz- szú úton leperegne. Igyekszünk megkönnyíteni a borsodi kohók dolgozóiA vasérccsúzdán nagy csörömpöléssel engedik le a bunkerekbe a nagy szovjet vagonokban hozott vasércet. A bunker két végén egy-egy markoló „havnpdálja" a borsodi ko- hők „eledelét". Az egyik markoló vezetőjét, Dubóczky Zoltánt megkértük hogy egy pülanaira állítsa le a Miről van szó. elvtársak? — A munkájáról szeretnénk valamit hallani. Hány éve dolgozik m? — Harmadik éve. — Van sok munkája? — Btmoso- '.yodik. •— Itt mindig van munka. A Szovjetunió szinte önti a kokszot, vasér- ; :et, szenet, csak leguen vagon, amibe i ■akhatjuk és győzzék a kohók 1 — Mi a teljesítménye? j — Szénből 50—55 vagon, vasérc- f >ŐZ egy műszakon 35—40 kocsi. — Szép teljesítmény. Szerényen mosolyog, s felugrik a c lépre. „Éhesen ásitoznak” a vago- * tofc. t tzt láttuk, ezt tapasztaltuk Zátonyban, hazánk egyik legnagyobb és egfontosabb pályaudvarán. Irta: Szegedi László és Csorba Barna Fényképezte; Hammel Józseí dezhetné valaki: laboratórium a pályaudvaron? Mi célból: Kuczman Ferenc fiatal kutatóvegyész így vá— A Lenin Kohászati Müvek és az ózdi Kohászati Üzemek közös kirendeltséget és laboratóriumot tart fenn Záhonyban. Mi célból? A magyarázat egyszerűnek látszik: az ércek minőségének vizsgálata céljából. Ez pedig fontos és nem egyszerű dolog. — Szeretnénk, ha nyilatkozna erről ... — A Szovjetunióból igen nagy- mennyiségű vasérc érkezik erre a hatalmas pályaudvarra. Itt a laborban vegyi eljárással megvizsgáljuk az ércek vastartalmát. Minden kocsiból próbát veszünk, aztán géptávírón jelezzük a kohászati üzemeknek, hogy az ilyen és ilyen számú vagonban milyen minőségű vasérc érkezik. Hogy ez miért fontos? Az ércet Diósgyőrben szemcse és vastartalom szerint osztályozzák. A jelentések alapján a borsodi szakemberek már tudják, hogy a jelzett vasérchez milyen és mennyi kokszot kell használni adagonként, betétenként. amikor a kohóba kerül. A minőség szempontjából ez igen fontos. Ezért hozták létre ezt a laboratóriumot. mely éppen úgy. mint Záhony, nagy fejlődés előtt áll... Érdekes gépek, berendezések, nagy sürgés-forgás mindenfelé. Ez a kép fogad, amikor belépünk a záhonyi pályaudvar laboratóriuméba. KérKét gyár közös laboratóriuma Géptávíróasolgálat Záhony éa a horaodi üzemek közölt