Észak-Magyarország, 1960. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-19 / 15. szám

Kedd. I960. Január If. fiSZAKMAGYARORSZAG AZ tJ ÉLET ÍJTJÁN Jól dolgoznak a nők a serényfalvi tsz-ben A serényfalvi Uj Barázda Terme­lőszövetkezetnek 27 tagja van. Kö­zülük 14 nő. A 13 férfi többsége már a hatodik Iksz körül jár. De a nők fiatalok! Sok közöttük a leány. A zár­számadó közgyűlési beszámolóban is­mertetett eredményeket nem érhette volna el a termelőszövetkezet, ha a tagság több mint a felét kitevő asu- szonyok. leányok nem dolgoztak vol­Lássuk az eredményeket Az 1958. évi eredményeket maga­san túlszárnyalták. Ebben segítsé­gükre volt a Putnoki Mezőgazdasági Technikum tangazdasága is. amely Ülést tart a megyei tanács mezőgazdasági állanáé bizottsága A megyei tanács mezőgazdasági állandó bizottsága 20-án Mezőkeresz­tesen, az Aranykalász Termelöszö- v -'kezeiben tartja január havi ülé­sét. Meghallgatja és megvitatja az ál- Irndó bizottság az állattenyésztési osztály vezetőjének beszámolóját az é'lattenyésztés helyzetéről és felada­tairól. Az Aranykalász elnöke ismer­teti a termelőszövetkezet fejlődését cs terveiket. Ezután megtekintik a termelőszövetkezet tehenész tét, amely az országos tejtermelési ver­senyben helyezést nyert, valamint a nagylétszámú állatállományt. A műtrágyázás haszna Nem is olyan régen a műtrágyá­zástól még idegenkedtek a parasztok. „Nem jó az, maradjunk csak a régi­nél. Ami biztos, az biztos...” — mondogatták. Most már azonban — éppen a mű­trágyával elért eredmények lát­tán — egyre többen barátkoznak meg ezzel a mesterséges tápanyaggal, ami zöldebbé teszi a növényeket, acélosabbá a búzát, termőbbé a föl­det. Tsz-eink tagsága szinte már ma­gitól értetődőnek tartja a műtrágyá­zást és ilyen módon egyre több föl­det tesz zsírosabbákövérebbé. Az ónodi Rákóczi Terme'öszövet- kezet is ezek közé tartozik. Az el­múlt évben 528 hold földre 310 má­zsa műtrágyát használtak fel. aminek az eredménye a szép termésátlagok­ban meg is mutatkozott. A tsz tag­jai nem bánták meg. hogy műtrá­gya ztak. Az elkövetkező években, a hírek szerint, az eddiginek legalább kétszeresét hintik szét a földeken. ismertette velük a nagyüzemi gaz­dálkodás. az agró. és zoó-technika korszerű módszereit. A növényter­mesztésben. az 1058. évihez képest, igen jó eredményeket értek el. Pél­dául búzából az átlagtermés 14 má­zsa. marton vásári ötös. ikersoros, hibridkukoricából pedig 39 és fél mázsa volt. Állattenyésztésük is fej­lődött. Tehénállományuk megduplá­zódott. sertésállományuk nedig öt­szörösére növekedett. 1959-ben rátér­tek a beremfttenvésztésre. 42 forintot ért egy munkaegység Amíg 1958-ban 31 forint 56 fillér volt egv munkaegység értéke. 195* ben 42 forint 98 fillér. 1950-ben pré­mium is jutott a faágnak. Mégpe­dig a munkaegység értékén felül minden munkaegységre 5 forint A tagság nagy része négyszázon felüli munkaegységet teljesített. d*> vannak, akik 500—570 munkaegysé­get is elértek. Nyugdíjasuk. Buko- venszki János 66 éves. még eldolgoz­gat a ts*-ben. A nvugdfion **" a u*r- tájin felül 120 munkaegységet is szerzett a tsz-ben. Földjáradékot, aranykoronánként 5 kilogramm búza értékben fizettek Saját beruházásuk közel 50 ezer fo­rintot tett ki. Fel nem osztható közös alapra a jövedelem 10 százalékát, szociális és kulturális alapra Dedig 5—5 százalékát fordították. Könyv­táruk már van. most zenegépet vá­sárolnak Az 1960-as beruházási tervükben, többek között, szerepel egy 45 ló­erős traktor vásárlása, az istállóra magtárDadlás éníiése. baromfi.lllo mányuk fejlesztése. Fokozni kíván jék a putnoki keltető állomás részé­re már eddig is szállított tífuszmen­tes tojás termelésüket. A kis kc.iek- tíva lelkes munkája szép eredménye­ket hozott. A munka dandárja !de ién a tsz-tagok mozgósították család­tagjaikat. s idejében elvégezték a tennivalókat Segített a gépállomás A putnoki gépállomás az 1948 évinél jóval több segítséget nyújtott a termelőszövetkezetnek. Géni erővei készítették a .jóminőségű sllótakar- mányt. takarították be a kukorica­szárat. A patronáló putnoki bányaüzem jó munkája is sokat lendített a tsz fejlődésében. Nagy segítséget nyúj­tott a 3004/1. és 2. kormányhatározat­ban biztosított kedvezmény is. amellyel 47 ezer forint megtakarí­tást értek el. Az 1959-es eredmények még foko­zottabb munkakedvét lendületet ad­nak a tagságnak, hogy a jövő eszten­dőién még iobb eredménnyel zár­hassák mérlegüket. Szép oéldájál nyok és leányok közös munka iránti szeretetének ez a kis termelőszövet­kezet. A serénvfalvi cüvénileg dol­gozó oarasztok láthatják, hogy az összefogás, a szorgalmas, ió munka, a nagyüzemi g»?dá’kodás fölénve müven npffvszerű eredményeket oiz- tosít. Láthatják. ho«v a szocialista nagyüzemi gazdá’kodrs keretei kö­zött lelkes murká<ukVni felülmúlok a 'átáftó’-vaku'ásig dolgozó. k:spur- ce'lán köpködő oarasztok jövedel­mét. De lá.thntlák azt Is. hogy mun­káinkét segíti a Pép. a nagyüzem? módszerek eredményesebbé teszi« £lv<vr*i. „rocfollvt* rendünk minden gazdasági, szociális és kulturális előnyét NÉMETH IMRE országgyűlési képviselő Uj lerfneíírs7fivRtkezefi községek A napokban adtunk hírt arról, hogy megyénk több községében a kommunisták felvilágosító munkája nyomán sok egyénileg gazdálkodó ojfraszt választotta a közös gazdál­kodás útját. Szó volt arról, hogy eredményesen halad a tsz-szervezés Vattán, Igriciben és Sajópűspökiben. Most mindhárom község tanácsa azt jelentette, hogy termelőszövetkezeti községgé alakultak. Mint járási tudósítónk jelenti, eredményesen halad a termelőszö­vetkezetek szervezése az abaújszán- tói járás Pere községében, ahol 146 gazdálkodó család él. Eddig 108-an választották a közös gazdálkodás út­ját, köztük tekintélyes középparasz­tok, akiknek belépése után még töb­ben írták alá a kevesebb földdel ren­delkezők közül is a nyilatkozatot. Példájukat követi Korlát község dol­gozó parasztsága Is: valamennyi dol­gozó paraszt belépett a termelőszö­vetkezetbe. A* edelény! Alsóte’ekes. a szerencsi iárásb-'n Taktaharkóny. a sátoréij»újhelyi já­rásban pedig Vis és Zelkod közsé­gekben sokén írták alá a napokban a belépés! nyilatkozatot. Tsz-alakuló közgyűlés Nyomáron A nyomári iskola régen látott annyi felnőtt embert, nőt, fér­fit, mint az elmúlt szombaton. Egy­más hegyén-hátán szorongtak, egy gombostűt sem lehetett volna leejte­ni. Nem valami kíváncsiságkeltö elő­adásra jöttek össze — termelőszövet­kezeti község lett Nyomár, az újdon­sült tsz-tagok január 16-án tartották alakuló közgyűlésüket. A légy zúgását is meg lehetett vol­na hallani, amikor a Hazafias Nép­front helyi elnöke szólásra emelke­dett. Ilyen gyűlésen még ő sem elnö­költ. — Szeretettel üdvözlöm termelő­szövetkezeti községünk minden egyes tagját, tagtársaimat... A történelmi fordulatot méltató egyszerű, őszinte szavak ünnepélyes hangulatot árasztottak. A parasztem­bert egymástól elválasztó mezsgyék, az „enyém” szűk korlátái elfelejtőd­nek, megváltozik az élet Nyomáron is. A változás határköve ez a nap. ezután „magunknak” gondolkozunk, s nem a föld lesz az ember értékmé­rője, hanem a munka. A szavakat régtől ismerik, olvas­tak újságban, hallották rádióban, de most már értelmük is van. új életük törvényeit fejezik ki. Szokatlan még. érni is kell a közöst, hogy belesisok- jék az ember. Amikor a jelölő bizottság megvá­lasztására került sor. a csönd meg­szakadt. Mindenki részese akart len­ni a választásnak. Most már semmi se mindegy, sok múlik azon. kik fog­ják kézbe a nagy család kormányke- rekét. Aki nem nyerte meg a közös­ség tetszését, leszavazták. Mást je­löltek, annak emelték fel a kezüket. A míg a vezetőség-jelölő bizottság ülésezett. Jósvai János, az ede- linyi járási tanács dolgozója ismer­tette a tsz-el kapcsolatos tudnivaló­kat, a tagok jogait és kötelességeit. Megkettözőtt figyelemmel hallgatták de amikor a háztáji gazdaság kérdé se került porondra, zsongás futott végig a termen. — Erre vagyunk mi kiváncsiak — hajtotta két ökle közé öszbecsavaro­dott fejét az egyik, mellettem ülő bácsi. A háztáji az egyetlen, ami a közös­ben is az „enyém” húsukká, vérükké vált emlékeit idézi, ez talán kedve­sebb is lesz nekik egy ideig, mint a közös. De csak egy ideig! Egy-keKö­rt rájönnek, hogy a háztáji csak amolyan ráadás. A közösen végzett munka az elsődleges, azután jön az igazi haszon. A háztájival is csak akkor boldogul a tsz-tag. ha a közös gazdaság virágzik. A jelölő bizottság elnöke felolvas­ta a vezetőségbe jelölt kilenc tsz-tag nevét, majd személyenként szavaz­lak. A többségnek hangos éljen-nel mondtak igent, egyTkettö helyett mást delegáltak. Elnöknek Unták Gyula középparasztot választották. Nagy port kevert az immár 11 esz­tendős Reménység Tsz kérdése. — Mi vagyunk a többség, ők lép­jenek közénk! — önérzeteskedUk az új tsz-tagok. — De csak akkor, ha hoznak is va­lamit, nehogy adósságot vaírjanak a nyakunkba. A tizenhárom tagú kis Remény­ség Tsz könyvelője. Szabó Ist­ván elvtárs mosolyogva állt a köz­gyűlés elé. — Ha minden új tsz-tag annyit hoz a közös konyhájára, amennyit mi viszünk, egyszerre milliomosok leszünk — és sorolta a tsz oszthatat­lan, közös alapját: 24 darab szarvas- marha, 8 ló. 194 juh. 50 darab ser­tés. az őszi vetés, a takarmány, meg a gazdasági felszerelések. Pénzérték­ben kifejezve 555 ezer forint. Ezzel szemben van rövidlejdratú hitelből származó 85 000 forint adósságunk. A gazdasági épületeket nem is számí­tottuk be... — Felvesznek-e bennünket az új tsz-be? — Fel! — zúgták jólesöen. Kedves színfolttal gazdagította a közgyűlést az. hogy átnyújtották a Reménység Tsz három alapitó tagjá­nak a munkás-paraszt forradalmi kormány elismerő oklevelét. Kiss Já­nos. Planicska János és Stofán János megUletődve vették ál az oklevelet. Nagy vita közepette választottak nevet az új tsz-nek. — Petőfi legyen! — Rákóczi! — kiabálták. — Azon már ne vitatkozzunk — fordult egy komoly tekintetű férfi gazdatársaihoz. — Nem ä keresztví­zen múlik, milyen ember lesz a gye­rekből, olyan lesz, amilyenné nevel­jük. A járási tanács dolgozója döntötte el a vitát. Sok a Petőfi Tsz a járás­ban, Rákóczi csak egy van. — Éljen Rákóczi! — s a változé­kony közhangulat hátat fordított a Petőfi névnek. Imre József elvtárs. az edelényi járási pártbizottság titkára meleghangú felszólalással köszöntöt­te az új tsz-t. — Kedves szövetkezeti dolgozók! Most, amikor az új termelőszövetke­zetet üdvözöljük, emlékezzünk meg azokról, akik tíz éven keresztül fenn­tartották a Reménység Tsz-t. akik ápolták és éltették a szövetkezeti gondolatot Nyomáron — majd az új tsz-tagokhoz szólt. — Pártunk, államunk azért java­solja az egyéni gazdálkodóknak az új gazdálkodási formát, hogy többel termelve, könnyebben boldoguljon a parasztember. Nem passzióból csi­náljuk mi a tsz-eket. csináljuk azért, mert a nagyüzemi közös gazdálko­dásban látjuk a parasztság felemel­kedésének egyetlen helyes útját. Eb­ből a földterületből eddia is megél­tek a nyomáriak, ezután is mea kell élniük. Ha annyit dolgoznak, mint a magukén, olyan szorgalommal, csak jobban mehet a soruk. Bízunk ab­ban, hogy Nyomár munkaszdrető, dolgos népe a maga jobb boldogulá­sára fordítja a közös gazdálkodás gazáig lehetőségeit... C mikor a közgyűlés elnöke be­jelentette. hogy megalakított- nak tekinti a nyomán Rákóczi Ter­melőszövetkezetet. melynek kereken száz tagja és 1300 hold földje van. a hivatalos hangú megfogalmazásra bi­zakodó tapssal tettek pontot Nyomár termelőszövetkezeti község lakói. GULYÁS MIHÁLY Méslél év alatt csaknem IbuO lakást adnak át Miskolcon — Felépítik az avasi kilátót — Autóbusz-összeköttetést létesítenek a Kejöcsabai Cementgyár és az új kórházváros között (/Imi tartott a Borsod megyei képviselőcsoport Naav a foraalom ... A Borsod megyei képviselőcsoport szombaton ülést tartott; amelyen Miskolc város 1960. évi beruházási, községfejlesztési és felújítási tervét vitatták meg. Az ülésen megjelent Prieszol József, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első tit­kára, Harmati Sándor, a Központi Bizottság tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára. Csergő János kohó- és gépipari miniszter, valamint Herceg Ferenc, a kohó- és gépipari miniszter helyettese, Borsod megye országgyűlési képviselői. Ott voltak az ülésen a város kerületeinek tanácselnökei is. Fekete László, a városi tanács vb. elnöke beszámolójában elmondotta, hogy 1960-ban is a beruházások na­gyobb hányadát új lakások építésére fordítják. 1959-ben a szerződésben vállalt határidő előtt 557 új lakást adtak át — amelyből 150-et közvetlen a nagyüzemek dolgozói kaptak. Az idén 565 állami és 208 szövetke­zeti lakás készül el — s ugyan­akkor újabb 800 lakás építését kezdik meg. így másfél év alatt csaknem 1600 lakás épül a városban. Az új lakáso­kat a már kialakuló lakótelepeken és a város belterületén építik fel. Az idei lakásátadásokat mar februárban megkezdik. Az építők munkáját azonban nagyban hátráltatja, hogy nem áll rendelkezésükre megfelelő mennyiségű vasgerenda és beton - gömbvas. A továbbiakban arról szólt, hogy az oktatási munka megjavítására az idén 16 általános iskolai tantermet létesítenek és újabb 20 tanterem épí­tését kezdik meg, amelyeket jövőre adnak át. így — többek között — a diósgyőri papírgyár környékén, a Martintelepen és Perecesen négy. illetve 8 tantermes, a Malinovszkij úti űj lakótelepen pedig 12 tantermes iskola készül. Ugyanakkor a már 1300 lakásos Klllán-lakótelepen 160 férő­helyes óvoda és bölcsödé építését kezdik meg. Bejelentette: az idén megoldódik a város gáz­ellátása is. A Tiszapalkonyára érkező román földgázt Miskolcra is bevezetik. Az évi 3 millió köb­UJ ANTIBIOTIKUM ANGLIÁBAN Angliában Cephalosporin—C néven új antibiotikumot gyártottak, amely sok tekintetben hasonló a penicillin­hez, de bizonyos jelentős vonatkozá­sokban. így például összetételét és a biológiai tulajdonságait illetően kü­lönbözik attól. A Cephalosporin—C ellenáll az enzym penicillinaso rombolásainak, amely hatástalanná teszi a penicil­lint. méter földgáz bontását különle­ges csehszlovák berendezéssel végzik el. Fekete László hosszasan foglalko­zott Miskolc közlekedésének kérdésé­vel. Ismertette, hogy a villamos for­galom megjavítására a városrende­zéssel összefüggő tervet készítettek, így kettősvágányű villamosjárattal kötik össze a vasgyárat és Diósgyőrt, valamint később Miskolcot és Tapol­cát. A diósgyőri kettős villamos vasútvágány lefektetését már az Idén megkezdik. Emellett 12 autóbuszt vásárolnak és — a hejócsabai egy­vágányú villamosvasút megszünteté­sével — autóbuszjáratokat létesíte­nek a Hejőcsabai Cementgyár és a sajószentpéteri országút mellett épülő új kórhézváros között Ezután a város kommunális beru­házásait és az üzlethálózat fejlesztő-. sét ismertette. Elmondotta, hogy a városi tanács saját erőből visszaállí­tott egy más célokra elfoglalt szállo­dát amelyben 42 szobát alakítanak ki. A szálloda áprilisra készül el. A nyári hónapokban Tapolcán zöldven- déglót és tejcsárdát, Lillafüreden kisvendéglőt, Miskolc belterületén pedig hideg-meleg ételeket és üdítő italokat árusító büféket nyitnak. Az egészségügy tovább javítására négy körzeti orvosi rendelőt léte­sítenek és megkezdik a Lenin Kohászati Művek segítségével az új 15 és félmillió forintos költ­séggel épülő orvosi rendelő­komplexum építését. Jelentős összeget fordítanak az üdü­lőtelepek és a város útjainak parko­sítására is. Bejelentette: a K1SZ- szervezetek és az iskolák védnöksé­get vállaltak egy-egy virágos park és utca felett. A fiatalok társadalmi munkában végzik el a parkosított rész locsolását, gyomtalanítását. Befejezésül Fekete László a köz­ségié jlesztési alap felhasználásával foglalkozott. Elmondotta: ebből az összegből építik fel — többek között — az ellenforradalmárok által fel­gyújtott avasi kilátót, amelynek tete­jén elhelyezik a végleges televíziós erősítő állomást. A vita során Csergő János kohó- és gépipari miniszter az üzemek közötti .'akáselosztás kérdésével foglalkozott és ígéretet telt, hogy a közeljövőben megjavul az építkezésekhez szüksé­ges vasanyag-gl látás. Prieszol József, a megyei pártbizottság első titkára javasolta — többek között —, hogy a belváros forgalmának csökkenté­sére a külterületeken nagyobb szám­ban telepítsenek üzleteket. Herceg Ferenc kohó- & gépipari miniszter- helyettes a Köztisztasági Vállalat nagyobb és korszerűbb gépesítését sürgette. Az ülésen számos felszólalás hang­zott még el. A felvetett kérdésekre Fekete László válaszolt. 246 újítás — több mint egymillió forint megtakarítás Az elmúlt évben négyszer egy- mása tán kerültek ki győztesként a kohászati vállalatok közötti verseny­ből a Borsodnádasdi Lemezgyár újí­tói. 1959-ben a versenyfeltételként megállapított összlétszámra eső be­vezetett újítást, valamint az egy főre, jutó megtakarítást 3 százalékkal nö­velték az előző évihez viszonyítva. Egy év alatt 246 újítást vezettek be a gyárban és azok egymillió­takarítást eredményeztek. Az újítók­nak kifizetett összeg meghaladja a 177 ezer forintot. , Az új évben sem akarnak lemarad­ni a versenyben. Eddig 28 javaslatot nyújtottak be. Ezek közül a legérté­kesebb Urbán Ferenc újítása, mely­nek nyomán az ónozó kazánokat ge­nerátorgázzal fűtik a jövőben. Az újítás várható évi haszna eléri a 70 ezer forintot. TAVIKAT Taktakenéz község pártszervezete és községi tanácsa örömmel jelenti, hogy Taktakenéz 1960. január 15-én Községi pártszervezet. Községi tanács

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents