Észak-Magyarország, 1960. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-17 / 14. szám
6 KSZAKMAGTAltORSZAO I >uilűllomúny. Nem is értem, n.ien nem veszik ezt komolyan a felsőbb szernek. Most dél felé. tisztább helyre húzódnak a halak. Nem panasz ez. Szavaikból kicsendül a halászmesterség féltése. A halászélet szeretete mondat kt ve'fik az Gulyás Lajos cégi halász búza a i másik csónak. Ebben már ketten ül- nek. Evezniük se kell. viszi őket a szél.. . Viszi. a. viz lefelé...;Távolodnak egymástól. Hálót vetnek. A partról nézzük őket... Aztán szedik a hálót. Gyorsan. ütemesen... Egyetlen v örősszámyú keszeg ficánkol benne. Három halász. Kikötnék. Idevalósiak Palkonyára. Sajóöriisre. összeismerkedünk. ResteUkedve mondják: most nem sikerült. — A gazdag zsákmány nem mindig szerencse dolga — szól idős Szabó Bertalan, aki már 14 éves kora óta „úszik” a Tiszán. Ismer üt minden zugot, nádszálat... — Az időjárástól is függ ... Télen nehéz a halászás ... — magyarázza. A régi halászéi étről ezt mondja: — Sovány élet volt régetu A káptalannak halásztunk. Es mi mindig szegények maradtunk... Valóban igaz volt az « szóldsmondás: „Halász, vadász, madarász. mind éhenkórász”. —- A szövetkezetben más az éle tünk.— veszi át a szót Bártfai József — Bár nem vagyunk még gazdagok. Három éve alakult a Szőke Tisza Halász Termelőszövetkezet... Most 27 tagja van... Vannak még hajol:, nehézségek. de azért megvagyunk ... Nem szegényes kunyhóban lakik mar a halász ... Szép családi házakat építünk... Jól élünk... Persze még jobban akarunk. -. — Az a legnagyobb baj. hogy nincs rendes felszerelésünk, — szól közbe a harmadik halász. Olter Ká— A legnagyobb baj az. — inti le Bártfai József. — hogy a Tisza kezdi igazságot. Mert lassan bizony kihál ez a szép. ősi mesterség. Legalább is a Tiszának ezen a borsodi szakaszán. Meri a fiatalok nem mennek halásznak. Várja őket az ipar. A sok szép mesterség, itt az épülő Tiszapalkonyán is. Id. Szabó Bertalan ki is mond.ja, amire gondol: — Legalább bennünket, öreg halái.alászmesterség nagy ».aortást, türelmet kivan... a mai fiatalok meg türelmetlenek is. — A másik baj meg az, — magyarázza Olter Károly. — hogy kevés a nagyháló... Mindössze keltő van a szövetkezetnek. Egy 100 méteres es egy 80-as. Es jobban kellene hala- sitani... Fonál sincs elegendő, hogy hálót készítsünk magunknak. — De azért vannak szép eredményeink, a nehézségek ellenére is. — veti közbe Szabó bácsi. — Mezőcsá- ton van egy szép halászcsárdánk. Havonta átlag 6—700 adag halászlét. 400 adag paprikást, .700 adag rántotthalai adunk el... Szép forgalma van a csárdának... Megkerestük a halászszövetkezet elnökéi, Csaltos Józsefet. Ezt mondta: — A szövetkezet a múlt évben sem volt ráfizetéses, most sem lesz. .Tavaly is teljesítettük a tervei. 206 mázsa halat fogtunk. Több tagunk' 14—15 ezer forintot keresett és legtöbbjüknek földje is van. Egy tsz- fognak 12 mázsa halat kell kifognia. de ezt sokati túlteljesítik. Nálunk egy munkaegysén 100 forintot ér. Szóval jól meglennénk, de van problémánk: kevés a csónak, a háló, a fonal, s nincs még bárkánk, ahol a halat tárolni lehetne. A Budapesti Kenderfonógyár nagyon nehezen küldi el a megrendelt anyagot. (I) Mégis, a leg fontosabb .az lenne, ha olyan üzem patronálna bennünket, amely valóban , segít. Sajnos még nincs ilyen. Pedig a megyében és Miskolcon is sokan szeretik a halászlét... Olyan patronázst szeretnénk, mint a D1MÁVAG. amely minden kérés nélkül segítségünkre ‘ Külön. M-i Mii fogott a bálótok? szokat támogassanak... Már úgy értem. hogy a szövetleezetet. Hiszen a tiszai halnak nincs párja a világon... S dolgozunk mi kitartóan, szeretjük a Tiszáidba már a fiatalok csak a halat szeretik... — Bizony. — folytatja Bártfai bácsi — a fiatalolc hatat fordítanak a iríznek... Pedig van romantika eh— Kenés a hal. A szőke Tisza barna lett... A Sajóitól is tintaszinfi viz ömlik bele. A palkonyái erőmű környékén is elszennyezik a vizet. Ha ben a mesterségben. Nyáron itt lakunk a szabadban, kunyhót építünk Í zet rakunk a parton és főzzük. sii> k a halat... De úgy látszik < hegesztés, meg más mesterség jobba • tetszik a gyerekeknek. Érthető is. Nagyot változott a világ. Meg aztán • Vörössaarnyú keszeget’ . bözó szerszámokat ajándékoztak a halászcsárdának. Aztán beszélt a jövőről, a tervekről: egy halastavat akarnanak létesíteni Tarján határában. Kérték a Halkutató Intézet véleménuét. de meg válaszra sém méltatták ölcet. Szerelnék felvirágoztatni a szövetkezetei. Gyarapítani fogják liafállományukat. A tervek szerint 9 mázsa 20 kilogram kis ludat tesznek a Tisza két holtagába. Arról is szó esett, hogy Miskolcon nyitnának egy hal értékesítő üzletet, csak helyiségre lenne szükségük. Es természetesen a helyi szervek támogatására, mert a szövetkezet- most kezd megerősödni. A halászok szorgalmas emberek, de a szorgalom még nem minden. Több támogatást kéritek a tanácsi szerektől is. És fontos, hogy mebtiszfít- <ik a Tisza vizét. Több szűrőberen- lezésre lenne szükség. (gy élnek, ilyen kezdeti nehézsé- i ■ckkel küzdenek ma a Szőke Tisza ■ ‘alász Termelőszövetkezet dolgozói. "gtobbjük idős ember, mégis nagy forgalommal munkálkodnak. s hk- or sem pihennek majd. ha befaav a Tisza vize. Léket vágnak, a jég hátára szedik a Tisza kincsét ...De addig is. amíg befagy a víz. keritöháló- val dolgoznak. A hatom halász újra vizreszáll. ’ lalót vetnek. Messze még az este. hét egy szerencsés fogás... A két 'Kik egyre távolodik... Viszi a viz '' SZEGEDI LÁSZLÓ Fényképezte: SZABADOS GYÖRGY Nagymitkolci kalauz A kaszinókról Városunkban hajdan a céhes iparosok, a kompániákba szervezkedett kereskedők, s a maguk sajátos népszokásait ápoló földművesek szűkkörü elzártságban élték társas életüket. Ez az elkülönülés a múlt század elején lazulni kezd. , A Nyugat-Európát járt Széchenyi István kezdeményező szellemében a megye és a város vezető urai 1831- ben megalakítják a miskolci Nemzeti Kaszinót. A tagságba beletartoznak a nemesek, továbbá a város gazdagabb és kisebb polgárai. Az utóbbiak azonban csak néhány évig. Kiválásuk után a kaszinó több mint egy évszázadon át a „vezető réteg" társas köre. Elnökei nagy közéleti személyiségek. — Az első otthont az Almásy-palotában rendezik be. Ez a XIX. század közepén kibővített, eredetileg barokk stílusú ház ma is megvan. Az Avas« Szálló nyugati szomszédépülete. Innen költöznek át a Fáy-kúriába, ebbe a földszintes. szélesen elterülő, középső kiugró homlokzatán timpanonnal díszített provinciális barokk-stilű épületbe. Ezt a házat, mely a mai Déryné-' és Palóczy-utca találkozásától kissé délnyugatra terült el. századunk elején a Nemzeti Bank felépítésekor bontották le. Az úri kaszinó hamarosan vonzó légkört teremt a „nagyoknak*\ Közös szórakozás, olvasgatás, kártyázás. mérsékelt iddogálús baráti perceiben fel üdülve, jól esik megtár- gyalgatni a város, a megye, az ország közügyéit, sót, cselekedni. A tagok nemcsak közfelolvasással üdvözli k Kossuth Lajos országgyűlési és törvényhatósági tudósításait, hanem alkotó tevékenységbe is kezdenek. A 40-es évek elején anyagilag támogatják a város első kisdedóvójának létesítését. 1846-ban Szemére Bertalan országgyűlési követünk (1848-ban belügyminiszterünk) elnöksége alatt kezdeményező lépéseket tesznek Miskolc nemzeti színházának felépíttetésére. Színházépítő részvénytársaságot, alakítanak a város és a megye tehetősebbjeinek bevonásával, s* hamarosan anyagi alapot teremtenek. Bár a szabadságharc leveretése után a Habs- burg-önkény teljes súlyával rászakad a nemzetre, a színház folyamatosan épül. 1850 után már olyan karban van. hogy a Nemzeti Kaszinó az árkádos főutcai elöoszlo- pok feletti emeletes épületrészbe tud költözni. Itt is találja meg végleges otthonát. Az elnyomatás éveiben vigaszt nyújtó, társas üdülőhely: Innen kezdve azonban a kaszinó építő korszaka lezárul. A kiegyezés utáni időkben vidáman pezsgő élet indul ugyan hangos találkozókkal, kártyapartikkal, a játékos közös szórakozást fényes mulatságok, bálok tarkítják —, de a szellemi élet csak kedélyes, meddő politizálgatásban, s vegyes értékű könyvek, folyóiratok olvasgatásában merül ki. A második világháború után a nemzeti kaszinó ideje lejár. Miskolc kispolgárságának az egyleti élet felé vonzódó tagjai 1837- bea váltak ki a nemzeti kaszinóból. Ebben az évben alakult meg a távozók szervezkedésével a Polgáregylet. nagyrészt kisiparos tagokból, szűcsökből, szabókból, gyertyamár- tókból. festőkből. Az alapító elnök. Regéczy Nagy István ref. líceumi nevelő. Hogy őt választották elnökül, ez azt bizonyítja, hogy ebben az időben a kisiparosság a szerény fizetésű értelmiséggel kíván együtt haladni. A Polgáregylet alakulásának más jelentősége is van. A kispolgári életnek ez az új társas formája sietteti a céhes szokások hanyatlását Az egyletben meghonosított új, idegen eredetű játékok (kár-, tya, biliárd, kugli) kiszorítják a sokáig hagyományosan élt népi játéE akat is. Viszemt a tagság nyer va- :mit: szélesebb látókörhöz jut, megtalálja az utat az általános műveltséghez, s figyelme fokozottabban fordul a közügyek felé. A Polgáregylet első székhelye a Széchenyi utca (akkor mgg Piac utca) egyik magánháza. Végső letelepedési helynek a Rákóczi utca-zug tetszik meg, közel a Szinva parthoz, ahová 1846-ban költöznek. Az első évek a hősi erőfeszítések és a közügyek iránt érzett és tettekben is megnyilvánuló őszinte áldozatkészség korszakát jelentik. Darabonként hozzák össze a bútorzatot, az asztalokat, székeket saját családjuktól vonva meg. Ugyanígy a könyveket is. Irodalmi érdeklődé- sükre jellemző, hogy az akkori folyóiratokat egymásután rendelik meg (Jelenkor, Regélő, Honművész). Az első évtizedek az úri kaszinóhoz hasonló építő szakaszt mutatnak. Az összejövetelek meghitt, baráti hangulatában itt is megszületik néhány szép, építő gondolat, s tettekké érlelődik. A báli rendezvényekből befolyt összegekből a Polgár-1 egylet hathatósan hozzájárul a vá-1 tos közvilágítási problémáinak enyhítéséhez. A szabadságharc idején zálogba adott takarékpénztári részvényekből a honvédséget segíti. Pedig ebben az időben nehéz anyagi gondokkal küzd. mégis, erejéből arra is telik, hogy a szegényen elhalt társak özvegyeit segélyezze. Az elnyomatás éveiben császári biztosok felügyelete alatt csendes szórakozással, olvasgatással töltik az időt. A kiegyezés után anyagilag fellendül az egylet, új bútorokkal, könyvekkel. festményekkel gyarapszik az otthon, ez az egyszerű kispolgári, fatornácos ház. melynek a Szinvapart közelében elterülő udvarán derűs, napos időkben jól esik a kártyázgatús. kugli- zás. A Szinva túlsó partjáról busz-, kén tekint át ide az ev. ref. fiigimnázium. A téli időszakokban vígan zajlanak a bálok. Folynak a társadalmi ünnepségek. Fényes keretek közt ünnepli meg az egylet 1887’ ben fennállásának 50 éves és 1987- ben 100 éves jubileumát. Századunk elején bekövetkezik az iparos tagság második kiválása, most már a Polgáregyletből. A kirajzott kisiparosok megalakítják az Iparoskört. majd a Kossuth Lajos utcai új székházba költöznek. A Pólgúregylet, mint polgári kaszinó, most már lényegében a dolgozó és nyugdíjas értelmiség otthona. A társadalmi első évtizedeiben általánossá válik az egyletek életében is. Az 1897- ben megalakult Miskolci Mezőgazdik Társas Egylete századunk elején felépíti Major utcai székhazát, közel a belvároshoz. Ebben a kisvárosi mintájú, de elég tágas, udvaros épületben kaszinóznak, játszanak. olvasgatják a mezőgazdasági szaklapokat, megtárgyalják a földmunkát, pásztorok fogadását. A téli időkben nemcsak elmulatnak, láncolnak itt. han*»m itt tervezik el a híres „batyubólok. ■ is, melyeket aztán a Koronában .idéznék meg. Egyletekbe tömörülnek a vasutasok, tűzoltók is. A gyári dolgozók egyleti életének fejlődését azonban megakadályozzák az akkori állami és üzemi szervek. A város legnépesebb burzsoá rétege 1900-ban alakítja meg a Kereskedők és Gazdák Körét s építteti fel a mai Déryné (Deák F.) utcában a pesti közvetítéssel hozzánk is átkerült bécsi szecessziós stílusban a városakkorilggnagyobb méretű, tágas udvarú egyleti épületét (mai „Kamaraszínház"), mely csakhamar a pénzemberek, főleg gazdag kereskedők, nagytisztviselők fényűző otthonává válik. Tökegyűj- tö. spekulatív szellem uralkodik itt. Ennek a társas körnek már tőzsdéje is van. Az első világháborút követő inflációs idők zűrzavarát ügyes konjuhkturákkal használják ki. 100.000 pengő költséggel 1929- ben díszes nyári terasszal és hangulatos, pompás kerthelyiséggel bővíttetik ki. Nem volt véletlen, hogy a Tanácsköztársaság éppen ezt az épületet foglalta le a szak- szervezetek számára. A Tanácsköztársaság bukása után a húszasharmincas években a társadalmi élet teljes szétoldottságát. a. kapitalista mohóság és a felelőtlen liberális szellem elburjánzását, s a haladó kritikai szellem félénkségig menő óvatosságát mutatja a város közélete. Az üzemi dolgozók egyleteiben a haladó eszmék ápolása csak illegalitásban történik. A jövőre készülődés a vasas székházban folyik legerősebben .1940- től. A második világháború után a szocialista eszmék diadala hamarosan új helyzetet teremt. A múlttá vált kaszinók helyett egymás után alakulnak meg az üzemi és tömegszervezeti kultúrotthonok, s új programot, a kulturális forradalom építő szellemét hozzák magukkal. A társas élet újjáformálása, a dolgozók szabad klubéletének fejlesztése. egészséges, szocialista tartalommal való betöltése ma már szemünk előtt játszódik le. Méltó arra. hogy mindnyájunk közügye Lajos Árpád Tanácstagok fosadóórái: Városi tanácstagok: Január 17-én: Szűcs János. 44-cs kislakás. 17—J9 óráig: Darae<> Jánosnő. Németh T. u. 3«.. 16-18 óvále: Guba Barna IV. kerületi tanácsháza. 17—19 óráig. Január l*-án: Prókai József. Homokbánya. ifi 18 óráig. IV. kér. tanácstagok: Jan. L7-én: Szmola Imre. IV. kér. tanacs. 17-if óráig: Szabó Sámuel. IV. ke*. tanú c*. 17—19 óráig; Kiss Erzsébet, ív. kér. tanács, 17-19 óráig; Orota Józseíné. Ma- ;inov«kij u. 141.. 14—ie óráig: Kerékgyártó Mihály, Görömböly. Dallas u. ZU 1«—is óráig: Virtcze Sándor. Görömboiy. Reif« Károly u., 14—18 óráig. Január 18-án: Tóth Lajosné. Gárdonyi :éz* u. 1«., U—19 óráig. Hideg szél süvít. Tépi a füzesi. Zúg. zörög a nádas. A szél ujja fodor esi koka: húz a Tisza hálára. Kemény idő. Sehol egy ember. De ni! A nádasból csónak szökkent a vízre. Magános halász lehet. De nem! Ismét szét nyílik a nád. s „kifut" a
