Észak-Magyarország, 1960. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-17 / 14. szám

6 KSZAKMAGTAltORSZAO I >uilűllomúny. Nem is értem, n.ien nem veszik ezt komolyan a felsőbb szernek. Most dél felé. tisztább helyre húzódnak a halak. Nem panasz ez. Szavaikból kicsen­dül a halászmesterség féltése. A ha­lászélet szeretete mondat kt ve'fik az Gulyás Lajos cégi halász búza a i másik csónak. Ebben már ketten ül- nek. Evezniük se kell. viszi őket a szél.. . Viszi. a. viz lefelé...;Távolod­nak egymástól. Hálót vetnek. A part­ról nézzük őket... Aztán szedik a hálót. Gyorsan. ütemesen... Egyet­len v örősszámyú keszeg ficánkol benne. Három halász. Kikötnék. Idevaló­siak Palkonyára. Sajóöriisre. összeis­merkedünk. ResteUkedve mondják: most nem sikerült. — A gazdag zsákmány nem min­dig szerencse dolga — szól idős Sza­bó Bertalan, aki már 14 éves kora óta „úszik” a Tiszán. Ismer üt min­den zugot, nádszálat... — Az idő­járástól is függ ... Télen nehéz a ha­lászás ... — magyarázza. A régi ha­lászéi étről ezt mondja: — Sovány élet volt régetu A káptalannak ha­lásztunk. Es mi mindig szegények maradtunk... Valóban igaz volt az « szóldsmondás: „Halász, vadász, ma­darász. mind éhenkórász”. —- A szövetkezetben más az éle tünk.— veszi át a szót Bártfai József — Bár nem vagyunk még gazdagok. Három éve alakult a Szőke Tisza Ha­lász Termelőszövetkezet... Most 27 tagja van... Vannak még hajol:, ne­hézségek. de azért megvagyunk ... Nem szegényes kunyhóban lakik mar a halász ... Szép családi házakat épí­tünk... Jól élünk... Persze még jobban akarunk. -. — Az a legnagyobb baj. hogy nincs rendes felszerelésünk, — szól közbe a harmadik halász. Olter Ká­— A legnagyobb baj az. — inti le Bártfai József. — hogy a Tisza kezdi igazságot. Mert lassan bizony kihál ez a szép. ősi mesterség. Legalább is a Tiszának ezen a borsodi szakaszán. Meri a fiatalok nem mennek halász­nak. Várja őket az ipar. A sok szép mesterség, itt az épülő Tiszapalko­nyán is. Id. Szabó Bertalan ki is mond.ja, amire gondol: — Legalább bennünket, öreg halá­i.alászmesterség nagy ».aortást, tü­relmet kivan... a mai fiatalok meg türelmetlenek is. — A másik baj meg az, — magya­rázza Olter Károly. — hogy kevés a nagyháló... Mindössze keltő van a szövetkezetnek. Egy 100 méteres es egy 80-as. Es jobban kellene hala- sitani... Fonál sincs elegendő, hogy hálót készítsünk magunknak. — De azért vannak szép eredmé­nyeink, a nehézségek ellenére is. — veti közbe Szabó bácsi. — Mezőcsá- ton van egy szép halászcsárdánk. Ha­vonta átlag 6—700 adag halászlét. 400 adag paprikást, .700 adag rántotthalai adunk el... Szép forgalma van a csárdának... Megkerestük a halászszövetkezet elnökéi, Csaltos Józsefet. Ezt mondta: — A szövetkezet a múlt évben sem volt ráfizetéses, most sem lesz. .Tavaly is teljesítettük a tervei. 206 mázsa halat fogtunk. Több tagunk' 14—15 ezer forintot keresett és leg­többjüknek földje is van. Egy tsz- fognak 12 mázsa halat kell kifog­nia. de ezt sokati túlteljesítik. Ná­lunk egy munkaegysén 100 forintot ér. Szóval jól meglennénk, de van problémánk: kevés a csónak, a háló, a fonal, s nincs még bárkánk, ahol a halat tárolni lehetne. A Budapesti Kenderfonógyár nagyon nehezen kül­di el a megrendelt anyagot. (I) Mégis, a leg fontosabb .az lenne, ha olyan üzem patronálna bennünket, amely valóban , segít. Sajnos még nincs ilyen. Pedig a megyében és Miskol­con is sokan szeretik a halászlét... Olyan patronázst szeretnénk, mint a D1MÁVAG. amely minden kérés nélkül segítségünkre ‘ Külön­. M-i Mii fogott a bálótok? szokat támogassanak... Már úgy ér­tem. hogy a szövetleezetet. Hiszen a tiszai halnak nincs párja a világon... S dolgozunk mi kitartóan, szeretjük a Tiszáidba már a fiatalok csak a halat szeretik... — Bizony. — folytatja Bártfai bá­csi — a fiatalolc hatat fordítanak a iríznek... Pedig van romantika eh­— Kenés a hal. A szőke Tisza barna lett... A Sajóitól is tintaszinfi viz ömlik bele. A palkonyái erőmű kör­nyékén is elszennyezik a vizet. Ha ben a mesterségben. Nyáron itt la­kunk a szabadban, kunyhót építünk Í zet rakunk a parton és főzzük. sii> k a halat... De úgy látszik < hegesztés, meg más mesterség jobba • tetszik a gyerekeknek. Érthető is. Na­gyot változott a világ. Meg aztán • Vörössaarnyú keszeget’ . bözó szerszámokat ajándékoztak a halászcsárdának. Aztán beszélt a jövőről, a tervek­ről: egy halastavat akarnanak léte­síteni Tarján határában. Kérték a Halkutató Intézet véleménuét. de meg válaszra sém méltatták ölcet. Szerelnék felvirágoztatni a szövetke­zetei. Gyarapítani fogják liafállomá­nyukat. A tervek szerint 9 mázsa 20 kilogram kis ludat tesznek a Tisza két holtagába. Arról is szó esett, hogy Miskolcon nyitnának egy hal értéke­sítő üzletet, csak helyiségre lenne szükségük. Es természetesen a helyi szervek támogatására, mert a szövet­kezet- most kezd megerősödni. A ha­lászok szorgalmas emberek, de a szorgalom még nem minden. Több támogatást kéritek a tanácsi szer­ektől is. És fontos, hogy mebtiszfít- <ik a Tisza vizét. Több szűrőberen- lezésre lenne szükség. (gy élnek, ilyen kezdeti nehézsé- i ■ckkel küzdenek ma a Szőke Tisza ■ ‘alász Termelőszövetkezet dolgozói. "gtobbjük idős ember, mégis nagy forgalommal munkálkodnak. s hk- or sem pihennek majd. ha befaav a Tisza vize. Léket vágnak, a jég hátá­ra szedik a Tisza kincsét ...De ad­dig is. amíg befagy a víz. keritöháló- val dolgoznak. A hatom halász újra vizreszáll. ’ lalót vetnek. Messze még az este. hét egy szerencsés fogás... A két 'Kik egyre távolodik... Viszi a viz '' SZEGEDI LÁSZLÓ Fényképezte: SZABADOS GYÖRGY Nagymitkolci kalauz A kaszinókról Városunkban hajdan a céhes iparosok, a kompániákba szervezkedett kereskedők, s a ma­guk sajátos népszokásait ápoló földművesek szűkkörü elzártságban élték társas életüket. Ez az elkülö­nülés a múlt század elején lazulni kezd. , A Nyugat-Európát járt Széchenyi István kezdeményező szellemében a megye és a város vezető urai 1831- ben megalakítják a miskolci Nem­zeti Kaszinót. A tagságba beletar­toznak a nemesek, továbbá a város gazdagabb és kisebb polgárai. Az utóbbiak azonban csak néhány évig. Kiválásuk után a kaszinó több mint egy évszázadon át a „vezető réteg" társas köre. Elnökei nagy közéleti személyiségek. — Az első otthont az Almásy-palotában rendezik be. Ez a XIX. század közepén kibővített, eredetileg barokk stílusú ház ma is megvan. Az Avas« Szálló nyugati szomszédépülete. Innen költöznek át a Fáy-kúriába, ebbe a földszin­tes. szélesen elterülő, középső ki­ugró homlokzatán timpanonnal dí­szített provinciális barokk-stilű épületbe. Ezt a házat, mely a mai Déryné-' és Palóczy-utca találkozá­sától kissé délnyugatra terült el. századunk elején a Nemzeti Bank felépítésekor bontották le. Az úri kaszinó hamarosan vonzó légkört teremt a „nagyoknak*\ Kö­zös szórakozás, olvasgatás, kártyá­zás. mérsékelt iddogálús baráti per­ceiben fel üdülve, jól esik megtár- gyalgatni a város, a megye, az or­szág közügyéit, sót, cselekedni. A tagok nemcsak közfelolvasással üd­vözli k Kossuth Lajos országgyűlési és törvényhatósági tudósításait, ha­nem alkotó tevékenységbe is kezde­nek. A 40-es évek elején anyagilag támogatják a város első kisdedóvó­jának létesítését. 1846-ban Szemére Bertalan országgyűlési követünk (1848-ban belügyminiszterünk) el­nöksége alatt kezdeményező lépése­ket tesznek Miskolc nemzeti szín­házának felépíttetésére. Színházépí­tő részvénytársaságot, alakítanak a város és a megye tehetősebbjeinek bevonásával, s* hamarosan anyagi alapot teremtenek. Bár a szabad­ságharc leveretése után a Habs- burg-önkény teljes súlyával rásza­kad a nemzetre, a színház folyama­tosan épül. 1850 után már olyan karban van. hogy a Nemzeti Ka­szinó az árkádos főutcai elöoszlo- pok feletti emeletes épületrészbe tud költözni. Itt is találja meg vég­leges otthonát. Az elnyomatás évei­ben vigaszt nyújtó, társas üdülő­hely: Innen kezdve azonban a ka­szinó építő korszaka lezárul. A kiegyezés utáni időkben vidáman pezsgő élet indul ugyan hangos találkozókkal, kár­tyapartikkal, a játékos közös szóra­kozást fényes mulatságok, bálok tarkítják —, de a szellemi élet csak kedélyes, meddő politizálgatásban, s vegyes értékű könyvek, folyóira­tok olvasgatásában merül ki. A második világháború után a nemzeti kaszinó ideje lejár. Miskolc kispolgárságának az egy­leti élet felé vonzódó tagjai 1837- bea váltak ki a nemzeti kaszinóból. Ebben az évben alakult meg a tá­vozók szervezkedésével a Polgár­egylet. nagyrészt kisiparos tagokból, szűcsökből, szabókból, gyertyamár- tókból. festőkből. Az alapító elnök. Regéczy Nagy István ref. líceumi nevelő. Hogy őt választották elnö­kül, ez azt bizonyítja, hogy ebben az időben a kisiparosság a szerény fizetésű értelmiséggel kíván együtt haladni. A Polgáregylet alakulásá­nak más jelentősége is van. A kis­polgári életnek ez az új társas for­mája sietteti a céhes szokások ha­nyatlását Az egyletben meghonosí­tott új, idegen eredetű játékok (kár-, tya, biliárd, kugli) kiszorítják a so­káig hagyományosan élt népi játé­E akat is. Viszemt a tagság nyer va- :mit: szélesebb látókörhöz jut, megtalálja az utat az általános mű­veltséghez, s figyelme fokozottab­ban fordul a közügyek felé. A Pol­gáregylet első székhelye a Széche­nyi utca (akkor mgg Piac utca) egyik magánháza. Végső letelepe­dési helynek a Rákóczi utca-zug tetszik meg, közel a Szinva parthoz, ahová 1846-ban költöznek. Az első évek a hősi erőfeszítések és a köz­ügyek iránt érzett és tettekben is megnyilvánuló őszinte áldozatkész­ség korszakát jelentik. Darabon­ként hozzák össze a bútorzatot, az asztalokat, székeket saját család­juktól vonva meg. Ugyanígy a könyveket is. Irodalmi érdeklődé- sükre jellemző, hogy az akkori fo­lyóiratokat egymásután rendelik meg (Jelenkor, Regélő, Honművész). Az első évtizedek az úri kaszinóhoz hasonló építő szakaszt mutatnak. Az összejövetelek meghitt, baráti hangulatában itt is megszületik né­hány szép, építő gondolat, s tettek­ké érlelődik. A báli rendezvények­ből befolyt összegekből a Polgár-1 egylet hathatósan hozzájárul a vá-1 tos közvilágítási problémáinak eny­hítéséhez. A szabadságharc idején zálogba adott takarékpénztári rész­vényekből a honvédséget segíti. Pe­dig ebben az időben nehéz anyagi gondokkal küzd. mégis, erejéből arra is telik, hogy a szegényen el­halt társak özvegyeit segélyezze. Az elnyomatás éveiben császári biztosok felügyelete alatt csendes szórakozással, olvasgatással töltik az időt. A kiegyezés után anyagi­lag fellendül az egylet, új bútorok­kal, könyvekkel. festményekkel gyarapszik az otthon, ez az egy­szerű kispolgári, fatornácos ház. melynek a Szinvapart közelében el­terülő udvarán derűs, napos idők­ben jól esik a kártyázgatús. kugli- zás. A Szinva túlsó partjáról busz-, kén tekint át ide az ev. ref. fiigim­názium. A téli időszakokban vígan zajlanak a bálok. Folynak a társa­dalmi ünnepségek. Fényes keretek közt ünnepli meg az egylet 1887’ ben fennállásának 50 éves és 1987- ben 100 éves jubileumát. Századunk elején bekövetkezik az iparos tagság második kiválása, most már a Polgáregyletből. A ki­rajzott kisiparosok megalakítják az Iparoskört. majd a Kossuth Lajos utcai új székházba költöznek. A Pólgúregylet, mint polgári kaszinó, most már lényegében a dolgozó és nyugdíjas értelmiség otthona. A társadalmi első évtizedeiben általánossá válik az egyletek életében is. Az 1897- ben megalakult Miskolci Mezőgaz­dik Társas Egylete századunk ele­jén felépíti Major utcai székhazát, közel a belvároshoz. Ebben a kis­városi mintájú, de elég tágas, udva­ros épületben kaszinóznak, játsza­nak. olvasgatják a mezőgazdasági szaklapokat, megtárgyalják a föld­munkát, pásztorok fogadását. A téli időkben nemcsak elmulatnak, láncolnak itt. han*»m itt tervezik el a híres „batyubólok. ■ is, melyeket aztán a Koronában .idéznék meg. Egyletekbe tömörülnek a vasuta­sok, tűzoltók is. A gyári dolgozók egyleti életének fejlődését azonban megakadályozzák az akkori állami és üzemi szervek. A város legnépesebb burzsoá ré­tege 1900-ban alakítja meg a Ke­reskedők és Gazdák Körét s épít­teti fel a mai Déryné (Deák F.) utcában a pesti közvetítéssel hoz­zánk is átkerült bécsi szecessziós stílusban a városakkorilggnagyobb méretű, tágas udvarú egyleti épüle­tét (mai „Kamaraszínház"), mely csakhamar a pénzemberek, főleg gazdag kereskedők, nagytisztviselők fényűző otthonává válik. Tökegyűj- tö. spekulatív szellem uralkodik itt. Ennek a társas körnek már tőzs­déje is van. Az első világháborút követő inflációs idők zűrzavarát ügyes konjuhkturákkal használják ki. 100.000 pengő költséggel 1929- ben díszes nyári terasszal és han­gulatos, pompás kerthelyiséggel bő­víttetik ki. Nem volt véletlen, hogy a Tanácsköztársaság éppen ezt az épületet foglalta le a szak- szervezetek számára. A Tanácsköz­társaság bukása után a húszas­harmincas években a társadalmi élet teljes szétoldottságát. a. kapi­talista mohóság és a felelőtlen li­berális szellem elburjánzását, s a haladó kritikai szellem félénksé­gig menő óvatosságát mutatja a vá­ros közélete. Az üzemi dolgozók egyleteiben a haladó eszmék ápo­lása csak illegalitásban történik. A jövőre készülődés a vasas szék­házban folyik legerősebben .1940- től. A második világháború után a szocialista eszmék diadala hamaro­san új helyzetet teremt. A múlttá vált kaszinók helyett egymás után alakulnak meg az üzemi és tömeg­szervezeti kultúrotthonok, s új pro­gramot, a kulturális forradalom építő szellemét hozzák magukkal. A társas élet újjáformálása, a dolgozók szabad klubéletének fej­lesztése. egészséges, szocialista tar­talommal való betöltése ma már szemünk előtt játszódik le. Méltó arra. hogy mindnyájunk közügye Lajos Árpád Tanácstagok fosadóórái: Városi tanácstagok: Január 17-én: Szűcs János. 44-cs kisla­kás. 17—J9 óráig: Darae<> Jánosnő. Né­meth T. u. 3«.. 16-18 óvále: Guba Barna IV. kerületi tanácsháza. 17—19 óráig. Január l*-án: Prókai József. Homok­bánya. ifi 18 óráig. IV. kér. tanácstagok: Jan. L7-én: Szmola Imre. IV. kér. tanacs. 17-if óráig: Szabó Sámuel. IV. ke*. ta­nú c*. 17—19 óráig; Kiss Erzsébet, ív. kér. tanács, 17-19 óráig; Orota Józseíné. Ma- ;inov«kij u. 141.. 14—ie óráig: Kerék­gyártó Mihály, Görömböly. Dallas u. ZU 1«—is óráig: Virtcze Sándor. Görömboiy. Reif« Károly u., 14—18 óráig. Január 18-án: Tóth Lajosné. Gárdonyi :éz* u. 1«., U—19 óráig. Hideg szél süvít. Tépi a füzesi. Zúg. zörög a nádas. A szél ujja fo­dor esi koka: húz a Tisza hálára. Ke­mény idő. Sehol egy ember. De ni! A nádasból csónak szökkent a vízre. Magános halász lehet. De nem! Is­mét szét nyílik a nád. s „kifut" a

Next

/
Thumbnails
Contents