Észak-Magyarország, 1960. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-17 / 14. szám
eszAKMAGTARORSZAG 7 Aláírás után mány segítókészségét és annak hazai eredményeit. Az egy«* szovjet vendégművészek, együttesek előadásainál a pénztárak előtt sorban álló ezrek, a szovjet filmek sokmilliós látogatottsága, a szovjet könyvek iránti igen nagyfokú érdeklődés a fokmér«)! annak, hogy a szovjet kultúra, a szovjet művészet megtalálta az .utat a magyar lakosság szívéhez és értelméhez egyaránt. Szovjet vendégművész rendezi az ország első színházának előadását vendégként, és a nagysikerű szovjet filmről, az Emberi sorsról ír pályázati értekezést a kisiskolás, az ipari tanuló és az egyetemista fiatal. Szovjet főiskolákon, egyetemeken végzett fiatal értelmiségiek állnak kulturális, művészeti életünk számos .posztján és itthon, hazai viszonyok között hasznosítják a Szovjetunióban, a szovjet emberektől, tudósoktól, művészektől tanultakat. A szovjet knl- túra segítsége eggyé vált az egyetemes magyar kultúrával, annak erjesztője, forradalmasítón termékenyítője lett. • Hasonló a helyzet a Szovjetunióban. Ady és Petőfi költészete a szovjet emberek közkincse, Móricz és Mikszáth művei sokszázezres pcidányszámokban forognak közkézen. hogy csak néhány példát említsünk. De említhetnénk Kálmán Imre muzsikájának sikereit, említhetnénk a vendégként kint járt magyar művészegyüttesek és szóló-művészek diadalútjait. Említhetnénk a magyar irodalom és tudomány ezernyi alkotásának szovjet fordítását, amelyek éppen a szovjet átültetés révén lettek a nagyvilágban ismerték és került ki ezzel a magyar kultúra évszázados elzártságából és lett a szovjet kultúra segítségével a világ kultúra-kincsének szerves alkateleme. Csak hevenyészve kiragadottan említettünk néhányat az együttműködésben eltöltött esztendők eredményeinek gazdag tárházából. Egymás kultúrájának megismerésével közelebb kerültünk egymáshoz, közösen szolgáltak a békf, a haladás, a szocializmus építésének ügyét. Az egyezmény I960, évi munkatervének kölcsönös aláírása dokumentálása annak, hogy ezt a kapcsolatot. ezt az együttműködést mindkét nép helyesnek és hasznosnak tartja és a jövőben is folytatni, fejleszteni kívánja. A munkaterv a Szovjetunió és a Magyar Népköztársaság kulturális, művészeti, tudományos, oktatási, egészségügyi, sajtó-. rádió-, televíziós és .sportkapcsolatainak további fejlesztését és elmélyítését irányozza elő. A terv végrehajtása sikerrel fog járni. — állapította meg Ty. F. Stikov. Igen. sikerrel, mert akarjuk a jó együttműködést, akarjuk a sikert és ez a siker egyben a béke ügyének, a haladás és a szocializmus ügyének szolgálata. Fotóriporterünk jelenti : „Az aiairt ist»«, évi magyar- szovjet kulturális és tudoqiányos munkaterv elősegíti népeink további közeledését, a béke. a haladás, a szocializmus ügyét...” — mondotta a minap a Kulturális Kapcsolatok Intézetében Ty. F. Stikov, a Szovjetunió magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, a magyar—szovjet kul-. turálft és tudományos egyezmény 1960. évi munkatervének aláífrása- kor. Ennek az egyezménynek az aláírása az immár másfél évtizedes gyümölcsöző kapcsolatoknak a megnecsétclcsc visszamenőlegesen és előre, a jövőre nézve Is. Másfél évtizede szabad hazánk. Nem sok Idő választ már el csak annak a napnak az évfordulójától, amikor a szovjet hadsereg badije- lentése diadalmasan adhatta tudtára a világnak: Magyarország teljes 'területe felszabadult a fasiszta járom alól* Az ország egyes területein még dörögtek az ágyúk, még tobzódott a vérgőzös nyilas-uralom halállánca. de a folyamatosan felszabadított területeken a szovjet csapátok, a szovjet emberek segítségével már megindult az egészséges élet lüktetése és megindult — ki hitte volna a légiriadók és a háború ezernyi rettegésének közepette!? — a kulturális élet is. Szovjet katonaorvosok segítették a betegeket, szovjet mérnökök építették az első hidakat és. amikor még Budán sortüzek gyilkolták az embereket. Pesten már az Uránia moziban filmet vetítettek a sokat szenvedett pestieknek a szovjet katonák. Tizenöt esztendő telt el. azóta. Régen begyógyultak a háború okozta sebek, s a felszabadítóként hozzánk jött szovjet emberek nemcsak talpraállni segítettek, nemcsak megnyitották — többek között — a kulturális felemelkedés útját, hanem azóta is folyamatosan segítettek és segítenek a még jobb eredmények elérésében, átadják tapasztalataikat az idősebb jótestvér módján, a szeretett fiatalabbikak. Segítenek és szívesen fogadják a mi támogatásunkat, tapasztalatainkat. ' kultúránk gyümölcseit is. Kétoldalú lett ez a segítő kapcsolat: az idősebb testvér és a kezdeti lépeseket tevő kisebb testvér tizenöt év előtti kapcsolatából — az egyenrangúság alapján — mindkét fél számára gazdagon gyümölcsöző és egyre fejlődő kapcsolat lett. Talán szükségtelen is ez alkalommal részletezni a szovjet tudományos ■ és művészeti életnek a magyar kultúrára, a magyar tudományra gyakorolt termékenyítő hatását. Nagy építkezéseink, korszerűsített és új üzemeink, tudományos kutatóintézeti eredményeink egész hosszú sora hirdeti hazánkban Is a diadalmas szovjet tudoAT 403-as és AT 505-ös, valamint a 12 csatornás AT 602-es és AT 603-as készülékeket. A Vadásztölténygyár több típusból valósítja meg idei. nagyobb televíziós programját. A már jól ismert Munkácsy televízión kívül rövidesen megkezdi a Benczúr elnevezésű újtipusú készülék gyártását, amely 17 colos képcsövei készül és az ■Orion AT 403-as készülékéhez hasonló. Ezenkívül az év végére még egy újabb típus gyártását is tervezik. Nagyobb mennyiségben kerül televíziós készülék exportra Js. A tavalyi 43,000 helyett az idén mintegy 54.000 készüléket gyártanak külföldre. 13 százalékkal emelkedik a rövidáru ipar termelése A rövidáru ipar idei terve mintegy 13 százalékkal magasabb a tavalyinál. Korszerű, nagyteljesítményű új gépek üzembeállításával növekszik a különböző szalagok, csipkék és' más rövidáru-ipari termékek gyártása. Lényegesen, de még mindig: nem kielégítően emelkedik a különböző függönyök gyártása. A Lőrinci Szalag- és Csipkegyárban 50 új csipke- verögép üzembeállításával 25 százalékkal — mintegy százezer négyzet- méterrel — növelik a legkeresettebb klöpli függöny gyártását. A Gardé- nai Csipkefüggönygyárban két nagyteljesítményű angol gépet állítanak üzembe. Ennek segítségével 200.000 négyzetméterrel — a termelés húsz százalékos növelésével — több. úgynevezett Bobin függönyt szőnek. A szülői munkaközösség-vezetők és pedagógusok tanácskozásáról A MISKOLCI Herman Ottó Múzeumban január 10-án megnyílt Vietnami Képzőművészeti Kiállítás a korábbi években rendezett kínai és koreai kiállítások után most egy harmadik távolkeleti testvérnép, Vietnam népe művészeti kultúráját ismerteti meg közönségünkkel. A szabadsága kivívásáért oly sokat harcolt és szenvedett nép egész szíve dobog a kiállított két és félszáz műben s megdobogtatja a mi szívünket is. A moszkvai Biennálén feltűnt és világhódító körútra indult müvek a szocializmus útját járó testvérnépek nagy családjának szereznek újabb dicsőséget. A kiállítás a vietnami népnek nemcsak évezredes művészeti kultúrájába, a gyarmati elnyomatás és a kapitalista kizsákmányolás ellen vívott hősi küzdelmeibe és a még mindig leettészakadt ország egyesítéséért folyó harcaiba, mindennapi életébe, hanem a vietnami nép egész lelkiségébe világít be. Ami a kiállítás megszemlélése közben a nézőt elsősorban megragadja, az a képzőművészet és a költészet elválaszthatatlan össze fonódott sága. Ez a művészet az érzések és gondolatok mélyéről fakad, mintha minden kép, rajz, szobor egy-egy belső élménytől fűtött költemény lenne. A vietnami művész- poéták sajátos alkotó módszerének legfőbb jellemvonását a gyarmatosítók elnyomó törekvései, kultúrájuk behatásának korszaka se tudta letörölni a vietnami művészet arculatáról. A vietnami művészet a francia uralom alatt sem szaluidt el sajátos fejlődésének ősi tolójától, így nem érhette az a bizonyos Ahtheus-i tragédia. Vietnam művészei megtalálták azt az utat. amely a korszerű fejlődést biztosítja, de elkerüli a nyugati izmusok útvesztőit és a zsákutcákból való vissza- kanyarodások kényszerét. Vietnam művészei ősi képzőművészeti hagyományaik útján tovább haladva jutottak el 1945-ös augusztusi forradalmuk győzelme után és a sokéves ellenállási harcok idején o isociafssta eszmeiségü művészethez. Művészetük formanyelve ékesítő szavakkal szól az életörömről, a családi és közösiégi boldogságról éppenúgy, mint a szenvedő, megkínzott nemzeti hősökről, a mindennapi élet jelenségeiről, a háborús szenvedésekről, a kis és nagy bánatokról, a szocialista országépítő munkáról, vagy a hazai tájak lenyűgöző szépségeiről. AZ EGÉSZ TÁRLAT zengő optimizmust áraszt. Emberséget. békevágyat, a nagy emberi eszményekért való lelkesedést hirdet:. Kimeríthetetlenül változatos mondanivalójuk van a vietnami művészeknek az emberről. Az emberi érzelmek legszélesebb skálája rezeg h művek százrélű tematikájában, s a legremekebb tájképeken is rendszerint az emberi dolgok köré tárulkoznak a természet szépségei, mint például Hoang Tich-Chu: ..Kölcsönös segítség a vizespalántázásnáV. Ngüyen Hiem: Éjszakai átkelés egy pallón vagy Ngüyen Dük Nüng: Hajnal című lakkfestményén. A táj s a benne élő. dolgozó, harcoló, merész álmokat szövő ember egyforma hangsúllyal épül a kompozícióba. Ezekben a remekművekben is. mások- bán is, ahol az ember és a táj együtt él és tolmácsolja a mű- részi mondanivalóját. Megfigyelhetjük ezt olyan képeken, mint Düong Hüong Minh: Ágyúvontatás c. lakkfestménye ahol a néphadsereg hősi erőfeszítése a téma. A falevelekkel álcázott horgosokat ugyanolyan aranyos-ezüstös fények gtó* Hlűitévzti is (t&i>zis A Vietnami Képzőművészeti Kiállításról riázzák, mint a bonyodalmas terepit erdei tájat. Az .ember és táj ilyen azonos haiigsúlyú megszépítő ábrázolása a hazaszeretet teljesebb értelmezését sugározza. Akit s amit szeretünk, szebbnek, „ragyogóbbnak" látjuk a valóságnál. Az arany, ezüst s általában a fémesen csillogó színek hiányoznak az európai, nyugati piktura palettájáról. Ahol találkozunk velük, inkább építészeti díszítő, iparművészeti vagy vallási jellegű szerepet töltenek be. A távol-keleti vietnami festészet a hagyományos színeknek éppoly beszédes szerepet juttat, mini a velük gyakran kombinált vörös, fekete és melegzöld színek nek. A mi művészeink, ha az arany-ezüst színekkel akarnák gazdagítani hatáseszközeiket — ahogy azt Derkovits és mások megpróbálták — a vietnamiak titkaiból sokat leshetnének el. Avatatlan kézben a fémes színek használata természetesen rossz értelmű glccs-veszélyt rejteget. A vietnamiak művészetében. amelynek nagy múltú és világhírű eszköze a sokféle módon kezelt lakkfesték, az arany-ezüst és a fénytelen színek összeötvözése elbűvölően artisztikus hatásokat ér el. Akármerre tekintünk ezen a kiállításon, számunkra sok új élményt jelentő sajátosság tárul elénk az őst és jelenkori szobrászat, népművészet, grafika és festészet alkotásaiban. A mi művészetünkkel közös érintkezési pontok egyrészt a szó cialista eszmei közösség vonatkozásaiban, másrészt a francia képzőművészeti kultúra behatásait érzékeltető művekben lei helök fel. Hogyan lényegitették a. maguk ízléséhez az európai behatásokat a vietnami művészek, arra szemléltető példák a Dien Bien Fu-nál hősi halált, halt To Ngoc Van grafikáinak selyemfestményeinek és olajfestményeinek (l. Fiatal lány virággal c. finom színekkel megoldott poétikusan szép alkotásának sajátos vonalritmusál). Lüong Xüan Nhi olajfestményeinek formai és szinbeli megoldásad. vagy a modern európai vonalakat hamisítatlan vietnami kolorittal összehangoló Hüiih Van Gam: Munka után c. lakkfestménye. ÁM A FORMANYELV európaisága mögött is az a sajátos lelkiség húzódik meg, amelyre a Dél-Vietnam szive c. szobor <Diep Minh Chau műve) alatt olvasható felírás egyik mondata emlékeztei: Vietnamban a lótuszvirág, amelyet itt egy gyermekét ölelő fiatal déli anya tart kezében, a derűnek, a lélek nagyságának, a szívnek s a szellemnek a szimbóluma Minél jobban elmélyedünk a kiállítási anyag szemléletében, annál inkább érezzük, hogy az egész tárlat a derűnek, a lelki nagyságnak, az igaz szívnek és az emelkedett szellemnek a tükrözője. Nem a technikai bravúrokban gyönyörködünk, hanem a müvek meggyőző erejében. Nem a szakmai megoldások sajátos sokfélesége ejt meg — bár ez is jogosan Köti le érdeklődésünket hanem a vietnami művészek szenvedélyes együttérzése, együttélése és harci közössége a néppel. Megejt drága-meleg mosolyuk és emberszer ételük, amely átrebben müveikben. A családi boldogság sokrétű ábrázolása sokat mond a vietnami nép magas erkölcsi színvonaláról, megingathatatlan optimizmusáról. Pham Gian Giang: A boldogság c. lakk fél- dombormüve, Lüong Xüan Hí: A hajós családja c. selyem- festménye — amely akaratlanul Puvis de Chavannes Halászcsalád c. máshangszerelésű mesterművét idézi emlékezetünkbe — vagy a még többet mondó „A föld végre a mienk” c. szoborcsoport, Tran Van Lám müve. kapja meg többek közt figyelmünket. Az utóbbinál kifejezőbben, bájosabban összehangolt kompozíciót ritkán látunk. „Most már mindenki tanulhat" a címe Ngüyen Si Tot édes-kis gouache-képének, amely a betűvetésnek nekigyiirközö apró nebulókat örökít meg. A földreformnak és a szabad tanulásnak, és az analfabétizmus felszámolásának roppant jelentőségű forradalmi vívmányait művészek sora tartalmilag igen változatosan hangsúlyozza. Ugyanúgy, mint az imperializmus jármát lerázó nép küzdelmes életperiódusának számtalan megörökítést kívánó mozzanatát. Ta Thüc Binh: Aratás az ellenállás idején, életigazan eleveníti meg az ellenség lótávolában sürgősen végzett betakarítási munkát. Mennyi báj van Tran Van Can „Mama; felolvasom neked az újságot" című, vagy Mai Van Hien „Váratlan találkozás” című háborús életképében. Phan Thong: Menetelés a viharban" c. selyemfestménye. To Ngoo Van „Egy hágó megmászása." c. akvarellje — megint csak a háború nehéz éveit, a népi hadsereg hősi teljesítményeit idézi. Mai Van Hien: Értékes tanácsok, Ngüyen Khang: Ho Si Minh és I parasztok c. kompozíciói annak a rajongó szeretetnek művészi szószólói, amellyel Vietnam népe és művészei övezik a költő-elnököt, alánéi megértőbb nagy barát ja jaligha lehet vietnami művészeknek, íróknak. Ugyanilyen szeretettel »rökitik meg az ellenállás nemzeti hőseit, mártírjait (Diep Minh Can szoborművé, Hoang Kiét pasztell portréja két fiatal női hősről). MÉG IGEN SOK MÜ érdemelne nemcsak futó említést, hanem részletesen méltatást, az ősi szobroktól a népi rajzokig és a mai plakátmüvészetértékes terméseiig. Itt azonban összegezzük inkább azt, ami a kiállítás egészéből felejthetetlen élményként érinti a látogatót. Az volt az érzésünk, hogy a csodálatos színek, formák és beszédes vonalak világában kirajzolódott elénk ennek a gyönyörű távol-keleti országnak a képe s a hős vietnami nép múltja.' jelene, élete. A müvek ’ ézfogásnyi és ölelésnyi közeibe hozták e drága, szeretetre- •»íéltó. igaz szívű testvérnépet. Bejártuk hazája csodás dél- ’■eletázsiai tájait s magunkhoz öleltük embereit, megráztuk leezüket és szivünkhöz szorítottuk őket. A vietnami művészek ' ezében fegyver az ecset, a véső. a rajzszerszám s hogy milyen ól forgatják, bizonyítja, hogy a moszkvaiak, prágaiak, pestiek ■ tán meghódították a miskolciak szívét is. Győztek s mi azt kívánjUK, teljesedjék mielőbb leghőbb X'ágyuk: szűnjék meo mielőbb Vietnam kettészakítottságé, déli testvéreik rabsága. Csaknem kétszerannyi televízió kerül az üzletekbe, mint tavaly Javítják a készülékek minőségét Ebben az évben több televízió vevő- készüléket gyártanak. Jóllehet az Orion Rádiógyár csak a múlt évi mennyiséget — mintegy 70.000 készüléket — állítja elő. a Vadásztölténygyár azonban több mint háromszorosára növeli televízió termelését. A két üzem ebben az évben csaknem negyvenezerrel több. összesen 124 ezer televízió készüléket gyárt. Ebből a tavalyi mennyiségnek csaknem a kétszerese, mintegy 70.000 készülék kerül az üzletekbe. Az Orion a múlt év végén forgalomba hozott televíziókat gyártja az -idén te nagyobb sorozatokban: a hatcsatornás A napokban Miskolcon a Megyei Nötanács rendezésében, a városi lanacs dísztermében értekezletet tartottak a szülői munkaközösségek vezetői és a pedagógusok részvételével. A tanácskozáson résztvett Ortutay Zsuzsa, az Országos Nötanács titkára, aki a gyermeknevelés időszerű kér dóséiról és problémáiról tartott előadást. Fényképezőgépünk lencséjévé' cQli-cyy kedves pillanatot örökitetíünk meg.
