Észak-Magyarország, 1960. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-10 / 8. szám
wmmmBMM B AZ ÚJ ÉLET KEZDETE,., (Mucsony. I960, január 8.) r ERŐLKÖDIK A TEL, birkózik a sárral, az esővel. Reggelre eseti egy kis hó. de csak mutatóba. Délre elolvadt: latyakban, bokáig’érő sárban járnak az emberek.' Bányászok jön- nek-mennek gumicsizmában, baljukban mesterségük címere, az elmaradhatatlan karbidlámpa. Másjelé kucsmát parasztemberek toporognak a kapuban,, előttük vastag sure: a jószágok etetéséhez készülődnek. A tanácsházán. Tokaji Ferenc íróasztalán vastag dosszié. Fedőlapján ez áll: „Tsz” — 5 benne nyolcvan darab aláirt belépési nyilatkozat. — Nagyot fordult a világ Mucsonyban! mondták az edeienyt járási pártbizottságon —... egy hét alatt, másfél hét alatt tetté érett a gondolat... De, hogy meg érthetőbb, világosabb legyen e jiagy változás. Mucsonytól is odébb kell mennünk: Albenteiep- re, a bányaüzem pártszervezetéhez. Veres József pámitfcár asztalán szintén egy füzet, s ezen is ez áll: „Tsz- ügyek”. Ha pedig Mucsonyról esik szó. kiderül, hogy éppoly jól ismeri a falut, s szinte név szerint az embereket, mint a bányaüzem dolgozóit. A mucsonyi termelőszövetkezet létrehozásához. a község szocialista átalakításához a járási pártbizottságnak, a község vezetőinek az alberltelepi bányaü2pm kommunistái nyújtották a legtöbb és talán mondhatnánk így is: legeredményesebb segítséget. Már a mull év tavaszán elhatározta 26 család a faluban, hogy közöst alakít, de kevés volt a földterület, nem lett volna üdvös a termelőszövetkezeti gazdálkodás megkezdene. Azonkívül — a bányaüzem pántlikára véleménye szerint — alapvető hiba volt, hogy a jól gazdálkodó, közmegbecsülésnek és tekintélynek örvendő középparasztokat nem győzték meg kellőképpen a nagyüzemi gazdálkodás fölényéről, őket — hogy Veres elvtárs szavaival éljünk: kihagyták ebből a mozgalomból. A pártkong- r.esszus után, amikor különösen előtérbe került az edelényi járásban is a termelőszövetkezeti mozgalom továbbfejlesztése, megerősítése, a bányaüzem kommunistái, elismert szak- tekintélyei. mint Loy Árpád Kos- suth-dijas frontmester, Székely Tibor főmérnök, Balogh Béla főmérnök, Donáczy Ferenc mérnök. Konyha Gyula mérnök. Bence Gyula bányamester. Zömbik Ferenc fó>nér- nök. Járni János építésvezető és még sokan mások naponta felkeresték a mucsonyi gazdákat, a középparasztokat és elbeszélgetek velük a jövőről, a lehetőségekről. — Agitáltunk? Ezt így, a szónak ebben az értelmében nem mondhatnám. Elvtáúsaink felkeresték lakásukon a gazdákat és elbeszélgetlek velük, latolgatták annak esélyeit, hogy mennyivel könnyebben, jobban boldogulnának, ha közösen művelnék a földet. Érveket sorakoztattál: fel más helyen működő, szép eredményeket elérő termelőszövetkezetek példáiból, s egyik-másik helyen az ilyen beszélgetések végül bizony az éjszakai óráikba nyúltak. Maguk a dolgozó parasztok kérték,.bogy beszélgessünk még, hiszen ők is régóta f/ondol kodnak a dolgon, s bizonyosan alá is írják, a nyilatkozatot. ha ezt előbb jól megbeszéljük — a kételyeket eloszlatjuk bennük. Egyetlen olyan liáz sem volt. ahol cnni-innivalőval ne kínoztak volna bennünket, s mindenütt nagyon szívélyesek voltak. Már-már bántott is a dolog, hogy Mucsonyban akarva, akaratlanul ilyen vendégeskedést csapunk, s elhatároztuk, hogy mi is meghívjuk üzemünkbe a gardákat. Tizenhatan jöttek el, s jedagitjdü felszerelésüket. mázsa. Pedig a régi vetéssel az átlag 30—35 mázsa volt. ; A szövetkezetben már mindenki követheti ezt a példát, hiszen a község' már megkapta a hibrid-fejadagját. öt mázsa kiutalást. Ezt már többnyire majd a tsz használja lel. mert a szövetkezet tavaszra megJó hallgatni ezt a tervezgető, okosan számító parasztembert. 18 holddal dolgozott. eddig, de most ezernél is többnek lesz sokadmagával a gazdája... NÉHÁNY ROSSZINDULATÚ EMBER azt mondja, hogy erőszakkal szervezik a tsz-t. a parasztok nem szívesen fogadják a szervezőket és úgy intézik dolgaikat, hogy a látogatók érkezésekor ne legyenek otthon ... Menjünk el hát néhány gazdához: mi a véleményük a mucso- nytoknak a termelőszövetkezetről? Poráczkr-András bácsi túl van már a hatvanon. Ősz hajtól borított magas homloka alól. kék szemével barátságosan tekint a belépőre. Vendégszerető házigazdaként nyújtja kidolgozott. erős kezét és szívélyesen hellyel' kínál bennünket. Csakhamar boroskancsó díszíti az asztalt. Po- ráczlH bácsi eddig 15 holdon gazdálkodott. azok közé az emberek közé tartozik, akik nagyon értik és szeretik is munkájukat. Kukoricából 34 mázsát, búzából 13 mázsát termelt egy holdon, ö irta alá elsőnek a belépési nyilaíkozatot. Csakhamar átjönnek a szomszédok is: Viszlai Jenő és Gadnai György középparasztok, igazi szakemberei a földnek. — Most már más életet kezdünk — mondja Pöráczki bácsi. — Majd vu'Qlátjuk. hogyan sikerül! Persze, a kezdet mindig nehéz. Őszintén megmondom. hogy az első évektől nem várunk sókat. Elég nehéz helyzetben vagyunk, mert nincsenek gazdasági épületeink. Igaz. hogy az én istállómban ts elfér majd vagy tíz tehén, meg a másokéban is. dehát ez ígu nem lesz jó. Egy helyen kell lennie az állatállománynak, mert úgy köny- nyebb gondozni is. Az első években építkeznünk kell. „Más életei- kezdünk”; „nehéz helyzetben vagyunk”; „nincsenek épületeink"; „építkeznünk kell” — mind csupa többesszám. Már nem az „én", hanem a „mi” gondjainkról beszél. Ez a spontán megnyilvánulás is azt bizonyltja, hogy a szövetkezeti gondolat nem idegen tőle. — A szomszéd községben egy jó termelőszövetkezet van. Bizonyara itt is az lesz majd... — Az edelényi szövetkezetei ismerem — mondja Poráczky bácsi — nekik könnyebb volt a kezdés, mert kész gazdasági épületekkel rendelkeztek. De — hirtelen fefcsillon q *zeme — fogadom, hogy mi is megmutatjuk a szomszédoknak: tudunk jól dolgozni! FELEMEL! A POHARAT, mintha ezzel is meg akarná erősíteni, amit mondott — így lesz! Aztán a többi tsz-ról kérdezőt ködnek: hogyan dolgoznak, mennyit segít a óép? Elismerően nyilatkoznak a műtrágyázásról — emeli a termisát- ■ logoi. A vezetőségről is beszélünk. Kit választanak, kit akarnak majd? — Természetesen — olyan ember kell elnöknek^ aki érti a dolgát és mindenki hallgat rá. Mert nagy darab földön kell majd gazdálkodnunk. Ez máj.neth olyan, mintha tíz- tizenöt holdat művelnénk.• De ezt majd eldöntjük a gyűlésen — mondogatják. 1 Valamelyikük megjegyzi: — milyen nagyszerű kertészetei lehet majd itt létesíteni... Igen, ez a legfontosabb: hit a szövetkezetben. a közös muyka erejében. És ezek az emberek hisztiek benne. Érdeklődnek minden iránt, ami a tsz-el van kapcsolatban. Tér- rengetnek, vitatkoznak a szövetkeA ■ búcsúpohárnál Pöráczki bácsi még ezt mondja: — Régóta gondolkodunk mi már ezen. Körülbelül egu éve állandóan beszélgetünk egymás között a tsz- ről. Egyszer már majdnem „megalakultunk”. de aztán nem lett belőle semmi. Most meg... hát már szövetkezetiek vagyunk. Itt a faluban mindenki szeret dolgozni és a tsz- ben^is ezek az emberek dolgoznak ÍME. ÍGY ALAKUL, formálódik, fejlődik Mucsonv ezekben a napokban. így indul az új élet. amelyben a közös gazdálkodást választották a földet, munkát szerető emberek. Onodvjri—Garami—Priska HETI FILMJEGYZET Vörös tinta Magyar film N' AGYON EMBERI, nagyon igaz és napjainkban is gyakori történet pereg előttünk a Ilim vásznán. Szabó Magda méltán nyerte el a film alapjául szolgáló novellájával a Nőtanács — a Nemzetközi Nőnap 50. évfordulójára meghirdetett — pályázatának első diját. A film meséje nagyon röviden összefoglalható: Kádár Mária fiatal tanárnő nehezen tud beilleszkedni a tanári kar kollektívájába. Nehéz is, mert kollégáinak zöme ellenségesen fogadja az „új kádert", talán csak egyedül Acs Zoltán rajztanár, együk tanítványának, Ács Katinak az édesapja áll mellé. A két pedagógus megbarátkozik, de a barátság hamarosan szerelemre vált át. A változást leghamarabb a kislány veszi észre. Lassacskán felborulással fenyeget Acsék családi élete, de a szerelmesek nem tudnak egymástól elszakadni. Hosszú lelki vívódás után döbben rá a fiatal tanárnő — végsösoron attól, hogy szerelmesének kislánya, az ö legkedvesebb tanítványa szemébe mondja a szörnyű igazságot —, hogy nem dúlhat szét egy családot és csendben, búcsú nélkül, a tizenkettedik óra utolsó perceiben, elmegy messzire egy gyermekotthon helyettes vezetőjének, hogy soha többé ne térjen vissza az iskolába és soha többé ne találkozzon szerelmesével. Körülbelül ennyiben foglalható össze a történet, amely — ha helyenként erősen érződik Is rajta szerzőjének női látószöge — novellának igen jó, de a szükreszabott novella közel kétórás filmmé kibővítve már kissé felhígul és a hígító oldat olykor a sziruphoz válik hasonlóvá, megfűszerezve helyenként sematikus mazsolaszemecskékkel is. Csak az iskola tanári karának jellemzését említjük erre példának: ennyire egysíkú és ennyire cgysíkúan negatív pedagógusok aligha léteznek egy iskolába összesürítve, mint azt a film ábrázolja. Erőszakoknak látszik a ponyvaregényen való összetűzés, sematikus a mindent tudó, mindent látó és mindent elintéző, jóságosán bölcs iskolaigazgató rezonór-figurája. Elgondolkoztató az is, hogy a szerelmesek között bármikor bármi történjék, titokban mindig ott leskelődik, illetve hallgatózik a kislány. Mindezek a hibák egészében nem ronthatják le a filmtörténet értékét, amely — ismételjük — igen igaz, igen emberi és igen mai is. A RENDEZŐ Gertler Viktor ép- pen a forgatókönyv gyengébb pontjaihoz, nyúlt kevésbé szerencsés kézzel. P/Hdául a pedagógusok rossz, jellemzését elmélyítette egy olyan beállítással is. hogy egy iskolai ünnepségen a reakciósnak jellemzett pedagógusokat a terem jobboldalára, a pozitív jellemrajzzal felruházottakat a terem baloldalára ültette. Vagy: a szerelmesek levelének megtalálásakor felesleges volt a vízcsap csöpögését és a könyvtár po- rosságát közbeiktatni. A hősnő lelki vívódásának csattogó vonatkerekek könnyfátyolos nézésével való ábrázolása, háttérben az éberen figyeld, életmentésre kész rendőrrel. — ugyancsak nem tartozik a legújabb Capek-évforduló Práfia (MTI) Csehszlovákiában e napokban emlékeznek meg Karel Capek-ről, a modern cseh irodalom kimagasló alakjáról, aki január 9-én lenne hetven éves. A jubileum alkalmából újabb' kiadásban jelennek meg Cápák művei, amelyek a felszabadulás óta száz-százötvenezres n^ldányszá- mot ériek el. A csehszlovák lapok rámutatnak arra, hogy Capek írásai a háború után rendkívül népszerűvé lettek a szocialista országokban. Megemlítik, hogy Magyarországon 1955 óta Capeknek hat jelentős müve és valamennyi útirajza megjelent. ábrázolásmódok közé. Általában a rendezésre is jellemző, hogy egy szűk novellára való történetet kellett hosszú filmmé alakítania. Ezzel magyarázható a játék sodrának gyakori lelassulása, helyenkénti vontatott- saga, egyenetlensége. Ezekért a rendezői hibákért viszont nagy részben kárpótol Gertler sok apró. ötletes beállítása. az egyes Jelenetek siépsége, a ma életének, levegőjének megteremtése a képeken, — nemcsak « környezet szép képi ábrázolásával (ha jól vettük ki a képen, a budapesti XI. kerületben, a Körtér tájékán játszódik a film túlnyomó része), hanem mai életünk apróbb-nagyobb mozzanatainak művészi megjelenítésével is. A dicséret hangján kell szólanunk Tóth János operatőr munkájáról és Polgár Tibornak a történéseket .nagyszerűen aláfestő, muzsikájáról. 0 A film egyes főszerepeiben a fiatal tanárnő mélységesen emberi, igaz művészettel való ábrázolásáért Vasa Évát, a rajztanár kitűnő, hiteles formálásáért Pálos Györgyöt, a csendben szenvedő, szerető feleség remek: alakításáért Tábori Nórát és a kis Kati, a szülei boldogságának széthullásétól félő, tanárnőjét és szüleit egyaránt szeretőd fiatal .gyermekész- szel az élet ámyJtos foltjait is megismerni kényszerülő kislány művészi megjelenítéséért Nádasi MyrtiUt keli dicsérnünk. — Nagyon jólsikerült figura volt Gobbi Hilda . és Makey Margit tanárnője. Timár József kényelmetlenül mozgott az iskolaigazgató rosszul szabott, sematikus alak17 GESZÉBEN a Vörös tinta hibái ellenére is jó film. megérdemli a bizton várható közönségsikert éc mindenképpen felfelé lendíti a magyar filmgyártás grafikonjának görbéjét. fbm) KAMARASZÍNHÁZ: Ma délelőtt 10: Hamupipőke. DetuiáJt >: V Ti Inder laki lányok. £M 1: fcrdokhd lasság. Jan. 14: Crdekbazaasá«. (tg szünet. Jan. 12: Füredi komédiások. (TV Szigligeti béri. Jan. 13: Füredi komédia- •sok. (7). Móricz Zs. bért. Jan. 14; Kormos .'*6- <T). Petites béri. Január 10-én délelőtt 10 órakor: Mtxe- I i'.mck gyermekek részére. Műsoron: stk» ncs mese- cd rajzfilm. Belépődíj gyermekeknek 3 forint, felnőtteknek 3 forint« Délután 3-0-iz: Híradó mozi. Folytatóid kos előadások. Belépődíj 3 forint. A társadalom és a nevelés kapcsolati» cimmel Jiótf ő ^ delekitt ^H^órakor^dn ‘Találkozás az ősemberrel címmel hátíA délután. 4 órakor Tóth Kálmán tanár tart előadást a sejószentpéteri bttnyáss Az USA politikai arculata címmel hót* íőn délután fél S órakor Eber József tá- nár tart előadást a selyemréti építkezés dolaozólnak. Képbontó« - letapogatás címmel a réhéítőn délután íé: .1 órakor PekAr Nándor tart előadást a Flnomhengermüben. A szabadegyetem kozm.YUM tagozata» hétfőn este 6 órakor dr. Pogány Erzsébet előadást „AUerjST a^koaitálritiiV^eSk len volt a beszélgetésen Imre József elvtárs. a járási pártbizottság titkára is. Nagyon hamar feloldódott a. kezdeti elfogultság, kötetlenül, s nagißon őszintén beszélgettünk. — Nagyon jól éreztük magunkat — mondták búcsúzáskor a vendégek — és most már mi mondjuk az elv társaknak. jöjjenek el Mucsonyba ünnep utáni hétfőn, hívjunk össze egy gyűlést• mi leszünk az elsők, akik aláírjuk a belépési nyilatkozatot! — Így történt — mondja Veres elvtárs —. így kezdődött. így folytatódott. A gyűlést megtartottuk és a középparasztok álltái: szavukat. Aláírták a belépési nyilatkozatot. Elsőnek Pöráczki András 15 holdas gazda vette kezébe a tollat, s bizonu néhány nap alatt újabb űrlapokért kellett mennünk Edelénube. mert amit magunkkal vittünk, mind elfogyott ... ... ÉS MOST ÚJRA ITT VAGYUNK Mucsonyban. Járjuk az utcákat. portákat, beszélgetünk az emberekkel, akik aM új életet választották ezekben a napokban: milyen terveik vannak, milyen elképzelésekkel néznek a jövő elébe. Slefáii György „tavaszi” ember. Hogy tényleg akkor'született-e, nem tudjuk, de született ebben a keménykötésű emberben valami még tavaly tavasszal... Amikor kezdődött. — Szövetkezel!... És ezt ö úgy mondta ki. mint végső szentenciát, amit már megváltoztatni nem lehet. Az asszony is ráállt. Erőben, kiállásban méltó párja férjének. Szóval a madár egykönnyen nem repülne ki a kezéből. < S most. amikor a község tele van izgalommal... nevek röpködnek — Már ö is? Stefánék a holnap kalendáriumában lapozgatnak. Benézünk hozzájuk néhány percre. Délután van. három óra felé jár az idő. Aztán hol is találkozhatnánk a gazdával mint a jószágok között. Etet. Kíváncsian néz fel a tehenek közül, amikor ráköszönünk, majd hirtelen, elmosolyodik huncutkásan. Azzal kezdi ő is, mint a községben száz közül kilencvenkilencen: — Kerüljenek beljebb! Végignéz még a jószágokon, azok jóízűen ropogtatják az eléjük tett abrakot.- Az asszony a konyhában foglalatoskodik. Ö nemigen szó!, ahogy a parasztasszonyok tesznek amolyan férfi diskurzusoknál. Észre sem vettük, amikor kiment, csalc amikor visszatért, kezében egu hasai üveggel, benne piros borral. Jóllehet, arra gondolt, nehogy nyikorgással induljon a beszélgetés szekere... Nem is kell kérlelni Stefán Györgyöt. mondja 6 magától i3, mert híérett benuc a gondolat már csaknem egy teljes éven át: hogyan lesz. mint lesz. hol lesz az c helye és isten tudja, mi minden.. Gazdásziskolál járt valamikor. A: ott tanultak még ma is frissen élnek benne, a negyedik iksz felé is.. — Az én Öreg tanárom sokat elmondta: ne a földet ouarapítsd. ha- nem a munkát. Hát ebben igaza volt Sokan vetettek itt U tavaly kukoricát. tlgyszer bekapálták, aztán: isler; neki. fakeaeszt...! A dudva élt jól nem a kukorica. Persze, ez nem ál, mindenkire, mert dolgos nép lakji ezt a községet. Megfogják a munkc végét. Ha krUizálgat. s talán van Is a szavában némi rosszal ás. nem akar ^ c megszólni senkit, mert igen szeréni ember, de valahogy meg as mondja, nem árt már ilyesmiről beszélgetni hiszen a tsz küszöbén vagyunk, a; ajtó kinyílt, csak be kell lépni rajta A tsz-ben már nem lehet úgy dolgozni. minf a kisgazdaságban. — Aztán itt van a hibridkukorica Én ezt vetettem tavaly. Lett is kukoricám egy (holdon séegyvennyolt
