Észak-Magyarország, 1960. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1960-01-10 / 8. szám
4 esZABMAGTAKOMZAC Vasára»», 1960. Január 16. Miskolc város lp£ ?ejj” nek kulcskérdése a vízellátási igények kielégítése. A lakásépítési programot csak úgy lehet sikeresen megvalósítani, ha a megépülő lakások vízellátását is biztosítjuk. A továbbfejlődéshez jelenleg, a rendelkezésre álló ivóvíz mennyiségen kívül, napi 15 000 köbméter víztöbblet biztosítása szükséges. Ehhez igénybe kellene venni a még szabad keletbükki forrásokat. melyek a Szinva és Garadna patakokat táplálják. Ha viszont a város lefoglalja ezeket a forrásokat, mint ahogy azókra igényét már be is jelentette, akkor az ipari üzemek vízellátása kerül súlyos helyzetbe, hiszen a sajóvfz a papírgyárnak nem alkalmas és ezért továbbra is rá van utalva a Szán vára. De azok az üzemek is. melyek a sajóvízzel megelck- szenek. csak újabb költséges vezeték- építéssel és a nagy szintkülönbség miatti jelentős energiafelhasználással tudnának a helyzeten segíteni. A város és az Ipar vízigénye a természet bőkezűségéhez képest nem jelentős, hiszen a Szinván évente sok 10 millió köbméter viz folyik le. csak hát nem egyenlő megoszlásban. Van ami- kor másodpercenként 40 ezer liter is lezúdul, máskor pedig csak 150 liter. A karsztvidék miatt a vízlefolyás rendkívül változó értékeket matat. Az árvízi feleslegek tartalékolására a legjobb megoldást a völgyzáró-gá- tak biztosítják. lU12-ben az akkori ipari igények (vashámor, vízimalmok) kielégítése érdekében megépült a hámori gát. mely 600 ezer köbméter víz tárolását tette lehetővé. Azóta a miskolci Ipar nagyot fejlődött, a Hámori tó kapacitása viszont nem gyarapodott, hanem a hordalék miatt állandóan csökken s hasznos térfogatát ma már csak 300 ezer köbméterre becsüljük. A víztároló kapacitás növelésére az idők folyamán számos javaslat született. Voltak, akik Hámor község kitelepítését javasolták, amit a nagyertókü épületállag és a viszonylag kis befogadóképességű tárolási lehetőség miatt nem lenne ésszerű megvalósítani. Mások viszont a Hámori tó felett építendő újabb tó létesítésével akarják a problémát megoldani. Ez a javaslat 1 millió köbméterrel növelné a víztárolási lehetőséget. megépítése azonban a nehéz körülmények miatt kb. 70 millió forint beruházót igényel. Ez azt jelenti. hogy 1 köbméter tótérfogat létesítése 70 forintba kerülne, ami jelentős összeg. A Hámori tó iszaptalanitása is növelné'a viztárolási kapacitást, ehhez azonban a tó ideiglenes lecsapolása szükséges, ami a folyamatos vízellátás biztosítása miatt, amíg csak egy tó áll rendelkezésre, nem lehetséges. A vízből történő iszapkiemelés viszont rendkívül költséges és lassú módszer, de az ís'v nyerhető 300 ezer köbméteres víztárolási többlet az igényekhez kéoest nem is jelentős. A Magyar Hidrológiai Társaság miskolci csoportja társadalmi munkában évek óta kutatja a leggazdaságosabb megoldást a városi és az ipari vízigények kielégítésére. A körültekintő, a tapos kutatómunka során a Társaság miskolci elnöke. Király Lajos erdőmérnök, javaslatot dolgozott ki víztároló tavak létesítésére a Forrásvölgyben és a Csa- nyikvölgyben. A Forrásvölgy gában fekszik. Ha a vízválasztó hegygerinc alatt 860 m hosszú alagutat fúrnának, akkor a Garadna és a Szinva patakok vize a Hámori tón keresztül a forrásvölgyi tóba folyna át. A Forrásvölgyben minimálisan 4,5 millió köbméter vizet lehet tárolni. Ez a Hámori tó iszaptala- nitott térfogatának több mint hétszerese. Építési költségét 40 millió forintra becsülik, tehát 1 köbméter tároló térfogat beruházási igénye 8£0 forint, ami viszont közel nyolcszor olcsóbb, mint a második Hámori tó fajlagos építési költsége. Ez viszont csak a minimum, mert a tervezés során még részletesen megvizsgálandó műszaki meggondolások alapján a forrásvölgyi tó térfogatát esetleg 8 millió köbméterig lehet fokozni. De a beruházás rendkívüli hatékonyságán és a nagy víztömeg tárolásának lehetőségén kívül más előnyöket is ad ez a megoldás. Az új tó létesítése után ugyanis lecsapolható a Hámori tó és kiszárítás után iszapját a leggazdaságosabb módszerrel: dömperrel vagy kisvasúttal lehet eltávolítani. Külön vizsgálat tárgyát képezi az. hogy a mészben gazdag, erdei humuszból álló iszap talajjavításra mennyire használható fel. Kedvező vizsgálati eredmény esetén ez még további népgazdasági előnyt jelent. A tő lecsopoíása után sor kerülhet ■ jelenlegi gát felújítására, megerősítésére. sőt a víz szintjének mintecv 2 m-el történő megemelésére Is. ami a Hámori tó 106 ezer négyzetméter A lap újévi számában nagy érdeklődéssel olvastam „A holnap elébe" összeállításban közölt beszámolókat. A Miskolc—Debrecen és Miskolc— Szolnok közötti közvetlen vasútvonal megépítését célzó javaslat helyesen mutat rá Miskolc és a Jászság, Nagykúnság. Hajdúság közötti kapcsolatok fontosságára, mely a tervezett közvetlen vasútvonalak kiépítésé- vei biztosítaná az Alföld és a Felvidék árucsereforgalmát. Megyénk másik iparvárosának/ özdnak a fejlődését is nagymértékben elősegítené, ha a környező iparvidékkel és mezőgazdasági területekkel közvetlen vasúti összeköttetése lenne. Az Ózd város- fejlesztésével foglalkozó egyik beszámolóban olvastam arról, hogy kívánatos lenn* az ott végződő vasútvonalat a Hatvan—Salgótarján közötti vasútvonallal összekötni. Ezzel egyrészt Budapest felé lehetne rövidebb távol- ságú öszeköttetést biztosítani, másrészt biztosítható lenne a szomszédos salgótarjáni iparvidékkel való közvetlen kapcsolat is. Jelenleg az ózdi Kohászati Üzemekben termelt nyersvas Miskolcon és Hatvanon keresztül. 240 kilométeres utazás után jut el a Salgótarjáni Acélárugyárba. mint feldolgozó üzembe. Közvetlen vasútvonal W- aiaJcításdvai a távolság 70—60 kilométerre csökkenne. A városfejlesztésről szóló beszámolóban —- ha jól emlékszem — a közvetlen vasúti összeköttetés Borsodnádasd—Pé- tervásárán át. Nagy- bátonynál csatlakozna a salgótarjáni vonalba. Ezzel a Budapest—ózd közötti távolság a jelenlegi 240 kilométerről 170 kilométerre csökkenne. Az összeköttetés kialakításához felhasználható lenne az ózd—Borsodnádasd között meglévő kes- keny-nyomközú vasútvonal. valamint a Mát- raballa—Kisterenye között meglévő széles- nyomtávú vasútvonal. Dr. Kletz Andor posta igazgató Hozzászólás az Északmagyarország január 1-i számában megjelent „A holnap elébe' c. összeállításhoz Birsodi antológia a felszabadulás IS. Évfordulójának tiszteletire A TIT irodalmi nakömtdlyónak fölhívd,* Hazánk felszabadulásának 15. évfordulójára a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Borsod megyei szervezetének irodalmi szakosztálya ontológiát bocsát ki Miskolcon a Borsod megyei és miskolci írók, költők szépirodalmi alkotásaiból. Az antológia szerkesztőbizottsága elbírálja mindazokat a beküldött művötöket. irodalmi riportokat, esetleg regény- és drámarészleteket, — amelyek az ország felszabadulásával, az elmúlt 15 esztendő harcaival, eredményeivel, szocialista építőmunkánkkal, a hazánkban végbement mélyre ható gazdasági, politikai, társadalmi és kulturális átalakulással foglalkoznak, s mindezt megfelelő művészi színvonalon ábrázolják. A szerkesztőbizottság a közlésre alkalmasnak talált írásokat aa antológiában megjelenteti. Az írások beküldésének határideje: 196«. február 6. Az elbírálandó műve* a következő címre küldendők: TIT irodalmi szakosztálya, Miskolc, Széchenyi i. 16. A vérseskönyvek sorában Mátyás Ferenc Kegyetlen Will, Marótl Lajos Viliódzó fények énekelnek című kötete látott napvilágot. Külföldi költők verseinek műfordításait foglalja magában Kardos László Ezer álarc mögül című kötete. Hispánia, Hispánia címmel spanyol költők vers- gyűjteményét adta ki az Európa. A modem cseh líra kincsesháza kilenc cseh költő egv-epv kis kötetét foglalja m»'»áb'*n P-.1 kert a címe 7aboloc/U*j szövi® : rseskötetének. A Kossuth Kiadónál megjelent a Fellázad a gettó című naplógyűjtemény, mely a lengyelországi haláltáborok és a lerombolt varsói gettó szörnyűségeit tárja szemtanúk írásaival az olvasó felé. A Móra Kiadónál jelent meg Kiss Lajos Vörös város című regénye az 1918—19-es évek forradalmi élményanyagából. Kiadták a szovjet írók harmadik kongresszusa anyagát. Üj kiadásban jelent meg Hárs György 6zamuelly Tiborról szóló Az ökölbezárt szív című írása. fl pártoktatás hírei Értesítjük az elvtársakat, hogy a Jövő heten a kővetkező konferenciákat tartják meg a pártiskolán {Tlzeshonvéd u. 21.): IMS. Január 12-én 9 órakor: Magyar munkásmozgalom története III. évfolyam. IL emelet (balra), ». az. tanterem. Konferenciavezető: Szalókl Károly. IK*. Január 15-én 9 órakor: Politikai gazdaságún n. évfolyam: n. emelet (balra). S. sz. unterem. Konferen- elavezetö: Fclvinczl Ernő. Politikai gazdaságún ni. évfolyam, n. emelet (balra) 2. ss. tanterem. Konferencia vezető: Faragó Andor. Nemzetközi munkásmozgalom története. II. omelet (Jobbra) 7. st. tanterem. Kon- (crcneiavczctő: Jenovai Miklósáé, A HÉT KÖNYV ÚJDONSÁG AI látványt fog nyújtani. Ne feledjük el. a tó egy 150 ezres lakosú város területén fekszik, s a lakosság üdülési igénye is van annyira fontos szempont, mint a vízellátás. A tó 60 kataszteri hold nagyságú felülete, mely esetleg még csak növekedni fog. a csónakázni és hajózni vágyó kirándulók részére ktíünó szórakozást nyújthat. Véleményem szerint vízibusz üzemeltetése . gazdaságos lenne. A tó panorámája, nagy terjedelme, a számos erdőövezte öböl és félsziget pazar élményhez juttatná a hajózást kedvelő lakosságot. A szomszédos cSanyiid úttörőtábor részére kitűnő szórakozási bázis lenne az új tó. mely kisvasúitól és autóbusszal is jól megközelíthető. Természetesen^*™"^ kell végezni és ezt az erdészet állal létesítendő feltáró útrendszerrel kell összehangolni. Az egyik utat a tó partján, a másikat a környező domboldalak kilátóhelyeinek érintésével kellene vezetni. A felső út mellett a létesítendő üdülők közművesítését is meg lehetne oldani és így a tavat az erősebb szennyezésektől megkímélhetnénk. A völgyzárógát koronáját már úgy kellene építeni, hogy a két szomszédos hegyoldal közlekedése ezen keresztül bonyolódjon le. Lillafüreden és a Hámori tó partján egy-ecy csúcsforgalmi napon, a szűk hely miatt napv tömeg szorong. A forrásvölgyi tó látványosságainak vonzóereje ezt a zsúfoltságot megA tó sporthorgászatra, pisztrángokkal való betelepítésre kiválóan alkalmas. és a miskolciak számára csodás környezetű új horgász-paradicsomot lehetne létesíteni. A tó Ivóvíz minőséget kell szolgáltasson. ezért a közegészségügy részéről a teljes védelmi zárlat igényével fognak fellépni, s nyilván hallani sem akarnak arról, hogy a tó és környezete üdülési célokat szolgáljon. Egy nagy várost azonban nem i lehet ilyen szép természeti kincs* tői elzárni, ezért legyen szabad illetékesek figyelmét felhívnom arra. hogy meg kell keresni azokat. a más országokban és hazánkban is megtalálható módszereket. melyekkel mindkét igény kielégíthető. Például a csehszlovákiai Brno városa is létesített hasonló típusú víztároló tavat, mely az ivóvízellátást is szolgálja. s mégis a bmoiak tízezrei kirándulnak a tóhoz, partján üdülő villák százai épülnek, s a magyar vízibuszok vasárnap 40—50 ezer kirándulót is szállítanak. Ne feledjük, hogy a forrásvölgyi- tó a Lillafüreden átfolyó Szinvából- és az ömassán. Űjmassan átfolyó c Garadnából táplálkozik, melyeknek 1 vize már szennyezetten érkezik a- tóba. Viszont nagy előnyt jelent a tó vizének a várható nagy oxigéntartalma és j a 22 m-es vízmélység, mely búit tositani fogja a biológiai derítést, s ami a kirándulóktól várható szennyezést ellensúlyozni tudja. Ezenkívül szükség esetén a mechanikai és kémiai tisztítást kell olyan színvonalra emelni, hogy az a tó kettős hasznosítását lehetővé tegye. A forrásvölgyi tó építésére vonatkozó javaslat realitását és a r- vizprobléma megoldásának ioni. totságát bizonyítja az a tény, 5i hogy az MTESZ előterjesztése g alapján a Vízügyi Főigazgatóság . már meg is rendelte a tervező I. vállalatnál a tanulmánytervek elkészítését. r Az MTESZ-nek ez a nagyjelentőségű javaslata azt bizonyítja. , hogy milyen nagy gazdasági ' eredmények érhetők el, ha az r ipari üzemek és a tudomány müy velői összefognak, de megmutat, ja azt is, hogy ha a népgazdaság különböző ágazatai nem a szakmai sovinizmus, hanem a y koordináció keresésével kívánják ” megoldani közös problémájukat, nemcsak könnyebben, hanem ol- csobban valósíthatják meg beruházásaikat. * A tervezés során természetesen még sok fontos részletkérdést kell tisztázni. Különösen a geológiai vií: szónyok alapos felkutatására van j. szükség, hiszen a karsztos to"’” ’ ‘ l: az elszökő vizek útját Jól el kell B’ tömni. Szerencsére megyénk ezen a téren is gazdag nyersanyag forrással rendelkezik, hiszen a ma már gyakran alkalmazott bentonit- injektálás kitűnő vízszigetelési módszer. s A tervezés során •* s öl még tisztázásra, az azonban- nem kétséges, hogy a forrásvöl- ■**i tó megvalósításának meg a -na reális alanja és ha * tő v*- c óban megépül, ezzel Miskolc i- izellátási gondjai megoldhatók, i- • egyszersmind hazánk és vái. ~unk egy szép természeti i- ‘ inccsel lesz gazdagabb a horgá- it szók és a t^'mészetimádók nagy e örömére. i- HÄBEL GYÖRGY MÄV főmérnök dűl csak a Palotaszálló felé van. fi vízparton a mozgási lehetőség és í pihenőhely korlátozott, még a horgá. szoknak is alig Jut ülőhely. A Forrásvölgyet környező hegyoldalak viszont enyhe lejtésűek, függőkertek módjára képezhetők ki, utakkal, sétányokkal, parkokkal jól tagolhatok. Az állandó vlzpára olyan helyi éghajlatot alakit ki. aínelv mellett a lucfenyő is kitűnően fog fejlődni. A tavat övező erdőket nemzeti park jelleggel kellene átalakítani, sok fenyővel, nyírfával, vadcseresznyével, hárssal. a vízparton pedig égerrel, szomorúfűzzel. A magyar tájaknak nagy hiányossá ga. hogy csak 8 hónapon át nyújta nak zöldet és 6 hónapon ót csal szürke egyhangúságot. Tehát aho csak mód van rá, fenyővel az örök zöld színfoltokat biztosítani kell. Ta vasasai a cseresznyefák virágzása.- sárga fűzfák, nyáron a teljesen zöli- táj. ősszel a színesedő erdő. télen fenyvesek zöldje mindig változató többszöri megtöltésére is mód van. ami rendkívül nagy tartalékképzést jelent és Miskolc fejlődését hosszú időre biztosítani fogja, sőt még a Sajó vizének igénybevétele is feleslegessé válhat. Az új tórendsser gravitációsan szállítja a vizet a csőhálózatba. A vízszállítás tehát nem igényel energiát, sőt energia termelését teszi lehetővé, ami a mi energiaszegény viszonyaink között nagyjelentőségű tényező. A forrásvölgyi tó azonban nemcsak Miskolc vízgondjait oldja meg. hanem rendkívül szép természeti élménnyel fogja városunkat gazdagítani. Az erdőkoszo- rúzta heg u vonulatok csodálatos hátteret adnak. A számos mellé kvögy mind egy-egy öböllé válik. A tó partja rendkívül tagolt, mintegy 4 lem hosszúságú lesz, számos félszigettel. A Hámori*'SZŰZ SZÍ zenien ékelődik be. Panoráma egye felületét alapul véve. az újbóli feltöltés után további 212 ezer köbméter víztárolást tesz lehetővé és ezenkívül további 800 ezer köbmétert a forrós-völgyi tóban, hiszen a gátkorona által megemelt vízszint, a fizikából ismert ..közlekedő edénveh törvénye” alapján ott is érezteti hatását. így az új tórendszerben összesen 6,1 millió köbméter viz tárolása lehetséges. a jelenlegi 300 ezer köbméterrel szemben. Ha aztán a későbbi évek folyamén a vízigény tovább fokozódik, még mindig rendelkezésre áll egy nagy tartalék a Csanikvölgyben, ahová a forrásvölgyi tó túlfolyó vizét a hegyoldalba építendő csatornával lehetne átvezetni. A várce és az ipar jelenleg évente 9 millió köbméter vizet kíván a Szinvából kivenni. Tehát az új tórendszer egyszeri megtöltésével 8 hónapi igényt lehet kielégíteni. Figyelembe véve a patak évi vízhozamát, a tórendszer Sétahajózás a Bükk hegységben
