Észak-Magyarország, 1960. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-01 / 1. szám

Jövőbe látni — századok álma, vágya volt Kuruzslók, varázslók üveggörnbjel, középkori csillag- jósok Sestettek színes, csalfa képeket évezredeken át. S a rózsaszín ködbe borított képek valóraváltása elérhetetlenül csak a holnapra, a holnapra várt.

De ma már a földkerekség egyhatodán mindig a holnap elébe lépünk. Ma látjuk, készítjük, formáljuk jövőnket, — a holnapot, a holnaputánt.

„...a szocializmus alapjainak teljes lerakásául és lendületesebb építésével közelebb hozzuk azt a napot, amikor a szocialista társadalmi rend teljes győzelmet árat hazánkban" — mondta ki pártunk VII. kongresz- szusának határozata.

A szocializmus — a mi holnapunk!

S a holnap formálásának, alakításának tettrekész

gárdájához tartozik műszaki értelmiségünk is, amelynek különösen tevékeny része tömörült a Műszaki- és Természettudományi Egyesületek Szövetségébe. Ebben a szövetségbén sok-sok műszaki értelmiségi végez kutatómunkát, tervez, hogy elősegítse a borsodi emberek lépteinek meggyorsítását a holnaphoz.

A szövetség Borsod megyei Intézőbizottságához 16 egyesület 2500 lelkes aktívája tartozik. Igen értékes tevékenységük a mindennapi munkában mérhető le. Terveiket látjuk megvalósítva az emelkedő gyárkéményekben, az épületek falaiban, városaink új arculatéAz 6 munkájukról, jelentősebb terveikről adun': tájékoztatót kedves olvasóinknak. Azokról a terveikről, amelyek látni engedik a holnapot...

Javasoljuk a MiskoSc-Debrecen és a AMo!c-$zoínok közötti közvetlen vasútvonal megépítését

A borsodi iparvidék és az Alföld kapcsolatáról, vasúthálózatának kiépítéséről Hábel György főmérnökkel beszélgettünk, ö tájékoztatott bennünket terveikről, javaslataikról, amelvek a 15 éves távlat* tér- ' rehajtása során remélhetőleg életre- kelnek. Többek között a következőket mondotta:

nak. Budapest túlfejlődéséhez. s a vidéki városok elmaradottságához a centrális közlekedési hálózat — amely a múlt században megindult nagyarányú vasútépítések során alakult kJ — nagy mértékben hozzájárult Az ipar decentralizációja, Illetve a regionális fejlesztés ma már

mezőgazdasági termékek felhozatalának fokozása, de nem szorul magyarázatra az alföldiek i-r:rl áruval való ellátásának fontossága sem.

— Az MTESZ Borsodi Intézőbizottsága megyénk és az Alföld közötti kapcsolatok megjavítása érdekében éppen ezért helyesnek tartaná két vasútvonal megépítését. A Miskolc— Debrecen-i közvetlen összeköttetés megvalósítása érdekében szükségesnek tartjuk a Tiszaszederkény—Polgár—Balmazújváros közötti új vonalszakasz építését, ami a meglévő vasútvonalakhoz kapcsolódva, a jelenlegi kerülő útirányokat egyhar- madával megrövidítené. A Hortobágy fejlesztése, valamint a Tisza- palkonya—Tiszaszederkény között épülő új ipari centrum (Tiszaújvár) is igényli ezt a vasútvonalat.

— A Miskolc—Szolnok-i közvetlen összeköttetés megvalósítása érdekében helyes volna Heves—Jászkisér között 17 kilométeres új vasútvonal szakaszt építeni. Ezzel a meglévő Miskolc—Kálkápolna—Heves és Jászkisér—Ujszász—Szolnok vonalakhoz kapcsolódva, a jelenleg Hatvanon átvezető kerülő útirányt egynegyedével lehetne megrövidíteni.

— Javaslatom, illetve javaslataink megvalósítására a közeljövőben bizonyára nem kerülhet sor, hiszen a MÁV jelenleg legfontosabb feladatának a meglévő vonalhálózat korszerűsítését tartja. A népgazdaság fejlesztése érdekében azonban ma már távlati tervek is készülnek és véleményünk szerint a 15 éves távlati terven belül javaslatunk már realizálható, mert az ipari decentralizáció néhány éven belül éreztetni fogja hatását, s egyre sürgősebbé teszi majd a jelenlegi centralizált közlekedési hálózatunk szerkezeti átalakítását. — fejezte be nyilatkozatát Hábel György főmérnök.

Milyen lesz Miskolc új belvárosa?

Az Építéstudományi Egyesület már 1955 óta foglalkozik Miskolc új belvárosának kialakításával. illetve fejlesztésével. Munkájuk teremtette meg azt az alapot, hogy a városi tanács végrehajtó bizottsága megbízást adjon a Miskolci Tervező Vállalatnak különböző részletes rendezési tervek készítésére. A Tervező Vállalat igazgatója, ifj. Horváth Béla elvtárs erről a következőket dotta:

— Az Építéstudományi Egyesülettel közösen, február 5 én vitát indítunk az eddig elkészült javaslatok felett.

Korábban az egyesület keretében a belváros fejlesztésével foglalkozó munkabizottság is működött. E munkabizottság emelet ráépítésekkel, utca- és homlokzatképek javításával, különböző szabályrendelet-tervezetek készítésével foglalkozott. A tervek szerint 1961 januárjában a városi tanács — a javaslatok egyesítése alapján — megtárgyalja a tanácsrendelet-tervezetet, amely a főútvonalak esztétikájával, a város rendezésével foglal— A belváros fejlesztésekor célszerű lenne a Széchenyi utca déli oldalát — a Sötétkaputól a villanyrendőrig — árkádosítani, hasonlóképpen a Széchenyi és a Bazár utca közötti szakaszt, valamint a Kazinczy utcai saroktól a Széchenyi utca mentén a páratlan oldalon elhelyezkedő épületeket is.

— A helyes megoldás az lenne, ha kéépíthetnők a belváros belső és külső forgalmi és gyalogközlekedő gyűrűjét, amely északon az új tehermentesítő útra, déli irányból jövet pedig az Ady-hid és a Béke téri forgalmi csomópontokba torkollna. (Lásd. Shopinó center.) A város történelmi magjának, s egyben jelentős gyűrűjének tekintjük a Rákóczi—Kossuth— Batthyány utca, va’a- mínt a Molotov utcai kőrút-rendszert, amelynek keleti

ágán a forgalom csak részben biztosított. A Beloiannisz utca déli irányú meghosszabbítása lehetővé tenné a belső gyalogközlekedő-rendszer kialakítását.

— A javaslatok, tervek foglalkoznak a Szinva és környéke kialakításának kérdésével is. A Szinva északi oldalán — a főutca tehermentesítésére — gyalogközlekedést tervezünk. A távlati terv javasolja garázsépület, továbbá helikopter állomás létesítését is, amelynek helye a Béke téri csomópontban lenne.

— A belváros fejlődésével egyidejűleg szükség lesz új üzletnegyedre, valamint — tekintettel a népesedésre — újabb iskolákra is.

— A város képének kialakulásában nagy szerepet játszik majd a Bazár utcai négy torony ház, az Ady- hidnál már épülő magasház, a Lottó-Totó magasépülete, továbbá a Hősök terén, illetve a Rudas László utcán építendő magas épületek.

— Építéstudományi Egyesületünk és a tervező vállalat szükségesnek tartja a belváros további fejlesztését célzó kutató- és tervezőmunkát. A ma egyik legfontosabb feladata Miskolc város új belvárosának megtervezése és folyamatos kialakítása.

Elkészült a borsodi mezőgazdaság regionális mintaterve

Meleg szobában beszélgetünk 'elem szemben Kiss Béla, az Agártudományi Egyesület helyi cso- ortjának titkára és Mihálffy Gelért, az MTESZ Intézőbizottságának "«gja ül. Munkájuk felöl érdeklődünk. Beszélgetésünk során egyre óbban kibontskoznnlc az elmúlt «'< eredményei: állami gazdaságaink- oan a terméseredmények fokozása, korszerű termelési módszerek kidolgozása és bevezetése.

Mihálffy Melléit főmérnök a légion tosabbról, a borsodi regionális míntatervről. a mezőgazdaság fejlesztését szolgáló javaslatokról beszél:

— Javaslatunk — mondja — Borsod és Heves megye területi adottságainak megfelelően a mezőgazdasági termelés fejlesztése érdekében a ialajerögazdálkodással foglalkozott Ugyanis a dombvidékí területeken nagyobb terméseredményeket csuk a szerves- és ásványi tápanyagom megfelelő utánoótlásáva’ lehpt «■’ érni. A borsod-hevesi hagyomádékeink eddig is nagy szervestrágya- igénnyel léptek fel, A mezőgazdasági területek nem tudnak nagyobb mennyiségű trávvafelesleget termelni. azért javaslatunkban a Szervest rágyagyűjtő és Előállító Vili •- lat legnagyobbmérvű fejlesztésére hívtuk fel a figyelmet. így a szólóterületek trágyaellátása megoldhatónak látszik. A gyümölcsösökben fennáll a zöldtrágyázás lehetősége, így a szervestrágya a mezőgazdasági területek többiérmelésére fordítható. Felvetettük többek között ;• bükkaljai — az eddleí tapasztatok alapján is eredményes — gyümölcstermelés fejlesztését.

— Milyen kapcsolatot kívánna a létesíteni az 5 éves terv során megyénk mezőgazdasági és az élelmiszeripari üzemek között? — kérdezzük Kiss Béla elvtárstól.

— Fontos feladatunknak tartjuk a mezőgazdaság és az élelmiszer- ipari üzemek kapcsolatát, hiszen ;iz

ipar nyersanyagellátása, a nyersanyag termelése igen fontos feladat Az eielmiszeripati termek*,.. , ,ió- sége az iparban alkalmazott technológián Kívül a rendelkezésre oo- esátott nyersanyagok minőségétől is •ügg. Ezért szükségesnek tartjuk, ■logy a mezőgazdasági termelésben os az élelmiszeripari üzemekben dolgozó kiváló szakemberek együt- es munkájával válasszuk ki azokat a termelési módszereket, amelyekkel a legjobb minőségű fogyasztási cikkeket biztosíthatjuk a lakosság— A mezőgazdaság szocialista átszervezésével kapcsolatban mit tesznek a talajvédelem érdekében?

— A mezőgazdaság szocialista átszervezésével kapcsolatban egyre nagyobb lehetőség nyílik a talajvédelemre. Megyénk területének legnagyobb részét hegyes és dombos vidékek alkotják. A lejtős területeken a mezőgazdasági termelés folytán lazított fel talaj réteget a csapadékvíz a lejtő irányába lemossa és így a talaj tápanyagokban gazdag, legértékesebb felső rétegét állandóan pusztítja az erózió. Az egyéni gazdák kis parcelláin az erózió elleni talajvédelmi beavató kozások létesítésére nincs lehetőség. A kialakuló szocialista nagyüzemek táblás gazdálkodása teszi lehetővé és nyújt alkalmat a talajvédelem műszaki beavatkozására A megye talajvédelmi bizottsága egyébként elkészítette a 15 éves mezőgazdasági távlati fejlesztési tervvel összehangolva a talajvédelem tervét is. Reméljük, hogy a szocialista nagyüzemek kialakulása lehetővé teszi a tervben előirányzott talajvédelmi munkák sikeres elvégzését, a talajerő utánpótlás egvre nagyobb mérvű biztosítását

Beszélgetésünk során megismerkedtünk még a gépesített gazdálkodás, öntözés terveivel is, amelyek ma már a ma feladatát jelentik a mezőgazdaság minden dolgozója számára.

Uj tó létesül a Forrásvölgyben

A második 5 éves terv keretében új tó létesül a Forrásvölgyben. E mesterséges tó majdan a Szinva helyes vízgazdálkodását akarja elősegíteni, men az emberi fejlődéssel ellentétes, hogy egyszer annyi legyen a vizünk, hogy menekülni kelljen előle, máskor pedig az ipari üzemeknek sem tudunk megfelelő mennyiségű vizet biztosítani. Alapos munkát igényel az a javaslatunk, hogy a Forrásvölgyben létesítsék az új tavat, a második Hámori tavat. A terv szerint a Hámori tóból alagúton vezetnék át a vizet az új víztározóba.

— Az új javaslat szakít az eddig megoldhatatlan tervekkel és a tározót — nagyon ötletesen — a Hámori tóval szomszédos, de annál jóval nagyobb terjedelmű Forrás- volfiybcn kívánja elheát fel nem töltődik és pótolni nem tudja a lecsapolandó régi tó ipari vizét.

— A mellékelt illusztráció ábrázolja a létesítendő új tó helyzetét és alakját. Ez a tó nemcsak egy új. csodálatos látványosság lesz. hanem hatalmas méretei révén tizenöté zörte jobban ki tudja majd egyenlíteni az egyenlőtlen csapa- d ekei eszi ás hátrányait, mint a régi Hámori tó. Az úi tó révén egyébként a Csanvikvölcv- ben további víztározási lehetőség is nyílik, amire azonban a közeljövőben valószínűleg még nem lesz szükség.

— Az új tó alatt víztisztító berendezés és kisebb vízierőmű építését Í9 tervezzük. A Szinva vizével való ezen helyesebb gazdái- ~ kodás még mindig nem teszi lehetővé, hogy ezután már a városi I

na. befedhető. vagy akár csőben vezethető legyen, mert a perecc- si és lyukói völgy patakjai egy-egy nyári felhőszakadás folyamán vízgyűjtő területükhöz mérten kicsinek bizonyulnak.

— Az új tó létesítésével egyébként a Hámori tó lecsapolásának nem lenne akadálya, így kerülhetne sor a régi tó iszaplalanítá- sára. majd gátjának korszerű megerősítésére és a vízszintnek megemelésére. Most már csak az a kérdés, hogy a talaj kutatások lehetővé teszik-e az új tó létesítését. Ha nem, úgy igen nagy munkára van szükség, hogy a vízelvezető helyeket megfelelően elzárhassuk és a tavat végül is megépíthessük.

________

Ö

sszeállító na:

Dragos Gyafa

A vastagabb vonal a javasolt Miskolc—Debrecen és a Miskolc—Szolnok vasútvonal tervét ábrázolja.

kormányprogram, amelynek következtében vidéki városaink és településeink mind nagyobb mértékben fejlődnek.

— Miskolc és a borsodi iparvidék számára a Hajdúság, a Nagykúnság és a Jászság fejlesztési programja azért is nagyjelentőségű, mert kedvezőbb közlekedési kapcsolatot tudunk kiépíteni vasúti és közúti vonatkozásban egyaránt. Az öntözés alá vont Hajdúság és Nagykúnság élelmiszer termelése jelentősen növekszik, Szolnok a közeljövőben 100 ezer lakosú nagyvárossá fog fejlődni, nem is beszélve Debrecenről. A miskolciaknak nem kell különösebben bizonyítani, mennyire kívánatos a

— Miskolc jellegzetesen peremváros, az Alföld és a Felvidék határvonalán fekszik. A két eltérő jellegű termelési adottságokkal rendelkező táj természetes árucsere igénye képezi azt a szervező erőt, amely városunkat történelmünk során létrehozta, és a további egészséges fejlődéséi biztosítaná, ha korunk igényeinek megfelelő modern közlekedési hálózatot tudnánk kialakítani Miskolc és az alföldi centrumok között.

— Országos vasúthálózatunk a bu- deoesti centralizáció érdekeit szolgálja, viszont az átlós irányú összekötő fővonalak nagyrészt hiányozA Magyar Hidrológiai Társaság Borsod megyei csoportjának elnöke. Király Lajos ismertette meg velünk a város vízgazdálkodásának nagy terveit. A következőket mondotta:

lyeznl. A javasolt megoldással ez a hatalmas létesítmény úgy készíthető el. hogy egyetlen üzemet sem zavar, s a Hámori tavat mindaddig nem kell vízteleníteni, amíg az új tó az alagúton

Szinva-szakasz, amely voltaképpen egy egészségtelen szennycsator