Észak-Magyarország, 1960. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-29 / 24. szám

EszakmagtaroiuzAg

Prolik. 1»«0. Jonoir W.

Tegnap délelőtt megnyílt az országgyűlés ülésszaka

villásához. A felhalmozáson belül to- vább nőnek az álló alapok ‘bővitv- sére előirányzott összegek. Világosan kell azonban látnunk, hogy a felhalmozási alap részesedését a nemzeti jövedelemből jelenleg tovább nem növelhetjük. Ezért a népgazdaság: terv összeállításánál számos, egyébként indokolt beruházási igényt a kormány határozottan elutasított.

A beruházásokra biztosított ösz- szcgeket szinte teljes egészében a folyamatban lévő beruházásokra összpontosítjuk.

Meg kell szünniök az olyan jelenségeknek. hogy például hosszú hónapokig ki sem csomagoltak értékes importgépeket, vagy egyik vállalattól a másikhoz szállítgatták. mert a gépeket kellő megfontolás nélkül rendelték és osztották el. Az eddiginél nagyobb figyelmet kell szentelni a vállalati felújítási keretekre is. Fontos, hogy a vállalatok az álló- c zközök korszerűsítésére használják Cel a rendelkezésükre álló eszközöket A népgazdaság minden területén érvényt kell szereznünk annak a fel- , ismerésnek, hogy a termelés, a beru- j házások és felújítások növekedése j csak akkor szolgálja igazán szocialista fejlődésünk ügyét, ha magasabb műszaki és termelékenységi színvonallal. alacsonyabb termelési költségekkel. gazdaságos külkereskedelemmel és aktív fizetési mérleggel párosul.

Az idén tehát még jobban, tervszerűbben kell gazdálkodni. Helyes lenne, ha ez a cél az eddiginél Is következetesebben érvényesülne a dolgozók munkaverseny-mozgalmában. A SZOT határozata is felhívta erre a figyelmet. Sok üzemben nem helyes a termelés mennyiségi túlteljesítéséért versenyezni, de a gazdaságosságért minden üzemben lehet, és hasznos is versenyezni. A gazdaságosság növeléséért tökéletesítenünk kell az anyagi érdekeltség formáit. A nyereségrészesedési rendszer eredményesnek bizonyult, alapelveit változatlanul helyesnek tartjuk, de gyakorlati megvalósítási módszereit tovább kelj fejlesztenünk. A népgazdasági érdek és a vállalati érdek összhangját jobban szolgálná például, ha az alapfeladatokat és a többletnyereségből való részesedés (mértékét több évre előre meghatároznánk. Tovább kell javítanunk a bérgazdálkodás rendszerét, hogy az ne a vállalatok vezetőit sarkallja a létszám növelésére, hanem a dolgozókat ösztönözze szaktudásuk gyarapítására és ezáltal magasabb teljesítmények elérésére.

Részletesen szólott ezután

(roiyuuás az 1. oldalról.)

Ezért tovább kell Javítani az anyag- gazdálkodást, fel kell tárni az alapanyagtermelő iparágak termelési tartalékait, hogy az utóbbi években megszokottnál kevésbé kényelmes anyagellátási helyzet ellenére is tovább javuljon a termelés terv- szerűsége és gazdaságossága. Különösen eredményes lehet a hitelpolitika helyes alkalmazása, a rövid lejáratú hitelnyújtás feltételeinek célszerű meghatározása.

Munkát és anyagot csak korszerű és jól értékesíthető termékek előállításához használjunk fel — folytatta ezután, majd aláhúzta, hogy nemzetközi fizetési mérlegünk egyensúlyának folyamatos biztosításához különösen nagy szükség van kevés import anyagot tartalmazó, gazdaságosan exportálható árukra, versenyképes új exportcikkekre. Minden gazdasági vezető lássa tehát a műszaki színvonal emelésének alapvető fontosságát. Ebben az évben a tervező, a szerkesztő és kutató erők megfelelő összpontosításával. a gyártmányok kon strukciójának tökéletesítésével, u megbízható üzemeltetéssel fordulatot kell elérnünk a dleselesítés és a kiemelt iparágak — műszeripar, 1 adástechnikai, erősáramú ipar stb műszaki fejlesztési programjának végrehajtásában. Maradéktalanul ki kell használnunk azokat a lehetőségeket, amelyeket a baráti országokkal való gazdasági együttműködés, a szocialista táboron belüli nemzetközi munka- megosztás fejlődése biztosít műszaki fejlődésünk számára. Népgazdaságunk minden területén lendületet kell adnunk a korszerű termelési eljárások, a korszerűbb technológiák, a gazdaságosabb üzemszervezési elvek megvalósításának. Az anyagi lehetőségek bővebbek, mint valaha is voltak. Ez növeli a minisztériumok, a vállalatok és ipari kutatóintézetek vezetőinek hatáskörét és felelősségét: módot ad rá, hogy bátrabban vállalják a kísérletezéssel, a gyártmányfejlesztéssel járó kockázatot is. A vállalatoknak még jobban kell élniök a műszaki fejlesztési alap adta lehetőségekkel: szorosabbra kell vonni a vállalatok és az ipari, akadémiai kutató intézetek, egyetemi tanszékek kapcsolatát.

A továbbiakban hangsúlyozta, hogy a nemzeti jövedelem ezévi tervezett többletének egy részét a szocialista felhalmozás nagyobb mértékű növelésére fordítjuk, s ezzel egyidejűleg biztosítjuk az anyagi eszközöket az életszínvonal szerény, de érezhető janövekedés túlteljesítése mintegy egy- harmad részben az átlagbérek emelkedéséből adódik. Az eredeti életszínvonal emelkedési előirányzat túlteljesítéséhez — mintegy tizenöt százalékban — hozzájárul az egyes fogyasztási cikkek — például a zsír, a vaj, a bor — árának leszállítása is A reáljövedelmek emelkedésével nőnek a dolgozók igényei. Ezeknek az igényeknek a kielégítését a lehető legnagyobb mértékben biztosítanunk kell, — érvényesítve pártunk gazdaságpolitikájának azt az alapvető elvét, hogy a nagyobb felhalmozással járó erőfeszítések nem mehetnek az életszínvonal emelkedés, a lakosság áruellátása rovására. A kormány gondoskodott arról, hogy a belkereskedelmi áruforgalom szerkezete a lakosság 'igényeinek megfelelően változzék. A kiskereskedelem teljes áruforgalmát 5,2 százalékkal magasabbra irányoztuk elő. Ezcnbelül a ruházati cikkek forgalma több mint hat százalékkal, a vegyesipari cikkeké köze! nyolc százalékkal emeiiteo.k. Ennél is

nagyobb lcaz a fejlődés a lakosság által külön keresett tartós fogyasztási cikkeknél. Bútorból 20 százalékkal, elektromos hűtőszekrényekből 15 százalékkal, televíziós vevőkészülékekből 63 százalékkal több kerül forgalomba, mint tavaly. Az életkörülmények alakulásában egyre nagyobb szerepet játszanak a bérekbe és Jövedelmekbe be nem számított közvetett juttatások. Figyelmet érdemel például, hogy az idei költségvetés egész- ségügyi, szociális és kulturális ejő- irányzatal egy lakosra számítva évi 1900 forintot tesznek ki, tizennégy százalékkal többet, mink az előző évben. Költségvetésünk közel kilenc- száz gyógyintézeti ágy, harminckilenc orvosi körzet létesítését irányozza elő. A szakorvosi rendelőórák szárnál nyolcszázzal növeljük. A mezőgazdaság szocialista átszervezése következtében a társadalombiztosításban részesülők száma ugrásszerűen megnőtt: a biztosítottak száma az idén már meghaladja a nyolc millió Wt. vagyis Magyarország lakosságának nyolcvan százalékát.

A kultúra terjesztésére és fejlesztésére a tavalyinál nagyobb összeget biztosít a költségvetés.

Soha még annyian nem tanultak Magyarországon, mint Idén. Az alsó-, a közép- és a felsőoktatási intézményekben — a különböző tanfolyamokat nem Is számítva — több mint 2 millió tanuló, a népesség több mint egyötöde részesül oktatásban. Különösen örvend*-• tes. hogy az esti és a levelező tagozatokon 300 ezer felnőtt dolgozó tanul. Ebben az évben a legnépesebb korosztály kerül az általános iskolák padjaiba, mégis bizonyos javulást érünk el a tanterem-ellátottságban, mert a művelődési beruházások döntő részét az általános iskoláknak juttatjuk.

A szocialista kullúía szélesebbkö- rű terjesztését szolgálják a színházak. a rádió, a televízió, a könyvtárak és a művelődési otthonok működésére előirányzott — a múlt évinél nagyobb összegű — költségvetési tételek. A tavalyinál többet biztosit a költségvetés a tudományok fejlesztésére. különösen a fizikai és a kémiai. a műszaki és agrártudoroáBefejezésül hangsúlyozta, hogy a költségvetés összeállításánál az a meggyőződés vezette a kormányt, hogy az idei feladatok megoldásában ugyanúgy számíthat a dolgozó tömegek egyetértésére és tevékeny támogatására, mint az eddigiekben.

E meggyőződés helyességét igazolja többek között a hazánk felszabadulásának 15. évfordulója tiszteletére indult munka versenymozgalom is. amely újabb hatalmas erők forrásává válhat népgazdaságunk fejlődésében. A munkások, a parasztok és az értelmiségiek alkotó munkáján alapuló szocialista építés ez évi programját tükrözi és szolgálja az 1960- as állami költségvetés. Ezért a forradalmi munkás-paraszt kormány nevében kérem a tisztelt országgyűlést, hogy az előterjesztett törvényjavaslatot fogadja el. (Hosszantartó taps.)

A pénzügyminiszter beszámolója után dr. Dabrónaki Gyula, a terv- és Költségvetési bizottság előadója ismertette a bizottság álláspontját az 1960. évi költségvetésről.

A terv- és költségvetési bizottság — mondotta — megtárgyalta a költségvetést és megállapította, hogy terveink végrehajtását az évi költségelőirányzat pénzügyileg biztosítja és ez a népgazdaság Idei tervével összhangban van.

A Pénzügyminisztérium sikeresen oldotta meg a múlt év elején hatály- balépett új termelői árrendszerből adódó költségvetési feladatokat, amelynek hatására a költségvetés bevételeinek és kiadásainak belső arányai jelentősen megváltoztak az elmúlt évhez képest. Nagy mértékben nőtt az állami vállalatok által befizetésre kerülő nyereség, s a bevételek összetételének megváltozásával.

jövedelme. A régi cs az új termelő- szövetkezetektől is azt várjuk, hogy megtermelt áruikat mind naryobb mértékben értékesítsék az állami és szövetkezeti kereskedelem útján és ezzel a városok jobb ellátását is szolgálják. A termelési alapok meghatározott százalékának erejéig hitelt nyújtunk az újonnan alakult és a területileg jelentősen megnövekedett szövetkezeteknek. A hitel fedezeteként a termelőszövetkezeteknek áruértékesítés! kötelezettséget kell vál- lalniok az állammal szemben.

A költségvetés figyelembe veszi az egyénileg dolgozó parasztság termelési érdekeltségét is. A többlettermelésből eredő többletjövedelmeket a kormány a jövőben sem szándékozik elvonni a parasztságtól. A költségvetésben az egyéni parasztgazdaságok adózását például a tavalyi szinten irányozták elő. A költségvetés biztosítja az egyénileg gazdálkodók részére a kedvezményes állategészségügyi, növényvédelmi szolgáltatásokat és módjukban áll iRénybe venni a gépállomások munkáját. Számítunk rá, hogy az egyéni gazdák továbbra is termelési szerződéseket kötnek az állami és szövetkezeti szervekkel, a földművesszövetkezetektől beszerzik a termeléshez szükséges eszközöket és termékeiket elsősorban a szocialista kereskedelem útján értékesítik. Meggyőződésünk — hangsúlyozta Nyers Rezső —. hogy a dolgozó parasztok ebben az évben is maradéktalanul eleget tesznek adófizetési kötelezettségüknek.

Az életszínvonal egyes kérdései

Expozéja befejező részében az élet- színvonal egyes kérdéseivel fog:a Kozott Nyers Rezső pénzügyminiszter. Elmondotta, hogy a népgrzdaságl terv szerint ebben az évben 2.1 százalékkal nőnek a reálbérek, s -óval kedvezőbben alakulnak, mint ahegy a hároméves tervben eredetileg számítottuk. Ebben az évben tovább emelkedik a népgazdaság szocialista szektorában dolgozók száma, és csökken a száz keresőre jutó eltartott. A nyugdíjak és a családi pótlék tavalyi rendezése, valamint a nyugdíjasok számának gyarapodása ebben az évben mintegy 700 millió Ft többletbevételt jelent a lakosságnak. A munkások és alkalmazottak reáljövedelme tehát 3 év alatt az eredetileg tervezett 8 százalék helyett 15 százalékkal emelkedik. A reáljövedelem

— a forgalmiadóval szemben — előtérbe került a nyereségbefizetés. A költségvetés számol a munka termelékenységének további emelkedésével. A terv. és költségvetési bizottság véleménye szerint e téren még igen sok tartalékkal rendelkezünk. Éppen ezért az 1960. évi népgazdasági terv végrehajtásánál minden területen fokozott erőfeszítéseket kell tennünk a termelékenység további emelésére. A költségvetés az ipari beruházások mellett a mezőgazdaság igényét is biztosítja, s különös figyelmet fordít a mezőgazdaság szocialista átszervezésére. A mezögaz- <’:iság jóval több hosszúlejáratú hitelt kap államunktól, mint tavaly.

A terv. és költségvetési bizottság megállapította azt is. hogy az előirányzatokban előnyösen alakul a beruházások anyagi-műszaki összetétele. tovább nő a gépi beruházások hányada. viszonylag csökken az építkezéseké. A pénzügyminiszter által ismertetett költségvetés — hang ú- lyozta — messzemenően figyelembe vette a népgazdaság teherbíró képességét. ennek megfelelően teljesíthető előirányzatokat tartalmaz.

Befejezésül rámutatott arra. hogy a költségvetést az országgyűlés állandó bizottságai megvitatták és részleteiben is elfogadták. A bizottságok ülésein az a vélemény alakult ki. hogy a költségvetés végrehajtásához meg vannak az anvagi előfeltételek. a dolgozó nép bízik a párt. a kormány helyes politikájában.

— A költségvetés — mondotta végül — megfelel az idei népgazdasági tervnek, pénzügyileg biztosítja annak maradéktalan végrehajtását, lehetővé teszi a második ötéves nép- gazdasági terv előkészítését. Ezért a terv- és költségvetési bizottság nevében javaslom a tisztelt országgyűlésnek a költségvetés általános és részleteiben való elfogadását. (Taps.)

Az 1960. év költségvetéséről szóló törvényjavaslat vitájában elsőnek Szurdi István országgyűlési képviselő, az MSZMP Központi Bizottsága ipari és közlekedési osztályának vezetője szólalt fel.

.Szurdi István felszólalása

Elöljáróban aláhúzta, hogy az Ipar társadalmi, gazdasági jelentősége a szocializmust épitö valamennyi országban igen nagy. A szocialista országok gyors fejlődését, előretöréséi szolgáló gazdasági eredményeket a helyes politika után elsősorban az ipar, a technika színvonala biztosítja.

— Iparunk fejlesztésének kulcskérdése — hangsúlyozta — a műszaki színvonal növelése és ezért szükséges iparunk helyzetéről, mindenekelőtt műszaki fejlesztéséről

tájékoztatni az ország dolgozóit. Szükségesnek vélem az ország figyelmét felhívni a műszaki fejlesztésben előttünk álló nagy feladatokra azért is, mert sikereink mértékéi az határozza meg, hogyan vállal részt társadalmunk, elsősorban a magyar munkásosztály és az egész műszaki értelmiség a feladatok megoldásában. Az elmúlt években némileg előrehaladtunk a műszaki színvonal emelésében, de a feladatok megoldásában, sőt egyes fontos műszaki célok pontos kijelölésében még a munka kezdetén vagyunk. A gépiparban az utolsó két-három évben jelentősen csökkentettük elmaradásunkat Komoly fejlődés van az élelmiszer- ipari. vegyipari gépgyártásban, speciális tehergépkocsik, autóbuszok előállításában. Kiemelkedően korszerűek egyes vákuumtechnikai terme keink, elektroakusztikai és elektrotechnikai berendezéseink, orvosi műszereink, s bizonyos mezőgazdasági és malmi gépeink. Fennhéjázás nélkül állíthatjuk, hogy számos ipari termékünk mind a gazdaságossági, mind a műszaki jellemzők tekintetében elérte a világszínvonalat. Ilyenfajta gyártinányokkal ma már iparunk majdnem valamennyi területén találkozhatunk. Sajnos, azonban még nem ez az általános jellemzője ipari gyártmányainknak.

Ma még nem tartunk ott, hogy iparunk munkaerejét magas termelékenységgel hasznosítsuk, az anyagokat, az energiát a legjobb hatásfokkal a leggazdaságosabban használjuk fel, mert iparunk műszaki színvonala általában még nem kielégítő.. Különösen tűrhetetlen technikai elmaradásunk az erősáramú villamosberendezések terén. Minden lehetőségünk megvan ahhoz, hogy az elmaradást megszüntessük, s nem kis mértékben rajtunk áll, mikor következik ez be. A műszaki színvonal növelése magasabbrendű követelményeket jelent A technikai ellátottság fejlesztése a dolgozók javát, a miln- ka megkönnyítését is szolgálja.

Részletesen beszélt ezután a műszaki fejlesztés feladatairól, aláhúzva, hogy valamennyi szakemberünknek látnia kell: a szocialista társadalmi rendszer körülményei között a fejlődés, az alkotás lehetőségei nagyobbak. magasabbrendűek, mint a kapitalizmusban. Különösen nagy jelentőségű, hogy a szocialista országok között meg van a mód egymás technikai vívmányainak tanulmányozására és kölcsönös felhasználására. Ez a ml országunk számára különösen hatalmas erőforrást jelent.

A párt és a kormány gazdaságpolitikájának, iparpolitikájának új vonása a múlttal szemben — folytatta Szurdi István képviselő —, —, hogy ipari termelési bázisainkat lépésröl-lépésre, de nagyon következetesen, a korszerű technika alapján szélesítjük és iparunk műszaki színvonalának növelését a termelékenység emelése fő eszközének tekintjük. Beruházásaink növekedése és ezen a gépi beruházások arányának emelkedése ehhez megteremti az objektív anyagi alapokat. Ezt bizonyítja a többi tények között szerszám- gépbehozatalunk alakulásának szá- 'l. Amíg 1950 és 1955 között körülbelül 70 millió devizaforint értékben, évenkint 1 100—1 200 darab szerszámgépet importáltunk, addig 1959-ben közel négyezer szerszámgépet, körülbelül 350 millió devizaforint értékben és hasonlóak az I960, évi behozatali tervek is.

A műszaki fejlesztésnek egyik — és csak a szocialista országokban lehetséges —. emelője az újító- mozgalom, az újítók és feltalálók, tehát a munkások és mérnökök tízezreinek, tömegeinek aktív részvétele a műszaki fejlesz1959-ben 210—220 ezer újítási javaslatot nyújtottak be. — 35 ezerrel többet,, mint az előző évben. A találmányok száma is magasabb volt. A benyújtott újításoknak mintegy felét, tehát körülbelül 110 ezret fogaduk el Az elfogadott újításokból mintegy 85 ezret megvalósítottak, ami egy év alatt mintegy 3 millió forint hasznot hozott. Hiba azonban, hogy az újítások nagy többségét csak az újító üzemében alkalmazzák, az újítások széleskörű terjesztése elmarad. A szabványosítás, a tipizálás lehetőségeit is sokkal jobban kell hasznosítanunk. mint eddig tettük.

Műszaki feljődésünk üteme, hatásfoka — mondotta a továbbiakban — nagymértékben függ munkásaink technikai műveltségétől, műszaki szakember-ellátottságunk mértékétől, színvonalától.

Munkásosztályunk nagy többségű igyekszik tudását, műszaki ismereteit szélesíteni. Ennek bizonyítékai vannak, mint például a több ezer szocialista brigád több tízezer tagjának vállalása szakmai, műszaki ismereteik növelésére, ügy vélem, munkásosztályunk tudásszomjának kielégítésében. a továbbképzés szervezésében a szakszervezetek, az illetékes gazdasági, állami vezetők, általá- vezetés kissé elmaradt, holott azzal is számolnunk kell. hogy a tanulni óhajtó munkások száma a jövőben tovább növekszik. Népgazdaságunk és ezen belül iparunk egyes ágazatai már most műszaki szakemberhiánnyal küzdenek, bár mérnökeink. technikusaink száma az utolsó tíz évben megháromszorozódott.

— A párt helyes és körültekintő politikája megteremti az alapját a még gyorsabb ütemű alkotómunkának: annak, hogy gazdasági és műszaki életünkben is az új legyőzze a régit

Most nemcsak a mezőgazdasági termelésben történnek mélyreható forradalmi változások, hanem Iparunk is új, forradalmi változások kíséretében fejlődik. Sikereink biztosítéka, hogy tömegeink támogatják politikánkat gazdasági programunkat, azért mert igazi érdekeiket szolgálja, mert helyes és lelkesítő célokat tűz ki. melyek reálisak és megvalósíthatók. E célok dolgozó népünk, a legjobb szakemberek széles körének véleményét elképzeléseit. akaratát tükrözik. — mondotta befejezésül Szurdi István. A költségvetést a párt és a maga nevében elfogadta.

Szurdi István után Gádor Ferenc Hajdu-Bihar megyei országgyűlési képviselő a költségvetéssel egyetértett és az országgyűlésnek elfogadásra javasolta.

Kiss Dezső budapesti országgyűlési képviselő volt a következő felszólaló, majd Kukucska János Borsod megyei országgyűlési képviselő emelkedett szólásra. Részletesen szólt a mezőgazdasági előirányzatokról, a mezőgazdaság szocialista fejlődésével kapcsolatos kérdésekről. Többi kozott szükségesnek tartja, «hogy a termelőszövetkezetek az idén nagy lépéseket tegyenek előre a kukorica- termesztésben és az állattenyésztésben is. Számos példát sorolt fel a helyi építőanyagok felhasználásának jelentőségére a termelőszövetkezeti építkezések meggyorsításánál.

Végezetül a Borsod megyei Ipar! üzemek termelési sikerét ismertette.

A költségvetést elfogadta.

Az országgyűlés pénteken délelőtt 10 órakor folytatja a koltségvetc- tárgyalását.

a mezőgazdaság helyzetéről

és a mezőgazdasági termelés, valamint a költségvetés összefüggéséről.

— A költségvetés összeállításakor — hangsúlyozta — elsőrendű kötelességünknek éreztük, hogy a mezőgazdaság szocialista fejlődését ösztönözzük, a termelőszövetkezeteket segítsük. Az idei költségvetés a szövetkezeti élet egészét átfogó állami segítséget biztosít a régi és új termelőszövetkezeteknek, nagyüzemi gazdaságok kialakítására, megszilárdítására és fejlesztésére. E sokoldalú állami támogatás előfeltétele, hogy a szövetkezeti parasztok sfiját erőforrásaikkal és .szorgalmas munkájukkal fokozottan hozzájáruljanak a nagyüzemi gazdálkodás kialakításához.

A költségvetés 2,2 milliárd forint hosszúlejáratú hitelt és 227 millió forint vissza nem térítendő állami támogatást biztosít a termelőszövetkezetek idei beruházásaira. A költség- vetés több mint másfél milliárd forintot irányoz elő építkezésekre, több százezer állat-férőhely, többezer vagon kapacitású magtár, góré és egyéb gazdasági épület létesítésére. A beruházásoknál a lehető legmagasabb fokú gazdaságosságra kell törekedniük az építő vállalatoknak Is. a termelőszövetkezeteknek is.

Ebben az évben már a szövetkezeti saját erő csaknem felét gépvásárlásokra fordítják. Az állam a gépvásárláshoz hitelt nyújt a szövetkezeteknek, ugyanakkor tovább növeli az állami gépállomások kapacitását Is.

A gépállomások az idén a tavalyinál csaknem ötven százalékkal több, normálholdban kifejezett gépi munkát végeznek a termelőszövetkezeteknek. A közös állatállomány gyarapítását több mint 1,4 milliárd forint közép- lejáratú hitellel segíti az állam.

— A termelőszövetkezetek tagságán és vezetőségén múlik, hogy jól használják fel szocialista államunk sokoldalú anyagi támogatását. A munkafegyelem megszilárdítása, a helyes munkaszervezet kialakítása, az ösztönző jövedelemelosztási formák kikísérletezése, a növénytermesztés és az állattenyésztés színvonalas, tervszerű irányítása komoly követelményeket támaszt a termelőszövetkezetek vezetőivel szemben. Azok a szövetkezeti vezetők látják el jól feladatukat, akik a termelési alapok bővítésére, több és jobb áru termelésére használják fel az állami hiteleket Is. a szövetkezet saját erőforrásait is. Csakis a több áru értékesítéséből származhat a tagok nagyobb