Észak-Magyarország, 1960. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-27 / 22. szám

Szerda. 19b0. januar 27. ESZAKMAGYAROKSZAG Becsülettel szívvel emberséggel... íaráb't’izs*álata* líö ^°,ykó Feren#- * I is csengett a kalapács, vágta a for- I 0ácsot az esztergáké*, villogott a he- gesztőpisztoly. Béres Gyula, a fö- darabmühely vezetője, V oly kő Fe­Jako Ferenc. Úti c> Gyula. Ki>s Barna! patronáló brigád tagjai egy munkát — Megtesszük — hangzott a vá­lasz. — Generálozui kell egy Csépi. diesel teherautót... — Megles; — határoztak a szere­lők. — Egy huszonnyolc kalapácsos da­rálót kell összerakni... — Viíllaljuk — mondták az ÉPFU szerelői és Jakó Ferenc műszaki osz­tályvezető hozzátette: — Mutassuk meg, hogy a miskolci EPFU nemcsak jól dolgozik, nem­csak a szállításnál jár az élen. hanem a dolgozó parasztságnak is seoít... Megkezdődött a munka. Az igazga­tó, a szerelő, a főmérnök, az eszter­gályos, a vállalatnál mindenki szív­ügyének tekintette a termelőszövet­kezet segítését. Es nem akárhogyan. Becsülettel', szívvel, emberséggel. — túlóraigé/iy nélkül. S pár hét múlva elkészült a munka. A termelőszövet­kezetben még sohasem láttak ilyen lelkes szerelőgárdát. Aztán Csathó János, a tsz elnöke megjelent az ÉP- FU-nál. Körzönelei mondott a t»a ronálóknak.-- Szerény ajándékot is küldtek a tsz-lagok — mondotta. — Eou má­zsa cukrot és mákot hoztam az elv- lársak'iak. Igazán örülünk a segil­Kózben a tsz-nek szíjtárcsákra volt szüksége. Ez már nehezebb fel­adatot jelentett. Hiszen az EPFU-nak nincs Öntödéje. — Hol lehet leönteni a tárcsákatt — tanakodtak a szakemberek. — Nincs lehetetlen — mondták többen is és várták a főmérnök véle­ményét. Kiss főmérnök pedig dön­tött. Evekig a Gépipari Technikum­ban tanított, volt ismeretsége a Diós­győri Kohóipari Technikumban is. Nyomban kocsiba ült és megkereste a két technikum tanárait. — Fiúk! A munka sürgős, a tsz- röl pan szó. ha lehet, segítsetek — mondotta barátainak. S a tanárok, az isleola vezetői se­gítettek. A tárcsákat elkészítették, s még aznap elvitték Borsodivánkára. így történt aztán, hogy mind ben­sőségesebb kapcsolat, barátság ala­kult a miskolci ÉPFU és a borsod- ivánkai Kossuth Tsz dolgozói között. S ma már az ÉPFU dolgozói maguk kereiik fel a termelőszövetkezet dol­gozóit és ők teszik fel a kérdést: — JVo, elvtársak, mire lenne szüle- ségetek? Csak ki veié. bátran! A Kossuth Tsz jól gazdálkodik. tagjai szakképzett földművelők, dt bizony a gépekhez, motorokhoz, s c vasmunkához külön szaktudás szük­séges. így aztán a tsz vezetői el­mondják, mire lenne szükségük. *— Hát... lenne éppen kérésünk — mondotta egy alkalommal a tsz elnöke —. dekát nem kérhetjük, hogy az elvtársak mindig ... A főmérnök közbevágott: — Azt kérdeztük, mire van szük­ség. Tessék csak elmondani! Ha le­het, elintézzük... Es gondoltak egyet. Miért csak a Kossuth Tsz-t segíti az EPFU? Egy­szer talán nekünk is megcsinálhat­nának egyet s mást. S a Petőfi veze­tői felkeresték a patronálókat. — Istállót építettünk — villamosí­tanunk kellene, megkérjük az elvtár­sakat, segítsenek. . — Meglesz, elkészítjük — kapták a választ —. de ha már kimegyünk, rgyúttal mást is megcsinálnánk... Megcsinálták. Ezt is. azt i*. S még akkor elhatározták: a Petőfi Tsz is megérdemli a támogatást, patronálni fogjrk. hadd fejlődjön erőteljeseb­ben. Van aki talán felteszi a kérdést: hogyan nyújtanak l’yen komoly tá- m-nptó't az ÉPFU dolgozói? Miből? A válrss megint csők ez: becsülettel, szí vei. emberséggel. Olyan anyago­kat is fe’használnnk. melyek esetleg órs' avasba kerülnének. Olyan alkat- rés-eke*. melyeket a vállalat már nem ha-zná'hat. Es az idő? Társa- ’’o'r- m"nkAbcv . S ez bizony nem *- 1>PFV e*»>en is é’en Fikövetkezett a zárszámadás ideje. A nagy eseményről a patronálők sem hiányoztok. Ott volt a főmérnök is. A tsz-tagok szeretettel vették kö- ~ü’. őket. Száraké zés mulatozás köz­ben egy.zer csak az eoyik állat­tenyésztő. aki most lépett be a Kos­suth Tsz-be, oda lépett a főmérnök mellé. — Kiss elvtárs, lenne\egy kérésem. Egy önitatóra lenne szükség... A főmérnök és a többiek mindjárt szakszervezeti bizottságaink a „szo­cialista munkabrigád” címért ver­senyző brigádokat abban, hogy a szakmai fejlődésre és általános mú- ellségük emelésére tett vállalásukat C'ljesfthessék. Ma jól megszervezzük, illetve helyes irányba tereljük a dol­gozók kezdeményezését, akkor 1960- ban az előirányAítt 8 százalékos ter­melésnövelést, s az előirányzott 5 százalékos termelékenységnövelést nem csak teljesíteni, hanem túltelje­síteni is tudjuk. A termeteken^ ség i szakszervezetek fordítsanak nagy iondot a munkafeltételek javítására. A balesetek számát tovább kell csök- <enteni. egészséges munkafeltételek­ért kell harcolni: lépjenek fel a tör­vénytelen túlóráztatással szemben és ‘:emmi szín alatt ne engedjék meg. hogy az egészségre ártalmas munka­körökben foglalkoztatott dolgozókat túlóráztassák. A SZOT Vli-ik teljes ülése na­gyon fontos feladatként jelölte m<«g szakszervezeti szerveink kulturális nevelő munkájának javítását. Poli­tikai nevelő munkánk középpontjá­ban a párt politikájának népszerü- : ''tose álljon, mely politika legjobban r^’ezi ki a dolgozók érdekeit. Nevel- ■!; a faluról városba került munká­sokat szervezett osztályharcos mun­kásokká, adjanak segítséget az új ^«•'gozókr.ak szakmai és politikai tu- 'suk emeléséhez. Szélesítsék a könyvtárhálózatot és az olvasók szá­mát. tartsanak minél több ismeret- terjesztő előadást és filmvetítést. Szakszervezeti szerveink nevelési munkájuk során tartsák szem előtt, hogy országunk vezető osztályának, a munkásosztály politikai érettségé­nek és műveltségi színvonalának emelését segítik elő és ezzel hozzá­járulnak kulturális forradalmunk megvalósításához. A SZOT VII-ik teljes ülése egyik napirendjeként szerepelt „A s,- tervezetek feladatai a teive- zésben" című előadás, különösen alá­húzva a 2-ik ötéves terv előkészí­tésében való részvételt. Ez a napi­rend szoros kapcsolatban van az el­ső napirendben szerepelt fő kérdés­sel. a termelékenység növelésével, a műszaki fejlesztéssel, a dolgozók ak­tivitásának kibontakoztatásával. Ezt a kérdést újszerűén, konkrétan ve­tette fel a beszámoló. Konkrétan meghatározta az eeves szakszerveze­ti szervek feladatait a tervezésben való' részvétélhér FT TéinHatflWlál nem arról van sző. hogy a szakszer­vezetek az állami szervek terveivel szemben . ellentervet” készítsenek, hanem arról, hogy a tervhivatal, a rnSnisTt^-iumok. a meave>. a városi • .p'Vs ói a váll >'i* ott terv•«vas,'itokban érvényesítsék '* doionrók vé^ménveit és iapaszta- ’•‘'alt Mszen ők a tervek véereha»- tóí. A szaktervezőtök tervezésben való részvétele nem úi dolog, de ed­di«* gyakorlatilag kevésbé érvénye­sült. Szakszervezeti szerveinknek öss7«> IceU eyűiteni a dolgozók javas­latait. kívánságait és az anvaei lehe­tőcéenk fi evp’<»m bevétel ével konkrét ’nvpstatokpt teevenek a második öt­éves terv előkészítéséhez. A dolgo­zók javaslatainak figyelembevételé­vel ötéves tervünk még »óbban az ■‘«’ész dolgozó nén terve lesz. ami a ízesítésnek egyik főfeltétele. A SZOT VII-ik plénumán elhang­zott fő kérdések közül néhányat ra­gadtam ki. amelyek megvalósításá­hoz azonnal hozzá kell látni és a szakszervezeti munkában érvényesí­teni kell. Természetesen az. elfoga­dott határozatok sok olyan feladatot is adnak, amelyeket nem érintettem, mert végrehajtásuk körültekintőbb elemzést Igényel. A szakszervezetek és a tömegek bizalmát. Ez a bizalom arra kötelezi megyénk szakszerveze­ti aktivistáit, hogy tovább javítsák munkájukat, segítsék kibontatkoz- tatni a dolgozók kezdeményezését, vonjanak be minél több dolgozót az ez évi feladatok megvalósításába és segítsék elő. hogy az I960, évi válla­lások teljesítését is olyan sikerek ko­ronázzák. mint amilyenek a kong­resszusi versenyvállalások teljesíté­sét koronázták. Gyöngyösi István. SZMT elnök A Miskolci Köztisztasági Vállalat Január 22-23-án f**“*» ; VII-ik plénuma. A szakszervezeti í aktivisták nagy érdeklődéssel várták : ezt a plénumot, mert az MSZMP - VII-ik kongresszusa után első ízben ' iilt össze a szakszervezetek legma­gasabb választott fóruma, hogy meg- i szabja a szakszervezetek legfonto- I sabb feladatait. A kétnapos tanácskozáson a SZO’i ■ elnökségének beszámolójában és a határozatokban vezérfonalként hú­zódott végig a szakszervezetek fel­adata. a szocializmus építése, gazda­sági feladataink segítése, a dolgozók mozgósítása. A SZOT-plénum érté­kelte a kongresszusi verseny lagfőbV tapasztalatait, helyeselte a versenv továbbvitelét hazánk felszabadulá­sának I5-:k évfordulójára, illetve a- '960 évi népga-dasági terv telje fiié- ,;érc. A dolgozók munkalerdülete. : szocialista munkabrigád” címéi', versenyző brigádok le’kes munkája1 nagyban járult hozzá ahhoz az ered­ményhez. amelyet számokban fejezte ki a Központi Statisztikai Hivató' 'nnuér 17-én közzétett jelentése. A ‘elentés szerint a szocialista ioar '959-ban 1! százalékkal termelt töb­bet, mint 1958-ban. és ezzel az álla­mi íoar 7 százalékkal téliesítetté tú* a tervet, tehát az MSZMP Közön-" Bizottsága által javasolt 4 száza!* kot is túlteljesítettük 3 százalékk-’ A terme*ékenység 5 százalékkal ve' magasabb. m*nt 1958-bnn. a lakos- -’énzbevétele 9 százalékkal volt tök - mint 1958-bnn. Az eredmények m«' lett a SZOT plénuma ugyanakkor nem hallgatta el termelésünk, illet­ve versenyszervező munkánk fogya­tékosságát. A tapasztalatok szerin- egyes helyeken újra kezdett uralko­dóvá válni a felajánlásoknál a meny- nyiségi szemlélet és olyan iparaik­ban is túlteljesítettük a tervet, ahol az anyagfelhasználás és egyéb okok miatt nem kívánatos. Nem sikerült mindenütt elérnünk, hogy a felada­tokat egész.en a brigádokig lebontsak, oßves helyeken pedig a túlzott túl- óráztatás rontja a kongresszusi ver­seny során elért jó összképet. ASZÓI V ll-ik teljes ülése a szakszervezeti szervek fő felada­tául tűzte ki az 1960. évi népgazda­sági terv teljesítését, mellyel biztos alapot teremtünk második ötéves tervünk megindításához. A hozott határozat szakmánként is megjelölte azokat a területeket, amelyekre a dolgozók és vezetők figyelmet rá kell irányítani. A sajtóban közzétett irányelvek nem a mennyiségi tervek túlteljesítését javasolják, hanem a termelékenység fokozását, az.önkóit- ..ég csökkentését, amit az új techni­ka alkalmazásával, a gyártmányok és a technológiai eljárások korszerű­sítésével kell elérni. Ez sokkal nehe­zebb feladat, mint a mennyiségi ter­vek túlteljesítése, de természeténél fogva egész további fejlődésünk el­engedhetetlen feltétele. Népünk élet- színvonalának emelése jobb. olcsóbb közs7.ükségleti cikket, fejlődő szocia­lista iparunk pedig magas termelé­kenységű. korszerű gépeket követel. Ma már azzal sem elégedhetünk meg. ha egy üzem korszerű gépeket gyárt —v de elavult módszerekkel. Tehát párt-, szakszervezeti és gaz­dasági vezetőinknek az a feladatuk, hogy olyan javaslatot készítsenek a dolgozók elé megvitatásra és elfoga­dásra, amelyekben érvényre jutnak azok a célkitűzések, amelyeket a SZOT VII-ik plénumának határoza­tai szabtak meg. Minden vállalatnál és üzemben február közepéig szer­vezzék meg a termelési tanácskozá­sokat szakszervezeti szerveink vi­tassák meg a kongresszusi verseny tapasztalatait, kérjük a dolgozók ja­vaslatait és vállalásait az 1960-as óv üzemi feladatainak teljesítésére, túl­teljesítésére. Magyarázzák meg a szakszervezeti aktivistáknak és a dolgozóknak, hogy a termelékenyebb munka, a korszerű technológia, a műszaki fejlesztés szoros összefüg­gésben van életviszonyaink javításá­val. Az eddigi tapasztalatok azt mu­tatják. hogy a dolgozók munkaked­vével nincs hiba, számítani lehet rá a tervfeladatok megvalósításában. Szakszervezeti szerveink használják ki a termelési tanácskozásokat arra is, hogy a dolgozók bevonásával bí­rálják el. melv brigádok azok. ame­lyek a ..szocialista munkabrigád" cl met megérdemlik és válasszák ki a szakma kiváló dolgozóit is. Segítsék eredményes harcot vívott a közleke­dést gátló hó eltakarításában. Ami­kor az első nagyobb mennyiségű hó leesett, négy hóeke kezdte meg az utak tisztítását. A TEFU. az EPFU 89 gépkocsit, a SZEFU Vállalat pedig 36 lovasfogatot biztosított a munká­hoz. Az utcákon mintegy 400—420 alkalmi munkás lapátolta a havat, s így hat nap alatt újból ..barnák" let­tek a miskolci utcák. Nagy segítsé­get nyújtottak a 116-os. 101-es Ipari Tanuló Intézet fiataljai. * a bánya­ipari kollégium diákjai, akik önként vállalták a hó eltakarítását. A Köztisztasági Vállalatnál to­vábbra is állandó ügyeleti szolgála­tot tartanak, üzemképes állapotban vannak a hóekék, hogy egy várható hóesés alkalmával egy pillanatra se zavarja a hó a város közlekedési életét. Bizonyara szívesen veszik tudomá­sul a miskolci lakosok, hogy a kö­zeljövőben újabb ezer darab szeme­tesedényt kap a vállalat. Az új edé­nyeket ott helyezik el. ahol az első szétosztás szűkösnek bizonyult, to­vábbá — az utak elkészültével — a Selyemrétet, a Kilián lakótelepet is bekapcsolják a rendszeres szemét- gyűjtésbe. is kell, annak elkészítése pedig több időt vesz igénybe. Esetleg hónapo­kat is. — Megvan! — szólt a főmérnök —, ha az igazgató elvtárs is hozzájárul, addig is, amíg a vontató elkészül, .’•öfcsőn adunk egyet... Az igazgató csak ennyit válaszolt: — Természetesen! Minél előbb! UtMrat: így kell patronálni. SZEGEDI LÁSZLÓ Fényképezte: SZABADOS GYÖRGY i'illanyszerelő és a többiek, határta­lan lelkesedéssel dolgoztak. Nem kel­lett őket agitálni. Tudták, amit tesz­nek. közös érdek. Kiss Gábor gép­kocsivezető pedig ott állt készenlét­ben. Amikor elkészült egy-egy fontos alkatrész, azonnal vitte Borsodiván­kára. Még éjszaka is kocsira ült, pe­dig már túl van a hatodik ikszen. A gabonafelfúvő-berendezés műkö­désbe lépett. És Borsodivánkán gyor­san hire ment: a miskolci ÉPFU-nál igazán derék elvtársak dolgoznak. Nem ígérnek, hanem segítenek. Meg­hallották és látták ezt a másik ter­melőszövetkezetben, a Petőfibe* is. renc a lakatosműhely vezetője. Hiba Lajos szerelő. Magyar János, a gumi- javítóműhely vezetője. Pusztai Pál — Elkészítjük az önitatót. hadd igyanak a tehenek amennyi jólesik nekik... De most aztán nekünk is van egy kérésünk — szólt a főmér­nök. — Minél gyorsabban készít­sék el a kutat, hogy a munkát megkezdjük. Mert dunk ... Most te­hát a tsz-en a sor— A napokban is­mét Miskolcon járt a borsodivánkai Kossuth Termelő- szövetkezet elnö­ke. Meglátoga’ .a az EPFU dolgozóit és elmondotta: ze- tort vesznek, de vontatóra már Ez már nagy do­log. Egy vontató sok pénzbe kerül. Mit lehet tenni? Törték a fejüket. Aztán a garázs­udvar egyik félre­eső zugában talál­tak egy ócska, rozsdás alvázat. I — De hát mikor lesz ebből von­tató? — néztek egymásra a szakem- I berek. Mert az alvázra kocsiszekrény — Közeledik a csépíés. Zsákokkal nehéz a padlásra hordani a Gabonát... Láttunk egy gabonafúvó berende­zést ... A főmérnök mindjárt tudta miről van sió. s mosolyogva szólt közbe. — Rendben van! Pár nap múlva készen lesz a gabonafelfúvó beren­dezés. S az EPFU műhelyeiben késő este A SZOi VII. teljes ülése után — Amíg megerősödik, segítséget kér a borsodivánkai Kossuth Terme­lőszövetkezet — közölte a szerelők­kel. szakemberekkel Kiss Barnabás főmérnök. Az ÉPFU dolgozói pedig ezt kérdezték: — Milyen segítséget akarnak? A főmérnök felsorolta: — Villamosítani kell a szecskavá­gót — Ebből az öcska alvázból rövidesen vontató lesz — mondják az EPFU szerelői. A képen: a szakemberek megvizsgálják az alváz teherbíró képességét.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents