Észak-Magyarország, 1960. január (16. évfolyam, 1-26. szám)

1960-01-26 / 21. szám

eszakmagyarorszag Kedd, 1960. jmuar 26. Vorosilov beszéde Uj-Delhiben Vasárnap este a Vörös Erődben rendezték meg Vorosilov és Kozlov ..társadalmi bemutatásának” szertar­tását. A központi kormány minisz­tereinek és a parlament képviselői­nek jelenlétében zúgó tapsvihar fo­gadta Vorosilov. Kozlov és Nehru in­diai miniszterelnök megjelenését Miután Delhi polgármestere virág- füzérekkel ékesítette a vendégeket és felolvasta a város üdvözletét. Voro- silov emelkedett szólásra. A szovjet és az indiai nép más­más úton halad — mondotta —. de országainkat és népeinket sok közös vonás fűzi össze, ami szilárd alapot teremt állandó barátságunk számára. Kormányaink és népeink a békéért és a békés együttélésért szállnak sík­ra — mondotta. Vorosilov méltatta Nehru minisz­terelnöknek cs India békcszerető po* lltikájának nagy érdemeit, majd a le­szerelés nagv jelentőségéről beszélt. Biztosak vagyunk benne — foly­tatta —. hogy a békeszerető indiai nép a szovjet néppel vállvetve fogja védelmezni a világbéke szent ügyét. Vorosilov. a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsa elnökségének elnöke beszédére Nehru indiai miniszterel­nök válaszában foglalkozott a szov­jet kormány általános leszerelési ja­vaslatával. Bátor, perspektivikus ja­vaslatnak nevezte, amelv nagy fi­gyelmet érdemel a többi ország ré­széről. Más kérdés, hogy módosítani lehet ezt a javaslatot — mondotta —. de alapjában véve ésszerű javaslatról van szó. amelyre szüksége van a vi­lágnak. Szükségük van az egyszerű n bereknek. kormánynak éa a szovjet népnek In­dia Iránt érzett segítőkész barátságá­ért. Hangsúlyozta, hogy India minél nagyobb területen szeretné érvénye­síteni az államok közötti jóviszonyt. India, amely azelőtt is a béke út­ját igyekezett járni, mostantól fogva még nagyobb állhatatossággal mun­kálkodik a béke javára és minden lehetséges eszközzel arra törekszik, hogy a béke magasba emelt zászlaja győzelmesen törjön előre és kteivia a teljes győzelmet. Nehru annak a reményének tolmá­csolásával zárta beszédét, hogy Voro­silov néhány napos indiai körútja során mindenütt szeretettel fog ta­lálkozni és megelégedetten tér vissza Uj-Delhibe. Furceva Madrassban Az indiai országos nökonferencia előkészítő bizottságának meghívására Jekatyerina Furceva, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának küldötte, az Indiában tartózkodó szovjet kor­mányküldöttség ta^ja. a kíséretében lévő személyiségekkel együtt szom­baton Madraszba érkezett. A szovjet vendégek részt vettek az indiai or­szágos nőkonferencia ülésszakának megnyitásán. Furceva üdvözlő beszéddel fordult az értekezlet küldötteihez, tolmácsol­ta Hruscsov forró jókívánságait. Sok sikert kívánt az ülésszak munkájá­hoz és felszólította az indiai nőket, hogy a világ asszonyaival együtt harcoljanak a békéért. (MTI) Uíést tartott a Béke-Világtanács elnöksége Róma (TASZSZ) Vasárnap Rómában befejeződött a Béke-Világtanács elnökségének két­napos ülésszaka. Amint W. M. Cshik- vadze, a BVT titkára közölte a TASZSZ munkatársával, az ülésszak figyelmének középpontjában a lesze­relési világmozgalom kibővítésének problémái álltak. Az erre vonatkozó beszámolót John Bernal, a BVT ügyvezető el­nöke terjesztette elő. A vitában fel­szólaltak 'Emmanuel D'Asticr De Lu Vigerie (Franciaország), Alberto Cas- sella (Argentina), Alekszandr Kor- nejcsuk és Ilja Erenburg (Szovjet­unió), Jositaro4Hirano (Japán) és a BVT elnökségének más tagjai. Az elnökség több fontos határoza­tot hozott. (MTI) . Nagyarányú tiltakozó akció lapánban Peking (Oj-Kina) Kisi japán miniszterelnök Washing- ionból történt hazatérése alkalmából Tokióban nagyarányú tüntetés zaj­lott le az új japán—amerikai „biz­tonsági .szerződés" ellen-------------­Gépkocsik hosszú sora vonult fel a japán főváros utcáin a szerződés ratifikálásának megakadályozására felszólító transzparensekkel. A tün­tető felvonulást a japán—amerikai ,,biztonsági szerződés" módosítása el­len küzdő országos tanács szervezte. A Japán Kommunista Párt képvi­seletében Togo Kameda gépkocsiról hangszórón buzdította a tömegeket ezzel a jelszóval: „Jenkik, takarodja­tok Japánból/ Kisi, ne térj haza!" A tüntető felvonulás résztvevői követelték, hogy az új szerződés rati­fikálása ellent kampány szorgal­mazza a japán—kínai diplomáciai kapcsolatok helyreállitását. A japán—amerikai „biztonsági szerződés" módosítása ellen küzdő országos tanács vasárnap sajtóérte­kezletet tartott. A sajtóértekezleten ismertetett nyilatkozat élesen elitéli a Kisi-kormányt, amely a japán nép akarata ellenére aláírta az új szer­ződést. A sajtóértekezleten a japán nép különböző rétegeinek képviselői ki­vétel nélkül állást foglaltak az új szerződés ellen. (MTI) Negyven százalékkal több gépet hozunk külföldről A Kereskedelmi Minisztérium ter- e szerint a teljes árucsere forgalom több mint 10 százalékkal emelke­dik. A növekvő beruházások megva­lósításához mind a baráti államok­ból. mind a tőkés országokból az ed­diginél jóval több gépet és ipari be­rendezési kell vásárolni. A tavalyi gépimportot az idén mintegu 40%U-al meghaladjuk. Az eddigieknél na- gyobbarányú lesz az ipari fogyasztá­si cikkek behozatala is. a gyarmat­áru ellátás mostani szintjét ugyan­csak tartani akarjuk. Ez évi feladataira az 1960-as áru­csereforgalmi egyezmények megkö­tésével is /elkészült d külkereskede­lem. tétre jötték a ’ magállapodások valamennyi baráti országgal, a Szov­jetunióval például 2 milliárd rubel értékű áru cseréjéről irtunk alá szer­ződést. Több tőkés országgal is a közelmúltban újítottuk meo egyez­ményeinket. Kereskedelmi partnere­ink körében bizalmat ébreszt az a tény, hogy külkereskedelmünk min­den évben eleget tesz kötelezettségei­nek. (MTI) Az algériai események Párta (MTI) Vasárnap vér folyt Algírban: meg­kezdődött az erőpróba a fasiszta gyarmatosítók és a francia kormány között. Január 24-e véres eseményei­nek áttekintéséből kitűnik, hogy. csupán Algéria fővárosa volt a drá-| mai események színhelye és a több. mint félmilliós lakosságú nagy Al­gírban legfeljebb húszezer ember vo­nult ki az utcákra, hogy tüntessen De Gaulle tábornok algériai politi-. kája ellen. Algéria lobbi nagyvárosában vi-j szonylagos ..csend” uralkodott. A há­romszázezer lakosú Oranban néhány- száz tüntető megpróbálkozott a me- gyefönökség épületének elfog'alfá­val, de hamarosan visszaverték kí­sérletüket. A 150 000 lakost számláló Constantine-ben pedig mindössze né- hányszáz tüntető hangoskodott. Az algíri tüntetés szervezői és tömegei A vasárnapi algíri lázadás élvona­lában a Francia Nemzeti Front állott. Ennek a fasiszta szervezetnek ugyan­úgy fekete körben fekete kereszt a jelvénye, mint a korábban feloszla­tott Ifjú Nemzet elnevezésű szerve­zetnek. Az FNF vezetője egy 47 éves kávéháztulajdonos: Joseph Ortiz, volt poujadeista. Ortiz a Solan tábornok ellen elkövetett merényletet követő nyomozás során két hónapig letartóz­tatásban volt. de valahogy sikerült tisztára mosnia magát. 1958 novem­berében alakította meg mozgalmát, amelynek jelenleg körülbelül tizen­ötezer tagja van. A Francia Nemzeti Front politikai programja: Algéria maradjon francia. Az Algériai Diákok Szövetsége va­lójában az FNF-hez csatlakozott. A diákszövetség ..termelte ki" 1958 má­jusában a puccs vezetőinek egyikét: LagaiHarde-ot. aki je'enleg a francia nemzrtgyűlés pártonkívüli képvise­lője. Utóda a diákszövetség élén Jean-Jacques Susini 28 éves orvos- tanhallgató. A diákszövetség a fa­siszta fiatalokat tömöríti. A különböző politikai szervezetek — amelyeknek száma nem kevesebb, mint 34 — a nemzeti mozgalmak ösz- szekötöbizottságában találkoznak. Ezek a csoportok a legváltozatosabb politikai színezetűek; a volt Front­harcosok Szövetségétől kezdve az Algériai Monarchists Pártig széles a skála. Taglétszámuk is változó, átla­gosan azonban csupán néhányszáz embert tömörítenék soraikban. A legnagyobb szervezet a volt frontharcosok összekötő-bizottsága, amely egyedül számít tömegszerve­zetnek. Vezetője Auguszta Amould 40 éves pilóta. A nemzeti mozgalmak összekötő-bizottsága ugyanolyan szél­sőségesen gyarmatosító jelszavakat hangoztat, mint a Francia Nemzeti Front és a Május 13-1 Népi Moz­galom. Inkább személyi ellentétek KULPOLITIKDI 1EGYZETEK Hatalmas antifasiszta tömeggyűlés az osztrák fővárosban A múlt hét közepén innét napv- arányú antifasiszta tömeggyülés zaj­lott le az osztrák fővárosban, néhány nap alatt immár másodízben. Ezúttal is sok ezer ember követte az anti­szemitizmus ellen alakult pártonkl- vüli akcióbizottság nagyhatású fel­hívását. A nagygyűlést az osztrák Pen Club elnöke. Carry Hauser professzor nyitotta meg, a fő előadást pedig dr. Friedrich Heer professzor, az ismert katolikus publicista tartotta. A nagygyűlésen különböző világnézetű és pártállású emberek vettek részt, akik egységesnek érezték magukat abban a törekvésben, hpgy határo­zottan fellépjenek a fasiszta veszély- igei szemben. A gyűlés folyamán sok különböző szervezet képviselői je­lentkeztek szólásra, akiket a gyűlés rendezősége hivott meg. Köztük volt az osztrák szocialista ifjúság képvi­selője, a polgári ellenállási mozga­lom képviselője, az Ellenállás Har­cosai Szövetségének, és a Fasizmus Áldozatai Szövetségének a képviselő­je. továbbá több demokratikus, szak- szervezeti cs felekezeti egyesület képviselője. A nagygyűlés egyhangú határozata alapján az egubegyűltek levelet intéztek az osztrák kormány­hoz. A levél a többi között ezeket mondja: „Az utóbbi napok antiszemita és nemzeti szocialista kilengései túlsá­gosan emlékeztetnek Ausztria ama szörnyű korszakára, amidőn a zsidó­üldözés jelt adott valamennyi politi­kai és felekezeti ellenzék kiirtására és amely végezetül a demokrácia ál­talános megsemmisítésébe torkollott, s egyben bevezette a békétlenségnek, a borzalomnak, a II. világháborúnak az éveit". A nagygyűlés felhívta a kormány tagjait és a felelős államférfiakat, hoou hatékony rendszabályokat al­kalmazzanak. A levél egyebek között a következő rendszabályokat java­solja: Fel kell oszlatni valamennyi nyílt és álcázott nacionalista szervezetet. Be kell tiltani valamennyi olyan újság, folyóirat és könyv behozata­lát, amelyek bárminő formában az antiszemitizmust propagálják, vagy pedig a Hitler szolgálatában végre­hajtott 40-es feladatokat dicsőítik. Be kell tiltani minden olyan ren­dezvényt. amelyen az egykori nem­zeti szocialista kormányzat katonai, vagy politikai tisztségviselői óhajta­nak fellépni. Szigorúan ellenőrizni kell mind­azon egyesületeket, amelyek fórumot bocsátanak az egykori nádk rendel­Szigorúan be kell tiltani a náci ér­demrendek viselését. Szigorúan és eredeti céljuknak megfelelően követ­kezetesen alkalmazni kell válameny- nyi olyan fennálló törvényes rendel­kezést, amely arra hivatott, hogy megakadályozza a nemzeti szocialista tevékenység újjáéledését. Végezetül biztosítani kell az oszt­rák fiatalok demokratikus nevelését, ehhez megfelelő tanszemélvzetet ab­ból a célból, hogy a fiatalok megis­merkedhessenek a múlt szörnyűié­Különösen fontos, hoou az 1938- tól 1945-ig terjedő időszakot a való­ságnak megfelelően hozzák a fiata­lok tudomására. Megfelelő tansze­mélyzetre azért is nagy szükség van. hogy a hazafisógra és a demokráciá­ba vetett hitre neveljék a fiatalokat. A neofasiszták az enyhülés politikája ellen Becsi különtudosítónk a legutóbbi antiszemita kilengéssel kapcsolatban felkérte dr. Alfréd Frlsch-t. a bécsi izraelita hitközség vezetőségi tagját, hogy ismertesse álláspontját erről a kérdésről. Dr. Frisch a következőket mondotta: Véleményem szerint a nemzeti szocializmus és a neonáci mozgalom­mal szemben mindenütt a leghatáro­zottabban állást kell foglalni. Ügy vélem, hogy a zsidó világszövetség európai igazgatója, dr. Eastermann Bonnba utazása előtt teljesen helye­sen világította meg ezt a kérdést. A horogkeresztes akciónál és a többi mocskolódásnál központilag irányí­tott akciókkal állunk szemközt, amelyeket olyan német náci körök vezetnek, amelyek kiterjedt nemzet­közi kapcsolatokkal rendelkeznek. Ezek a körök nyilván csak úgy, mint azelőtt, most is a háború és a revans gondolatával foglalkoznak. Távolabbi céljuk pedig az, hogy megzavarják a Kelet és Nyugat között kialakuló tárgyalásokat. Ami az oaztrák hely­zetet illet!, szeretnék utalni Walter Hacker vezércikkére, amely a Neues Österreich című lapban jelent meg. Ez a cikk a valóságnak megfelelően elemzi az itteni és Nyugat-Német- országból ide érkező nácik tevékeny­ségének az eltűrését és bátorítását, és vádat emel ez ellen. A nácik fel­vonulása a bécsi Rathausplatzon 1959. október 17-én és különböző ismert náciknak provokációs és revansista fellépése Salzburgban a múlt év utolsó napjaiban — amely mellesleg minden büntető jogi következmény nélkül maradt —. csak néhány ki- rágódott példa a felháborító Jelensé­gek körében. Ilyen módon az egykori gyilkosok és az általuk félrevezetett fiatalok vérszemet kapnak és látják, semmi akadálya sincs, hogy akciókat kezdjenek zsinagógák templomok ellen. Walter Hacker cikkében, amelynek címe ..Náci jelszavak és náci érdem­rendek” a többi között ezeket írja: ..Itt tartunk tehát, idáig jutottunk Csakhogy egyes emberek úgy tesznek magyarázzák e csoportosulások kü­lönállásét. Az alapvető célkitűzésben — Algéria francia voltának kivívásé­ban s a háború mindvégig folytatásé­ban — e csoportosulások egyetérte­A vasárnap délelőti algíri nagy­: zabásü tüntetés az európai városne­gyedekből indult ki. Sportrepülögé- pckről röpcédulákat szórtak a város­ra, a röpcédulákon közölték a tünte­tés célkitűzését: „Massu tábornokot, május 13-a utolsó tábornokát. Francia-Algéria utolsó kezesét csúffá tettek és levál­tották. De Gaulle szabad kezet akar, hogy Afrika után Algériát is kiáru­sítsa. Ütött az óra, hogy felkeljünk!” Ez volt a röplap szövege, amely U órára tüntetésre szólította az embe­reket. Délután még forróbbá vált a han­gulat. Az ultrák szóvivői a Francia Nemzeti Front székházának erkélyé­ről uszították harcra a tömeget. Fel­tűnt, hogy a szónokok oldalán kato­natiszteket is lehetett látni: Garde ezredest, az úgynevezett „lélektani szolgálat” parancsnokát és Massu vezérkarának egy tagját. A lazító hangú szónoklatok elérték a hatást: A tömeg felszedte a köve­zetét, gépkocsikat állított keresztbe az utcák bejáratánál és barrikádokat emelt. A torlaszok mögött a becslé­sek szerint körülbelül tíz-tizenötezer ember gyűlt össze. Lagaillarde diák­jai megszállták az egyetem épületét. Helikopterekről könnyfakasztó grá­nátokat dobtak a tüntető tömeg közé. Negyed hétkor a foposta körül, a hősi emlékműnél dördültek el az első lövések. Nem lehet teljes bizony­sággal megállapítani, hogy ki lőtt először:' a tömegek soraiban lévő úgynevezett „területi önvédelmi cso­portok" fegyveres tagjai-e, vagy a barrikádok ellen támadásra indult rohamrendórök. Félórás tűzharc alakult ki, amely­nek igen sok áldozata volt: a francia félhivatalos forrásból származó köz­lések szerint tizenkilenc halott és száznegyvenegy sebesült. Még a tűz­harc kirobbanása előtt szájról-szájru járt a hír: a tüntetők vezérkara hét­főre általános sztrájkot hirdetett. Az esti órákban Challe tábornok, kijárási tilalmat rendelt el. A kijárási tilalom ellenére a késő esti óráMjan még körülbelül ezeröt­száz ember volt a barrikádokon. Lagaillarde „csapatai” továbbra is megszállva tartották az egyetemet. Csatlakozott hozzá Robert Martel, a Május 13-i Népi Mozgalom vezetője és kijelentette: — A végsőkig kitar­tanak az egyetem falai között. A hajnali órákban elvonulásra szólították fel a torlaszok mögött tartózkodókat, de a rendfenntartó erők felhívásai hatástalanok marad­tak. A francia főváros hangulata egyéb­ként nyugodt. A francia rádió isme­telten tájékoztatta hallgatóit az Al­gírban történtekről. Az anyaország politikai hangulatá­ban kevés változás várható, csuoart a dél-franciaországi megyékben le­het mozgolódásra számítani. Marseil­le és Toulouse vidékén ugyanis nagv számban élnek Tunéziából éa Ma­rokkóból hazatelepült gyannati te­lepesek és ezek erős segédesaoatok- ként szolgálhatnak Francia-Alfféria gondolata híveinek. Jellemző, hogy Mareeille-ban va­sárnap röplapokat adott ki a -Fran- cia-Algér iáért megalakult öaazekötó és akció-bizottság”. A röplap szerzői elutasítják a köztársasági elnök al­gériai politikáját és „közüdv-kor- mányi” követelnek ..fiatal harcosok” részvételével. Szajna megyében, amelv Párizst is magában foglalja, gyülekezési tilal­mat rendeltek eL A francia §*itó egyöntetűen elítéli az algériai lázadást Az Human« hasábjain Wald«*- Rochet a Francia Kommunista Part Politikai Bizottságának tagja „Nem­et mondunk a fasizmusnak, nem-et mondunk a háborúnak” című vezér­cikkében a többi között ezeket írja: — Az ultrák és fegyvere« csoport­jaik Algírban újabb fasiszta lázadást szerveztek, jóllehet ezt megelőzően a kormány széleskörű engedményeit vívták ki politikai téren. Az ultrákat azonban dühvei tölti el már maga az a kifejezés is. hogy önrendelkezési jog. A francia vér árán is fenn akar­ják tartani középkorba illő gyarmati rendszerüket. A kormány és a hadse? reg most arra kényszerült hogy szembenézzen velük. Az algíri ese­mények újból megmutatják, hogy az algériai háború lett az a leglényege­sebb forrás, amelyből a fasizmus táplálkozik. Itt az ideje, hogy vé­gezzenek az igazságtalan háborúval, a harcban állókkal folytatandó tár­gyalások megkezdése révén. Itt « ideje, hogy ..véget vessenek a fasisz­ta összeesküvések irányában tanúsí­tott elnézésnek”. C.1TD Nehru indiai miniszterelnök beszéde ax Uj-Delhiben rendemetI fogadáson Az indiai kormányfő u továbbiak­ban köszönetét mondott a szovjet és különösen a hatóságok tesznek úgy, mintha nagyon meg volnának lepve és szigorú rendszabályokat ígérnek. Ezeket a határozati rend­szabályokat népünk — még akkor is, ha nagy késéssel alkalmazzák is őket — teljes szívből üdvözli. Azt azon­ban, hogy itt valamiféle meglepe­tésről van szó, senki sem hiszi el. Mi erről a helyről már évek óta rámu­tattunk azokra az újfasiszta üzel- mekre, amelyek Ausztriában és bi­zonyos szomszédos országokban ta­pasztalhatók. Aki most úgy csinál, mintha meglepné az új és régi fasisz­ták egyre szemtelenebb fellépése, az nyilván átaludta az utóbbi éveket, vagy merő kényelemszeretetből be­hunyta a szemét a valóság elől. A magunk részéről egyetértünk azzal, hogy hatóságaink végre határozottan óhajtanak eljárni. Nem hallgathatjuk azonban el, hogy ugyanazok a ható­ságok, amelyek most el akarnak járni azokkal szemben, akik náci jelszava­kat mázolnak a falakra, saját beval­lásuk szerint az utóbbi napokban ko­molyan foglalkoztak azzal a gondo­lattal, hogy engedélyezni kell a náci érdemrendek viselését Egyszerre tárgyaltak tehát arról, hogy erélyesen fel kell lépni a horog; kereszt mázol ók ellen és arról, hogy vajon nem kellenc-e engedélyezni a horogkeresztes náci érdemrendek viselését. Ausztria elsősorban saját magának tartozik azzal, hogy határozottan fel­lépjen a fasiszta szenny ellen és meg­felelő büntető szankciókat kezdemé­nyezzen a régi és az újfasiszták meg­fékezésére. Ausztria jövője szempontjából és az egészséges szemléletű, boldog osztrák ifjúság felnevelése szempont­jából elengedhetetlen, hogy végre be­tiltsák a neonáci szervezeteket, vala­mint azt is, hogy haladéktalanul megakadályozzák valamennyi nagy­német és náci nyomtatvány behoza­talét az országba. Ezek az Intézke­dések megfelelnek az osztrák szövet­ségi elnök újévi üzenetének és arról sem szabad megfeledkeznie senkinek sem, hogy államszerződésünk Is ilyen magatartásra kötelez bennünket” — fejezte be nyilatkozatát dr. Frisch.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents